mikmakfeladatok12

Report
Gyakorló feladatok
Mikroökonómia
Befektetési döntések
• Lásd a befekt_dont.doc_t ugyanitt!
A kereslet és kínálat,
rugalmasság
• A sarki zöldségesnél a narancs iránti keresleti
függvény: p = 296-7q, ahol a q a naponta
eladott mennyiséget jelenti kilogrammban, p
pedig a narancs árát. A kínálati függvény:
p=17+2q.
• Amennyiben 27 egységnyi adót vetnek ki az
eladókra minden eladott kg után, akkor
mennyivel változik az eladott mennyiség?
•
•
•
•
Kezdeti egyensúlyi ár és mennyiség:
296-7q=17+2q
q=31,
P=79
•
•
•
•
•
Új kínálati függvény az adóztatás után:
P=17+27+2q
Egyensúlyi értékek az új kínálati függvénnyel:
q=28
P=100
• Mi történik akkor, ha az önkormányzat a
narancs értékesítését 9 forinttal támogatja
kilogrammonként?
•
•
•
•
•
Új kínálati függvény:
P=17-9+2q
Egyensúlyi értékek:
q=32
P=72
Rugalmasság általánosságban:
Egy tényező százalékos változása valahány
százalékos változást okoz egy másik tényező
értékében. (A két tényező százalékos

y
változásának hányadosa)
Képlete általánosságban:
y x

x



y
x y
x
A piaci modellben használt rugalmasságok
1.
2.
3.
4.
Kereslet-ár rugalmasság
Kereslet kereszt-ár rugalmasság
Jövedelemrugalmasság
Kínálat rugalmasság
1. Kereslet-ár rugalmasság
• Megmutatja, hogy hány százalékkal változik a
keresett mennyiség az ár egy százalékos
változásának hatására.
 P ,Q
Q1  Q0
Q1  Q0
Q1  Q0 P1  P0
2



P1  P0
P1  P0 Q1  Q0
P1  P0
2
1. Kereslet-ár rugalmasság
• Értéke általában negatív
• A vizsgált jószág kereslete a mutató abszolútértéke alapján:
– Rugalmas
 P ,Q  1
– Egységnyi rugalmasságú
– Rugalmatlan
 P ,Q  1
 P ,Q  1
1. Kereslet-ár rugalmasság
• Kereslet árrugalmasság és a lineáris keresleti
függvény:
P
 P ,Q  1
 P ,Q  1
 P ,Q  1
D
Q
2. Kereslet kereszt-ár rugalmasság
• Megmutatja, hogy az egyik termék árának egy
százalékos változása hány százalékkal
változtatja meg egy másik termék keresletét.
Q Q
y1 y0
Q Q
y1 y0 Q Q P  P
2


 y1 y0  x1 x0
Px,Qy P  P
P  P Q Q
x1 x0
x1 x0 y1 y0
P P
x1 x0
2
2. Kereslet kereszt-ár rugalmasság
• Értéke pozitív, negatív és nulla is lehet
• Negatív – kiegészítő javak
• Nulla – közömbös a vizsgált két jószág
kereslete egymástól
• Pozitív – helyettesítő javak
3. Jövedelemrugalmasság
• Megmutatja, hogy a fogyasztó jövedelmének
egy százalékos változása hány százalékkal
változtatja meg a jószág keresletét
Q Q
1 0
Q Q
1 0 Q Q I  I
  2  1 0 1 0
I ,Q I  I
I  I Q Q
1 0
1 0 1 0
I I
1 0
2
3. Jövedelemrugalmasság
• Negatív: inferior (alacsonyabbrendű) javak
• Nulla és egy között: normál javak
• Egynél nagyobb mutató esetében luxus jószág
• A fogyasztó ízlésétől és jövedelmének
szintjétől függ a besorolás
• A legtöbb jószág a jövedelem növekedésével
az előző mindhárom kategóriába belekerül
– Elsőként luxus
– Normál
– Majd inferior jószággá válik
4. Kínálat rugalmassága
• Megmutatja, hogy az ár egy százalékos
növekedésével hány százalékkal változik a
kínált mennyiség
 P ,Q
Q1  Q0
Q1  Q0
Q1  Q0 P1  P0
2



P1  P0
P1  P0 Q1  Q0
P1  P0
2
4. Kínálat rugalmassága
• Pozitív kínálati függvény esetében pozitív
• 1. példa: Egy termék ára 5%-kal emelkedett, s
a termék keresletének árrugalmassága a
kérdéses szakaszon (-1,2). Hány százalékkal
változott az áremelkedés hatására a jószág
keresett mennyisége?
• Megoldás:

 kereslet %-os változása
P,Q
ár %-os változása
1,2  kereslet %-os változása
5
kereslet %-os változása=-6%
• Vagyis a keresett mennyiség 6%-kal csökkent.
2. példa:
•
Marketing szakemberek a videojátékok piaci
keresletét a következő függvénnyel
becsülték: Q(P)=18000-4P, ahol P a
videojátékok ára (Ft/db), Q pedig a keresett
mennyiségük (db). A jelenlegi piaci ár 2500
Ft/db.
a. Tegyük fel, hogy a videojátékok ára 250 Ft-tal
nő. Mekkora a kereslet árrugalmassága?
b. Jól jártak-e az eladók az árnövekedéssel?
Válaszát indokolja!
• Megoldás:
P0=2500
Q0=18000-4(2500)=8000
P1=2750
Q1=18000-4(2750)=7000
70008000 2750 2500
 P,Q 

 1, 4
27502500 70008000
b. Árbevétel a kiinduló helyzetben:
P0(Q0)=2500(8000)=20 000 0000 Ft
Árbevétel az új ár mellett:
P1(Q1)=2750(7000)=19 250 000 Ft
Rugalmas kereslet mellett az árbevétel az ár
csökkenésével nő!!
3. példa:
• Egy kiskereskedő kétféle dobozos üdítőitalt
forgalmaz: narancsitalt és jeges teát. Jelenleg
hetente 600 doboz narancsitalt és 460 doboz
jeges teát ad el. 175 (narancsital), ill. 130
(jeges tea) Ft/doboz egységáron. A forgalom
növelése érdekében a kereskedő a narancsital
árát 165 Ft-ra csökkentette, aminek
következtében a narancsitalból eladott
mennyiség heti 680 dobozra nőtt. Ugyanakkor
a jeges teából eladott mennyiség 440-re
csökkent.
a. Határozza meg a narancsital keresletének
árrugalmasságát!
•
•
•
•
P0=175 Ft/doboz
Q0=600 doboz
P1=165 Ft/doboz
Q1=680 doboz
680600 165175



2,125
P,Q 165175 680 600
b. Határozza meg a jeges tea keresletének a
narancsital árára vonatkozó kereszt-ár
rugalmasságát!
•
•
•
•
P0n=175
Q0t=460
P1n=165
Q1t=440
440460 165175



0,756
P,Q 165175 440 460
• Helyettesítő termékek.
• Megérte-e a feladat adatai alapján a a bevétel
alakulása szempontjából a kereskedőnek az
árcsökkentés?
Az árbevételt kell kiszámítani a két jószágra
együttesen mindkét időszakra.
Kiinduló helyzet:
175(600)+130(460)=164800 Ft
Narancsital árcsökkenése után:
165(680)+130(440)=169400 Ft
4. példa:
• Egy fogyasztó az x jószágból havonta 5 darabot
vásárol, ha a havi jövedelme 100eFt. A
fogyasztó 25eFt-os jövedelemnövekedés
hatására az x jószágból 2 darabbal többet
kíván havonta megszerezni. Mekkora az x
jószág jövedelemrugalmassága? Hogyan
jellemezhetjük ez alapján az x terméket?
•
•
•
•
I0=100 eFt
Q0=5 db
I1=125 eFt
Q1=7 db
7 5 125100
 

1,5
I,Q 125100 7 5
• A jövedelemrugalmasság egynél nagyobb és
pozitív, a jószág az adott
jövedelemtartományban luxus jószág.
5. példa:
• A hagyományos fényképezőgépek piacán a
kínálati függvény Q(P)=2P-20. A keresleti
függvény Q(P)=50-0,5P-ről, a digitális
fényképezőgépek keresletnövekedése miatt
Q(P)=40-0,5P-re csökken. Mekkora a kínálat
rugalmassága?
• Az eredeti és megváltozott keresleti függvény
mellett is ki kell számolni az egyensúlyi árat és
mennyiséget.
• Kiinduló helyzetben:
• 2P-20=50-0,5P
• P0=28
• Q0=2(28)-20=36
•
•
•
•
Megváltozott helyzet:
2P-20=40-0,5P
P1=24
Q1=2(24)-20=28
2836 24 28
 P,Q 

1,625
2428 2836
Termelési és költségfüggvények
1. példa:
• Egy vállalat rövid távon 16 egység tőkét
használ fel. A munka egységára 10, a tőkéé
pedig 50. A vállalat termelési függvénye:
q  5 KL
• Írja fel a vállalat rövid távú költségfüggvényeit!
TC  10 L  50 16
q  5 16 L
q2
TC 
 800
40
• Az állandó költség a TC-nek az a része, amely
q-tól független: FC=800
q2
• A változó költség a
VC 
40
• A határköltség a teljes költség vagy változó
költség deriváltja: MC=q/20
• AC=q/40+800/q
• AVC=q/40
• AFC=800/q
• 2. példa: Egy vállalat számára a munka
egységára 100, a tőkéé 400. A vállalat
q  2 KL
termelési függvénye:
• Írja fel a vállalat hosszú távú költségfüggvényeit!
• A vállalat minimalizálja a költségeit, ha a
határtermékek aránya megegyezik a
tényezőárak arányával:
K 100

L 400
• A technológiát a termelési függvény írja le,
míg az összköltség a tőke és munka
költségének összegével egyenlő.
A következőket kell tehát felhasználni:
K 100

L 400
q  2 KL
TC  100 L  400 K
• LTC=200q
• LAC=200
• LMC=200
• Egy vállalat átlagköltség függvénye:
1000
AC  q  10q  30 
q
2
• Számítsa ki, hogy milyen kibocsátás mellett
lesz a vállalat határköltsége minimális!
• Határozza meg azt a kibocsátási szintet, amely
mellett a változó inputtényező átlagterméke
maximális!
TC  q 3  10q 2  30q  1000
MC  3q  20q  30
2
MC '  6q  20  0
q  10 / 3
• APL maximális, ahol AVC minimális.
VC  q 3  10q 2  30q
AVC  q 2  10q  30
AVC  MC
q  10q  30  3q  20q  30
q0
q5
2
2
Profitmaximalizálás
Tökéletes verseny
1. példa:
• Egy kompetitív vállalat határköltség-függvénye
MC=10q, termékének piaci ára 200, a fix
költség 500 pénzegység.
• Mekkora a vállalat adott feltételek mellet
realizálható maximális profitja?
•
•
•
•
•
•
MC=MR=P
10q=200
q=20
VC=5q2.
TC=5q2+500
π=TR-TC=20(200)-(5(202)+500)=1500
• Határozza meg azt az ártartományt, amelyben
a vállalat rövid távon veszteség ellenére is
folytatja a termelését!
A fedezeti és üzemszüneti pontokhoz tartozó
árat kell kiszámolni.
•
•
•
•
•
•
Fedezeti pont:
AC=5q+500/q
AC=MC
5q+500/q=10q
q=10
P=10(10)=100
Üzemszüneti pont:
•
•
•
•
•
AVC=5q
AVC=MC
5q=10q
q=0
P=10(0)=0
• A keresett ártartomány:
0≤P≤100
2. példa:
• Egy kompetitív vállalatról tudjuk, hogy ha a
profitmaximum annál a termelési nagyságnál lenne,
ahol a határköltsége 80 dollár, akkor nulla gazdasági
profitot realizálna Jelenleg a termék egységára 60
dollár és a profitmaximalizáló output 500 db. Ezzel a
vesztesége 8000 dollár, de ennek ellenére nem
érdemes szüneteltetnie termelését.
• Mekkora a vállalat jelenlegi átlagköltsége és
határköltsége?
• Határozza meg a vállalat minimális átlagköltségét!
• Jelenleg MC=60
• π=-8000=60(500)-AC(500)
• AC=76
• A vállalat minimális átlagköltsége 80.
3. példa:
• Egy tökéletesen versenyző piac keresleti
függvénye P=1000-2Q. Az iparág egy vállalatának
költségfüggvénye TC=2500+10q+q2. az iparág
vállalatit azonos költségviszonyok jellemzik.
Mindegyik vállalat fedezeti pontjában termel.
• A fenti feltételek mellett mekkora egy vállalat
kibocsátása?
• Hány vállalat működik az iparágban?
•
•
•
•
•
AC=2500/q+100+q
MC=100+2q
MC=AC
100+2q=2500/q+100+q
q=50
•
•
•
•
•
•
Az ár:
P=100+2(50)=200
A piacra vitt mennyiség:
200=1000-2Q
Q=400
Vállalatok száma 8.
Profitmaximalizálás
Monopólium
1. példa:
•
Egy monopolista iparág keresleti függvénye
P=5000-Q. A profitmaximalizáló termelés 1500db.
A vállalat határköltsége és átlagos változó költsége
konstans és megegyezik. A vállalat fix költsége 2000
ezer Ft.
a. Határozza meg, hogy a vállalat mekkora átlagos
változó költség mellett termel!
b. Mekkora a monopólium által realizált profit?
•
•
•
•
A határbevételi függvény: MR=5000-2Q.
MR=5000-2(1500)=2000
A profitmaximum feltétele MR=MC
Vagyis AVC=MC=2000
• π=TR-TC=P(Q)-TC
• P=5000-1500=3500
• π=3500(1500)-(2000(1500)+2000 000)=
2500000
2. példa:
•
Egy monopóliumról a következő információk
állnak rendelkezésre: határbevételi
függvénye MR=1500-2q, MC=300+q.
a. Határozza meg a vállalat kibocsátását és az
általa kialakított piaci árat!
b. Mekkora az iparágban realizálható fogyasztói
és termelői többlet nagysága?
•
•
•
•
MR=MC
1500-2q=300+q
q=400
Az ár meghatározásához szükség van a
keresleti függvényre: P=1500-q
• P=1500-400=1100
• Fogyasztói többlet:
(1500-1100)400/2=80000
Termelői többlet:
MC(400)=700
(1100-300)+(1100-700)
P
1500
MC
1100
700
300
MR
400
D
750
1100  300   1100  700  400  240000
2
1500
q
3. példa:
•
Egy monopólium termékének piacán a keresleti
görbe egyenlete:Q=500-0,5P. A monopólium teljes
költségfüggvénye TC=1,5Q2+160Q+20 000.
a. Milyen áron értékesíti a monopólium a termékét,
és mennyi lesz az iparági termelés?
b. Ha ugyanebben az iparágban tökéletes verseny
lenne (azonos keresleti és költségviszonyok
mellett), mennyi lenne a piaci ár és a termelés
mennyisége?
c. Mekkora monopólium esetén a fogyasztói többlet
és a holtteher veszteség?
a.
• MC=3Q+160
• MR=1000-4Q
• MR=MC
• 3Q+160=1000-4Q
• Q=120
• P=760
b.
• Akkor MC lenne az iparág kínálati függvénye:
• P=3Q+160
• Kereslet kínálat egyensúlya:
• 3Q+160=1000-2Q
• Q=168
• P=664
• Fogyasztói többlet:
• (1000760)120/2=14400
• Holtteher veszteség:
• (760-520)48/2=5760
P
1000
MC
760
664
520
120 168
MR
D
250
500
q
Makroökonómia
Körforgás és SNA
• A bruttó és nettó nemzetgazdasági mutatók között az a különbség,
hogy
• a) a bruttó az adózatlan, a nettó az adózott jövedelmeket tartalmazza,
• b) a bruttó egy ország állampolgárai által bárhol a világon megtermelt,
a nettó csak az országhatáron belül megtermelt termékeket és
jövedelmeket tartalmazza,
• c) a bruttó a halmozott, a nettó a halmozatlan termelést jelenti;
• d) a bruttó a termelési, a nettó a jövedelemadatokat tartalmazza;
•
e) Egyik válasz sem igaz.
• Az alábbi jövedelmek közül jelölje meg azt,
amelyik nem elsődleges jövedelem:
• a. kamat,
b. profit,
c. munkabér,
d. transzfer,
• e. Az előzőek mindegyike elsődleges
jövedelem.
• Rost Andrea, híres operaénekesünk a nyáron
USA-ban turnézik. A fellépésekért kapott
gázsija:
a. része a magyarországi GNI-nak,
b. része az USA GNDI-jának,
c. része a magyarországi GDP-nek,
d. része az USA GDI-jének.
e. Az előzőek közül több válasz is helyes.
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Egy háromszereplős gazdaságban a végső felhasználás szerkezete:
fogyasztás: 340,
kormányzati vásárlások 80,
beruházások 60.
Az állami költségvetés bevételei: vállalatok adója 160, háztartások
adója 40.
Az állami költségvetés transzferkiadásai: vállalati transzfer 25,
háztartási transzfer 80.
A háztartások tényezőjövedelme : 310
a) Határozza meg a fenti feltételek mellett a gazdaságban
rendelkezésre álló jövedelem nagyságát!
b) Mekkora lesz a háztartási szektor megtakarítása?
a. Y=C+I+G=340+60+80=480
• Y-T+Tr=480-200+105=385
b. Sá+80+25+80=160+40
Sá=15
Sv+310+160=480+25
Sv=35
60=Sh+15+35
Sh=10
• Operenciában t évben millió talentumban megadva
ismertek az alábbi adatok:
• Összes kibocsátás 1000, termelőfogyasztás 400,
amortizáció 80, hazai gazdasági alanyok külföldi munkaés tőkejövedelme 90, külföldi gazdasági alanyok
óperenciai munka- és tőkejövedelme 110,
jövedelemtranszfer külföldről Óperenciába 40,
jövedelemtranszfer Óperenciából külföldre 70.
• Számítsa ki a GDP, NDP, GNI, NNI, GNDI és NNDI
nagyságát!
•
•
•
•
•
•
GDP=1000-400=600
NDP=600-80=520
GNI=600+90-110=580
NNI=580-80=500
GNDI=580+40-70=550
NNDI=550-80=470
Egy makrogazdaságban 2005-ös évi jövedelemáramlásáról a
következő információk állnak rendelkezésre
•
•
•
•
•
•
•
•
:
Belföldiek belföldön realizált elsődleges jövedelme 5 600
Belföldiek külföldön realizált elsődleges jövedelme 1 200
Külföldiek belföldön realizált elsődleges jövedelme 1 400
Külföldről kapott transzferek
500
Külföldre utalt transzferek
700
Amortizáció
1 000
A megadott adatok alapján határozza meg az SNA rendszer mutatóinak
értékét!
•
•
•
•
•
•
GDP=5600+1400=7000
NDP=6000
GNI=5600+1200=6800
NNI=5800
GNDI=6800+500-700=6600
NNDI=5600
• 5. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban 2005-ben a
fogyasztás értéke 7000, a beruházások nagysága
3000, az amortizáció értéke 1200, az állami
vásárlások nagysága 1500, az export 7000, az
import 8000, a külföldről beáramló transzferek
értéke 600, a külföldre kiáramló transzferek értéke
100 volt.
• a) Mekkora a bruttó hazai termék értéke 2005-ben?
• b) Amennyiben az előző évhez képest az árak 25 %kal emelkedtek, akkor mekkora a reál GDP
nagysága?
a. GDP=7000+3000+1500+7000-8000=10500
b. 10500/1,25=8400
A következő táblázat valamely ország termelési
eredményeit és termékárait tartalmazza három
egymást követő évre vonatkozóan.
Termék
1. év
2. év
3.év
Mennyiség
ár
Mennyiség
ár
Mennyiség
ár
100
10
110
11
115
11
5
120
6
120 7
125
15
20
20
25
30
30
• Határozza meg az első év nominális
jövedelmét az adott országban !
• Mekkora a harmadik év nominális jövedelme
az első év nominális jövedelméhez képest?
• A második évre a reáljövedelem az első év
árait figyelembe véve hány százalékkal nőtt?
• 100(10)+5(120)+15(20)=1900
• Harmadik év nominális jövedelme:
• 15(11)+7(125)+30(30)=3040
• Változás: 3040/1900=160%
• 110(10)+6(120)+20(20)=2220
• 2220/1900=116,84%
Árupiac
• Egy zárt gazdaságban a jövedelemtől független fogyasztás
nagysága 285, a megtakarítási határhajlandóság 0,25, az adók
összege 600, a transzferek értéke 300, a magánberuházási
kereslet nagysága 1500, a kormányzati vásárlások nagysága
500.
a) Mekkora ebben a gazdaságban az árupiaci egyensúlyt biztosító
jövedelem nagysága?
b) Hogyan változik az egyensúlyi jövedelem nagysága, ha a
kormányzat a deficit csökkentése érdekében pontosan a
költségvetési deficit nagyságával csökkenti a kormányzati
vásárlások értékét?
c) Ha a kormány a költségvetési deficitet adóemeléssel szünteti
meg, (miközben a transzferek és az állami vásárlások nagysága
nem változik), akkor az így szükséges adóemelés
következtében mennyivel fog változni az egyensúlyi
jövedelem?
• Y=C+I+G
• Y=285+0,75(Y-600+300)+1500+500
• Y=8240
•
•
•
•
•
Költségvetés egyenlege:
T-Tr-G=600-300-500=-200 (deficit=200)
G’=300
ΔY= (1/(1-ĉ))ΔG
ΔY=4(-200)=-800
• ΔT=200
• ΔY=(-ĉ/(1- ĉ)) ΔT
• ΔY=-3(200)=-600
Egy makrogazdaságról a következő adatok állnak
rendelkezésre:
A kormányzati kiadás 1000, a transzferek és az adók
nagysága megegyezik. A jövedelemtől független
fogyasztás 400, a megtakarítási határhajlandóság 25%, a
beruházás 2000.
a. Mekkora jelenleg a gazdaságban az egyensúlyi
jövedelem:
b. Ha a kormányzat 1200 egységgel kívánja növelni az
egyensúlyi jövedelmet, mennyivel kell növelnie a
transzfereket?
• Y=C+I+G
• Y=400+0,75(Y-T+Tr)+2000+1000
T=Tr
Y=13600
• ΔY= (ĉ/(1- ĉ)) ΔTr
• 1200=3 ΔTr
• ΔTr=400
Egy háromszektoros gazdaságról (vállalat, háztartás,
állam) a következő információk állnak a rendelkezésre:
a jövedelemtől független fogyasztás 1650, a fogyasztási határhajlandóság
75 %, a magánszektor beruházási függvénye I(r)=430-25r . A kormány
áruvásárlásra 400 egységnyi jövedelmet költ, a költségvetés deficites,
ennek mértéke 200.
a. Írja fel az IS-görbe egyenletét!
b. Határozza meg az egyensúlyi jövedelem nagyságát i=1 esetén!
c. Tegyük fel, hogy a kormány az áruvásárlásra szánt kiadásait
megduplázza, de a költségvetés korábbi egyenlegét megtartja.
Mekkora lesz ebben az esetben a kiadási multiplikátor?
d. Az előző pontban megemlített gazdaságpolitikai intézkedés hatására
mennyivel változik az egyensúlyi jövedelem (a többi feltétel
változatlansága mellett)?
•
•
•
•
•
•
T-Tr-G=-200
T-Tr-400=-200
T-Tr=200
Y=C+I+G
Y=1650+0,75(Y-200)+430-25r+400
Y=9320-100r
• r=1
• Y=9320-100
• Y=9220
• A kormányzati vásárlások multiplikátora
1/0,25=4
• Az adómultiplikátor -0,75/0,25=-3
• Mivel az adó változása és a kormányzati
áruvásárlás változása megegyezik, ezért a
vizsgált intézkedésre egységnyi
multiplikátorhatás érvényes.
• ΔY=(1/(1-ĉ)) ΔG- (ĉ /(1-ĉ)) ΔT=
• 4(400)-3(400)=400
• A jövedelem a kormányzati vásárlások
nagyságával nőtt.
Pénzpiac
A pénzpiaci összefüggések alapján a pénzpiaci egyensúlyi
kamatláb biztosan emelkedik – minden egyéb tényező
változatlansága mellett, ha
a. a jövedelem csökken és az árszínvonal nő,
b. jövedelem nő és az árszínvonal csökken,
c. a jövedelem csökken és az árszínvonal
csökken,
d. a jövedelem és az árszínvonal csökken.
e. Egyik válasz sem igaz.
A központi bank teremtette pénz abban különbözik a
kereskedelmi bankok által teremtett pénztől, hogy
a. az előbbi nem létezhet számlapénz
formájában,
b. az utóbbi elfogadása nem kötelező,
c. az előbbi elfogadása világszerte kötelező,
d. csak az előbbi létezhet készpénz
formájában.
e. Egyik válasz sem igaz.
Amennyiben a központi bank értékpapírokat ad
el kereskedelmi bankoknak, akkor
a. nő a kereskedelmi bankok jegybanki
tartaléka,
b. változik a kötelező tartalékráta,
c. csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség,
d. bővül a kereskedelmi bankok hitelezési
kerete.
e. Egyik válasz sem igaz.
A nominális pénzkínálat nő, ha
a. egy vállalat hitelt vesz fel a kereskedelmi
bankjától,
b. egy háztartás készpénzt vesz fel a banki
folyószámlájáról,
c. egy vállalat kifizeti tartozását egy másik
vállalatnak,
d. egy kereskedelmi bank kamatot szed
adósától.
e. Egyik válasz sem igaz.
Ha a reálpénzmennyiség nő, akkor az LM görbe
a. jobbra tolódik
b. balra tolódik
c. attól függően tolódik jobbra, vagy balra, hogy
mi okozta a reálpénz mennyiség növekedését
d. nem változik, hanem a görbe mentén lefelé
mozdulunk el
e. nem változik, hanem a görbe mentén felfelé
mozdulunk el
Ha határidős (lekötött) betétünkből 100.000 Ft-ot kiveszünk és
folyószámlánkon látra szóló betétként helyezünk el, akkor
a. az M2 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal csökken
és az M1 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal nő.
b. az M2 pénzmennyiség nem változik és az M1
pénzmennyiség 100.000 Ft-tal nő.
c. az M2 pénzmennyiség és az M1
pénzmennyiség sem változik.
d. az M2 pénzmennyiség és az M1
pénzmennyiség egyaránt 100.000 Ft-tal nő.
e. Egyik fenti válasz sem helyes.
• Amennyiben a kötelező tartalékráta 20% és a
kereskedelmi bankok jegybankpénz állománya
400 egység, akkor a bankrendszer által
teremthető pénzmennyiség:
a) 800,
b) 1000,
c) 2000,
d) 200,
e) 4000.
• Egy gazdaságban a kötelező tartalékráta 8 %.
Ha egy kereskedelmi bank 6250 m Ft hitelt
akar nyújtani, akkor …… mFt jegybanki
tartalékra van szüksége.
• a) 250
b) 500
c) 625
d) 781,25 e)Egyik válasz sem helyes.
• Egy gazdaságban a pénz forgási sebességének
értéke V = 8, a nominális pénzmennyiség
értéke pedig M =4.000 Mrd pénzegység.
Határozza meg, hogy mekkora ebben a
gazdaságban a nominális GDP!
• MV=PY, ahol PY a nominális GDP
• MV=32000
Egy gazdaság pénzpiacáról tudjuk, hogy a forgalomban lévő
jegybank-mennyiség 700, a kereskedelmi bankokra vonatkozó
kötelező tartalékráta 20 %.
• A kereskedelmi bankok pénzteremtési
lehetőségeiket teljes mértékben kihasználják.
A szóban forgó gazdaság pénzkeresleti
függvénye .
LY , r   0,86Y 150r
Az aktuális árszínvonal 2.
• Mi az LM-görbe egyenlete?
• Mekkora az egyensúlyi kamatláb a
pénzpiacon, ha az aktuális jövedelem 5000?
•
•
•
•
M/P=L.
M=700/0,2=3500
3500/2=0,86Y-150r
r=(0,86Y-1750)/150
• r=(0,86(5000)-1750)/150=17%
IS-LM modell
Áru és pénzpiac együttes egyensúlya
Egy gazdaság keresleti oldalát az IS-LM modell írja le.
Tegyük föl, hogy a központi bank csökkenti a
nominális pénzkínálatot. Ennek hatása
a.
b.
c.
d.
e.
a jövedelem csökkenése, a kamatláb emelkedése.
változatlan jövedelem mellett a kamatláb esése.
a jövedelem növekedése, a kamatláb emelkedése.
a jövedelem növekedése, a kamatláb esése.
A jövedelem változatlan kamatláb melletti növekedése
Az IS-LM rendszerben az autonóm adó
csökkenése
a.
b.
c.
d.
csökkenti a piaci kamatlábat,
növeli a piaci kamatlábat,
nem hat a piaci kamatlábra,
attól függően növeli vagy csökkenti a piaci kamatlábat,
hogy a beruházási vagy a pénzkereslet reagál erősebben
az adó változására.
e. Egyik válasz sem igaz.
Egy háromszereplős gazdaságban az alábbi adatok
ismertek:
•
a fogyasztási határhajlandóság 80%, az autonóm
megtakarítás -80, a magánberuházási függvény I(r)=16020r, az állam 150 egységnyi autonóm adót szed, a
jövedelemadó kulcsa pedig 6,25%. A költségvetés
kiadási oldalán szerepelnek a kormányzati vásárlások
130-cal, valamint a háztartásoknak juttatott transzferek
100-zal. A pénzkínálat konstans, értéke 300, a
pénzkeresleti függvény L=0,5Y-50r. Az árszínvonal
egységnyi.
a. Mi lesz az IS-görbe egyenlete?
b. Mekkora az egyensúlyi jövedelem és kamatláb?
c. Mekkora egyensúly esetén a költségvetés egyenlege?
IS egyenlete:
Y=C+I+G
C=80+0,8(Y-(150+0,0625Y)+100)
Y=80+0,8(Y-(150+0,0625Y)+100)+160-20r+130
0,25Y=330-20r
b.
• LM-görbe:
• 300/1=0,5Y-50r
• r=(0,5Y-300)/50
• 0,25Y=330-20(0,5Y-300)/50
• 0,45Y=450
• Y=1000, r=4%
c.
• T-Tr-G=150+0,0625(1000)-100-130= -17,5
• Egy gazdaságban a fogyasztási kereslet a következő
összefüggés segítségével modellezhető: C(Y)=250+0,8(Y-T). A
magánszektor beruházási kereslete az I(r)=300-20r
függvénnyel írható le. A kormányzat áruvásárlásokra 450
jövedelemegységet kíván kiadni, az adóbevétele 300. A
gazdaságban a nominális pénzkínálat 1350, a pénzkeresleti
függvény L(Y,r)=0,75Y-120r . Az aktuális árszínvonal P=1,5.
a. Mekkora az egyensúlyi jövedelem és az egyensúlyi kamatláb?
b. Tegyük fel, hogy az árszínvonal a P=2,25 értékre nő. Mekkora
pénzmennyiség mellett maradnak az egyensúlyi jövedelem és
a piaci kamatláb változatlanok?
c. A kormány növeli kiadásait és bevételeit azonos mértékben; az
új állami vásárlás 600. Az intézkedés hatására mennyivel fog
változni az egyensúlyi jövedelem és a fogyasztási kereslet?
a.
• IS-görbe:
• Y=250+0,8(Y-300)+300-20r+450
• LM-görbe:
• 1350/1,5=0,75Y-120r
• Y=2800, r=10%
b.
• M/2,25=900
• M=2025
c.
• G’=600
• T’=450
• Az új IS-görbe:
• Y=250+0,8(Y-450)+300-20r+600
• Az LM-görbe változatlan:
• 1350/1,5=0,75Y-120r
• Y=2892,3, r=10,58%
Egy zárt gazdaságról ismerjük az alábbi adatokat és
összefüggéseket:
• az egyensúlyi jövedelem jelenleg 4600, a vállalati beruházási függvény I
=500 – 10r. A fogyasztási határhajlandóság 0,6, az autonóm fogyasztás
1300, az adó T=200, transzferek nincsenek. Az állami költségvetés
hiánya 50 egységnek felel meg (beszámítva az állami áruvásárlásokat
is).
• Határozza meg:
a) Az állami vásárlások nagyságát
b) Az árupiaci egyensúlyt biztosító kamatlábat!
c) Amennyiben a pénzkeresleti függvény L= 1,5Y – 50 r, és az árszínvonal
P=0,8, akkor mekkora az a nominális pénzmennyiség, amely mellett a
pénzpiaci egyensúlyt is biztosítható?
d) Ha az állam a költségvetési deficitet az adók emelésével megszünteti,
akkor mekkora lesz az új egyensúlyi jövedelem (egy tizedesre kerekítve)
és az új egyensúlyi kamatláb?
a.
• T-Tr-G= -50
• 200-0-G= -50
• G=250
b.
• A fogyasztás nagysága:
• C=1300+0,6(4600-200)=3940
• Az egyensúly feltétele: Y=C+I+G
• 4600=3940+500-10r+250
• r=9%
c.
• M/P=MD
• M/0,8=1,5(4600)-50(9)
• M=5160
d.
• T’=250
• Az új IS-görbe egyenlete:
• Y=1300+0,6(Y-250)+500-10r+250
• LM-görbe:
• 5160/0,8=1,5Y-50r
• Y=4557,14, r=7,71
Expanzív költségvetési politika esetén a
kamatláb emelkedik, mivel
a. a kiszorítási hatás miatt csökkennek a beruházások és ezáltal
növekszik a kamatláb;
b. pénzkibocsátással finanszírozott költségvetési politika esetén
a növekvő pénzkínálat miatt emelkedik a kamatláb;
c. a növekvő adóterhek csökkentik a gazdaság szereplőinek
rendelkezésére álló pénz mennyiségét, s a kialakuló pénzpiaci
túlkereslet hatására növekedni fog a kamatláb.
d. a megnövekvő jövedelem miatt növekszik a pénzkereslet, s a
változatlan pénzkínálat mellett nő a kamatláb
e. a kereslet növekedése növeli az árszínvonalat, ami megemeli
a kamatlábat
Egy kormány célja a makrokereslet növelése. Abban az
esetben, ha a pénzpiac viszonylag kamatrugalmatlan, akkor
inkább
a. a költségvetési politika eszközeit érdemes
alkalmazni,
b. a monetáris politika eszközeit érdemes alkalmazni,
c. antiinflációs gazdaságpolitikát érdemes alkalmazni,
d. bármelyik gazdaságpolitika ugyanolyan
hatékonysággal alkalmazható.
e. Egyik válasz sem igaz.
Magas munkanélküliség mellett a „helyes”
pénzügyi politika:
a. csökkenteni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel
csökkenteni a makrokeresletet,
b. csökkenteni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel
növelni a makrokeresletet,
c. növelni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel
növelni a makrokeresletet,
d. növelni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel
csökkenteni a makrokeresletet.
e. Egyik válasz sem igaz.
Az alábbi gazdaságpolitikai intézkedések közül
melyiknek van kamatlábnövelő hatása:
a.
b.
c.
d.
e.
költségvetési deficit csökkenése,
a kötelező tartalékráta csökkentése,
a jegybank értékpapír-vásárlása,
az adó növelése.
Egyik válasz sem igaz.
Az IS görbe annál ……………., és így a fiskális politika annál
………., minél nagyobb a beruházások kamatérzékenysége.
a.
b.
c.
d.
e.
meredekebb, hatékonyabb;
meredekebb, kevésbé hatékony;
laposabb, hatékonyabb;
laposabb, kevésbé hatékony
a beruházások kamatérzékenységének semmi köze
az IS görbéhez
Egy gazdaság keresleti oldalát az IS/LM modell írja le. Az állam
növelni szeretné a foglalkoztatást, de változatlan kamatláb
mellett. Milyen gazdaságpolitikai kombináció biztosíthatja ezt
(tegyük fel, hogy az IS és LM a szokásos alakú)?
a. Expanzív fiskális politika és restriktív monetáris politika
együttes alkalmazása.
b. Expanzív fiskális politika és expanzív monetáris politika
együttes alkalmazása.
c. Restriktív fiskális politika és expanzív monetáris politika
együttes alkalmazása.
d. Restriktív fiskális politika és restriktív monetáris politika
együttes alkalmazása.
e. Önmagában az expanzív fiskális politika minden esetben
elegendő
Az adócsökkentés által kiváltott folyamat
sorrendje
a. adócsökkentés → jövedelemcsökkentés → árupiaci
túlkínálat → árszínvonal-csökkenés,
b. adócsökkentés → keresletnövekedés →
árszínvonal-emelkedés,
c. adócsökkentés → felhasználható jövedelem nő →
fogyasztási kereslet nő → beruházási kereslet nő →
jövedelemnövekedés,
d. adócsökkentés → felhasználható jövedelem nő →
adóterhek növekedése.
e. Egyik sem igaz.
A restriktív pénzpolitika azt jelenti, hogy
a. csökkentik a kamatlábat → csökken a pénzmennyiség →
csökken a kereslet → csökken a jövedelem,
b. a központi bank vásárol állami értékpapírokat → csökken a
pénzmennyiség → csökken a kereslet → csökken a
jövedelem,
c. a jegybank növeli a kötelező tartalékrátát → csökken a
pénzmennyiség → csökken a kereslet → csökken a
jövedelem,
d. a jegybank vállalkozók által kibocsátott értékpapírokat ad el
→ csökkenti a saját hitelezési lehetőségeit → csökken a
pénzmennyiség → csökken a kereslet → csökken a
jövedelem.
e. Egyik sem igaz.
Ha a kormány növeli az áruvásárlásra szánt kiadásait,
akkor
a. nő a kereslet, a forgalomban lévő pénzmennyiség és
a piaci kamatláb,
b. nő a kereslet és a piaci kamatláb, a forgalomban
lévő pénzmennyiség pedig változatlan marad,
c. csökken a kereslet és a kamatláb, de nő a
forgalomban lévő pénzmennyiség,
d. csökken a kereslet és a pénzmennyiség, de nő a piaci
kamatláb.
e. Egyik válasz sem igaz.
A kormányzat egyensúlyban lévő költségvetés megőrzése
mellett növelni kívánja a makrogazdaság kibocsátását. Ennek
érdekében
a. azonos mértékben emeli az adókat és a transzfereket,
b. azonos mértékben emeli a kormányzati kiadásokat és a
transzfereket,
c. azonos mértékben emeli a kormányzati kiadásokat és az
adókat,
d. azonos mértékben csökkenti a kormányzati kiadásokat és az
adókat.
e. Egyik előző válasz sem helyes.
•
•
•
•
Egy gazdaságban az autonóm fogyasztás 115, a
fogyasztási határhajlandóság 0,85. Az autonóm
beruházás 670, a kamatláb egységnyi változásának
hatására a beruházási kereslet 40 egységgel változik. Az
autonóm adók összege 500, emellett a jövedelmek után
20 százalékos lineáris adót is kell fizetni. A háztartási
transzferek összege 400. Az állam úgy szabályozza a
kormányzati vásárlásokat, hogy a költségvetési hiány
éppen a makrojövedelem 2 %-a legyen. Határozza meg a
megadott adatok alapján:
a kormányzati vásárlások értékét a jövedelem
függvényében
a makrogazdaság IS görbéjét r-re rendezett formában
a gazdaság egyensúlyi jövedelmét, a fogyasztás
nagyságát, valamint a költségvetés egyenlegét, ha a
pénzpiacokon kialakult kamatláb 10 %
• T-Tr-G= -0,02Y
• 500+0,2Y-400-G= -0,02Y
• G=100+0,22Y
• Y=C+I+G
• Y=115+0,85(Y-(500+0,2Y)+400)+67040r+100+0,22Y
• r=(800-0,1Y)/40
•
•
•
•
•
10= (800-0,1Y)/40
Y=4000
C=115+0,85(4000-(500+0,2(4000))+400)=
=2750
T-Tr-G=500+0,2(4000)-400-(100+0,22(4000)= 80
• Egy makrogazdaságban: autonóm fogyasztás 80, autonóm beruházás
300, fogyasztási határhajlandóság0,8, a beruházások változása egy
százalékos kamatlábváltozás esetén 10, a reál-pénzkereslet változása
egy százalékos kamatlábváltozás esetén 10, egységnyi
reáljövedelemhez tartozó pénzkereslet 0,4, a reál-pénzkeresletnek
autonóm tényezője nincs. A forgalomban lévő jegybankpénz
mennyisége 100. A kötelező tartalékráta 20 %. Az árszínvonal
rögzített: 1. Az állami költségvetés adóbevétele 150. A költségvetés
egyensúlyban van. A háztartások 50 egységnyi transzfert kapnak. A
gazdaságot munkanélküliség és kapacitáskihasználatlanság jellemzi.
• Számítsa ki az egyensúlyi kibocsátás szintjét!
• A költségvetés a rendelkezésére álló eszközökkel az egyensúlyi
jövedelem 10 százalékos növelését kívánja elérni. Számítsa ki, hogy az
egyes eszközök esetében milyen mértékű beavatkozásra van szükség!
• Javasoljon egy monetáris beavatkozást, amelynek következtében az
egyensúlyi kibocsátás szintje 10 százalékkal emelkedik!
Munkapiac
Munkanélküliség
Ha a munkanélküliek száma változatlan, akkor
nő a munkanélküliségi ráta, ha
a. a foglalkoztatottak száma emelkedik
b. a gazdaságilag aktív népesség száma csökken.
c. az inaktív népesség száma nő, miközben az aktív népesség
változatlan
d. minden előző esetben
e. az előzőekben felsoroltak egyike sem befolyásolja a
munkanélküliségi rátát
Ha a külföldről beáramló munkaerő növeli a
belföldi munkakínálatot, akkor
a. balra tolódik a munkakeresleti függvény és jobbra
tolódik a munkakínálati függvény,
b. jobbra tolódik a munkakínálati függvény és nő az
egyensúlyi reálbér,
c. jobbra tolódik a munkakeresleti függvény és az
egyensúlyi reálbér csökken,
d. a munkakínálati függvény jobbra tolódik, az
egyensúlyi reálbér pedig csökken.
e. Egyik sem igaz.
L2
Egy makrogazdaságban a termelési függvény: Y  5,5L  80
•
A népesség 400, ebből 250 a munkaképes, közülük 50 az
inaktív. Az aktuális reálbérszint 2,5. A munkakínálati
függvény
W
S
L  80  20
•
P
a. Mekkora a foglalkoztatottak száma és a makrogazdasági
kibocsátás az adott reálbérszint mellett?
b. Határozza meg a munkanélküliségi és aktivitási ráta
nagyságát!
c. Mekkora az önkéntes és kényszerű munkanélküliek
száma?
•
•
•
•
•
•
•
Munkakeresleti függvény:
w/P=5,5-L/40
LD=220-40(w/P)
LD=120
LS=180
A foglalkoztatottak száma 120
A kibocsátás: Y=480
• u=(180-120)/200=30%
• Aktivitási ráta=200/250=80%
• Kényszerű munkanélküliek száma: 180-120=60
• Önkéntes munkanélküliek száma: 200-180=20
Egy makrogazdaságról a következő adatok állnak
rendelkezésre:
A termelési függvény: Y =(KL)0,5. A rendelkezésre álló tőke
mennyisége 2500. A gazdaságban keletkező mindenkori
jövedelem 3/5-ét költik a háztartások fogyasztásra. A
gazdaság munkapiacán a kínálati függvény
LS=(2,5+0,5(w/P))2. A munkaerő egysége millió főben van
megadva. Az aktív népesség száma: 32 millió fő.
a. Határozza meg az egyensúlyi foglalkoztatottak számát!
b. A nominálbér rögzített, W=75. Mekkora lesz a potenciális
kibocsátáshoz tartozó árszínvonal nagysága?
•
•
•
•
•
Munkakereslet:
LD =2500/(4(w/P)2)
Egyensúlyi reálbér
w/P=5
Foglalkoztatottak száma: 25
• 5=75/P
• P=15
Infláció és munkanélküliség
Keresleti inflációt válthat ki
a.
b.
c.
d.
e.
az autonóm fogyasztás csökkenése,
a termelési tényezők drágulása,
az autonóm beruházások csökkenése,
a tartalékráta csökkentése.
Egyik válasz sem igaz.
Vágtató infláció esetén
a. nominálkamat magas, a reálkamat magas,
b. a nominálkamat magas, a reálkamat alacsony,
c. a nominálkamat alacsony, a reálkamat magas,
d. a nominálkamat alacsony, a reálkamat alacsony.
e. Egyik válasz sem igaz.
A rövid távú Phillips-görbe szerint
a. átváltás van a munkanélküliség és az infláció között.
b. minél magasabb a munkanélküliségi ráta, annál
nagyobb az inflációs ráta.
c. minél magasabbak a nominálbérek, annál nagyobb a
munkanélküliségi ráta
d. minél magasabbak a nominálbérek, annál nagyobb az
inflációs ráta
e. egyik válasz sem helyes
Válassza ki, melyik helyes!
a. Az infláció a pénz elértéktelenedését jelenti.
b. Az infláció rendszerint az árszínvonal tartós
növekedésében nyilvánul meg.
c. Az infláció a megszerzett jövedelmek
újraelosztásával jár együtt.
d. Mindegyik előző válasz helyes.
e. Egyik előző megállapítás sem helyes.
Döntse el, hogy az inflációra vonatkozóan melyik
állítás igaz!
a. A keresleti infláció esetén nő az árszínvonal, de a
jövedelem is nő.
b. A keresleti infláció esetén nő az árszínvonal, de
csökken a jövedelem.
c. A kínálati inflációt kiválthatják a kormány túlzott
kiadásai.
d. A kínálati infláció független a termelési költségektől.
e. Egyik sem igaz.
AS-AD modell
•
Egy országban a fogyasztási javak iránti kereslet 140, plusz
a magánszféra rendelkezésére álló jövedelem 80%-a. az
autonóm beruházás 400, a beruházási kereslet a kamatláb
egységnyi változására 20 egységnyi változással reagál. A
költségvetés egyensúlyban van, az adóbevételek és a
kormányzati kiadások összege egyaránt 300, transzferek
nincsenek. A nominális pénz kínálat 1800. A pénzkeresleti
függvény L=0,35Y-10r. A makrogazdaság kínálati
függvénye: YS=1700+100P.
a. Adja meg a gazdaság YD=f(P) típusú makrokeresleti
függvényét!
b. Határozza meg a gazdaság egyensúlyi kibocsátási szintjét,
és mutassa meg a kereslet összetételét ezen a szinten!
• IS-görbe:
Y=140+0,8(Y-300)+400-20r+300
LM-görbe:
1800/P=0,35Y-10r
Aggregált keresleti függvény:
Y=600/0,9+4000/P
• Az egyensúlyi kibocsátás az aggregált kereslet
és kínálat egyensúlyából alakul ki:
• 1700+100P=600/0,9+4000/P
• P=3, Y=2000, r=10%
• I=200, C=1500, G=300
• 3. Egy makrogazdaság ismert adatai a következők: az
autonóm fogyasztás 80, a megtakarítási határhajlandóság
0,2. Az autonóm beruházási kereslet 300. A kamatláb egy
százalékos változásakor a beruházási kereslet 10 egységgel
változik. Az autonóm adó 150, háztartások 50 egységnyi
transzfert kapnak. A költségvetés egyensúlyban van. A
pénzkeresleti függvény M=0,4Y-10i. A nominális
pénzkínálat 500. A rendelkezésre álló tőkeállomány 16. A
gazdaságra jellemző termelési függvény Q =(KL)0,5. A
gazdaságban érvényesülő árszínvonal 1. A
makrogazdaságban az aktív népesség 143 000 fő. Az
aktuális nominálbér 0,02
• Határozza meg a gazdaságban foglalkoztatottak számát és a
munkanélküliségi rátát!
• Elsőként az egyensúlyi jövedelmet kell
kiszámítani P=1 esetén.
• IS-görbe:
• Y=80+0,8(Y-150+50)+300-10r+100
• LM-görbe:
• 500/1=0,4Y-10r
• Y=1500, r=10%
• A foglalkoztatottak száma a termelési
függvényből számítható ki:
• 1500=(16L)0,5.
• L=140625
• Munkanélküliek száma 143000-140625=2375.
• Munkanélküliségi ráta: 2375/143000=1,67%

similar documents