pénzciklus - Partiumi Keresztény Egyetem

Report
PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
NAGYVÁRAD
PÉNZÜGYI MENEDZSMENT
9.
Dr. Tarnóczi Tibor
Pénzkonverziós ciklus I.
• A likviditási mérőszámok szoros összefüggésben vannak
azzal is, hogy a vállalkozás mennyi idő alatt képes
értékesíteni a készleteit (készletek forgási ideje),
beszedni a követeléseit (követelések forgási ideje) és
kifizetni a rövid távú kötelezettségeit (rövid távú
kötelezettségek forgási ideje).
• A pénz konverziós ciklus két részre osztható:
– Működési ciklus
– Pénzciklus
• A pénzciklus azt méri, hogy a vállalkozás pénzeszközei
mennyi ideig (hány napig) vannak lekötve a termelési és
értékesítési folyamatban.
2
Működési és pénzciklus
Készlet vásárlás
Készlet értékesítés
P énz beszedés
Átlagos beszedési
idõszak
Készletezési idõszak
Idõ
T artozási idõszak
Fizet és a vásárolt készlet ért
Mûködési ciklus
Pénz ciklus
3
Pénzkonverziós ciklus II.
• megmutatja, milyen hatékonyan menedzseli cég a készleteit,
követeléseit és rövid lejáratú kötelezettségeit, és világos
képet ad a vállalkozás kötelezettség teljesítési képességéről.
• csökkenése egyértelműen javítja a vállalkozás likviditási
helyzetét.
• esetében lényeges lehet az összetevők és a teljes mutató
trendjének a vizsgálata is.
• A rövidebb ciklus magasabb likviditást jelent, és a
vállalkozásnak kevesebb külső forrásra lesz szüksége, illetve
ki tud használni kedvezőbb beszerzési lehetőségeket,
fejleszteni tudja a tevékenységeit, termékeit.
• A hosszabb ciklus megnöveli a vállalkozás külső pénzigényét
és nem teszi lehetővé az előbbiekben említett pozitív
4
lehetőségeket.
Pénzkonverziós ciklus III.
• nagysága a készletgazdálkodás hatékonyságának,
a követelés beszedési politikának a függvénye,
illetve befolyásolja, hogy milyen fizetési pozíciót
tudunk elérni a szállítóinkkal szemben.
• a vállalkozás olyan jelzőszáma, amely
megmutatja, milyen hatékonyan menedzseli cég a
készleteit, követeléseit és rövid lejáratú
kötelezettségeit, másodszor világos képet ad a
vállalkozás kötelezettség teljesítési képességéről.
5
Átlagos beszedési idő
• A jó teljesítmény jele, ha az átlagos követelés
beszedési időszak csak néhány nappal hosszabb,
mint a hitelezési időszak.
• Ha a teljes éves értékesítést használjuk, a hitelben
történő értékesítés helyett az az eredmény
„ferdüléséhez” vezethet. Ez a probléma különösen
jelentős lehet, ha az értékesítés erősen szezonális.
6
Módosított pénzkonverziós ciklus I.
• A hagyományos pénzciklus gyengesége, hogy
a konverziós periódus napjait nem képes
megfelelően a pénzben megadott nettó
forgótőke szükségletben kifejezni.
• A modell nem tesz kellőképpen különbséget a
készpénzes és a hitelben történő értékesítés
között sem, ami problémát okozhat például
abban az esetben, ha két vállalkozásnak
megegyezik a követelési időszaka, de
különbözik a hitelben történő értékesítési
7
aránya.
Módosított pénzkonverziós ciklus II.
• A hagyományos modellben mindkét cégnek
ugyanannyi lesz a pénzciklusa, ugyanakkor a
magasabb készpénzes értékesítéssel
rendelkező cég kedvezőbb helyzetben lesz
kötelezettségei időben történő teljesítése
vonatkozásában.
• Azért van így, mert értékesítésének nagyobb
részét hamarabb és biztonságosabban lesz
képes beszedni.
8
Hagyományos pénzkonverziós ciklus I.
• A hagyományos pénzciklus modell nem
foglalkozik a jövedelmezőségnek a likviditásra
gyakorolt hatásával sem.
• A modell a működési jövedelem előállításához
felhasznált erőforrások és az aktuálisan
beszedett bevétel különbségére helyezi a
hangsúlyt, nem veszi figyelembe, hogy a
beszedett bevételek az elért eredmény
mennyiségével meg fogják haladni a
költségeket.
9
Hagyományos pénzkonverziós ciklus II.
• Mivel az eredmény többletforrás a kötelezettségek
fedezéséhez, ezért a jövedelmezőség valójában a
teljes vállalati likviditást támogató tényezőnek
tekinthető.
• Az előzőekből következően az árbevétel-arányos
bruttó jövedelmezőség és a „hitelben történő
értékesítés/összes értékesítés” arány mutatókat is
bele kellene építeni a pénzciklus modellbe.
• A módosított pénzciklus modell már felhasználható
a pénzben meghatározott nettó forgótőkeigény
kifejezésére, azaz a nettó forgótőkének ez a
10
mennyisége szükséges a működéshez.
Módosított pénzkonverziós ciklus III.
A módosított pénzciklus a készletezési időszaknak a
bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőséggel, a beszedési
időszaknak a hitelben történő értékesítés arányával
történő módosításával határozható meg:
módosított készletezési időszak = készletezési időszak *
(1 - árbevétel-arányos bruttó jövedelmezőség)
módosított beszedési időszak = beszedési időszak *
hitelben történő értékesítés aránya
11
A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény I.
• Megfelelő pénzügyi tervezés és kontroll hiányában
likviditási problémák várhatóak azoknál a cégeknél,
amelyek gyors értékesítési növekedést érnek el.
• Az értékesítés növekedése szükségszerűen pótlólagos
forrásigényt eredményez a készletekben és a
követelésekben, ami az értékesítés és a
forgóeszközigény közötti pozitív irányú
összefüggésből következik.
• Ha a nettó forgótőkeigényt a hagyományos pénzciklus
érték alapján határozzuk meg, akkor azt túlbecsüljük,
azaz a módosított pénzciklus alkalmazásával attól
kisebb értéket kapnánk.
12
A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény II.
• A bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőség és a
„hitelben történő értékesítési arány” mutatók
hatásának figyelembe vétele szignifikáns
eltérést okozhat az értékesítés növekedéséhez
szükséges nettó forgótőkeigény becslésében.
• Így a vállalkozás számára több forrás lesz
felhasználható nem-működési célra, mintha a
becslést a hagyományos pénzciklus számítással
végeznék.
• Azaz a hagyományos pénzciklus érték, mint
likviditási mutató rendszerint rosszul határozza
meg a cég azon képességét, hogy határidőre
teljesíteni tudja-e a kötelezettségeit.
13
A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény III.
• A bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőség
növekedésével csökken a működéshez szükséges
forgótőke igény.
• A jövedelmezőség figyelembe vétele segít abban, hogy
a pénzciklus a likviditás egy jobb jelzőszámává váljon.
• A hagyományos pénzciklus számítás nem veszi
figyelembe azt, hogy a működési ciklus végén
bekövetkező pénzbeáramlás nagyobb, mint a
pénzciklus eleji pénzkiáramlás.
• A pénzciklus kezdete és vége közötti pénzáram
különbség közvetlen kapcsolatban van a
jövedelmezőséggel.
• A jövedelmezőbb vállalkozás több pénzáramot hoz
létre a működéséből.
14
Cash flow kimutatás I.
• Alapvetően fontos a fizetőképesség
szempontjából.
• Alapvető fontosságú a szervezetek túlélése
érdekében.
• Az elegendő készpénz biztosítja, hogy a hitelezők,
az alkalmazottak és más érintettek időben
kifizetésre kerüljenek.
• Ha a vállalkozás nem rendelkezik elegendő
pénzzel működésének a biztosításához, akkor
fizetési nehézségei vannak, esetleg
fizetésképtelen, és nagy esélye van a csődbe
15
menetelre.
Cash flow kimutatás II.
• A vállalatok nem azért mennek csődbe, mert nem
jövedelmezőek, hanem azért, mert nem tudják
kifizetni a számláikat, kötelezettségeiket.
• Ezt a befektetők sokszor figyelmen kívül hagyják,
és nem fordítanak kellő figyelmet a vállalkozás
cash flow kimutatására.
16
Cash flow kimutatás III.
• Feltárja, hogyan a vállalkozás hová költi (pénz
kiáramlás) és honnan szerzi (pénz beáramlás) a pénzét
• Az elemzők gyakran használják a vállalkozás pénzügyi
teljesítményének a felmérésére.
• A bőséges készpénzzel rendelkező vállalkozások képesek
a pénzt visszaforgatni a vállalkozásba annak érdekében,
hogy még több pénzt és profitot állítsanak elő.
17
Működési cash flow (CFO)
• Kulcs forrása a vállalat pénz előállításának.
• Ez az a pénz, amit a vállalkozás belül állít elő.
• Az adózás előtti eredményt a kiadással nem
járó költségekkel és a pénzeszközök nélküli
forgótőke változással korrigálják.
18
Befektetési cash flow (CFI)
• Az idetartozó tevékenységek alapvetően pénz
kiáramlásokat generálnak:
• A befektetett eszközök megszerzéséhez
kapcsolódó tőke kiadások és értékpapír, á vállalat
vásárlások.
• A befektetők számára ebbe a kategóriában a
tőkekiadások a fontosak. Azt feltételezve,
hogy ezek a kiadások elsődleges fontosságúak
a hatékony működéshez és a versenyképesség
fenntartásához szükséges fizikai eszközök
biztosításához.
19
Finanszírozási cash flow (CFF)
• A hitel és saját tőke jellegű tranzakciók a
meghatározói.
• A vállalkozások folyamatosan vesznek fel és
fizetnek vissza hitelt.
• A saját tőke tranzakciók ritkábbak.
• A befektetők számára ehhez a kategóriához
kapcsolódóan az osztalék kifizetések a
fontosak.
20
Cash flow kimutatás IV.
• Információt biztosít a vállalkozás rövid és
hosszú távú likviditásáról és pénzügyi
rugalmasságáról.
• A rendszeres tevékenységek elegendő pénzt
állítanak-e elő a vállalkozás fenntartásához?
• Elegendő pénz állítódik-e elő az adósságok
időben történő kifizetéséhez?
• A cég igényel-e pótlólagos finanszírozást?
• Lehetnek-e váratlan kötelezettségek?
• Ki tudja-e használni a cég az új üzleti
lehetőségeket, ha azok létrejönnek?
21
Indirekt vs. Direkt módszer
• Eltérés csak a működési cash flow
kiszámításában van.
• A direkt módszer a vállalkozás működési pénz
be- és kiáramlásait mutatja be.
• Az indirekt módszer a pénz be- és
kiáramlások végső eredményét mutatja be.
• A direkt módszer több információt biztosít
mint az indirekt.
• Az indirekt módszer a hangsúlyt az adózott
eredmény és a működési cash flow közötti
különbségre helyezi.
22
Kapcsolat a beszámoló részeivel
Működési cash flow
+ Befektetési cash flow
+ Finanszírozási cash flow
-----------------------------------Változás a pénzeszközökben
+ Nyitó pénzügyi mérleg
------------------------------------Záró pénzügyi mérleg
23

similar documents