Pszicholingvisztika és korpusznyelvészet (NyDI PhD)

Report
Kognitív tudomány és
kognitív pszichológia kurzus
Pléh Csaba
[email protected]
Témák
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Előadástéma
Bevezetés. A megismeréskutatás keretei. Az
architektúrák kérdése. Váltások a kognitív kutatásban.
A kognitív tudomány filozófiai kerete. Lehorgonyzatlan
és értelmezett megismerési mintázatok.
A reprezentáció természete és ennek vitái.
Klasszikus kognitivizmus és mesterséges
intelligenciakutatás.
Reprezentáció nélkül. A konnekcionisták és a cselekvés
elvűek.
A modulok és az egységes megismerés vitája.
Az evolúciós szemlélet a kognitív tudományban.
A megismerés társas keretei. SocialCogSci.
Fejlődés és megismerés. A fejlődés mint magyarázó elv.
Innéátizmus vs. tanulás. Az EvoDevo szemlélet.
Tudat a kognitív kutatásban
A megismeréskutatás keretei
Áttekintés
• A CogSci régmúltja és közelmúltja
• Az architekúrák fogalma
• Interpretálatlan és interpretált Kognitív Tudomány
A KogTud háromszor születik meg
• Descartes és a Britek pszichológiai és ismeretelméleti alany azonos
• Kant megkérdőjelzi
• TermTud azonban visszanaturalizálja Kantot
• Kísérleti pszichológia és nativista fiziológia
• A 20. század végi CogSci és a CogPsych megismétli ezt a fordulatot
Miről beszélek?
• Az első kísérleti lélektan, Wundt. Első neuropszichológia, a Broca-Wernicke: a klasszikus
szenzualista emberképre épít: a gondolat világát asszociatívan szeretné felépíteni.
• Klasszikus problémák ezzel:
• Brentano: kell egy vonatkozási mozzanat, a gondolat világa intencionálisan, s nem automatikus
mozaikként értendő.
• Frege: képzetmozaikokból sosem lesz ítélet.
• Bergson: nincs szemantikai izomorfia az agy és a kategoriák rendje között.
• 1960-tól:kijelentéseket s szándékokat visszacsempészik az egyénbe.
• Egységes kognitív tudomány reménye.
• Az egység nem valósítható meg a tiszta kognició hitében.
• Evolúciósan és neurobiológiailag értelmezett megismerés kell hogy a lelki atomok helyett
megismerő rendszerünk legyen.
• Redukcionista természettudósok és szkeptikus filozófusok: küzdelem vagy irónia?
Nem véletlenül őt említem
• Három filozófiai jellemzője a korai kísérleti pszichológiának:
• A kanti inspiráció visszafordítása, a megismerő egyén és az
ismeretelméleti szubjektum összevonása. J. Müller-Hemholtz:
„anatomizált kantianizmus”
• Induktív metodika a belső emberre
• Mozaik emberkép
Nem véletlen Wundt kiemelése:
A tanár-diák viszonyok a korai kísérleti pszichológiában
Módszertani váltás
• „Kísérleti önmegfigyelés”
• A valóságban azonban IDŐ és
HIBA.
• Kevés”qualia”
• A HIBA felteszi, hogy
van egy másik elmélet a helyesről
A gombnyomogatás szerepmegosztással jár
Azért az öreget le is engedik ülni
Az IDŐ kivonásos modellje
A laboratórium homálya
Lipcse
Stanford
Hogy csináltuk, mikor még nem volt PC?
A neves Zimmermann katalógusban még a Ranschburg
készülék is benne van
A mozaik
• szó szerint kell érteni:
• végső elemek vannak
• interpretálatlanok
• másodlagosan lesz értelmezett
kép a világról
• Titchener és Julesz
Kérgi asszociatív mezők és az appercepció modellje Wundtnál. Példa a
párhuzamosság elvére
Elementarizmus a kísérleti pszichológián belül is gondokat okoz
• Wertheimer szerint a klasszikus képben: „az alap az és-összeg, az
alulról felfelé haladás, a mechanisztikus mozzanat, az
alkalomszerűség, a ténybeli esetlegesség. […]
• Ez azonban csak határeset:
• „gyakran fordul elő például az elbutulás végső szakaszában”
• Az „elemek” … nem horgonyozhatók le mint valamiféle kiinduló
pontok, mint egy és-kapcsolat alapjai, hanem gyakran olyan részek,
melyek meghatározott kapcsolatban vannak egészeikkel, „mint
részek” válnak érthetővé.
A századfordulós „élet és kultúra” központú
elégedetlenségek szerkezete
A gondolkodás három vizsgálata a 19. század végén
Érzékek
EGYÉN
Nem
beszélnek
egymással
Logika
ESZMÉK
Sémák
SOCIETAS
Edmund Husserl: A filozófia, mint szigorú
tudomány
• ha ez a [kísérleti] pszichológia kísérleti módszerei folytán az egyetlen tudományos pszichológiának
tarthatja is magát, és lenézheti az “íróasztalpszichológiát”, mégis kénytelen vagyok súlyos
következményekkel terhes eltévelyedésnek nyilvánítani azt a véleményt, hogy ez a pszichológia
lenne a pszichológia, a teljes értelemben vett pszichológiai tudomány.
• ...] a kísérleti pszichológia úgy viszonyul az originális pszichológiához, mint a társadalomstatisztika
az originális társadalomtudományhoz.
• [...] a kísérleti lélektan esetlegesen elérheti azt, hogy segítségével értékes pszichofizikai tényeket
és szabályosságokat állapítunk meg,
• tudat-tudomány nélkül azonban, amelyik rendszeresen, immanensen vizsgálja a pszichikumot, e
tények és szabályozások mélyebb megértése és végleges tudományos értékelése nem történhetik
meg.
• . 1910/1972, 131-132.o, Baránszky Jób László ford.
Husserl: logika és antipszichologizmus
• a pszichikait leíró, ténylegesen kielégítő
empirikus tudomány
a maga természeti vonatkozásaiban csak akkor
folytathatja vizsgálódásait,
• ha a pszichológia rendszeres fenomenológiára
épül,
• … ha a tudatot …
• tisztán szemléletileg megvizsgáljuk és rögzítjük.
• Edmund Husserl: A filozófia, mint szigorú
tudomány. 1910
Alternatív pszichológia: Brentano
Minden pszichikai közös jellemvonása
abban található, amit intencionális
viszonynak [nevezhetünk], mely valamire
irányul, ami talán valójában nem létezik,
ám belsõleg tárgyként adott.
Nincs hallás valami meghallott,
hívés valami elhitt,
remény valami reménylett nélkül,
nincs törekvés a törekvés célja nélkül…
Franz Brentano: Az erkölcsi ismeret
eredete. Mezei Balázs fordítása, 55, lap
Brentano (1874) háromféle intencionális viszony:
•
képzetalkotás
•
ítélés
•
érzés
A reprezentációs mozzanat miden belső élet alapja
a megjelenítési [reprezentációs, P.Cs.] eljárás képezi alapját
nemcsak az ítéletalkotásnak, hanem éppen úgy a
vágyakozásnak is, mint minden más pszichikai aktusnak.
Semmit sem lehet megítélni, de semmit sem lehet kívánni se, és
semmitõl se lehet félni vagy rettegni, ha azt nem jelenítjük meg.
Frege másik, logikai alternatívája
Nem igaz az individuális szemantika
Asszociáció helyett propozíció
Gondolat  Képzet
Bergson (1859-1941) a pszichológiát és az idegtudományt
is bírálja
• Nála is az igazi módszer:
az intuíció
• állandó mozgás és
változás a lelki életben
• a szokások emlékei és a
valódi emlékek
(souvenir)
szembeállítása
Babits Mihály Bergson emlékezet
felfogásáról
• Az emlék lelki jelenség s az anyagból megmagyarázni s
az anyag mozgásából levezetni nem lehet. Az
idegrendszer kizárólag mozgások közvetítésére való
gépezet, semmi más; az emlék éppoly kevéssé székel
benne, mint a percepció.
• A gépezet megsérülésével … az illető emlékek tehát
megszűntek cselekedeteinket érdekelni, tehát
eltűntek a tudatból , anélkül persze, hogy
megsemmisültek volna.
Bergson az anyagelvűség ellen
• Az agy a szokások tárháza, a személyes
emlékeknek viszont csak hozzáférési útja, azok
nem kezelhetőek materiálisan. "Testünk a
cselekvés eszköze, s csak a cselekvésé.
• Semmilyen mértékig, semmilyen értelemben s
semmilyen szempontból sem szolgál arra, hogy
egy reprezentációt készítsen elő, még kevésbé,
hogy azt megmagyarázza.”
S: saját testem észlelése .
A-B : összes emlékem.
P az egész személy
IDEGTUDOMÁNYI TUDÁSUNK ÉS A „BELSŐ EMBER”
Bergsonnál
ha valóban emlékek raktározódnának az agykérgi sejtekben,
akkor a szenzoros afáziában például meghatározott szavak
visszafordíthatatlan károsodásával találkoznánk,
mások teljes megtartása mellett . [...]
A valóságban az emlékezetből kieső szavak
valahogyan önkényesen, egyenesen
szeszélyesen választódnak ki
Bergson, 1896
Mai változata: Paul Ricoeur
elégedetlensége
Számomra a megkülönböztetés nem annyira
a pszichológia és az idegtudomány közt
érvényes. A szakadék talán már a
pszichológia és a fenomenális élmény
közt megvan. A tudat nem doboz,
melyben tárgyak lennének. volt,
A fenomenológia szakított a tartálytartalom viszonnyal, mely a
pszichikumból egy helyet csinált.
Egyáltalán nem fogadhatom el azt a
koncepciót, mely a szellemből tartályt
csinál
Changeux-Ricoeur: A természet és a
szabályok
Mégis van aki hisz benne Pulvermüller, 2005:
izomorfia a motoros és a nyelvi rendszer között
Rendszerek egymásra vetítése: ma is zajlik
• Architektúrák Reprezentációk
Központi
Végrehajtó
Fonológiai
-
Téri Vizuális
vázlattömb
hurok
Vizuális
Epizodikus
szemantika
Lokalizációk
Nyelv
HTM
Fluid
Kikristályosodott
rendszerek
rendszerek
Reverberációk, sejteggyüttesek
Bio - Neuro – Komputációs
Konnekcionista
Afázia
Képzetáramlás
Az egységes megismerés új álma:
1960
• A nyelvfilozófia ihletése: az emberi elme szintaktikai felfogása
• Az információ fogalom szerepe:hit a semleges, ontológiailag nem
elkötelezett megismerés felfogásban
• A számítógépes ihletés: architektúra
reprezentáció
folyamat
A kognitív tudomány mint A kognitív tudomány mint átfedési
sokhelyütt megjelenő szemlélet
terület
Top 20
1. Syntactic Structures
Chomsky, N. (1957)
The Hague: Mouton
2. Vision: a computational investigation into the human representation and processing
of visual information
Marr, D. (1982)
San Francisco: W. H. Freeman.
3. Computing machinery and intelligence
Turing, A. M. (1950)
Mind, 59, 433-460.
4. The organization of behavior; a neuropsychological theory
Hebb, D.O. (1949)
Wiley-Interscience, New York
5. Parallel distributed processing: Explorations in the microstructure of cognition
Rumelhart, D. E., McClelland, J. L. (1986)
MIT Press: Cambrige, Mass
6. Human problem solving
Newell, A., & Simon, H. A. (1972)
Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall
7. The modularity of mind: An essay on faculty psychology
Fodor, J. (1983)
Cambridge, MA: MIT Press
8. Remembering: A study in experimental and social psychology
Bartlett, F. C. (1932)
Cambridge, England: The University Press
9. The magical number seven, plus or minus two: Some limits on our capacity for
processing information
Miller, G. A. (1956)
Psychological Review, 63, 81-97
10. Perception and Communication
Broadbent, D. (1958)
New York: Pergamon Press
11.
The senses considered as perceptual systems
Gibson, J. J. (1966)
Boston, MA: Hougton Mifflin.
12.
A mathematical theory of communication
Shannon C. E. (1948)
Bell System Technical Journal, 27, 379-423
13.
On computable numbers: With an application to the Entscheidungsproblem
Turing, A.M. (1936)
Proceedings of the London Mathematical Society, ser. 2, 42,
14.
A logical calculus of the ideas immanent in nervous activity
McCulloch, W. S., & Pitts, W. (1943)
Mathematical Biophysics, 5:115-133 (pp. 18-27).
15.
Hemisphere deconnnection and unity in conscious awareness
Sperry, R. W. (1968)
American Psychologist 23 (10), 723-733.
16.
Cognitive maps in rats and men
Tolman, E.C. (1948)
Psychological Review 55, 189-208
17.
Ferrier lecture: Functional architecture of macaque monkey visual cortex
Hubel, D.H. and Wiesel, T.N. (1977)
Proceedings of the Royal Society of London B, 198, 1-59.
18.
The Conceptual Framework of Psychology
Brunswik, E. (1952)
Chicago: University of Chicago Press.
19.
A review of Skinner's "Verbal Behavior"
Chomsky, N. (1959)
Language, 35, 26-58
20.
Cognitive Psychology
Neisser, U. (1967)
Cognitive Psychology. Englewood Cliffs, N.J.:Prentice-Hall.
A gépi ihletésű kognitív tudomány: Az egységes információfeldolgozó paradigma:
1970-1985
• közös mozzanatokat tart fontosnak, egyneműnek tekinti az emberi gondolkodást
• minden megismerés szimbólumok, belső leképezések átalakítása más belső
leképezésekké
• ez a folyamat szekvenciálisan rendezve megy végbe
• a megismerés elemzésében eltekinthetünk az azt hordozó rendszerektől: a
kognició világa testetlenül is tekinthető
• Komputációs elméletek: Chomsky, Marr részletes megszorítások
A szimbolumfeldolgozás és az RTM
Belsõ életünk - Fordítások végtelen sorozata Paul Valéry: Füzetek. 110. Lap
Somlyó György fordítása
Elképzelhetünk… egy olyan lélektant, amely szerint
az igen komplex megismerõ folyamatok szimbólumok
elemi manipulációiból épülnek fel. J. Fodor
A kognitív tudomány mint a reprezentáció
tudománya
• Valami valamit valaki számára képvisel
• Ennek a ‘valamire irányuló’ modellálásnak a kutatása a kognitív
tudomány
• A reprezentációknak belső szerveződésük van
• A gépi analógia: gépek is reprezentációkat kezelnek
• Architektúrák és reprezentációk
Meghatározottság
Inger, közvetlen
Emlék, késletetés
Reprezentáció:
leválás
A mai kutatási minták
•
•
•
•
A kognitív tudomány első programja: A tudatlélektan, a 19. század
vége
A kognitív (kísérleti) pszichológia - 1950-1970
A gépi ihletésű kognitív tudomány: Az egységes
információfeldolgozó paradigma: 1970-1985
Az interpretált kognitív tudomány: A biológiai és fejlődési
értelmezés megjelenése: 1985-től
Komputációs elméletek: elvi szinten
•
•
•
•
•
•
Marr
Indulj az elméletből
A feladat jellemzése a látásban: logika
Mi újat hoz ez?
A kutató top-down
Szintek: komputációs
algoritmikus
implementációs
• Chomsky
• A nyelvtan elvont
• Grammatika a kiindulás:
szabályrendszer
• Mi újat hoz ez?
• Merész nyelvészet
• Kompetencia
kompet mechanizmus
performancia
David Marr és Noam Chomsky komputációs
eszménye
• Kompetencia-performancia
• David Marr komputációs
algoritmikus
implementációs
Kétféle MI
Gyenge
Ugyanazt tudja
Teljesítmény ekvivalencia
Nem érdekes, hogyan éri el ugyanazt
MI TÖRTÉNIK MA? Neurális etc
modellek .
•
•
•
•
Erős
Ugyanazt tudja
Ugyanazt is teszi, egyénértékű
A legfontosabb a hogyan teszi
Turing próba szintjei (Hernád)
• (1) Viselkedéses adekvátság. A gép ugyanazt teszi ,gyenge MI .
• (2) Ugyanolyan lépésekkel teszi, ugyanolyan algoritmussal, erős MI.
• (3) Ugyanolyan fizikai rendszerben valósítja meg.
• (4) Ugyanúgy érez. Qualia tekintetében is egyenértékű. Kérdés, lehete tudományos cél?
Mi lesz Bentanoból az 1980-as évekre?
• RTM: propoziciók és attitűdök
• Többszintű naiv tudatelméletek
• Csecsemő és állat intencionalitása
• A Brentano tanítvány Freud visszatér: a nem tudatos intencionalitás
• Intencionalitás és az agy
Mi is lesz a 19.századból mára?
• Wundt két aspektus felfogása a test-lélekről mint okság és implikáció
kettőssége jelenik meg a reprezentációs elméletben
• Brentano aktusaiból: a kijelentéseket kezelő attitűdök lesznek
• Ebben a tekintetben a két hagyomány örököse a mai kognitív felfogás
• Ugyanakkor ma Darwin-Mach is kell ehhez: mindez sokunk szerint
Evo-Devo keretben értelmezendő
• Mégsem semleges CogSci
Hogyan van ma ez a kognitív tudománnyal
intézményesen?
• Meghasonlott pszichológia tanszékek
• Ennek a CogSci csak egyik változata
• A MI keresi a helyét
• Ma csak látszat kiszorítás van
• Ugyanis mind a semleges nyelvezet mind a párbeszéd igazi átfogó
igény
Az emberi architektúrák szintjei
Newell nyomán
Színt
Kognitív
jellemzők
Idői sáv Megvalósító Alapja
kategória
Self alatti
Nem tudatos
500 ms Neurális
alatt
hálók
Evolvált neurális
Self szintű
Tudatos
(lehet)
800 ms- személy
évek
agyi integráció
Self feletti
Nem tudatos- Sec
tudatos
évek
– társas
kapcsolatok
Interakció,
evolúciós alapon
Három felfogás az architektúrák módosíthatóságáról
(Michael Cole)
A reprezentáció többszörös forradalma (Donald)
•
1. Szociális szemantika megjelenése
megosztott tapasztalatok
hajlékony rendszerek, melyek biológiailag felteszik az egyéni beállítást:
a szociális szemantika szervező tényező.
2. Külső tudáshordozók, az objektív tudás eszméje
Testen belüli és testen kívüli emlékezet
Az írás forradalma
3. ? Mi történik ma? Megosztott tudáshordozók
Az architektúrák nagy változásai Donald
Kultúra típusa
Korszak
Tudás közlés
Átadási mód
Epizodikus
főemlősök, 5
m
események
Nincsen
Mimetikus
erectus, 1.5 m
testtel
Lejátszás
Mitikus
sapiens, 50 e
nyelvi
Történet
Teoretikus
modern, 10 e
külső memória írás-olvasás
Gutenberg
nyomtatás
tömeges mém
Autoritás
Hálózati
10 év
megosztott
Elektronika
Összességében hogyan is áll a pszichológiai és a
neurobiológiai közelítés?
• A viselkedéses kísérletezés felvet
valóban új jelenségeket
• Sokszor egyenesen az élmény a
kiindulás
• Segít előrelépni a neurológiai realitás
keresése
• A valóban megmagyarázatlan hajt
Pszicho
Neuro
Fenomen
Az értelmezett megismerés mint új gondolat
KÍSÉRLETEZÉS
PROXIMÁLIS
SZOCIÁLIS
DISZTÁLIS
LOGIKA
INTENCIONALITÁS
Háromféle darwinizmus a pszichológiában
• Szőrös: összehasonlító Romanes-től
Thorndike-on át Tomaselloig
• Egyéni különbségek Galtontól
Cloningerig
• Episztemológiai és pelenkás l
- karosszéktől a kísérletekig: Mach-tól
Dennettig
- a tudós baba: Baldwintól Tomaselloig
és Gergelyig
Újra a kurzusról
Előadástéma
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Bevezetés. A megismeréskutatás keretei.
Az architektúrák kérdése. Váltások a
kognitív kutatásban.
A kognitív tudomány filozófiai kerete.
Lehorgonyzatlan és értelmezett
megismerési mintázatok.
A reprezentáció természete és ennek vitái.
Klasszikus kognitivizmus és mesterséges
intelligenciakutatás.
Reprezentáció nélkül. A konnekcionisták és
a cselekvés elvűek.
A modulok és az egységes megismerés
vitája.
Az evolúciós szemlélet a kognitív
tudományban.
A megismerés társas keretei. SocialCogSci.
Fejlődés és megismerés. A fejlődés mint
magyarázó elv. Innéátizmus vs. tanulás. Az
EvoDevo szemlélet.
Tudat a kognitív kutatásban
• Cikkek ill prezentáció lehetőség a témákhoz
• George A. Miller (2003) The cognitive revolution: a
historical perspective. Trends Cogn Sci, Vol. 7, No.
3. (March 2003), pp. 141-144. The Cognitive
Science Millenium Project.
• http://plato.stanford.edu/entries/mentalrepresentation/
• Pléh Reprezentációs rendszerek, szelekció és
gondolatterjedés
• Prez. Pszich: A képi-propozicionális vita állása
•
Bölcsész: Mit ért a nyelvészet
reprezentáción?
• Prez. A komputáció mint elméleti fogalom a
pszichológában és a nyelvészetben
• Prez.: Pszich: Konnekcionista modellek a
pszichológiában
• Bölcsész: A nyelvi szabály a könnekcionizmusban
• Frankenhuis, W. E. és Ploeger, A. (2007)
'Evolutionary Psychology Versus Fodor: Arguments
for and against the Massive Modularity Hypothesis'
,Philosophical Psychology,20:6,687 — 710
• Dunbar et al: The evolutionary approach to
behaviour. Tankönyvfejezet.
• Dunbar RIM and Shultz S. (2007) Evolution in the
social brain. Science, 317: 1344–1347
• Csibra, G. & Gergely, G. (2009). Natural pedagogy.
Trends in Cognitive Sciences, 13,148-153.

similar documents