dr. Dombi Viktor, Dr. Dombi Ügyvédi Iroda vezetője

Report
Ötlet és tudás védelme
gyakorlati példákon keresztül
Dr. Dombi Ügyvédi Iroda
Dr. Dombi Viktor
Irodavezető ügyvéd
előadása
Előadás tematikája
• Bemutatkozás
(gazdasági
jog
&
befektetések)
• 2 fajta megközelítés:
Védelem mindenkivel szemben
Védelem partnerekkel/közreműködőkkel
szemben
„Jó bornak IS kell cégér” – szabadalom
és védjegy megnövekedett jelentősége
(paradigma)
(Red Bull, Bika Kft., Cola)
Szabadalom átalakult gyakorlati
jellemzője
• Meggyőződés
az
újdonságról
->
piaci
értékesíthetőség, árképzés
• Biztonságot nyújt -> nem csak a szabadalmi
oltalom megsértőivel szemben, hanem azokkal
szemben, akik minket bitorlással támadnak
(defenzív felfogás)
• Cégértéket növeli
• Üzleti életben előnyt jelent
Védjegy oltalom gyakorlati
megközelítése
• Védjegy lehet szó, szóösszetétel, név, jelmondat, szín, csomagolás
formája, de akár hang is
• Védjegy a „brand” építésben játszik komoly szerepet – a fogyasztók
köre, illetve az összes versenytársunk, üzleti partnerünk ezzel
azonosít bennünket – fontos tehát a védjegy megválasztásánál, hogy
mivel kívánjuk elérni a megkülönböztető jelleget, mert egy rosszul
hozott döntéssel akár üzleti lehetőségektől foszthatjuk meg
magunkat
• Védjegy akárcsak a szabadalom a cég értékét növeli
Gyakorlati példa: régi magyar brandek felvásárlása, amelyek
hozzásegítenek a 3. világban történő értékesítéshez: telefontöltő
Nigéria
Ötlet védelme
• Tárgyiasult forma nélkül nem lehetséges a védelem
• Ötlet lényege: „isteni szikra” – nem konkrét, nem végleges, nem kifejezett, nem leírt
• Az ötlet = elgondolás
•



Hasznos ötletből jogi szempontból létrejöhet:
Szerzői jogi mű, tudományos alkotás (egyéni teljesítmény és értékétől függetlenül)
Know how („védett ismeret”, üzleti titokkal való kapcsolata)
Új, iparilag alkalmazható találmány /nem biztos, hogy iparilag hasznosítható vagy
nem biztos, hogy eléri a szabadalom szintjét (szabadalom/ kis szabadalom)
 Tehát jogi védelem akkor illeti meg az ötletet, ha az leírható, azonosításra
alkalmas, eredeti
Ötletből származó tudás
• Know how, üzleti titok
• A know-how az üzleti titok egy speciális formája
• Elhatárolásuk: az üzleti titok nem minősül vagyoni értékű jogosítványnak,
nem szellemi tulajdon, hanem a jogosult személyéhez fűződő joga
Gyakorlati példa: víztisztító cég beruházót keres, piackutatási
eredmények, a technológiáját, eljárását megismerteti a befektetővel – ez az
ő know-how-ja, a piackutatási eredmények pedig az üzleti titka) +
Hőszigetelő technológia titoktartási szerződés nélkül
• Versenyjogi szempont: versenyjogi jogsértés szempontjából nem annak van
jelentősége, hogy a más által felhasznált műszaki-szakmai ismeretek valaki
üzleti titkának minősülnek-e, hanem annak, hogy a műszaki megoldást a
jogosulttól tisztességtelenül szerezték-e meg – tehát az üzleti titok védelme
nem biztosít kizárólagos vagyoni értékű jogot, hanem csak a titok
közlésének, megszerzésének és felhasználásának tisztességtelen módjával
szemben nyújt védelmet a jogosultnak
Ötletből származó tudás védelme
•




3 szintű védelem
1. szint
Automatikus törvényi – szerzői jog – leírást követően az oltalom fennáll
2. szint
Nem automatikus, törvény további feltételeket támaszt az oltalom megszerzéséhez (ébernek kell
lenni)
 Szabadalom és védjegy esetében külön eljárás, üzleti titok esetében minden szükséges lépést meg
kell tenni a védelem érdekében
 3. szint
 Kötelmi – szerződéseken alapuló – lényegében minden rögzíthető, amit a törvény nem szabályoz
vagy szabályoz, de nem elég részletesen, illetve kógens törvényi rendelkezésbe nem ütközik
• Általános javaslat: a kockázatok kezelésére a felek közötti szindikátusi
együttműködés, részletes szerződések kötése: amit a törvény kógensen nem
szabályoz, ott a felek eltérhetnek, mindemellett anélkül részletezhetőek a törvényi
rendelkezések, hogy eltérhetnek azoktól
Gyakorlati példa a felek közötti megállapodás jelentőségére: szabadalom értékesítésének
küszöbértéke, befektető azzal a feltétellel vásárol résztulajdont egy akkumulátor fejlesztés
szabadalmából, hogy a háttér megállapodásban a szabadalmastársak megállapodnak abban, hogy
milyen feltételekkel és milyen díjjal fogadnak el 3. fél részéről ajánlatot. Ez biztosíték mindkét fél
részére
Gyakorlati példa: közlekedési és fejlesztési társaságba történő beruházás, magánszemély
titoktartása (komplex: tsz, szindikátusi, titoktartási, know how átadás és hasznosítás)
Védelem gyakorlati példákon keresztül
 Gyakorlat 2 alapesete
1.
Feltaláló közreműködők igénybevétele nélkül jut szabadalomhoz
2.
Feltaláló közreműködőket vesz igénybe (kiszolgáltatott helyzet) a szabadalom, védjegy
megszerzéséhez, üzleti titok védelméhez – közös nevező: ez egy bizonytalan kimenetelű folyamat
•
3. szint – közreműködőkkel szembeni kötelmi jellegű , részletes szerződéses védelem

Ha GT a közreműködő, mint megvalósító – felhasználási, hasznosítási szerződés,
továbbértékesítés részletszabályai, üzleti titok védelme titoktartási nyilatkozattal –

o

Ha befektető (tipikusan kockázati tőke) a közreműködő, mert tőkebevonás szükséges – befektetési
szerződés véd a társasági jog és a polgári jog diszpozitív rendelkezéseinek keretei között, üzleti titok
védelme ebben az esetben is fontos titoktartási nyilatkozat útján
Gyakorlati példa:
ebola ellenszerét feltaláló cég –megkeresi a befektetőt – befektetőnek időre, tudásra van szüksége,
titoktartási szerződés és kizárólagossági megállapodás születik , titokvédelem az új információkra is
kiterjed
Ha szakemberek a közreműködők (ügyvivő, ügyvéd, labor-műszaki szakemberek) – szabadalmi
ügyvivőkről szóló és az ügyvédekről szóló törvény ,Btk. (tiltott adatszerzés bűntette) védelmén
túl,szintén a részletes titoktartási nyilatkozat, továbbá versenytilalmi megállapodás
Know-how apportálása
• Apportálás hátránya
 Know how korlátozottan apportálható – 1) át kell adni adathordozón, 2) „knowhow”-ként való feltüntetéssel az apportlistán, tehát nem pl.: tanulmányként, 3)
apport értékelése komoly felelősséggel jár (későbbi befektetések esetén
befolyásoló tényező, hitelezővédelem miatt is lényeges, Rt. esetén könyvvizsgálói
kényszer) 4) fontos, hogy az apport és az apportőr egymástól elválasztható
legyen, hogy az apportőr társaságtól való megválása esetén ne sérüljön a jegyzett
tőke
 Lényegében végleges lemondás a szabad feltalálói felhasználásról
Gyakorlati példa: Negatív példa az apport értékelésére: fecskendő
• Apportálás előnye
 Készpénz takarékos („nem pénzbeli betét”)
 Jegyzett tőke reális nagysága hasznos lehet (pl.: pályázatok esetében, üzletfelek )
Összes közreműködő esetén közös:
Titoktartási nyilatkozat
• Üzleti titok, know how , szabadalom védelmét szolgálja
• Nem szükséges a teljes tudást feltárni, de utólag nem hivatkozhatunk arra, amit nem
közöltünk a partnerrel
• Gyakorlati példa: modern tisztító eljárás bemutatása folyamatként, felhasznált
anyagok bemutatása nélkül
• Alkalmazandó jog és a joghatóság kérdése
• Részei
 Védett adatok köre + azon adatok köre, amelyek átadása nem minősül a titoktartás
megszegésének
 Kötelezettségvállalás a 3. személyek, illetéktelenek felé történő továbbítás,
nyilvánosságra hozatal, adatrögzítés mellőzésére
 Szankciók (kötbér, kártérítés, büntetőjogi felelősség)
 Időbeli hatály, joghatóság, alkalmazandó jog
Gyakorlati példa: amerikai telekom cég kiköti az amerikai jog alkalmazását +
korrupció ellenes szabályok alkalmazását, policy)
Ha a közreműködő GT (hasznosítás esetén)
• Feltaláló mindig egy magánszemély, üzletszerű tevékenységet gazdálkodó
szervezeten keresztül végezhet – ennek folyamata hasznosítási és
befektetési konstrukció kidolgozását feltételezi
1. Hasznosítás
 Hasznosítási szerződés megkötése
• Mű, know-how, találmány pontos leírását meg kell adni, fel kell teljesen
tárni – komoly kockázat a jogosult részéről
• Feltaláló jog- és kellékszavatossági felelőssége
• Hasznosítás időbeli és egyéb feltételekhez kötése
• Kizárólagosság kikötése
Gyakorlati példa: fogimplantátummal kapcsolatos fejlesztés – nincs
szabadalmaztatva – tipikus megállapodás: közös cégalapítás – közös
fejlesztés érdekében – a díjat nem royalty hanem osztalék formájában
kapja a jogosult
Ha a közreműködő GT (befektetés
esetén)
2. Befektetés
 Befektetési szerződés megkötése
•



Befektetés a szabadalomba
Tulajdoni részesedés a szabadalomból
Befektető fél számára kockázatos a gyakorlati megvalósíthatóságot illetően
Nagy kockázat a törvényi közös engedélyezés a más általi hasznosításra nézve
• Befektetés a cégbe, amely fejleszti, hasznosítja a terméket
 Klasszikusan közös cég alapítása + szindikátusi szerződés = társasági jogi +egyedi
biztosítékok (szavazati jogok, elsőbbségi megállapodás szerint, elővásárlási jogok,
tőkeemelés szabályai, vezető tisztségviselők delegálásának joga, exit szabályai,
öröklés esetén a megváltás szabályai a létesítő okiratban, pótbefizetés racionális
korlátozása ->tőkeemelés, munkáltatói jogok gyakorlójának delegálása)
Összegzés
• Nincs abszolút védelem a 3. személyekkel
szemben – ha valamit el akarnak lopni, nehéz
megakadályozni –érdemes ezért a védelem
minden szintjén élni a lehetőségeinkkel
• Sok esetben a védelemre nem azért van szükség,
hogy ne lopják el az ötletünket, hanem, hogy
minket védjen a támadásoktól
• Legjobb módszer: végletekig, előrelátóan,
a legrosszabb forgatókönyvek szerint
szerződni
Köszönöm megtisztelő
figyelmüket!

similar documents