diasorozat

Report
Az egyházi iskolákról 2014-ben
Sukoró, 2014. március 22.
Gyóni András
Jövőnk az ifjúság, avagy az egyházi iskolák
létjogosultságáról kérdésekkel
• Az elmúlt 2 évben jelentős számban kerültek egyházi tulajdonba az
önkormányzati iskolák
• az egyházi iskolák aránya elérte a 12%-ot. Ezen arány eléréséhez
hosszú, viszontagságos út vezetett
• A különböző kormányok hol segítették, hol akadályokat emeltek
• Az iskolák átadás-átvétele gyakran valós, vélt és gerjesztett
feszültségek közepette történt, történik (oktatáspolitika><politika)
• Sokan úgy gondolják, nem szerencsés, hogy az egyházak egyre
nagyobb teret nyernek az oktatás területén.
• Kérdés, hogy a történelmileg keresztény Magyarországon soknak
tekinthető-e az egyházi iskolák jelenlegi 12%-os aránya.
• Vajon az egyházak működtetni tudják azokat az intézményeket,
amelyek az önkormányzat által finanszírozhatatlanok? Van-e
egyáltalán létjogosultsága az egyházi iskolának?
• Miben különbözik az egyházi iskola az államitól? Melyek a
jellegzetességei, mi az a többlet amit adhat?
Az egyházi iskolák története napjainkig röviden
• Magyarországon a katolikus egyház alapította az első iskolákat,
évszázadokon keresztül működtette azokat
• később ebbe a nemes és fontos munkába a protestáns egyházak is
bekapcsolódtak, sőt frissítettek az iskolák jelentőségén.
• Egészen 1948-as államosításig a történelmi egyházak működtették az
iskolák 60 százalékát.
• Szocializmus: az egyházi oktatás alkonya
• 1948. június 16-án az Országgyűlés elfogadta az egyházi iskolák
államosításáról szóló törvényt, melynek nyomán 6505 oktatási
intézmény, közöttük óvoda, népiskola, gimnázium, szakiskola és
tanítóképző került az egyházaktól állami tulajdonba. Az oktatásban
kezdetét vette az a példátlan és brutális kulturális honfoglalás,
amelynek következtében felbecsülhetetlen értékű szellemi és anyagi
kincs semmisült meg.
• Az állam diktátuma értelmében mindössze nyolc katolikus
gimnázium, továbbá egy református és egy zsidó középiskola
működhetett tovább a szocializmus idején.
• A csekély állami finanszírozás ellenére az egyházi iskolák
megőrizték korábbi vonzerejüket, és kétségtelenül a szocializmus
elit iskolái közé tartoztak.
• A kevés számú egyházi iskola modellül szolgált a rendszerváltás
kezdetén újraindult egyházi iskolák számára.
Rendszerváltozás: egyházi oktatás újraéledése
• A rendszerváltás után 1991-ben törvény határozott arról, hogy
azokat az egyházi ingatlanokat, amelyek 1948 után állami vagy
önkormányzati tulajdonba kerültek, fokozatosan vissza kell adni az
egyházaknak, amennyiben abban hitéleti, oktatási, egészségügyi vagy
szociális feladatokat kívánnak ellátni.
• Az Antall-kormány álláspontja egyértelmű volt: a tárgyi feltételek
megteremtése mellett a költségvetés az egyházi iskoláknak is
biztosította az önkormányzati iskoláknak szánt összeggel egyenértékű
fejkvótát, s ezen felül is igen jelentős összegekkel támogatta az
egyházakat.
• Majdnem fél évszázadnyi történelmi kényszerhelyzet után a katolikus
egyház a többi történelmi vallásfelekezettel együtt lehetőséget kapott
arra, hogy újra megteremtse és kiépítse széleskörű oktatási
rendszerét, iskolahálózatát.
• Az egyházi intézményhálózat a rendszerváltás után dinamikusan
emelkedni kezdett.
• Az intézmények száma és az ezen intézményekben tanulók létszáma
2008-ra már elérte az összes intézmény 7%-át (intézmény, tanuló és
pedagógus arányát tekintve).
• Az oktatás súlypontja a középfokú általános képzés: az összes
gimnázium 17%-át, az összes gimnáziumban tanító pedagógus 14%át, s a gimnazista tanulók 12%-át egyházi iskolák adták.
• A szakképzésben azonban az arány már jóval alacsonyabb: a
szakközépiskolásoknak csak 4%-át, a szakiskolásoknak mindössze
3%-át tették ki az itt tanulók. A fenti adatok a nemzetközi
összehasonlításban viszonylag szerény százalékaránynak számítanak.
• Gazdasági válság: az önkormányzatok szabadulnának az
iskoláiktól
• 2008 után tovább folytatódott az egyházi iskolák számának lassú
növekedése, melynek legfőbb oka az önkormányzatok egy jelentős
részének eladósodása, azaz egyre rosszabb anyagi helyzetbe kerülése
volt.
• Napjainkban az iskolabezárások megelőzésére az önkormányzatok
részéről jó megoldásnak látszik az átadás, mivel az iskolák
fenntartásához az állami normatíván felüli jelentős kiegészítést sokan
már nem tudják biztosítani.
• Ha az iskola egyházi fenntartású lesz, megmaradhat a helyi
közösségnek, az önkormányzat pedig jelentős összegeket spórolhat
meg.
• Ezt a lassú változást igyekezett serkenteni 2010-ben a KDNP által
beterjesztett törvénymódosítás, mely szerint, ha az egyház veszi át az
önkormányzati iskolát, a településnek nincs további kötelezettsége.
• a fennmaradásáért küzdő önkormányzatnál úgy gondolják, hogy ha az
egyház veszi át és tartja fenn az iskolát, akkor az önkormányzat
mentesül a létét veszélyeztető anyagi tehertől.
• Az egyházak szempontjából az első Orbán –kormány megnyugtatóan
rendezte az egyházi iskolák finanszírozása körül kialakult
anomáliákat.
• Az egyházi iskolák finanszírozása körüli vita a 2008-as ÁSZ jelentés
után kapott új értelmet. Az oktatásfinanszírozást vizsgáló jelentés
megállapította, hogy az egyházi intézmények a jogosnál kevesebb
kiegészítő támogatást kaptak a 2004/2005-ös években. Ezt az ÁSZ és
az egyházak szerint járó 4,4 milliárdos különbséget pótlólagos
kiegészítő támogatásként ki kell fizetni az intézményfenntartó
egyházaknak.
• Jelenleg az egyházak számára biztosított az alap és a kiegészítő
normatíva, mely fedezi a tényleges költségeket, így az
önkormányzatoktól történő átvétel nem jelent tényleges kockázatot.
Az iskola így a kistelepülésen is megmaradhat, ami az itt élők
szempontjából talán a legfontosabb
• 2011: az egyházi közoktatási intézmények robbanásszerű
növekedése
• Az egyházi finanszírozás helyretétele, növelése és a 2010-es az
önkormányzatokat tehermentesítő rendeletmódosítás következtében, a
2011/2012 es tanévben jelentősen nőtt mind a katolikus, mind a
református és az evangélikus egyház által fenntartott közoktatási
intézmények, ezáltal a tanulók és pedagógusok száma is. Ebben a
tanévben a közoktatásba járó gyerekek mintegy 10 százaléka, közel
140 ezer gyerek járt egyházi iskolába.
• Legnagyobb mértékben a katolikus egyház növelte az intézményei
számát: 41 intézményt vett át, diákjainak teljes létszáma 86.772 a
tavalyi 71.235-tel szemben, ami 21,81 százalékos növekedést
jelentett. A Református egyház az adott évben 12 intézmény
átvételével több, mint 12 százalékos növekedést ért el. Intézményeibe
a 2011/2012-es tanévtől 38.032 tanuló járt, 4.029-cel több, mint az azt
megelőző tanévben. Az evangélikus egyház iskoláiba mintegy 13 ezer
gyerek jár, ez a létszám 2011-ben 1.350-nel nőtt, ami 12 százalékos
bővülést jelent.
• 2012: az önkormányzatok a bizonytalanságok miatt keresik az
iskolaátadás lehetőségét
• Az idei tanév megkezdése előtt a települések nagy lendülettel keresték
fel az egyházakat, hogy vállalják át iskoláik fenntartását a következő
tanévtől.
• A polgármesterek, képviselőtestületek sokszor nem vallásos
meggyőződésből keresték a kapcsolatot, hanem mert tartottak az
iskolák jövő januári kötelező állami kézbe adásától.
• Az új köznevelési törvény szerint a pedagógusok bérköltsége az
államot, a dologi eszközök és ennek üzemeltetési költségei pedig az
önkormányzatot terhelik.
• Az önkormányzatok irányítói döntési kényszerhelyzetbe kerültek:
vagy valamelyik - az új vallástörvény által elismert - egyházzal kötnek
fenntartói szerződést, vagy 2013-tól az állam veszi át az iskolát.
• Az átadás-átvétel bizonytalanságai, feszültségei
• Ha az átadásnál feszültségek keletkeznek, ennek egyik jellemző oka
az átadási folyamat gyorsasága, nem megfelelő előkészítettsége az
önkormányzatok részéről.
• Az önkormányzatok gyakran több egyházat is megkeresnek,
jellemzően a történelmi egyházakkal kezdik a sort, s ha ezek nem
vállalják az átvételt, jönnek a „kisebbek”???
Ciszterci Szent István Gimnázium
• 1988 Sulyok Ignác Ocist beszélgetésem
• 1992 ciszterci beiskolázású 8 évfolyamos osztály (Dr. Hári Ferenc
igazgató, Dr. Kerekes Károly zirci apát, Dr. Ács Kajetán és Glósz
Ervin atyák
• 1994. március 1. Ciszterci Rend József Attila Gimnáziuma
Felmenő rendszerben ciszterci (Dr. Hári Ferenc igazgató, Dr.
Ács Kajetán rendi megbizott
Kimenő rendszerben önkormányzati (önkormányzat
odafigyelésével)
• 1996. július 1. Gyóni András igazgató 2010. augusztus 1.
DDr. Zakar Ferenc Polikárp zirci apát> főapát, emeritus generális
apát
Dr. Ács Kajetán Ocist. spirituális
Milcsinszky Alajos spirituális
Dékány Árpád Sixtus spirituális
• 2010. augusztus 1. Orosz Ágoston igazgató; Brückner Ákos Előd
spirituális
• 2000. január Ciszterci Szent István Gimnázium
Közben elkészült a katolikus kerettanterv és PP (pedagógiai program)
• Anyagilag : Rend(állam) , önkormányzati kiegészítés 1994-1998;
utána nem kellett; 2006-tól újra
Jubileumi beszéd 2002-ből
„Ez a „szenvedéssel szépséget termő” átalakulás megtörtént.
A szenvedésről nem panaszképen, de elmondok néhány dolgot,
nehéz esetet, amelyet személyesen éltem meg. Mozaikszerűen, mert nem
lehet percről percre mindent elmondani, s talán elég volt egyszer átélni.
Persze mindenkinek meg vannak a maga élményei.
1988-ban beszélgettem Sulyok Ignác atyával arról, hogy szívesen
tanítanék majd egyházi iskolában, ha Székesfehérváron ilyen lenne.
Akkor még egyikünk sem remélte, hogy a volt ciszterci gimnázium, az
akkori József lesz ez az iskola. Egyáltalán lesz egyházi iskola? S lett.
1994 március 1-től. Amolyan tokkal vonóval átvett és átadott iskola
lettünk. Nem kis érzelmekkel kísért átadás-átvétellel. Jobb ha az akkori
önkormányzati jegyzőkönyvekből nem idézek. Ezt tették lehetővé az
akkori politikai viszonyok Székesfehérváron. Voltak, akik nehezen
viselték ezt a másságot.
Egy darabig őrizni kellett az önkormányzatiságot és kialakítani az
egyháziasságot. 1996-ban lettem igazgató. Volt olyan nap, amikor
délelőtt az önkormányzatnál jelentettek fel, hogy túl gyorsan viszem
egyházi irányban az iskolát, délután pedig püspök úrnál, vagy apát úrnál
panaszkodtak, hogy kommunista irányban tartom az iskolát.
Egy másik nehéz időszak az iskola névvisszaváltoztatása volt. Ez
2000. február 1-én történt. Főapát úr, mint az iskola fenntartója, élve a
közoktatási törvényben adott jogával, az iskolának visszaadta régi nevét.
A Zirci Főapátság nagy toleranciát tanúsítva évekig nem nyúlt a József
Attila Gimnázium névhez, tiszteletben tartva azok érzelmeit,
beállítódását, akik még az önkormányzati József Attila Gimnáziumba
iratkoztak be. De akik akkor idejártak, már mindannyian egyházi
iskolába iratkoztak be. József Attila igazságkereső költői géniuszát
tiszteletben tartva és elismerve mégis szükséges volt az egyházi iskola
nevének egyháziasítása.
Szükséges volt, hogy a katolikus keresztény iskola diákjainak
keresztény eszményképe lehessen az iskola nevében szereplő személy,
ezért döntött bölcsen sokak ellenére Szent István személye mellett. Most
már elmondhatjuk, hogy akkor diákjaink Attila napkor Józsefes pólóval
álltak ki József Attila mellett. Személyes nehézségem volt, hogy az
iskolai gondokon túl otthon el kellett magyaráznom az akkor hét éve
Józsefes lányomnak, hogy miért nem szabad neki ebben részt venni. A
rákövetkező hétfőn én is Józsefes trikóban jöttem be, oldandó a feszültté
vált helyzetet, bemutattam, hogy a józsefes trikó nem főbenjáró bűn,
mivel ez a trikó praktikus viselet még az igazgatónak is a dolgos
hétköznapokon. Azért akadtak egyesek, akik, bizonyos körökben
próbálkoztak terjeszteni, hogy az igazgató is József Attila mellett
tüntetett. Emberi dolgok voltak ezek. Aztán elcsendesedett a vihar.
Ennyit szenvedéseinkről illusztrációnak.”
A „divine relation” a keresztény iskolák pedagógiájában
Mivel ciszterci iskolákban tanítok, közelítően ciszterci megközelítésben
A teljesség igénye nélkül megosztok néhány gondolatot, amelyek talán
összeértek bennem tanárságom és 15 éves igazgatóságom folyamán.
1. A „divine relation”magyarázata
Néhány éve közoktatásvezetői szakdolgozatot írtam, vezetéselmélettel
foglalkoztam. Ekkor alakult ki bennem:
A XIX. század végén a XX. század elején a vezetéselméletben a
tudományos munkaszervezéssel, a taylorizmussal, vagyis a mechanikus,
a gépies üzemszervezéssel szemben kialakul a”human relation” vezetés
és szervezés elmélete, amely a szervezetek és vezetés emberi
viszonylatait tekintette fontosnak.
De a középkorban, a szent- benedeki vezetési és szervezési gyakorlat
meghatározója Jézus Krisztus, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy az
isteni kapcsolat, isteni viszonylat, a megfelelő, mely a monasztikus
szervezet vezetését, a monasztikus szerzetesek együttélését minden
mozzanatában át kell, hogy hassa. Ezt nevezhetjük a fenti minta nyomán
„divine relation”-nak.
A ciszterci rend a bencések megfrissülése. Ezért fontos alap számunkra,
és jó odafigyelnünk az iskolai nevelésnél is az isteni viszonylatra, hiszen
valami módon miden pedagógus vezetőnek tekinthető.
2. Helyzetelemzés és keresztény válasz
A helyzetelemzés:
A sztárok a fejükre estek.avi
„A sztárok a fejükre estek” című „szórakoztató” műsorral bombázzák
a tv-nézőket. Hölgyeim és Uraim! Ilyen fejére ejtett világban nevelünk
és tanítunk!
Hankiss Elemér szociológus Vasárnapi Újság 2008. december. 28-i
adásában a kérdésre: „Milyen társadalomban élünk?”, így válaszolt:
„Fordított, szétzilált, lompos társadalomban, és tulajdonéképpen úgy
élünk mintha nem társadalomban élnénk, mintha dzsungelben élnénk,
mindenki túlélésre küzd, félretéve a közerkölcsöket.”
Meg kell említenem a totális fasizmust. - Hitler nyilatkozatát idézem!
Nem mint követendő szellemi nagyságot, hanem, mint sikeres
népbutítót! Elnézést, de nem jobb a helyzet mint akkor és lehet, hogy
nem is más erkölcsi, szellemi szempontból most sem az állapot.
,, Megszabadítom az embereket attól a megalázó agyrémtől, melynek a
neve: lelkiismeret. A lelkiismeret, akárcsak a műveltség, megnyomorítja
az embert.”
(Hitler)
,, Fanatizáltam a tömeget, hogy politikám eszközévé tegyem.
Kényszerítem, hogy emelkedjék önmaga fölé, értelmet és tevékenységet
adtam neki. Szememre hányták, hogy a legalacsonyabb ösztönöket
élesztem fel a tömegben. Ez igaz. Ha ésszerű érveléssel állok a tömeg elé,
nem ért meg; de ha olyan érzelmeket keltek benne, amely szájíze szerint
valók, nyomban követi a parancsot, amelyet adok neki. Tömeggyűlésen
nincs helye a gondolatnak….” (Hitler)
Hála Istennek Hitlert elnyelte a múlt.
De a cél és módszer maradt.
Mostanság ezen az elven működnek a Tv adók, rádió adók, a
nélkülözhetetlenné emelt kommunikáció, TV 3, Cool tv:
Csajok, szilikon, ez lesz a Paradicsom!; Celeb vagyok ments ki!;
Győzike; A Tv adók fanatizálnak és megszabadítanak a lelkiismerettől
és felébresztik a legalacsonyabb ösztönöket: „ Te csak szórakozz!” és
sorolhatnánk a tv adók szlogenjeit
Ezért fontos a reagálás és ez a keresztény nevelők feladata is!
Ezek a megtévesztett, agyonkommunikált emberek mindig Barabásra
szavaznak Jézus ellenében, akkor régen is, és most is, gondoljunk 2004
december 5-re, vagy a 2006-os választásokra. Már Horatius is a
befolyásolható tömegről írt: „mobilis turba”.
A kersztény válasz:
a.) Isten szava a szegletkő, a kőszikla: 2008 október elején, (Római
Püspöki szinódus; XVI. Benedek))
„Csak Isten szava ad az emberi életnek olyan szilárdságot, amilyet
semmilyen más környezetben nem találunk: legyen az karrier vagy pénz
- ezt mutatja a világméretű pénzügyi válság is. ..
Realistának lenni a hívők számára egészen mást jelent, mint amit
általában az emberek gondolnak erről a szóról. Annyit tesz, mint
létezésünk alapját Isten szavára építeni. Ez az erős bizonyosság a
Szentlélektől jön, és ezért olyan szilárd, …Ezzel szemben van, aki olyan
evilági "biztonságok" mellett dönt, amelyek előbb vagy utóbb
összeomlásra vannak ítélve, mint az a homokra épült ház, amelyről Jézus
a híres hegyi beszédben szólt. A 118. zsoltárra utalva a pápa a Biblia
tanításának szilárdságát hangsúlyozta, szembeállítva azt a nemzetközi
szinten kialakult válsággal. (Két sort idéznék a zsoltárból: „ 6Az Úr
velem van, nem félek, ember mit árthatna nekem?/… 22A kő, amit az
építők elvetettek, szegletkővé lett.” )
"Aki homokra építkezik, az csak a látható és tapintható dolgokra épít: a
sikerre, a karrierre, a pénzre. Látszólag ezek az igazi valóságok, ám most
látjuk a nagy bankok összeomlásakor, hogy ez a pénz eltűnik, semmivé
lesz, mint ahogy ezek az igazinak tűnő valóságok is csupán
másodrendűek. Aki életét ezekre építi, az anyagra, a sikerre és mindarra,
ami látszólagos, az homokra épít".
Az igazi valóság pedig Isten szava, amelyre alapoznunk kell életünket jelentette ki a Szentatya. Emlékezzünk Jézus szavaira, aki így folytatja a
zsoltárt: "Ég és föld elmúlik, de az én igéim nem múlnak el" (Mt 20,35)
Az emberi szó szinte semmi, egy lehelet, amely alighogy kiejtettük
szánkon, szertefoszlik, semmivé lesz….
Isten szava pedig ennél is több: mindennek az alapja, az igazi valóság".
XVI. Benedek a szinódusi ülést megnyitó beszédében arra szólított föl,
hogy változtassuk meg a realizmusról alkotott fogalmunkat…. Meg kell
változtatni elképzelésünket az anyagról és a kézzel fogható dolgokról,
amelyeket szilárdabbnak és biztonságosabbnak tartunk. "Realista az, aki
Isten szavában ismeri fel mindennek az alapját, aki életét erre az időtálló
alapra építi".
Ferenc pápa: Ferenc pápa nem kertelt: a kapitalizmust az új
zsarnokságnak nevezte, és nyíltan felszólította a világ vezetőit, hogy
tegyenek valamit az egyre növekvő szegénység és egyenlőtlenségek
ellen. De ugyanígy voltak kérdései azokhoz is, akik kidobják az ételt,
miközben mások éheznek, majd tovább vitte a gondolatmenetet:
„Megteremtettük az eldobhatóság kultúráját, amelyben már maguk az
emberek is fogyasztási áruk: használják, majd eldobják őket.”
b. A kereszténység jelene és jövője
(Távlatok 2008/4. szám Szabó Ferenc jezsuita atya)
„A harmadik évezred elején a kulturális (és Gazdasági) válság kihat az
egyház életére, a keresztények hitére is. A szekularizáció, amelynek van
pozitív oldala is , szekularizmussá, vagyis teljes evilágisággá, ateizmussá
alakul. Ez már nem a kommunista idők harcos (politikai) ateizmusa,
hanem egyre többen „megvannak” Isten nélkül: úgy élnek mintha Isten
nem létezne. A modernitást a nitzschei „Isten meghalt” metaforával is
szokták jellemezni.
A posztmodern kort viszont már egyes gondolkodók (C.-L.Strauss, M.
Foucault) az ember halálával jellemzik. A XX. Század „emberarcú
barbársága”, a totalitárius ideológiák és politikai gyakorlatok
embertelensége igazolja azt, hogy „ ha a Nap eltűnik a visszfény is
elenyészik” (H. de Lubac): az Isten képmására alkotott és Istenhez
rendelt ember nem lehet igazán ember Isten nélkül. Az ateista
humanizmus, ha teljesen következetes, emberellenes humanizmus. Ezt
megtapasztalta a XX. Század nemzedéke.
A jelenlegi világválságban, amelyet a hazai erkölcsi (és gazdaságipolitikai) válság számunkra még érzékelhetőbbé tesz, nyugtalanul
kutatjuk a jövő körvonalait, az emberiség, a kereszténység és az egyház
jövőjét. Mit remélhetünk, mit remélhet az újabb nemzedék? Miként
tudunk számot adni a bennünk levő reménységről? (1Pt 3, 16) A II.
vatikáni zsinat (Gaudium et spes, 31) ismert megállapítását idézzük:
„Joggal hihetjük, hogy az emberiség jövője azoknak a kezében van, akik
fel tudják tárni az utánuk következő nemzedéknek az élet és a remény
forrásait.”
Hölgyeim és uraim! A mi kezünkben is van az emberiség jövője , akik
keresztény iskolában tanítunk! Ez a feladatunk. Hogyan? Mindnyájan ezt
csináljuk elhivatottsággal. Ami most jön, csak adalékok az önök
elméletéhez és gyakorlatához!
3. Iskola feladata:
Freund Tamás nemzetközileg elfogadott agykutató szerint (egyetértek
vele és már harminc éve próbálom úgy csinálni):
„Azt vallom, hogy középiskolában nem az a fontos, hogy a diákoknak
megtanítsák az egyetemi tananyagot, hanem hogy érzelemgazdaggá,
kiegyensúlyozottá, emberséges emberré neveljék őket. Ezt a tanulás és
emlékezet mechanizmusait vizsgáló agykutatóként is hangsúlyozom.
Bármilyen külső ismeretanyagot ugyanis úgy tudunk tartósan
megjegyezni, ha belső világunkból származó információkkal társítjuk
azokat. Ez a belső világ érzelmi, motivációs információtartalmakat is
jelent, meg az évezredes emberi hagyományokat, mint erkölcs, vallás.
Ezekkel társulva tudnak a külső információk olyan agyi régiókba
elraktározódni, amelyekből a kreativitás táplálkozik. Igazán kreatív
emberek azok lesznek, akiknek gazdag az érzelemviláguk. Ennek
gazdagítása pedig nagyjából a középiskolás kor végéig tart, és nagyon
fontos része a művészeti nevelés. A fogékonyságot, a nyitottságot kell
megszerezni a középiskolában, aztán az egyetemen jöhet a tudomány.”
4. Keresztény iskola feladata
Lukács evangéliuma:„ 52 Et Iesus proficiebat sapientia et aetate et
gratia apud Deum et homines.”
„Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt
való kedvességben.”
Bölcsesség, test, kedvesség!- az evangéliumi nevelés feladata rímel
Freund Tamásra és Szent Benedekre pl.
Szent Benedek Regulájában olvassuk és benne van a hogyan is, a
Prologusban:
„Fel kell tehát állítanunk az Úr szolgálatának iskoláját. Reméljük, hogy
ebben az intézményben semmi kemény vagy nehéz dolgot nem
rendelünk el. Ha mégis a méltányosság úgy kívánná, hogy valamit kissé
szigorúbban rendeljünk el a hibák kiirtására és a szeretet megőrzésére,
azért ne riadj vissza, ne fuss el mindjárt az üdvösség útjáról, melynek
kezdete szűk és szoros.”
Tehát Jézus a példa és a cél a keresztény nevelésben.
Kozma Imre atya:
Kozma Imre atyával voltam egy közös érettségi találkozón. Neki az
50., nekem a 35. volt. Ő mondta a homiliát és szót ejtett a keresztény
iskola feladatairól. Ma ezen az összejövetelen rá támaszkodom, tőle
idézek:
„Olyan világban élünk, amely mindent szétszór: Krisztus tanítását, a
keresztény erkölcsöket, a tiszta családot. A lényeg, hogy Istennek ne
legyen beleszólása életünkbe, ne legyen helye a társadalomban, és ne
legyen szerepe a történelemben. Sajnos, mi sem úgy élünk, ahogy Isten
akarja, nem úgy cselekszünk, ahogy Isten parancsolja, s nem olyan
világot teremtünk, amilyent Isten gondolt el. Ennek következménye
erkölcsi környezetszennyezés. Úszunk a közönyben és az önzésben….
Félünk! Mi lesz velünk, mi lesz a kereszténységgel, mi lesz az
egyházzal? Úgy látjuk, azt tapasztaljuk, hogy az Isten ügye mintha nem
jól állna, mintha fogyna a hit, mintha ritkulna az istenes élet. …
A mi problémánk, hogy a tornyosuló felhők eltakarják előlünk az Istent.
Otthon, munkahelyünkön, az utcán látjuk, halljuk az Istent? A rádióban,
a televízióban mikor fordul elő az Isten neve, s mikor tisztelettel és
imádattal?...
„Mi a feladatunk?- a keresztény iskola szolgálata, műveltség és hit
előre mozgatása. Isten és a mai ember találkozásának elősegítése.
Jelenits István piarista:
„Ha valaki beszél…”interjúk és versek kötet egyik beszélgetésében
ezeket mondja:
„Így sikerült átmenteni hagyományainkat, s kicsit a szabadság műhelyei,
fészkei is voltak gimnáziumaink, nemcsak a kereszténység iskolái.
Olyanfajta gondolkodásra neveltük növendékeinket, hogy a sorok között
is tudjanak olvasni, mindennek lássák a színét és a fonákját is. A
hivatalos tankönyveket kellett használnunk, de mindig elmondhatták a
maguk meggyőződését is. Ez más iskolákban csak ideig-óráig
valósulhatott meg, egy-két kivételes ember körül. Volt idő, mikor az
egyházon belül sem lehetett máshol foglalkozni az ifjúsággal, csak a
szerzetesi gimnáziumokban. Az utóbbi években megindulhatott az
ifjúsági pasztoráció, de az egyházi iskolának sajátos küldetése van ma is.
Azon dolgozunk, hogy diákjaink fejében ne kerüljön külön rekeszbe a
hit és a tudás, nyíljanak meg az eszmék közötti „átjárások”. S
maguktól alakuljon ki a tanulókban a keresztényi magatartás igénye, a
hivatástudat – ne pedig mi erőszakoljuk rájuk. (1991. szeptember. Új
Ma is frissek, érvényesek Jelenits István gondolatai ebben a
kompetenciatengerbe és kétszintű érettségibe fullasztott nevelési-oktatási
helyzetben, az un. oktatásipari korszakban, ahol még a „human relation”t is háttérbe szorítják a harpagoni un. jövedelmezőség érdekében.
„Valami nem stimmel” - mondaná Pelikán elvtárs a Tanú c. filmben. A
nevelés- oktatás elúszik alattunk, miközben mi a jogszabályokban és
minőségbiztosítás embertelen és istentelen taylori örökségében
fuldoklunk.
Várszegi Asztrik főapát úr még boldog tanár korában egy
továbbképzésen mondta a célt és a hogyant, a módszert:
„Tanítványaink „Ismereteiket gyarapítva és okosan ritkítva jussanak el a
soktól a kevéshez, a kevéstől az Egyhez, Istenhez.”
Mi tantárgyainkkal szolgálhatjuk ezt:
Én: történelem, latin, filozófia tantárgyakkal.
Kimeríthetetlenek a forrásaim:
Pl.: Antigone: „ Bölcs belátás többet ér minden más adománynál
az isteneket tisztelni kell, s gőggel teli ajkon a nagy szavak nagy
romláshoz vezetnek, s józanná nem tesz csak a vénség…”
a pogány görögök is alázatosak voltak az isteni viszonylatok irányában,
mondhatni emeritus Benedek pápánkkal: realisták voltak.
De ha fizikus lennék akkor Einstein equivalencia elméletével
mondanám: ΔE=Δm×c² a változás állandója a fénysebesség!az állandó változásáról szól! – Istenkísértés? Vagy valami más?
De érdemes gondolkodni rajta!
Vagy informatikusként:
Pythagoras az ókorban a számokat misztifikálta : 0 a semmi,
egyes szám az Isten. Hogyan működik a számítógép?
Kettes számrendszer. 0 és 1. Pytagoraszul a semmi és Isten.
Vagy magyartanárként:
Pl. Üssük be: Babits Mihály: Ádáz kutyám c. versét a NET-be,
a számtógépbe, kettes számrendszerben, s íme előjön a hálón.
A Jóisten kiköszön a NET-ből Babits Mihállyal: és keltsük életre a
verset!
Ádáz kutyám
Ádáz kutyám, itt heversz mellettem.
Amióta a gazdád én lettem,
ez a hely a legjobb hely tenéked:
nem érhet itt semmi baj se téged.
Rajtam csügg a szemed, hív imádás
együgyű szálán csügg, boldog ádáz.
Mert boldog ki jámborul heverhet
valami nagy, jó hatalom mellett.
S te jámbor vagy, bár olykor asszonykád
bosszújára megrablod a konyhát
s csirkét hajszolsz vadul a salátás
ágyakon át: jámbor, noha - Ádáz.
Elcsavarogsz néha messze innen,
el is tévedsz kóbor hegyeinkben;
avagy titkos kalandjaid vannak.
Ág tép, gonosz ebek rádrohannak,
zápor is lep, szőröd-bőröd átáz:
ázva, tépve jössz vissza, kis Ádáz.
Visszajössz, mert ugyan hova mennél?
Hol lehetne egyéb helyed ennél?
Szimatodból ezer láthatatlan
ösvény vezet téged mindenhonnan
hívebben, mint bennünket a látás:
minden ösvény ide vezet, Ádáz.
Tudod, hogy itt valaki hatalmas
gondol veled, büntet és irgalmaz,
gyötör olykor, simogat vagy játszik,
hol apádnak, hol kínzódnak látszik:
de te bízol benne. Bölcs belátás,
bízni abban, kit nem értünk, Ádáz.
Óh, bár ahogy te pihensz lábamnál,
bizalommal tudnék én is Annál
megpihenni, aki velem játszik,
hol apámnak, hol kínzómnak látszik,
égi gazda, bosszú, megbocsátás,
s úgy nem értem, mint te engem, Ádáz!
„Bölcs belátás,
bízni abban, kit nem értünk, Ádáz”.> Jusson eszünkbe az imént idézet
Antigone!
Kell ennél keresztényibb, cisztercibb? Nem lehet! Babits ciszterci diák
volt!
5. Ciszterci iskola feladata:
Polikárp Főapát Úr szokta volt mondani, hogy nincs ciszterci, csak
keresztény iskola. Ebben az egyben kicsit ellenkezem. Én mondom van
ciszterci iskola, hiszen ötöt vállalt nagy felelősséggel és szeretettel
Főapát úr. Ezek vagyunk mi is. De igaza is van, mert közben kiderül,
hogy az egyetemes kereszténységgel együtt tudjuk kialakítani a ciszterci
iskolát, akár jezsuita, bencés, és protestáns (református, evangélikus)
segítséggel.
A conversio,
ciszterci sajátosság, ciszterci módszer, ciszterci próbálkozás- Istenhez
fordulás, fordítás- nagyon lényeges feladat , ahogy említettem, mi
szaktanárok a szaktárgyainkkal tehetjük, hogy eljussunk a soktól a
kevéshez, a kevéstől az egyhez, Istenhez, ahogy Asztrik főapát mondta.,
vagy Babitsosan: „minden ösvény ide vezet Ádáz!”
Fontos, hogy mi tanárok rájöjjünk és ráhangoljuk diákjainkat arra a
belátásra, hogy:
Istené az ember- amit Szentmártoni Mihály jezsuita pszichológus
fogalmazott meg egyszer.
„Karácsony utáni második vasárnap három olvasmányának közös
üzenete, hogy Isten szólt hozzánk, kinyilatkoztatta bölcsességét, jóságát
és emberszeretetét.
"Övéi közé jött...". Engedjük át magunkat ennek a gondolatnak: Istené
vagyok. Tőle jöttünk, hozzá vágyunk vissza még akkor is, ha talán ezt
nem érezzük, vagy egyenesen tagadjuk. Szívünk, lelkünk, vérünk,
személyiségünk legmélyebb rétegei mind Isten után vágyódnak. A
vallásosság tehát nem valami mellékes járulék az életünkben, hanem
emberségünk lényegi meghatározója.
Mindaz, amit az emberrel foglalkozó tudományok, a filozófia,
pszichológia, szociológia elmondanak, kevés ahhoz, hogy megértsük az
ember igazi lényegét. Ezt a lényeget csak a teológia képes kimondani:
„az ember Isten titkára rányíló titok” - ahogyan ezt korunk nagy
teológusa, Karl Rahner megfogalmazta. Ez mindenekelőtt azt jelenti,
hogy az ember képes arra, hogy meghallja a hozzá szóló és őt megszólító
Isten szavát és képes hittel válaszolni az önmagát kinyilatkoztató
Istennek.
A keresztény ember az, aki megértette a hit hívását, aki olyan
lénynek ismeri el magát, mint akit Isten történelmileg valóban
megszólított, teremtményi mivolta és bűnös volta ellenére.”
Összegzésként - Egy reális kép van kialakulóban
• Az egyházi iskolákról alkotott kép az elmúlt húsz évben fokozatosan
egyre reálisabbá vált, egyre többen megtapasztalhattuk, hogy mi az a
többlet, amit ez az intézményforma nyújthat.
• A megismerés, elfogadás következtében mind a túlzó elvárások, mind
a szélsőséges szembefordulások fokozatosan megszűnőben vannak.
• Ma már a legtöbb iskola olyan, hogy abban a szorgalmas diák össze
tud magának gyűjteni annyi tudást, amennyi a továbbhaladásához
szükséges.
• Az azonban korántsem mindegy, hogy milyen az adott intézmény
értékrendje, szellemisége, hagyománya, követelményrendszere, tanárés diákközössége, hiszen éppen ezek hatására formálódik leginkább a
diák egyénisége.
• Ezen intézmények segíthetik a társadalom és azon belül a család
összetartó erejének erősödését, a személyiség testi-lelki-szellemi
harmóniájának növekedését.
Összegzésként - Egy reális kép van kialakulóban
• Az egyházi iskolákról alkotott kép az elmúlt húsz évben fokozatosan
egyre reálisabbá vált, egyre többen megtapasztalhattuk, hogy mi az a
többlet, amit ez az intézményforma nyújthat.
• A megismerés, elfogadás következtében mind a túlzó elvárások, mind
a szélsőséges szembefordulások fokozatosan megszűnőben vannak.
• Ma már a legtöbb iskola olyan, hogy abban a szorgalmas diák össze
tud magának gyűjteni annyi tudást, amennyi a továbbhaladásához
szükséges.
• Az azonban korántsem mindegy, hogy milyen az adott intézmény
értékrendje, szellemisége, hagyománya, követelményrendszere, tanárés diákközössége, hiszen éppen ezek hatására formálódik leginkább a
diák egyénisége.
• Ezen intézmények segíthetik a társadalom és azon belül a család
összetartó erejének erősödését, a személyiség testi-lelki-szellemi
harmóniájának növekedését.
Kérdések:
"megérte-e" az iskolák visszavétele az egyházaknak, az államnak, a helyi
közösségeknek, s nem utolsó sorban a gyerekeknek?
- mekkora a társadalmi hatása ennek a folyamatnak, s lezárult-e vagy
még folytatódik?
- jelentős-e a határokon átívelő hatása az egyházi iskolák létének?
igen >határon túli magyarok, iskolák, Gyulafehérvár 2014 ősze
kersztény iskolák Európában > Fulda, Hollandia
globálisan> Izrael stb. – tanuljunk egymástól!!! Népek, nemzetek,
vallások!!! Türelmet- keressük a békét és járjunk utána!
- örülnénk néhány átfogó statisztikai adatnak is
- egy-egy iskola átvétele milyen küzdelmeket, örömöket jelentett?

similar documents