Regionális politika EUs anyag

Report
Regionális politika
-a
területrendszer működésébe történő
tudatos beavatkozásokat jelenti
-célja: az egyes területek fejlettségbeli
eltéréseinek korrigálása, az elmaradott,
leszakadó térségek felzárkóztatása (kohézió)
-Magyarországon inkább a területfejlesztés
fogalmat használják, ami ugyanazt jelenti
-Alkalmazásának alapvető feltétele: a területi
jellemzők számszerűsítése, összehasonlíthatóvá
tevése
(pl.: egy főre jutó GDP, munkanélküliségi ráta)




A regionális politika fogalmát el kell különíteni
azonban mind a településfejlesztés, mind a
területrendezés fogalmától.
a regionális politika ugyanis önálló szakpolitika
sokszereplős politika (a központi kormányzat mellett:
helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit vagy
érdekvédelmi szervezetek, és állampolgárok is)
a regionális politika jelentősége abban rejlik, hogy a
hozzá rendelt intézmény- és eszközrendszer
országonként eltérő

A regionális politika és az ágazati politikák viszonya
Forrás: Rechnitzer, 1998
Regionális politika célja, eszközei:
Célok:
növekedési cél
 stabilitás, fenntarthatósági cél
 kiegyenlítő, jóléti cél
 Környezeti célok
Eszközök:

pénzügyi ösztönzők
pl. tőkejuttatások, költségvetési támogatások,
kedvezményes hitelkonstrukciók, kamat- és
adókedvezmények, gyorsított értékcsökkenési leírás



központi szabályozás
pl. területi tervezés, programozás, állami vállalatok
alapítása, intézményrendszer decentralizálása,
növekedési pólusok, fejlesztési területek kijelölése
infrastrukturális beruházások
pl. közlekedési hálózat, ipari parkok kialakítása, K+F
kapacitások, gazdasági - pénzügyi szolgáltatások
kiépítése, szakemberképzés
Az európai regionális politika rövid
története




1957, Római Szerződés: a közösségi szintű regionális
politika kialakítását még nem tartalmazta
a 60-as évek vége: elindul a tagállamok regionális
politi-káinak összehangolása
1972, az Európa Tanács párizsi csúcsértekezlete: a
tag-államok döntenek a közös regionális politika
létrehozásá- ról
az újabb bővítések (1973, 1981, 1986 stb.) tovább
növelik a közös regionális politika kialakításának
szükségességét

1987, Egységes Európai Okmány: hivatalosan is
közösségi szintre emeli a regionális politikát
1988: a regionális politika átfogó reformja (pl.: NUTSrendszer bevezetése)
 1989: a Strukturális Alapok létrehozása


1993: Maastrichti Szerződés – a Kohéziós Alap
létrehozása

1997: Agenda 2000 – a regionális politika újabb
reformja a keleti bővítés tükrében

2004, 2007: az EU keleti bővítése
Az Európai Unió regionális politikájának
alapelvei
 szubszidiaritás
és decentralizáció: a döntések és a
végrehajtás a legnagyobb kompetenciával rendelkező
(és a lehető legalacsonyabb) területi szinten történjen
 Partnerség: együttműködés a célkitűzésektől az
intézkedések megvalósításáig a különféle szintek
(közösségi, nemzeti, regionális, helyi), valamint ezek
szereplői között
 Programozás: egy-egy önálló projekt helyett középtávú
fejlesztési programok készítését finanszírozzák
és addícionalitás: a különböző
forrásokból (uniós, nemzeti) rendelkezésre álló
pénzügyi eszközök együttes és koordinált felhasználása
a legelmaradottabb területeken (felzárkóztatás)
 társfinanszírozás, azaz az uniós források csak kiegészítik a hazai támogatásokat
 koncentráció
A támogatásra jogosult térségek lehatárolása
 az
1988-ban bevezetett NUTS-rendszer szerint
NUTS 1: makrorégió (3-7 millió fő)
NUTS 2: tervezési-statisztikai régió (800 ezer –
3 millió)
NUTS 3: megye (150 ezer – 800 ezer)
NUTS 4: kistérségek
NUTS 5: települések
a
beavatkozás oka szerint meghatározott, az
adott költségvetési periódusra vonatkozó
célkitűzések alapján
AZ EU REGIONÁLIS POLITIKÁJA 2000-2006 RÖVIDEN



a gazdaságilag elmaradott régiók fejlődésének és
szerkezetátalakításának segítése (elsősorban NUTS 2
régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó
GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van)
a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és
társadalmi szerkezetváltásának támogatása (az első
célkitűzésből nem részesülő térségek )
az oktatási, képzési, foglalkoztatási rendszerek
modernizációjának támogatása
Közösségi kezdeményezések

INTERREG III: határon átnyúló együttműködési programok
támogatása

URBAN II: válságban lévő városi körzetek regenerálása

EQUAL: a munkaerőpiaci diszkrimináció és esélyegyen-lőtlenség
elleni küzdelem

LEADER +: vidékfejlesztés
Az EU ezek megvalósításához szükséges pénzügyi
alapjai
Strukturális Alapok

1989-ben hozzák létre 3 meglévő alapból (1993-ban
egy negyedikkel egészül ki
ERFA (1975) - Európai Regionális Fejlesztési Alap
 ESZA (1960) – Európai Szociális Alap
 EMOGA (1962) – Európai Mezőgazdasági Orientációs
és Garancia Alap
 HOPE (1994) – Halászati Orientációs Pénzügyi
Eszköz

Kohéziós Alap

a maastrichti szerződés hozta létre, hogy támogassa az
EU legszegényebb tagállamainak monetáris unióba
való belépését

feltétel: az egy főre eső GNP nem éri el a közösségi
átlag 90%-át

infrastrukturális (közlekedési) és környezetvédelmi
beruházásokat támogat

2000 és 2006: 4 ország (Görögország, Írország, Portugália, Spo.) veheti igénybe – a keleti bővítés után: az új
tag-államok is
Az EU regionális politikája 2007-2013 között

Konvergencia: NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson
számított egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van „phasing out” régiók

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: a konvergencia
célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének
erősítése, foglalkoztatottsági mutatóik javítása

Európai Területi Együttműködés: a korábbi Interreg
program szerepét veszi át és a határon átnyúló
együttműködéseket támogatja
Közösségi kezdeményezések



JASPERS: nagy volumenű környezetvédelmi és közle-kedési projektek
JEREMIE: mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások pénzügyi támogatása
JESSICA: városrehabilitációs, városfejlesztési projektek
Strukturális Alapok

két alap marad meg: ERFA, ESZA

EMOGA helyett: két alap
- Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA)
- Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA)
de: ezek már a közös agrárpolitikához tartoznak

a HOPE helyett: Európai Halászati Alap (EHA) – már a
közös halászati politikához tartozik
Az EU költségvetési kiadásai
2007-2013
Kohéziós
politikák
35,7%
Állampogárság
Versenyképesszabadság,
ségi
biztonság és
programok
igazságosság
8,4%
1,2%
Administratív
költségek Kompenzáció
BG/RO
5,8%
0,1%
Az EU mint
globális
partner
5,8%
Közös
Mezőgazdasági Politika
43,1%
A kohéziós politika és a 2007-2013-as uniós költségvetés
347 Mrd euró = az európai költségvetés 35%-a
Konvergencia
 81,5% = 283 mrd euró
 84 régiót érint 17 tagállamban
in régió)
(köztük 16 phasing
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
 15,95 % = 55 mrd euró
 168 régiót érint 19 tagállamban
in 13 régió)
(köztük phasing
Európai területi együttműködés
 2,5%
= 8,7 mrd deuros
TOVÁBBRA IS FENNMARADTAK AZ EGYES RÉGIÓK KÖZÖTT
FEJLETTSÉGBELI KÜLÖNBSÉGEK
GDP/fő*
<
50
Átlag:
2006 - 2007 – 2008
2014 – 2020:
cél a fejlettségi
különbségek
megszüntetése.
75-90
100-125
AZ EU ÖSSZES RÉGIÓJA SZÁMÁRA
IGAZSÁGOS RENDSZER
(JOGOSULTSÁGOK SZIMULÁLÁSA)
GDP/fő*
EU-átlag <75 % -a
75-90 %
Kevésbé fejlett régiók
Átmeneti régiók
Fejlettebb régiók
© EuroGeographics Association (adminisztratív határok)
17
Régiók
3 csoportja
│
*index: EU-27=100
> 90%







Kanáriszigetek
Francia
Guyana
Réunion
Guadeloupe/
Martinique
Madeira
Azori-szigetek
Málta
AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK
BEFEKTETÉSI CÉLTERÜLETEI
2014 - 2020
o Képzés
oKutatás, innováció
oEnergia-hatékonyság : Megújuló energiák (szél, víz, nap,
geotermikus energia)
oKKV-k támogatása
oRégiók közötti együttműködés fejlesztése
oKözlekedés, szállítás (infrastrukturális fejlesztések)
AZ EU JAVASOLT KÖLTSÉGVETÉSE
(2014–2020)
Kohéziós politika
33% (336 milliárd€)
Európai
Összekapcsolási Eszköz
4% (40 milliárd €)
19
Szakpolitikai
területek
(mezőgazdaság,
kutatás,
külső területek stb.)
63% (649 milliárd €)
│
A Bizottság 2011 júniusában „ambiciózus, de reális”
javaslatokkal állt elő.
AZ EU FORRÁSOK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSA
2014 – 2020
Működési
Programok
20
Partnerségi
Szerződés
│
Közös Stratégiai
Keret (CSF)
Illeszkedés: EU és a nemzeti reformprogramok összhangja.
 Koncepció:
Átfogó befektetési stratégia.
 Koordináció:
Kohéziós politika, vidékfejlesztés.
 Célok, indikátorok:
EU 2020 stratégiai célkitűzések szolgálata.
 Eredményesség:
Teljesítmény-keretrendszer.
 Hatékonyság:
Adminisztrációs kapacitás nő, bürokrácia
csökken.

AZ EU TEMATIKUS CÉLKÜTÉZÉSEI 2014-2020-IG
TERJEDŐ IDŐSZAKRA VONATKOZÓAN
•Kutatás és innováció.
•Információs és kommunikációs technológiák (IKT).
•Kis- és középvállalatok (KKV-k) versenyképessége.
•Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell.
•Klímaváltozással kapcsolatos átállás, kockázat megelőzés és –
kezelés
•Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság
•Fenntartható közlekedés/szállítás.
•Fő hálózati infrastruktúrák fejlesztése.
•Foglalkoztatás fejlesztése, munkaerő mobilitásának támogatása.
•A szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás.
•Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás.
•Intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése.
AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 2014-2020
•INTELLIGENS SPECIALIZÁCIÓT SZOLGÁLÓ KUTATÁSI ÉS
INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁK (RIS3)
•INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS (ITI)
•KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS (CLLD)
•INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS
•EGYSZERŰSÍTÉS
•TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK,
ÁTLÁTHATÓSÁG
•PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
AZ EU-S KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPJAI
2014 – 2020 CLLD
•A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés (CLLD)
LEADER szemléletmódja az EU fejlesztéspolitikájának
hatékony és eredményes eszköze.
•A CLLD az EU és a tagállami célok szigorúan „alulról
felfelé” irányuló megközelítésén alapszik.
•A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztésről ( CLLD)
szóló rendelettervezet (28-31. cikk) (4) a LEADER
szemléletmódján alapul, és érinti a Közös Stratégiai Keret
minden alapját (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai
Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
Kohéziós Alap, Európai Halászati Alap – együttesen a CSF.
A KÖZÖS STRATÉGIAI KERET (CSF) A
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉSNEK
(CLLD) EGYSÉGES MÓDSZERTAN ALKALMAZÁSÁT
• A CLLD
JAVASOLJA
konkrét, régió alatti szintű területekre összpontosít.
• A CLLD- ket helyi közösségi akciócsoportok irányítják, amelyek
a helyi társadalmi, gazdasági érdekeket képviselik.
• A CLLD integrált, több szektort felölelő, terület specifikus, helyi
fejlesztési stratégiákon (HFS) keresztül valósul meg.
•A CLLD figyelembe veszi a helyi igényeket és lehetőségeket.
• A CLLD a helyi innovatív jellemzőkre épül.
•A CLLD alapja a hálózatépítés és együttműködés.
Várható eredmény:
Az egységes CLLD módszertan
lehetővé teszi az alapok egymáshoz kapcsolt és integrált
felhasználását a Helyi Fejlesztési Stratégiák (HFS) megvalósítása
során !
A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés
(CLLD) 2012 – 2020 fő céljai
1. Ösztönzik a helyi közösségeket az integrált, alulról építkező
megközelítések kidolgozására.
2 Fejlesztik a közösségi kapacitásokat és ösztönzik az innovációt,
a társadalmi innovációval együtt.
3. Elősegítik a közösségi irányítást a közösségen belüli részvétel
növelésével.
4.Segíti a többszintű kormányzást. A helyi közösségek számára
olyan struktúrát biztosít, amelyen keresztül minden területen, teljes
mértékben részt vehetnek az EU-célkitűzések megvalósításában.
Helyi akciócsoportok létrehozása (HACS):
A HACS a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmigazdasági érdekeit képviselő személyekből áll.
A HACS –ban a civil társadalom és a magánszektor rendelkezik
a döntéshozatal legalább 50 %-ával.
A HACS –ban egyetlen érdekcsoport sem rendelkezhet
a szavazatok 49 %-os hányadát meghaladó erővel.
Helyi Fejlesztési Stratégia (HFS)
A HFS összhangban áll a Közös Stratégiai Keret (CSF) alapok
programjaival, amelyekből támogatást kap és meghatározza, hogy
mely területre és közösségre vonatkozik.
Helyi Fejlesztési Stratégia (HFS) tartalma:
•
A fejlesztési igények és a területi lehetőségek elemzése.
• A GYELV - gyengeségek, erősségek, lehetőségek, veszélyek (SWOT)
•Az integrált és innovatív jellegű stratégia leírása.
•
Célkitűzések.
•
Cselekvési terv.
•
Pénzügyi terv.
•
Irányítási és monitorozási intézkedések.
Újdonságok, változások az elmúlt
időszakokhoz viszonyítva
•A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés (CLLD) egységes
módszertanát kell alkalmazni az összes alap és régió
tekintetében.
•A Közös Stratégiai Keret (CSF) alapokból származó
támogatások egységesek és összehangoltak lesznek.
•A több alap forrásaira támaszkodó stratégiáknak lehetősége
lesz arra, hogy egyetlen alapból - a Fő Alapból - finanszírozzák
a Helyi Fejlesztési Stratégia működtetési és szervezeti
költségeit.
Ösztönzési lehetőségek:
•
Amennyiben operatív programok esetén egy teljes prioritási
tengely a Közösség által Irányított Helyi Fejlesztésen
keresztül valósul meg, akkor:
• Az ERFA és/vagy az ESZA részéről biztosított maximális
társfinanszírozási arány + 10 százalékponttal növekszik.
•
Az EMVA esetében a maximális társfinanszírozási arány
a körülményektől függően 80 % és 90 % között lehet.
•
Az EHA esetében a maximális társfinanszírozási arány 75 %
lehet.
Mily módon használhatók fel a a különféle EU-s alapok forrásai
a közösségek által irányított helyi fejlesztésekre?
ERFA/ESZA:
• A növekedés minőségét középpontba helyező megközelítés.
• A befogadó és fenntartható jelleg kielégítése.
• A munkanélküliséget, a megfosztottságot és szegénység területeit
•
kezelő cselekvések támogatása.
EMVA:
• Területi jelleg; alulról építkezés; állami és magánszektor; integráltság;
innovatív jelleg; együttműködés és a hálózatépítés
alkalmazása.(EMVA - keretből kötelezően elkülönített 5 %)
EHA:
• Európai Halászati Alap (EHA) 4. prioritási tengelye biztosít
támogatást a halászati területek fenntartható fejlesztéséhez, a helyi
halászati akciócsoportoknak.

similar documents