az európai foglalkoztatási stratégia kialakulásának előzményei

Report
AZ EURÓPAI
FOGLALKOZTATÁSI
STRATÉGIA KIALAKULÁSÁNAK
ELŐZMÉNYEI,
FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE ÉS
JELENE
(1951/57) - 1997-2012
A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai
intézkedéseinek, dokumentumainak előtörténete (1951/571997)
ESZAK (1951)
RSZ (1957) – foglalkoztatást a piaci mechanizmusokra bízza
ESZA (1958; tényleges működés 1962-től)
ESZA új formában (1974-) ~ Közösségi „New Deal”
EEO (Egységes Európai Okmány 1986)
Foglalkoztatási helyzetkép Európában első kiadás (Employment in Europe, EiE) (1988)
Közösségi Charta a munkavállalók alapvető szociális jogairól (1989)
Maastrichti Szerződés (1992)
Fehér Könyv (1993) növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás
Esseni foglalkoztatáspolitikai prioritások (1994)
Kötelező éves Bizottsági foglalkoztatáspolitikai értékelés (1995)
A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai
intézkedéseinek, dokumentumainak fejlődése
(1997- (2012)-2020)
Amszterdami Szerződés (1997):
-új fogalmak, a közösségi foglalkoztatáspolitika teret nyer: FI, NAP, JER, OMC
Cardiff (1998)- NAPfE (NFA), 4 pillér a foglalkoztatáspolitikában
Köln, Európai Foglalkoztatási Paktum (1999)
Lisszaboni Csúcs (2000) 2010-re EU legyen a legversenyképesebb! (70% foglalkoztatottság)
Nizzai Nyilatkozat (2001)
Leakeni Nyilatkozat: Európai Szakszervezeti Szövetség (2001)
Stockholmi kiegészítések (2001): figyelmeztetés és újabb vállalások
Barcelonai Csúcs (2002) megtorpanás, átfogalmazás
Sapir- jelentés (2003);
Thessaloniki (2003) Az első 5 év értékelése (1998-2003) 3 új irányelv
Kok- jelentés (2004) I. és II.
Alkotmányos Szerződés aláírása (2004. október 29. Róma)
Francia és holland népszavazáson az Alkotmányos Szerződés elbukik (2005 tavasz-nyár)
Barroso- bizottság (2005)—új integrált FI 2005-2008
A „mini” Alkotmány elfogadása (német és portugál elnökségek 2007) és az ír népszavazás elutasítása (2008)
Új integrált irányelvek 2008-10-re és Nemzeti Reform Programok (NRP)
Európa 2020, Európai Szemeszter (2010-2020) - ESF integrációja a Európa 2020 IG-be
CSR (2011) – első országspecifikus ajánlások
ESF értékelés 1997-től
AZ EURÓPAI
FOGLALKOZTATÁSI
STRATÉGIA (EFS)
INTEGRÁCIÓJA AZ EURÓPA
2020 STRATÉGIÁBA
2012 State of the Union address: President Barroso calls
for a federation of nation states and announces blueprint
for deeper economic and monetary union
In his annual speech on the State of the Union, European
Commission President made a strong case for new direction
and a new thinking for Europe.
He sketched out the way towards more European unity to
overcome the crisis and maintain sovereignty in a globalised
world. "Globalisation demands more European unity. More
unity demands more integration. More integration demands
more democracy," he said.
2012. november 8.
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPA 2020
Az intelligens, fenntartható és
inkluzív növekedés stratégiája
Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htmv
EU 2020 prioritások (4)

Az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy leküzdje a
válságot, és megteremtse azokat a feltételeket, amelyek egy
versenyképesebb és magasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező
gazdaság létrehozásához szükségesek.
Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely
intelligens, azaz amelynek esetében az oktatási, a kutatási és az innovációs
beruházások hatékonyabbak, fenntartható mert kulcseleme az alacsony
szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és a versenyképes iparra való átállás,
és inkluzív, mivel nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és a
szegénység csökkentésére. A stratégia középpontjában öt ambiciózus
célkitűzés áll, amelyek a foglalkoztatással, a kutatással, az oktatással, a
szegénység csökkentésével és az éghajlatváltozással/energiaüggyel
kapcsolatosak.
A stratégia sikeres végrehajtásának érdekében az EU stabil és hatékony
gazdasági kormányzási rendszert fejlesztett ki, amely az EU és a
tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek koordinálására szolgál.
Az Európa 2020 integrált iránymutatás
1. iránymutatás: Az államháztartás minőségének és fenntarthatóságának biztosítása
2. iránymutatás: A makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelése
3. iránymutatás: Az euroövezeten belüli egyensúlytalanságok csökkentése
4. iránymutatás: A K+F-hez és innovációhoz nyújtott támogatások optimalizálása, a
tudásháromszög erősítése és a digitális gazdaság potenciáljának felszabadítása
5. iránymutatás: Az erőforrás-hatékonyság növelése és az üvegházhatású gázok
kibocsátásának csökkentése
6. iránymutatás: Az üzleti és fogyasztói környezet javítása és az ipari bázis
korszerűsítése
7. iránymutatás: A munkaerő-piaci részvétel növelése és a strukturális munkanélküliség
csökkentése
8. iránymutatás: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett munkaerő, a
munkaminőség fokozása és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése
9. iránymutatás: Az oktatási és képzési rendszerek teljesítményének javítása minden
szinten, valamint a felsőoktatásban részt vevők számának növelése
10. iránymutatás: A társadalmi összetartozás erősítése és a szegénység elleni küzdelem
Munkanélküliségi ráták szezonális kiigazításokkal: USA,
Japán, EU-27 és Euró Zóna-17
(2000. január – 2012. szeptember)
Európa 2020 és Magyarország
Uniós/
Foglalkoztatási K+F a Széndioxid- Megújul
EnergiaKorai
Felsőoktatás A szegénység
tagállami
ráta (%)
GDP %- kibocsátásó
hatékonyság – az
iskola%-ban
vagy
célkitűzések
ában
csökkentési energia energiafogyasztás elhagyás
társadalmi
célkitűzések
csökkentése millió
%-ban
kirekesztettség
2020-ra
tonnában
által
veszélyeztetett
emberek
arányának
csökkentése
Az EU
kiemelt
célja
Az EU-ra
vonatkozó
becsült
adat
Magyarország
75%
73,70-74%
75%
3%
-20%
(az 1990es szinthez
képest)
20%
az
energiahatékony
ság 20%-os
növelése,
amely 368 millió
tonna kőolajegyenértéknek
felel meg
10%
40%
20,000,000
2,65-20%
2,72% (az 1990es
szinthez
képest
20%
206,9 Mtep
10,3010,50
%
37,5038,0%
A
tagállamok
módszertani
eltérései
miatt az
eredmények
nem
számíthatók
ki
14.65
%
2,98
10%
30,3%
450 000
1,8%
10%
Európai szemeszter: Ki, mit és mikor csinál?
Európai
Bizottság
Január
Éves
növekedési
jelentés
(AGS)
bemutatása
Február
Az AGS
vitája
Európai
Parlament
Az AGS
vitája
Tagállamok
Április
Május
NRP-k és
CSP-k
értékelése
Az Európai
Unió Tanácsa
Európai
Tanács
Március
Az EU
tagállamok
reformprioritásaina
k
jóváhagyása
NRP-k és
SCP-k
elküldése a
Bizottságnak
Június
Ajánlások a
tagállamokn
ak az NRP-k
és a SCP-k
alapján
Egész évben:
A tagállamok
ajánlásokhoz való
igazodásának
peer-review-ja,
lehetséges
A
intézkedések
tagállamokn
mérlegelése
ak szóló
(Túlzott deficit
ajánlások
eljárás, Túlzott
formális
egyensúlyhiány
elfogadása
eljárás)
Ősszel:
A kormányok
nemzeti
A
gyakorlatuknak
tagállamokn
megfelelően
ak szóló
benyújtják vitára
ajánlások
a költségvetésvitája és
terveiket a
jóváhagyása
nemzeti
parlamenteknek
Kiemelt kezdeményezés: „Új készségek és
munkahelyek menetrendje”
E kezdeményezés célja a munkaerőpiac
korszerűsítése annak érdekében, hogy növeljük a
foglalkoztatottság szintjét, és biztosítsuk szociális
modelljeink fenntarthatóságát. Ez azt jelenti, hogy új
készségek elsajátításán keresztül lehetővé tesszük a
jelen és a jövő dolgozóinak, hogy könnyebben
alkalmazkodjanak az új feltételekhez, illetve
szükség esetén pályát váltsanak, hozzájárulva ezzel
a munkanélküliség csökkenéséhez és a
termelékenység növekedéséhez.
2014-2020
Országspecifikus ajánlások 2012 (HU)
foglalkoztatáspolitikai vonatkozások

(11) Az adóreform alacsony jövedelműekre gyakorolt
hatásainak ellensúlyozására bevezetett politikai
intézkedések (a minimálbér megemelése,
bérkompenzációs rendszer) nem járultak hozzá a
foglalkoztatottság növeléséhez, miközben a nők
munkaerő-piaci részvételének elősegítését célzó
intézkedések a jó irányba történő kis lépést jelentenek.
A munkát terhelő adók foglalkoztatás baráttá
alakítása és a nők munkaerő-piaci részvételének
további ösztönzése, így különösen a gyermekgondozási
és iskolára felkészítő létesítmények bővítése segítené a
foglalkoztatási ráta növelését.
Országspecifikus ajánlások 2012 (HU)
foglalkoztatáspolitikai vonatkozások
(12) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot átszervezték, ez
létszámcsökkenéshez vezetett, ami szembemegy a 2011-es ajánlásban
foglaltakkal. Az aktív munkaerőpiaci politikák terén bizonyos intézkedések,
melyek kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportokat célozzák meg,
például azok, melyek az Európai Szociális Alap programjai alatt futnak,
hitelesnek és lényegesnek tűnnek. Ugyanakkor más, a hátrányos helyzetű
csoportokat célzó intézkedések (pl. a közmunkák) várhatóan nem fognak
hozzájárulni a résztvevők nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedéséhez. A
közmunkák és az egyéb aktív munkaerőpiaci politikák finanszírozása közti
egyensúly megőrzése mellett haladéktalanul komoly lépéseket kellene tenni
a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megerősítése felé, a munkerőpiac
működésének fejlesztése, és a foglalkoztatottak számának növelése
érdekében. A munkaerő-piaci reformok lévén a növekedési lehetőségek
fokozása fontos lenne a magas külső és belső adósságból fakadó
sebezhetőség folyamatos csökkentéséhez is. Továbbá, a nemzeti
romaintegrációs stratégia nem vált központi elemmé más politikák terén.
Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/nd/csr2012_hungary_hu.pdf

similar documents