Mezőgazdasági őstermelés

Report
Mezőgazdasági
őstermelés




Ki minősül
mezőgazdasági
őstermelőnek?
Szja tv. 3§ 18. pontjában foglaltak szerint mezőgazdasági őstermelő
az a magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét és a saját
gazdaságában a Szja tv.6.sz. mellékletben meghatározott
tevékenységből származik jövedelme és e tevékenységét
őstermelői igazolvány birtokában, nem egyéni vállalkozóként végzi.
Továbbá a termőföldről szóló tv. Szerint családi gazdálkodónak
minősülő magánszemély és e msz.-nek a csg.-ban nem
foglalkoztatottként közreműkdő csalátagja.
A mezőgazdasági őstermelők közül fontos kiemelni azokat a msz.eket, akik a bevétel nagysága alapján mezőgazdasági
kistermelőnek minősül. (az adóévben elszámolt támogatás
összegével csökkentett őstermelői bevétele nem több 8 M Ft-nál
Akik regisztrációs számmal rendelkeznek és nincs őstermelői
igazolványuk, vagy nem családi gazdaság keretében folytatják
tevékenységüket, 2012-től nem tekinthetők őstermelőnek
Saját gazdaság

Saját gazdaság fogalma alatt a termelést ténylegesen végző
magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei – ideértve
a bérelt eszközöket is – a termelés szervezése és eredményének
felhasználása felett.

A saját gazdaság fogalmánál nem a föld tulajdonjoga, hanem a
mezőgazdasági őstermelés folytatása a meghatározó. Ezért saját
gazdaságban tevékenykedőnek kell tekinteni a bérbevevőt, haszonbérbe
vevőt – illetve más ehhez hasonló jogviszony esetén a bérlőt –, ha az
említett rendelkezési jogosultságát a bérelt földterületen gyakorolja.

Saját gazdaságban folytatott tevékenységnek minősül a vetőmag
bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása is
azzal, hogy ez utóbbiak esetén nem feltétel a termelés eredményének
felhasználása feletti rendelkezési jogosultság.
(spec. rendelkezések: virág, szőlő, élelmiszer-termelés)

Mezőgazdasági őstermelői
tevékenység
Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül :




-a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés,
állattenyésztés, valamint a termékfeldolgozás is akkor, ha az saját
gazdaságban történő alapanyag felhasználásával történik.
- Mezőgazdasági őstermelői tevékenység továbbá a saját gazdaságban
egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése,
valamint a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, feltéve,
hogy mindezekben az esetekben az előállított termék vagy tevékenység az
alábbi:
-A mezőgazdasági termékek gyűjtése esetén akkor beszélhetünk
mezőgazdasági őstermelői tevékenységről, ha a magánszemély a terület
felett rendelkezési jogot gyakorlótól legalább szóbeli hozzájárulással
rendelkezik a gyűjtésre vonatkozóan. További feltétele, hogy a
magánszemély a gyűjtés eredményének felhasználása felett is
rendelkezhessen.
-A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből
származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha
az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor az
egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének.
Családi gazdaság





A családi gazdaság és a családi gazdálkodó fogalma
A Termőföld törvény 3. § h) pontja szerint
legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a
mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi
földet is) tulajdonával, haszonbérletével,
használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi
termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és
ingó vagyontárgyak hasznosításával,
legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi
családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma.
Családi gazdálkodás
Tevékenység szerint


Mezőgazdasági tevékenységnek minősül a növénytermesztés, a kertészet,
az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporítóanyagtermesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vegyes
gazdálkodás. (A családi gazdaságban végezhető mezőgazdasági
tevékenységek köre nem azonos a személyijövedelemadó- törvény szerinti
őstermelői tevékenységek körével!)
Kiegészítő tevékenység a falusi- és agroturizmus, a kézművesipari
tevékenység, a fűrészáru-feldolgozás, az elsődleges élelmiszer-feldolgozás,
a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi
és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása,
valamint ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői
értékesítése, és a mezőgazdasági szolgáltatás (például bérszántás).
Családi gazdaság tagjai


A gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak
házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája,
továbbá a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett
nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője. (Gyermek az
örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermek is.)
Nem lehet a családi gazdaság tagja többek közt a
családi gazdálkodó házastársának vagy élettársának a
szülője, a nagykorú gyermekének a házastársa, továbbá
a családi gazdálkodó testvérének házastársa sem.
A Családi gazdasági forma előnyei




Az adminisztrációs kötelezettséget a családtagok számától
függetlenül egy nyilvántartásban kell vezetni;
Adózás szempontjából a bevételeket és a költségeket az adóév
utolsó napján meglévő családtagok száma alapján kell felosztani,
így számít, hogy a gazdaság tagjainak száma év közben csökkent-e
vagy nőtt-e;
A beruházás beszerzési ára egyben leírható az üzembe
helyezéskor.
Családi gazdaságban folytatott őstermelői tevékenység esetében
kötelező a bevételek és költségek megosztása. Választani csak az
adózás módja terén lehet (tételes költségelszámolás vagy
átalányadózás).
Családi gazdaságban keletkezett
jövedelem és az EHO

27%-os EHO terheli a családi
gazdaságban folytatott kiegészítő tev.
minősülő tev.-ből származó összevont
adóalapot képező jövedelmet. A családi
gazdaságban közreműködő családtag is a
SZJA bevallás 287. sorában vallja be e
kötelezettségét.
Őstermelői igazolvány
kiváltása

-
-
-
Az őstermelői igazolvány kiváltásához az igazolvány kiállítója előtt
nyilatkozatot kell tenni a
termelésre és a saját termelésű termékek értékesítésére vonatkozó
adatairól,
továbbá arról, hogy rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a
nyilatkozata szerinti termelés és értékesítés elérésére,
ideértve azt is, hogy ha Ön erdei melléktermékek gyűjtésével foglalkozik,
akkor van a terület feletti rendelkezési jogot gyakorlótól erre vonatkozó
írásbeli hozzájárulása.
Ha más őstermelővel együtt ugyanazon gazdaságra, termelési eszközre
vonatkozóan úgy nyilatkoztak, hogy azon (azzal) közösen folytatják az
őstermelői tevékenységet, a nyilatkozatának tartalmaznia kell azt is, hogy
folyamatosan részt vesz a gazdaság, és a termelési eszközök
működtetésében.
Fel kell tüntetnie nyilatkozatában a saját termelésre rendelkezésére álló –
használt – földterület helyét, nagyságát – művelési áganként –, valamint az
állat tartására alkalmas épületek adatait.
Közös őstermelői
igazolvány, feltételek:
A közös igazolvány kiváltásának egyik feltétele,
 hogy minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon
adózási módot kell választania (pl. az általános forgalmi adó, az
átalányadózás, a tételes költségelszámolás tekintetében). Ellenkező
esetben nincs mód a bevétel és ktg.-ek megosztására. Ekkor viszont csak
az adózó nevére kiállított bizonylatok alapján számolható el ktg.
 További feltétel, hogy a közös őstermelői tevékenység időszakában a
családtagok egymással nem állhatnak munkaviszonyban, munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban és a segítő családtagra vonatkozó
rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják.

A közös őstermelői igazolványt annak a családtagnak a nevére kell
kiállítani, akit a családtagok egybehangzóan megneveznek az együttes
nyilatkozatukban.
 Ha Önök közös őstermelői igazolvány alapján folytatják a mezőgazdasági
őstermelői tevékenységet és költségeiket tételesen számolják el, úgy az e
tevékenységükből elért bevételeiket és költségeiket létszámarányosan
megoszthatják. A családtagoknak külön-külön kell eleget tenniük
adókötelezettségüknek, és külön-külön jogosultak az őstermelőket
megillető adókedvezményekre is.
Közös őstermelői
tevékenység




A bevételek és költségek igazolására a családtagok közül
bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű, kivéve a saját
járműhasználattal kapcsolatosakat, mivel ezek a bizonylatok csak a
költségelszámolásra egyébként jogosult őstermelő nevére kiállítva
vehetők figyelembe.
Saját gépjárműnek minősül a házastárs tulajdonában lévő
gépjármű is. Fontos tudniuk, hogy az adókötelezettségüknek
személyenként kell eleget tenniük. Önök is választhatják a bevallási
nyilatkozat benyújtását – a később részletezett módon –, feltéve,
hogy azt mindannyian azonosan választják.
Közös őstermelői tevékenység folytatása esetén elég egy
nyilvántartást vezetni a bevételekről és a költségekről.
A bevételeket és a költségeket (beleértve a támogatás összegét is)
a családtagok között egyenlő arányban kell felosztani, függetlenül
attól, hogy mely családtag értékesítette a mg-i terméket.
Őstermelői igazolvány
érvényesítése





Az őstermelői igazolvány az értékesítési betétlappal együtt
érvényes, melyet adóévenként érvényesíteni kell.
Ha a betétlap érvényesítését a msz. adóévben, március 20-át
megelőzően kéri, akkor visszamenőleg január 1-ig érvényesítik.
Ha az érvényesítést március 20-át követően kéri a msz., akkor csak
az érvényesítés napjától tekinthető őstermelőnek.
Ebben az esetben a január 1-je és a betétlap érvényesítésének
napja közötti időszakban érkezett bevétel és felmerült költség nem
tekinthető az őstermelői tevékenység elszámolás alapjának
Ekkor az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alapján kell
elszámolni a bevételeket és kiadásokat.
Jövedelem megállapítás
10 százalékos költséghányad

A bevétel 10 százaléka ekkor költségnek, míg a
fennmaradó 90 százaléka jövedelemnek
minősül, amely az összevont jövedelmekre
vonatkozó adószabályok szerint adózik. A
számított adóból tevékenységi adókedvezmény
címén évente 100 ezer forint adókedvezmény
érvényesíthető. Ez az adózási mód a magas
költséghányaddal működőknek kifejezetten
hátrányos.
Tételes költségelszámolás

Az őstermelő tételesen számol el költségeivel. Az igazolt
költségeken felül 8 millió forint bevételig 40%-os
kistermelői költségátalány is levonható. Ebben az
esetben veszteséget mindaddig nem határolhat el, amíg
kistermelői költséghányadot is elszámol. A korrigált
bevétel és a költségek különbsége a jövedelem (ha az
pozitív előjelű). Az adó mértéke pedig az adóalap 16%-a
Átalányadózás



A mezőgazdasági kistermelő: akinek a
mezőgazdasági tevékenységéből az adóévben
megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem
haladja meg
Ezen bevételi határig választható a
mezőgazdasági termelő számára az
átalányadózás.
Növénytermesztés 15%, Állattenyésztés 6%
Mezőgazdasági
őstermelésből(kistermelésből) származó
jövedelem kiszámítása tételes ktg
elszámoással














Adóalapba beszámító bevétel
+fejlesztésre fordított támogatás
+folyósított egységes földalapú támogatás
+egyéb jogcímen folyósított támogatás
-megváltozott munkaképességű alkalmazott kedvezménye
-levonható szociális hozzájárulási adó
-tanuló kedvezménye
-elismert költségek (ÉCS, hitelkamat, anyag, áru félklész és késztermék besz.
Költsége
-minden egyéb felmerült ktg.
-Kistermelői ktg átalány (bevétel- bevétel csökk tételek 40 %-a)
= mg. Őstermelés jövedelme
- korábbi évekről áthozott veszteség (max 50%)
=mg. Őstermelés összevont adóalapba tartozó jövedelem
(szja bevallás 1253 10.sor. D oszlop)
Mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből)
származó jövedelem kiszámítása átalányadó
választása esetén













+adóalapba beszámító állat és egyéb őstermelői bevételek
+egységes földalapú támogatás
+egyéb jogcímen folyósított támogatás
= Adóalapba beszámító bevétel átalányban megállapított jövedelem
=mg. Őstermelés összevont adóalapba tartozó jövedelem
(szja bevallás 1253 10.sor. D oszlop)
6% az állat tenyésztés és állati termékek előállításából
15% egyéb őstermelői tevékenységből
600.000 < 8.000.0000
Választása esetén az összes ktg.-et elszámoltnak kell tekinteni.
Tev kezdetekor, ill. előző évi bevallásban kell nyilatkozni
Ha átlépi az értékhatárt, elveszíti a lehetőséget ( ekkor tételes v. 10 % ktg
elszámolás)
Az előző évi veszteségből 20 %-ot kell elszámoltnak tekinteni
Példa a mezőgazdasági kistermelő
átalányban megállapított jövedelmének
kiszámítására
.

4 tagú család közös őstermelői igazolványt váltott ki. És
átalányadózást választottak.

Növénytermelés bevétele: 8.000.000
Állatenyésztés bevétele:7.600.000
1 Főre jutó bevétel: 3.900.000 Ft
Növénytermelés bevétele: 2.000.000 Ft jövedelem 15% 300.000
Ft
Állatenyésztés bevétele: 1.900.000 Ft  jövedelem 6% 114.000 Ft
Az 1 főre jutó átalányadó 414.000 Ft  szja bevallás 1253 11.sor.
D.
SZJA bev. : 363 b 3.900.000, 364 a 1.900.000, 367 d 414.000






A mezőgazdasági kistermelő
nemleges nyilatkozata




Akkor választható, ha a bevétele a mg. Őstermelői tevékenységből a
bevételként elszámolt támogatások összege nélkül 600.000 Ft
<4.000.000 Ft nem haladta meg,
Tételes ktg elszámolást választott az adóévre
Rendelkezik 20% tev. kapcs. Ffelmerült elszámolható, kiadást igazoló
költségszámlával. (a járműhasználattal kapcsolatos számlával igazolt
ktg.-et csak útnyilvántartás esetén lehet elszámolni.)
Közös őstermelői igazolványt kiváltó, és családi gazdálkodók esetében
döntésük alapján ennél a módszernél minden tagnak egységesen ezt
kell választania.
A mezőgazdasági kistermelő
nemleges nyilatkozata és az EHO








A mg. Kistermelőként, vagy
Mg. kistermelőnek minősülő családi gazdálkodóként vagy
Családi gazdaság kistermelőnek minősülő tagjaként
Tételes költségelszámolást választott és
Bevallási kötelezettségének egyszerűsített nyilatkozat
megtételével tesz eleget, akkor
Az Eho alapja az őstermelői tevékenységből származó
bevétel 5%-a,
Az adó mértéke, az Eho alapjának 15%-a
152 adónem
Egyéni vállalkozó
Választhatja EV. –ként az őstermelői
tevékenységet
 Választhatja EV. –ként a családi
gazdálkodó formát
 Mindkét esetben el kell döntenie, hogy

 Átalányadózó,
vagy
 vállalkozói jövedelemadózási módot választe?
Adóelőleg

Az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági
őstermelőnek kifizetett összegből a kifizetőnek nem kell
adóelőleget levonnia. szja-törvény) 46.§ (4) ., ha a msz.
Legkésőbb a kifizetéskor bemutatja az adóévre
hitelesített betétlapját, ill. ha családi gazdálkodó (tag) e
jogállását igazoló okiratát. A módosított szabály alapján
egyértelművé vált, hogy a kifizetőnek nem kell
adóelőleget megállapítania az egyéni vállalkozónak és a
mezőgazdasági őstermelőnek számla alapján kifizetett
bevételből. (EV. a reg.okirat számát.)
Számla, nyugta kibocsátási
kötelezettség szabályai



Az Áfa tv. rendelkezései szerint az adóalanynak az értékesítésről főszabály
szerint számlát kell kiállítania.
Azonban, amennyiben a vevő (a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybevevője) nem adóalany, és az ellenérték adót is tartalmazó összegét
legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz/pénz-helyettesítő eszközzel (így
akár például egy adott rendezvényen erre rendszeresített
utalvánnyal) maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri, akkor
az értékesítő adóalany mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól, és
ilyen esetben nyugtaadási kötelezettség terheli. (A 900 ezer forintot elérő vagy
azt meghaladó összegű fizetés esetén is kötelező lenne a számla kibocsátása, de
ilyen ügylet az e tájékoztatóval érintett forgalmazási körben jellemzően nem fordul
elő.)
A „készpénzes” termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról nyugtát, vagy a
vevő arra irányuló kérése esetén számlát, egyszerűsített adattartalmú számlát
ki kell bocsátani.
Fontos!


ha egy mezőgazdasági tevékenységet végző, egyébként a
kompenzációs rendszer különös szabályai szerint adózó,
ezáltal már adóalany személy a termékeit nem felvásárlónak
értékesíti a kompenzációs rendszer keretében, mely során
számlaadási (és ezáltal nyugtaadási) kötelezettség nem terheli,
hanem például egy vásárra, alkalmi kitelepülésre elviszi, és ott
értékesíti, akkor számla vagy nyugtaadási kötelezettség terheli.
Fontos tudnivaló az is, hogy az alanyi adómentességet választó
adóalanyokat ugyanúgy terheli a számla- vagy nyugtaadási
kötelezettség, mint az adókötelesen értékesítő adóalanyokat.
Biztosított őstermelő 1.

Az őstermelő magánszemély e tevékenysége alapján biztosítottá válik, ha a
megszerzett és megszerezhető szolgálati idő együttesen eléri a 20
évet, továbbá egyéb jogcímen nem minősül biztosítottnak. Nem minősül
biztosítottnak a kiskorú személy és a saját jogú nyugdíjas és az özvegyi
nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
már betöltötte.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő elektronikusan a 13T1041-es számú
nyomtatványon jelenti be az adóhivatalnak biztosítási jogviszonyának
kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát.

A bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a jogviszony
megszűnését 8 napon belül, a változás tényét 15 napon belül kell teljesíteni.
Biztosított Őstermelő 2.








Tárgyévben kezdő vagy akinek a megelőző évben a bevétele 8.000.000 Ft-nál több.
A 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a
jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként
bevételnek számító támogatást. Fontos, hogy az említett jogcímen kapott
támogatások a járulékalap részét képezik.
27 % szocho Alapja: a min.bér, 98.000 Ft
10% nyugdíjárulék :Alapja: a min.bér 98.000 Ft
7% (4+3) egészség bizt. Alapja: a min.bér, 98.000 Ft
1.5 % munkaerőpiaci jár. NINCS
EHO NINCS
Vállalhat magasabb összegű járulékalapot is
Biztosított Őstermelő 3.
Akinek a tárgyévet megelőző évben a bevétele 8.000.000 Ft-nál kevesebb






27 % szocho NINCS
10% nyugdíjárulék :Alapja: a megelőző évi bevétel 20%-nak 1/12-ed
része
4% természetbeni egészség bizt. Alapja : a megelőző évi bevétel 20%nak 1/12-ed része
3% pénzbeli egészségbiztosítás NINCS
1.5 % munkaerőpiaci jár. NINCS
EHO NINCS
Köszönöm a figyelmet!

similar documents