8taplalkozas_energiaforgalom 1725KB May 24 2011 12:02:42 PM

Report
TÁPLÁLKOZÁS ENERGIAFORGALOM
A FELVETT TÁPANYAG SORSA
 Nagy
részét a szervezet raktározza
 Táplálékfelvétel szünetében mobilizálja
 Transzporttápanyagok
 Glukóz
 Szabad
zsírsavak
 Aminosavak
 Ketontestek
RAKTÁROZÁS ÉS MOBILIZÁLÁS
SZABÁLYOZÁSA
 Hormonális
szabályozás
– inzulin
 Mobilizálás – glukagon
inzulinszint csökkenése
 Raktározás
TÁPANYAGFELVÉTEL
 Tartalék
mobilizálásának megszüntetése
 Inzulinelválasztás aktiválása
még a felszívódás előtt fokozott inzulintermelés – „várakozó helyzet”
 Inzulinelválasztás mértéke a tápanyag
összetételétől függ
A tápanyagok élettani jelentősége
Szénhidrátok:
 gyors, könnyen felhasználható energiaforrás
 részt vesz a zsíranyagcserében
 tömegük révén elősegítik bélmozgásokat
 mono-, di-, poliszacharidok, a tápanyagok
rosttartalma
Fehérjék:
 esszentiális aminosavak, komplett, inkomplett
fehérjék
 fehérjeszükséglet, szerep a felépítésben és
szabályozásban
A tápanyagok élettani jelentősége
Zsírok:
 energiaforrás és raktár
 hőszigetelés és mechanikai védelem
 zsíroldékony anyagok
 esszenciális zsírsavak szerepe
 telített és telítetlen zsírsavak, koleszterin
szerepe
 fűszerek, adalékanyagok, tartósítószerek
INTERMEDIER ANYAGCSERE
FEHÉRJÉK
Miután bizonyos mennyiségű fehérje
folyamatosan lebomlik, és a nitrogén mint
karbamid kiürül, a tápláléknak megfelelő
fehérjemennyiséget kell tartalmaznia ahhoz,
hogy a mérleg egyensúlyban maradhasson.
A fehérjeminimum emberben napi 35-50 g
körül van (0,5-0,6 g/kg testsúly).
FEHÉRJÉK
A helyes táplálkozás természetesen
nagyobb mennyiségű fehérje felvételét
követeli meg, a javasolt fehérjeadag
naponta 70-90 g. Emellett alapfeltétel az is,
hogy a fehérje minőségileg magas értékű,
azaz egyrészt jól emészthető legyen,
másrészt az esszenciális aminosavakat
kielégítő mennyiségben tartalmazza.
Az emberben esszenciális
aminosavak
triptofán (0,04)
metionin (0,07)
valin (0,28)
treonin (0,20)
fenilanalin (0,18)
leucin (0,39)
izoleucin (0,21)
lizin (0,24)
SZÉNHIDRÁTOK
MONOSZACHARIDOK
Hidrolízissel
nem bomlanak
egyszerűbb
vegyületekre.
DISZACHARIDOK
OLIGOSZACHARIDOK
Hidrolízissel két vagy néhány
monoszacharidra bonthatók.
POLISZACHARIDOK
Óriásmolekulák.
Hidrolízissel sok
monoszacharidra
bonthatók.
INZULIN-HATÁS

csökkenti a vér glukóz koncentrációját



izom és zsírsejtek fokozott glukózfelvétele
gátolja a máj glukózleadását
csökkenti a vér szabad zsírsav
koncentrációját

a zsírszövet lipolízisének gátlása
INZULIN-HATÁS
AZ INZULIN HATÁSA
AZ INZULINELVÁLASZTÁS
SZABÁLYOZÁSA
 Az

elválasztást fokozza:
a vér glukózszintjének emelkedése
 egyes aminosavak vérszintjének
emelkedése
 paraszimpatikus beidegzés (n. vagus)
 gyomor-bél hormonok
AZ INZULINELVÁLASZTÁS
SZABÁLYOZÁSA
 Az
elválasztást csökkenti:
a hasnyálmirigy ð sejtjeiben termelődő
szomatosztatin (parakrin hatás)
 megterhelés – stressz alkalmával
elválasztott katekolaminok

GLUKAGON-HATÁS

a glukagon a májban fokozza a
glikogenolízist
 glukoneogenezist
 ketogenezist

GLUKAGON-TERMELÉS

a glukagon elválasztást fokozza

csökkent vércukorszint
 inzulinhiány
 egyes aminosavak koncentrációjának növekedése
GLUKAGON-HATÁS
VÉRCUKORSZINT
SZABÁLYOZÁSA
NAPSZAKI INGADOZÁSOK
INZULIN - GLUKAGON
TÁPLÁLKOZÁS
ÉHEZÉS
AZ ÉHEZÉS SZAKASZAI
 Éhgyomri
 Néhány
 Rövid
 24
óra – 24 óra
távú éhezés
– 72 óra
 Krónikus
 72
állapot
éhezés
órán túl
Vitaminok
 nélkülözhetetlen,
külső forrásból
származó, kis mennyiségben
szükséges anyagok
 vízben oldódnak: B1, B2, B6,
nikotinsav, pantoténsav, biotin,
fólsav, C
 zsírban oldódnak: A,D,E,K,F
 hiánytünetek, hypervitaminózis
FONTOSABB VITAMINOK
A-vitamin
D-vitamin
E-vitamin
K-vitamin
C-vitamin
B-vitaminok
-a szervezet védekező mechanizmusában vesz részt
-csontnövekedés, növekedés
-látás- szaruhártya épsége
-hámszövet differenciálódása
-kalcium beépülés a csontokba
-foszfor anyagcsere szabályozás
-oxigén tartalmú szabadgyökök elleni védekező rendszer
alkotóeleme
-véralvadás
-csont, fog, porc, kötőszövet kollagén fehérje
szintézis
-vas feszívódás
-hormon szintézis
-immunrendszer erősítés
-szénhidrát anyagcsere(B1,B6)
-elektrontranszport(B2)
-zsírsavszintézis (B3,B5)
-aminosav szintézis (B6)
-vörösvérsejt szintézis(B12)
ÁSVÁNYI ANYAGOK
Fólsav
Vas
-vörösvérsejt szintézis
Kalcium
-hormonszintézis
-szívműködés
-izomműködés
-idegműködés
-véralvadás
Magnézium
-zsíranyagcsere
-szénhidrát anyagcsere
-fehérjeszintézis
-ideg-izom ingerlékenység
Kálium
-ideg-izom működés
-sav-bázis egyensúly
-szívműködés
-nátrium anyagcsere
szabályozása
Foszfor
-izom energiaforgalma
-idegszövet
-fehérje, szénhidrát,
zsíranyagcsere
Króm
-szénhidrát, zsíranyagcsere
-testsúlyszabályozás
-fehérjebeépülést növel
-oxigénszállítás
Tápanyagok energiája
 hasznos
munka + hőtermelés +
energiaraktározás
 Respirációs
hányados (quotiens):
RQ =CO2/O2
Az alapanyagcsere értéke:

Kb. 8000 kJ/nap, 80 W, 2000 kcal/nap (testfelszínre
170 kJ/m2/h)
Alapanyagcserét befolyásoló tényezők:


kor
táplálkozás (fehérjék dinámiás hatása)-thermogenezis
 testhőmérséklet
 éhezés, túltápláltság
 hormonális hatások
 emóciók
 circadián ritmus, alvás
 várandósság
 élvezeti cikkek
AZ ALAPANYAGCSERÉT
BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Ülő
életmód:
Közepes aktivitás:
Nehéz fizikai munka:
x 1,2
x 1,4
x 1,8
AZ ALAPANYAGCSERE
EGYSZERŰ KISZÁMÍTÁSA
 Nők:
 Férfiak:
700 +
7x testsúly (kg)
900 +
10x testsúly (kg)
Pl.: 80kg-os férfi
900 + (10x80) = 1700 Kcal/nap
Különböző mozgások
Felhasznált kalória /óra
Aerobic
500
Kerékpározás
500
Bowling
200
Kertészkedés
200
Golf
250
Kézilabda
600
Kick Box
600
Evezés
550
Futás
560
Sí
500
Hegymászás
1,000
Úszás
500
Tennis
500
Súlyemelés
500
Séta
500
A TÁPLÁLÉKFELVÉTEL
SZABÁLYOZÁSA

táplálékfelvétel

energiaraktárak feltöltése
 energiaraktárak fenntartása

táplálékfelvétel szabályozása

energiabevitel és energiafelhasználás
egyensúlyban tartása
AZ ÉTVÁGY
SZABÁLYOZÁSA
ÉTKEZÉSI PIRAMIS

similar documents