Regionális különbségek az Európai Unióban és Magyarországon

Report
Regionális egyenlőtlenségek az
Európai Unióban és
Magyarországon
Készítette: Antal István
Az Európai integrációs folyamat lényeges feladatai :
– Egyes országok között fennálló fejlettségbeli különbségek
mérséklése
– elmaradott országok és régiók felzárkóztatása
Az Európai Unió működése során világossá vált, hogy az előrehaladó
integráció nemhogy csökkenti, hanem egyesen növeli a régiók
közötti fejlettségbeli különbségeket.
Ez politikai feszültségek forrása lehet, amely az Unió
működőképességét és ezzel az EU létét fenyegeti,
•
Az unión belül a versenyelőny legfontosabb forrása a tudás, az
információ és az innováció felhalmozásának és alkalmazásának
képessége lett.
• Okai:
– gyors termékelavulás
– minőség iránti igény
– állandóan változó keresletnek való megfelelés
Versenyelőnyük azoknak van, akik képesek folyamatosan megújítani
termékeiket, műszaki és szervezeti fejlesztésekkel emelni a
termelékenységet, és fejlett információs- és kommunikációs
rendszerek segítségével csökkenteni a távolságból és időből eredő
veszteségeket
• Az informatika és a korszerű szállítási rendszerek
fejlődése elvileg megszabadítja az EU jelenlegi és
jövőbeli periferikus régióit a távolságokból származó
hátrányok nagy részétől.
• A telekommunikációban és a tőkemobilitásban
bekövetkezett változások sokkal szabadabbá tették a
telephely kiválasztásának lehetőségét, ami a
kedvezőtlen régiók számára is előnyöket rejt.
• Megfelelő közlekedési és kommunikációs hálózatok
nélkül a kevésbé fejlett régióknak nincs esélyük a
fejlődésre.
• Az Unió által nyújtott támogatások a meglévő terelőhatások
miatt (incidencia hatás, donor hatás, Rotterdam effektus, stb.)
nem feltétlenül elégségesek egy ország gazdasági
versenyképességének helyreállításához, hanem alapvető nemzeti
alkalmazkodásra van szükség.
• A gazdasági modernizáció sikere függ :
–
–
–
–
–
–
–
külső tényezők
az adott ország gazdaságpolitikája
üzleti tevékenység környezetétől
befektetőknek nyújtott kedvezmények
az infrastruktúra megfelelő szintje
piaci növekedés kilátásai
Exportlehetőségek
A hosszú távon fenntartható nemzeti/regionális gazdasági fejlődés alapját
kétségtelenül a szigorú makrogazdasági politika és az infrastruktúra területén
végrehajtott beruházások jelentik.
A regionális különbségeket meghatározó
tényezők
•
A legkevésbé fejlett tagországok és az EU legfejlettebb tagországai
között az eltérő fejlődési pályák következtében jelentős különbségek
állnak fenn az egyes régiók infrastrukturális szintjében: a közlekedési,
energia-, valamint a távközlési hálózatok kiépítettségében, és az
emberitőke-ellátottságában, a munkaerő felhalmozott tudásában és
képességeiben
I. Infrastruktúra
•
Szakmai körökben nem szűnik a vita arról, hogy közpénzekből, vagy a
magántőke bevonásával kell-e fedezni az infrastrukturális
fejlesztéseket
•
A magántőke távol tartja magát ettől a területtől
•
Gazdaságilag megalapozott lenne az uniós költségvetés minél
nagyobb hányadát kitevő részét az infrastruktúra fejlesztésére
fordítani.
•
A távközlés, mint az infrastruktúra-hálózat egyik elemét, sokszor a
közlekedési hálózatok modern alkotórészeként tartják számon.
Ugyanakkor a távközlés sokszor a közlekedési hálózat iránti igényt
is növeli, azáltal, hogy olyan kapcsolatokat teremt, amelyek
következtében megnő az áruszállítás és utazás.
•
A kiépült távközlési rendszereknek centralizáló és decentralizáló
hatása egyaránt lehet.
A háztartások internet-kapcsolattal való ellátottsága (a háztartások százalékában)
2002-ben
Forrás: Eurostat
II. Emberi erőforrások, oktatás
• A régiók versenyképessége nemcsak a fizikai
infrastruktúra állapotától függ, hanem egyre inkább
meghatározó jelentőséggel bír az emberi erőforrások
minősége
• Jelentősek az Unión belül fennálló különbségek
• A fiatal korosztály képzettségi szintje folyamatosan
emelkedik
III. Kutatás-fejlesztés
• A gazdasági fejlettségbeli különbségek az eltérő
termelékenységi és versenyképességi szintben mutatkoznak meg
• A kutatás-fejlesztés területén megmutatkozó eltéréseket a K+F
tevékenységre fordított összeg és a GDP százalékában fejezzük
ki.
• Az Európai Unió költségvetésének (nem a GDP-jének!) kb. négy
százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre
• Nemzetállami szinten a kutatás-fejlesztésre fordított összegek
a GDP két százalékát teszik ki Európában, míg a
versenytársaknál (USA, Japán) ugyanez a mutató 2,7 és 3,2
százalék.
IV. Működő tőke
• A külföldi tőke vonzásának képessége is jelentősen
befolyásolja egyes nemzetek, szűkebb értelemben
régiók versenyképességét
Rang Ország / Konszern GDP / Forgalom Rang
Ország /
Konszern
Dutch
GDP / Forgalom
1. USA
8.079
Royal
43. Shell
/
2. Japán
4.395
53. IBM
88
105
23. General Motors
177
54. Szingapúr
85
24. Dánia
174
73. Deutsche Bank
59
25. Wal-Mart
167
89. Magyarország
48
a világ gazdasági nagyhatalmai
Forrás: Világbank, Fortune [Werner – Weiss, 2000]
A telephelyválasztás klasszikus indokai:




felvevőpiac közelsége
nyersanyag-beszerzési források elérhetősége
munkaerő minősége és ára
megfelelő infrastrukturális háttér
A transznacionális vállalatok általában Németországot, NagyBritanniát és Franciaországot jelölték meg, mint a vállalat számára
ideális telephelyet.
Az erőforrás-ellátottság és a piaci potenciál közelség jelentik a fő
szempontokat a vállalatok számára
Az 1 főre jutó GDP alakulása az Európai Unióban 19992005 között
 1999-ben az 1 főre jutó GDP legmagasabb értéke 266,4% volt az
Inner-London brit régióban, míg a legszegényebb régió a lengyel
Lubelskie volt az EU25 1 főre jutó GDP átlagának 31,9%-ával
 2005-ben a legmagasabb jövedelem az átlag 302,7%-a volt az EU27ek átlagához képest továbbra is az Inner-London régióban, míg a
legalacsonyabb a Nord-Est román régióban volt 24,2%-kal.
 Inner-London évtizedek óta messze a legtehetősebb régiója az
Uniónak
Az EU-s átlag feletti, illetve a 75%-os küszöbérték alatti 1 főre jutó GDP-jű
régiók aránya
Év
Nuts 2 régiók
száma
Az 1 főre jutó
átlag GDP-t
meghaladó
régiók száma
Az 1 főre jutó
átlag GDP 75%a alatt lévő
régiók száma
1999 (EU25)
254
114 (az összes
régió 44%-a)
67 (az összes
régió 26%-a)
2005 (EU27)
271
129 (az összes
régió 47%-a)
69 (az összes
régió 25%-a)
Forrás: EUROSTAT
GDP alakulása az EU-ban
•
Elsősorban azok a régiók jogosultak a Strukturális Alapok
forrásaira, melyek 1 főre jutó GDP-je az uniós átlag 75%-a alatt van
•
Sajnos a régiók közül még mindig minden negyedik ehhez a
csoporthoz tartozik.
•
A GDP növekedése is változatos képet mutat az 1999-2005 közötti
időszakban.
•
A 10 leginkább fejlődő régió között elsősorban az újonnan
csatlakozott államok régiói voltak
•
A legnagyobb mértékű visszaesést az 1 főre jutó GDP-ben Guyane
francia régióban lehetett tapasztalni
Regionális különbségek az Európai Unióban
Munkanélküliség és foglalkoztatottság az EU-ban
• A munkanélküliek számának alakulása, a munkanélküliségi ráta
nagysága társadalmi és gazdasági szempontból is kritikus kérdés.
Fontos társadalompolitikai feladat és elvárás a munkanélküliség
csökkentése.
• A foglalkoztatottság az EU számára az egyik legérzékenyebb
pont ezért stratégiai fontosságú. Az EU megfogalmazta azt a
foglalkoés versenypolitikai alapelvet, hogy a relatíve alacsony
foglalkoztatási színvonal növelése jelentheti az egyik
legfontosabb kitörési pontot, mert olyan forrásokat lenne képes
mobilizálni, amellyel Európa versenyképessége lényegesen
javulhat.
án
ia
la
nd
i
Sv a
N
é
.-B do
.
rit
an
n
Au ia
sz
tri
a
C
ip
ru
s
Fi
nn
o
N
ém .
et
o.
És
zt
Íro o.
rs
zá
g
Le
Po tto
rtu .
g
Sz ália
lo
vé
ni
C a
se
Sp ho
an .
yo
l
Li o.
tv
á
Fr nia
an
Lu cia
xe o.
m
bu
Be rg
lg
iu
Bu m
lg
á
G ria
ör
ö
Sz go
lo .
vá
R kia
om
án
O ia
la
s
M zo.
ag
y
Le aro
ng .
ye
lo
.
M
ál
ta
ol
H
D
Foglalkoztatási ráta (15-64. éves koruak száma = 100)
Az uniós tagországok 2007. évi foglalkoztatási ráta szerinti rangsora
90
80
70
EU-27 átlag
60
50
40
30
20
10
0
Gazdasági aktivitás
A gazdasági aktivitás magában foglalja a foglalkoztatottakat és a
munkanélkülieket is. Ennek nagysága egyaránt fontos az adott korcsoportba
tartozó népesség milyen hányada jelenik meg valamilyen módon a
munkaerőpiacon, és milyen hányada marad távol. Konkrétan a 25-64 éves
korosztályt értjük alatta.
A gazdasági aktivitás az EU-ban 2004-ben 70,7 %, 2003-ban 70,4 % volt.
Ha az USA (83,7 %) és Japán (81,1 %) aktivitási rátáit hasonlítjuk össze az
EU-val, akkor megelőzik Európát.
Legnagyobb különbségek a 25-49 éves korosztály alatti és feletti
csoportokban jelentkeznek. A 15-24 évesek aktivitása leginkább a nemzeti
iskolarendszerektől függ, meddig tartják benn az iskolában az adott
korosztályokat, mikor léptetik ki őket a mukaerőpiacra.
2001
2002
2003
2004
EU-15
70,0
70,2
70,4
70,7
Euró övezet
68,4
68,7
68,9
69,3
Belgium
63,1
63,2
63,2
63,5
Dánia
79,1
78,6
78,7
78,7
Németország
74,6
74,3
74,1
74,1
Görögország
61,1
60,7
60,5
60,4
Spanyolország
65,3
66,4
66,8
67,4
Franciaország
69,5
69,7
69,9
69,9
Írország
68,8
68,7
68,7
68,7
Olaszország
64,9
65,6
66,1
66,9
Luxemburg
64,4
65,3
65,7
66,1
Hollandia
77,9
78,2
78,5
79,1
Ausztria
76,3
76,4
76,4
76,5
Portugália
72,7
73,1
73,5
73,8
Finnország
74,8
74,8
74,8
74,9
Svédország
77,8
77,5
77,1
76,8
Egyesült
Királyság
76,3
76,6
76.6
76,6
Az
aktivitási
ráta
alakulása
(%)
Regionális egyenlőtlenségek
Magyarországon
A rendszerváltást követően a piacgazdaságra való átmenet a 90-es évek
végére befejeződött, ennek eredményeképpen az ország térszerkezete,
térségi és területi tagoltsága lényegesen eltér a rendszerváltás előtti
helyzettől.
piacgazdálkodásra jellemző elemek:




a vállalkozások számának robbanásszerű emelkedése,
a külföldi tőke meghatározó szerepe,
a mindent átszövő piac hatása, valamint
a széleskörű privatizáció
• Az új térszerkezet formálói:
– rendszerváltozás
– külföldi tőkebefektetésekre épülő gazdasági megújulás
– párhuzamosan jelen lévő válságjelenségek (munkanélküliség,
jövedelemcsökkenés, a beruházások jelentős visszaesése)
• Az átalakulás gazdasági, politikai és társadalmi
következményei jelentősen megváltoztatták a területi
struktúrát és növelték az egyenlőtlenségeket.
• A fővárosi agglomeráció megerősítette dominanciáját
•
Az új térszerkezet meghatározó elemei:
 a főváros kiugró fejlődése az ország többi részéhez viszonyítva,
 a nyugati térségek növekvő előnye a keleti és az északi régiókkal szemben
 a kistérségek fejlődésének növekvő térbeli tagoltsága
 a településhálózat erősödő gazdasági tagoltsága.
• A bruttó hazai termék mind az egy főre jutó értéke,
mind a tömegéből való részesedést tekintve a
legjobban kifejezi az ország egyes területei (régiói,
megyéi) közötti fejlettségi és teljesítménybeli
különbségeket.
A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak
főbb csoportjai szerint, 2003
Régió
Mezőg.,vadg.,
erdőgazd.,
halászat
Ipar
Építőipar
Szolgáltatások
Ágazatok
összesen
(alapáron)
Közép-Magyarország
52 836
1 343 036
322 542
5 530 075
7 248 489
Közép-Dunántúl
59 857
665 504
84 224
841 055
1 650 650
Nyugat-Dunántúl
65 641
685 010
83 001
898 122
1 731 774
Dél-Dunántúl
80 975
246 397
63 120
732 427
11 122 919
Észak-Magyarország
54 214
414 786
70 282
771 418
1 310 700
Észak-Alföld
100 295
433 532
89 512
995 748
1 619 087
Dél-Alföld
118 882
329 870
80 237
946 692
1 475 681
ORSZÁG ÖSSZESEN
532 700
4 118 145
792 918
10 715 537
16 159 300
Ebből: régiók
összesen
518 071
3 192 476
590 229
6 202 483
10 503 259
A regionális GDP különbségei
Az egy lakosra jutó GDP regionális eltérése*
Év
A legfejlettebb
A második legfejlettebb
és a legfejletlenebb régió hányadosa
1995
2,05
1,45
1996
2,16
1,53
1997
2,26
1,57
1998
2,23
1,64
1999
2,42
1,80
2000
2,47
1,81
2001
2,44
1,63
2002
2,57
1,62
2003
2,52
1,68
•
A főváros fejlettség szempontjából kiemelkedik az országból
•
Itt van a külföldi érdekeltségű vállalkozások és bejegyzett tőkéjük
több mint 50%-a.
•
A főváros kiugró növekedése eredményeként a regionális fejlettségi
különbségek nagy távlatú differenciálódását mutatja
•
Regionális léptékben erőteljes Nyugat-Kelet megosztottság alakult ki.
•
Az ország legdinamikusabb, válságjegyekkel legkevésbé érintett
térsége a főváros mellett Nyugat-Dunántúl, ezen belül is Győr-MosonSopron és Vas megye, és az utóbbi években felzárkózott Fejér megye
•
A skála végén Észak-Magyarország és Észak-Alföld van, a
•
A Nyugat-Kelet megosztottság sem egyöntetű
legalacsonyabb fejlettségű Szabolcs-Szatmár-Bereg , Nógrád , és
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
•
Az országban a NUTS 2 rendszernek megfelelően 7 régió került
kialakításra
•
A regionális rendszer még napjainkban sem működik megfelelően.
•
A kialakított régiók között jelentős fejlettségbeli különbségeket
regisztrálhatunk.
•
Az egyenlőtlenségek bizonyos elemei csökkenthetők, de látványos
eredmény nem várható.
•
A képzett, fegyelmezett és innovatív munkaerő jelenléte kvalifikált
vállalatok betelepülését ösztönzi
•
A hátrányos helyzetű régiók leszakadása önmagát erősítő folyamattá
válik.
•
Hazánk ipari termelését három régió (Közép-Magyarország, KözépDunántúl, Nyugat-Dunántúl) határozza meg, míg a mezőgazdasági
termelés főleg két régió (Észak-Alföld, Dél-Alföld) teljesítményén
múlik.
Források
•
Regionális különbségek az Európai Unióban és a különbségeket meghatározó
tényezők (egyetemi oktató jegyzet)
•
Zsugyel János: Az Európai Uinió regionális politikája történeti fejlődésének
elemzése
•
Kovács Julianna: Regionális különbségek Magyarországon
•
Nagy Henrietta: Regionális egyenlőtlenségek Európában
•
Harsányi Endre1 – Harsányi Gergely2 – Nagy Attila János:
-Területi fejlettségi különbségek Magyarországon és az Észak-Alföldi Régióban

similar documents