A spiritualitás fogalma az Anonim Alkoholisták közösségében

Report
Madácsy József – Kelemen Gábor – Erdős Márta – Mihaldinecz Csaba
A spiritualitás fogalma az Anonim Alkoholisták közösségében
Az Anonim Alkoholisták (A.A.) meghatározása
Az Anonim Alkoholisták saját meghatározásuk szerint „olyan férfiak és nők közössége,
akik megosztják egymással tapasztalataikat, erejüket és reményüket azért, hogy
megoldhassák közös problémájukat, és segíthessenek másoknak felépülni az
alkoholizmusból. A tagság egyetlen feltétele az ivással való felhagyás vágya. Az A.A.tagság nem jár illetékkel vagy díjjal, mi önellátók vagyunk saját hozzájárulásainkból.
Az A.A. nem szövetkezik semmiféle szektával, felekezettel, szervezettel vagy
intézménnyel, nem politizál; nem kíván semmiféle vitába bocsátkozni, nem támogat, és
nem ellenez semmilyen ügyet. Elsődleges célunk józannak maradni, és segíteni más
alkoholisták józanodását.”
Az A.A. szakemberi irányítást nem igénylő, ön- és kölcsönös segítséget nyújtó
„laikus” sorstársi közösség. Átlagosan 10-20 főt számláló autonóm csoportokból épül
fel. Az első A.A. csoportot két alkoholista, Bill és Bob alapította 1935-ben az Egyesült
Államokban. A közösség az elmúlt 75 év során globális „szervezetté” növekedett,
világszerte mintegy 113 ezer csoportot foglal magába.
2. táblázat. Az A.A. nézetei és a protestáns teológia
néhány strukturális párhuzama Paul Antze szerint
Alkoholizmus – Józanság Bűn – Megváltás
Absztinenciaszegés =
Halál
Törvény megszegése =
Halál
Önerőből nem érhető el a Önerőből nem lehetséges
józanság
megváltás
A tehetetlenség miatti
A tehetetlenség miatti
kétségbeesés az önátadás kétségbeesés a megtérés
alapja
alapja
Büszkeség és
önközpontúság az
alkoholizmus gyökere
Gőg és önzés a
legnagyobb bűnök
Mint Paul Antze kimutatta, az A.A.
keresztény
gyökereit
őrzi,
hogy
figyelemreméltó strukturális párhuzamok
fedezhetők fel az A.A. elképzelései és a
protestáns teológia néhány vonása között
(2. táblázat). Más szerzők ugyanakkor,
mint Clinebell, éppen ennek ellenkezőjét,
az A.A. vallástól való különbözőségét
hangsúlyozzák. Ezek az érvek szerint az
AA
nagymértékben
különbözik
a
protestantizmustól: hiányzik belőle a
morális buzgalom, a pokol és a bűn
fogalma, illetve a büntető Isten képe.
Betegségkoncepció
Az A.A. világnézeti önértelmezése
Az A.A. kezdettől fogva elutasította kora általánosan bevett, az amerikai szesztilalom
számára is elvi alapot nyújtó nézetét, mely szerint az alkoholizmus bűn, morális
fogyatékosság vagy gyengeség. Ezekkel az elítélő, moralizáló elképzelésekkel szemben
fogalmazta meg az alkoholizmus betegségkoncepcióját. Az alkoholizmus eszerint
háromszoros betegség, amely egyidejűleg jelentkezik testi (eleinte „allergiának” vélték,
ma inkább alkohol-érzékenységnek tartják), mentális/pszichikai (obszesszió) és
spirituális (önközpontúság) szinten. Magát az ivást csupán a betegség tünetének
tekintik, gyökere spirituális szinten, az önközpontúságban ragadható meg. Kezelése
teljes absztinenciát követel, ez azonban önmagában nem elegendő, mert csupán
„szárazságot”, tagadásra épülő szenvedésteli állapotot eredményez. Az igazi cél a
„józanság” szabadsága, amely önerőből nem valósítható meg. A józanság eléréséhez az
önistenítő „alkoholista ego” feladására, egy saját felfogása szerinti Istennek vagy
Felsőbb Erőnek történő önátadásra , s egy ennek megfelelő spirituális életvitelre van
szükség.
Maga az A.A. nem tekinti önmagát vallási közösségnek. Története során már az első
években felmerült a dilemma, hogy hogy hányadán áll a közösség a vallással, Istennel. A
„konzervatívok” a keresztény vallásra kívánták alapozni a közösség szellemiségét, a
radikális „baloldaliak” – ateisták és agnosztikusok – éppen ellenkezőleg, magát az Isten szót
is törölni kívánták az A.A. szövegeiből.
A „liberálisok” mindeközben középen
egyensúlyoztak. Ugyan az Isten szót nem kívánták törölni, de azt sem akarták, hogy a
közösség vallásos legyen. „Spiritualitás: igen. De vallás: az nem – határozottan nem.” A
dilemmából végül a liberális nézet került ki győztesen, s az A.A. spirituális közösségnek
tekinti magát.
Az A.A. felépülési programja
Az A.A. a felépülés érdekében egy 12 lépésből álló, spirituális életvitelt ajánló
programot dolgozott ki:
1. Beismertük, hogy tehetetlenek vagyunk az alkohollal szemben –, hogy életünk
irányíthatatlanná vált.
2. Eljutottunk arra a hitre, hogy egy nálunk hatalmasabb Erő helyreállíthatja lelki
egészségünket.
3. Elhatároztuk, hogy akaratunkat és életünket a saját felfogásunk szerinti Isten
gondviselésére bízzuk.
4. Félelem nélkül mélyreható erkölcsi leltárt készítettünk magunkról.
5. Beismertük Istennek, magunknak és egy embertársunknak hibáink valódi
természetét.
6. Teljességgel készen álltunk arra, hogy Isten megszabadítson bennünket
mindezektől a jellemhibáktól.
7. Alázatosan kértük őt hiányosságaink felszámolására.
8. Listát készítettünk mindazokról, akiknek valaha kárára voltunk, és hajlandóvá
váltunk mindnyájuknak jóvátételt nyújtani.
9. Közvetlen jóvátételt nyújtottunk nekik, ahol lehetséges volt, kivéve, ha ez sérelmes
lett volna rájuk, vagy másokra nézve.
10.Folytattuk a személyes leltár készítését, és haladéktalanul beismertük, amikor
hibáztunk.
11.Igyekeztünk ima és meditáció útján elmélyíteni tudatos kapcsolatunkat a saját
felfogásunk szerinti Istennel, csak azért imádkoztunk, hogy felismerjük velünk
kapcsolatos akaratát, és hogy legyen erőnk a teljesítéséhez.
12.E lépések eredményeként spirituális ébredést éltünk át, megpróbáltuk ezt az
üzenetet alkoholistákhoz eljuttatni, és ezeket az elveket életünk minden dolgában
érvényre juttatni.
A spiritualitás jelentéstartalmai az A.A. közösségében
Az A.A. spiritualitásfogalma William James pragmatikus filozófiájának hatását tükrözi. A
spirituális szemlélet egyaránt felöleli a hitet és a rációt, közvetít a kettő között. Nem azt
mondja, mint Tertullianus, hogy „Hiszem, mert képtelenség.”, hanem azt, hogy „Hiszem,
mert működik.” Racionális dolog hinni abban, ami kipróbálása során működőnek bizonyul,
mégha annak mikéntje az értelem számára nem is látható be teljes mértékben.
A spiritualitás-fogalom kifejez egyfajta világnézetileg semleges hitet: a józanodás
programja igényel valamiféle hitet, de ezt nem köti egyetlen konkrét valláshoz, sőt egyetlen
világnézethez sem. A program követői éppúgy lehetnek bármely vallás hívei, mint nem
vallásosak. Az A.A. spirituális szemlélete csak azt szögezi le minimális feltételként, hogy a
józanodó fogadjon el egy saját felfogása szerinti, nála nagyobb hatalmat (Felsőbb Erőt), aki
– értelemszerűen – nem lehet a józanodó saját maga. Ha ateista vagy kételkedő, tekintheti a
természetet, az A.A. közösségét vagy bármi egyebet Felsőbb Erőnek.
Egy az A.A. 2009. évi magyarországi találkozóján készült kérdőíves vizsgálat (Madácsy)
eredményei szerint a közösségben egyaránt megtalálhatók a vallásos és nem vallásos hívők,
illetve a nem vallásosok (ateisták, agnosztikusok) (1. ábra). Az A.A.-ba lépést követően
drasztikusan csökken a nem vallásosok aránya, elsősorban a nem vallásos hívők javára.
Akik vallásosnak tekintik magukat, azok számára a Felsőbb Erő Isten, míg a nem vallásosok
általában az A.A. közösségét, vagy a Természetet, Univerzumot nevezték meg Felsőbb
Erőként. A nem vallásos hívők – akik a fenti spiritualitás fogalomhoz legközelebb állnak –
közül egyesek Istent, mások a Természetet vagy Univerzumot nevezték Felsőbb Erőnek,
vagyis ez a csoport valóban köztes helyen, közvetítő pozícióban van a másik kettő között.
1. ábra. Világnézet szerinti
megoszlás (%)
52.6
41.7
35.6
35.2
Az A.A.-ba lépés előtt (N=118)
Jelenleg (N=108)
Az A.A. keresztény gyökerei
22.2
Az A.A. kialakulásának első
1. táblázat. Az Oxford Csoport elveinek hatása
éveiben – kiválásáig – az Oxford
az A.A. programjára
Csoport körein belül működött,
Oxford Csoport
A.A.
felépülési programját az általa
programelemek
programelemek
követett spirituális életvezetési
→ Az alkohollal szembeni
Önátadás Istennek
elvektől kölcsönözte (1. táblázat).
(surrender)
tehetetlenség
Az Oxford Csoportot Frank
elismerése és egy
Buchman lutheránus lelkész
Felsőbb Erőnek történő
alapította 1921-ben Első Századi
önátadás (1-3. lépés)
Keresztény Közösség néven. A
→ Önvizsgálat (4. lépés)
Abszolút
mozgalom követői – mint eredeti
becsületesség
neve is mutatja – a keresztény
életvitel gyökereihez kívántak
Megosztás (sharing)
→ Jellemhibák megvallása
visszatérni, átadták életüket
Abszolút tisztaság
és törekvés azok
kiküszöbölésére (5-7. és
Istennek,
és
a
Szentlélek
10. lépés)
közvetlen útmutatásaira bízták
magukat. Nem tartották magukat
Jóvátétel
→ Másoknak okozott
önálló vallási felekezetnek, nem
károk jóvátétele (8-9.
fejtettek ki saját teológiai tanokat.
lépés)
Működésüket
különböző
Útmutatás (guidance)
→ Ima és meditáció, a
keresztény egyházakon belül
Felsőbb Erővel való
fejtették ki világszerte, New
kapcsolat elmélyítése,
Yorkban például a Kálvária
útmutatásának és
Episzkopális Egyház égisze alatt
segítségének kérése (11.
lépés)
tevékenykedtek. Pál rómaiakhoz
írt levele nyomán kialakított
Abszolút önzetlenség
→ Üzenetátadás (12.
elképzelésük szerint minden
Abszolút szeretet
lépés)
ember
bűnös,
s
ebből
Megosztás (sharing)
megszabadulni
csak
Isten
segítségével lehet.
A bűntől megszabadult, spirituálisan újjászületett, „megváltozott élet” vezérelvei a
„négy abszolút”: az abszolút becsületesség, tisztaság, önzetlenség és szeretet. A
„megváltozott élet” elérése és fenntartása az ún. „procedúrák” szerint az Istennek
történő önátadás, akaratának követése (útmutatás), az útmutatás közös ellenőrzése, a
bűnök megvallása (megosztás) és jóvátétele, illetve az üzenet továbbadása (megosztás)
révén lehetséges. Isten akaratának követése az „útmutatás” alapján történt, melyet a
megváltozottak hitük szerint közvetlenül Istentől vettek át, általában a reggeli imát
követő elcsendesedés alatt. Távlati céljuk az volt, hogy önmaguk megváltozásával és
mások változásának elősegítésével az irányítás végül globális szinten visszakerüljön
Istenhez, s így közreműködjenek a bűntől megrontott világ Krisztus általi
helyreállításában.
11.8
Vallásos
Nem vallásos
Hisz, de nem vallásos
A spiritualitás lényegi mozzanata az egyén saját felfogása szerinti Felsőbb Erővel való
kapcsolatának megélése, s ezzel együtt az ego elmozdítása a világ centrumából, hogy
valamilyen nagyobb egész részeként eszméljen önmagára, s a rész alázattal viszonyuljon az
őt hordozó egészhez.
 A spirituális életvitel – amelynek révén az egyén új módon kapcsolódik a világhoz – az én
önmagával, a „Másikkal” és a világgal való kapcsolatának feszültségmentesítését,
harmonizációját is magában foglalja, amely „lelki ébredést”, állandó lelki fejlődést implikál. A
spiritualitás az A.A.-ban sokak számára a „lelki életet”, az „önmagával törődést” és az
igazmondást, „parréziát” (Michel Foucault), a korábban letagadott érzelmek, én-aspektusok
megélését, az önelfogadást etc. jelenti.
 A spirituális szemlélet szerint az egyén lelki fejlődése sohasem valósítható meg mások
kárára. E szemlélet magában hordozza a közösségi létnek, az egyén „Másikkal” való
kapcsolatának a „profán” világban megszokottól eltérő minőségét. A profán világot a
versengés, az egyének közötti érdekellentétek, a „zéró összegű játékok” jellemzik, ahol az
egyik nyer, a másik veszít, s az erősebb uralkodik. Az A.A. közösségében ezzel szemben az én
és a másik szembenállása, érdekellentéte megszűnik, a versengés és uralkodás helyett a
„győztes-győztes játék”, a kooperáció és szolgálat kerül előtérbe. A másik szolgálata
nemhogy akadálya, hanem egyenesen feltétele a lelki fejlődésnek. A spirituális közösségben
zajló „tranzakciók” törvényei alapvetően eltérnek a materiális javakra fókuszáló csoportok
tranzakcióinak törvényszerűségeitől. Míg a materiális javak megosztásakor mindenkinek
kevesebb jut, addig a lelki javak megosztásakor egyszerre mindenki gyarapodik.
 Az A.A. által képviselt spiritualitás-fogalom fenti tartalmait tekintve így vagy úgy
valamennyiben közös az alkoholista ego önközpontúságának meghaladására törekvés.
Mindezek az aspektusok nyilvánvaló párhuzamokat mutatnak a különböző világvallásokban
megfogalmazott eszmékkel. Az A.A. nem törekszik saját „teológia” vagy tanrendszer
kidolgozására, hanem azt célozza, hogy nyitva álljon bármilyen világnézetű, segítséget
kereső alkoholista számára, feltéve, hogy hajlandó elutasítani az önistenítést, s elfogadni egy
saját felfogása szerinti Felsőbb Erőnek történő önátadás minimális feltételét.
A poszterprezentáció a K 68619-es számú OTKA pályázat támogatásával készült.

similar documents