Együttműködési irányok és kapcsolathálózati struktúrák a hazai kis

Report
MTA Regionális Kutatások Központja
GENERÁCIÓK DISKURZUSA A REGIONÁLIS TUDOMÁNYRÓL
Győr, 2012. november 23.
Széchenyi István Egyetem
Együttműködési irányok és
kapcsolathálózati struktúrák
a hazai kis és közepes méretű vállalkozások
körében
Csizmadia Zoltán
tudományos munkatárs
MTA RKI Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály
Az előadás felépítése
1. Modell és építőkövek
2. KKV-k együttműködési kapcsolatainak alapjellemzői
3. K+F és innovációs együttműködések
4. A kapcsolatok területi sajátossága
5. Innovációs és kapcsolati paraméterek összefüggései
NETINNOV – A kapcsolathálózatok
innovációra gyakorolt hatása
1. NKTH – Innotars_08 pályázat, 2009-2011
2. reprezentatív országos kérdőíves vállalati felmérés
3. 2010. február-március
4. reprezentativitás: N=1835
- 10 fő felett: kis, közepes, nagy
- ágazat (A-M: 9 szektor csoport
- terület (7 tervezési-statisztikai régió)
Mit jelent a szervezetközi kapcsolat ?
A kapcsolatok létének feltétele az, hogy
- az elmúlt három évben
- bizonyos időközönként, ismétlődő jelleggel
(tehát nem egyszeri, de nem is feltétlenül rendszeres jelleg)
- együttműködött a vállalkozás más szervezettel, intézménnyel,
- az alábbi területek valamelyikén: beszerzés, termelés, értékesítés,
kutatás-fejlesztés, innováció, vagy egyéb külső szolgáltatás igénylése,
információ beszerzése kapcsán.
Az ilyen kapcsolatok, szervezetközi együttműködések létének nem
feltétele a formális, szerződéses viszony.
Kapcsolati irány és tartalom – az „építőkövek”
Kapcsolatok iránya (partnertípusok)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
Más vállalkozások a cégcsoporton belül
Beszállítók, alvállalkozók (felszerelés, anyagok, alkatrészek, szolgáltatók stb.) – (BA)
Ügyfelek vagy vásárlók – (ÜV)
Közvetlen versenytársak – (VT)
Más vállalkozások az ágazaton belül (potenciális versenytársak) – (MV)
Egyetemek, főiskolák – (FO)
Állami és magán kutatóintézetek (K+F)
Szakmai szerveztek (szövetségek, egyesületek, társaságok) – (SZ)
Gazdaságfejlesztési szervezetek (pl. kamara, váll. fejl. alapítványok, ITDH stb.) – (GF)
Innovációt segítő szervezetek (pl. innov. ügynökség, innov. és techn. közp. stb.) – (ISZ)
Helyi önkormányzat, területfejl. szerv. (regionális, megyei, kistérségi szinten) – (ÖTF)
Központi állami szervezetek, hatóságok, hivatalok – (H)
Kapcsolatok tartalma (együttműködési területek)
1.
2.
3.
4.
Beszerzés, logisztika (BL)
Marketing-értékesítés (MÉ)
Termelés, szolgáltatás (TSZ)
Kutatás-fejlesztés (K+F)
5. Innovációs tevékenység (IN)
6. Információszerzés (IF)
7. Külső szolgáltatás igénybevétele (SZ)
Lehetséges együttműködő
partnerek típusai
Kapcsolati irányok
N
%
ügyfelek vagy vásárlók
1760
96
beszállítók, alvállalkozók
1735
95
közvetlen versenytársak
1061
58
helyi önkormányzat,
területfejlesztési szervezetek
906
49
központi állami szervezetek,
hatóságok, hivatalok
839
46
gazdaságfejlesztési szervezetek
782
43
szakmai szerveztek
715
39
más vállalkozások az ágazaton
belül
679
37
egyetemek, főiskolák
371
20
innovációt segítő egyéb
szervezetek
184
10
állami és magán
kutatóintézetek
125
7
Összetettség – hány fajta együttműködő
partnere van a vállalkozásnak, %
18
16
15,8
16
16,1
14,5
14
12
12
1.
Elméleti keretrendszer, konceptualizálás
10
10,8
Átlag
4,9
Medián
5,0
Szórás
2,2
Kvart.(25) 3
8
2.6 Operacioanlizálás,
Kvart.(75) 6
6,2
3,9
4
3.
2
A hazai
vállalkozások innovációs tevékenysége
1,7
Teljes partnerkör
4.0 Ágazati,
méretnagyságbeli
és területi
különbségek
1
2
3
4
5
6
7
20
5.
8
13,3
10
7,2
4,5
5
1,3
10
11
9
18,9
18,8
Az17,6
innovációs
tevékenységet
motiváló és akadályozó tényezők
16,3
15
1,7
Beszállítók és ügyfelek nélkül
Átlag
Medián
Módusz
Szórás
Kvart (25)
Kvart (75)
3,5
3
2
1,9
2
5
2
1,5
8
9
0
1
2
3
4
5
6
7
Méret – hány együttműködő partnere
van a vállalkozásnak
Statisztikák
Eredmények, db
Középértékek
Medián
24,0
Átlag
75,6
Konfidencia intervallum (felső határ)
94,1
Konfidencia intervallum (alsó határ)
57,1
5% Levágott átlag (Trimmed Mean)
36,1
Átlagbecslések (4 féle)
Partnertípusok
21,6 és 26,3
5%
levágott
átlag*
Beszállítók, alvállalkozók
Átlag
Medián
Szórás
között
Maxim
um
21,5
54,1
10,0
316,2
7000
Más vállalkozások az ágazaton belül
9,3
107,0
5,0
1937,7
50000
Közvetlen versenytársak
7,8
25,9
5,0
333,3
10000
Központi állami szervezetek,
hatóságok, hivatalok
3,3
4,3
3,0
10,8
250
Szakmai szerveztek
2,0
3,0
2,0
8,9
160
Állami és magán kutatóintézetek
1,9
3,5
1,0
8,3
55
Egyetemek, főiskolák
1,8
3,4
2,0
15,1
275
1,8
11,3
1,0
145,8
3000
1,5
2,2
1,0
6,2
60
1,3
1,7
1,0
5,6
110
Helyi önkormányzat, területfejlesztési
szervezetek
Innovációt segítő egyéb szervezetek
Gazdaságfejlesztési szervezetek
!
Szerkezet – az együttműködő partnerek
megoszlása partnertípusonként
Ügyfelek vagy vásárlók
59,7
Beszállítók, alvállalkozók
22,6
Közvetlen versenytársak
5,9
Más vállalkozások az ágazaton belül
4,1
Központi állami …
2,5
Helyi önkormányzat, területfejlesztési …
2,0
Szakmai szerveztek
1,2
Gazdaságfejlesztési szervezetek
1,0
Egyetemek, főiskolák
0,8
Innovációt segítő egyéb szervezetek
0,2
Állami és magán kutatóintézetek
0,2
0
!
10
20
30
40
50
60
Területi közelség és orientáció
70
65,7
Együttműködő partner hiánya, %
60
50
40
!
Ez még hiányzik
20 
K+F
30
19,1
10,4
6,1
10
0
Nemzetközi
Országos
Regionális
40
Lokális
Domináns területi orientáció, %
35,7
35
30
23,0
25
17,9
20
!
15
10
14,3
9,1
5
0
Lokális
Lokális +
Regionális
Regionális +
Országos
Országos +
Nemzetközi
Nincs területi
súlypont mindenhol
Részvétel hálózati
együttműködésekben, %
Klaszterszervezet
3,6
Stratégiai szövetség
6,5
Konzorciális együttműködés
!
7,5
Ez még hiányzik
Szakmai szövetség
 K+F
33,2
Valamelyiknek
39,1
Első háromnak
14,4
0
5
10
15
20
K+F
Információszerzési, megosztási
30
35
40
45
Részvétel
hálózatban IGEN
Khi-négyzetpróba SIG
Van
42,4
0,000
Nincs
20,0
Van
40,4
Nincs
21,6
Van
26,9
Nincs
14,1
Együttműködési területek
Innovációs tevékenységhez kapcsolódó
25
0,000
0,000
A K+F és az innovációs együttműködések
valószínűségét növelő tényezők
Vállalati paraméterek
Szignifikáns tényezők
Hatásiránya
Együttműködés K+F területén (mintaátlag: 18,3%; 334 db)
Méret
+/41%
Közepes méretű vagy nagyvállalat
Ágazat
+/28%
Ez még hiányzik
 K+F
Szakmai, tudományos, műszaki;
Mezőgazdasági;
- /10%
Adminisztratív és szolg. támogató tev.
Csúcstech., tudásintenzív tevékenys.
+/25%
Igen
Beszerzési-értékesítési orientáció
+/28%
Nemzetközi (import vagy export)
Országos orientáció
-/13%
Lokális, regionális orientáció
Külföldi tulajdoni hányad
+/25%
Igen
Cégcsoporthoz tartozás
+/30%
Igen
Együttműködés innováció területén (mintaátlag: 22,4%; 410 db)
Méret
+/46%
Közepes méretű vagy nagyvállalat
Csúcstech., tudásintenzív tevékenys.
+/29%
Igen
Beszerzési-értékesítési orientáció
+/29%
Nemzetközi (import vagy export)
-/17%
Lokális, regionális orientáció
Külföldi tulajdoni hányad
+/28%
Igen
Cégcsoporthoz tartozás
+/35%
Igen
Egyetemekkel kialakított kapcsolatok
valószínűségét növelő tényezők
Kapcsolati- és innovációs képesség
összefüggése
MTA Regionális Kutatások Központja
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
9022 Győr, Liszt F. u. 10., 9002 Győr, Pf: 420.
Tel: +36 96 516570 Fax: +36 96 516579
Köszönöm a
figyelmet!
A kutatás honlapja:
http://w3.nyuti.rkk.hu/nettinov
Dr. Csizmadia Zoltán
tudományos munkatárs
e-mail: [email protected]

similar documents