Agaricales

Report
Növényrendszertan gyakorlatok
2. gyakorlat
Erdőmérnöki szak
2012
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o.
Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.
Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo.
Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje
Agaricanae – Kalaposgombák felrendje
Boletales – Tinórugomba-alkatúak r.
Boletaceae – Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum,
Suillus, Xerocomus)
Agaricales – Csiperke-alkatúak r.
Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius)
Gasteromycetales – Pöfeteggombák r.
felr. Agaricanae – Kalaposgombák
r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak
cs. Boletaceae – Tinórufélék családja
• Hazánkban mintegy 70 faj
• Sok jó, ehető gomba, de vannak mérgezők is.
• A termőréteg nagyon könnyen leválik a kalapról.
• A csöves részt néha fátyol borítja.
• A spórák sima felszínűek, elliptikusak vagy orsó alakúak.
• A hús mindig lédús, puha; változó színű lehet.
r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak
cs. Boletaceae – Tinórufélék családja
Ízletes vargánya –
Boletus edulis
(úrigomba, igazgomba, szepe)
Boletus edulis – Ízletes vargánya
• A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodik,
barna, világosbarna, matt, finoman
nemezes.
• A termőréteg csöves, a kalap húsáról
könnyen lefejthető, fehér, sárga, majd
zöldessárga.
• A tönk vastag, a hengerestől a hasasig,
fehéres, világosbarna, a felső részén
sötétbarna hálózatos erezet található.
• A hús vastag, fehér, nem színeződő,
kellemes illatú, dióízű.
• Júniustól októberig.
• Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben.
• Ehető, árusítható, jól szárítható.
•Hasonlít hozzá a
nemezes kalapú,
végig hálózatos tönkű
nyári vargánya
(Boletus aestivalis).
r. Boletales – Tinórugomba alkatúak
Ízletes vargánya – Boletus edulis
Ízletes vargánya – Boletus edulis
Ízletes vargánya – Boletus edulis
Ízletes vargánya – Boletus edulis
Sátántinóru – Boletus satanas
• A kalap 5-15 cm átmérőjű, félgömb alakú, szabálytalanul
karéjos lesz; szürkésfehér, finoman nemezes.
• A tönk 10 cm körüli hosszú, feltűnően gumós, hasas, a kalap
közelében sárgás, kisszemű, vörös hálózat díszíti, lejjebb
kárminvörös.
• A csövek először halvány sárgák, végül zöldessárgák és
sérülésre kékeszöldek lesznek, a pórusok nagyon hamar vörösek
lesznek.
• A húsa fehéres, vágásra kékül.
• Júliustól szeptemberig.
• Kedveli a meszes talajú déli
lejtőkön kialakuló bükk- és tölgyerdőket.
• Mérgező,
súlyos gyomor- és bélpanaszokat okoz .
Sátántinóru – Boletus satanas
Sátántinóru – Boletus satanas
Sátántinóru – Boletus satanas
Farkastinóru – Boletus calopus (pachypus)
• A kalap félgömb, lassan szélesedik ki, pereme sokáig lehajlott
marad, olívszürke, bársonyos-nemezes, matt, nem tapadós.
• A pórusok citromsárga később olívszínűek, nyomásra
megkékülnek.
• A tönk 6-8 cm magas és 2-5 cm széles lehet, gumós-hasas
formájú, felül sárga színű és sárgás hálóval fedett, lejjebb vöröses
árnyalatú és vörös vagy barnásvörös hálózattal díszített.
• A hús sárgásfehér, nyomásra erősen kékül.
először összehúzó, utána többnyire keserű.
• Júniustól októberig.
• Savanyú talajú bükkösökben, tölgyesekben,
gyertyános-tölgyesekben található.
• Mérgező, gyomor- és bélpanaszokat okoz.
Íze
Farkastinóru – Boletus calopus
Farkastinóru – Boletus calopus
Farkastinóru – Boletus calopus
Farkastinóru – Boletus calopus
Barna érdestinóru – Leccinum scabrum
• A kalap domború, dohány-, feketésbarna
színű, kissé tapadós, vastag húsú. A kalap
bőre néha a kalap szélén túlér.
• A termőréteg a tönk előtt felkanyarodik, a
tönk körül árkot alakít ki, a kalapról könnyen
lefejthető, fehéres majd barnás színű.
• A tönk 5-15 cm hosszú, fehér alapon
szürkésbarnán, feketésen pikkelyes.
• A hús szürkésfehér, vágásra nem vagy csak
kissé szürkülhet, íze enyhe, szaga nem
jellegzetes.
• Júniustól októberig.
• Nyírfák alatt nő.
• Fiatalon ehető, árusítható.
Barna érdestinóru – Leccinum scabrum
Barna érdestinóru – Leccinum scabrum
Barna érdestinóru – Leccinum scabrum
r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak
Leccinum nemzetség
r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak
cs. Boletaceae – Tinórufélék családja
Suillus nemzetség
Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru – Suillus granulatus
• Gyakran nagyobb csoportokban megjelenő.
• A kalap 3-10 cm átmérőjű, domború, majd
ellaposodó. Sárga, okker, vagy világos
barna, nyálkás, ragadós. A kalapbőr
könnyen lehúzható.
• A csöves termőréteg sárgák, tejszerű nedvet
választ ki, ezek megszáradnak.
• A tönk hengeres, sárgás, megbarnuló
szemcsék vannak rajta.
• Májustól novemberig.
• Kéttűs fenyők alatt növő, gyakori faj.
• Ehető, árusítható.
Szemcsésnyelű
(fenyő)tinóru – Suillus
granulatus
Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru – Suillus granulatus
Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru – Suillus granulatus
Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru – Suillus granulatus
Barna gyűrűstinórú – Suillus luteus
• A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodó,
rendszerint sötétbarna, felülete nyálkás,
ragadós. A kalapbőr lehúzható.
• A csövek eleinte szűkek, sárgák, majd
barnásak.
• A tönk hengeres, fehéres gallérja van,
melyet később a spórák barnásra
festenek; a gallér felett sárgás, alatta
fehéres.
• Májustól novemberig.
• Kéttűs fenyők alatt nő.
• Ehető, árusítható.
Barna gyűrűstinórú – Suillus luteus
Barna gyűrűstinórú – Suillus luteus
Barna gyűrűstinórú – Suillus luteus
Barna gyűrűstinórú – Suillus luteus
r. Boletales – Tinórugomba alkatúak
Barna gyűrűstinóru – Suillus luteus
Molyhos tinóru – Xerocomus subtomentosus
• A kalap 5-10 cm átmérőjű, félgömb, majd
ellaposodó. Barna, világos barna, okkeres
árnyalatú, bársonyos.
• A csövek tágak, a tönkre lefutók, élénk
sárgák. A pórusok nyomásra gyengén
kékülhetnek.
• A tönk lefelé vékonyodó, gyakran görbe;
Sárgás-barna, felülete gyakran pontozott.
• A hús sárga, enyhe szagú és ízű.
• Májustól októberig.
• Lomb- és fenyőerdőben. Gyakori.
• Ehető, árusítható faj.
r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak
cs. Boletaceae – Tinórufélék családja
Molyhos tinóru –
Xerocomus subtomentosus
Molyhos tinóru – Xerocomus subtomentosus
Molyhos tinóru – Xerocomus subtomentosus
Xerocomus subtomentosus – Molyhos tinóru
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o.
Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.
Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo.
Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje
Agaricanae – Kalaposgombák felrendje
Boletales – Tinórugomba-alkatúak r.
Boletaceae – Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum,
Suillus, Xerocomus)
Agaricales – Csiperke-alkatúak r. (Amanita, Agaricus,
Macrolepiora, Lepiota, Pleurotus, Lepista,
Armillariella, Marasmius, Omphalotus,
Tricholomopsis, Coprinus, Inocyce,
Hypholoma)
Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius)
Gasteromycetales – Pöfeteggombák r.
Agaricales – Csiperke-alkatúak r.
Agaricales
Amanita – galóca nemzetség
•közepes vagy nagy termetűek
•a kalapszél gyakran bordázott
•fehér lemezek (kevés kivétel)
• teljes és részleges burok
• ált. fejlett gallér
• pettyek v. bocskor
• mikorrhizásak
• mérgezők, néhány ehető
Agaricales r.
Gyilkos galóca - Amanita phalloides
Gyilkos galóca – Amanita phalloides 
• A kalap 5-15 cm, olajzöldtől az egészen
sárgásig, néha fehéres, a széle világosabb,
felülete selymes, fénylő, benőtten szálas.
• A lemezek szabadon, sűrűn állók, fehérek,
a tönköt nem érintik.
• A tönk akár 20 cm hosszú, lefelé
vastagodó, márványozott felületű; fehér
lelógó gallérja és nagy, tövén bő, elálló,
fehér bocskora van.
• A hús fehér, édeskés illatú, a burgonyára
emlékeztető ízű.
• Júniustól novemberig.
• Főleg tölgy alatt növő gombafaj.
• Halálosan mérgező
Gyilkos galóca – Amanita phalloides
Gyilkos galóca – Amanita phalloides
Gyilkos galóca – Amanita phalloides
Gyilkos galóca – Amanita phalloides
Hosszú lappangási idejű mérgezések (4 órától több napig)
Gyilkosgalóca-mérgezés (phalloides-szindróma, ciklopeptid
mérgezés)
• Halálos kimenetelű mérgezések 90-95 %-át alkotja.
•A halálozási szám Magyarországon évente 10 körül van.
•Tünetei: A mérgezés lefolyása jellegzetesen két fázist mutat. A
lappangási idő 6-24 óra (legtöbbször 8-12 óra).
• Kezdetben gyomorpanaszok, majd csillapíthatatlan hányás,
hasmenés, láz, kiszáradásveszély (gasztrointesztinális fázis).
• Az akut tünetek egy-két nap múlva csökkennek, de ezután
következik be a májkárosodás, májmegnagyobbodás, sárgaság,
gyomor- és bélvérzések, öntudatzavar stb. (májkárosodási vagy
hepatorenális fázis).
• A máj mellett jelentősen károsodhat a vese is. Súlyos esetben egykét héten belül halálhoz is vezet.
• Hatóanyagai: amatoxinok (a szervezet nem tudja lebontani),
fallotoxinok és a virotoxin.
•Egy termőtest egy négytagú családnak elegendő halálos dózist
tartalmaz.
•A tünetek csak akkor jelentkeznek, ha a méreg a tápcsatornából
felszívódott.
•A májsejtekben megszűnik a fehérjeszintézis, és kb. 48 óra múlva a
sejtek elhalnak.
•A sejtmembránokat is károsítják, gátolják a sejtosztódást.
•Alkalmazott terápia:
•a toxin eltávolítása a béltraktusból és a vérből,
•A szervezet víz- és elektrolit-háztartásának visszaállítása,
•Kemoterápia: májvédőszerek, C-vitamin, antibiotikumok,
•Végső esetben májátültetés.
•A letalitás 10-15 %-ra csökkenthető.
Az amatoxin és fallotoxin LD50 értékei különböző fajoknál (mg/kg)
(LD50 érték: a kísérleti állatok felénél pusztulást okozó mennyiség)
Állatfaj
Amatoxin Fallotoxin
Fehér egér
0,4-0,8
1,8-2,2
Fehér patkány
2,8-3,5
1,1-1,4
Nyúl
0,1-0,2
1-2
Aranyhörcsög
-
0,5-0,7
Macska
0,5
-
Tacskó
0,1
-
Sertés
0,1-0,2
-
Béka
2-5
-
Csiga
20
-
Ember
0,1
-
• Előidéző gombafajok: gyilkos galóca, fehér galóca, kistermetű
őzlábgombák (vörhenyes, húsbarnás őzlábgomba)
gyilkos galóca
vörhenyes őzlábgomba
fehér galóca
húsbarnás őzlábgomba
Agaricales r.
Párducgalóca - Amanita pantherina
Párducgalóca – Amanita pantherina
• A kalap 5-15 cm átmérőjű, sötét vagy
szürkésbarna, széle mélyen bordázott, sok fehér
petty díszíti.
• A sűrű, puha és szabadon álló lemezek kifejlett
állapotban is fehérek maradnak.
• A tönk karcsú 5-15 cm hosszú, fehér, töve
peremes, gumós, kicsit feljebb gyűrűszerű zóna
van, bocskora nincs, gallérja gyengén fejlett,
fehér, lelógó, bordázottság nélküli.
• Húsa puha, vizenyős, fehér, retekszagú, édeskés
ízű.
• Júniustól novemberig.
• Savanyú talajú fenyő-, tölgy- és bükkerdőkben nő.
• Mérgező.
Párducgalóca – Amanita pantherina
Párducgalóca – Amanita pantherina
Párducgalóca – Amanita pantherina
Párducgalóca – Amanita pantherina
Párducgalóca típusú mérgezés (Pantherina szindróma)
•Rövid lappangási idő (0,5-3 óra) és alkoholmámorhoz hasonló
tünetek jellemzik
•Az alkoholfogyasztáshoz hasonló érzelmi állapot (felfokozott
érzelmi állapot, heves beszéd, erős motorikus nyugtalanság,
vitustánc, személyiség-, tér- és időérzékelési zavarok) jön létre,
amelyet a beteg káros utóhatás nélkül kialszik.
•A tüneteket a gombák iboténsav és muszkazontartalma hozza létre,
amely muszcimollá alakul át. A muszcimol az iboténsavnál 5-ször
hatásosabb. A muszcimol a gamma-aminovajsav (GABA)
neurotranszmitter molekula szerkezeti analógja, és hatása ezen
alapul.
• Mivel a toxin a szimpatikus idegrendszerre hat, ezért
gombaatropinnak is nevezik. A felsorolt vegyületek nemcsak a
melegvérűekre bódító hatásúak, hanem rovarölő (légyölő) hatásukról
is nevezetesek.
•Kezelése tüneti.
•A légyölő galócát szibériai, indiai kultúrák népei és magyar
sámánok is használták
•Előidéző gombafajok: párducgalóca, légyölő galóca
párducgalóca
légyölő galóca
Légyölő galóca – Amanita muscaria
• A 10-20 cm átmérőjű kalap domború,
majd ellaposodik, piros vagy
narancssárga, rajta fehér pettyek vannak,
• A lemezek fehérek, sűrűn állnak, nem
nőnek a tönkhöz.
• A fehér tönk gumós tövű, bocskora nincs,
nagy, lelógó, cafrangos gallérja van, tövét
rücskös övek díszítik.
• Augusztustól novemberig.
• Erősen savanyú talajú lomb- és
fenyőerdőkben nő.
• Mérgező.
Agaricales r.
Légyölő galóca - Amanita muscaria
Légyölő galóca – Amanita muscaria
Légyölő galóca – Amanita muscaria
Légyölő galóca – Amanita muscaria
Légyölő galóca – Amanita muscaria
Agaricales r.
Légyölő galóca
Amanita muscaria
Császárgalóca – Amanita caesarea
• Kalapja 6-20 cm átmérőjű; fiatalon félgömb
alakú, majd ellaposodik; élénk narancssárga,
narancsvöröses; széle bordázott.
• Lemezei sűrűn és szabadon állók, szélesek;
élénk aranysárgák.
• Tönkje 8-16 cm hosszú, 1-2 cm vastag,
hengeres; citromsárga vagy aranysárga, fejlett
gallérja szintén sárga; nagy, fehér, elálló,
zsákszerű bocskora van.
• Júniustól októberig.
• Savanyú talajú lomberdőkben növő faj.
Hazánkban egyre ritkábban fordul elő,
kímélendő.
• Ehető, árusítható.
Agaricales r.
Császár galóca - Amanita caesarea
Császárgalóca – Amanita caesarea
Császárgalóca – Amanita caesarea
Agaricales r.
Császár galóca - Amanita caesarea
Agaricaceae - Csiperkefélék
Agaricus spp. – Csiperke nemzetség
 Kis vagy közepes termetű a termőtest.
 A kalap domború, gyakran szögletes, lehet pikkelyes.
 A lemez fiatalon rózsás vagy szürkés, később csokoládébarnára
színeződik.
 A spórapor vörösesbarna.
 A tönk változatos, több fajnál gumós.
 Általában van gallér.
 Húsuk fehér, sárgul vagy vörösödik.
 A hús szaga fontos bélyeg lehet.
 Lomb- és fenyőerdőkben, füves helyeken.
 A többség ehető, a kellemetlen szagú, sárguló húsú fajok
enyhén mérgezők.
Agaricales
Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis
Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis
• A kalap 10-15 cm átmérőjű, ellaposodik, fehéres,
krémszínű, nyomásra sárguló, bársonyos,
bolyhos, esetleg fehéresen pikkelyes.
• A lemezek piszkosfehérek, majd
csokoládébarnák.
• A tönk a töve felé vastagodó, gyakran kissé
gumós. Fehér, nyomásra sárgul. A gallér jól
fejlett, alul fogaskerékszerűen díszített.
• A hús vastag, jóízű, keserűmandulára
emlékeztető illatú. Sérülésre nem változik a
színe.
• Májustól novemberig.
• Erdőszéleken, ligetes, füves helyeken, réteken.
Gyakori.
• Ehető, árusítható.
Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis
Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis
„Boszorkánykör”
„Ördögök és boszorkányok tánca”
- Magpáros hifa kihajt, elindul
az új micéliumtelep képzése
- egyirányban hajtanak a talajban
- hifák az évelő füvek gyökérzetével
szimbiózisba lépnek
- Termőtestképzés a micélium legerősebb részén: a „kör” külsején
Főként pereszkék, csiperkék,
galócák
Agaricales r.
Őzlábgombák (Macrolepiota, Lepiota nemzetség)
Macrolepiota sp. – Őzlábgomba nemzetség

 A termőtest nagy, általában húsos, a kalap szivacsos.
 A kalap kúpos, majd tányérszerűen kiterül, közepén púpos
marad.
 A kalap felületén általában barna, felszakadozó,
tetőcserépszerűen álló pikkelyek találhatók.
 A lemezek hasasak, a tönk körül gyűrűben nő össze
(kollárium), fehérek.
 A tönkön mozdítható vastag gyűrű található.
 A tönk bázisán többnyire nagy gumó fejlődik.
 A spórapor többnyire fehér színű.
 Szaprotrófok.
 Ehetők.
Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera
• A kalap nagy, 30 cm-t is elér, fiatalon dobverő
alakú, később esernyőszerűen kiterül, de a közepén
púpos marad. Alapszíne fehéres, letörölhető, barna,
koncentrikus pikkelyekkel díszített.
• A lemezek fehérek, a tönk körül gyűrűben
összenőnek.
• A tönk karcsú, hengeres, a tövén gumóval, fehéres
alapon barnán márványozott, a kalapból
kifordítható, csöves. Vattás, összetett gallérja
elmozdítható.
• A hús puha, a tönkben szívós, nem színeződik.
• Májustól novemberig.
• Világos, ligetes erdőkben, erdőszéleken. Gyakori.
• Ehető, árusítható.
Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera
Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera
Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera
Nagy őzláb – Macrolepiota procera
Agaricales
Nagy őzláb(gomba) - Macrolepiota procera
Agaricales
Nagy őzláb(gomba) Macrolepiota procera
Agaricales
Nagy őzláb(gomba) - Macrolepiota procera
Lepiota sp. – Őzlábgomba nemzetség 
 Kis vagy közepes termetű a termőtest.
 A kalap kúpos, kiterülő, a közepén gyakran púp marad.
 Az alapszínnél sötétebb színű pikkelyek koncentrikusan
helyezkednek el.
 A lemezek fehérek.
 A tönk karcsú, rajta vékony gallér van, a gallérzóna alatt
gyakran pikkelyes, pelyhes, gyapjas, szemcsézett.
 A tönk a kalapból nem (vagy nehezen) fordítható ki.
 A hús gyakran kellemetlen szagú, de lehet kellemes,
édeskés is.
 Szaprotrófok.
 Gyakran bolygatott helyen fordulnak elő.
 Mérgezők, vannak súlyosan mérgezők is.
Vörhenyes őzláb – Lepiota helveola
• A kalap kicsi, 1-8 cm, kezdetben kúpos, ellaposodik, de a közepe
púpos marad. Fehéres rózsás alapszínű, rozsdabarna körkörös
pikkelyekkel díszített.
• A lemezek szabadok, sűrűn állnak, fehérek, néha kicsit
barnulnak.
• A tönk karcsú, vékony, alul kissé gumós, fehéres, vagy halvány
vöröses. A gallér múlékony, hártyás, szakadozó.
• A hús fehér, megtörve vörösödik, a tönk alján vöröses. Szaga és
íze nem jellegzetes.
• Júliustól novemberig.
• Lomb- és fenyőerdőkben,
bokros helyeken.
• Erősen mérgező.
füves,
Vörhenyes őzláb – Lepiota helveola
Agaricales
Vörhenyes őzláb(gomba) - Lepiota helveola
Agaricales
Laskagomba – Pleurotus nemzetség
Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus
• A termőtest rendszerint csoportosan jelenik
meg.
• A kalap max. 15-20 cm átmérőjű,
ellaposodó, nyelv, vagy lapát formájú.
Kékesfeketés, szürkésbarna színű.
• A lemezek fehéresek, a tönkre lefutók.
• A tönk oldalt álló, fehéres, rendszerint
vaskos.
• Októbertől decemberig.
• Lombos fák törzsén, tuskóján
• Ehető, árusítható.
Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus
Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus
Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus
Agaricales
Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus
Agaricales
Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus
Agaricales
Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus
Agaricales
Pereszkék - Lepista nemzetség
Lepista – Tölcsérgomba, pereszke
 A termőtest közepes- vagy nagytermetű
 Húsos, változatos színű, gyakori a szürke
 Ellaposodó kalap, egyes esetekben erősen tölcséres
 A lemezek szélesen a tönkre nőnek, egyes csoportoknál lefutók
 A hús több fajnál jellegzetes szagú, fűszeres, virágillatú, dohos,
lisztszagú
 A spórapor színe csoportelválasztó bélyeg
 Szaprotrófok
 Lomb- és fenyőerdőkben nőnek
 A fajok többsége ehető, néhány faj étkezésre alkalmatlan
Lila pereszke – Lepista nuda
 A kalap 5-15 cm, kezdetben félgömb alakú, majd
ellaposodó, gyengén tölcséresedő, széle fiatalon
begöngyölt, ibolyásbarna, barna, csupasz.
 A lemezek sűrűn állnak, ibolyásak, a tönkre
pereszkefoggal lefutók. A spórapor ibolyásfehér.
 A tönk 5-10 cm hosszú, bunkó alakú, ibolyás, a
csúcsán fehéresen deres.
 Húsa vastag, lilás, kellemes illatú, jóízű.
 Szeptembertől decemberig.
 Lomb- és fenyőerdőkben,
vastag avar alatt növő faj.
 Ehető, árusítható.
Lila pereszke –Lepista nuda
Agaricales
Lila pereszke – Lepista nuda (Tricholoma nudum)
Agaricales
Lila pereszke – Lepista nuda (Tricholoma nudum)
Agaricales
Lila pereszke – Lepista nuda (Tricholoma nudum)
Szürke tölcsérgomba – Lepista nebularis
 A kalap 6-15 (20) cm, domború, majd hamarosan kiterül,
többé-kevésbé tölcséres. A színe szürke, hamubarna,
barnásszürke, fiatalon hamvas.
 A halványsárga lemezek sűrűn állók, keskenyek és egy
kicsit lefutnak a tönkre. A kalap húsáról lefejthetők.
 A felfelé elvékonyodó tönk belseje eleinte szivacsos
szerkezetű, idővel üreges lesz. A színe fehéres vagy
világosszürke, a felszíne finoman szálas.
 Húsa vastag, jellegzetesen
fűszeres szagú és ízű.
 Szeptembertől novemberig.
 Lombos-, vegyes- és
tűlevelű erdőkben.
 Ehető, de megárthat.
Szürke tölcsérgomba – Lepista nebularis
Szürke tölcsérgomba – Lepista nebularis
Szürke tölcsérgomba – Lepista nebularis
Agaricales
Szürke tölcsérgomba –
Lepista nebularis
Agaricales
Armillariella - tuskógomba nemzetség
Armillariella - Tuskógomba
 Középtermetű termőtest
 A kalap púpos, közepe finoman pikkelyes; mézszínű,
sárgásbarna
 A lemezek erősen vagy kissé lefutók; fehéres, krém, idősödve
rozsdásan foltosodik
 A tönk egyenletes vastagságú; galléros vagy nem, gyakran
szálas díszítésű; több faj csoportos
 A hús kalapban vékony, rugalmas, a tönkben szívós, gyakran
jellegzetes szagú, fanyar ízű
 A spórapor fehér-krém színű
 Szaprotróf vagy parazita
 Élő vagy elhalt fán, gyökéren
 Ehetőek, de egyes fajok csak 20 perc főzés után
• Armillariella mellea – Gyűrűs tuskógomba
Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea
 A kalap 2-12 cm, félgömb alakú, majd
ellaposodik, sárgás, sárgásbarna, középen
letörölhető, sötétebb, szálas pikkelyekkel.
 A lemezek a tönkre kissé lefutók, megbarnulnak,
rozsdabarnán foltosodnak.
 A tönk vékony, 5-12 cm hosszú, többnyire
csoportos, sárgás vagy barnás, gallérja fehéres,
alatta pikkelyes felületű a tönk.
 Húsa sárgásfehér, jellegzetes szagú, kissé fanyar.
 Szeptembertől novemberig.
 Főleg hűvösebb időben gyakori, tuskókon nő,
gyertyános-tölgyesben, gyümölcsösökben.
 Kalapja ehető, árusítható, de nyersen mérgező, 20
percig főzni, sütni kell!
Agaricales
Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea
Agaricales
Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea
Agaricales
Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea
Agaricales
Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea
rhizomorfa
Agaricales
Szegfűgombák – Marasmius nemzetség
Marasmius - Szegfűgomba
 Kistermetűek, a megszáradt gomba felnedvesítve újra feléled
 A kalap domború, majd ellaposodó, egyes fajoknál bemélyedő;
széle több fajnak bordázott; néhány faj higrofán
 A lemez lekerekítetten a tönkre nő vagy szabad
 A lemez fehéres,krémszínű, okkeres
 A tönk szívós, rostos
 A hús gyakran jellegzetes illatú, szagú
 A spórapor fehéres
 Szaprotróf
 Fű között, ágakon, levélen, lomb- és fenyőerdőkben
 Ehetők, vagy étkezésre alkalmatlanok
Marasmius oreades – Mezei szegfűgomba
Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades
• Apró gomba, kalapja 2-7 cm átmérőjű, eleinte
domború, később ellaposodik, de közepe
púpos marad. Széle gyakran hullámos,
bordázott, színe halványokkeres, zsemleszínű,
a kalap közepe higroszkópos.
• A lemezek ritkán állók, vastagok, különböző
hosszúságúak, nem mindegyik éri el a tönköt,
krémszínűek. Spórái fehérek.
• A tönk vékony, hengeres, 4-7 cm hosszú, a
kalappal megegyező színű, szívós rostos.
• Húsa kellemes, fűszeres szagú és ízű.
• Áprilistól decemberig.
• Füves helyeken, legelőkön, gyakori.
• Kalapja ehető, árusítható.
Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades
Agaricales
Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades
Agaricales
Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades
Agaricales
Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades
Agaricales
Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades
Agaricales
Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades
Agaricales
Világító tölcsérgomba – Omphalotus nemzetség
Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius
• Kalapja 4-20 cm, kezdetben domború, később
tölcséresedő, narancssárga, narancsvörös,
rozsdaszínű, benőtten, sugarasan szálas.
• Lemezei sűrűk, mélyen lefutók,
narancssárgák, később kifakulnak.
• Tönkje 4-12 cm hosszú, gyakran görbe,
narancssárga, barnásvöröses, felülete szálas.
• Húsa sárgás, narancsos, szaga nem
jellegzetes, íze savanykás.
• Júniustól novemberig.
• Lomberdőben, fatuskókon, vagy azok
tövében, csoportosan növő, gyakori faj.
• Mérgező, hánytató hatású.
Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius
Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius
Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius
Agaricales
Világító tölcsérgomba –
Omphalotus olearius
Tricholomopsis -Pereszke
 Közepes vagy nagy termetűek
 A kalap domború, majd kiterülő, tölcséressé válik
 A lemez többé-kevésbé lefutó
 A tönk gyakran bunkósodik, máskor elvékonyodik
 Gyakran jellegzetes illatúak
 A spórapor fehér
 Szaprotrófok
 Korhadó faanyagon fordulnak elő
 A többség étkezésre alkalmatlan
Bársonyos (fa)pereszke – Tricholomopsis rutilans
 Kalapja 5-12 (20) cm átmérőjű; domború, majd
ellaposodik; sárga színű felületét bíborvörös nemez
borítja
 Lemezei a tönkre foggal ránőnek; sárgák; élük
többé-kevésbé fűrészes.
 Tönkje 6-10 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag; gyakran
görbe, többnyire csoportos; sárga alapon
bíborvörösen nemezes, pikkelyes.
 Húsa a kalapban vastag, a tönkben szálas;
kesernyés ízű.
 Júliustól novemberig
 Luc- és kéttűs fenyő tuskóin növő, gyakori faj.
 Íze miatt fogyasztásra nem ajánlható.
Agaricales
Bársonyos (fa)pereszke – Tricholomopsis rutilans
Agaricales
Bársonyos (fa)pereszke – Tricholomopsis rutilans
Agaricales
Bársonyos (fa)pereszke – Tricholomopsis rutilans
Agaricales
Tintagomba nemzetség –
Coprinus sp.
• egyenes, üreges tönk
• gyakran csoportos
• elfolyósodó kalap
Coprinus sp. – Tintagomba nemzetség
 A termőtest apró vagy közepes
 A kalap kúp alakú, néhány fajnál kiterül
 A lemezek szabadon állnak, feketék lesznek, majd
elfolyósodnak
 A tönk vékony, törékeny, gallér lehetséges, gyakran csoportos
 A hús elfolyósodó
 A spóraszín barna, fekete
 Szaptrotrófok
 néhány faj ehető, a többi nem fogyasztható
 coprint tartalmazhatnak, mely az alkohol-dehidrogenáz enzimet
blokkolja, alkohol nem fogyasztható 3 napig
Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus
• A kalap 5-15 cm átmérőjű, fiatalon tojás alakú, majd
a széle felhasadozik, felpöndörödik. Alapszíne fehér,
közepe barnás, felületén barnás, gyapjas, pelyhes
pikkelyekkel.
• A lemezek sűrűn állók, kezdetben fehéresek, majd
sötétednek, feketések lesznek és elfolyósodnak.
• A tönk karcsú, hengeres, kissé gumós lehet az alján,
csöves. Gyűrű szerű gallérja múlékony.
• A hús vékony, törékeny, fűszeres illatú, ízű.
• Áprilistól novemberig.
• Füves helyeken, utak mentén, szerves anyagban
gazdag területen. Gyakori.
• Fiatalon ehető.
Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus
Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus
Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus
Agaricales
Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus
Agaricales
Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus
Agaricales
Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus
Diszulfirám típusú mérgezés (tintagombamérgezés,
koprinuszszindróma)
•Gomba és alkohol egyidejű fogyasztásakor lép fel a mérgezés,
alkohol nélkül a gomba nem mérgező.
•Tünetei: A megbetegedés a néhány perctől 72 óráig tartó
tünetegyüttest jelent a gomba fogyasztása után.
• Pár perc múlva megfigyelhetők a tünetek: forróságérzet, intenzív
vörösödés az arcon, nyakon, mellkason; izzadás, remegés,
jellegzetes fémes íz a szájban, szívdobogás, vérnyomásesés,
kollapszus.
• Az esetek nagy részében a tünetek néhány óra (2-4 óra) múlva
spontán elmúlnak, terápia nem szükséges.
• Komplikációk csak különleges esetekben pl. magas vérnyomásos
vagy szívbeteg személyeknél adódik. Mindenesetre ajánlatos
mindenféle alkoholfogyasztást (pl. még egy üveg sört is!) 3 napig
felfüggeszteni.
•A tüneteket a gomba koprin hatóanyaga okozza, amely
megakadályozza az alkohol lebomlását.
•Előidéző fajok: ráncos tintagomba, valószínűleg a változékony
tinóru is. Újabban a gyapjas tintagomba és a kerti tintagomba ilyen
hatását kizárják.
ráncos tintagomba
változékony tinóru
Agaricales
Inocybe – Susulyka nemzetség
• A termőtest kicsi vagy közepes.
• A kalap kiterül, de púp marad a közepén, gyakrabban
sugarasan szálas, pikkelyes, behasadozó, több faj
fátyolmaradvánnyal díszített.
• A lemez a tönkre nő vagy a tönköt érintő; fiatalon sok fajnál
múlékony pókhálószerű fátyol fedi; fiatalon halvány, majd
piszkosbarna színű lesz.
• A tönkön gallér vagy gallérzóna
ritka; több fajnál gumós
• A hús gyakran feltűnően kellemes
szagú: virág, körte ill. gyümölcs,
muskátli vagy édeskés illatú, több
fajnak undorító, föld vagy
lisztszaga van.
•
•
•
•
Néhány faj zöldül, vörösödik, van feketedő is.
A spórapor dohánybarna, piszkosbarna.
Mikorrhizások, egy faj szaprotróf.
Erdőben, talajon, mohában, bolygatott, bokros helyen, egy
faj fán nő.
• Mérgezők.
Inocybe fastigiata – Kerti susulyka
Téglavörös susulyka – Inocybe patouillardii
• A kalap 2-8 cm átmérőjű, kúpos, később kiterül, közepe púpos
marad, fehér, később rózsás, téglavörös vagy pirosas, felülete
erősen sugarasan szálas, széle gyakran berepedezik.
• A lemezek a tönkhöz nőttek, vagy felkanyarodók
• A tönk 2-8 cm hosszú, hengeres, fehéres, később barnás, felülete
finoman pelyhes-korpás.
• A hús puha, törékeny, tönkben szálas, kellemes, gyümölcsre,
virágra emlékeztető (gyakran émelyítően erős) illatú.
• Júniustól októberig.
• Lomb- és fenyőerdők talaján
• Súlyosan mérgező.
Téglavörös susulyka – Inocybe patouillardii
Téglavörös susulyka – Inocybe patouillardii
Agaricales
Téglavörös susulyka – Inocybe patouillardii
Rövid lappangási idejű mérgezések (15 perctől 4 óráig)
Susulyka vagy muszkarin típusú mérgezés (muszkarin-szindróma
•A légyölő galócáról kapta nevét, később kiderült, hogy a faj csak kis
mennyiségben tartalmaz muszkarint, más méreganyagokat tartalmaz
nagyobb mennyiségben, ezért másik mérgezési csoportba került.
•Tünetei: A mérgezés lappangási ideje rövid (15 perc-2 óra,
legtöbbször 15-30 perc).
• A jellegzetes, paraszimpatikus idegrendszeri tünetek (izzadás,
remegés, könnyezés, nyálfolyás) jelentkeznek kezdetben. A pulzus
lassul, a pupilla beszűkül, a vérnyomás csökken.
• Asztmához hasonló légszomj és látási zavarok is felléphetnek.
• A mérgezés végkimenetele a dózistól függően akár halálos is lehet.
Egereknél a letális dózis 0,46 mg/kg, embernél a halálos dózist kb.
180 mg-ra becsülik.
• Hatóanyaga: muszkarin.
•Az ingerület átvitelben szerepet játszó acetilkolin átalakítását
végző enzimet gátolja.
•Ellenszere az atropin, amely a szimpatikus idegrendszert stimulálja
•Előidéző fajok: susulykagombák (pl.: téglavörös, kerti), fehér
tölcsérgombák (pl.: mezei, viaszfehér), kígyógombák (pl.:
retekszagú, rózsáslemezű).
téglavörös susulyka
kerti susulyka
viaszfehér tölcsérgomba
mezei tölcsérgomba
retekszagú kígyógomba
rózsáslemezű kígyógomba
Sárga kénvirággomba - Hypholoma fasciculare
•A kalap 2-8 cm, félgömb alakú, kissé kúpos,
ellaposodó, kénsárga, a közepén narancsos vagy
rozsdabarna.
•A lemezek a tönkhöz nőttek, sűrűn állnak, fiatalon
kénsárgák, később zöldesek, végül feketésbarnára
színeződnek a spóráktól. A fiatal gombán a
lemezeket finom, pókhálószerű burok takarja.
•A tönk 5-10 cm hosszú, hengeres, gyakran görbe,
csoportos, felül sárga, lefelé haladva rozsdabarna.
•Húsa puha, sárga, dohos szagú, keserű ízű.
•Áprilistól novemberig.
•Elsősorban lombos fák korhadékán növő,
csoportosan megjelenő, gyakori faj.
•Mérgező, gyomor-bélpanaszokat okoz.
Sárga kénvirággomba - Hypholoma fasciculare
Sárga kénvirággomba - Hypholoma fasciculare
Agaricales
Sárga kénvirággomba – Hypholoma fasciculare
r. Agaricales
Sárga kénvirággomba – Hypholoma fasciculare
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o.
Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.
Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo.
Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje
Agaricanae – Kalaposgombák felrendje
Boletales – Tinórugomba-alkatúak r.
Boletaceae – Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum,
Suillus, Xerocomus)
Agaricales – Csiperke-alkatúak r. (Amanita, Agaricus,
Macrolepiora, Lepiota, Pleurotus, Lepista,
Armillariella, Marasmius, Omphalotus,
Tricholomopsis, Coprinus, Inocyce,
Hypholoma)
Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius)
Gasteromycetales – Pöfeteggombák r. (Geastrum, Phallus,
Scleroderma, Lycopercon)
Russulales – Galambgomba alkatúak
Galambgomba nemzetség – Russula sp.
• rövid, egyenes tönk
• tölcséresedő kalap
• sűrűn álló, törékeny, fehér lemezek
Kékhátú galambgomba - Russula cyanoxantha
• A kalap 5-15 cm, félgömb alakú, majd a közepe benyomottá
válik. Változatos színű, ibolyászöld, ibolyáskék, olívzöld,
rózsáslila. Legritkább esetben kék.
• A lemezek fehérek, tönkhöz nőttek, szabályosan, küllőszerűen
állnak, hajlékonyak, rugalmasak.
• A tönk 5-10 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, zömök, fehér,
néha a tövén ibolyás futtatással, töve kihegyesedő.
• A hús fehér, kemény, pattanva törik,
a kalapbőr alatt lilás színű lehet,
dióra emlékeztető ízű.
• Júniustól októberig.
• Lomb- és fenyőerdőben növő gyakori faj.
• Ehető, árusítható faj.
Kékhátú galambgomba - Russula cyanoxantha
Kékhátú galambgomba - Russula cyanoxantha
Kékhátú galambgomba - Russula cyanoxantha
Russulales – Galambgomba alkatúak
Kékhátú galambgomba – Russula cyanoxantha
Russulales – Galambgomba alkatúak
Kékhátú galambgomba – Russula cyanoxantha
Russulales – Galambgomba alkatúak
Kékhátú galambgomba – Russula cyanoxantha
Russulales – Galambgomba alkatúak
Lactarius - Tejelőgomba
 A termőtest kicsi-nagy termetű.
 A kalap: ellaposodik, középen benyomott vagy tölcséres lesz;
több fajé zónázott.
 A lemez a tönkre nő vagy lefutó; gyakoriak a köztes vagy
villásan elágazó lemezek, sokszor a tejnedv miatt foltos.
 A tönk hengeres, a bázisnál elkeskenyedő.
 A hús szferocisztákat (kerek sejtek) tartalmaz; vékonyfalú
hifákban tejnedv vagy savószerű lé van; színe fontos határozó
és csoportelválasztó bélyeg (fehér, sárga vagy hosszabbrövidebb idő után sárgul, narancsszínű, vérvörös vagy
narancsból lesz vörös, fehérből vörös vagy rózsaszínű lesz,
szürkül, lilul).
• Csak kevés faj enyhe ízű, a többség keserű vagy csípős; a legtöbb faj
szagtalan, néhány faj azonban jellegzetes szagú.
• A spórapor fehér, krém, okker.
• Mikorrhizás fajok.
• Lomb- és fenyőerdőben, gyakran egy-egy fafajhoz kötötten.
• Néhány faj ehető, a többség étkezésre alkalmatlan, egy-egy faj
mérgező.
Lactarius deliciosus – Ízletes rizike
Lactarius piperatus - Fehértejű keserűgomba
Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus
• Kalapja 5-15 cm, domborúból hamar kiterülő, majd tölcséresedő,
széle sokáig aláhajló, felszíne csupasz, matt, száraz időben
repedezik, színe fehéres.
• Lemezei sűrűn állók, tönkre lefutók, fehér-krémszínűek, halvány
okkerbarnásan foltosodhatnak.
• Tönkje 3-10 x 1-3 cm, hengeres, fehér, okkerfoltos lehet, felülete
csupasz.
• Húsa fehér, kemény, sérülésre
bőséges fehér tejnedvet ereszt,
amely égetően csípős, szagtalan.
• Júliustól októberig.
• Lomb- és fenyőerdőkben.
• Csak sütve fogyasztható.
Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus
Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus
Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus
Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus
Russulales – Galambgomba alkatúak
Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus
Ízletes rizike – Lactarius deliciosus
• A kalap kiterülő, tölcséressé válik, átmérője 4-15 cm. Pereme
sokáig begöngyölt marad. Színe narancsvöröses, halvány
narancsokker vagy narancs-rókaszínű, körkörösen sávozott,
zöldesen foltosodik.
• A lemezek sűrűn állnak, a kalaphoz hasonló színűek, a tönkre kissé
lefutók. Érintésre lassan zöldesre színeződnek.
•
A tönk 4-8 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, üregessé válik, a
töve néha kifejezetten elkeskenyedik. Kalapszínű, a felületén kicsi,
sötétebb, lapos gödröcskék láthatók.
• A hús fehér, pattanva törik, narancsszínű
tejnedvet ereszt, amely megzöldül.
Enyhe ízű, gyengén gyümölcsillatú.
• Júniustól novemberig.
• Fiatal kéttűs fenyők alatt található
• Ehető, árusítható.
Ízletes rizike – Lactarius deliciosus
Ízletes rizike – Lactarius deliciosus
Ízletes rizike – Lactarius deliciosus
Russulales – Galambgomba alkatúak
Ízletes rizike – Lactarius deliciosus
Russulales – Galambgomba alkatúak
Ízletes rizike – Lactarius deliciosus
Lucfenyvesi rizike - Lactarius deterrimus
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o.
Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.
Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo.
Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje
Agaricanae – Kalaposgombák felrendje
Boletales – Tinórugomba-alkatúak r.
Boletaceae – Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum,
Suillus, Xerocomus)
Agaricales – Csiperke-alkatúak r.
Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius)
Gasteromycetales – Pöfeteggombák r.
Geastraceae - Csillaggombafélék cs. (Geastrum)
Phallaceae - Szömörcsögfélék cs. (Phallus)
Sclerodermaceae - Áltriflafélék cs. (Scleroderma)
Lycoperdaceae - Pöfetegfélék cs. (Lycopercon)
Pöfeteg-félék – Gasteromycetales (Gasteromycetes)
Geastrum - Csillaggomba
 Kis-, középes termetűek.
 Fiatalon gömbölydedek, majd külső burkuk csillag alakúan
lebenyekre szakad.
 A külső burok vastag, bőrszerű, néhány fajnál higrometrikus.
 A belső burok a gömbölyű nyeles vagy nyél nélküli termőrészt
borítja, sima, felnyílik, így kiszabadul a spórapor.
 Termőrésze a termőtest egészét kitölti.
 Húsa fehéres, puha, majd barnává, porcossá válik.
 Spórapora barna.
 Szaprotrófok.
 Lomb- és fenyőerdőben, füves helyeken nőnek.
 Étkezésre alkalmatlanok.
Erdei csillaggomba – Geastrum fimbriatum
• Termőteste gömb alakú, 2-5 cm-es, krémszínű, félig a
földben van; majd a külső burok csillag alakban 7-8
lebenyre felszakad, kihúzza a termőtestet a talajból; a belső
burok ülő, felül csőrszerű nyúlvánnyal.
• Termőrétege a termőtest belsejében található.
• A külső burok elszárad, a belső burok pergamenszerű lesz,
belsejében az érett spórák
barna tömegével.
• Júliustól októberig.
• Talajon, lomb- és fenyőerdőben.
• Étkezési értéke nincs.
Pöfeteggombák - Gasteromycetales
Erdei csillaggomba – Geastrum fimbriatum
Gasteromycetales
Erdei csillaggomba – Geastrum fimbriatum
Gasteromycetales
Erdei csillaggomba – Geastrum fimbriatum
Phallus - Szömörcsög
 A kifejlett termőtest közép-nagytermetű, fiatalon kisközéptermetű, gömbszerű („boszorkánytojás"), a föld alatt
fejlődik, külső burka bőrszerű, fehéres, puha tapintású, alján
micéliumzsinórral;
 később tojás alakura megnyúlik, a talajból kissé kiemelkedik,
piszkosfehér, okkeres vagy lilás színű lesz
 a gomba a külső burkot felszakítja és a tönk néhány óra alatt
magasba emeli a süveget.
 A süveg olajzöldes színű, felülete gödrös; nyálkás csúcsán
fehéres gyűrű van; a tönk vastag hengeres, üreges, fehér színű,
alsó részén a burok maradványa, a bocskor található
Erdei szömörcsög – Phallus impudicus
• Fiatalon a boszorkánytojás gömbölyű, 3-6 cm,
átmérőjű, a föld alatt fejlődik ki,
alján micéliumzsinór van.
• A süveg 3-8 cm, harang alakú, csúcsos,
felül lyukas, olívzöldes, felülete gödrös, nyálkás.
• A tönk hosszú, hengeres, üreges, szivacsos
állományú, színe fehér, alján bocskor található.
• A termőréteg a süveg gödrös felületét borítja,
folyékony, büdös, dögszagú, a spórákat
rovarok terjesztik.
• Júniustól októberig.
• Lomb- és fenyőerdőkben, helyenként
tömegesen előforduló faj,
főleg száraz, meleg időben gyakori.
• Fiatalon, tojás alakjában ehető.
Erdei szömörcsög – Phallus impudicus
Gasteromycetales
Erdei szömörcsög – Phallus impudicus
Gasteromycetales
Erdei szömörcsög – Phallus impudicus
Scleroderma - Áltrifla
 Kis-, közepes termetű, gömbölyded, ülő vagy kis tönkje van,
alján vékony micéliumköteggel
 A burok lehet vastag, kemény vagy vékony, törékeny, sárgás,
okkeres, repedező vagy szemölcsös.
 Éréskor a burok szabálytalan repedéssel felnyílik, a spórák
kiszóródnak.
 Termőrésze a termőtest egész belsejét kitölti.
 Húsa fiatalon rugalmas, hamar megsötétedik, márványossá
válik, majd termőrétege szétporlik.
 Spórapora barna.
 Szaprotrófok.
 Lomb- és fenyőerdőkben, egyes fajok réteken, legelőkön
fordulnak elő.
 Mérgezőek.
Áltrifla – Scleroderma vulgare
• A termőtest gömbölyded, zárt, kissé lapított, 4-8 cm átmérőjű, alján
többnyire gyökérszerű micéliumköteg található.
• Burka vastag, kemény, sárgás, okkeres színű, felületén felrepedező,
pikkelyes, szemölcsös.
• A spórák a termőtest belsejében keletkeznek.
• A hús merev, bőrszerű, eleinte szürkésrózsás, majd márványozottan
bíborfekete, belsejében a termőréteg éretten porszerű, fekete, szaga
kellemetlen, íze nem jellegzetes.
• Júniustól októberig.
• Savanyú talajú lomb- és
fenyőerdőben, sokszor
mohapárnában fordul elő.
• Mérgező.
Gasteromycetales
Áltrifla – Scleroderma vulgare
Áltrifla – Scleroderma vulgare
Lycoperdon - Pöfeteg
 Kis vagy közepes termetű, gömbölyű vagy körte alakú
 A külső burok fehéres, szemcsés, tüskés, a belső sima, érett
állapotban a tetején keletkező nyíláson távozik a spórapor.
 A termőtest alsó részén szivacsos, meddő rész található.
 Termőrésze a termőtest felső, kiszélesedő harmadában
található.
 Húsa fiatalon rugalmas, fehér, később szivacsszerű,
sárgászöldes, majd elfolyósodik és szétporlik, a meddő rész
megszürkül.
 Spórapora barna.
 Szaprotrófok.
 Lomb- és fenyőerdők talaján, korhadt faanyagon fordulnak elő.
 Amíg belsejük fehér, ehetőek.
Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum
• 3-8 cm magas, 2-6 cm széles, a termőtest körte
formájú, enyhén púpos, alsó fele tönkszerű,
elkeskenyedő. Színe fehéres, később okkeres,
felületén fehéres, könnyen letörölhető
szemcsék vannak.
• A spórák a termőtest felső, kiszélesedő
részének belsejében képződnek, éréskor a
termőtest csúcsán nyílás keletkezik, melyen át
távoznak a spórák.
• A hús kezdetben rugalmas, fehér, majd sárgás
vizenyős. Fiatalon kellemes szagú és ízű.
• Júniustól novemberig.
•
Lomb- és fenyőerdők talaján, néha korhadó
tuskón, csoportosan megjelenő faj.
• Fiatalon ehető.
Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum
Gasteromycetales
Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum
Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum

similar documents