ITT

Report
2013.május 28.
XXI. cikk
 (1) Magyarország elismeri és érvényesíti
mindenki jogát az egészséges környezethez.
 (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt törvényben
meghatározottak
szerint
helyreállítani vagy a helyreállítás költségét
viselni.
 (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország
területére szennyező hulladékot behozni.
 Htv.
hatálya 2013. január 1. illetve 2014.,2015.
érintő további törvények:
 Polgári Törvénykönyvről szóló törvény,
 a számvitelről szóló törvény,
 a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
törvény,
 környezet védelmének általános szabályairól szóló
törvény
 közbeszerzésről szóló törvény
 fogyasztóvédelemről szóló törvény
 önkormányzati hatásköri törvény ( 1991. évi XX. tv.)
 A hulladékgazdálkodást
évi II. tv. az emberi környezet védelméről
 1/1986. (II.21.) ÉVM-Eüm együttes rendelet a
köztisztaság és szilárd hulladék kezeléséről
 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról
 1991. évi XX. tv. az önkormányzatok hatásköréről
 1995. évi XLII. tv. a kötelező közszolgáltatásokról
 1995. évi LIII. tv. a környezetvédelméről
 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról
 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról
 1976.
13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben
biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi
önkormányzati
feladatok
különösen
a
hulladékgazdálkodás.
Htv. szerint a hulladékgazdálkodás: a hulladék
gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek
felügyelete, a kereskedőként vagy közvetítőként
végzett
tevékenység,
továbbá
a
hulladékgazdálkodási
létesítmények
és
berendezések
üzemeltetése,
valamint
a
hulladékkezelő létesítmények utógondozása.
A
települési
önkormányzat
a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a
közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás:
a
közszolgáltatás körébe tartozó hulladék
átvételét, elszállítását, kezelését, valamint a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett
hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását,
üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe
veendő szolgáltatás.
A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval írásban
legfeljebb tíz évre kötött hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.
 Közbeszerzési eljárást folytat le, kivéve, ha a
közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) szerint nem kell
közbeszerzési
eljárást
lefolytatni,
a
hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási
szerződés
megkötése nem tartozik a Kbt. alkalmazási körébe,
vagy ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
szerződés megkötése a Kbt. szerinti kivételi körbe esik.

meglévő begyűjtésre és tárolásra szóló
engedélyek kettő évig hatályosak, ezt követően
hatályukat vesztik.
 A Htv. szerint, ha a közszolgáltatást ellátó
gazdálkodó
szervezet
hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ
által kiadott minősítéssel 2013. június 30-ig nem
rendelkezik, a települési önkormányzat a 2013.
július 30-ig hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
szerződést 6 hónapos határidővel felmondja.
 A települési önkormányzat e kötelezettségét a
fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi
felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.
A



A T/11206 törvényjavaslat módosító rendelkezés célja, hogy az átmeneti
szabályok egyértelmű rendelkezéseket tartalmazzanak arra vonatkozólag,
hogy a közszolgáltatóknak 2013-ban milyen kötelezettségeket kell
teljesíteniük ahhoz, hogy 2014. január 1-jével a működésükhöz szükséges
valamennyi feltétellel rendelkezhessenek, és az új közszolgáltatási
rendszer országosan egységes képet mutasson.
2014. január 1-jétől csak az a gazdálkodó szervezet végezhet
hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amely hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási engedéllyel, az OHÜ által kiadott minősítő okirattal,
valamint a települési önkormányzattal a törvény hatálybalépését
követően megkötött érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
szerződéssel rendelkezik,
 kivéve
azt a speciális esetet, amikor a Ht. hatálybalépésekor működő
hulladékgazdálkodási
közszolgáltatást
ellátó
gazdálkodó
szervezetnek a települési önkormányzattal érvényes szerződése van.
Ebben az esetben a közszolgáltatónak a megkötött szerződés időbeli
hatályának lejártáig, de legkésőbb 2014. június 30-ig a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul el kell látnia.
Szerződés tárgya
Önk.
száma
Hgt. szerint háztartási hulladék gyűjtése szállítására hatályos szerződés/
felmondás alatt, vagy várható/
nincs ilyen szerződés
218/
19/
0
Hgt. szerint háztartási hulladék kezelés, ártalmatlanítás/
felmondás alatt, illetve várható/
nincs ilyen szerződés
196/
19/
18
Hgt. szerinti szelektív hulladékgyűjtés/
felmondás alatt, illetve várható/
nincs ilyen szerződés
89/
19/
130
Hgt. szerinti teljes körű hulladékgazdálkodás /
felmondás alatt, vagy várható /
nem rendelkezik ilyen szerződéssel
68/
19/
151
Htv. szerinti új közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik
64
A
hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási
szerződésnek
legalább
az
alábbiakat
kell
tartalmaznia:
a) a közszolgáltató, illetve a tagok (részes felek) azonosító
adatait (név, cím, KÜJ-, KTJ-, KSH-azonosítók),
b) a közszolgáltatási tevékenység megnevezését,
c) a közszolgáltatási tevékenységgel érintett területet,
d) a közszolgáltatási tevékenység végzésének időtartamát.
 Az
önkormányzat
a
hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás ellátására csak 1 hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási szerződést köthet.









a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatással ellátott terület határait;
b) a közszolgáltató tagjai (részes felei), illetve az alvállalkozó által végzett
hulladékgazdálkodási tevékenységet, továbbá a tagoknak, illetve az
alvállalkozónak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát, ha a
közszolgáltatást a közszolgáltató több tagja, illetve alvállalkozó végzi;
c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a
közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és
kötelezettségeit, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés
egyes tartalmi elemeit;
d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének miniszteri
rendeletben nem szabályozott módját és feltételeit;
e) az ingatlantulajdonost terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott
díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények
eseteit; továbbá az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit*;
f) az üdülőingatlanokra és „az időlegesen használt ingatlanokra*11206”
vonatkozó sajátos szabályokat;
g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a
természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó
rendelkezéseket.
* T/11206
Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselőtestülete, hogy rendeletben állapítsa meg:
 a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és
igénybevételének szabályait, illetve a 35. §-ban foglalt
rendelkezések érvényesítéséhez szükséges szabályokat;
 b) az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes
szabályokat;
 c) a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes
szabályokat;
 d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó,
a
miniszteri
rendeletben
nem
szabályozott
díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket.
egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő
módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 196. §
(2) bekezdése a 2012. január 1-jétől
kiegészítette a hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvényt (Hgt.) az alábbi
szakasszal:
 „57. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj
legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja
meg a települési önkormányzat képviselőtestülete
által
rendeletben
2011.
évre
megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási
díj legmagasabb mértékét.
 Az




A hulladékkezelési közszolgáltatási díjként fizetendő
egyszeri ürítési díj mértéke 2012. évre, ha 2011. évre az
egyszeri ürítési díj mértéke
a) meghaladta a 120 l méretű tárolóedény esetében a nettó
650 Ft-ot, vagy ennek más űrmértékű tárolóedényhez
viszonyított arányos összegét, nem haladhatja meg a 2011. évre
megállapított egyszeri ürítési díj mértékét,
b) nem haladta meg a 120 l méretű tárolóedény esetében a
nettó 650 Ft-ot, vagy ennek más űrmértékű tárolóedényhez
viszonyított arányos összegét, önkormányzati rendeletben
legfeljebb 650 Ft-ig, vagy ennek arányos mértékéig emelhető.
Ha 2012. évre a közszolgáltatási díj alapdíj (rendelkezésre
állási díj) és ürítési díj megállapításával történik, a
közszolgáltatási díj egyszeri ürítésre eső mértéke nem
haladhatja meg a nettó 650 Ft-ot.
Főszabályként a miniszter díjmegállapító rendeletének
hatálybalépéséig a közszolgáltató a 2012. december 31én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2%kal megemelt mértékű díjat alkalmazhat.
 Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a 2012.
december 31-én hatályos települési önkormányzati
rendelet szerint díjat nem alkalmazott, a közszolgáltató a
2012. december 31-én érvényes közszolgáltatóval kötött
hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási
szerződésben
meghatározott díjhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt
mértékű díjat alkalmazhatja.
 Az a közszolgáltató, amely működését 2013-ban kezdte
meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
jóváhagyása alapján alkalmazhatja.




Ha a 2012. december 31-ig létrejött hulladékgazdálkodási
közszolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján a települési önkormányzat
vagy a törvény hatálybalépésekor működő települési önkormányzati társulás
hulladékgazdálkodási
közszolgáltatással
kapcsolatos
beruházás
finanszírozásához ISPA vagy Kohéziós Alap társfinanszírozású projekt,
illetve a KEOP keretében támogatást vett igénybe, és ilyen támogatásból
megvalósult hulladékgazdálkodási rendszert fejleszt vagy üzemeltet, a
szerződéses kötelezettségvállaláson alapuló költségeket a Magyar
Energetikai Hivatal jóváhagyása alapján a díjba beépítheti, és a
főszabály szerint alkalmazható díjnál magasabb mértékű díjat is
alkalmazhat.
Az a közszolgáltató, amely működését e törvény hatálybelépését
követően kezdte meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a
Magyar Energetikai Hivatal jóváhagyása alapján alkalmazhatja.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2013. április 4-től az
állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközműszolgáltatással,
valamint
hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás
díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önálló
szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.



a rezsicsökkentések végrehajtásáról 2013. évi LIV. törvény
12. §-a módosította 2013. május 10-kei hatállyal a Htv. 91. §át:
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb
mértékét 2013. július 1-jétől 2014. december 31-éig az e §ban foglalt eltérésekkel kell megállapítani.
A természetes személy ingatlantulajdonos részére kiállított
számlában
meghatározott
hulladékgazdálkodási
közszolgáltatásért fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg
(beleértve az alapdíjat) nem haladhatja meg a 2012. április
14. napján alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal
megemelt összegének 90 százalékát.
A
hulladékgazdálkodási közszolgáltató 2013.
május 10. után, első alkalommal 30 napon
belül, ezt követően - a tárgyhónapot követő
hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a
fogyasztóvédelmi
hatóságnak
a
rezsicsökkentésről szóló törvényben foglalt
előírások teljesülését.




A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel rendelkező
társasházat és lakásszövetkezetet a díjcsökkentés a társasházban, illetve
lakásszövetkezetben az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes
személyek vonatkozásában illeti meg.
A társasház, illetve a lakásszövetkezet írásban tájékoztatja a közszolgáltatót
az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek és más
ingatlantulajdonosok társasházon, illetve lakásszövetkezeten belüli
megoszlásáról. A közszolgáltató a tájékoztatás kézhezvételét követő
hónapban esedékes számlájában érvényesíti az ingatlantulajdonnal
rendelkező természetes személyeket e rendelkezés alapján megillető
díjcsökkenést.
A díjcsökkenést vita esetén a közhiteles nyilvántartásból megismerhető
tulajdoni hányadok aránya alapján kell elszámolni.
A közszolgáltató a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg
vonatkozásában a számla kiküldésével egyidejűleg részletes írásbeli
tájékoztatást nyújt a természetes személy ingatlantulajdonosok, illetve
társasházak és lakásszövetkezetek részére a díjcsökkentés teljesüléséről.



A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az
ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal
összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a
behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősülnek.
A
felszólítás eredménytelensége esetén a
díjhátralék
megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a
követelés jogosultja - a felszólítás megtörténtének igazolása
mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV)
kezdeményezi.
A NAV - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül
- jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék,
a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében.
A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a követelés
jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit
a NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.
 Mulasztásban
megnyilvánuló jogsértés
önkormányzati rendeleti szabályozás
hiánya miatt
 Az Önkormányzati Tanács megállapította,
hogy az érintett Önkormányzat nem tett
eleget a Hgt. 23. § h) pontjában foglalt
jogalkotási kötelezettségének, mert az Ör.ben nem szabályozta a gazdálkodó
szervezetek
kötelező
közszolgáltatás
igénybevételének helyi sajátosságokon
alapuló feltételrendszerét, ezért felhívta e
mulasztás pótlására.







Rendeletalkotási eljárás megsértése miatt az Ör hatályon kívül helyezése
Az SZMSZ. alapján a képviselő-testületi ülések összehívása során a meghívóban
nemcsak az ülés helyét, napját, és napirendjét kell szerepeltetni, hanem meg
kell jelölni az ülés kezdő időpontját is.
Az ülés kezdő időpontjának adott napon belüli megváltoztatására - különösen
az előre meghirdetettnél korábbi időpontban történő megtartására - is csak
az SZMSZ.-be foglalt szabályok betartása útján van lehetőség, azaz
módosított meghívó, a lakosság újbóli tájékoztatása és az újból kezdődő határidők
betartása mellett.
A képviselő-testületi ülések nyilvánossága tehát a demokratikus önkormányzati
működés előfeltétele. Sérül ezen működési elv akkor, ha a lakosságot nem
tájékoztatják az SZMSZ.-be foglalt módon a képviselő-testületi ülés
megtartásának helyéről és idejéről.
Jelen ügyben a polgármester az Ötv.-ben és az SZMSZ.-ben meghatározott módon
2011. december 15-én 18 órára (és nem reggel 7 órára) hívta össze a képviselőtestület ülését.
A reggel 7 órai ülés képviselő-testületi ülésként történő megtartása törvénysértő
volt.




Jogszabálysértő rendelkezés miatti megsemmisítés
Az önkormányzatok a település tisztaságát közszolgáltatásként
biztosítják, de az ahhoz kapcsolódó önkormányzati szabályozást nem
helyi közügyként, hanem törvényi felhatalmazás alapján alkotják
meg. A tárgykörben szabályozó törvények és más jogszabályok
pedig megadják az önkormányzati jogalkotó szabadságának
kereteit.
Valamennyi hivatkozott jogszabályi rendelkezésből egyértelmű, hogy a
kötelezettség a kérdéses területek rendeltetésszerű használatához
szükséges tisztán tartására, a környezet közegészségügyi és környezeti
károk megelőzésére irányuló rendben tartására vonatkozhat csupán.
Ebbe a körbe a növénytelepítés, avagy növények kertészeti
szakmunkának minősülő gondozása, ápolása kötelezettségként már
nem tartozik bele.
Az érintett Önkormányzat tehát túllépte a Htv. 21. §-ában, a Hgt. 31. §
(2) bekezdésében és a R. 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás
kereteit akkor, amikor a tisztán tartáson túl, egyéb, a tisztaság
megteremtéséhez és fenntartásához képest további kötelezettségeket
rótt a lakóközösségekre.
Baranya Megyei Kormányhivatal
2013.05.28.

similar documents