Letöltés Power Point formátumban

Report
Előadó:
Göncz Benedek
Vízkárelhárítási főosztályvezető
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág
 Tó-jellegű,
két
torkolati
műtárggyal
mesterségesen
szabályozott víztest,
 vízutánpótlása a műtárgyakon
bevezethető és bevezetett
víztől függ,
 kiemelt
jelentőségű
üdülőterület
Budapest
közelségében,
 népszerű horgászvíz,
 országosan védett természeti
értékek
Az RSD vízminőségi helyzete
 Dél-pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének
bevezetése,
 parti sávból bejutó tisztítatlan szennyvizek okozta
tápanyagterhelés
 meder feliszapolódottsága miatti terhelés,
 kis vízmélység,
 elégtelen áramlások,
 pangó vízterek
Ezek következményeként az elmúlt évek során több esetben – főként
oxigénhiánnyal összefüggő – kritikus vízminőségi helyzet alakult ki, amely
hal-, csiga- és kagylópusztulásokkal járt együtt, így jelezve, hogy a Duna-ág
terhelhetőségének határán van.
Az RSD projekt kidolgozásának szükségessége,
előzményei
Az RSD-ben bekövetkezett kedvezőtlen állapot javításával kapcsolatban
született a Ráckevei (Soroksári)-Duna vízminőségének javításáról szóló
2022/2000. (II. 4.) Korm. határozatban rögzített intézkedési terv mely – egyéb
szabályozási feladatok mellett – az alábbi fejlesztéseket irányozta elő:
 Az RSD vízáramlásának javítása;
 A mederben felhalmozódott, kiülepedett iszap eltávolítása, és elhelyezése;
 Az RSD monitoring rendszerének oly módon történő kialakítása, amely a
felszíni és felszín alatti vízminőség megfigyelésére hosszú távon alkalmas;
 A vízminőséget közvetlenül veszélyeztető part menti üdülőterületről
származó kommunális szennyezőanyagok – lakosság által bevezetett
tisztítatlan szennyvíz – elvezetésének kezelése, a megoldás feltételeinek
megteremtése;
 A Dél-pesti szennyvíztisztító telepen tisztított szennyvíz nagy-Dunába
történő átvezetés lehetőségének vizsgálata.
A komplex RSD projekt előkészítése
Az 1067/2005 (VI. 30.) Korm. Határozat alapján kezdődött el a fenti célok
figyelembevételével a projekt előkészítése a „Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág
vízgazdálkodásának és vízminőségének javítása” címmel, 2006 –2009 között.
Az előkészítés során elvégzett vizsgálatok alapján megvalósításra javasolt
négy projektelem:
 I. Kotrás: A RSD főág középső szakaszának és a mellékágak kotrása.
 II. Műtárgyépítés: Új vízleeresztő műtárgy építése Tasson és a meglévő
Kvassay és Tassi műtárgyak (zsilipek) rekonstrukciója
 III. Átvezetés: Dél-Pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének és
Dél-Pest csapadékvizeinek nagy-Dunába történő átvezetése
 IV. Szennyezőanyagok kivezetése: A parti sávban található üdülőterületek
szennyvízelvezetése
A fenti négy projektelem közül a KEOP 2007-2013 közötti programozási
időszakban történő megvalósításra az I. II. és IV. projektelemek nyertek
támogatást.
Támogatott projektelemek
 Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból
A projektelem kedvezményezettje: RSD Parti Sáv Önkormányzati
Társulás
 Ráckevei
(Soroksári)-Duna-ág (RSD) mellékágai
műtárgyépítés és – rekonstrukció
A
projektelemek
kedvezményezettje:
Országos
Főigazgatóság
kotrása,
Vízügyi
A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) mellékágai kotrása,
műtárgyépítés és – rekonstrukció projektben a Kormány a 1281/2012.
(VIII. 6.) számú Korm. határozatban visszavonta a "Kotrás"
projektelemre vonatkozó részt, ezért a projekt műszaki tartalma e
projektelemmel csökkent.
Az RSD projektben megvalósuló fejlesztések
 Tassi műtárgy építése:
az 1956-os árvíz során elpusztult tassi vízleeresztő műtárgy újjáépítése
 Rekonstrukció:
a meglévő két nagy-műtárgy, Kvassay zsilip és a Tassi hajózsilip
rekonstrukciója
 Monitoring rendszer fejlesztése:
•
•
az RSD ökológiai, vízminőségi, hidrológiai, hidraulikai monitoring
rendszerének fejlesztése;
eszközbeszerzés.
Tassi vízleeresztő műtárgy építése
A többfunkciós vízleeresztő műtárgy feladata az RSD vízminőségi
szempontból történő optimális vízforgalmának biztosítása, mely
által megvalósulhatnak az alábbi célok:
 a vízáramlás, vízszintszabályozás javítása;
 a vízmegosztás biztonságának növelése;
 a vízminőség javítási célú Nagy-Dunából bevezetett tápvíz
mennyiségének növelése;
 a vízhasználati igényeknek megfelelő vízleeresztő kapacitás
biztosítása Tassnál;
 leeresztési üzemmódban az energia visszanyerés lehetővé tétele;
 a két főműtárgy Kvassay és új vízleeresztő műtárgy
együttműködésével megfelelőbb üzemelés mód alakítható ki.
Tassi vízleeresztő műtárgy építése
Az műtárgyépítés javasolt helyszíne:
A tervezett műtárgy a meglévő vízleeresztő műtárgytól ÉNy-ra, attól mintegy
250 m távolságra, a Duna bal parti árvízvédelmi töltésébe kerül. A műtárgy és
a hozzá csatlakozó al- és felvízcsatorna egy egyenes tengelyre esik, amely
~50°-os szöget zár be a meglévő árvédelmi töltéssel. A felvízcsatorna a
meglévő árvédelmi töltést átvágja, ezért a tervezett műtárgyhoz csatlakozóan
új árvédelmi töltésszakaszok épülnek a lehető legrövidebb hosszban.
Tassi vízleeresztő műtárgy építése
A tervezett létesítménynek az alábbi vízkormányzási feladatokat kell
ellátnia:
 gravitációs vízleeresztés az RSD-ből a Dunába maximum 50 m3/s
kapacitással, a normál üzemi helyzetben;
 gravitációs vízleeresztés az RSD-ből a Dunába a vízerőpotenciál
kihasználásával, maximum 50 m3/s kapacitással, megfelelően nagy
vízszintkülönbség esetén, normál üzemi jelleggel,
 szivattyús vízátemelés az RSD-ből a Dunába minimum 20 m3/s
kapacitással, az RSD szintjét meghaladó dunai árvízszint esetén, ritka
üzemi helyzetben,
 szivattyús vízátvezetés a Dunából az RSD-be 15 m3/s kapacitással,
alacsony Duna vízállás és jelentős öntözési vízigény esetén vízpótlási
céllal, ritka üzemi helyzetben,
A műtárgy üzemével biztosítani kell az RSD vízszintszabályozását,
a műtárgynak biztosítania kell a Duna árvizeinek kizárását az RSD-ből, mivel a
műtárgy a Duna árvízi fővédvonalának része.
Tassi vízleeresztő műtárgy építése
VÍZÁTVEZETÉSI ÜZEMMÓD
Működési
üzemmódok:
I. Vízátvezetés az RSD-ből a
Dunába:
Vízleeresztési üzemmód
I.a. Gravitációs vízleeresztés
a vízenergiapotenciál
kihasználásával:
turbinaüzem
I.b. Gravitációs vízleeresztés
terhelés nélküli
üresjáratban
I.c. Szivattyús vízátemelés
SÉMARAJZ
VÍZSZINTKÜLÖNBSÉG
VÍZHOZAM
A Duna természetes vízszintje
legalább 1,2 m-rel alacsonyabb
az RSD közel állandó
üzemvízszintjénél.
H= 1,2m – 5,7m
Q= 20m3/s – 50m3/s
A Duna természetes vízszintje
legalább 1,2 m-rel alacsonyabb
az RSD közel állandó
üzemvízszintjénél.
H= 1,2m – 5,7m
Q= 20m3/s – 50m3/s, vagy
a Duna természetes vízszintje
0-1,2 m-rel alacsonyabb az RSD
közel állandó
üzemvízszintjénél.
H= 0,0m – 1,2m
Q= 0m3/s – 20m3/s
(Áttérés az I.c. üzemmódra)
A Duna természetes vízszintje
megegyezik vagy magasabb az
RSD közel állandó
üzemvízszintjénél.
H= 0,0m – 3,3m
Q= 20m3/s – 30m3/s
II. Vízátvezetés a Dunából
az RSD-be:
Vízpótlási üzemmód
Szivattyús vízátemelés
A Duna természetes vízszintje
alacsonyabb az RSD közel
állandó üzemvízszintjénél.
Hmax= 5,7m
Q = 15m3/s
Kvassay zsilip rekonstrukciója
Fejlesztési célkitűzések:
Az
RSD
vízminőségi
és
vízgazdálkodás-fejlesztési
célkitűzéseinek
megvalósulásához biztosítani kell, hogy a meglévő Kvassay zsilip zavartalanul
tudjon működni és az üzemrendben előírt vízátvezetési feladatának
maradéktalanul meg tudjon felelni. Ennek biztosításához az alábbi felújítási
munkák elvégzése szükséges:
A
vízbeeresztő
zsilip
acélszerkezetű elzárásainak
rekonstrukciója;
A
felvízcsatornában
a
vízbeeresztő zsiliphez érkező
uszadék
kezelésének
megoldása.
Kvassay zsilip rekonstrukciója
Megvalósuló fejlesztések:
A
vízbeeresztő zsilip elzáró
berendezéseinek felújítása:
 Főelzárás: a táblák tömítése
nem megfelelő, a táblák
mozgatása nehézkes, az elzáró
táblák cseréje szükséges
 Felvízi ideiglenes elzárás: a víz
alatt lévő falhorony, melybe az
ideiglenes
elzáró-gerendák
kerülnek, ill. a benne lévő acél
tömítő
felület
cseréje
szükséges.
 Alvízi ideiglenes elzárás: alvízi
betétgerendakészlet jelenleg
nem áll rendelkezésre, mely e
fejlesztés keretében kerül
legyártásra.
Kvassay zsilip rekonstrukciója
 Felvízoldali uszadékkezelés megoldása:
A műtárgy-együtteshez két mederágban érkezik
a víz és vele együtt az uszadék a Duna felől. A
szivattyútelep
előtt összegyűlő uszadék
kiemelésére
van
kiépített
gerebtisztító
berendezés, de a vízbeeresztő zsilip nyílásában
nincs, itt nem lehet a gerebszemetet kiszedni.
A jelenlegi üzemi gyakorlat az, hogy még a
műtárgy előtt kb. 50 m-rel egy úszó
terelőművel fogják fel az érkező uszadékot és
nem engedik az uszadékot a gerebig eljutni.
Az úszó terelőmű a két part közé kifeszítve a
teljes mederszélességben felfogja az
uszadékot.
Időnként
motorcsónakkal
kivontatják a terelőművet a begyűlt
uszadékkal együtt a Dunára és eleresztik az
uszadékot.
Tassi hajózsilip rekonstrukciója
A meglévő műtárgy, jelenlegi szerkezeti
kialakítását megtartva az új tassi
vízleeresztő műtárgy megépítése után is
ellátja a hajózsilip funkcióját, azonban a
folyamatos üzemszerű vízleeresztésben a
továbbiakban már nem vesz részt. A
meglévő műtárgyat továbbra is szükséges
használni
eseti,
vagy
rendszeres
vízleeresztésre a műtárgy környezetének
vízminőség védelme miatt.
Tassi hajózsilip rekonstrukciója
A
létesítmény
jó
műszaki
állapotának eléréséhez az alábbi
felújítási munkákat kell elvégezni:
 A
műtárgy árvízi biztonságát
veszélyeztető
árvízi
szivárgási
jelenségek megszüntetése;
Meghatározott szintet meghaladó
dunai árvíz esetén a mentett
oldalon az alsó fő (acélszerkezetű
támkapu) környezetében szivárgási
jelenségek figyelhetők meg.
 A
töltő-ürítő
rendszer
elhasználódott
elzáróberendezéseinek cseréje;
Az elzárásokon jelentős szerkezeti és
korróziós károsodások vannak, a
tömítések nem zárnak megfelelően,
az elzárások cseréje szükséges.
Tassi hajózsilip rekonstrukciója
 Az alvízi és a felvízi főelzárás, valamint a töltő-ürítőrendszer elzárások
elektromechanikus mozgató-berendezéseinek felújítása;
• Felvízi billenőtáblás főelzárás mozgató-berendezése,
• Alvízi támkapus főelzárás mozgató-berendezése,
• Töltő-ürítő csatorna elzárások mozgató-berendezése
 Az elavult és korszerűtlen teljes villamos működtető rendszer cseréje;
•
400 V-os elosztó és kapcsolóberendezés,
• Vezérlőberendezés,
• Vezénylőpult,
• Helyi kezelőtáblák és csatlakozókmérés, érzékelés, valamint a
kábelezés, földelés, érintésvédelem cseréje
 A korszerűtlen és tönkrement vezénylőfülke cseréje, gépházak átépítése.
Monitoring rendszer fejlesztése
Célja:
Az RSD projekt utólagos értékelésére operatív monitorozó programot
alakítunk ki, melynek célja a víztest állapotára vonatkozó előzetes
kockázatbecslés igazolása, az állapot javítására tett intézkedések
hatásainak nyomon követése, illetve a védett területen lévő felszíni
víztest állapotának ellenőrzése.
A fejlesztés fő célja, hogy kimutathatók legyenek a beruházások
eredményeként létrejövő minőségi változások, az értékek nyomon
követésével jelezze a környezeti célkitűzés teljesítését.
Monitoring rendszer fejlesztése
Megvalósuló fejlesztések:
 Felügyeleti központok korszerűsítése
és bővítése:
• Budapest KDV-KÖVIZIG központ
• Ráckevei központ
• Tassi zsilip központ
• Budapest Kvassay központ
 Új üzemirányítási központ kialakítása
KDV-KÖVIZIG III. Szakaszmérnökség,
Ráckeve
 Meglévő
főági
mérőállomások
bővítése:
• Kvassay zsilip mérőállomás
• Tassi zsilip mérőállomás
• Ráckevei mérőállomás
Monitoring rendszer fejlesztése
 Új




mellékági mérőállomások
telepítése
Talajvíz
figyelő
kút
mérőállomások
telepítése,
fejlesztése
Automata
vízminőség-mérő
állomás telepítése a Kvassay
zsilipnél
Kapcsolat
kiépítése
a
meteorológiai hálózattal
Eszközbeszerzések a fenntartási
időszakban
szükséges
vizsgálatokhoz
A fenti beruházásokkal elérhető eredmények
 az RSD vízgazdálkodási lehetőségei lényegesen javulnak,
a
vízszennyezettségének csökkenése érhető
vonatkozásában az alábbi %-os megoszlásban:
Megvalósuló
projektelemek
Új műtárgy építése és
a meglévő műtárgyak
rekonstrukciója
Sokéves
2006. évi
átlagértékekre átlagértékekre
vetítve
vetítve
6-19
17-36
el
a
teljes
Maximális
értékekre
vetítve
26-74
víztest
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Göncz Benedek
Vízkárelhárítási főosztályvezető
Országos Vízügyi Főigazgatóság

similar documents