Új civil törvény

Report
Összeállította:
dr. Wéber Jánosné dr. Nesz Éva
törvényszéki bíró
Új jogszabályok
Módosuló jogszabályok
Hatályon kívül helyezett
jogszabályok
Az
egyesülési
jogról,
a A Ptk. egyesületre vonatkozó 61. Az egyesülési jogról szóló 1989.
közhasznú jogállásról, valamint § - 65. §-ig
évi II. törvény
a civil szervezetek működéséről
és támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. törvény (Ectv.)
A civil szervezetek bírósági Az alapítványra vonatkozóan
nyilvántartásáról és az ezzel Ptk. 74/A. § (4) bekezdése, 74/E.
összefüggő eljárási szabályokról § (1), (2), (5) és (7) bekezdései
szóló 2011. évi CLXXXI.
törvény (Cnytv.)
A civil szervezetek bírósági
eljárásokban
alkalmazandó
űrlapjairól
szóló
11/2012.
(II.29.) KIM rendelet
A közhasznú szervezetekről
szóló 1997. évi CLVI. törvény
A Nemzeti Civil Alapprogramról
szóló 2003. évi V. törvény és
végrehajtási rendelete
A Ptké. 91/A. §-a
A
társadalmi
szervezetek
nyilvántartásának
ügyviteli
szabályairól
szóló
6/1989.
(VI.8.) IM rendelet
Az alapítványok
nyilvántartásának ügyviteli
szabályairól szóló 12/190.
(VI.13.) IM rendelet
- az egyesület – a párt kivételével
- az alapítvány
- a civil társaság (a polgári jogi társaság analógiájára)
(A társadalmi szervezetek terminológiájának használata helyett a civil szervezetek terminológiáját kell alkalmazni.)
Az Ectv. alkalmazásában a civil szervezet
I. Benyújtandó okiratok
Egyesület
1.



a)
b)
c)
d)
nyilvántartásba vétel iránti kérelem
formanyomtatvány
2012. március 1-től 2012. június 30-ig
11/2012. (II.29.) KIM rendelet alapján az
OBH által rendszeresített papír alapú űrlapon
(letölthető az OBH honlapjáról)
2012. június 30-tól
papír alapon
elektronikus űrlapon
kizárólagosan elektronikus űrlapon előterjeszthető
kérelmek
ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, vagy
a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi
(változás bejegyzési) eljárás lefolytatását kéri
a Cnytv. 8. § (1)bekezdésében szabályozott polgári
nemperes eljárások során
(magánnyugdíjpénztár, önkéntes
kölcsönös biztósítópénztár, hitelintézetek
önkéntes betétbiztosítási, illetve
intézményvédelmi alapja, köztestület,
kölcsönös biztosító egyesület, hegyközség,
párt, országos sportági szövetségszövetség)
Közhasznú szervezetté minősítés
Alapítvány
1.



a)
b)
c)
nyilvántartásba vétel iránti kérelem
formanyomtatvány
2012. március 1-től 2012. június 30-ig
11/2012. (II.29.) KIM rendelet alapján az
OBH által rendszeresített papír alapú űrlapon
(letölthető az OBH honlapjáról)
2012. június 30-tól
papír alapon
elektronikus űrlapon
kizárólagosan elektronikus űrlapon előterjeszthető
kérelmek
ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, vagy
a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi
(változás bejegyzési) eljárás lefolytatását kéri
Közhasznú szervezetté minősítés
Az elektronikus útra nem kötelezett kérelmező beadványát választása szerint nyújtja be.2
2.
2.
-
Alakuló ülés jegyzőkönyve,
jelenléti íve (elkülönítve csatolandó),
tisztségviselői nyilatkozatok,
székhelynyilatkozat,
alapszabály
-
Alapítói okirat,
tisztségviselői nyilatkozatok,
székhelynyilatkozat,
igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon
rendelkezésre bocsátásáról,
szükség szerint az alapítói jogok gyakorlására
kijelölt személynek a kijelölés elfogadására
vonatkozó nyilatkozata
Alakuló ülés jegyzőkönyve
Ptk. 61. § (3) bekezdés: (legalább 10 alapító tag az egyesület
megalakítását kimondja,
alapszabályát elfogadja,
ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztja, és
Magyarországon székhellyel rendelkezik.)
A jogszabályhely szerinti sorrendiséget be kell tartani! (A nyilvántartásba vételi eljárás alatt
hiánypótlásra történő alapszabály módosítás is azonos alapítói körben, valamennyi alapító
tag egyhangú szavazatával lehetséges.)
Székhelytulajdonos nyilatkozata: A székhelyhasználatot engedélyező személy az ingatlan
feletti rendelkezési jogát megalapozó jogcímének megnevezésével engedélyezi a
székhelyhasználatot, a székhelyhasználat jogcímét is megjelölve (pl. a tulajdonos ingyenes
használat, vagy bérlet címén székhelyhasználatot engedélyez).
Tisztségviselői nyilatkozatok:
Ptk. 62. § (5) bekezdése (az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet
aki legalább korlátozottan cselekvőképes kivéve, ha a cselekvőképességét a
bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és
a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
aki
ca) magyar állampolgár, vagy
cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkezik, vagy
cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény
hatálya alá tartozik, és bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, illetőleg tartózkodási
engedéllyel rendelkezik.
Alapszabály a Ptk. 62. §-tól 64. §-ig:
 Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és
székhelyéről, szervezetéről, a tagsági jogviszony keletkezésének és
megszűnésének módjáról és feltételéről (Ptk.62. § (1) bekezdése.)
 névválasztás – figyelemmel a Cnytv. 21. § rendelkezéseire
• ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet, vagy természetes személy
nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve
örökösnek, vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát
• ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, amelyhez másnak jogi
érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását
tartalmazó nyilatkozatot.
• ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét
tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia
névviseléshez adott engedélyét
• ha az egyesület szövetség (tagjai között legalább két jogi személy, vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet van), párt, szakszervezet,
vagy külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesület
elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését (Ectv. 4. §
(1) bekezdés).
Okiratok tartalma
Egyesület nyilvántartásba vétele

Célok és feladatok elkülönítése

Tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése napjának rögzítése (pl.: a tagsági
jogviszony a létesítő okirat rendelkezése szerinti taggyűlés, vagy elnökség döntésének
napján keletkezik; lemondás esetén az erről szóló nyilatkozat közlésének napján).

Rendelkezni kell a tagok jogairól, kötelességeiről, illetve a különleges jogállású
tagságról (pártoló tag, tiszteletbeli tag). Kiemelendő, hogy a pártoló tag az egyesület
tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot pedig az
egyesület tagjai választják meg e tagságra. Fontos új szabály, hogy költségvetési szerv
egyesület pártoló tagja nem lehet.

Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének (elnökség, vagy vezetőség) tagja csak
az lehet, aki megfelel a fenti idézett Ptk. 62. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek. E
körben új szabályozás, hogy a vezetőség, vagy elnökség tagja csak az lehet, aki
legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha cselekvőképességét a bíróság a
képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta.

Az egyesület szervezetét érintő lényeges módosulás, hogy a legfőbb szervet
(taggyűlést, vagy közgyűlést) össze kell hívni akkor is, ha azt a tagok legalább
egytizede, vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada – az ok és a
cél megjelölésével – kéri.
A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel, elektronikus úton is lefolytatható,
amennyiben a tagok személyazonossága megfelelően igazolható, dokumentálható.

Az egyesület legfőbb szervének hatáskörébe tartozik:
• az alapszabály megállapítása és módosítása,
• az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha
a törvény eltérően nem rendelkezik,
• az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása,
• az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának, vagy feloszlásának
kimondása,
• az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása,
• döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv
kizárólagos hatáskörébe utal.
Az egyesület szétválását, illetve más egyesülettel való egyesülését a Ptk. 64. § (1)
bekezdés a) pontja szerinti szóhasználattal átalakulásnak kell tekinteni.
Az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak visszahívásához kapcsolódó rendelkezéseknek
tartalmazniuk kell azokat a körülményeket, amelyek a visszahívás alapjául szolgálhatnak.

Az alapszabályban rendelkezni kell továbbá az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség,
vagy vezetőség) feladatáról, működésének szabályáról, a határozathozatal rendjéről,
módjáról. Kerülni kell azt a szabályozást, miszerint szavazategyenlőség esetén az elnök
szavazata dönt, helyette ismételt szavazást indokolt elrendelni, annak eredménytelensége
esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni.
Szerepeltetendő tagdíj befizetési kötelezettséghez: elő kell írni a tagdíj befizetés
határidejét, és módját.
A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a jogi személyiség elnyeréséhez megfelelő vagyon az
egyesületnek rendelkezésre áll-e. Éves tagdíjbefizetés esetén indokolt lehet rendelkezni az
alakulás évében történő tagdíjbefizetés határidejéről és módjáról (pl.: az alakulás évében
a jogerős bejegyzést követő ….. nap alatt kell a tagdíjat befizetni (házipénztárba, vagy
banki átutalással).
A tagdíjhátralék miatt a tagsági viszony akkor szüntethető meg, ha az elnökség
(vezetőség) azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a
tagdíjhátralékának megfizetésére, és a fizetési határidő eredménytelenül telt el.
Benyújtandó iratok:
A változásbejegyzési kérelemhez lényegében a nyilvántartásba vétel iránti
kérelemhez csatolandó iratokat kell csatolni, kivéve azokat az okiratokat, amelyek a
bíróság rendelkezésére állnak, s amelyek a változás bejegyzési kérelem adatai
alapján nem módosultak.
Alapszabály módosítás esetén a kérelemhez csatolni kell az alapszabály
változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, amely okiraton a kérelmező,
illetve ha a kérelmező jogi képviselővel jár el a jogi képviselő, igazolja, hogy a létesítő
okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások
alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell
tűnnie, hogy annak elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot
(Cnytv. 38. § (2) bekezdés).
Okirat tartalma:
Fontos új szabály, hogy a bíróság a szervezet nyilvántartásba vételi eljárás szabályai
szerint vizsgálja, hogy a létesítő okirat módosítása megfelel-e a jogszabályoknak.
Álláspontunk szerint e jogszabályhely kapcsán a bíróság vizsgálata csak az
alapszabály módosítással érintett új rendelkezéseinek jogszerűségi vizsgálatára terjed
ki.
A Ptk. alapítványokra vonatkozó szabályozása csak kis részében módosult, a módosított 74/E. §
rendelkezései az alapítvány törléséhez kapcsolódnak.
Az alapító okirat tartalmára vonatkozó rendelkezések nem változtak. Az alapítvány
nyilvántartásba vétele ugyancsak kérelem űrlapon kérhető. Hangsúlyozom, az alapítvány cél
szerinti besorolása feltüntetését, melynek hiánya – amennyiben a kérelmező jogi képviselővel jár
el – hivatalbóli elutasítás.
A tisztséget elfogadó nyilatkozatok a Ptk. 74/C. § (3) bekezdése szerint készítendők el; a kurátorok
elfogadják az alapító adott tisztségre történő kijelölését, és nyilatkoznak arra, hogy sem az
alapítóval, sem a többi kurátorral nincsenek hozzátartozói, vagy egyéb olyan érdekeltségi
viszonyban, amely alapján az alapító az alapítvány vagyonának felhasználására közvetlenül,
vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorolhat.
Felügyelő szerv esetén a felügyelő szerv tagjainak a tisztség elfogadására, és a jogszabályban
meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát is csatolni kell, valamint, szükség szerint
az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés elfogadására vonatkozó
nyilatkozatát.
A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell továbbá az igazolást az alapítvány céljára
rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról. Ezen igazolásból ki kell tűnnie annak, hogy az alapító
a számlán elhelyezett, illetve letétbe helyezett összeg felett, a nyilvántartásba vételi eljárás
befejezéséig nem rendelkezhet és, hogy az alapítvány nyilvántartásba vétele esetén azt az
alapítványnak át kell adnia.
Bár nem új szabály, mégis hangsúlyozom, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kizárólag az
alapító nyújthatja be, ha több alapító hozta létre az alapítványt, akkor a kérelmet az alapítóknak
együttesen kell benyújtaniuk.
Az alapítvány elnevezésére is irányadók az egyesület névválasztásánál kifejtettek (a társadalmi
szervezet elnevezésének szabályaira vonatkozó Legfelsőbb Bíróság KK1. számú állásfoglalása
beépült a Cnytv. 35-36. § rendelkezéseibe /névkizárólagosság, névvalódiság, névszabatosság
követelményei/).
A változás bejegyzése iránti kérelmet ugyancsak az alapítónak kell benyújtania.
Változtak az alapítvány új kezelő szervének nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás
szabályai! (Cnytv. 55-56. §)
 változás bejegyzés nemperes eljárásban
 peres eljárásban az alapító keresetére

Ha az alapító a kuratórium kijelölését visszavonja, és új kezelő szervet jelöl ki, kérelméhez
csatolnia kell azokat az okiratokat, amelyek valószínűsítik, hogy az alapítvány kezelő
szerve veszélyezteti az alapítvány célját. Csatolnia kell az új kuratórium tagjainak a
tisztséget elfogadó nyilatkozatát, valamint az alapító okirat módosítását.
A bíróság ezen kérelmet azzal a felhívással küldi meg a kezelő szerv tagjainak, hogy a
kézbesítéstől számított 15 nap alatt nyilatkozzanak arról, hogy a kérelemben foglaltakat
vitatják-e. Amennyiben a kérelemben foglaltakat bármely tag vitatja, vagy a bíróság
felhívása a kuratórium bármely tagjának részére nem volt kézbesíthető, a bíróság a
változás bejegyzési eljárást megszünteti, és felhívja az alapítót arra, hogy 30 napon belül
keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az új kezelő szerv kijelölésének
nyilvántartásba történő bejegyzését. Amennyiben a fenti okokból az eljárás
megszüntetésének nincs helye, de az alapító által csatolt iratokból nem állapítható meg,
hogy a kuratórium veszélyezteti az alapítvány tevékenységét, a bíróság a kérelmet
elutasítja, egyben felhívja az alapítót, hogy 30 napon belül keresetlevél benyújtásával
kezdeményezheti az alapítvány új kezelő szerve kijelölésének nyilvántartásba történő
bejegyzését.

Amennyiben a változás bejegyzési eljárás során a kezelő szerv valamennyi tagja
tisztségéről lemond, a bíróság a kezelő szervet, illetve a lemondott tagokat a
nyilvántartásból törli, egyidejűleg az alapító által bejelentett új kezelő szervet
nyilvántartásba veszi.
A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelmet hivatalból elutasítja (Cnytv. 29. §) :
o
ha az eljárásra nincs joghatósága,
o
ha a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza a nyilvántartásba
vétel iránti kérelem Cnytv. 20. § (1) bekezdésben megjelölt tartalmát (pl. cél szerinti
besorolás), vagy
o
a kérelemhez a meghatalmazást nem csatolták, vagy
o
2012. június 30-a után a jogi képviselővel rendelkező kérelmező, vagy az
elektronikus eljárásra kötelezett kérelmező kérelmét nem elektronikus úton
terjesztette elő.
A kérelem elintézésére nyitva álló határidő a bíróság részére 60 nap, amelybe a hiánypótlás
ideje nem számít be. Amennyiben a bíróság a döntései kötelezettségének határidőn belül
nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírót, titkárt a soron kívüli intézkedések
megtételére, de automatikus bejegyzésre nem kerül sor.
További lényeges szabály, hogy amennyiben a nyilvántartásba vételi kérelem elutasítását
követő 30 napon belül ismételten kérik a szervezet nyilvántartásba vételét, a korábbi
eljárásban benyújtott – hiánypótlási felhívással nem érintett – iratokat nem kell ismételten
benyújtani, azok az új eljárásban felhasználhatók. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak
helye nincs (Cnytv. 30. § (3) bekezdés).
Ugyancsak új szabály, hogy a kérelmező a hiánypótlás teljesítésekor kérheti, hogy a bíróság
ismételt hiánypótlásra hívja fel, ha a hiánypótlás teljesítésekor a kérelem, vagy annak
melléklete olyan – az eredeti kérelemben nem szereplő – hiányosságban szenved, amely
alapján hiánypótlási felhívás kibocsátásának lenne helye. Az ismételt hiánypótlásra a
hiánypótlás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság a kérelmezőt nem hívhatja fel
olyan hiány pótlására, amely az eredeti kérelemben, vagy annak mellékletében is hiányos
volt. A bíróság pedig a beadvány hiányainak pótlása végett a nem helyben lakó kérelmezőt
is maga elé idézheti.
A civil törvény legnagyobb újítását a közhasznúság rendszerének teljes átalakítása jelenti. A
közhasznú tevékenységek korábbi taxatív felsorolásával szemben az Ectv. közhasznú
tevékenységnek a közcélú feladatok azon részét tekinti, amely közvetlenül, vagy közvetve
köthető valamely jogszabály által meghatározott közfeladathoz.
Ectv. 2. §
16. pont közcélú tevékenység: személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség
érdekében – más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül – végzett
tevékenység.
19. pont közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra
kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és
feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e
feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.
20. pont közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt
közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az
egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.
A fenti szabályozásból következően a korábbi közhasznú tevékenységlista megszűnt és a
létesítő okiratban közfeladatot kijelölő jogszabályhelyekre kell hivatkozni, megjelölve, hogy
milyen közfeladatban, és hogyan vállal szerepet az illető civil szervezet.
A közhasznúság új rendszerének másik kiemelkedő eleme, hogy a közhasznú jogállást két év
mutatóinak vizsgálatát követően ítéli meg, vagy vonja el a bíróság.
Az Ectv. 32. § (1) bekezdése szerint:
Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett – létesítő okiratában
megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló – közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a
társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik,
továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:
a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy
b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé
teszi.
Az Ectv. 32. § (3) bekezdése szerint:
A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös
szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló beszámoló közhasznúsági
melléklete célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi
tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.
A közhasznú jogállás megszerzéséhez szükséges megfelelő erőforrás és megfelelő társadalmi
támogatottság feltételeit a 32. § (4), (5) bekezdése sorolja fel.
A 32. (4) bekezdése szerint:
Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év
vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak
figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás egynegyedét.
Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki ha a szervezetnél az előző két lezárt üzleti éve
vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a
szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított
összes bevétel kettő százalékát, vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes
ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű
önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005.
évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
A fentiekből következően újonnan alakuló szervezet közhasznú jogállást nem
szerezhet. A törvényszék pedig a számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet
letétbe helyezése alkalmával vizsgálja a fenti feltételek teljesülését. Ha a feltételek
nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti.
2012. január 1. napjától a kiemelkedően közhasznú jogállás megszűnt, a
közhasznúságnak már nincs két fokozata. A kiemelkedően közhasznú jogálláshoz
kötött korábbi kedvezmények elérhetők minden közhasznú jogállású szervezet
számára.
2012. június 30-át követően közhasznú szervezetté minősítés iránti kérelmet kizárólag
elektronikus úton lehet előterjeszteni, ugyanígy elektronikus úton kötelezett a
közhasznú szervezet a beszámoló és melléklet OBH részére történő megküldésére. A
bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést
követő 60 napon belül az informatikai rendszer alkalmazásával, automatizált úton
fogja megvizsgálni.
A 2011. év végén közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek –
számviteli beszámoló letétbe helyezése esetén – megőrizhetik közhasznú jogállásukat.
2012. január 1-től két év áll rendelkezésre a civil szervezetnek arra, hogy az új
közhasznúsági szabályoknak megfeleljenek. A törvény hatályba lépése előtt
nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet
2014. május 31. napjáig kezdeményezheti az Ectv-nek megfelelő közhasznúsági
nyilvántartásba vételét. 2014. június 1. napjától a bíróság törli a törvény hatályba
lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú
szervezetek közhasznú jogállását, kivéve, ha igazolják, hogy az új törvény szerinti
közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmet benyújtották, és a bíróság
megállapítja, hogy a törvényi feltételeknek megfelel.
A közhasznú szervezetekre vonatkozó további fontos szabály, hogy a közhasznú
szervezet csak kettős könyvvitelt vezethet.
A közhasznú szervezet létesítő okiratának kötelező tartalma:
a) Közhasznú tevékenységek felsorolása, ezeket mely közfeladathoz kapcsolódóan végzik,
e közfeladatok teljesítését mely jogszabályhelyek írják elő, valamint – ha tagsággal
rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú
szolgáltatásaiból,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú, vagy a létesítő okiratban
meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célokat nem
veszélyeztetve végez,
c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában
meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja,
d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak
anyagi támogatást nem nyújt.
A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos különös szabályok gyakorlatilag nem változtak, a
legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv ülései továbbra is nyilvánosak, a nyilvánosság
csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
A alapító okiratnak tartalmaznia kell:
− Az ülésezés gyakoriságára – mely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet – az ülések
összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára,
határozatképességére, és a határozathozatal módjára vonatkozó szabályokat,
− a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,
− felügyelő szerv esetén, annak létrehozására, hatáskörére, és működésére vonatkozó
szabályokat,
− a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó
szabályokat.
A létesítő okiratnak, vagy belső szabályzatnak rendelkeznie kell továbbá:
− a döntések nyilvántartásának vezetéséről, a döntések érintettekkel való közlési, illetve
nyilvánosságra hozatali módjáról,
− az iratbetekintésről,
− a közhasznú szervezet működésének szolgáltatási igénybevételi módjának, beszámolói
közlésének nyilvánosságáról.
Megjegyzendő, hogy a beszámolók közzététele a letétbehelyezéssel megvalósul.
Amennyiben viszont a civil szervezet saját honlappal is rendelkezik, beszámolóját,
valamint közhasznúsági mellékletét a honlapján is el kell helyeznie. Ezen adatok
folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre
vonatkozó adatok közzétételéig kell biztosítani.
Az Ectv. 38. § alapján egyértelművé vált, hogy sem a legfőbb szerv, sem az ügyintéző
és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy
akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól
mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben
egyébként érdekelt.
Változtak a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőjére (ügyintéző, és képviseleti
szerv, valamint felügyelő bizottság tagja) vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
(Ectv. 39. § (1) bekezdés:
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető
tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt –
annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és
vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy
üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint
felfüggesztette, illetőleg törölte.
Nem változott az a szabály, hogy a vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles
valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget
egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Ectv. 39. § (2) bekezdés)
Ha a közhasznú szervezet bevétele meghaladja az 5 millió forintot, felügyelő szerv
létrehozása kötelező.
Az Ectv. 38. § (3) bekezdése szerint:
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az
egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály
másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül
igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony
alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
Hangsúlyozandó, hogy amennyiben a szervezet az OBH-nál történő letétbe helyezési
kötelezettségét elmulasztja, és azt egy éven belül nem pótolja, az Ectv. 30. § (5)
bekezdése szerint a nyilvántartást vezető bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás
lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.
2012. június 30. után bekövetkező fontos változás, hogy a szervezet nyilvántartásba
vétele és a változás bejegyzés iránti kérelem a Cnytv. 34. § (1) bekezdése alapján
mintaokirat alapján is előterjeszthető. Ekkor a törvényszék kizárólag elektronikus
úton, egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást folytat le. A törvény szerint az
elektronikus nyilvántartás tesztelésére 2012. május 30. és június 30. között kerül sor.
Ezen időszakot követően az adószám és a statisztikai számjel megállapításához
szükséges adatokat a nyilvántartást vezető bíróság az informatikai rendszer
alkalmazásával továbbítja az állami adóhatósághoz, illetve a Központi Statisztikai
Hivatalhoz.

similar documents