Idegrendszer

Report
Az élőlények szabályozó
működése
Idegrendszer
Szabályozás, vezérlés
• Vezérlés: a központ egyértelműen
irányítja a rendszer működését
(élőlényekben nem jellemző).
• Szabályozás: A szabályozás élettani
folyamat.
információ  feldolgozás  válasz
Elgondolások az idegrendszer
működéséről
•
•
•
•
Viasztábla
Telefonközpont
Számítógép
Holográfia
Az idegsejtek működése
•
•
•
•
Inger: kívülről vagy belső szervekből érkező jelzés
Ingerület: az idegrostban a központ felé haladó inger
Ingerválasz: a központtól visszaérkező inger
Az idegvégződésektől>> az idegsejtbe jutó
ingerületnek>> a másik sejtbe való átjutása>>
nyúlványok révén történik:
-részben ingerátvivő anyagok képződésével
-részben ionok segítségével (elektromosság)
• Ingerület sebessége = átjutás gyorsasága>> óránként
600-700 km
• Ingerület továbbításának helye: szinapszis (sejttest v.
dendrit és axonvégződés között)
4
A reflexív és a reflexkör
•
•
Az idegrendszer működési egysége a reflexív, receptor, érző idegsejt, interneuron,
a mozgató idegsejt és a végrehajtó sejt vagy szerv alkotja. A reflexíven valósul meg
a reflex, az ingerre adott válasz.
A reflexkör akkor alakul ki, amikor a központ a végrehajtó állapotáról tájékoztatást
kap, visszajelzés jut a központba. Ugyanakkor központi neuron irányító akciós
potenciálokat küld a receptorokhoz, beállítva annak ingerküszöbét.
Az idegrendszer
szerkezeti és
működési
alapegysége: neuron
Részei:
-sejttest, sejtmag,
-rövid nyúlványok
(dendritek),
-hosszú nyúlványok
vagy tengelyfonal
(axon),
-végfácska (hosszú
nyúlvány
idegvégződése),
-myelin-hüvely
(tengelyfonalat
körülvevő velős
hüvely)
6
• - Az idegsejt sejmagja kromatinban szegény,
ezért kevés a DNS tartalma,  osztódásra
képtelen az idegsejt. /Emiatt akkor van a
legtöbb idegsejtünk, amikor megszületünk.
Életünk során pusztulnak idegsejtek, és ezek már
újratermelődni nem tudnak. Az idegsejteket
legjobban a merev részegség és a tudatmódosító
szerek rombolják, ezért ajánlatos őket kerülni,
illetve mértékkel fogyasztani alkoholt./
• - Az axonban tehát nem játszódik le fehérje
szintézis, és mérete az 1 mm-től az 1 m-ig
terjedhet. A velős hüvellyel borított axon neve:
Idegrost.
Az idegsejtek típusai
Működésük szerint
csoportosíthatjuk
- Érző neuron /Információt visz be a központba./
- Mozgató neuron /Parancsot hajtat végre. (pl. izmok működése)/
- Vegetatív neuron /Zsigeri működéseket szabályozza. (táplálkozás,
hőmérséklet, stb…/
- Inter neuron /képzelt társításban van szerepe. Asszociációs neuronnak is
hívjuk, az idegsejtek
között teremt kapcsolatot. Ezek segítségével gondolkodunk./
A velőshüvely kialakulása
Az idegrendszert felépítő egyéb sejtek
• neuronok
• gliasejtek

Astrociták (csillagsejt)
légzés??

mikrogliák
Mikroglia
• mikroglia sejtek száma felszaporodik az idegszövet
károsodása esetén
• A központi idegrendszer gyulladásos megbetegedéseiben
immunológiai végrehajtó sejtekké alakulnak. Nyúlványaikat
visszahúzzák és a károsodás helyére vándorolnak.
Szinapszisok
• elektromos szinapszisok
– szinaptikus rés 1-3 nm
– konnexonfehérjék
– mindkét irányú
Elektromos szinapszis
Tulajdonság
Szinaptikus rés
vastagsága
Max. 3,5 nm
Citoplazmafolytonosság
van
Transzmitter
ionáram
Jelátviteli késés
nincs
Jelátvitel iránya
lehet kétirányú is
Szinapszisok 2
Kémiai szinapszisok
– szinaptikus rés 20-50nm
– végfácskáknál kalcium ioncsatornák
– potenciálváltozás arányos az ingerületátvivő anyag
mennyiségével
Kémiai
szinapszisok
•
•
•
•
Az ingerületátvivő anyag:
aminosav: glutaminsav, GABA, és
glicin
aminosav-származék: acetilkolin,
noradrenalin, dopamin és
szerotonin
Peptidek: encefalin, szomatosztatin
A központi idegrendszerben a
leggyakoribb ingerületátvivő anyag
a glutaminsav, acetilkolin ,
szerotonin
Kémiai szinapszis és a jelátvitel
mechanizmusa
Tulajdonság
Szinaptikus rés
vastagsága
20-40 nm
Citoplazmafolytonosság
nincs
Strukturális
jellemző
vezikulumok,
dokkolófehérjék,
postszinaptikus
receptorok
Transzmitter
kémiai
Jelátviteli késés
1-5 msec
Jelátvitel iránya
egyirányú
Elemi idegjelenségek
• Membránpotenciál: membrán 2 oldala közti
feszültségkülönbség / Bioáram
• Nyugalmi potenciál: a sejt belseje= intracelluláris tér
és a sejten kívüli tér=extracelluláris tér közötti
feszültségkülönbség
– Minden élő sejt produkálja
– Értéke átlag -70 mV
– Ionok egyenlőtlen eloszlása a sejtmembrán 2 oldala között
• Ingerküszöb: az az ingererősség amivel az
idegsejteket és izomsejteket ingerelni lehet
• Mindent vagy semmit tv:
– Ha az inger erőssége nem haladja meg az
ingerküszöböt, akkor nincs akciós potenciál
– Ha az inger erőssége meghaladja az ingerküszöböt
akkor max amplitúdójú akciós potenciál
Potenciálkülönbség
Csúcspotenciál
Na beáramlás
K kiáramlás
Pumpa helyreáll
Hiperpolarizáció
Cl beáramlás
Kialakulása
• K,Na, ATP áz: ionpumpa, ATP bontó enzim
– 1 mol ATP bontásából származó energiával
• 2 mol K-ot szív be a sejtbe
• 3 mol Na-ot fúj ki a sejtből
• Több pozitív töltés hagyja el a sejtet, mint amennyi bejut
• Fehérjék- citoplazma fehérjéi anion formában
vannak- negatív töltés intracellulárisan
• Sejten belüli tér negatívabb, mint a sejten kívüli
Serkentő szinapszis (hipopolarizáció )
• A membrán polaritását a depolarizáció felé mozdítja el,
fogadómembrán Na+ és K+ csatornáit nyitja meg. A
válasz nem éri el az ingerküszöböt, de az idegsejt
nyugalmi potenciálját az ingerküszöb felé mozdítják el,
azaz hatásukra a sejthártya külső és belső felszíne
között mérhető potenciálkülönbség, a feszültség
csökken. A membrán polaritásának csökkenése miatt
csökken az ingerküszöb. Érkező újabb, akár a
szokásosnál kisebb inger is kiválthat tovaterjedős akciós
potenciált
• kialakuló helyi potenciálok azonban összegződhetnek
Gátló szinapszis (hiperpolarizáció)
• Glutaminsav, acetilkolin, a γ-aminovajsav (GABA),
glicin, K+ és a Cl- csatornák kinyílását váltja ki,
következménye a membrán polaritásának
fokozódása, a potenciálkülönbség növekedése.
Pl.: nyugati potenciál értéke -90m–ról -120mV–ra
változik. A fogadósejt az átlagos ingerekre nem
reagál, nem alakul ki tovaterjedő akciós
potenciál, hiszen a membrán túlpolarizlása
(hiperpolarizáció) ingerküszöb növeldését
eredményezi.
Ingerület terjedése
• Velőtlen axonon pontról-pontra terjed
– lassú
• Velőhüvelyes axonon szaltatórikusan terjed
– Ranvier befűződésről- Ranvier befűződésre ugrál
– Gyors vezetés
– Minél vastagabb a velőhüvely annál gyorsabb a
vezetés
Kialakulása
Központi idegrendszer
Gerincvelő
Gerincvelő működése
• Reflexközpont
– Szürkeállomány
• Szomatikus
– Izom eredetű
– Bőr eredetű
• Vegetatív
• Ingerületvezető rendszer
– fehérállomány
Elülső Köteg
(2db)
Oldalsó
köteg
(2 db)
Elülső
köteg
(2 db)
A gerincvelői idegek
• A gerincvelőhöz kétoldalt kapcsolódnak
• Szimmetrikus elhelyezkedésűek
• Tartalmazzák:
– Az érző idegsejtek bevezető rostjait – hátsó gyökér
– A gerincvelői mozgató (illetve vegetatív) sejtek kivezető rostjait –
elülső gyökér
– A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami KEVERT
ideg
• 31 pár:
– 8 pár nyaki, 12 pár mellkasi, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár
farki
33
A környéki idegrendszer
( 31 pár gerincvelői ideg)
• Metszete:
– Szürkeállomány:
• belül, pillangó alakú
• hátsó, oldalsó és elülső
szarv
• mozgató és asszociációs
neuronok sejtestjei
vannak itt
– Fehérállomány
• axonokból áll – pályák
• felszálló pályák: hátul és
oldalt
• leszálló pályák: elöl és
oldalt
– Központi csatorna
• benne agyfolyadék
• az agykamrákban
folytatódik
36
Fehérállomány
• Felszálló pálya
– Gerincvelőből
• Nyúltvelőbe
• Kisagyba
• Köztiagyba/ talamuszba
• Leszálló pálya
– Agykéregből gerincvelőbe
• Piramidális
• extrapiramidális
• Asszociációs pálya
– Gerincvelőben kezdődik, gerincvelőben végződik
38
gerincvelői reflex
• akaratunk nem képes befolyásolni
• két nagy csoportja az izomeredetű és a
bőreredetű reflexek
– Izomeredetű: térdreflex ősi gerincvelői reflex
Térdreflex
A gerincvelői idegek felépítése
bőreredetű reflexek
• erős nyomás-vagy fájdalominger hatására
• végtag hajlításával távolítja el az ingerelt
testrészt az ingerforrástól a reflex
• Pl.: keresztezett hajlító- feszítő reflex
Agy
• Legnagyobb, legfejlettebb
agyterület
• Agyhártyák borítják
• Felszíne barázdált,
tekervényes
• Két féltekéből áll – ezeket a
kérgestest kapcsolja össze
• Lebenyekre osztható – a
koponyacsontoknak
megfelelően
•
•
•
•
A nagyagy
>Kéreg (cerebral cortex)
>Féltekék közti összeköttetés (corpus
callosum)
Homloklebeny
Fali lebeny
Halánték lebeny
Nyakszirti lebeny
• Szürke és fehérállománya
elkülönül
45
Az agy - lebenyek
• -Központi barázda Homloklebenyt a
Falilebenytől
• -Sylvius árok:
-Halánték lebenyt
a Falilebenytől
Agy- gerincvelői burkok
Rostos
kötőszövet
Vékony, erek,
idegek,
liquort termel
Kemény agyhártya
Pókhálóshártya
Lágyagyhártya
Agy, gerincvelő
felszínére tapad
A gerincvelő
•
•
•
•
A csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el
Kisujjnyi vastag
Az agyvelő és a gerincvelő között nincs éles határ
Az agytörzstől a 2. ágyéki csigolyáig tart, ettől kezdve csak
idegrostok vannak
• Agyhártyák burkolják
• Az idegek kilépése alapján a szakaszai:
•
•
•
•
Nyaki
Mellkasi
Ágyéki
Keresztcsonti
49
AGYHÁRTYÁK
• Skin = bőr
• Skull = koponya
• Dura mater =
kemény agyhártya
• Arachnoidea =
pókhálóhártya
• Pia mater =
lágyagyhártya
• Brain = agy
50
LIQUOR= agyvíz
az agyállomány belsejében, a négy agykamrában képződik és kering,
majd felszívódik
51
Liquor- agy-gerincvelői folydék
•
•
•
•
Pókhálóshártya termeli
Funkciója: táplálás és védelem
Pókhálóshártya és a lágy agyhártya között
Valamint a gerincvelő központi csatornájában
és az agykamrákban található
• A központi idegrendszer
szürkeállományból, és
fehérállományból áll. A két állomány
a színéről kapta a nevét. A nagy
tömegben előforduló neuronok
sejttestei képezik a szürkeállományt,
míg a velőshüvellyel burkolt axonok
tömegei a fehérállományt alkotják.
Agykéreg felépítése:
• Szürkeállomány:
– Idegsejtek sejttestjei alkotják – agykéreg
– Jellemző idegsejtjei: piramis sejtek
– Működési egységei a sejtoszlopok
– d=0,3 mm henger, amiben kb. 5000 neuron van
• Fehérállomány:
– Idegsejtek idegrostjai alkotják – pályák
– Ezek lehetnek:
•
•
•
•
Felszálló érzőpályák
Leszálló mozgatópályák
Egy féltekén belüli részeket összekötő pályák
A két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák
– A fehérállományban is vannak idegsejtcsoportok: magoknak
nevezzük
54
Agykérgi oszlopok
• a besüllyedt kérgi területekből magok
• Az idegsejtek két jellegzetes sejttípusa a
piramissejt és a szemcsesejt.
• A bal agyfél a tudatosabb, itt van a beszédértés, az olvasás, a
beszédmozgatás és az írás központja. A jobb kezet vezérli. A bal
féltek a domináns féltek. Ha a két félteket szétválasztjuk, akkor csak
a bal félteke működései tudatosulnak. Innen származik a mondás:
„nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.” A bal féltekéhez kötődik az
éntudat is. Felelős a tudományos gondolkozásért, a számolási
készségért, a logikai készségért, elvont gondolkodásért.
• A jobb agyfél a harmóniára, az arányokra, a térbeli viszonyokra
érzékenyebb. Felelős a művészi hajlamért. Nincs időérzéke, nincs
éntudata, a bal kezet vezérli. Hozzá köthető a zenei hallás, az
intuíció, a kreativitás, a fantázia, a humorérzék, térlátás,
alkotókészség.
• a kérgestesten keresztül szoros kapcsolatban van egymással.
Agytörzs
• a nyúltvelő, a híd és a középagy alkotja.
Nyúltvelő
• Itt életfontosságú vegetatív központok vannak,
ilyenek a légzés, a nyelés, a köhögés, a
tüsszentés kiváltásáért felelős agyterületek. A
nyúltvelő központjai egy –egy szerv vagy
szervrendszer működését befolyásolják.
• belégzőközpont, érszűkítő és azt gátló központ,
valamint itt van az úgynevezett
nyálkahártyareflexek központja: (nyelés, szopás,
hányás, köhögés, tüsszentés, szemhéjzárás,
könnyezés.
Nyúltvelői reflexek
• Inger által irányított reflexek- külső inger kell
– Nyálkahártya reflexek
• Tüsszentés
• Köhögés
• Könnyezés
• Szemhéjzárás
felső, alsó légút ingerlése
erőltetett kilégzés
valami a kötőhártyára kerül
érzelmi hatás, orr ingerlése
valami közelít a szemhez
Légzésszabályozás
• Nyúltvelői belégző központ
Ingere a vár Co2 koncentráció emelkedése
A nyúltvelő teljes szövete érzékeli
Ingerület a leszálló pályán a gerincvelőbe
Elülső szarv mozgató neuronjára kapcsolódik át
Összehúzza a légző izmokat
Belégzés
Vér O2 koncentráció csökkenését az aorta
falában lévő kemoreceptorok érzékelik
Ingerület felmegy a nyúltvelőbe
Ingerli a belégző központot
Belégzés
Belégző központ gátolja a kilégző központot
Híd
• A nyúltvelő felett található a HÍD, amely a nyúltvelői
központok működését, felülről látja” és összehangolja. Pl.:
ha nyelni és beszélni akarunk egyszerre, akkor a hídi
központok gondoskodnak a gégefedő egyértelmű
működéséről. A híd tehát néhány szervrendszer
működésének egymással való összehangolására képes.
• A híd onnan kapta a nevét, hogy a kisagy két féltekéjét
hídként köti össze. A hídban van az V-VIII. agyideg magjai,
és itt van a nyúltvelői légzőközpontot felülszabályozó
serkentő – és gátlóközpont, valamint a nyúltvelői
központokat összehangoló központok találhatók a hídban.
Ezeknek az összehangoló központoknak a működését
mutatja, hogy a köhögési ingert gyakori nyeléssel, pl.:
cukorka szopogatásával csökkenteni lehet.
Középagy
• leszálló pályák átkapcsolódási helye. Az itt
elhelyezkedő magok több reflexből összetevőkből
egyszerűbb mozgások (pl.: járás) befolyásolására is
képesek.
• A középagy a bonyolult testtartási reflexek (járás,
futás) központja. A mozgást az agykéreg indítja, de az
agykéreg -pl.: séta közben- már nem foglalkozik a
mozgás kivitelezésével. A gerincvelő bőr eredetű
szomatikus reflexénél is elősegíti a mellső és a hátsó
végtag keresztezett hajlítását és feszítését. A
középagyban van a kéregből induló szomatikus
leszállópálya egy részének átkapcsoló magja. A
középagyban található a szemmozgató idegek magja.
• Még itt sincs elkülönülve a
szürke és fehérállomány
• Talamusz: (felső rész)
– Az érzékszervektől érkező
pályák itt kapcsolódnak át
(kiv.:szaglópálya)
– Előzetes feldolgozás –
átengedi, felerősíti…
• Hipotalamusz: (alsó rész)
– Vegetatív működések
központja: hűtő, fűtő,
éhség, jóllakottság,
vízforgalom szab. központjai
vannak itt
– Hormonokat termel:
oxitocin, vazopresszin
– Dühközpont is itt van
A köztiagy
(talamusz, hipotalamusz)
64
AGYTÖRZSI HÁLÓZATOS ÁLLOMÁNY
(formatio reticularis)
• Az agytörzsi hálózatos állomány fő működése az
állandó, enyhe, általános ingerlés, azaz a tónus
kialakítása. Tónusról nem csak izmok esetében
beszélhetünk, hanem az idegrendszernek is van
tónusa, ez az ébrenlét.
• Minden felszállópálya valahol az agytörzsben
átkapcsolódik, és így ingerli az agytörzsi
hálózatos állományt, és ezzel fokozza az
ébrenlétet. Pl.: szemünkbe világít a lámpa, akár
zaj van, akár fáj a fogunk
Az agytörzs funkciói
Reflexműködések
– Rágóizmok proprioceptív reflexközpontja
– Nyelés reflexközpontja
– Nyálkahártyareflexek – tápcsatorna szekréciós és motoros
működésének reflexközpontjai
– Légzőközpont (ki és belégző központok, apneusztikus,
pneumotaxikus)
– Szívműködést fékező központok
– Pupillaszűkítés reflexközpontja
– A fej fény és hang irányába való elmozdításának reflexközpontja
Ingerületvezetés
– felszálló és leszálló pályák révén
A kisagy
• A kisagy az agykéreggel több pályarendszeren
átkapcsolódik. A nagyagy érzőkérgéből is és
mozgatókérgéből is megy egy – egy pálya a
kisagyba
• célvezérelt mozgások, mozgások (pl.: kődobás)
tervezésébe
• mozgást gátol, amely az egyensúly elvesztését
okozná  gátolja az agytörzsi hálózatos
állomány izomtónust fokozó működését
• alkohol hatására a kisagy az egyik leghamarabb
kieső funkció
A környéki idegrendszer
( 12 pár agyideg)
I. Szaglóideg
szaglás é.i.
II. Látóideg
látás é.i.
III. Közös
szemmozgatóideg
szem mozgatása,
pupilla, sz.lencse m.i.
IV. Sodorideg
szem mozgatása m.i.
V. Háromosztatúideg
arc m.i.
ízérzékelés é.i.
VI. Távolítóideg
szem mozgatása m.i.
VII. Arcideg
arc m.i.
ízérzékelés é.i.
VIII. Egyensúlyozó
hallóideg
és
hallás, egyensúly
é.i.
IX. Nyelv-, garatideg
ízérzékelés é.i.
nyelvmozgás m.i.
X. Bolygóideg
belső szervek
parasz.beidegzése
é.,m. i.
XI. Járulékos ideg
nyel és nyak
mozgatása m.i.
XII. Nyelvalatti ideg
nyel és nyak
mozgatása m.i.
Agyidegek
Szaglóideg és a háromosztatú ideg
A vegetatív idegrendszer
• szabályozza az összes önfenntartó
életműködést, mint a táplálkozás, a légzés, az
anyagszállítás és a kiválasztás.
• reflexívekre épül
A szimpatikus és a paraszimpatikus
idegrendszer
• A) Szimpatikus
• Feladata a homeosztázis megőrzése
• az energiák mozgósítása Cannon felé vészrekació
• A rostok kilépése a gerincvelő mellkasi és ágyéki tájékának
gerincvelői idegei
• Ingerületátvivő a szervnél : Noradrenalin, adrenalin
• Tartós hatás
• Általános hatású (az egész szervezetre ható) szimpatikoadrenális rendszer
• A dúcok főleg a gerincvelő mellett + hasüregi dúcok
• Központ ja a hipotalamo-limbikus rendszer a hipotalamusz
oldalsó-hátsó részére
• B) paraszimpatikus
• Feladata az egyensúly visszaállítása, a szervezet energiájának
felhalmozása
• A rostok kilépése az agytörzs agyidegei (III., VI., IX., X) és a
gerincvelő keresztcsonti tájékának idegeinél van
• Átvivőanyaga az acetilkolin
• Rövidebb (megszüntethető) hatású
• Általában helyi jellegű (egy szerven, esetleg szétterjedhet
• Főleg a zsigerek falában vannak a dúcok
• Központja a hipotalamo-limbikus rendszer a hipotalamusz
elülső – oldalsó része
A paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszeri
működés
Szimpatikus
Paraszimpatikus
Funkció
A szervezet felkészítése a
védekezésre és az intenzív
izommunkára, „harc vagy
repülés”
Energiatartalékok feltöltése,
energiahasználat
csökkentése, homeosztázis
fenntartása, „nyugalom és
emésztés”
A preganglion idegsejttest
helye
a gerincvelő oldalsó szarva a
mellkasi és az ágyéki
szakaszban
magok a központi
idegrendszerben és az
oldalsó szürke régió a
gerincvelő keresztcsonti
szakaszán
Axonelágazások száma
sok (-20)
kevés (-4)
A ganglionok helye
a gerincvelő két oldalán lévő
ganglionláncban
a célszerv falában, vagy a
célszervhez közel
A paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszeri
működés
Szimpatikus
Paraszimpatikus
szív működése
gyorsul
lassul
koszorúerek
tágulnak
szűkülnek
vérnyomás
nő
csökken
vércukorszint
emelkedik
csökken
oxigénfogyasztás
nő
csökken
tüdő hörgőcskéí
tágulnak
szűkülnek
bélműködés
lassul
gyorsul
emésztőnedv-termelés
gátlódik
fokozódik
nyál
mucinózus
szerózus
Szervi válasz
Pupillaválasz
Szimpatikus
izgalom hatása
Tágul
Paraszimpatikus
izgalom hatása
Szűkül
Szembelnyomás Fokozódik
Csökken
Szívműködés
Lassul
Gyorsul
Szűkül,
vérnyomás nő
Hörgők izomzata Elernyed
Tágul, vérnyomás
csökken
Összehúzódik
Mirigyek
működése
Bélmozgás
Csökken
Fokozódik
Csökken
Fokozódik
Húgyhólyag
Tónus csökken
78
Tónus fokozódik
Erek
Paraszimpatikus és szimpatikus vegetatív idegek
lefutása
Mozgató működés
• Izomműködés= összehúzódás és elernyedés
• Szívizom: autonóm működésű
• Simaizom: vegetatív idegrendszer működteti
• Harántcsíkolt izom: szomatikus idegrendszer mozgató
neuronjai működtetik
• A harántcsíkolt izom egy ingerre egy összehúzódással
válaszol, ez az izomrángás
• Az izomrángás
– Kisfokú megnyúlás
– összehúzódás
– elernyedés
• Az összehúzódott állapotban az izom újra ingerelhető
• Ha az ingerek túl gyorsak, az elernyedés egyre rövidebb,
tartós izomösszehúzódás alakul ki
• Szervezetünkben az izmaink állandóan kicsit
összehúzódott állapotban vannak – izomtónus
– Így könnyebben indul az izmok működése
– Test megtartás a gravitációval szemben
• Az egyszerű mozgások reflexek segítségével valósulnak
meg
• A bonyolultabb mozgásokat az agykérgi mozgató
központok irányítják
Agykérgi befolyás alatt álló mozgások
• Helyzet és helyváltoztató mozgásokért felelős
• Központ:
– Az agykéreg homloklebenyének hátsó területén található =
mozgató vagy motoros mező (piramissejtek)
– Itt minden egyes izomnak egy kis terület felel meg
• Innen két mozgatópálya indul:
– Piramis pálya
– Extrapiramidális pálya
Piramis pálya
Jellemzői
kiindulás
Átkereszteződés
Finomabb, pontosabb
mozgások
Be nem gyakorolt
mozg.
Izomtónus fenntartása
Extrapiramidális
pálya
Automatikus, egyénre
jellemző mozgások
Kevésbé differenciált
mozgások
Járás, testtartás
mozgatókéreg
Mozgatókéreg, egyéb
agyi területek (sok
átkapcsolás)
nyúltvelőben
nyúltvelő
Piramis pálya
Extrapiramidális
pálya
Leszálló pálya
Gerincvelő fehérállományának elülső kötege
vége
Gerincvelő elülső szarvi mozgatóneuron,
aminek axonja kilép a gerincvelőből és fut az
izomig
sérülése
Izomtónus csökken
Célirányosan nem tud
mozogni
Spontán,
összerendezetlen
mozgások
• A harmonikus mozgások kialakítását az két rendszer
egysége hozza létre
• Az elsődleges mozgató kéreg előtt található a másodlagos
mozgató kéreg, ez az automatizált felelős
• A mozgások kivitelezésében fontos szerepe van a kisagynak
is
Az idegrendszer mozgató működése
• A mozgató pályák rostjai az agykéreg nagy piramissejtjeiből
indulnak ki
• piramis rendszer pályája az agykéregből kiindulva az agytörzsön
keresztül a gerincvelő szürkeállományának elülső szarvai felé halad.
Az agytörzs területén néhány rostja az agyidegek mozgató
neuronjaihoz kapcsolódik, a rostok legtöbbje azonban a nyúlvelő
piramisában átkereszteződve, majd továbbhaladva a gerincvelő
elülső szarvában lévő mozgató neuronokon végződik. Néhány rost, a
nyúlvelőből keresztezés nélkül fut a gerincvelőbe, ezek közvetlenül a
mozgató neuronok előtt kereszteződnek át a gerincvelő ellenkező
oldalára. Végeredményben tehát a test jobb oldalának mozgató
beidegződése a bal oldali agyfélteke felől történik. Hasonlóan
ellenoldali beidegződést végez a jobb oldali agyfélteke
piramispályája is. A piramis rendszer az akaratlagos mozgások
irányítója. A megtanult finom mozgások -pl. írás- gyors beindítását,
és az ellentétes izmok összehangolt működését biztosítja.
• Az extrapiramidális rendszerhez tartozik a nagyagy, a köztiagy és a
kisagy számos neuron csoportja, valamint az agytörzsi hálózatos
állomány egy része. A mozgató kéregből kiinduló leszálló rostok az
agykéreg alatti magvakban többször is átkapcsolódnak. Először
kétoldalt a lencsemagokban, majd a farkos idegmagokban van egy
szinapszis. További átkapcsoló állomásuk a középagyban lévő
vörösmag. Az innen induló, továbbra is lefelé haladó rostok
többsége átkereszteződik, majd részben az agytörzs, részben a
gerincvelő mozgató neuronjain végződik. A pályák rostjai a
nyúltvelő piramisát kikerülve érik el a gerincvelőt. Az
átkereszteződés következtében a jobboldali rostok egy része a
gerincvelő valamelyik szelvényének bal oldali elülső szarvában, a bal
oldali rostok egy része a gerincvelő valamelyik szelvényének jobb
oldali első szarvában végződik, és kapcsol át a mozgató
idegrostokra, amelyek a gerincvelői idegekben hagyják el a
gerincvelőt. Ősibb rendszer. E rendszer irányítja a már betanult
automatizált mozgásokat, a durvább, a nagy kiterjedésű mozgások
végrehajtását, az érzelmeket tükröző kifejező mozgásokat, és részt
vesz az izomtónus szabályozásában. Ez eredményezi a testmozgások
egyénekre jellemző vonásit is. Fontos a mozgás elindításában. A
piramisrendszer és az extrapiramidális rendszer működése szorosan
összefonódik egymással.
Az idegrendszer érzőműködése
Látás, hallás
nyomás Merkel-sejtek, Ruffini-testek,
intenzitásdetektorok lassú
érintés Meissner-testek, sebességdetektorok
gyors
vibráció Vater-Pacini-testek,
gyorsulásdetektorok nagyon gyors
NYELV – RÉSZEI,ÍZLELÉS
ÍZLELŐSZEMÖLCSÖK
VÍZBEN VAGY NYÁLBAN
OLDOTT MOLEKULÁK,
IONOK AZONOSÍTÁSÁRA
ALKALMAS
A szem felépítése
Receptorok
A VAKFOLT MEGKERESÉSE, AHOL A
LÁTÓIDEGEK TÁVOZNAK A SZEMBŐL
Optikai csalódások
nyomás Merkel-sejtek, Ruffini-testek,
intenzitásdetektorok lassú
érintés Meissner-testek, sebességdetektorok
gyors
vibráció Vater-Pacini-testek,
gyorsulásdetektorok nagyon gyors

similar documents