Stresszhelyzetek a munka világában (Dr. Takács Andrea)

Report
STRESSZHELYZETEK
A MUNKA VILÁGÁBAN
Készítette: Takács Andrea PhD
STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN
„A stressz az élet sava-borsa.”
•
A stressz fogalma
A stressz tulajdonképpen egyfajta válaszreakció, melyet testünk a
különféle külső és belső ingerekre ad.
A stressz elmélet kidolgozása Selye János nevéhez köthet, aki a 30-as
évekbeli kutatásai nyomán vált ismerté.
Kutatásai során fényt derített a stressz hatásokra.
Selye professzor definíciója a következő:
A stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre,
amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra
kényszeríti.
”
.
http://www.lelkititkaink.hu/stressz.html(2014.11.20)
STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN
Mi az a stressz napjainkban?
Mai értelmében jelentése nagyjából „folyamatos feszültség” vagy
„tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív
ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről.
Tipikusan új, úgynevezett „urbanizációs betegség”. Nem egyszerű
betegség, hanem egy betegségsorozat elindítója lehet.
Okozója a rohanó életformánk, a határidők, áremelések, dugók, tömeg, zaj.
Szervezetünk képtelen alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez.
Az állandósult stressz hatására megjelenik a depresszió, a neurózis, aztán
ezek ellensúlyozására rossz esetben a dohányzás, az alkoholizmus,
drogfüggőség, szélsőséges esetben az öngyilkosság.
http://www.lelkititkaink.hu/stressz.html(2014.11.20)
Készítette: Takács Andrea PhD
STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN
STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN
A STRESSZ JELENSÉGE ÉS FOLYAMATA
Stressz = Külső elvárások, terhelések> Erőforrások
A stressz két fő típusa:
fizikai stressz
lélektani stressz
A lélektani stressz négy fő típusa:
Nyomás: annak a külső vagy belső indíttatású következménye, hogy
valamely feladatot vagy tevékenységet korlátozott időn belül vagy egy
meghatározott módon hajtsunk végre.
Frusztráció: az igények, motivációk, vágyak, a hatékony teljesítés
akadályoztatása
Konfliktus: annak következménye, hogy két vagy több egymásnak
ellentmondó, nehezen egyeztethető lehetőség között válasszunk, vagy
személyes érdekellentétbe kerülünk másokkal.
Szorongás/félelem vagy düh: az észlelt fenyegetésre, sérelemre adott
érzelmi reakciók
STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN
A MUNKAHELYI STRESSZ FŐBB MAGYARÁZÓ ELMÉLETEI
„Követelmény-Kontroll – modell” (Demand-Control-fit Model, Karasek,
1979)
A modell szerint a magas munkaterhekkel, pszichés követelményekkel járó
munka alacsony kontrollal, személyes befolyással a munkavégzésre
vonatkozóan, a stresszes munkahelyi pszichés állapotot idézi elő.
Az „Erőfeszítés - Jutalom Egyensúlya” modell („Effort-Reward Imbalance”
ERI, Siegrist, 1996) Az egyén által befektetett munkahelyi erőfeszítések és a
„viszonzásul” kapott juttatások negatív irányba billenése okozza a munkahelyi
stresszt.
„Követelmény-Képesség-Támogatás” modell (Demand-Skill-Support
Model, DSS: van Veldhoven, 2005): 37000 embert felölelő kutatás alapján
fejlesztették ki és e szerint a főbb tényezők a munkahelyi terhelések mellett,
melyek védőfaktorokként működnek: a személyes képességek, szakmai
kompetenciák valamint a munkahelyi támogatás mértéke .
STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN
A munkahelyi stressz DRIVE- modellje (Mark, 2008)
„Követelmény-Erőforrások-Személyes
tényezők(Demand - Resourses and Individual Effects-model)
.
STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN
Bosma et al. 1997; Karasek et al. 1981; Niedhammer et al. 1998).
STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN
STRESSZHELYZETET OKOZÓ ÉLETHELYZET-VÁLTOZÁSOK
•
•
•
•
•
•
Elbocsátás a munkahelyről
Életkörülmények megváltozása
Foglalkoztatás megváltoztatása
Kiemelkedő személyes siker
Viták a főnökkel
Változás a munkaidőben vagy
körülményekben
• Változás az anyagi helyzetben
Életesemény
Érték
Házastárs halála
Házasság
Állás, munkahely
elvesztése
Nyugdíjazás
Nagyobb adóságok
Gyermekek elköltözése
otthonról
Üdülés
Karácsony
100
50
47
45
32
29
19
19
STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN
STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN
MUNKAHELYI STRESSZ KEZELŐ PROGRAMOK
1.
Intervenció
fókusza
szerint:
a
munkavállalókra
munkakörülményekre irányuló intervenciókat valósíthatunk meg.
és
a
•
Az egyén fókuszú intervenciós programok olyan készségek és technikák
elsajátítását szolgálják, amelyek segítenek a stresszel való személyes
megküzdésben és ellenállóbbá teszik a munkavállalókat a stressz negatív
körülményeivel szemben.
•
A szervezet fókuszú intervenciós programok a munkahelyi környezet és
egyéb szervezeti működési jellemzők megváltoztatására irányulnak. Pl.:
munkahelyi társas támogatás növelése, a kommunikáció javítása a cél.
STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN
2. Az intervenció momentuma (időzítése) szerint
• Elsődleges stressz kezelő programok: a munkahelyi stressz
kialakulásának megelőzése (pl.: rugalmas munkaidő révén).
• Másodlagos stresszkezelő programok: a magas munkahelyi
stressz csökkentését vagy olyan védő tényezők kialakítását
célozzák, amelyek csökkentik a munkahelyi stressz káros hatásait
(pl.: munkahelyi társas kapcsolatok javítása).
• Harmadlagos stresszkezelő programok: a munkahelyi stressz
következményeként már kialakult betegséget kezelik, a
munkavállalók rehabilitációját célozzák (pl.: pszichoterápiás
kezelés).
STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN
JELEN HELYZET
• A munkahelyi stressz kezelő programok többsége
másodlagos és harmadlagos intervencióra, tehát a
következményekre irányul.
• A vállalatok elsősorban a munkavállalók stresszel való
megküzdési készségeit igyekeznek fejleszteni, míg a
stresszorok
csökkentésére
irányuló
programok
ritkábbak.
• A munkahelyi stressz kezelésében a preventív és átfogó
stressz kezelési programok ígérik a legbiztatóbb
eredményeket.
STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN
ÖTLETEK MUNKAVÁLLALÓKNAK MUNKAHELYI
STRESSZ LEKÜZDÉSÉRE
• Mozgás
•
-. munkahelyen, pl. szünetekben
•
- munkahelyen kívüli
• A problémák másokkal való megosztása
- Kívülről történő rálátás
• Segítség kérés
• Napi fél óra kikapcsolódás
STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN
ÖTLETEK MUNKAADÓKNAK A MUNKAHELYI
STRESSZ CSÖKKENTÉSÉRE
• Teremtsük meg a lehető legkedvezőbb
munkakörülményeket!
• Kínáljunk lehetőséget a stressz levezetésére!
• Hagyjuk, hogy kibeszéljék a problémákat és hallgassuk
meg őket!
• Segítsünk elfogadni a változásokat!
• Teremtsünk alkalmat a munkatársak stressz kezelő
készségeinek fejlesztésére!
KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET!
„A stressz nem feltétlenül rossz, hanem az
életünkben jelentkező feladatokkal,
nehézségekkel való megküzdés
elkerülhetetlen, sőt nélkülözhetetlen
része.” Selye János

similar documents