letöltés

Report
http://www.vamszovetseg.hu/
Jogszabály 1
1. Várhatóan mikor jelenik meg a végrehajtási utasítás?
2. Várhatóan mikor jelenik meg a kockázatos termékek körét meghatározó
jogszabály?
3. Mit értünk „első belföldi adóköteles termékértékesítés alatt”? Ez ugyancsak egy
megelőző termékbeszerzéssel külföldről beszerzett termékekre vonatkozó
kitétel, vagy bármilyen – belföldön előállított – termék első adóköteles
(feltételezzük, hogy áfa köteles) termékértékesítésére vonatkozik?
4. Ki minősül végfelhasználónak?
5. Jogszabálysértő, ha olyan szállítási adatot is rögzítünk a rendszerben, amit
esetleg nem kellene (pl. belföldre kiszállított minták)?
6. A jogszabály szankciókat említ, viszont nem taglalja, hogy egy esetleges, a
hatóság által igazolatlan eredetűnek minősített áruszállítás kapcsán,
amennyiben foglalást rendel el, azt a szállítójárműre is alkalmazhatja-e?
Jogszabály 2
7. Az Art 88 § (6a) e) bekezdése szerint a fuvarozót is nyilatkozattételre kötelezheti
az ingatlan használatának jogcíméről: „amennyiben a kirakodási cím nem az
általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan
használatának jogcíméről” Erről a fuvarozónak nincs információja. Számos
olyan eset van, amikor a megbízó egy külföldi cég, aki 1-2 köztes más
megbízótól kaphatja a szállítási megbízást és találja meg a tényleges fuvarozót.
Ez esetben a külföldi megbízót nem tudjuk nyilatkoztatni a magyarországi
lerakó használatának jogcíméről. Hogyan kezelhető ez az eset jogszabályi
előírásnak megfelelően?
8. A jogszabály értelmében akkor kell EKAER bejelentést tennie a feladónak,
amennyiben a szállítás nem végfelhasználó részére történik. Mi alapján tudja
eldönteni a feladó, hogy a vevő természetes személy megrendelő (ideértve az
egyéni vállalkozót is), azaz végfelhasználó, vagy a terméket esetleg
továbbértékesíti? Milyen kritériumok mellett határozható meg a
magánszükséglet kielégítése (rendelés értéke, mennyisége, stb)?
Az EKAER elektronikus rendszer 1
9. Mikortól lehet regisztrálni az EKAER rendszerben?
10. Az EKAER regisztrációs számot kitől és milyen módon kell kérni?
11. Mennyi időn belül történik meg a regisztráció elbírálása a hatóság részéről?
12. Mennyire készültek fel arra, hogy közel egy időben több százezer regisztrációs
kérelem beérkezése várható?
13. Mi történik, ha nem sikerül a regisztráció? Lesz-e más alternatív megoldás?
14. Hány EKAER szám igényelhető a több telephellyel (egy adószámmal) rendelkező
vállalkozások esetében?
15. A bejelentésre meghatalmazottak számára vonatkozóan van-e korlátozás
cégenként?
16. Az EKAER rendszerbe történő rögzítéshez képviselet alkalmazására van-e
lehetőség vagy csak az ügyfél saját maga küldheti be a bejelentést?
Az EKAER elektronikus rendszer 2
17. AZ EKAER rendszerben milyen valutanemben kell bejelenteni az áruk értékét? Ha
forintban, akkor milyen átváltási árfolyammal kell számolni?
18. Mi történik egy informatikai leállás esetén? (nincs net, nem tudunk csatlakozni stb)
aznap nincs kiszállítás?
19. Az EKAER jelentés beküldését követően mennyi időn belül kapja vissza az EKAER
azonosítót a jelentésre kötelezett? A törvény cikkszám szintű bejelentési
kötelezettséget ír elő. Egy szállítmány több ezer féle terméket tartalmaz, ezért
szállítmányonként több tízezer rekord manuális rögzítése válna szükségessé, amely kézi
adatrögzítéssel megoldhatatlan feladat. (egy gépírónak egy szállítmány adatainak
berögzítéséhez 6-7 órára lenne szüksége)
 A gazdálkodóknak 2015. január 1-jétől lesz lehetőségük, hogy az ilyen hatalmas
mennyiségű adatot vállalatirányítási rendszerükből kinyerve elektronikus úton
adják át az EKAER rendszerbe? (pl. csv, xls, xml fájl feltöltés, vagy interfész útján)
 Ha nem lesz biztosítva az elektronikus adatátadási lehetőség 2015. január 1-jétől,
kérhetünk átmeneti mentességet a cikkszám szintű bejelentési kötelezettség alól,
amíg az EKAER rendszer nem képes fogadni az elektronikus adatokat.
Az EKAER elektronikus rendszer 2

Ha lesz elektronikus adatátadási lehetőség, ahhoz ki kell fejlesztenünk a kívánt
fájl formátumot, vagy interfész struktúrát, illetve manuális adatrögzítés esetén
is elő kell állítanunk a megfelelő lekérdezéseket, amelyhez szükséges lenne
mielőbb megismerni az EKAER rendszer pontos adat követelményét.
Várhatóan mikor kerül publikálásra az EKAER rendszer a gazdálkodók részére?

Amennyiben a több ezer féle termék között van végfelhasználó és nem
végfelhasználó részére történő szállítás is, hogy fogja ezt a hatóság
ellenőrizni? Megállítja a járművet és az út szélén egyesével átvizsgálja a teljes
rakományt?
Ügyfélszolgálat, Üzemszüneti eljárás
20. 2015. január 1-jétől lesz folyamatosan (7/24) elérhető EKAER
ügyfélszolgálat, illetve help-desk aki segítséget nyújt a jelentésre
kötelezetteknek az EKAER rendszer meghibásodása, vagy egyéb
jelentéssel kapcsolatos problémák, kérdések estén?
21. Mi a teendő akkor, ha az EKAER azonosítót nem kapja vissza a
jelentésre kötelezett? (pl. az EKAER rendszer meghibásodik,
Internet-e kapcsolat nem működik, lesz tartalék rendszer, pl.
telefonos bejelentési lehetőség?)
Eltérések, változások kezelése 1
22. Behozatal esetén mi a teendője a címzettnek EKAER szempontból, ha a
küldemény megérkezését követően végzett átvételi ellenőrzés során eltérést
tapasztal a feladó által adott információ (kereskedelmi számla) alapján készült
EKAER bejelentéshez képest?
23. Mi a teendője a jelentésre kötelezettnek akkor, ha a gépjármű útközben
meghibásodik és a rakományt egy másik gépjárműbe átrakják? Elegendő, ha az
átrakás tényét, okát, illetve az új gépjármű rendszámát a fuvarozó feltünteti a
fuvarokmányon, vagy ezt valamilyen módon a jelentésre kötelezettnek
jelentenie kell a NAV felé?
24. Van teendője a jelentésre kötelezettnek akkor, ha az EKAER rendszerben
bejelentett fuvarozás bármely ok miatt meghiúsul?
25. A címzettnek van teendője akkor, ha magyar beszállítótól EKAER azonosító
nélkül érkezik hozzánk szállítmány?
26. A fuvarozónak meg kell tagadnia a rakodást EKAER szám hiányában?
Eltérések, változások kezelése 2
27. Mi a vevő teendője, ha olyan kamion jelentkezik lerakásra, amelynek érkezését
a beszállító nem jelentette?
28. Feladó megigényli az EKAER számot A-ból B-be történő szállításra, átadja
szállítmányozó/fuvarozó részére. Szállítmányozó/fuvarozó saját hálózatán belül
a terméket – akár több alkalommal is –átrakodja másik, útdíjköteles
szállítóeszközre (gyűjtő és kiscsomagszállítás). Ilyen esetekben létfontosságú
lenne a rendszám módosításának lehetősége!
29. Téves szállításoknál hogyan kezeljük a rendszert? A téves szállítások általában
akkor derülnek ki, amikor a csomagot felbontották és benne van a számla.
Ilyenkor érkeztetünk, mint címzett és indítunk, mint feladó? Ha ez a szállítmány
belföldi áru és a tulajdonjog nem a miénk, akkor milyen bejelentést kell tenni?
30. Milyen lehetőségünk van akkor az EKAER rendszerben történő módosításra, ha
útközben - de még Magyarország területén belül - az autó lerobban és át kell
rakodni az árut másik autóra?
Eltérések, változások kezelése 3
31. Az elfogadott törvényjavaslat szerint az Art. tv. 172. § (19a) bekezdése tartalmaz
egy olyan bekezdést, amely szerint az adózóra mulasztási bírság szabható ki,
amennyiben a NAV ellenőrzés megállapítja, hogy nem tett eleget az EKAER
kötelezettségeinek. A bírság értéke a teljes rakomány értékének (vagy annak
egy része) 40%-ig terjedhet. Az EKAER bejelentési kötelezettségek [Art. tv 22/E.
§ (1)-(4] igen széles adatszolgáltatási kört ölelnek fel, amelyek egy többnapos
fuvarozás alatt, természetszerűen változhatnak is. [pld: az EKAER rendszámos
kamion lerobban és át kell rakodni egy mások kamionra]. Az ilyen jellegű
módosítás bejelentésére milyen határidő áll rendelkezésre? Mi történik, ha a
módosítás és a módosítás bejelentésének időpontja között történik ellenőrzés?
Milyen módon határozza meg az adóhatóság az adózó jóhiszemű eljárását az
EKAER szám időben történő megkérésével kapcsolatban és ennek (EKAER szám)
fuvarozás közbeni változásának lekövethetetlenségével kapcsolatban? [Példa:
ha megkérem az EKAER számot a fuvarozónak aki út közben valamilyen ok miatt
autót cserél és engem nem tájékoztat (vagy nem tud)] Milyen módon állapítja
meg (milyen ismérvek alapján) a mulasztási bírság maximális értékét?
Eltérések, változások kezelése 4
32. Ha lesz képviseleti jogosultság (pl. fuvarozó), lesz lehetősége egyszerre több rendszám
módosítására (például szállítmányozó/fuvarozó saját NAV ügyfélkapuval rendelkezik,
ahol az ügyfelei által rá bízott EKAER azonosítókhoz – tömegesen – tud rendszámokat
rendelni / módosítani)?
33. Amennyiben fuvarozás közben fellépő műszaki probléma (baleset, szervizelés, áru
megcsúszása) miatt az árut egy másik járműre át kell rakni, vagy a pótkocsit
átakasztani, szükséges-e új EKAER szám igénylés?
34. Ha a vontató (vagy adott esetben a pótkocsi) rendszám nincs megváltoztatva, de a
pótkocsin levő áruhoz a gépkocsi vezetője rendelkezik a megfelelő EKAER számmal,
továbbá a CMR-ből következtetni lehet a változtatásokra, akkor a hatóság terhelhet-e
bármilyen (pl.: mulasztási) bírsággal? Kit terhel ilyen esetben a mulasztási bírság, ha
van?
35. Az optimális fuvarszervezéshez hozzátartozik a vontatók cseréje, pótok átakasztása. Ez
a járatgyorsítás, késések kiküszöbölésének elengedhetetlen eleme, melynek során
figyelembe vesszük a gkv-k pihenőidejét, szabadságát, a fuvarfeladatokat stb. Az ilyen
jellegű járműszerelvény módosítás a törvényi feltételeknek megfelelve hogyan
kezelhető?
Külkereskedelmi ügyletek 1
36. A több szereplős kereskedelmi ügyletek esetén különösen fontos szerződésben
szabályozni az EKAER-rel összefüggésben levő új folyamatokat és felelősséget.
Ezek letárgyalása, szerződésbe foglalása időigényes. Milyen átmeneti időszakot
biztosít a hatóság a magyar vállalatok részére a jogszabályszerű működésre való
felkészülésre?
37. Vannak olyan értékesítési és szállítási opciók, amikor az értékesítés csak akkor
történik meg, amikor az eladó az árut a vevő székhelyére, telephelyére
ténylegesen leszállította. Ezeknek a paritásoknak jellemzője, hogy az értékesítés
jogilag létrejön a felek megállapodásával, ugyanakkor a szállítás (és így a
felrakodás) időbelisége már több tényező együttes eredményeként jön létre,
amelyek a vevő részére előzetesen nem ismertek. Ezekben az esetekben nem
értesítik a vevőt arról, hogy mikor indul útnak a szállítmány, mikor kezdik meg a
felrakodást. Ezekben az esetekben, hogyan jelentse be a fuvart a címzett,
hogyan igényeljen EKAER számot?
38. DAP Magyarország paritással EU-ból Magyarországra feladott küldemények
esetén a külföldi feladó feladata a fuvarozás szervezése. A címzettnek
semmilyen kapcsolata nincs a fuvarozóval, nem rendelkezik információval a
berakásról, illetve a gépjármű elindulásáról. Így a címzettnek nincs lehetősége
az EKAER számot igényelni.
Külkereskedelmi ügyletek 2
39. A bejelentéseknél a paritás/tulajdonjogot is kell nézni közösségi szállításnál vagy
csak a feladó/címzett "felelőssége" a rögzítés? Például DDU paritás esetén nem
feltétlenül kapunk előre információt arról, hogy szállítmányunk érkezik. A
tulajdonjog csak a rendeltetési telephelyen száll át és csak érkezést követően
tudnánk bejelenteni, mint címzettek. A feladó közösség más tagállamában
letelepedett, ezért az EKAER rendszerbe történő rögzítés ezen cégre nem
vonatkozik. Az érkeztetés nem előre kerül rögzítésre, tehát mikor a szállítmány a
határra ér nem lesz EKAER szám, azaz a határon megállítja a vámhatóság a
szállítmányt. A jogszabály alapján, ha nincs bejelentve egy szállítmány a címzett
bírságolható. A fenti ügyletnél a címzett esetében nem róható fel joghátrány,
mégis a jogszabály alapján a címzett szankcionálható, mivel a határra érkezés
előtt elmulasztotta a bejelentést megtenni.
Külkereskedelmi ügyletek 3
40. Lánc-ügyeltek esetében egy adott terméket több szereplő vásárolja meg és
értékesíti tovább úgy, hogy az áru közvetlenül a lánc első tagjától az utolsóhoz
kerül leszállításra. Láncügyletek esetében is igaz az, hogy mire a szállítmány a
határra érkezik a bejelentés meg kell történjen, mert csak így lesz EKAER száma
a küldeménynek. Ezt kinek kell elvégezni?
41. Az áfa törvény szerinti háromszögügyletek estében (de a láncügyleteknél is
előfordul) az az eset, amikor úgy vásárolok terméket a Közösségen belülről,
hogy a fuvarozást szervezővel semmilyen kapcsolatban nem állok. (A fuvarozást
szervező ’A’ cég értékesít terméket B-nek, aki a terméket továbbértékesíti
nekem, mint C-nek. Az én eladóm (B) kéri az ő eladóját (A), hogy a fuvart, amit
’A’ szervez, egyenesen nekem C-nek szállítsa le. Hogyan tudom én, hogy ’A’
mikor kezdi meg a fuvarozást és mikor érkezik meg? Hogyan és mire kérjek így,
mint címzett EKAER számot?
Külkereskedelmi ügyletek 4
42. Sok esetben nem tudjuk az áru pontos mennyiségét, mert azt mondjuk a
fuvarozónak, hogy azt hozza el a beszállítótól, amit le tudott gyártani, így a
mennyiség akkor derül ki, amikor az autó odaér. Egy új folyamat kialakítása,
letárgyalása, szerződésbe foglalása a beszállítóval huzamosabb időt vesz
igénybe, mennyi időt biztosít a hatóság az ügyfeleknek a felkészülésre?
43. Importőr egy adott rendelését több részletben, több irányból kapja, de erről
neki előzetesen nincs információja. Mi a teendő EKAER szempontból?
44. Bérmunka feldolgozásra érkező tételeknél nem mindig ismert az összes
megadandó adat (pl. nettó érték), és sok esetben a partner nem is hajlandó
kiadni. Mi ilyenkor a teendő?
45. Van-e bejelentési kötelezettsége a termékbeszerzőnek, ha magát a fuvareszközt
szerzi be, amely „saját lábon” érkezik a vevő telephelyére?
Logisztikai jellegű felvetések 1
46. Behozatal esetén a törvény szerint a címzettnek a gépjármű külföldi indulását megelőzően kell az EKAER
bejelentést megtennie, ez több órás időveszteséget jelent a fuvarozónak és így többlet költséget okoz a
vállalatunknak. Ha a magyar hatóság csak Magyarország területén ellenőrizheti a küldeményt miért nem
elégséges az, hogy a címzett a küldemény elindulását követően, de még a Magyar határ átlépését
megelőzően végzi el a bejelentést és küldi meg az EKAER számot a fuvarozónak, illetve a
gépjárművezetőnek?
47. Kivitel esetén a jogszabály értelmében Magyarországról más EU tagállamba, illetve magyar feladási
helyről magyar rendeltetési helyre történő fuvarozás esetén a berakás megkezdése előtt kell az EKAER
jelentést megtenni, illetve az EKAER jelentés csak a berakás megkezdéséig módosítható. Ezt rendelkezést
életszerűtlennek gondoljuk, mivel a berakás során számtalan előre nem látható esemény történhet.
Például
• az eredetileg tervezett mennyiség nem fér fel a gépjárműre,
• a tervezettnél több áru is berakható
• rakodás közben megsérül az áru és nem kerül kiszállításra, stb
• a berakáskor a feladó által végzett ellenőrzés során eltérés mutatkozik
• A szállítmány ezért akkor tekinthető véglegesnek, ha a rakomány a gépjárműre felrakásra került.
Kérheti a gazdálkodó, hogy ilyen esetben engedélyezze számára a hatóság, hogy az EKAER bejelentést a
gépjármű indulását megelőzően tegye meg?
Logisztikai jellegű felvetések 2
48. Cserefelépítmények esetén hogy kérjük engedélyt? A rakodás a vontató megérkezése előtt
megtörténik a cserefelépítménybe. A vontatóról semmi előzetes információnk nincs.
49. Van olyan esetünk, amikor több autóval tudunk elvinni egy adott szállítmányt, mert egy autóra
nem fér fel és a kiszállítás rakodásnál látja, hogy melyik autóra milyen mennyiség megy fel =>
nem tudunk előre EKAER számot kérni, csak akkor, amikor már készen van a rakodás.
50. A Közösségen belüli szállítmányozásban jellemzően nemcsak a közutat használják, hanem a vízi
és a légi közlekedési csatornákat is. Abban az esetben, ha egy Közösségi beszerzés címzettje a
szabad-kikötő (vízi szállítás esetén), illetve a reptér lesz, vagy az ezeket használó szállítmányozó
cég, úgy a szállítmány úgy kerül be Magyarországra, hogy EKAER szám nem került rá igényelve,
mivel nem történik közúti fuvarozás. Amennyiben a kikötőből/reptérről már közúti
fuvarozással kerül egy magyarországi címre (a végleges rendeltetési helyére) a termék, úgy
igényelni kell egy EKAER számot a jogszerű belföldi szállítmányozáshoz? Ez Közösségi beszerzés
címén történik ebben az esetben? Mi a helyzet ezekben az esetekben, ha a fuvarszervező (pld:
egy nemzetközi cég) olyan paritással szállítja le a végső címzett részére, hogy sem a címzett
sem a feladó nem tudja napra pontosan megadni mikor kerül feladásra és mikor fog
megérkezni az adott fuvar?
Logisztikai jellegű felvetések 3
51. A fuvarozónál a szállítás ideje alatt kell lennie valamilyen papír alapú bizonylatnak az EAKER
számmal, vagy pl. közúti ellenőrzés során az ellenőrzést végző látni fogja elektronikusan a
bejelentést?
52. A saját árunak, saját fuvareszközzel végzett kiszállítása esetén fennáll a jelentési kötelezettség?
53. Az EKAER azonosítót fel kell tüntetni a szállítmányt kísérő okmányok valamelyikén?
54. A fuvarozó tudja majd ellenőrizni az EKAER szám hitelességét egy mindenki számára
hozzáférhető elektronikus felületen?
55. Ha a feladótól a címzettig több gépjárművel történik adott áru szállítása, és a felrakodás
megkezdésekor ismertek a rendszámok. Egy EKAER szám igénylésekor le lehet jelenteni több
rendszámot?
56. Belföldi fuvarozás esetén az áru vagy a feladó által bérelt logisztikai raktárban található, vagy a
feladó telephelyén, ezeket az árukat egy 24 tonnás járművel fuvarozzuk, vagy fuvaroztatjuk el
saját, vagy alvállalkozó által üzemeltetett depókba. Depókból az árukat kis terítős tgk-k szállítják
ki a címzettekhez (pl. a kockázatos terméket). A depóból kiszállítást végző jármű rendszáma
nem ismert, amikor a feladó az EKAER számot igényli, kiszállítások vonatkozásában kinek és
mikor kell EKAER számot kérni?
Logisztikai jellegű felvetések 4
57. Telepített pótkocsira történik a felrakás úgy, hogy a vontató jármű nincs a
felrakó helyen. A rakott pótkocsiért egy belföldes vontató megy és bevontatja
telephelyünkre, ahonnan egy nemzetközi vontató viszi tovább a rendeltetési
helyre. Felrakodás időpontjában a feladó sem a belföldi vontató rendszámlát,
sem a címzetthez szállító nemzetközi vontató rendszámát nem ismeri. A
törvény szerint a feladó a felrakodás megkezdése előtt tudja a lejelentett
adatokat módosítani. Az előre telepített pótokra történő felrakodást hogyan
lehet a rendszerben lejelenteni?
58. Fel lehet e rögzíteni párhuzamosan több rendszámot egy megbízáshoz?
(Amikor cross docking rendszeren keresztül érkezik fel az áru akkor a feladó
gyárban lejelent egy rendszámot. A bilkben átrakásra kerül egy másik
rendszámra, a bilkből elvisszük egy vidéki átrakó pontra ahol egy harmadik
rendszámra tesszük, amivel a valós kiszállítás történik.
59. Az előbb említett cross docking átrakások mikortól számítanak vevőhöz induló
fuvarnak mikortól jelentés kötelezettek. (van olyan megbízónk, aki úgy
értelmezi, hogy az első 2 autó csak raktárak közötti áttárolás így neki ehhez
nincs köze így jelentési kötelezettsége sincs)
Logisztikai jellegű felvetések 5
60. A friss árus partnerek folyamatosan dolgoznak egalizált és nem egazilált termékekkel.
Ezeknek a kimérése este éjjel fejeződik be, tehát a pontos mennyiség csak éjjel derül
ki darab súly szállítólevélre kerülő mennyiség. amennyiben ezeket az adatokat a
kimérések után még egyesével kell átadnunk akkor az indulási idők nem tarhatók be.
61. A fuvarozó hogyan tudja ellenőrizni, hogy a megbízó lejelentette e az összes tételét
szállítólevél cikkszám mennyiség mélységig a rendszerbe. (Egy autón több megbízó
áruját szállítjuk, ez esetben amennyiben az egyik megbízó nem jelet le valamit az
összes megbízó sérülhet.
62. A megbízóink egy része külföldi cég Magyar leányvállalata. ebben az esetben a
felrakásnál történő bejelentés a külföldi partnert terhelné, aki cégen belül a saját
Magyar leányvállalatának értékesíti a termékeit. Itt a fuvarozó hogyan tudja
ellenőrizni a bejelentés megtörténtét? valamint ugyan ez az áru még a raktárból az
átrakó pontokon keresztül a vevőhöz kerül.
Logisztikai jellegű felvetések 6
63. Tételezzünk fel raktári hibát. Mi történik akkor, ha a raktárak közötti áttárolásból
illetve bármilyen rakodásból véletlen, vagy raktári hiba miatt bent marad az áru.
itt le lesz jelentve, de a szállítás valójában nem történik meg itt másnap ugyan
ez a tétel lejelenthető e?
64. Mennyi minimum idő, amivel a felrakás megkezdése előtt jelenteni kell?
Jelenleg az operáció kiméri a terméket, kinyomtatja a szállítót és már indul is
(hajnal 01:00 időkapu)
65. Mi történik a hibás minőségi kifogásolt bármi más módon visz áru esetén. Ez
esetben a lejelentett áru értéke mennyisége nem egyezik a feladónál és az
átvevőnél, hiszen egy része visszáru ként visszakerül a gyártóhoz illetve a
feladóhoz. Ilyenkor a visszaszállított árut ki jelenti hogyan? (esetenként több
mint a törvényben leírt súly/összeg)
Kiscsomag és gyűjtő fuvarozás problémái 1
66. Vállalatunktól a Magyar Posta saját, útdíjköteles gépjárműveivel szállítja el az
akár több száz vevőnk címére feladott 3-5 kg-os csomagokat a Posta logisztikai
központjába. A csomagokat szállítási körzetenként rendezve, más vállalatok
küldeményeivel együtt szállítják tovább több, szintén útdíjköteles gépjárművel,
a Posta vidéki elosztó központjaiba, majd innen 3,5 tonna alatti össztömegű
(nem útdíjköteles) gépjárművekkel szállítják a végső címzettekhez, szintén más
küldeményekkel együtt.
Kiscsomag és gyűjtő fuvarozás problémái 2
a. Az első fuvarozás esetében a feladónak vevőnként külön EKAER bejelentést kell
tennie, vagy egy szállítmányhoz több vevőt is lehet rögzíteni?
b. Az első fuvarozás esetén a kirakási hely a Posta disztribúciós központja, ebben az
esetben a Postának kell jelentenie a küldemény megérkezését az EKAER rendszerben?
c. A második fuvarozási eseményről a feladónak semmilyen információja nincs és nem is
lehet arról, hogy a Posta milyen árukat szállít a gépjárművén, ebben az esetben a
Postának kell jelentenie az EKAER rendszerben?
d. Vevőnek van bármilyen szerepe, jelentési kötelezettsége ebben az esetben?
e. Tekintettel arra, hogy a vevőnek nem útdíjköteles gépjárművel történik a végső
kiszállítás, kell-e egyáltalán a feladónak EKAER bejelentést tenni ezen fuvarozási
tevékenység tekintetében, és ha igen, akkor milyen adattartalommal?
Kiscsomag és gyűjtő fuvarozás problémái 3
67. Mi a teendő Kiscsomagos légi szállítmányok EU-ból Magyarországra történő
szállításánál, ahol a leszállítás Budapestről közúton történik?
68. Kell-e jelenteni azokat a gyűjtőszállítmányokat, amelyek vevőnként és/vagy
szállítólevelenként nem tesznek ki egy komplett kocsit, azonban az útdíj
kötelezett gépjármű csak az eladó árujával van tele?
a. Ha igen, milyen rendszámot kell megadni, ha a gyűjtőben szállított árut
különböző regionális átrakóállomásokon újabb rendszámú gépkocsira rakják
át?
b. Ha módosítani kell a rendszámot a rendszerben, kinek lesz a felelőssége?
69. Hogyan működik ez a szabályozás a gyorsfutár, vagy gyűjtőfuvarozó cégek
esetében? (Pl. Németországban felveszi a szállítmányozó 3,5t alatti tgk-val a 505
kg összsúlyú műanyag alkatrészt 2 palettán, felkerül Németországban egy 24t-s
szállítmányozói gyűjtőkamionra, ami megérkezik Budapestre és kiszállítják
onnan 3,5t alatti tgk-val)
Kiscsomag és gyűjtő fuvarozás problémái 4
70. Rendszeresen előfordul Közösségen belüli beszerzésnél, hogy egyetlen jármű,
több magyarországi címzett számára szállít, többféle terméket. Ezekben az
esetekben mindegyik magyarországi címzett igényel EKAER számot (a részére
szállítandó termék vonatkozásában) ugyanarra tehergépjárműre?
71. Hogyan kezeljük a konszolidációs shipmenteket, amikor egy a feladó, egy
gépjárművön több címzett részére ad fel küldeményt. Ebben az esetben egy
bejelentést kell tenni vagy címzettenként külön tegyünk bejelentést?
Vámeljárás alatt lévő áruk, jövedéki áruk 1
72. Vállalatunk, közösségben letelepedett gazdálkodótól közösségi és nem közösségi árukat
egyaránt vásárol. A nem közösségi áruk a vonatkozó vámjogszabályoknak megfelelően két
magánvámraktár között közösségi árutovábbítási eljárásban kerülnek fuvarozásra. A nem
közösségi áruk vonatkozásában a vámhatóság felé történt bejelentésen túl szükséges EKAER
bejelentést is tennünk?
73. EU-n kívüliről érkező áru más EU tagállambank történő import vámkezelését követően van e
bejelentési kötelezettség? Például tengerentúli árut kikötőben vámkezelünk, majd közúton ér
Magyarországra.
74. Az EKAER hatálya alá tartozhat-e a vámáru, kiviteli eljárás alá vont áru és a jövedéki termék?
75. Jól gondoljuk, hogy a 3. országból [nem EU közösség] érkező illetve oda tartó járművekre nem
vonatkozik az EKAER szám igénylés, mivel a 2015.01.01-től hatályos Art. (adózás rendje
törvény) 22/E. § illetve 11. számú melléklete kifejezetten az EU- Magyarország (illetve
Magyarországon belülre) földrajzi lokációt nevesíti, mint EKAER köteles fuvarozásokat? Mi a
helyzet, ha egy 3. országba irányuló fuvarnak a teljes országot keresztül kell szelnie? Egy
esetleges ellenőrzésnél a hatóság számára elégséges lesz a fuvarokmány, amiből kiderül, hogy
3. országba tart a szállítmány?
Vámeljárás alatt lévő áruk, jövedéki áruk 2
73. Jól gondoljuk, hogy a 3. országból [nem EU közösség] érkező illetve oda tartó
járművekre nem vonatkozik az EKAER szám igénylés, mivel a 2015.01.01-től
hatályos Art. (adózás rendje törvény) 22/E. § illetve 11. számú melléklete
kifejezetten az EU- Magyarország (illetve Magyarországon belülre) földrajzi
lokációt nevesíti, mint EKAER köteles fuvarozásokat? Mi a helyzet, ha egy 3.
országba irányuló fuvarnak a teljes országot keresztül kell szelnie? Egy esetleges
ellenőrzésnél a hatóság számára elégséges lesz a fuvarokmány, amiből kiderül,
hogy 3. országba tart a szállítmány?
74. Mi az előírás olyan szállítmányok szállítása esetén, amelyek alapvetően export
szállítások, de a légi és a tengeri kikötőkig közösségi területen történik a
fuvarozás és még nincs Export okmány, mert a kikötőben fogja elvégezni a
vámkezelést a megbízott vámügynök?
75. Vám előjegyzésben EU tagországból behozott anyag jelentésköteles?
Szankciók
74. Mi történik, ha a hatósági ellenőrzés igazolatlan eredetű árut talál a gépjárművön?
a) Lefoglalhatja-e a hatóság a fuvarozást végző gépjárművet?
b) Zár alá veheti-e a hatóság a fuvarozást végző gépjárművet? Ha igen mennyi ideig?
75. Ha a hatóság visszatartja a fuvarozást végző gépjárművet, akkor ezzel indokolatlan
joghátrányt okozhatnak a vétlen fuvarozónak.
a) Kiviteli forgalomban a bejelentés a Feladó feladata. EXW paritás esetén a vevő
szervezi a fuvarozást és ő áll kapcsolatban a fuvarozóval. A fuvarozó és a Feladó
között semmi féle jogi kapcsolat nincs. Ha a Feladó hibájából a hatóság feltartóztatja
a fuvarozást végző gépjárművet, hogy biztosítékot szerezzen, a Feladó által történő
bírság megfizetéséig, ebben az esetben a hatóság megtéríti a fuvarozó kárát a
beszedett bírságból?
b) Hasonló a helyzet Behozatali forgalomban DAP paritás esetén. Ebben az esetben a
címzett a jelentésre kötelezett, DAP paritás esetén az eladó szervezi a fuvarozást.
AEO
76. Azok a NAV által átvilágított és vám szempontból megbízhatónak talált
vállalatok, amelyek Engedélyezett Gazdálkodói (AEO) tanúsítvánnyal
rendelkeznek mentesülhetnek-e az EKAER bejelentési kötelezettség alól?
Megerősíteni kért válaszok 1
77. Vállalatunk tulajdonában lévő alkatrészeket egyik magyarországi
telephelyünkről a másik szintén magyarországi telephelyünkre szállítjuk
raktározási céllal. Jól gondoljuk, hogy mivel a szállításhoz nem kapcsolódik
értékesítés ezért ez a rendszerbe történő rögzítés alól mentességet élvez?
Mi a helyzet akkor, ha az alkatrészek még nincsenek a vállalat
tulajdonában, azaz un. konszignációs készletek? Ebben az esetben sem kell
jelenteni?
Mivel Magyarországon belül nem értékesítési célból történik a szállítás
nem kell jelenteni.
78. Hogyan kell értelmezni a 22/E § (4)-ben lévő súly- és értékhatárokat nem
élelmiszerek esetén (pl. műanyag, elektronikai alkatrész)?
A 22/E § (4) bekezdés kizárólag kockázatos élelmiszerekre tartalmaz
rendelkezést.
Megerősíteni kért válaszok 2
79. Mennyi idővel a szállítmány indulása / érkezése előtt kell megtenni a
bejelentést?
A jogszabály alapján behozatalban a kamion indulását megelőzően, kivitelben a
berakás megkezdése előtt.
80. Tranzitáru, amely Magyarországon szállítmányozó raktárában átmeneti tárolásra
és átrakásra kerül, bejelentési kötelezett?
A jogszabály alapján a tranzit áru nem jelentés köteles
81. Kell-e EKAER számot igényelni, ha pl. egy elektronikai szállítmány
Magyarországról indul Németországba EXW/FCA paritással (a fuvart
Magyarországról rendeljük a vevő költségére és a választott fuvarozója alapján)?
Ha igen, kinek kell igényelni?
A jogszabály alapján a feladó a jelentésre kötelezett
Megerősíteni kért válaszok 3
82. Kell-e EKAER számot igényelni, ha pl. egy elektronikai szállítmány Svájcból/vagy Németországból
indul Magyarországra DAP paritással (fuvar szervezése/költségviselése a beszállító kezében van)?
Ha nekünk kell igényelni, akkor mi a javaslatuk a gyakorlati megvalósításra?
Svájcból (mivel nem EU tagország) nem kell jelenteni, Németországból történő behozatal esetén
viszont fennáll a jelentési kötelezettség. A szerződésben kell megállapodni a beszállítóval a
szükséges információk időben történő biztosítására.
83. A számlázásnak illeszkednie kell-e a bejelentéssel? pl. elfogadja-e a Hatóság a napi gyűjtőszámlát,
ha azon több kamionnyi, azaz több EKAER számmal rendelkező szállítmány is számlázásra kerül;
kell-e/javasolt-e szerepeltetni az EKAER számot az áruszámlán?
Európai Unióból történő beszerzés esetén nem feltétel, hogy számla kísérje az árut, így a számla
és a szállítási egységek között nincs összefüggés. A jogszabály alapján a hatóság ténylegesen
szállított árut ellenőrzi a bejelentés alapján.
84. Gyűjtő vámtarifaszám alkalmazására van lehetőség?
A jogszabály jelenleg erre nem ad lehetőséget. Megfontolandó azonban, hogy az Intrastat
jelentéshez hasonlóan a csekély értékű küldemények esetén gyűjtő tarifaszám kerüljön
alkalmazásra.
MLBKT hírek 1



A végrehajtási rendelet a mai napig nem jelent meg. A minisztérium
ügyfélszolgálatán december 8-án kora délután azt a tájékoztatást kaptuk, hogy
nem tudják, mikor jelenik meg az EKAER-rendelet. Más források szerint a hét
elején kijön a rendelet.
A végrehajtási rendelet megjelenését követően a NAV szakértő munkatársainál
lehet érdeklődni telefonon, e-mailben. Lesz egy külön erre a célra létrehozott
zöld szám, illetőleg egy e-mail cím. Ezen kívül lesz egy külön felületet a
honlapján, amelyen a kérdés-válaszok mindenki számára elérhetőek lesznek.
December 5-én a nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésére megalakult az
EKAER munkabizottság, hogy a rendszer januári bevezetése zökkenőmentes
legyen. Kik vesznek majd részt ebben a munkabizottságban?
MLBKT hírek 2
 Az EKAER rendszert fejlesztő i-Cell Kft.-től megtudtuk, hogy a
rendszer lehetőséget biztosít majd az egyes vállalatirányítási
rendszerekkel történő automatikus adatcserére. Az adatcsere
egységes interface leírását az elkövetkező napokban publikálják.
 Tervben van türelmi idő. A rendszer ugyan 2015. január 1-jével
feláll, azonban mulasztási bírság kiszabását csak 2015. január 15-től
engedi a NAV-nak.
Fejlemények
• A Logisztikai Egyeztető Fórum levélben fordult a nemzetgazdasági miniszterhez kérve,
hogy halasszák el a bevezetést, mert a szakma ilyen rövid idő alatt, ilyen komplex
rendszerre nem tud felkészülni.
• A Nemzetközi Vállalatok Társasága levélben fordult a Miniszterelnökhöz és kérte az
EKAER rendszer bevezetésének elhalasztását és megfelelő felkészülési idő biztosítását
az érintett vállalatok számára.
• Aktuális hírek: http://ekaer.hu/
További kérdések….

similar documents