Magyarázat - Kormányhivatalok

Report
A képviselő-testület működési
kérdései
2013. április 10.
Dr. Danka Ferenc
főosztályvezető
Mötv. - Ötv.
• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
2011. évi CLXXXIX. tv. (Mötv.) és az 1990. évi
LXV. tv. a helyi önkormányzatokról (Ötv.)
rendelkezései párhuzamosan alkalmazandók;
• A képviselő-testület működési körébe tartozó
előírások már csak a Mötv.-ben – 43.§-56.§-ig
Hatálybaléptető rendelkezések – Ötv.
2012. január 1.
2013. január 1.
-önkormányzati jogok
-feladatok és hatáskörök
-települési önkormányzat feladata hatásköre szervei
-képviselő-testület működése
-települési képviselő
-képviselő-testület bizottságai
-polgármester, alpolgármester, jegyző
-képviselő-testület hivatala
-körjegyzőség
-települési önkormányzatok társulásai
-helyi népszavazás, népi kezdeményezés
-község, város és területük
-megyei jogú város
-főváros
-megyei önkormányzat feladat és hatásköre (változott)
-megyei önkormányzat szervezete
-önkormányzat bevételei
-önkormányzat gazdálkodása--tervezés, számvitel, információ
-ellenőrzés
-központi állami szervek önkormányzatokkal kapcsolatos feladata, hatásköre
-felterjesztési jog
-helyi önkormányzatok érdekképviselete
-záró rendelkezések.
-települési képviselő
-polgármester, alpolgármester
-helyi népszavazás, népi kezdeményezés
-megyei önkormányzat szervezete
-önkormányzat gazdálkodása
-záró rendelkezések.
A szervezeti és működési szabályzat
tartalma


•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Mötv. záró rendelkezése – [143.§ (4) a)] 2013. január 1-jével ad felhatalmazást a rendeleti
meghatározásra;
[Mötv. 53.§ (1)-(3)]:
önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye;
Kt. átruházott hatásköreinek felsorolása;
Kt. ülés összehívása, vezetése, tanácskozási rendje;
képviselői magatartási szabályok; ülés rendjének fenntartása, intézkedések;
nyilvánosság biztosítása,
döntéshozatali eljárás, szavazás módja,
rendeletalkotás, határozathozatal;
jegyzőkönyv;
közmeghallgatás;
szervek; jogállása és feladatai;
jegyző jelzési (szignalizációs) kötelezettsége – jogszabálysértő döntések, működés;
bizottságok.
A szervezeti és működési szabályzat
tartalma
 [Mötv. 138.§ (2)] – Hatály: 2012. január 1.
az önkormányzati rendeletek kihirdetésére vonatkozó
szabályok;
 Hatály: 2013. január 1.
• a korelnök hívja össze és vezeti a megyei közgyűlés
(képviselő-testület!) alakuló ülését az SZMSZ szerinti
megválasztásának időpontjáig;
• Kt. ülések számának meghatározása;
• polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű
betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetére az ülés
összehívásának, vezetésének módja;
• mely esetben kötelező az érintett meghívása a zárt ülésre;
Kötelezettségvállalás, utalványozás
•
a polgármester akadályoztatása esetén az ülést
– több alpolgármester esetén a polgármester
által - kijelölt alpolgármester hívhatja össze és ő
is vezetheti – [Mötv. 45.§]
•
Magyarázat
polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű
betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetére
vonatkozó Kt. rendelkezés nem terjedhetett ki a
kötelezettségvállalásra és utalványozásra, mert
ebben nincs a Kt.-nek hatásköre.
[1991. évi XX. tv. 139.§ (1) d) a polgármester
vállalhat a helyi önkormányzat nevében
kötelezettséget, erre más személyt is
felhatalmazhat.]
A korelnök sem volt felhatalmazható pénzügyi
kötelezettségvállalásra, utalványozásra.
A Kt. még átmenetileg sem határozhatta meg pl.
költségvetési rendeletében vagy az SZMSZ-ben a
kötelezettséget vállaló személyét, vagy több
személyt együttesen. (NGM állásfoglalás 2012
szeptember)
Kötelezettségvállalás, utalványozás
368/2011. (XII.31.)
Korm. rend (Ávr.)
52.§ (6)
14/2013. (I.25.)
Korm. rend 1.§
(6) A helyi önkormányzat kiadási
előirányzatai terhére a polgármester
vagy az általa írásban felhatalmazott
személy vállalhat kötelezettséget.
Ávr. 52.§ (6a)
Ha a helyi önkormányzatnál nincs a
(6) bekezdés alapján
kötelezettségvállalásra jogosult
személy, a képviselő-testület a
polgármester és az általa kijelölt
személy átmeneti vagy tartós
akadályoztatása idejére egyedi
határozatában az önkormányzati
hivatal alkalmazásában álló személyt
jelölhet ki a helyi önkormányzat
kiadási előirányzatai terhére
vonatkozó kötelezettségvállalás
gyakorlására.
74/2013. (III.11.)
Korm. rend 27.§
(4) bekezdéssel] –
„(6a) Ha a helyi önkormányzatnál
nincs a (6) bekezdés alapján
kötelezettségvállalásra jogosult
személy vagy a kötelezettségvállalásra
jogosult személy feladata ellátásában
akadályoztatva van, a képviselőtestület egyedi határozatában az
önkormányzati hivatal
alkalmazásában álló személyt jelölhet
ki a helyi önkormányzat kiadási
előirányzatai terhére vonatkozó
kötelezettségvállalás gyakorlására.
A képviselő-testület általi kijelölés
megszűnik, ha a
kötelezettségvállalásra más személy
válik jogosulttá vagy az arra jogosult
személy akadályoztatása megszűnik.”
Hatály: 2012. január 1.
2013. évi XIV. tv.
1.§ [Mötv. 112.§-t kiegészíti
Hatály: 2013. január 26.
Hatály: 2013. március 12.
„A kormányhivatal vezetője a helyi
önkormányzat polgármesteri hivatala,
közös önkormányzati hivatala, illetve
megyei önkormányzati hivatala
alkalmazásában álló személyek közül
a helyi önkormányzat kiadási
előirányzatai terhére fizetési
kötelezettség vállalására jogosult
személyt jelöl ki, ha
a kormányhivatal illetékességi
területén működő helyi
önkormányzatnál tizenöt napot
meghaladóan nincs
kötelezettségvállalásra jogosult
személy vagy feladata ellátásában
akadályoztatva van, és ez a helyi
önkormányzat gazdálkodását
akadályozza.
A kormányhivatal vezetője általi
kijelölés megszűnik, ha a
kötelezettségvállalásra más személy
válik jogosulttá vagy az arra jogosult
személy akadályoztatása megszűnik.”
Hatály: 2013. május 1.
Kötelezettségvállalás, utalványozás
[2013. évi XIV. tv. indokolása].
• A gyakorlati tapasztalatok alapján egyre többször fordul elő az a
helyzet, hogy a helyi önkormányzat nevében történő
kötelezettségvállalás a hatályos jogszabályok alapján nem lehetséges,
így a helyi önkormányzat számos feladata elláthatatlanná válik, amely
az állampolgárok széles körét hátrányosan érintheti.
• Amennyiben 15 napon túl akadályoztatva van vagy nincs
kötelezettségvállalásra jogosult személy, a fővárosi és megyei
kormányhivatalt vezető kormánymegbízott meghatározott feltételek
mellett jogosult lesz kötelezettségvállalásra jogosult személyt kijelölni.
• Ha utóbb az általános szabályok szerint valamely személy kijelölés vagy
jogszabály folytán kötelezettségvállalásra válik jogosulttá, a
kormánymegbízott általi kijelölés ex lege megszűnik.
A szervezeti és működési szabályzat
tartalma
• a nyílt szavazás módjának meghatározása;
• a név szerinti szavazás esetei; a név szerinti szavazás módjának
meghatározása;
• titkos szavazás módjának meghatározása;
• a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség
elmulasztásának jogkövetkezményei;
• minősített többséggel eldöntendő ügyek;
• a jegyzőkönyv további tartalmi elemei;
• a működés részletes szabályai;
• bizottságok; tagjainak száma; feladat és hatásköre; működésük alapvető
szabályai;
• vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság;
• azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve amelyek a
bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Kt.-nek;
• részönkormányzat létrehozása;
A szervezeti és működési szabályzat
tartalma
• A képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése
érdekében meghatározhatja az egyes napirendek tárgyalására
fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát,
korlátozhatja az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségét.
[lásd. Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf. 5030/2012/9. határozatát
is.]
• Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5003/2012/9. határozata;
• Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5026/2012/9. határozata;
• Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5030/2012/9. határozata;
• Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5036/2012/6. határozata;
• Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5055/2012/8. határozata;
• Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5056/2012/5. határozata;
• Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5067/2012/4. határozata
A szervezeti és működési szabályzat
tartalma
• A képviselő-testület szervezeti és működési
szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő
közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi
körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és
bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a
rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész
tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az
egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb
döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi
véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
A szervezeti és működési szabályzat
tartalma
• polgármester felhatalmazása döntéshozatalra – Mötv.
42.§-ban meghatározott ügyek kivételével – (a Kt.
határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt
két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem
hozott döntést);
• polgármester felhatalmazása döntéshozatalra – Mötv.
42.§-ban meghatározott ügyek kivételével – két ülés között
felmerülő, halaszthatatlan, Kt. hatáskörébe tartozó, az
SZMSZ-ben meghatározott önkormányzati ügyekben; (Kt.-t
utólag erről tájékoztatni kell)
• polgármester felhatalmazása döntéshozatalra
meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról
(„önkormányzati rendeletben” = költségvetési rendelet is)
A szervezeti és működési szabályzat
tartalma
• jegyzői feladatok ellátásának módja;
(a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű
betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk
esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra)
• polgármesteri hivatal; közös önkormányzati
hivatal hivatalos elnevezése;
 Hatály: 2014. évi általános önkormányzati
választások napjától
• a polgármester a lemondásáról szóló írásbeli
nyilatkozatot az SZMSZ-ben kijelölt képviselőnek
adja át, részére juttatja el;
Jegyzői feladatok ellátásának módja
•
•
•
[Mötv. 82.§ (2)]
Amennyiben hat hónapon belül a
polgármester nem nevez ki, illetve közös
önkormányzati hivatal esetében az érintett
polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a
kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal
a jegyzői feladatok ellátására a pályázati
kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában
a képesítési és alkalmazási feltételeknek
megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más
jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok
ellátására szóló kinevezés az új jegyző
kinevezéséig tart.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű
betöltetlensége, illetve tartós
akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat
hónap időtartamra - a szervezeti és működési
szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok
ellátásának módjáról.
•
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi
CXCIX. tv. (Kttv.) 251.§
Összeférhetetlenség
Másik jegyző helyettesítése céljából
- a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetője
által történő kinevezés esetén –
a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt
létesíthet.
A helyettesítésre létesített jogviszony
tekintetében a 6. § 1. pontban meghatározott
alapvető munkáltatói jogokat a fővárosi,
megyei kormányhivatal vezetője gyakorolja,
az egyéb munkáltatói jogokat a
polgármesterek megállapodásukban foglaltak
szerint gyakorolják.
E törvény alkalmazásában
1. alapvető munkáltatói jog: a kinevezés,
jogviszony megszüntetés, áthelyezés,
fegyelmi és kártérítési eljárás megindítása,
fegyelmi büntetés, kártérítés,
összeférhetetlenség megállapítása, kinevezés
tartalmának módosítása.
Jegyzői feladatok ellátásának módja
•
•
•
•
•
Mötv. arról rendelkezik, amikor a
jegyzői tisztség betöltetlen.
6 hónapos „türelmi időszak”
SZMSZ rendezi a feladatellátás
módját
a jegyzőre irányadó képesítéssel nem
kell rendelkeznie a helyettesítőnek
(BM álláspont) A ME Közszolgálati
Főosztálya szerint igen.
a jogalkotó célja a helyi
önkormányzat önrendelkezési
jogának biztosítása, saját maga
rendelkezhessen a jegyzői feladatok
ellátásának módjáról, ha egyidejűleg
betöltetlen a két tisztség, illetve a
jegyző és az aljegyző is tartósan
akadályoztatott.
•
•
a Kttv. 251.§-ban foglaltak akkor
alkalmazhatók, ha a jegyzői tisztség
betöltött, de a jegyző feladatai
ellátásában tartósan akadályoztatott
(pl. felmentési idejét tölti és munkát
már nem végez) és helyettesítése az
SZMSZ alapján nem megoldható.
itt nincs 6 hónapos „türelmi időszak”
azonnal kinevezhető egy adott
település jegyzője másik jegyző
helyettesítése céljából.
Zárt ülés
• a méltatlansági ügyet zárt
ülésen kell tárgyalni;
• vagyonnyilatkozattal
kapcsolatos eljárás (zárt ülés)
újraszabályozása –
„Vagyonnyilatkozat-tételi
eljárás” cím alatt a 2014. évi
általános önkormányzati
választás napjától [Mötv. 39.§]
• Magyarázat
[Mötv. 46.§ (2) a)] már 2013.
január 1-jétől hatályos, az új
jogintézményre vonatkozó
rendelkezések [Mötv. 38.§]
csak a 2014. évi általános
önkormányzati választás
napjától lépnek hatályba
[Mötv. 144.§ (4)]
Zárt ülés
• Zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is
nyilvános. (Döntés a határozat és a rendelet
is![Mötv. 48.§ (1)].
• Álláspontunk szerint normatív tartalmú
döntéstervezet, ideértve a normatív határozattervezetét is, nem tárgyalható zárt ülésen.
Fegyelmi büntetés kiszabása
• fegyelmi büntetést zárt
ülésen kell kiszabni
• Magyarázat
[Mötv. 46.§ (2) a)] a
mérlegelés nélküli zárt
ülésen tárgyalandó
ügyek körében helyezi
el – a fegyelmi eljárás
megindítása ellenben
továbbra is az érintett
nyilatkozatától függően
tárgyalható zárt ülésen
Résztvevők a zárt ülésen
• zárt ülési részvétele
jogosultság és egyúttal
kötelezettség is:
o a nem a Kt. tagjai közül
választott alpolgármester;
jegyző; aljegyző(k);
nemzetiségi önkormányzat
elnöke;
o polgármesteri hivatali, közös
önkormányzati hivatali
ügyintéző
• Magyarázat
• kizárólag az általa képviselt
nemzetiséget érintő ügy
napirendi tárgyalásakor
• polgármesteri meghívásra
Határozatképesség
•
a határozatképességet folyamatosan
figyelemmel kell kísérni;
•
Magyarázat
Ötv. nem tartalmazta, a polgármester és a
jegyző feladata
•
[Mötv. 47. § (2)] A javaslat elfogadásához az
egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a
jelen levő önkormányzati képviselők,
minősített többséget igénylő javaslat esetén
a megválasztott önkormányzati képviselők
több mint a felének igen szavazata szükséges.
Ennek hiányában a képviselő-testület a
javaslatot elutasította.
A betöltetlen önkormányzati képviselői
helyet a határozatképesség szempontjából
betöltöttnek kell tekinteni.
•
Magyarázat
Ha az igen szavazatok száma nem éri el a
javaslat elfogadásához szükséges mértéket
(egyszerű vagy minősített többség), az
egyértelműen azt jelenti, hogy hozott
döntést a Kt., csak az elutasító tartalmú.
A megválasztott képviselők közé kell azt a
képviselői helyet is számítani, amely a
szavazáskor bármilyen ok miatt üres. A Kt.
törvényből következő létszámát a Kt. a saját
döntésével jogszerűen nem csökkentheti a
betöltetlen helyek számával.
A szavazás módja
•
nyílt szavazás módjának meghatározásáról az
SZMSZ rendelkezik
•
•
[Mötv. 48.§ (3)]
A képviselő-testület név szerint szavaz az
önkormányzati képviselők egynegyedének
indítványára, továbbá név szerinti szavazást
rendelhet el az SZMSZ-ben meghatározott
esetekben.
•
Ugyanazon döntési javaslat esetében egy
alkalommal lehet név szerinti szavazást
javasolni.
Név szerinti szavazás módjának
meghatározásáról az SZMSZ rendelkezik.
o
o
Magyarázat
új előírás
pl. szavazógép igénybevételével vagy
kézfelemeléssel
Magyarázat
Ötv. csak az önfeloszlással összefüggésben
rendelkezett erről;
Nem lehet név szerinti szavazást tartani:
bizottság létszáma és összetétele;
ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.
Titkos szavazás, a szavazás eredménye
•
A Kt. az SZMSZ-ben meghatározott módon
titkos szavazást tarthat a 46.§ (2)-ben foglalt
ügyekben
•
Magyarázat
Új elem az SZMSZ-re utalás megjelenése a
Mötv.-ben.
A zárt ülésen tárgyalható ügyekben lehet
titkos szavazást tartani, de nyilvános ülésen is
szavazhat a Kt. titkosan azokban az
ügytípusokban, amelyekben zárt ülést is
tarthatna.
•
[Mötv. 48.§ (5)]
Az ülésvezető megállapítja a szavazás
eredményét.
Ha a szavazás eredménye felől kétség merül
fel, bármely önkormányzati képviselő
kérésére a szavazást egy alkalommal meg
lehet ismételni.
•
Magyarázat
Ez is új szabály. A Kt. üléséről készített
jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a szavazásra feltett döntési javaslat pontos
tartalmát;
a szavazás számszerű eredményét,
a hozott döntéseket.
o
o
o
Kizárás
• [Mötv. 49.§]
A képviselő-testület
döntéshozatalából kizárható az,
akit vagy akinek a közeli
hozzátartozóját az ügy
személyesen érinti.
• A képviselő-testület szervezeti és
működési szabályzatában
meghatározza a személyes
érintettségre vonatkozó
bejelentési kötelezettség
elmulasztásának
jogkövetkezményeit.
• Magyarázat
• Mötv. 49.§ két módosítással is
változtat:
o közeli hozzátartozói viszonyt vonja
a szabályozási körébe (Ptk.)
a házastárs, a bejegyzett élettárs,
az egyenes ágbeli rokon, az
örökbe fogadott, a mostoha- és
nevelt gyermek, az örökbe
fogadó, a mostoha- és a
nevelőszülő valamint a testvér.
o bejelentési kötelezettség
elmulasztása SZMSZ-ben
szankcionált.
Minősített többség
• Minősített többséggel
meghozandó döntések
• Magyarázat
Mötv. 50.§-ban foglaltak
nem tekinthetők taxatív
felsorolásnak. A Mötv.-ben
másutt is találni minősített
többségű döntést igénylő
kérdést (alpolgármester
választás), másrészt egyéb
törvények is előírhatnak
ilyet. Pl. nemzeti vagyonról
szóló 2011. évi CXCVI. tv.
8.§(10) a) és b) pontjai.
A helyi önkormányzat rendelete és
annak kihirdetése
• [Mötv. 51.§]
o polgármester és a jegyző írja
alá a megalkotott rendeletet;
o a saját honlappal rendelkező
önkormányzatnak a rendeletét
a honlapján is közzé kell
tennie;
o a helyi önkormányzat az
önkormányzati rendeletet a
kihirdetését követően
haladéktalanul megküldi a
kormányhivatalnak.
• Magyarázat
o Ötv. még lehetővé tette, hogy
a levezető elnök is aláírhassa a
rendeletet akkor, ha a
kormányhivatal hívta össze az
ülést a 98.§ (2) f) pontja
alapján.
Az önkormányzati rendelet
helyesbítése
•
o
[Mötv. 51.§ 3)]
a rendelet a hatálybalépését megelőzően
helyesbíthető,
o
legkésőbb a kihirdetést követő 6. munkanapon.
feltétele: a kihirdetett rendelet szövegében legyen
kimutatható az aláírt szövegtől való eltérés.
•
o
o
o
Magyarázat
a helyesbítés nem jogalkotói aktus, nem veheti át a
jogalkotási eljárás garanciális keretei között végzett
módosítás szerepét.
Ötv. a 10. munkanapig engedte
Amennyiben a rendelet helyesbítésére van szükség,
a jegyző a helyesbítés kihirdetését követően; de
legkésőbb a kihirdetést követő munkanapon
megküldi a kormányhivatalnak a helyesbítés
tényéről történő tájékoztatást és a rendelet
helyesbített változatát.
A megküldés módjai:
papír alapon 2 eredeti példányban + elektronikus
formában, elektronikus levél útján;
vagy
elektronikus úton, minősített elektronikus aláírással
ellátva [2001. évi XXXV. tv. 2.§ 17. pont]: olyan,
fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet az
aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott
létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített
tanúsítványt bocsátottak ki.
[23/2012. (IV.25.) KIM rend.]
Az önkormányzati rendelet
helyesbítése
• További változások az önkormányzati rendeletek helyesbítésekor
2013. július 1-jétől:
o a jegyző a helyesbítés tényéről történő tájékoztatást,
o az önkormányzati rendelet helyesbített változatát, valamint
o annak valamennyi jövőbeli időállapota szerinti egységes szerkezetű
szövegét, továbbá
o ha az önkormányzati rendelet módosító vagy hatályon kívül helyező
rendelkezést is tartalmaz, az abban foglalt módosítással vagy
hatályon kívül helyezéssel érintett önkormányzati rendelet
valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű
szövegét - legkésőbb a helyesbítés közzétételét követő munkanapon
megküldi a kormányhivatalnak – hogyan?
A Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított
informatikai rendszeren keresztül is. [51/2012. (XII.19.) KIM rend.
1.§ (3); (5)]
Önkormányzati rendeletek továbbítása
• 2013. július 1-jétől:
o a jegyző az önkormányzati rendeletet és annak valamennyi jövőbeni
időállapota szerint egységes szerkezetű szövegét;
o ha az önkormányzati rendelet módosító vagy hatályon kívül helyező
rendelkezést is tartalmaz, az abban foglalt módosítással vagy
hatályon kívül helyezéssel érintett önkormányzati rendelet
valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű
szövegét – a kihirdetést követően, de legkésőbb a kihirdetést követő
3. munkanapon megküldi a kormányhivatalnak – a Nemzeti
Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai
rendszeren keresztül. [51/2012. (XII.19.) KIM rend. 1.§ (3)]
Önkormányzati rendelet továbbítása
o a 2013. július 1. napját megelőzően hatályba
lépett és 2013. június 30. napját követően
megváltoztatott önkormányzati rendelet
esetében a jegyző az első változás hatályba
lépése szerinti egységes szerkezetű szöveget
küldi meg a kormányhivatalnak; továbbá
o valamennyi jövőbeni időállapota szerinti
egységes szerkezetű szövegét. [51/2012.
(XII.19.) KIM rend. 1.§ (4)]
Nemzeti Jogszabálytár
• 338/2011. (XII.29.) Korm. rendelet – már
hatályban van 2012. január 1-től, de csak
2013. július 1-jétől lépnek hatályba az
önkormányzati rendeletekkel kapcsolatos
rendelkezései [4.§ (1)-(5); 7.§ (2)]
Nemzeti Jogszabálytár
4. § (1) A Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni valamennyi - 2013. június 30. után kihirdetett - még hatályba nem
lépett önkormányzati rendelet kihirdetett szövegét. Ha a Kúria önkormányzati tanácsa kimondja, hogy az
önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba, az erről szóló határozatnak a Magyar
Közlönyben történő közzétételét követően a döntéssel érintett jogszabálynál erre haladéktalanul utalni kell.
(2) A Nemzeti Jogszabálytárban - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - egységes szerkezetű szöveggel közzé kell
tenni valamennyi, 2013. június 30. után kihirdetett és a lekérdezés napján hatályos, önkormányzati rendeletnek ideértve a 2013. június 30. után kihirdetett önkormányzati rendelettel megváltoztatott önkormányzati rendeletet is
•
a) a lekérdezés napján hatályos szövegét, és
•
b) a lekérdezés napját megelőző, illetve követő egy-egy időállapotát.
(3) A 2013. július 1. napját megelőzően hatályba lépett, 2013. június 30. napját követően megváltoztatott és a
lekérdezés napján hatályos önkormányzati rendelet esetében a Nemzeti Jogszabálytárban a rendelet lekérdezés
napján hatályos egységes szerkezetű szövegét, és a lekérdezés napját követő egy időállapotát kell közzétenni.
(4) A helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi vagy megyei kormányhivatal a Nemzeti
Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül továbbítja a részére
megküldött önkormányzati rendeletet és annak valamennyi időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét a
helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek.
(5) Az egységes szerkezetű szöveget az önkormányzati rendeletnek vagy az önkormányzati rendeletet
megváltoztató önkormányzati rendeletnek a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter
általi kézhezvételét követő öt munkanapon belül kell közzétenni.
Nemzeti Jogszabálytár
7.§ (2) Az önkormányzati rendelet
közzétételéről és ezzel kapcsolatban a Nemzeti
Jogszabálytár szerkesztéséről - a 9. § szerinti
közszolgáltatási szerződéssel - a helyi
önkormányzatok törvényességi felügyeletéért
felelős miniszter gondoskodik.
A képviselő-testület határozata
•
•
•
•
[Mötv. 51.§ (6)]
Normatív határozat közzététele során az
önkormányzati rendeletek kihirdetésekor és
helyesbítésekor követendő szabályokat kell
alkalmazni.
A normatív határozatot a hivatalos lapban vagy a
helyben szokásos – SZMSZ-ben meghatározott –
módon kell közzétenni.
A saját honlappal rendelkező önkormányzat a
normatív határozatát a honlapján is közzéteszi,
közzétételéről a jegyző gondoskodik, a helyi
önkormányzat a közzétételt követően
haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak.
•
Magyarázat
•
Az Ötv. is hasonlóan szabályozott.
•
új elem a honlapon történő közzétételre utalás.
•
(A hiteles kivonat továbbításáról van szó, mert e
döntések a jegyzőkönyvtől másként nem
különíthetők el.)
A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Mötv. [52.§ (1)-(3)]
közokirat [1952. évi III. tv. 195.§ (1)]
testületi ülés helye;
időpontja;
megjelenés ténye,
javasolt, elfogadott napirendi pontok;
előterjesztések;
egyes napirendi pontokhoz hozzászólók neve,
részvételük jogcíme, a hozzászólásuk, az
ülésen elhangzottak lényege;
szavazásra feltett döntési javaslat pontos
tartalma;
döntéshozatalban résztvevők száma;
döntésből kizárt képviselő neve és a kizárás
indoka;
jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzése;
SZMSZ-ben meghatározottakat
•
Magyarázat
•
Az Ötv. a közokirati jellegről nem tett
említést, de annak minősült a Pp. hivatkozott
paragrafusa alapján.
Ötv. szerinti jegyzőkönyvi tartalom:
képviselők neve;
meghívottak neve;
tárgyalt napirendi pontok;
tanácskozás lényege;
szavazás számszerű eredménye;
hozott döntések.
•
•
•
•
•
•
•
A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
• Előírhatja-e a Kt. az SZMSZ-ben a szó szerinti
jegyzőkönyv készítés kötelezettségét? Válasz: nem.
• Magyarázata: Mötv. 51.§ (1) g) és n) pontjaiban
• az ülésen elhangzottak lényegének jegyzőkönyvi
rögzítését a taxáció elemeként vonja be a jogalkotó a
szabályozásba;
• A „szervezeti és működési szabályzatban
meghatározottakkal” való bővítést is a taxáció
elemeként nevesíti. A g) és az n) pontokban foglalt
előírások teljesíthetetlenné válnának és alapvető
ellentmondás keletkezne közöttük.
A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
 Előterjesztés – új szabálya a törvénynek
a jogalkotói szándék az, hogy az előterjesztések a
jegyzőkönyv szerves részét képezzék. Kétféle módon
történhet az előterjesztés beillesztése a jegyzőkönyvbe,
ezért a képviselő-testületek jogalkotói szabadságára van
bízva, hogy ennek rendjét az SZMSZ-ben miként állapítják
meg.
1. Pl. rövidebb terjedelmű írásos (szóbeli) előterjesztést a
jegyzőkönyv szövegszerűen tartalmazza;
2. Írásos előterjesztést a jegyzőkönyv mellékleteként csatolják.
Egyúttal utalás történik erre a jegyzőkönyvben.
• Az előterjesztések betekinthetőségére vonatkozó szabályok
azonosak a jegyzőkönyvre megállapított szabályokkal.
A képviselő-testületi ülés
jegyzőkönyvének továbbítása
• 23/2012. (IV.25.) KIM rend az önkormányzati rendeleteknek és
jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére
történő megküldésének rendjéről - 2.§
• E szakasz 2013. május 1-jét követően sem módosul, ezért továbbra
is küldeni kell a kormányhivatalnak:
- a képviselő-testület,
- a bizottságok,
- részönkormányzat testülete jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon
belül.
- Módjai:
- papír alapon 1 eredeti példányban és elektronikus formában,
elektronikus levél útján, vagy
- elektronikus úton, minősített elektronikus aláírással ellátva.
A képviselő-testület feloszlása
• [Mötv. 55.§ (1)-(3)] – itt új előírás, hogy a
szabályszerűségére vonatkozóan be kell szerezni a
kormányhivatal nyilatkozatát és csak ezt követően
lehet intézkedni – 3 hónapon belüli időpontra –
az időközi választás kitűzésére.
• A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a
választást követő 6 hónapon belül, valamint az
általános választást megelőző év november 30.
napját követően. A határidő megállapításkor a
feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját
kell figyelembe venni.
• Köszönöm a figyelmet!

similar documents