A jólét szerepe megítélése a migrációban az els* világháború alatt

Report



Társadalom tagjai között vannak:
hierarchikus különbségek, egyenlőtlenségek:
foglalkozási presztízs, képzettség, kereset
nem hierarchikus különbségek, eltérések: nem, vallás,
etnikum, lakóhely








Anyagi – és nem anyagi jól-lét
Objektív jól-lét jellemzők:
Makro szinten: GDP
Mikro szinten: kereset mértéke
Szubjektív jól-lét jellemzők:
Makro szinten: Boldogság / Elégedettség nemzet szinten
Mikro szinten: Boldogság / Elégedettség az egyén szintjén
Easterlin paradoxon: az objektív és szubjektív jól-lét összefüggései nem
egy-az egyben feleltethetőek meg egymásnak, egy darabig áll csak
fenn az egyenes arányosság. A „jóléti kritikus pont” felett a gazdaság
már nem befolyásoló tényező, vagy legalábbis nem olyan erősségben,
mint a kritikus pont alatt.


Easterlin
paradoxon
mondanivalóját jól érzékelteti
a következő grafikon:
Az idősoros adatok arról
árulkodnak, hogy a vizsgált
országok esetén az 1946 és
1989 közötti időszakban a
folyamatos
és
jelentős
gazdasági fejlődés egyáltalán
nem társult a boldogságszint, a
szubjektív jól-lét növekedésével
(Diener 1999).
Az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét
változása 1946 és 1989 között
Franciaországban, Japánban és USA-ban
Forrás: Diener et al. 1999: 276-302
A szubjektív jól-lét azt mutatja, hogy az emberek
hogyan, milyen módon értékelik a saját életüket, mind
kognitív, mind affektív síkon.
 Az a személy rendelkezik magas szubjektív jól-léttel, aki
az életét kielégítőnek látja, és pozitív érzelmeket
gyakran, negatív érzelmeket ritkábban él meg.
 A szubjektív jól-lét három összetevője az élettel való
elégedettség, a pozitív érzelmek magas szintje és a
negatív érzelmek alacsony szintje.
Az országok kulturális dimenzió szerint elkülönített klaszterekbe foglalhatók,
ha a gazdasági és a szubjektív jólléti vetületből indulunk ki (Inglehart,
Klingemann 2000).
Anyagi helyzet és
történelmi örökség
A materiális értékek és az önkifejezés értékei az egyik dimenziót képezik. A
túléléssel, biztonsággal, és az anyagi javak fontosnak tartásával
kapcsolatos értékek mezeje felől halad a jobb oldali mező felé,
amelynek végén olyan értékek helyezkednek el, mint a szabad
választás fontossága, az élettel való elégedettség, tolerancia, a
szabadság.
A tradicionális értékrendben az olyan hagyományos és közösségi értékek
helyezkednek el, mint a család, a nemzeti kötelékek, vallásosság és a
társadalmi rend értékeinek támogatása, illetve az abortusz, a válás és
az eutanázia elutasítása. Az ellenkező oldalon, a szekuláris értékek
csoportjában a szekuláris, racionális, individualista értékek állnak, ahol
fontosabb érték az egyén és az egyéni teljesítmény, valamint tolerált
az abortusz és a válás (Inglehart – Welzel 2005).
Forrás: Inglehart, Klingemann (2000: 174)
A világ országainak elhelyezkedése az
értéktengelyek mentén
Forrás: Inglehart, Welzel (2005: 64)
Geert Hofstede 5 dimenziót állapít meg a különböző kultúrák jellemzésére.
hatalmi távolság, a bizonytalanság kerülése, az individualizmus-kollektivizmus
kérdése, a maszkulinitás és femininitás, valamint az időorientáció.
 Hofstede minden dimenzió mentén sorba állítja az általa vizsgált országokat. Például
a maszkulinitás sorban Magyarország a 3. helyen szerepel, Szlovákiát és Japánt
követve, míg az Arab Államok is csak a 31-32. helyet foglalják el. Ezen a listán a
Skandináv térség az utolsó pozíciókat tölti be, például Norvégia a 73., míg
Svédország a 74. a maszkulinitási indexüket tekintve. Ezek az országok a feminin
kultúrákhoz sorolhatóak, vagyis konszenzuskeresők, családcentrikusak és az élet
minőségére koncentrálnak (Falkné Bánó 2008).
 Általánosságban elmondható, hogy az alacsony maszkulinitási indexű országokban
(Pl. Svédország (5/100), Dánia(8/100), Norvégia(16/100), Franciaország (43/100)
nagyobb a gyermekvállalási kedv. Magyarországon ez az érték 88/100.


Traits of Masculinity / Femininity
social norms
politics and economics
religion
work
family and school
High Masculine
Low Masculine (Feminine)
ego oriented
relationship oriented
money and things are important
quality of life and people are important
live in order to work
work in order to live
economic growth high priority
environment protection high priority
conflict solved through force
conflict solved through negotiation
most important in life
less important in life
only men can be priests
both men and women as priests
larger gender wage gap
smaller gender wage gap
fewer women in management
more women in management
preference for higher pay
preference for fewer working hours
traditional family structure
flexible family structure
girls cry, boys don’t; boys fight, girls don’t
both boys and girls cry; neither fight
failing is a disaster
failing a minor accident
Összefüggés látszik a kulturális dimenzió szerint elkülönített,
gazdasági és a szubjektív jól-léti vetületből kiinduló
boldogság-besorolások és Geert Hofstede 5 dimenzós
kultúra-besorolása között.(PDI = Hatalmi táv., IDV = Individualizmus - Kollektivizmus, MAS =
Maszkulinitás – Femininitás, UAI = Bizonytalanságkerülés, LTO = Időorientáció)
Country PDI IDV
MAS
UAI
LTO
Denmark
18
74
16
23
Netherlands
38
80
14
53
44
Norway
31
69
8
50
20
Sweden
31
71
5
29
33
Kvantitatív vizsgálat
 Kérdőív kérdései:
 A kérdések első része a személyes adatok után
érdeklődik: Nem, kor, családi állapot. Majd ezt
követően a vágyott családi állapotra kérdez rá.
 Összesen 102 fő töltötte ki a kérdőívet, ebből 62 nő és
40 férfi adott válaszokat a kérdésekre, mindannyian
Budapesten élnek.
 22 és 70 éves korosztályból kerültek ki a válaszadók.

30
29
28
27
26
25
24
23
22
21
20
19
18
17
16
15
14
13
12
11
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1
0
nők
férfiak
házasság
élettársi
egyedülálló
szingli
Az egyedülálló és
szingli distinkciót
azért építettem bele
a
válaszalternatívákba,
hogy kiderüljön, a
megkérdezettek
kényszerűségből
egyedülállóak vagy
választottan szinglik.
40
35
30
25
nő
20
15
10
5
0
házasság
élettársi
egyedülálló
Nemzetközi felmérés:
Magyarországon az emberek számára
még mindig fontos a házasság, ami
ellentétes képet mutat Nyugat-Európával.
A
felmérésből
kiderül,
hogy
3
megkérdezett felnőttből 2 életcéljának
tartja a házasságot (Magyarország 64%).
Ezzel messze meghaladjuk a 46%-os
európai átlagot. Míg máshol teljesen
elfogadott felfogás, hogy a hosszú távú
kapcsolat egyenértékű a házassággal
(európaiak
77%-a
gondolkodik
így),
addig
Magyarországon ez az arány csupán 51%.
Ez is mutatja, hogy a
magyarokban még él a házasságkötés
hagyománya (MFOR 2007a).
Forrás: Magyarország társadalmi atlasza, Központi Statisztikai Hivatal
Budapest, 2012
A termékenység csökkenését befolyásolja a társadalom családi állapot szerinti
átrendeződése, mivel az egyre nagyobb számot kitevő hajadon, özvegy és
elvált nők termékenységi mutatója alacsonyabb, mint a házasságban élőké,
annak ellenére, hogy egyre gyakrabban létesítenek élettársi kapcsolatot.
 2011 elején a 15 éves és idősebb népesség kevesebb mint fele, 45 %-a volt
házas, 2001 óta a nőtlenek, hajadonok részesedése 27 százalékról 33 %-ra, az
elváltaké 9-ről 11 %-ra emelkedett, az özvegyeké 10% körül maradt.

A házasságkötések száma évek óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat,
az utóbbi évtizedben 35 ezer és 46 ezer közötti házasságkötést regisztráltak
évente országosan. Ezzel szemben a válások évenkénti száma 24 – 25 ezer
körül ingadozott, vagyis a házasságkötéseknek már több, mint a fele válással
végződik.
 Ezt az is jól mutatja, hogy az ezer házasságkötésre jutó válások száma
folyamatosan emelkedik: 2011-ben 652 válás jutott ezer házasságkötésre





A nemi szerepek a társadalom által elfogadott viselkedési formák összességét határozzák meg mind a
férfiakra, mind a nőkre nézve.
A férfiak esetében is tapasztalható számottevő változás, elsődleges szerepük, hogy biztosítsák a család
megélhetését, ám érdekes tendencia, hogy a GYED-en levő férfiak száma jócskán megugrott az elmúlt
évek során. Például 2002-ben a gyermekkel otthonmaradók csupán 0,4%-a volt férfi, míg ez az adat 2009-re
már 3,6 %-ra ugrott Magyarországon. Ez a tendencia a munkanélküliségre, valamint a nők egyre nagyobb
arányú iskolázottságára vezethető vissza. Valamint szemlélteti a szerepeltolódást, a kiegyenlítettebb
családon belüli munkamegosztást (Nagy-Pongrácz 2011).
A női szerepek jelentős változáson mentek keresztül a kétkeresős családmodell általánossá válása óta, mivel
már nem csak a hagyományos családösszetartó és anyaszerep az elfogadott, hanem a dolgozó nő is egy
természetes állapot lett. Mindemellett a női vezetőkkel szemben még mindig sok az előítélet és az
ellenszenv, pedig mára már ez korántsem új keletű jelenség. A nők számának folyamatos növekedése a
felsőoktatási intézményekben egyértelműen magával vonja a női karrierigény növekedését is, ezért a női
nemi szerepek tovább bővülnek.
Manapság az anyaszerep alacsony társadalmi presztízzsel jár, nem tulajdonítanak neki akkora jelentőséget,
mint amit valójában jelent. Ráadásul anyagilag sem olyan mértékben támogatott, hogy megélhetést
biztosítson a gyermek(ek) és az anya számára, főleg, ha a nő egyedül neveli a gyermek(ek)et. Ennek
következtében, mérlegelve a helyzetet, a nők többsége úgy dönt, hogy amint csak lehet, visszaáll a
munkába.

A nők kereső tevékenységéből és reprodukciós feladataik ellátásából
származó konfliktusok mérsékelhetők, sőt kiküszöbölhetők lennének, a
családi, háztartási feladatoknak, a házastársak közötti egalitáriánusabb
megosztásával. A férfiak aktívabb részvétele az otthoni feladatok
ellátásában nemcsak a nők munkavállalását, szakmai előmenetelét
könnyíti meg, de pozitívan hat a gyermekvállalási hajlandóságra is. A
skandináv országok viszonylag kedvező termékenységi mutatói jelentős
részben a családon belüli kiegyenlített munkamegosztásra, a férfiak
aktív részvételére, feladatvállalására vezethető vissza. Ezzel szemben a
dél-európai országok patriarchális családi, társadalmi berendezkedése
is felelős az utóbbi évtizedben az ott tapasztalt igen alacsony születési,
termékenységi arányszámokért (Nagy – Pongrácz 2011).
A nők gazdasági önállóságának közvetlen következménye, hogy a nők
kevesebb kényszert érezhetnek egy rosszul sikerült házasságban való
maradásra, emiatt könnyebben szánják el magukat a házasságbontás mellett.
Az önálló munka általánossá válásával a nők ambíciója már nem kizárólag a
családra irányul, hanem megjelenik a munkához való elhivatottság is.
 A nők gyermekvállalása kapcsán is eltérés mutatkozik a korábbi időszakokhoz
képest. Korábban természetes volt a kettőnél több gyermek születése a
családban, de mivel a jelenkorban a családalapítás és a pályakezdés ideje
egybeesik, a nők választás elé kerülnek, hogy melyik a fontosabb. Az
érvényesülés érdekében a nők közül sokan a munka mellett döntenek, ezért a
családalapítás későbbre halasztódik, viszont számításba kell venni, hogy
mennyire tolható ki, hiszen a fogamzóképesség is korlátozott időtartamú.

Érdekes különbség, hogy míg van, akinél a kereső munkában elszenvedett
frusztrációt az otthoni háztartási munka, házkörüli kreatív tevékenység
képes feloldani és kompenzálni, addig másoknál éppen az otthoni munka
feszültségét csökkenti, vezeti le a pénzkereső munkatevékenységből eredő
örömforrás. A kettős munkaterhelés vizsgálata esetén tehát a pozitív és
negatív hatások eredőjét kell keresni.
 A nemekhez kötődő tradicionális ideológiák, miszerint a nők elsődleges
szerepe az otthoni feladatok ellátása, míg a férfiak rendeltetése és célja a
családról való anyagi gondoskodás, leginkább a nők munkaerő-piaci
esélyegyenlőségét, képességeiknek megfelelő munkahelyi érvényesülését
korlátozzák. Ezek hatására a nők megbecsültsége alacsonyabb a munka
világában, korlátozottabbak a karrierlehetőségek, nehezebb nőként
érvényesülni, azonban helytállásuk „kulcsa” abban rejlik, hogy sok nő
jövedelme fontos része a családi költségvetésnek.

NŐ
A családnak szentelt idő 44%
Képzettségi fokozat megszerzése, egyéb
továbbképzés 23%
A munka nem kellemes, nem kielégítő
17%
Elköltözés 17%
Karriert vált 16%
FÉRFI
Karriert vált 29%
Képzettségi fokozat megszerzése,
egyéb továbbképzés 25%
A munka nem kellemes, nem
kielégítő 24%
Nem érdekli a munkaterület 18%
A családnak szentelt idő 12%
Forrás: A karrier feladásának okai (Hewlett – Luce, 2005. 103-227.)

A KSH 2010-es diszkrimináció-kutatása szerint a magyar munkaerőpiacon tapasztalt
családi körülményeket és a nemek közötti megkülönböztetést a nők 29,5%-a jellemezte
valós gondnak saját tapasztalatai alapján. Érdekesség, hogy az adatsorok szerint
koherencia mutatható ki a képzettségi szint alacsony foka és a munkaerő-piaci
megkülönböztetés terén. A megkülönböztetést megélt nők aránya a maximum általános
iskolát végzett nők körében 27,1%, a szakiskolát és szakmunkásképzőt végzett nők
körében 19,7%, ugyanakkor a közép-, és felsőfokú végzettségű nők körében nem éri el a
13 %-ot.

A keresetbeli különbségek abból adódnak, hogy a nők mennyit maradnak távol a
munkaerőpiacról. A nők pályájuktól való távolmaradása meglehetősen rövid: átlagban
kevesebb, mint 3év. Ennek ellenére a keresetük nagyban eltér a munkaerőpiacon
maradt, hasonló pozícióban lévő társaiktól. A távollét ára 1 év esetén 11%-os, 3 év
esetén 37%-os fizetésbeli kiesést jelent a nők számára (Hewlett-Luce 2005).



A munkájukat elhagyó nők (szülési szabadságukat töltők) 93%-a gondolja úgy, hogy vissza kíván
térni a munkaerőpiacra kisebb kihagyás után. A nők átlagban 2,2 évig maradnak távol a
munkaerőpiactól. A visszatérés lehetőségei nem jók. A pályájukat elhagyó nők 74%-a jár csupán
sikerrel. Közülük is 40% tér vissza szakmájába vágó teljes munkaidős munkába, 24%-uk
részmunkaidős állást talál, 9%-uk magánvállalkozóként dolgozik tovább. A nők pályáját nem a
hagyományos linearitás jellemzi, mint a férfiakét (Hewlett-Luce 2005).
Alacsony a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya: 5,7%. A 27-ek Európájában csak
Bulgáriában (2,7%) és Szlovákiában (4,8%) található a magyarországinál alacsonyabb érték. (EB
2007).
Megoldás: távmunka lehetősége, több részmunkaidős álláslehetőség, bölcsődeióvodai férőhelyek számának gyarapodása, a házimunka terhének nem egy kézben
összpontosulása.







EB 2007: A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a nők és férfiak egyenlőségéről 2007, 22-27. o.
Nagy – Pongrácz: Szerepváltozások: Jelentés a nők és férfiak helyzetéről – 2011.
www.tarki.hu/hu/publications/CGR/2011/index.html
Diener, E., Suh, E. M., Lucas, R., Smith, H. 1999. Subjective well-being: Three decades of progress.
Psychological Bulletin. Vol. 125, No 2. pp. 276-302.
Falkné Dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció - Az interkulturális menedzsment aspektusai, Perfekt,
Budapest, 2008.
Inglehart, R., - Welzel, C. 2005. Modernization, Cultural Change and Democracy: The Human
Development Sequence. New York: Cambridge University Press
HEWLETT, SYLVIA ANN (2003): Vezetı állású nık, és a minden elérésének mítosza Vezetés - Szervezés 2003.
március-április, 64-72. oldal.
HEWLETT, SYLVIA ANN – LUCE, CAROLYN BUCK (2005): Pályaelhagyások és visszatérési lehetőségek A
tehetséges nők megtartása a sikerhez vezető úton. In: Harvard Business Manager 2005. július-augusztus,
103-112. oldal





Peter M. Blau: Egyenlőtlenség és heterogenitás: Primitív elmélet a társadalmi struktúráról
(http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0010_2A_19_Tarsadalmi_retegzodes_olvasokonyv_
szerk_Gecser_Otto/ch06s02.html)
Ryan, R. M., Deci, E. L. 2001. On happiness and human potentials: A review of research on hedonic and
eudaimonic well-being. Annual Review of Psychology. Vol. 52. No. 1. pp. 141-166.
http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=270:nemzetekboldogsaga-es-annak-forrasa-az-easterlin-paradoxon-tuekreben&catid=30:nemzetek-europaja
Waterman, Alan S. 1993. Two Conceptions of Happiness: Contrasts of Personal Expressiveness
(Eudaimonia) and Hedonic Enjoyment. Journal of Personality and Social Psychology Vol. 64 No. 4. pp.
678–691.
http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp

similar documents