NUKLEINSAVAK

Report
NUKLEINSAVAK
MBI®
A nukleinsavak….
 Makromolekulák
(polinukleotidok)
 Minden élő sejt sejtmagjában
megtalálhatóak (kromoszómákban)
 A sejt osztódását a nukleinsavak
megduplázódása, majd osztódása előzi
meg
 A két utódsejt azonos összetételű
nukleinsavakat tartalmaz
Jelentőségük
I.



Genetikai információhordozók
Az élő sejt ( és így az egész élőlény)
minden tulajdonságát kódolják
Ezeket a kódokat a sejt „fordítja le”:
enzimek segítségével a nukleinsav
kódjának megfelelő fehérjéket
szintetizál
Gén≈ az a kromoszómaszakasz, amely
egy fehérjét kódol
Jelentőségük
II. Örökítőanyagok
 az utódsejtek azonos nukleinsavakat
tartalmaznak
 vagyis tulajdonságaik megegyeznek az
anyasejttel
Jelentőségük
III. Szerepük van a fehérjeszintézisben is
 ugyanakkor a nukleinsavak szintézisét,
osztódását enzimek végzik
A Földi élet alapja
Nulkeinsavak
(genetikai kód)
Fehérjék
(életfolyamatok biztosítása stb. )
A nukleinsavak felépítése
 Hidrolízissel
kisebb egységekre
bonthatóak:
Nukleinsavak
Nukleotidok
Foszforsav
(H3PO4)
Pentóz
Nukleozidokra
nitrogéntartalmú bázis
A pentóz-rész

Ribóz

Dezoxiribóz
A sejtplazma eredetű
nukleinsavakban
A sejtmag
nukleinsavaiban
Ribonukleinsavak
(RNS)
Dezoxiribonukleinsavak
(DNS)
Nitrogéntartalmú bázisok

Purinvázasok
ADENIN (A)
GUANIN (G)

Pirimidinvázasok
CITOZIN (C)
TIMIN (T)
URACIL (U)
Nitrogéntartalmú bázisok

Purinbázisok
ADENIN
GUANIN
Nitrogéntartalmú bázisok

Pirimidinbázisok
CITOZIN
TIMIN
URACIL
A nukleotidok felépítésa
Ld. A táblán
Tk. 23. o./ 35. ábra.
Nukleotidok jelentősége
 ATP


(Adenozin-trifoszfát)
Energiaszállító és –raktározó molekula
ATP
ADP+P ∆E= 30 kJ/mol
 Koenzim-A (


KoA)
Acetil-csoport szállítása
Acetil-KoA
Acetil-csoport+ KoA
 NAD
(Nikotinamid-adenin-dinukleotid),
NADP

Hidrogénion + 2 elektron szállítása
A nukleinsavak felépítése

több ezer
nukleotidból álló lánc
alakul ki (tk.39. ábra)
Bázisok
Monoton pentóz – foszforsav lánc
A nukleinsavak felépítése
A bázisok sorrendje meghatározott
Bázissorrend= a különböző bázist
tartalmazó nukleotidok egymás utáni
kapcsolódási sorrendje a polinukleotidláncban

A DNS szerkezete
(WATSON-CRICK féle modell)
2
polinukleotid szálból áll (tk. 40.ábra)
 Bázisok: A,G,T,C
 Az egymás felé néző bázisok
meghatározott párokat alkotnak:


Guanin-Citozin
Adenin-Timin
 A bázispárok
között hidrogénkötés van
A DNS szerkezete
(WATSON-CRICK féle modell)
 Az
egyik szál bázissorrendje egyértelműen
meghatározza a másik szál sorrendjét
 Vagyis a két szál komplementere
egymásnak
 A két szál spirálisan felcsavarodik (kettős
a-hélix szerkezet (ld ábra)
A DNS szerkezete
(WATSON-CRICK féle modell)
Az RNS szerkezete
 Egy
polinukleotid szál
 Térszerkezete változatos lehet
 bázisok.: A,G,C,U
 Bázissorendje többé-kevésbé
meghatározott
 3 fajtája van:



m-RNS (hírvivő)
t-RNS (aminosavszállító)
r-RNS (a fehérjeszintézis helye)
Az RNS szerkezete
Aminosavszállító t-RNS
DNS-RNS különbségek
DNS
 Dezoxiribóz
 A,G,C,T
 Kettős a-hélix
szerkezet
 Sejtmagban
 örökítőanyag
RNS
 Ribóz
 A,G,C,U
 Egyes szál forma
 Sejtmagban és a
sejtplazmában
 fehérjeszintézisben
A genetikai kód „fordítása” a
sejtekben (a következő témakör vázlata)
DNS bázissorrend
m-RNS bázissorendje
t-RNS –ek sorrendje
fehérje aminosavsorrendje
fehérje térszerkezete
Tulajdonság

similar documents