Majorszki Priscilla 12.A

Report
Megújuló
energia források
Készítette: Majorszki Priscilla
Napenergia
A Napból érkező energia hasznosításának
két alapvető módja létezik: a passzív és az
aktív energiatermelés. Naperőművekben
alakítják át a napenergiát elektromos
árammá. Az aktív energiatermelésnek két
módja van. Első módszer, hogy a
napenergiát hőenergiává alakítjuk. A
másik módszerrel – az ún. fotovoltaikus
eszköz (PV), vagyis napelem segítségével
– a napsugárzás energiáját elektromos
energiává alakítjuk. Harmadik
lehetőségként termokémiai módszerekkel
is tárolható. Előnyei: Ha már egy
napenergia hasznosító szerkezet telepítve
van, maga az energia "ingyen van". Nem
függ beszállítótól, nem vonható embargó
alá, csökkenti a más országoktól való
energiafüggőséget.
Napelem
A napelem olyan szilárdtest
eszköz, amely az
elektromágneses sugárzást
(fotonbefogást) közvetlenül
villamos energiává alakítja. Az
energiaátalakítás alapja, hogy a
sugárzás elnyelődésekor
mozgásképes töltött részecskéket
generál, amiket az eszközben az
elektrokémiai potenciálok, illetve
az elektron kilépési munkák
különbözőségéből adódó
beépített elektromos tér rendezett
mozgásra kényszerít, vagyis
elektromos áram jön létre. Ez a
jelenség ívkisüléses lámpák
esetén is lezajlik, nem szükséges
kizárólagosan napfény.
Napkollektor
A napkollektor olyan
épületgépészeti berendezés, amely a
napenergia felhasználásával
közvetlenül állít elő fűtésre,
vízmelegítésre használható
hőenergiát. Fűtésre való
alkalmazása az épület megfelelő
hőszigetelését feltételezi és
általában csak tavasszal és ősszel
mint átmeneti, illetve télen mint
kisegítő fűtés használatos.
Hőcserélő közege jellemzően
folyadék, de a levegőt használó
változatai is elterjedtek. A
hétköznapi nyelvben gyakran
összetévesztik a napelemmel, amely
a napsugárzást elektromoa
energiává alakítja.
Árapály erőmű
A Hold és a Nap Földre gyakorolt
tömegvonzásából alakul ki az árapály
jelensége. A Föld szilárd felszíni része
egy testként mozog, ezzel szemben a
vízburok deformálódhat. A Holdhoz
közelebbi oldalon nagyobb erő hat az
óceánok vizére, mint a Föld szilárd
részére, így a vízszint megemelkedik. Ez
Newton törvényéből adódik. A Holddal
átellenes oldali óceánok vize pedig
messzebb van a Holdtól a Föld szilárd
részénél, így ez a szilárd rész nagyobb
mértékben mozdul el a Hold felé. A
sarkok közelében viszont a vizekre a Föld
közepe felé mutató erő hat. A Hold mellett
a Nap is létrehoz árapályt a Földön.
Magának a jelenségnek az energiája a
Föld forgásából származik, különben nem
lenne adott helyen rendszeres ár-apály
váltakozás.
Szélenergia
A szélenergia megújuló energiafajta,
amelynek termelése környezetvédelmi és
költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a
világban, főleg Európában. A szélenergia
kitermelésének modern formája a szélturbina
lapátjainak forgási energiáját alakítja át
elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb
technológia a szélmalom, amelyben a
szélenergia csak mechanikus szerkezetet
működtetett és fizikai munkát végzett, mint a
gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás. 2006-ban a
szélerőt felhasználó generátorok 74 223
megawatt energiát termeltek világszerte, mely
még mindig kevesebb, mint a világ
áramfelhasználásának 1%-a. A szélerőművek
azonban a Harvard Egyetem kutatóinak
számítása szerint 1,3 millió terawattóra
áramot is tudnának termelni, ami bőségesen
elláthatná a világ lakosságát.
Geometrikus energia
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből
származó energia. A Föld belsejében lefelé
haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal
emelkedik a hőmérséklet. A geotermikus
energia korlátlan és folytonos energia
nyereséget jelent. Termálvíz formájában nem
kiapadhatatlan forrás. Kitermelése
viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi.
A geotermikus energia egy megújuló
energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák
közé tartozik. Mára Spanyolország a
legnagyobb zöldenergia felhasználó.
Magyarországon sok geotermikus energiát
használnak fel, sok híres termálfürdő van. A
geotermikus fűtés kb. 5 év alatt térül meg.
Magyarországon a termálvíz 2 km-nél 120
fok is lehet.
Biomassza
A biomassza kifejezés alatt tágabb
értelemben a Földön lévő összes élő
tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése:
energetikailag hasznosítható növények,
termés, melléktermékek, növényi és
állati hulladékok. A biomasszák
jelentősége, hogy fosszilis
energiahordozók válthatók ki velük, így
megvalósítható a fenntartható
energiafelhasználás. Mivel ezek a
biomasszák a megfelelő kezelés esetén
megújuló energiaforrások, vagyis rövid
életciklusban általában 1 éven belül
újból megtermelődnek, használatuk
esetén elvileg bányászott
energiahordozók takaríthatók meg.
Bioetanol
A bioetanol kifejezés alatt olyan,
nagyrészt etil-alkoholból (etanolból) álló
üzemanyagot értünk, melyet biológiailag
megújuló energiaforrások (növények)
felhasználásával nyernek abból a célból,
hogy benzint helyettesítő, vagy annak
adalékaként szolgáló motorüzemanyagot kapjanak Otto-motorokhoz.
A bioetanol gyártásának alapanyaga
általában vagy magas cukortartalmú
növény (például cukorrépa, cukornád)
vagy olyan anyagot tartalmazó növény,
melyet kémiai-biológiai reakciók
sorozatával cukorrá lehet alakítani
(például keményítőtartalmú növények:
kukorica, búza, burgonya stb., vagy
cellulóz tartalmú növények: fa, fűfélék,
(gabonaszárak, szalma).
Biodízel
A biodízel növényi olajokból vagy
(állati) zsírokból rövid lánchosszúságú
mono alkohollal ( u.m. metanollal, vagy
etanollal) áteszterezéssel
(transzeszterifikációval) előállított
észter alapú bioüzemanyag
dízelmotorok számára, ami
önmagában, fosszilis hajtóanyag
helyettesítéseként, vagy azzal keverve
annak pótanyagaként használható.
Ennek használata azért előnyös, mert a
kőolajjal szemben, aminek a képződése
évmilliók eredménye, a biodízel
alapanyagai viszonylag gyors
biológiai folyamatoknak az eredménye.
Köszönöm
a
figyelet!
Forrás: www.wikipedia.org (Képek: www.google.hu)

similar documents