Környezettudatosság a DÉLÉP Ipari Park Kft.-nél.

Report
Környezettudatosság a DÉLÉP
Ipari Park Kft.-nél.
Délép Ipari Park földrajzi elhelyezkedése
• Az Ipari Park címmel rendelkező DÉLÉP Ipari Park meghatározó részre
a Szegedi Ipari Logisztikai Központtal és a tervezett Kiskundorozsmai
Ipari Parkkal együtt alkotott, a régióban egyedülálló Ipari-Logisztikai
Koncentrációnak
• A Délép Ipari Park 41,7 ha-on helyezkedik el.
• A területet a Dorozsmai út és a Budapesti út határolja.
• Az ipari park barnamezős gazdasági terület, amelyből következik, hogy
környezetvédelmi szempontból számos probléma merül fel, melyre
megoldást kell keresni.
Környezeti problémák
•Levegőszennyezés
•Vízszennyezés
•Talajszennyezés
•Zajszennyezés
•Bioszféra
Levegőszennyezés az ipari parkban
• Az Ipari Parkba betelepült vállalkozások döntő
többsége szállítással, fuvarozással foglalkozik.
• A vállalkozások másik része pedig gyártással.
• A cégek tevékenységi körei számos környezeti
problémát vetnek fel, melyek közül jelen fejezetben a
levegőszennyezéssel foglalkozunk.
Levegőszennyezés főbb okozói
• A levegőt szennyező anyagok
• Levegőszennyező minden olyan anyag, amely (származásától és állapotától
függetlenül) olyan mértékben jut a levegőbe, hogy az embert és
környezetét károsítja, vagy anyagi kárt okoz.
• A levegő szennyezői lehetnek természetesek és mesterséges (antropogén)
forrásból származók. Az antropogén szennyezők három fő területről
származnak: szállítás, energiatermelés és ipar. A fosszilis energiahordozók
égetése a legjelentősebb forrás ezekben a szektorokban. Természetes
levegőszennyezők a vulkánok (kén-oxidokkal és porokkal), az erdőtüzek
(szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok és porok), a szélviharok (por),
az élő növények (szénhidrogének, pollen), a pusztuló növények (metán,
hidrogén-szulfid), a talaj (vírusok, por) valamint a tenger (só).
Levegőszennyezés főbb okozói
• A légszennyező források típusai
• A légszennyező anyagok származhatnak pontszerű,
illetve diffúz forrásból. Pontszerű forrás, ahol a
koncentráció és a térfogatáram egyértelműen
meghatározható. Felületi (vagy diffúz) forrás az, ahol a
környezetbe kerülő anyag mennyiségére közvetett
mérések és számítások utalnak. A diffúz források
alcsoportjának tekinthetők a vonalas légszennyező
források.
Levegőszennyezés főbb okozói
• A légszennyezés folyamatának szakaszai
• A légszennyezés folyamata emisszióból, transzmisszióból és immisszióból
áll. Az emisszió a levegőbe bocsátott anyag mennyiségét jelenti, egysége
kg/óra, a transzmisszió szétterjedést jelent, az immisszió pedig a környezeti
levegőminőséget jelenti egy bizonyos helyen.
• A levegőt szennyező anyagok lehetnek gázok, porok, ködök vagy füstök. A
poroknak az egyik csoportja az ülepedő por (1000-10 mm), másik a lebegő
por (10-0,1 mm).
• Az elsődleges (primer) levegőszennyezőkből az atmoszférában más
anyagokkal egyesülve másodlagos (szekunder) levegőszennyezők
keletkeznek (pl. kén-dioxidból oxigénnel és vízgőzzel reagálva kénsav
keletkezik).
Levegőszennyezés főbb okozói
• Legfontosabb levegőszennyezők, forrásaik és hatásuk
• Az emisszió fajtája és mennyisége több tényezőtől függ. Ilyenek: az
energiatermeléshez, fűtéshez használt tüzelőanyagok, ipari termelés
korszerűsége, a légszennyező anyagok leválasztásának foka, a
gépjárművek száma és műszaki állapota, a lakosság száma, az
éghajlat.
• A levegőszennyezés az egyik tünete a nem fenntartható szállító- és
energiaiparnak. Az egészséget károsító hatás függ az expozíciós időtől
és a szennyező anyag koncentrációjától.
• Néhány jelentős légszennyezőt sorolunk fel az alábbiakban:
Levegőszennyezés főbb okozói
• A szén-monoxid, mely főleg a szállítóiparból (közlekedésből) kerül a
levegőbe
(emellett
bányászatból,
tüzelésből),
csökkent
koncentrálóképességet és halált okozhat. A vér oxi-hemoglobinjából
karboxi-hemoglobint képez. A krónikus kitettség szív- és érrendszeri
megbetegedésekhez, szívinfarktushoz vezet.
• A kén oxidjai, melyek a fosszilis energiahordozók égetéséből és az iparból
(kénsavgyártás, bányászat, ércelőkészítés, cellulózgyártás) kerülnek a
levegőbe, elsősorban légzőszervi megbetegedéseket okoznak. A krónikus
kitettség krónikus bronchitiszhez vezet. A levegőben vízzel kénessavat majd
oxigénnel kénsavat alkot, mely savas ülepedéshez vezet. (A savas ülepedés
tárgyalását lásd “A talaj” c. fejezetben.) A kén-dioxid a London típusú
füstköd fő komponense (lásd a “Füstködök” c. részt később).
Levegőszennyezés főbb okozói
• Nitrogén-oxidok keletkeznek nitrogénműtrágya gyártásnál, salétromsavgyártásnál, közlekedésben, energiatermelésnél. Elsősorban a szem
nyálkahártyáját izgatják. A nitrogén-dioxid levegőben oxigénnel és vízzel
egyesülve salétromsavat alkot, amely (a kén-dioxidból keletkező kénsavhoz
hasonlóan) savas ülepedéshez vezet. A nitrogén-dioxid a Los Angeles típusú
szmog fő komponense (lásd a “Füstködök” c. részt később).
• A különböző részecskeméretű porok (az iparból, elsősorban a bányászatból,
cementiparból, tüzelőanyagok égetésekor stb.) légzőszervi és rákos
megbetegedések okozói. Különösen veszélyesek a 0,25-10 mm átmérőjű
részecskék, a tüdőhólyagocskákban való megtapadásuk miatt. A belélegzett
porok minőségétől függően, az emberekben különböző betegségeket
okoznak (pl. szilikózis, azbesztózis, kenderláz, pamutláz). A növényekre
gyakorolt káros hatásuk az, hogy a gázcsere nyílásokat eltömik, így
akadályozzák a növény vízfelvételét.
Levegőszennyezés főbb okozói
• Szénhidrogének (közlekedésből), közöttük rákkeltő komponensek (pl. benzpirén)
is.
• A mezőgazdaságból a levegőbe kerül a természetes szennyezők mellett a
műtrágyák és a növényvédő szerek (peszticidek) pora.
• A szolgáltatásokból és háztartásokból levegőbe kerül elsősorban az égési
folyamatok során keletkező füstgáz. Ez tartalmaz szén-monoxidot, szén-dioxidot,
vízgőzt, kormot, kén-dioxidot, nitrogén-oxidokat, metánt, szénhidrogéneket stb.
• Beltéri levegőszennyezők:
• cigarettafüst, melyben szén-monoxid, porok, kén-dioxid, nitrogén-dioxid van (cigarettákból,
pipákból és szivarokból)
• radon: természetesen előforduló radioaktív anyag a talajban (tüdőrákot okoz)
• formaldehid (új bútorokból, fűrészlapból): szem- és légzőszervi irritációt okoz
• azbeszt (szigetelésekből kerül a lakásba): légzőszervi megbetegedéseket okoz.
Levegőszennyezés főbb okozói
• A légszennyező anyagok az emberi növényi és állati egészségre káros
hatásaik mellett jelentős gazdasági károkat is okoznak. Ilyenek a
megbetegedések
miatti
termeléskiesés
és
megnövekedett
gyógyszerfogyasztás, valamint a műemlékek károsodása.
• Levegőszennyezés hatása különféle anyagokra:
• fémekre: korrózió (kén-dioxid, hidrogén-szulfid, porok)
• márvány és mészkő: felületi erózió, elszíneződés, mállás (kén-dioxid, porok)
• festékek: elszíneződés, fénytelenné válás, lepattogzás (kén-dioxid, nitrogénoxidok, hidrogén-szulfid, porok, ózon)
• gumi és bőr: törékennyé válik (elsősorban az ózon és egyéb fotokémiai
oxidánsok miatt).
Levegőszennyezés főbb okozói
• Megoldási lehetőségek:
• A légszennyezés megoldását két eljárástípusba soroljuk: passzív és aktív eljárások.
• A passzív eljárások csupán a szennyezettség csökkentését tűzik ki célul, és elsősorban
gáztisztítási eljárások alkotják, a szennyezés helyén. Alapulhatnak fizikai, kémiai vagy
biológiai módszereken. A szennyezőket ki lehet szűrni levegőszűrőkkel, ki lehet csapatni
kémiai úton vagy ki lehet mosni az emittált gázból. A nagy probléma ezekkel a
módszerekkel az, hogy maga a szennyező anyag – ha már nem is a levegőben – de
megmarad, és további kezelést igényel. A levegőszennyezés elleni védelem a kiszűrési
technikákkal általában igen nagy költséggel jár. A valódi megoldás ezért a megelőzés.
• Az aktív eljárások lényege a légszennyezés megelőzése, tehát az emisszió csökkentése.
Ennek eszközei a megfelelő alapanyag használata, technológiai változtatás, a zárt
folyamatra való áttérés a termelésben, az újrahasznosítás, a megújuló energiaforrások
használata, a takarékoskodás és a népességszabályozás. Pl. az alumínium újrahasznosítás
95 %-kal csökkenti a légszennyezést a primer alumínium előállításához képest, a papír
újrahasznosítás kb. 75, az acélé pedig 85 %-kal csökkenti a légszennyezést.
Levegőszennyezés főbb okozói
• A vonalas forrásokon az emissziót úgy lehet csökkenteni, hogy a
járművekre katalizátorokat szerelnek, amelyek a levegőszennyezőket
kevésbé veszélyes anyagokká alakítják – legalábbis az emberi egészség
szempontjából.
• Az emisszió csökkentésének gyakorlati megvalósítása egy többlépcsős
folyamat kell legyen. Ennek első lépése egy pontos kép alkotása a terület
szennyezettségének mértékéről. Ezt egy környezeti monitoring adja. A
második lépés jogszabályokban rögzített reális immissziós normák
megállapítása. Ezt követi az immissziós normák betartásához szükséges
emissziós normák meghatározása, ami mindig a helyi viszonyoktól függ (pl.
domborzat, időjárás). Rövid de teljesíthető határidőt kell ezek után kiszabni
a normák fölött szennyező üzemekre és intézményekre. Végül ellenőrizni
kell, és ha szükséges a törvény erejével hatni (ha kell átmeneti leállítással
is) a normák betartása érdekében.
Vízszennyezés főbb okozói
• Vízszennyezés minden olyan hatás, amely felszíni és felszín alatti vizeink
minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a
benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására csökken vagy megszűnik.
• A szennyvizek kb. 50 %-át az ipari szennyvizek adják, és 25-25 %-át a kommunális
ill. a mezőgazdasági szennyvizek. Az ipari szennyvizek pl. hűtővizek, technológiai
használt vizek, üzemi szociális szennyvizek, valamint az üzem területéről
elvezetett csapadékvíz. Jelentős csoportjuk a vegyipari szennyvizek. A
kommunális vízszennyezés a háztartási szennyvizeket, valamint a
csatornahálózatra kötött ipari szennyvizeket foglalja magába. Szerves és
szervetlen
anyagokat
tartalmaz,
valamint
esetenként
patogén
mikroorganizmusokat. A mezőgazdasági szennyvizek műtrágyákat és növényvédőszereket tartalmaznak, valamint az iparszerű állattartás eredményeként
hígtrágyát. Kisebb vízszennyezést a közlekedés és a turizmus is okoz.
Vízszennyezés főbb okozói
• A Délép Ipari Park esetében a vízszennyezés legfőbb okozói azok a
cégek, amelyek szállítással, kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen az ő
általuk használt szállító eszközök nagyban hozzájárulnak a felszíni
vizek szennyezééhez.
• A Délép Ipari Parkon belül előforduló mási szennyező tényező kiváltója
az ipari park elavolt esővíz elvezető rendszere. Mivel a csapadékvíz
evezetés nem 100%-osan megoldott, így a közvetlenül a szállító
járművekkel érintkező csapadékvíz a járműveken megtalálható olajos,
ólmos szennyezéseket rövid úton a talajba juttatja.
Talajszennyezés főbb okozói
• A talajra hulló szennyezőanyagok a szilárd, nem oldható anyagok kivételével bekerülhetnek a
talajba, és ha azt a talaj kémiailag nem tudja megkötni, akkor a talajvizet is veszélyeztetheti. A
szennyezett talaj káros hatással van a növények fejlődésére, amely az állatvilágra is kihathat.
•
• A vasúti közlekedés egyik legveszélyesebb talajszennyező komponense az olaj. A járműből üzem
közben elcsöpögő vagy balesetek során a talaj felszínére kerülő olaj bekerülhet a mélyebb
rétegekbe és a talajvízbe is. Szintén olaj kerül a talajba kitérő váltórészének kenésekor,
sínkenéskor. Ezek az elszennyeződések a vasutak területén leginkább a nagyforgalmú telepeket,
rendező-pályaudvarokat és állomásokat érintik.
•
• Áruszállítás közben is történhetnek balesetek vagy egyéb kiszóródások, így rengeteg féle anyag,
akár veszélyes kemikália is kerülhet a talajba.
•
• Jelentős talajszennyezést jelenthet a vegyszeres gyomirtás is, amelyet a vasúti vonalak mentén
időközönként szükséges elvégezni, a vasúti ágyazat biztonságos fenntartása és stabilitása
érdekében.
Talajszennyezés főbb okozói
• A vasúti kocsikból kihulló anyagok okozta talajszennyezés
• Személy- és áruszállítás során a talajt szennyezés érheti, mely a pályába bekerülve
veszélyeztetheti a felépítmény állékonyságát, illetve átterjedhet és szennyezheti a környező
talajt is.
•
• Személyszállítás
• Személyszállításkor a leggyakoribb talajt érő szennyeződések egyrészt a vasúti kocsik
mellékhelyiségéből a pályatestre kerülő szennyvíz, másrészt az ablakon kidobott hulladékok.
•
• Ez előbbi szennyeződés megszüntetésén elsősorban anyagi okok miatt nem kíván a MÁV
változtatni, mert a személykocsikon nagymértékű változtatást kellene végrehajtani. Olyan
telephelyeket kellene kialakítani, ahol gondoskodni lehet a tartályok ürítéséről, tisztításáról
és a szennyvíz kezelését, tisztítását is meg kellene oldani. Bár e szennyeződés nem kívánatos,
mégsem jelent veszélyt a pályára, mert rövid időn belül elbomlik.
Talajszennyezés főbb okozói
• A személykocsik ablakán kidobált fémdobozok, üvegek, papír
és műanyag hulladékok szintén megoldhatatlan problémát
jelentenek a vasút számára. Ez egyrészt balesetveszélyes
lehet, másrészt károsítja a környezetet, illetve esztétikailag is
hátrányosan változtatja meg azt, hiszen a szervetlen
hulladékok nem tűnnek el idővel. A műanyag a talajban sem
bomlik le, akár évtizedekig is megmarad, alatta a növényzet
elhal.
Talajszennyezés főbb okozói
• Áruszállítás
• Talajszennyezés következhet be áruszállító szerelvények balesete során is. Ekkor a
járműből vegyszerek folyhatnak, illetve veszélyes anyagok szóródhatnak a pályára
és környezetére.
•
• Baleset nélkül is kerülhet szennyeződés a környezetbe nem megfelelően
csomagolt áru vagy rakodott kocsik esetén, ki- és berakodáskor, valamit
tolatáskor. Problémát okoz az is, hogy az ilyenkor bekövetkező szennyezés
tisztítása a MÁV-re hárul, pedig sok esetben bizonyítható, hogy a fuvarozó
helytelenül rakodott, illetve a csomagolás volt hibás. Gyakori a feleslegessé vált
csomagolóanyag hátrahagyása is a rakodási területen. Sok esetben az ömlesztett
áru átvételekor marad áru a kocsikban, mely több szempontból is kárt jelent a
vasútnak. Ekkor a kocsit ki kell sorolni, és tisztítatni kell, ami a kocsi üresjárata
mellet többletmosási költséget is jelent.
Talajszennyezés főbb okozói
• A bérelt rakterületek elszennyeződése is a gondatlan rakodások
következménye, amelyet szigorúbb, környezetvédelemre is kiterjedő bérleti
szerződésekkel lehetne megakadályozni.
•
• A tartálykocsik üzemeltetésekor, töltésekor, lefejtésekor is gyakran
szennyeződik a talaj.Ennek oka lehet az emberi figyelmetlenség vagy a kocsi
hibái, a töltő-lefejtő berendezés meghibásodása.
•
• Különböző mértékű és jellegű a kár a szállítmánytól függően. Élelmiszer, pl.:
tej, étolaj, szörpök, sör és egyéb erjedő áruk fertőzést okozhatnak. Sokkal
nagyobb veszélyt jelent a kőolaj és származékainak elcsurgása vagy
kiömlése.
Talajszennyezés főbb okozói
• Különösen oda kell figyelni a tartálykocsik
árunemváltásakor szükséges takarítására, mosására.
Ezt hazánkban, Debrecenben végzik egy nagy
hatékonyságú, környezetkímélő
• technológiával.
Zajszennyezés főbb okozói
• Korunkban a motorizált közlekedés nyújtotta mobilitás az
élet fontos része. Ebben a globalizált világban minden ember
érintett a közlekedéssel kapcsolatban, különösen a közúti
közlekedésben. A közlekedés - elsősorban a közúti személyés áruforgalom lebonyolítása – okozta környezeti hatások
különösen a zajterhelés jelenleg az egyik legnehezebben
kezelhető problémát jelentik mind a közlekedési ágazat, mind
a környezetvédelem számára.
Zajszennyezés főbb okozói
• A zaj egyidejű az emberrel és egyre inkább meghatározó része
életünknek, környezetünknek. Az elmúlt években a zaj a városi
lakosságot terhelő környezeti ártalmak közül kiemelt helyet foglalt el a
környezetvédelem területén. Ez nem is csoda, hiszen hazánk is elérte
a városi lakosság arányszámának európai átlagát. Ma már az ország
lakosságának jelentős része városlakó, és ez az arány várhatóan
növekedni fog. A városokon belül és a települések között
szükségszerűen növekszik a forgalom. Ennek eredményeképpen az
időbeni eljutást forgalmi akadályok nehezítik és nő a szennyezettség
mértéke.
Zajszennyezés főbb okozói
• A városok levegőminőségének romlása, a forgalmi káosz és a
zajterhelés vezetett oda, hogy az agglomerációs övezetekbe
költöznek ki a lakosok. Ez azonban újabb utak megépítését
kényszeríti ki, mely újabb forgalmat generál (Koren E. 2005).
A repülők, a vonatok és az ipari létesítmények valamint az
egyre bővülő szórakoztató központok zajterhelésével együtt
tovább nő a zajszennyezés, mely rontja az emberek
életminőségét, és súlyos megbetegedéseket idézhet elő.
Zajszennyezés főbb okozói
• Közúti közlekedés által okozott zajszennyezés okai és forrási
• A kellemetlen vagy zavaró hangot zajnak nevezzük. A zaj megítélése erősen szubjektív.
Egy motorkerékpáros számára motorjának erős hangja a sebesség, a száguldás örömét
jelenti, míg az utcán közlekedő vagy az arra néző lakásban élő embert zavarja, számukra a
motor egyértelműen zajforrást jelent.
• A hangforrás által keltett rezgési energia rugalmas közegben nyomásváltozást okozva
hullámformában terjed. Levegőben ez a nyomásingadozás a hallható hang. A hang
erőssége a közeg nyomásingadozásától, tehát ahangnyomástól függ. Az emberi füllel
érzékelhető legkisebb hangnyomás a hallásküszöb. A hallható hangok felső határa az a
hangnyomás, amely már fájdalmat okoz, ez a fájdalomküszöb. A két küszöbérték közötti
hangerősség (intenzitás) tartomány 12 nagyságrend. A hangok észlelése folyamán az
inger és az érzet között exponenciális kapcsolat van, azaz nagy hangnyomás növekedés
aránylag kis hangérzet-növekedést okoz, ezért bevezették a hangtanban a szinteket. A
hallásküszöbhöz 0 db hangnyomásszint tartozik, míg a nagyon erős hang miatti
fájdalomérzés 120 dB körül jelentkezik (BARÓTFI I. 2000).
Zajszennyezés főbb okozói
• A közúti közlekedés okozta zaj fő forrása a gépjárműzaj több, pontszerű rész – zajforrás
összegének tekinthető. A legfontosabb zajösszetevők a következők:
• a motorzaj (főként a motorfelületről lesugárzott zaj), a mai gépjárműveknél, különösen
tehergépkocsiknál, de a kisebb sebességek tartományaiban személygépkocsiknál is még a
motorzaj az eredő zajszintet meghatározó, legnagyobb zajösszetevő,
• a kipufogó-berendezés zaja (a kipufogórendszer felületeiről lesugárzott zaj ésa csővég zaja),
• a szívóberendezés zaja,
• a hűtő és ventillátor zaja,
• az erőátvitel zaja (nyomatékváltó, kardántengely, differenciálmű),
• a karosszéria zaja (a motor, illetve az útfelület által gerjesztett és a karosszéria felületeiről
lesugárzott zajok és az aerodinamikai zaj),
• a gumiabroncsok zaja (gördülési zaj), a gépjármű zajforrásai között a motorzaj mellett a
gumiabroncs-zaj a legjelentősebb, sőt bizonyos üzemi állapotokban és útviszonyok mellett az
eredő zajszintet egyedül meghatározó zajösszetevő,
• egyéb berendezések (pl. csikorgó fékek) zaja
Zajszennyezés főbb okozói
• Az egyes rész-zajforrások zajszintje a motorfordulatszám és az ezzel arányos
menetsebesség függvényében változik.
• Mind a gépjármű által kibocsátott zaj (külső zaj), mind az utastérben, ill. a
vezetőfülkében észlelhető zaj (belső zaj) függ:
• a gépjármű kategóriától (személygépjármű vagy tehergépjármű, a
nehézgépjárművek sokkal zajosabbak, mint a személygépkocsik),
• az egyes gépjárművek szerkezeti kialakításától,
• műszaki állapotától (életkor),
• üzemi állapotától,
• a vezetési módtól,
• külső körülményektől:
• Nedves útburkolat és gumiabroncs esetén a gumiabroncs – zaj szintje megnő.
A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt
hatása
• Az emberiségnek történelme során (bizonyos háborús periódusokat
leszámítva) az volt a célja, hogy javítsa életfeltételeit és jólétét.
Szolgálatába állította a tudományok eredményeit - mindenekelőtt a
természettudományokét - és ezáltal egyre hatékonyabban alakította át
környezetét saját céljainak megfelelően. Az ember a Föld felületét borító
talajnak, levegőnek és víznek egy viszonylag vékony rétegében és rétegéből
él és ez szolgál élőhelyül a Földön élő mintegy két millió állat- és
növényfajnak is. Az életfeltételeket biztosító élettelen környezet a benne és
vele kölcsönhatásban lévő élő szervezetekkel együtt alkotja a bioszférát. A
bioszféra regenerálódó képessége sokáig kimeríthetetlennek tűnt és az
iparosodás, a mezőgazdaság korszerűsödése, az urbanizáció stb. az
emberek tömörülését eredményezték, és egy másik szférát, a technoszférát
hozták létre, amelynek a bioszférára gyakorolt hatásai gyakran döntőbbek,
drasztikusabbak, mint a természeti erők okozta hatások.
A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt
hatása
• Az ember fokozódó szükségleteinek kielégítésére jelenleg már több energiát von el
környezetétől, mint amennyi a fennálló egyensúly megbontása nélkül lehetséges
lenne. Az emberiség lélekszámának kb. 35 évenkénti megduplázódása (ami a jobb
életkörülményeknek, a csecsemőhalandóság csökkenésének, a járványok
legyőzésének stb. köszönhető) és a meglévő népesség életszínvonalának emelése
iránti igény miatti hatalmas fogyasztás látszólag kibékíthetetlen ellentmondást szül az
ember és a természet gazdálkodó tevékenysége között. Az egyes területek
túlnépesedése miatti élelemhiány csak a mezőgazdasági termelés kemizációjával
küzdhető le, ez viszont feltételezi az ipari termelés fokozását stb. Míg a növények
évmilliókon keresztül összegyűjtötték a Nap sugárzó energiáját, ami különböző
átalakulásokon keresztül a fosszilis energiahordozókban elraktározódott számunkra,
ill. a geokémiai átalakulások elősegítették egyes elemeknek az ásványokban való
koncentrálását, gazdaságossá téve ezáltal a kibányászásukat és felhasználásukat,
addig napjainkban - sokszor pazarlóan - az energiahordozókat és ásványi
nyersanyagokat a fogyasztással szétszórjuk a környezetbe. Miután a hulladékok
újrakoncentrálása igen energiaigényes, a műszaki fejlettség jelenlegi színvonalán
A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt
hatása
• A termelés és a fogyasztás gyakran olyan melléktermékek
képződésével jár, amelyek a természet számára idegenek,
emészthetetlenek és ezáltal zavarokat, a természet denaturálódását
okozzák.
• Az ún. "környezeti válság" igazán az utóbbi 20-25 évben tudatosult,
ekkorra ismerte fel a tudomány ennek globális, az egész Földre
kiterjedő voltát. Kiderült, hogy az olyan korlátlan mennyiségben
rendelkezésre állónak tekintett erőforrások, mint a levegő vagy a víz
megfelelő minőségben nagyon is korlátozott mennyiségben áll
rendelkezésünkre.
A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt
hatása
• A kutatási eredmények alapján, az ellentmondások feloldására kínált
alternatívák általában nem túl kedvezőek (pl. zérónövekedés), esetenként
túlságosan pesszimisták, vagy ideológiai alapállásuk elfogadhatatlan. Tény
azonban, hogy nagyrészt ezek figyelemfelkeltő hatására kezd kialakulni
világméretekben a Föld megóvását célzó, az ökológiai törvényeket
figyelembe vevő környezethasznosítási szemlélet.
• A jegyzet keretében nincs mód sem az ökológiai (az élőlények egymás
közötti és az élettelen környezettel való kölcsönhatásait vizsgáló tudomány)
törvényszerűségek, sem az ún. világmodellek behatóbb tárgyalására. A
tankönyv következő néhány fejezetében a bioszféra egyes alkotó elemeinek
a termelő tevékenység hatására bekövetkező kedvezőtlen változásaira
koncentrálunk.
A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt
hatása
• A környezetvédelemben elszennyeződésnek tekintjük különféle
anyagok, ill. energiák gyorsabb ütemű behatolását a bioszférába, mint
ahogyan azt a bioszféra ellensúlyozni, feldolgozni képes.
• A bioszférának egy kisebb, meghatározott klímaviszonyokkal,
talajadottságokkal,
életközösséggel
stb.
rendelkező
részét
ökoszisztémának
nevezzük.
Az
ökoszisztémák
nyitottak,
környezetükkel
"anyagcserét"
bonyolítanak
le,
lehetnek
mesterségesek is. A környezeti problémákat általában egy adott
ökoszisztémához kötve vizsgáljuk. Az ökoszisztéma a biotópból (ez az
ún. élőhely a maga abiotikus hatásaival: talaj, víz, levegő, klíma stb.)
és a biotópon életfeltételeket találó életközösségből, az ún.
biocönózisból áll.
A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt
hatása
• Az ökoszisztéma szerkezete sokféleképpen vizsgálható, számunkra egyik
legfontosabb az ökoszisztémában uralkodó tápláléklánc (Ábra 3-1), ill. az
ökoszisztéma fajtagazdagsága, mégpedig azért, mert minél nagyobb a
biocönózisban a fajok és fajták száma, az úgynevezett biodiverzitás, annál
stabilabb az adott ökoszisztéma, jobb a regenerálódó képessége is.
• A környezetvédelemben a szennyező anyagok kibocsátását emissziónak
nevezzük. Például egy vegyipari üzem által időegység alatt a környezetbe
bocsátott káros anyagok mennyisége az illető üzem emissziója. Az emisszió
mértékegysége ennek megfelelően tömeg/időegység, pl. kg/óra. Ökológiai
hatásait tekintve fontosabb az ökoszisztéma szempontjából az oda bejutó
emissziók hatására kialakuló szennyezőanyag koncentráció, amit
immissziónak nevezünk. A környezet minőségét az immisszió jellemzi, az
immissziót koncentrációegységekben fejezzük ki, ilyenek lehetnek a g/m3
vagy a ppm, illetve a ppb.
A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt
hatása
• Ez utóbbiak az egy millió illetve az egy milliárd részből a
kérdéses alkotó előfordulását jelenti. Az immisszió nagysága
nem számítható az emissziók mechanikus összegezésével. A
környezetbe kijutó szennyező anyagok a környezeti elemekkel
kölcsönhatásba lépnek. A szennyező anyag által kiváltott
hatások nemcsak a szennyező anyagtól, hanem a kibocsátás
módjától, a környezetben lejátszódó folyamatok sorától is
függnek. Egy légszennyező emisszió hatása például klimatikus
tényezők egész sorától függ, amelyek befolyásolják a
szennyező anyagok terjedését, az úgynevezett transzmissziót.
A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt
hatása
• Hasonló a helyzet a vízszennyezés esetén is. Az a
szennyezés, ami áradáskor semmilyen problémát
sem okoz a folyóban, katasztrófát okozhat
alacsony
vízállásnál
stb.
Mindez
arra
figyelmeztet, hogy a szennyezés nem vizsgálható
önmagában, mindig figyelembe kell venni a
befogadó környezetben uralkodó viszonyokat is.

similar documents