Az MNB monetáris politikai eszköztára

Report
Az Magyar Nemzeti Bank monetáris
politikai eszköztára
MNB, Pénzügyi elemzések
2012. május
Tematika
1. Az eszköztár helye az inflációs célkövetés rendszerében
2. Az eszköztár felépítése
3. A bankközi likviditás meghatározó tényezői aggregált szinten
4. Bankrendszer likviditását érő sokkok, és azok kezelése
2
A monetáris politika céljai
Végső cél
•
•
árstabilitás elérése: 3% körüli infláció
inflációs cél 2007-től folyamatosan 3%+/-1%
Közbülső cél
•
•
az inflációs prognózis az inflációs cél közelében legyen
legutóbbi prognózis: 5,6% 2012-re; 3% 2013-ra
Közvetlen, operatív cél:
•
•
a rövid piaci kamatok összhangban legyenek a jegybanki
kamattal és az arra vonatkozó várakozásokkal
rövid táv: 3-6 hónap
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
3
MNB monetáris politikai eszközrendszere
Végső cél:
Árstabilitás
Közbülső cél:
Inflációs előrejelzés =
= középtávú inflációs cél
Operatív cél:
Rövid kamat = várható
irányadó kamat
Irányadó eszköz:
Kéthetes kötvény
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
4
Az MNB döntési mechanizmusa
Monetáris Tanács:
Döntés a kamatszintről
Pénzügyi stabilitási
elemzés
Információk
Pénzpiaci elemzés
Inflációs és reálgazdasági
előrejelzés
A kamatváltoztatásból
kiinduló transzmissziós
csatornák hatásai
Jegybanki eszköztár
A rövid hozamok igazodjanak
az irányadó kamathoz
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
5
Transzmissziós csatornák: a monetáris politikai döntések
milyen úton befolyásolják a kibocsátást és az inflációt
Forrás: Monetáris politika
Magyarországon (2012)
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
6
Tematika
1. Az eszköztár helye az inflációs célkövetés rendszerében
2. Az eszköztár felépítése
3. A bankközi likviditás meghatározó tényezői aggregált szinten
4. Bankrendszer likviditását érő sokkok, és azok kezelése
7
A monetáris politikai eszköztár célja, alapelvei
• A reálgazdasági és inflációs előrejelzés, a pénzpiaci helyzet és a
pénzügyi stabilitási szempontok alapján a döntéshozók döntenek
arról, hogy milyen kamatszint mellett tartják elérhetőnek az
inflációs célt.
• Az eszköztár feladata, hogy a pénzpiaci hozamok „igazodjanak”
az irányadó kamat szintjéhez
― Az aktuális szintet és a kamatváltoztatási várakozásokat tükrözzék.
― Ne függjenek a likviditási helyzettől, a bankközi piaci
folyamatoktól.
• Az eszköztár alapelvei
―
―
―
―
piackonform felépítés (indirekt eszközök)
áttekinthető, biztonságos és költséghatékony felépítés
egyenlő bánásmód a piaci partnerekkel
piacépítés támogatása
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
8
Mi az eszköztár és kik az MNB partnerei?
• Monetáris politikai eszköztár: a jegybank által végzett
forint és devizapiaci műveletek összessége
• Partnerek: a tartalékszabályozás alá eső hitelintézetek
megfelelő technikai feltételeknek teljesítése esetén
― VIBER-, BKR-tagság
― KELER értékpapír-számla
• Az instrumentumok céljának megfelelően (pl. gyors
beavatkozásra szolgáló eszközök esetén) eszközönként
eltérő partnerkör lehetséges
― Egyes devizapiaci eszközök esetén külföldi szereplők is
― Gyorstenderek esetén csak bankok
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
9
A forintpiaci eszköztár
• Jellegét meghatározza, hogy a hazai bankok likviditása
tartósan magasabb, mint amennyi a tartalékkötelezettség
teljesítéséhez szükséges
• A tartós többletlikviditás oka:
― korábbi (csúszó leértékelés) erős sávszéli intervenció
― privatizációból, illetve az ÁKK deviza hitelfelvételéből származó
deviza MNB-nél történő forintra váltása
― EU források MNB-nél történő konvertálása
• A bankrendszer a tartós többlet-likviditást az MNB-nél
kötvényben helyezi el
• Az MNB a felesleges likviditást (passzívan) kivonja, sterilizálja
• Ezért az MNB irányadó eszköze betét-oldali (és nem hitel mint
pl. az EKB-nál)
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
10
A forintpiaci standard eszköztár
CÉL
ESZKÖZ
FORMA
HATÁS
Monetáris
politika
alakítása
Irányadó kamat
Kéthetes
kötvény
Rövid hozamok
befolyásolása
Egynapos betét
Szélsőséges
kamatmozgások
korlátozása
Bankközi
kamatingadozás
simítása
Kamatfolyosó
Egynapos
fedezett hitel
Kötelező
tartalék
Átlagolási
mechanizmus
A kamatok
volatilitását
csökkenti
Gyorstender
Betét vagy
fedezett hitel
Váratlan
likviditási sokk
kezelése
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
11
A jegybank irányadó eszköze
•
•
•
•
•
•
Kéthetes kötvény
A hitelintézetek korlátlanul köthetik le forrásaikat, heti
rendszerességgel
Ennek kamatát az MT határozza meg (irányadó kamat,
alapkamat)
Célja: a pénzpiaci kamatszint jegybank által optimálisnak ítélt
alakítása
Közvetlenül képes hatni a rövid lejáratú kamatokra (operatív
cél)
A jegybanki kamat változtatása jelzés értékű, befolyásolja a
piaci szereplők várakozásait
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
12
Kamatfolyosó
•
A jegybanki egynapos (O/N) hitel és betét kamata közötti folyosó
•
Rendelkezésre állás az irányadónál kedvezőtlenebb (jelenleg +/- 1%)
kamat mellett
•
Célja: a pénzpiaci kamatok ingadozását mérsékelje, kis eltérések a
jegybanki irányadó kamattól
•
Átmeneti likviditáshiány esetén egynapos hitellehetőség értékpapírfedezet ellenében; átmeneti likviditásbőség esetén betételhelyezés
•
A bankközi piacon az egynapos kamatok a kamatfolyosó két széle
között mozognak
•
Válság óta óvatos banki likviditáskezelés, ami O/N betét
felhalmozással és a kamatfolyosó aljához tapadó bankközi
kamatokkal jár
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
13
330
2009.01.05
2009.02.02
2009.03.02
2009.03.28
2009.04.27
2009.05.26
2009.06.24
2009.07.22
2009.08.19
2009.09.17
2009.10.15
2009.11.13
2009.12.11
2010.01.12
2010.02.09
2010.03.09
2010.04.08
2010.05.06
2010.06.04
2010.07.02
2010.07.30
2010.08.30
2010.09.27
2010.10.25
2010.11.23
2010.12.20
2011.01.18
2011.02.15
2011.03.17
2011.04.13
2011.05.12
2011.06.09
2011.07.08
2011.08.05
2011.09.02
2011.09.30
2011.10.28
2011.11.28
2011.12.27
2012.01.24
Az egynapos piaci kamatok a jegybanki kamatfolyosóban
milliárd forint
százalék
Egynapos fedezetlen bankközi forgalom
Egynapos fedezett bankközi forgalom
Egynapos fedezetlen bankközi kamat
Jegybanki alapkamat
Egynapos fedezett bankközi kamat
14
11
300
10
270
9
240
8
210
7
180
6
150
5
120
4
90
3
60
2
30
1
0
0
Kötelező tartalék rendszer szerepe
• A bankoknak forrásaik egy részét (2 évnél rövidebb
futamidejű tartalékköteles forráselemeik 2-5%-a)
jegybanki számlájukon kell elhelyezniük
• Célja: a pénzpiaci kamatok ingadozásának csökkentése
• Átlagolási mechanizmus: a tartalékkötelezettségnek egy
havi átlagban kell megfelelni
― Átmeneti likviditáshiány esetén alacsonyabb,
átmeneti likviditástöbblet esetén magasabb tartalékszámla
egyenleget tarthatnak a bankok
• Jövedelem-elvonás már nincs, a jegybank piaci kamatot
fizet a tartalékokra
• Válság óta orr-nehéz/frontloaded tartalékteljesítés
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
15
Egyéb és nem hagyományos jegybanki eszközök
• Tenderek, nyíltpiaci műveletek
― hosszabb lejáratú hiteltenderek (2 hét, 6 hónap, 2 év)
― FX-swap eszközök (egynapos, 3 hónapos, 2010-ig 6 hónapos
is)
― jelzáloglevél program (2010)
― állampapír adás-vétel a másodlagos piacon,
ritkán alkalmazott eszköz (pl. a 2008. őszi állampapír-piaci
turbulencia időszakában)
• Gyorstender
― a bankrendszer átmeneti likviditás-zavara esetén, ritkán
alkalmazott eszköz (pl.: 2001 ősze)
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
16
Elfogadható fedezetek
• Jegybank hitelt csak fedezet mellett nyújthat
• Elfogadható értékpapírok: állampapír, jelzáloglevél,
megfelelő minősítésű kötvények (banki, vállalati),
önkormányzati kötvények
• Fedezetkezelési gyakorlat
― Fedezett hitel és nem klasszikus repo forma
― Összevont fedezeti pool (egy értékpapír-portfolió az összes
jegybanki hitelre)
― Fedezet típusától és futamidejétől függő haircut (levonás)
alkalmazása
― Napi újraértékelés, szükség esetén pótlólagos fedezetbekérés
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
17
Tematika
1. Az eszköztár helye az inflációs célkövetés rendszerében
2. Az eszköztár felépítése
3. A bankközi likviditás meghatározó tényezői aggregált szinten
4. Bankrendszer likviditását érő sokkok, és azok kezelése
18
Az MNB a bankok bankja, így a bankrendszer likviditási helyzetének
változása az MNB mérlegtételeinek elmozdulásában követhető
MNB havi átlagos statisztikai mérlegének változása, 2008. január- 2012. január, Mrd forint
ESZKÖZÖK
Külföldi követelések
(devizatartalék)
Hitelintézeteknek
nyújtott hitelek
M agyar állampapír
Swapok
hitelintézetekkel
Euroeladási tenderek
miatti swapok
Egyéb eszközök
FORRÁSOK
2008.
2012.
január
január
4 396
11 680
7 284
0
26
26
147
169
22
0
506
506
0
262
262
126
283
157
Változás
Forgalomban lévő
készpénz
Kéthetes M NBkötvény
Hitelintézetek
bankszámlabetétei
Hitelintézetek
egynapos betéte
Swapok
hitelintézetekkel
Euroeladási tenderek
miatti swapok
Kormányzati betétek
Egyéb források és
saját tőke
Eszközök összesen
4 669
12 926
8 257
Források összesen
2008.
2012.
január
január
2 166
2 796
630
687
3 683
2 996
701
468
-233
18
597
579
0
506
506
0
262
262
452
1 439
987
645
3 174
2 529
4 669
12 926
8 257
Változás
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
19
Az elmúlt másfél évben a devizatartalékok növekedésével
párhuzamosan
nőtt
a
bankrendszer
likviditástöbblete
(a kéthetes kötvény állománya emelkedett)
A főbb MNB-mérleg tételek kumulált változása 2008. januártól (havi átlagállományok)
8 000
milliárd forint
milliárd forint
8 000
7 000
7 000
6 000
6 000
5 000
5 000
4 000
4 000
3 000
3 000
2 000
2 000
1 000
1 000
0
0
Külföldi követelések
Kéthetes MNB-kötvény
Forgalomban lévő készpénz
Egyéb források és saját tőke
2012.jan.
2011.nov.
2011.szept.
2011.júl.
2011.máj.
2011.márc.
2011.jan.
2010.nov.
2010.szept.
2010.júl.
2010.máj.
2010.márc.
2010.jan.
2009.nov.
2009.szept.
2009.júl.
2009.máj.
2009.márc.
2009.jan.
2008.nov.
2008.szept.
2008.júl.
2008.máj.
2008.márc.
-1 000
2008.jan.
-1 000
Központi kormányzat betétei
20
A bankrendszer likviditási többletének változása hosszú
távon az MNB-kötvény változásában csapódik le
Az MNB-kötvény állomány akkor nőhet, ha
• a jegybankmérleg valamely eszköz-tétele nő:
– Bankoknak nyújtott hitelek állománya nő
– Devizatartalék (jegybank devizát vásárol a piacon)
– Értékpapír állomány nő (jegybank állampapírt, jelzáloglevelet vásárol a piacon)
• vagy ha a jegybankmérleg valamely forrás-tétele csökken:
– Állami számlák egyenlege csökken (nyugdíjfizetés)
=>
a bankrendszer számlaegyenlege nő, ami kéthetes
kötvényben csapódik ki
– Bankok számlaállománya lecsökken (kötelező tartalékráta
csökkentés) => a felszabaduló pénzt a bankrendszer kéthetes
kötvénybe helyezi el
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
21
A forint állampapír kibocsátás helyetti devizahitelfelvétel miatt nőtt az MNB-kötvényállomány 2008-tól
Az állam
forintban
finanszírozza
magát:
Az állam
devizában
finanszírozza
magát:
MNB mérleg
Pozitív nettó forint
állampapír-kibocsátás
•Kincstári számla ↑
• MNB kötvény ↓
Végeredményként csökken a bankok MNB-kötvény állománya.
A jegybankmérleg mérete viszont nem változik, csak a
forrásoldal rendeződik át.
Devizahitel
felvétele
MNB mérleg
•Devizatartalék ↑ •Kincstári számla ↑
Lejáró állampapír
törlesztése
MNB mérleg
•Kincstári számla ↓
• MNB kötvény ↑
Végeredményként a jegybank mérleg-főösszege nő,
nő a devizatartalék és a kéthetes kötvény állománya is.
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
22
Tematika
1. Az eszköztár helye az inflációs célkövetés rendszerében
2. Az eszköztár felépítése
3. A bankközi likviditás meghatározó tényezői aggregált szinten
4. Bankrendszer likviditását érő sokkok, és azok kezelése
23
A bankrendszer likviditási sokkjai
• Alapvető az eltérés az egyedi bankok és az egész bankrendszert
érő likviditási sokkok között:
• Egyedi banki szinten az ügyfelek előre nem jelezhető
tranzakciói jelentik a kockázatot (bejövő és kimenő tétel is)
• Az egyedi likviditási sokkok kezelése optimális esetben a
bankközi pénzpiacon megoldható
• A bankrendszer egészét érő sokkok egyszerre (bár eltérő
mértékben) érintik az egyedi bankokat is.
• Autonóm likviditási tényezők: kincstári számla tranzakciói,
forgalomban lévő készpénz,
• MNB tranzakciói: devizaügyletek, kamatfizetés
• A bekövetkező rendszerszintű likviditási sokkok kezelését
segítik a jegybank eszközei (kötelező tartalék, kamatfolyosó,
napon belüli, napon túli hitelek)
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
24
A bankrendszer likviditását érő sokkok egyik
forrása a kincstári számlák változása
• A kormányzati kiadások növelik, a bevételek csökkentik a
bankrendszer likviditástöbbletét:
• Az állami kiadások többsége (pl. a közszféra bérkifizetése,
nyugdíjkifizetések) a bankoknál vezetett számlákra jelentenek
kifizetéseket, így a fizetési rendszerek közvetítésével növelik
a bankok likviditását (MNB-mérleg forrásoldala átrendeződik)
• Adó és járulék befizetések (ÁFA a legnagyobb tétel) esetén a
vállalkozások a banki számláikról fizetést indítanak a kincstári
számlára, így csökken a bankrendszer likviditása.
• A finanszírozási tételek hasonlóképpen hatnak a bankrendszer
likviditására: kamatfizetések és törlesztések a banki
ügyfeleknek történő állami kifizetéseket jelentenek, így
növelik a likviditást, míg az állampapírok kibocsátása
csökkenti a bankok likviditását.
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
25
A kincstári számlák volatilitása a legjelentősebb
autonóm likviditási tényező
• A KESZ napi mozgása nehezen előrejelezhető és számottevő (akár
napi 200 Mrd Ft) likviditási hatással jár.
• A KESZ-simítás támogatja a pénzpiaci hozamok ingadozásának
csökkentését:
• Amikor az állami kiadások (pl. nyugdíjkifizetés) miatt a
bankrendszer szabad likviditása megnő és a KESZ szintje
lecsökken, akkor az ÁKK hitelfelvétele (passzív repo) egyszerre
emeli meg a kincstári számla egyenlegét és csökkenti le a
bankrendszer likviditástöbbletét
• Amikor az állami bevételeknél (pl.: ÁFA) a KESZ szintje
megemelkedik és a bankok likviditástöbblete lecsökken, akkor
pedig az ÁKK pénzpiaci kihelyezéseivel (aktív repo)
biztosítható az egyensúly
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
26
A bankrendszer aggregált likviditását érő sokkok
másik forrása a készpénzkereslet változása
• A készpénzkereslet változása kisebb likviditási sokkokat
jelent (max. napi 10-20 Mrd Ft), és jól előrejelezhető.
• A gazdaság készpénzkeresletét egyrészt szezonális
tényezők mozgatják:
• Heti szezonalitás: a hét első felében csökkenő, a hét
második felében növekvő készpénz igény
• Éven belüli minták: az év végi, illetve éven belüli többnapos
ünnepek előtt megugró, az ünnepeket követően csökkenő
készpénztartási igény
• Másrészt a gazdasági növekedés és az infláció is hat a
pénzkeresletre.
• Nem kamatozó eszközként a készpénz tartásának
alternatívaköltsége az inflációval együtt változik. Az infláció
csökkenését
(növekedését)
rendszerint
a
lakossági
készpénzállomány
növekedési
ütemének
emelkedése
(csökkenése) kísérte.
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
27
A lakosság készpénzállományának éves növekedése és az infláció
12
százalék
százalék
12
10
8
8
6
6
4
4
2
2
0
0
-2
-2
-4
-4
-6
-6
2000.I
II
III
IV
2001.I
II
III
IV
2002.I
II
III
IV
2003.I
II
III
IV
2004.I
II
III
IV
2005.I
II
III
IV
2006.I
II
III
IV
2007.I
II
III
IV
2008.I
II
III
IV
2009.I
II
III
IV
2010.I
II
III
IV
2011.I
II
III
IV
10
Negyedéves átlagos infláció
A készpénzállomány növekedési üteme
28
Bankközi likviditás kezelés lehetőségei
Heti átlagos várható likviditástöbblet
― MNB-kötvény jegyzéssel tudják a bankok optimálisan kezelni
a többletlikviditást (hetente egyszer érhető el)
― Likviditási prognózist publikál hetente az MNB, a kötvényaukcióhoz időzítve
Héten belüli likviditási sokkok hatásának kezelése
― Számlaegyenleg változása (kötelező tartalék előírásnak
átlagban kell megfelelni)
― Bankközi (O/N) hitelnyújtás vagy kihelyezés
― MNB kamatfolyosó (O/N betét vagy hitel) igénybevétele
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
29
Háttéranyagok
•
Monetáris politika Magyarországon (2006, 2012)
•
Részletesen a monetáris politikai eszköztárról (2009)
•
Komáromi András: A monetáris bázis hatása a
pénzmennyiségekre - Van-e információtartalma a jegybankpénz
mennyiségének? MNB-szemle (2007. június)
•
Balogh Csaba: Az MNB-kötvény szerepe a hazai pénzügyi
piacokon. Mi az összefüggés a magas kötvényállomány, a banki
hitelezés és az állampapír-piaci kereslet között? MNB-szemle,
(2009. október)
•
Varga Lóránt: A választható tartalékráta bevezetésének indokai
Magyarországon. MNB-szemle (2010. október)
•
Molnár Zoltán: A bankközi forintlikviditásról - mit mutat az MNB
új likviditási prognózisa? MNB-szemle (2010. december)
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
30

similar documents