Építőipari asványi nyersanyagok kitermelése bányászati és

Report
Fogalom meghatározás
 a primer ásványi nyersanyagokat és
 az aggregátumot.
 Az e kritériumoknak megfelelő ásványi nyersanyagvagyonnal való gazdálkodás optimalizálásának alapelvei a fenntartható fejlődés szem előtt tartása mellett
 A primer aggregátum típusú ásványi nyersanyagokkal
történő állami gazdálkodás
 megismerés
 érték meghatározás
 nyilvántartás
 védelem
 kitermelés
 hasznosítás
Jelen kategorizálás szerint, a primer ásványi
nyersanyag
az a nyersanyag, amely „in situ” helyben található
Jelen kategorizálás szerint, aggregátum típusú ásványi
nyersanyag
 Egy adott térség (megye, ország, régió stb.) ásványi
nyersanyaggal való ellátottságát (ásványvagyon
potenciálját) az adott térség földtani felépítése
határozza meg.
 Az ásványi nyersanyagok legfőbb jellemzője a helyhez
kötöttség
 Senki nem kényszeríthető gazdaságtalan tevékenységre, de az állam – pl. ásványvagyon gazdálkodási
célok elérése vagy a fenntartható fejlődés érdekében –
oly szabályzatok meghozatalára képes, ami egy-egy
gazdaságtalan tevékenységet gazdaságossá tehet.
 meg nem újuló természeti erőforrás
 a nemzeti vagyon részeként „in situ”
helyükben állami tulajdont képeznek
 kizárólag külfejtésben történő
kitermelés (felszíni beavatkozás)
 helyhez kötöttség
 nagy volumenű termelés
 helyben történő termékké
alakíthatóság
 fuvar érzékenység
Az ásványvagyon-gazdálkodás folyamata
Magyarország ásványi nyersanyagokkal
közepesen ellátott ország.
Az aggregátum típusú ásványi nyersanyagok
–kal, Magyarország jól ellátott, több mint
100 évre elegendő megkutatott és
gazdaságosan kitermelhető készlettel
rendelkezünk.
Az aggregátumok elhelyezkedését az ország
földtani felépítése határozza meg
Kovács Gábor nyomán
Kovács Gábor nyomán
Kovács Gábor nyomán
Economic
mineral
reserves
of
Kitermelhető
vagyon
(Mt.)
Hungary (2005)
Sum: 13646 Mtons
10212,7
3,2
18,3
39,5
2910,6
170
30,7
198,8
60,8
Oil
Natural gas
CO2
Black coal
Brown coal
Lignite
Bauxite
Manganese ore
Nonmetallic min.
MAGYARORSZÁG NYILVÁNTARTOTT ÁGGREGÁTUM JELLEGŰ
NYERSANYAG VAGYONA
(Millió m3)
Nyersanyag
Bányatelekkel
fedett
Szabad terület
Földtani
Ipari Földtani
vagyon vagyon vagyon
Összesen
Prognosztikus
Ipari
vagyon
Földtani
vagyon
Ipari
vagyon
Földtani
vagyon
Kavics
1 410
236
2 136
2 030
3 546
2 266
68 867
Homok
480
300
379
215
859
515
76 164
Kő
2 096
554
1 509
1 055
3 605
1 609
63 877
Össz.
3 966
1 090
4 024
3 300
8 010
4 390
208
908
 Az ásványi nyersanyagok értékelését, az azt
magában foglaló térrész kőzettani-teleptani
viszonyainak komplex feltárásán keresztül kell
elvégezni. A komplexitás mértékét az adott
nyersanyag piacgazdaságban betöltött
szerepének kell meghatároznia.
Sajnos ez nem történt meg, így
 Magyarországi aggregátum jellegű ásványva-
gyon értékét az 54/2008. (III.20.) Kormány
rendeletben meghatározott fajlagos érték
felhasználásával határoztam meg.
ÖSSZES MEGKUTATOTT ÁSVÁNYVAGYON
ÁSVÁNYVAGYON
Homok
FÖLDTANI VAGYON
Érték
Bányajáradék
Mrd. Ft.
Mrd. Ft.
866,09
43,30
IPARI VAGYON
Érték
Bányajáradék
Mrd. Ft.
Mrd. Ft.
483,45
24,17
4 063,22
203,19
Kő
8 122,30
Kavics
3 368,49
168,42
2 152,42
107,62
12 356,88
617,85
6 699,09
334,98
Összesen
406,13
ÁSVÁNYVAGYON
Összes prognosztikus vagyon
FÖLDTANI VAGYON
Érték
Bányajáradék
Mrd. Ft.
Mrd. Ft.
Homok
Kő
Kavics
66 760
193 301
65 424
3 338
9 664
3 271
Összesen
325 485
16 273
3000
2500
2000
lakossági
más ipari
1500
építőipari
1000
500
0
év
Ó Kovács Lajos nyomában
 AZ ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA
 a nyersanyag fizikai-kémiai, illetve ásvány-kőzettani minőségének
megfelelő csoportosítás,
 gazdaságossági csoportosítás,
 ismertségi szintű (a becslés hibáját is jelző) csoportosítás, a
reménybeli ásványvagyonra kiterjedően is,
 felhasználhatósági csoportosítás,
 érték alapú csoportosítás,
 a nyersanyag-lekötöttség (bányászati joggal lekötött vagy szabad
terület) szerinti csoportosítás.
 Az
ásványvagyon-nyilvántartásnak, mint hazánk egyik
vagyonának számbavétele közhiteles nyilvántartás.
 Ezért szükséges, hogy a nyilvántartás megbízható, egyértelmű
csoportosításban, naprakész állapotban rendelkezésre álljon a
döntéshozók és – mint állami vagyon – a nyilvánosság számára
 Gondot okoz a mértékegységek különbözősége (m3, és tonna).
 Az ásványvagyon-védelem a lelőhely hozzáférhető-
ségének, (ideértve a felszínhasznosítást is), és az adott
lelőhelyen lévő megismert ásványvagyon kiaknázás
lehetőségének biztosítása.
 Az ásványvagyon-védelem célja a fenntartható fejlődés
elvének szem előtt tartása mellett, a nemzetgazdaság –
a társadalom – hosszú távú gazdasági érdekeinek
biztosítása.
 A nemzetgazdaság számára biztosítani kell a
megkutatott és a potenciális ásványi nyersanyagokat
tartalmazó területek igénybevételének lehetőségét.
Ennek érdekében védelmi zónákat („ásványvagyongazdálkodási övezeteket”) kell létrehozni.
 Összeegyezhetetlen ellentét mutatkozik a társadalom
aggregátum iránti igényei és a területhasználati
lehetőségek között
 Védett természeti területek és Natúra 2000. hálózata
majd minden esetben fedésben van az ásványi
nyersanyag lelőhellyel.
 Úgy a hatósági mint a társadalmi kapcsolatok során
érvényesíteni kell a természeti erőforrások
egyenrangúságán alapuló konszenzus keresést.
 Kevés hatásfokkal ugyan, de az OTRT-ben létezik
ásványvagyon-gazdálkodási övezet kategória.
Területfejlesztés
Talaj
Mezőgazdaság
Földtan
Energia
Természetvédelem
bányászat
Víz
Mérnöki
létesítmények
Környezetvédelem
Hámor Tamás nyomán
Ó Kovács Lajos nyomán
 Az
ásványvagyon-gazdálkodás
keretein
belül
a
nyersanyagok kitermelése vonatkozásában az állami
szerepvállalás a bányatelek intézményének védelme és a
környezetvédelmi
engedély
kötelezettségei
mellett
történik.
 Törekedni kell a versenyhelyzet megteremtésére. Ennek
érdekében minimalizálni kell a liberalizált bányászati
tevékenységet és maximális teret kell biztosítani a
koncessziós bányászati tevékenység gyakorlásának.
 A bányatelken felül agglomerátum típusú nyersanyag
termelés folyik
 Célkitermelőhelyekből
 Folyómeder kotrásból
 Vízjogi engedély alapján létesített tavak létesítése
 Földhivatal által kiadott tereprendezési engedély
alapján
 Jogosulatlan kitermelésből
KAVICS-, HOMOK- ÉS KŐBÁNYÁK MEGOSZLÁSA
A 2009. ÉVI TERMELÉS SZERINT
Kavics
Kavics és
homok
Homok Építőkő Összesen
Nagy (>150e m3)
21
8
8
18
55
Közepes
(30e –150 e m3)
41
15
15
37
108
Kicsi (<30e m3)
107
18
163
81
369
Termelő bányák
összesen
169
41
186
136
532
Nem termelt
111
0
149
55
315
Mindösszesen
280
41
335
191
847
Kovács Gábor nyomán
BÁNYÁSZATI JOG ALAPJÁN TERMELT AGREGÁTUM (Mt.)
2002.
Nyersanyag
Építőipari kő
Építési homok és
kavics
Kerámiaipari és
építési agyag
2003.
2004.
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
10,08
10,54
13,00
15,10 16,60 12,30 14,13 14,32
35,59
42,52
50,23
66,88 49,75 36,43 40,09 36,21
7,73
53,4
7,85
60,9
6,45
69,7
7,66
89,6
Összesen
2009. ÉVI TERMELÉS
Nyersanyag
Kitermelés
(Em3)
5,38 4,96
71,7 53,7
6,74 2,51
61,0 53,0
ÉS ÉRTÉKE
Értéke
(Mrd Ft.)
Bányajáradék
(EFt.)
Homok
6 403,4
4,63
231 324
Kavics
12 183,0
11,60
580 025
8 310,9
11,86
593 203
26 897,2
28,09
1 404 552
Kő
Összesen
CÉLKITERMELŐ-HELYEK
A célkitermelő-hely létesítésének jogi háttere az autópálya
törvény (2003. évi CXXVIII. törvény)
 2005. novembere és 2010 novembere között 59 db.
célkitermelő-hely létesült
 43 db. homok
 9 db. agyag
 7 db. kavics
 Megkutatott ásványi nyersanyag : 33 580 681 m3
 Az eddig bezárt célkitermelő-helyekből 3 364 668 m3
termeltek ki.
EGYÉB KITERMELÉS
2009. évi bányajáradék bevallás alapján
 Vízjogi engedély alapján
 homok termelés 18 helyről összesen 340 298 m3
 kavics termelés 28 helyről összesen 625 135 m3
 Építési engedély alapján
 kő termelés (gránit, mészkő, dolomit) 3 helyről
összesen 163 457 m3
termelés történt
Építőipari ásványi nyersanyagok kitermelése
bányászati és más engedélyekkel a tervezhető
állami ásványvagyon-gazdálkodás tükrében

similar documents