Gorog_nyelv

Report
Görög nyelv
Melyik görög nyelv?
 Görögországban és a tartományokban különböző dialektusokat
beszéltek.
 A görögöknél a nyelvjárás egy-egy műfajhoz is kötődött –
függetlenül a szerző anyanyelvi dialektusától
 A klasszikus korban élő görögök prózában is úgy beszéltek, mintha
énekelnének. Ugyan hangfelvétel nem maradt fenn, jól
visszakövetkeztethető, hogyan hangozhatott ez a nyelv. Amikor már
nem így beszéltek, akkor elkezdték az írásban jelölni a dallamokat,
ez a hagyomány a mai napig fennáll, egy ógörög szöveg tele van
„titkos” mellékjelekkel. Ezek közül mutatunk be néhányat.



Epika – epikus dialektus
Kardal – dór
Bukolikus költészet – némileg más dór patina
 A görög irodalom – költészet, filozófia, dráma, retorika, történelem
– hat dialektusban jelenik meg.
Epikus görög
• Homérosz
• Hésziodosz
Ión
• Hérodotosz
Aiól
• Szapphó
• Alkaiosz
Dór
• Spártai nyelvjárás
Attikai
Koiné
• Athéni nyelvjárás
• Platón, Arisztotelész,
dráma
• Nagy Sándor birodalma
• Római Birodalom
Hangsúly
Emberi beszéd:
 mássalhangzók és magánhangzók folytonos váltakozása
 hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakozása


Nyomatékhangsúly (a hangerő növekedése) – pl. magyar, orosz,
angol
Dallamhangsúly (a hangmagasság emelkedése) – pl. ógörög
 Az ógörögben a legtöbb szóban egy meghatározott
szótagot – pontosabban magánhangzót – magasabb
hangon ejtettek.
 Youtube – Hésziodosz Istenek születése című művének
első húsz sora úgy, ahogy azt egy i. e. 4. századi
énekmondó előadhatta.
Epikus görög
 A legrégibb ismert irodalmi görög nyelv (Homérosz:
Íliász, Odüsszeia, Hésziódosz: Theogónia, Munkák és
napok)
 Tisztán irodalmi nyelv, soha senki nem beszélte
anyanyelvként
 A későbbi korok költészete is ebből merít



Szókincs
Frazeológia
Szintakszis
 Több dialektus szókincsét és részben nyelvtanát ötvözi:



Ión (gyakran nevezik óiónnak, hogy megkülönböztessék a
hérodotoszi újióntól
Aiól
Atticizmusok
Attikai
 Jelentősége
 Athénban beszélik – Athén politikailag erős
 Jelentős szerzők használják: Thuküdidész, Demoszthenész,
Xenophon, Platón, Arisztotelész, illetve a drámaírók
(Arisztophanész, Aiszkhülosz, Euripidész, Szophocthor, and
much of his work survives.
Koiné
 Alapja az attikai, némi ión
 „Birodalmi nyelv”
 nem anyanyelvi beszélők
tanult nyelv
leegyszerűsített nyelvtan
 Másrészt jövevény szavak
 Az Újszövetség nyelve
 A Septuaginta (Ószövetség) fordítása is koiné


70 alexandriai zsidó isteni sugallatra egymástól függetlenül
egyszerre és egyformán fordította le
Az Ószövetség ismerete is befolyásolja a fordítókat
Aiól
 Leszboszi költők – Szappho és Alkaiosz
 Leszboszi köznyelv hatása
Dór
 Kevés dór szöveg maradt ránk
 Az irodalmi dór két fajtája:
 Karének – az epikus göröghöz hasonlóan ez
is irodalmi műnyelv, melyet csak költészetre
használnak (pl. Pindarosz). Drámaírók a kar
énekében használták.
 Theokritosz által létrehozott műnyelv –
bukolikus költemények.
Ión
 Új Ión – Hérodotosz nyelve
 A ión és az attikai köze állnak egymáshoz –
ezért szokták őket attikai-iónnak nevezni.
 Hérodotosz mellet használták még:
 Hippokratész
 A pre-szókratikusok
 Arkhilokhosz és Anakreón.
Betű
Név
Kiejtés
Betű
Név
Kiejtés
Αα
ἄλφα
(alfa)
Ξξ
ξῖ
(kszí)
Β β (ϐ) βῆτα
(béta)
Οο
ὄ μικρόν
(omikron)
Γγ
γάμμα
(gamma)
Ππ
(ϖ)
πῖ
(pí)
Δδ
δέλτα
(delta)
Ρ ρ (ϱ) ῥῶ
(ró)
Ε ε (ϵ)
ἒ ψιλόν
(epszilon)
Σσ
(szigma)
Ζζ
ζῆτα
(dzéta)
Ηη
ἦτα
(éta)
Ττ
ταῦ
(tau)
(théta)
Υυ
ὒ ψιλόν
(üpszilon)
(ióta)
Φφ
(ϕ)
φῖ
(fí)
Κ κ (ϰ) κάππα
(kappa)
Χχ
χῖ
(khí)
Λλ
λάμβδα
(lambda)
Ψψ
ψῖ
(pszí)
Μμ
μῦ
(mű)
Ωω
ὦ μέγα
(ómega)
Νν
νῦ
(nű)
Θ θ (ϑ) θῆτα
Ιι
ἰῶτα
ς
σῖγμα
(szóvég)
Ismerős szavak? (1)
 a bölcsesség barátja:








φιλοσόφος
közöny (tkp. gennyes gyulladás): φλέγμα
költő (tkp. alkotó):
ποιητής
zihálás, nehéz levegővétel:
άσθμα
szenvedés, szenvedély:
πάθος
természet:
φύσις
betű (tkp. karcolás, vonás):
γράμμα
sugárzó fajdalom (tkp. áramlás): ρεύμα
én:
έγώ
Ismerős szavak? (2)
 rejtvény:








αίνιγμα
képzet:
φάντασμα
(jellem)vonás:
χαρακτήρ
kábulat:
κώμα
az istenek itala:
νέκταρ
szemlélődés, elmélet:
θεορία
csúcs (tkp. létra):
κλίμαξ
ajánlólevél, útlevél (tkp. kettéhajtott papirusz):
δίπλωμα
fellegvár:
άκρόπολις
Homérosz Odüsszeia 1-5. sor
 „ Ἄνδρα μοι ἔννεπε, Μοῦσα, πολύτροπον, ὃς μάλα
πολλὰ πλάγχθη, ἐπεὶ Τροίης ἱερὸν πτολίεθρον
ἔπερσε· πολλῶν δ’ ἀνθρώπων ἴδεν ἄστεα καὶ νόον
ἔγνω, πολλὰ δ’ ὅ γ’ ἐν πόντῳ πάθεν ἄλγεα ὃν κατὰ
θυμόν, ἀρνύμενος ἥν τε ψυχὴν καὶ νόστον ἑταίρων.”
 Andra moi ennepe, Mousa, polytropon, hos mala
polla, planchtē, epei Troiēs hieron ptoliethron
eperse; pollōn d' anthrōpōn iden astea kai noon
egnō, polla d' ho g' en ponto pathen algea hon kata
thymon, arnymenos hēn te psychēn kai noston
etairōn.
Az ógörög nyelv
 Különböző elméletek az ógörög nyelv eredetéről:
 A nyelv a proto-görög beszélőkkel érkezett a félszigetre 2500 és
1700 között.
 A betelepülés történt korábban, a proto-görög kialakulása
előtt, így a görög hangok jellemzői később alakultak ki.
 A mykénéi civilizáció összeomlása után i.e. 12-11.
század) görög törzsek vándorlása – dialektusok
Dialektusok
 Homéroszi (epikus) nyelv – egy soha senki által nem
beszélt költői műnyelv (ión, aiol és attikai elemek)
 i.e. 7-6. század – új irodalmi dialektusok



dór
aiol
Ión
 műfaji nyelvek






(az epikus nyelv is ilyen)
történetírás – ión
tragédia kardalai – dór
próza – attikai
dráma – attikai
filozófia – attikai
koiné („lingua franca”)
Lineáris A írás
 Az első írott szövegek
(Kréta, mínoszi kultúra)
- i.e. 2000-1200
 85 jel – valószínűleg
szótagírás
Phaisztosz korong
Lineáris B írás
 A lineáris A-ból




fejlődött ki
Az első fennmaradt
görög írás (1953-ban
fedezték fel)
Archaikus mükénéi
dialektus
Szótagírás
A mükénéi civilizáció
után kb. 500 év, amikor
nincs írás, vagy nem
maradt fenn.
 a föníciaiktól vették át
a betűírást (csak a
mássalhangzókat
jelölte)
 a görög nyelv
sajátosságaihoz
igazították – a
felesleges jelekből
magánhangzókat
alakítottak

similar documents