Hordalekfogok, viznyelok, kiemelt és egyeb vizelvezeto

Report
Hordalékfogók, víznyelők, kiemelt és
egyéb vízelvezető szegélyek
Közlekedési pályák víztelenítése
Szennyezőanyagok kártételeinek
elhárítása
• A belterületen átfolyó vízfolyás vagy a belterületi állóvíz
(befogadó) vízkészletét meg kell óvni a belterületről csapadék
által lemosott szennyezőanyag káros hatásaitól.
• A megóvás részleges módja ülepítő tározó létesítése, rendszeres
karbantartása és üzemeltetése.
• A vízhozamcsökkentő tározót a zápor által lemosott belterületi
szennyezőanyag ülepítésére is hasznosítani kell. Az ülepített
szennyezőanyagot a lerakódást követően hulladéktárolóba vagy
szennyvíztisztó telepre kell szállítani.
•
Szennyezőanyagok kártételeinek
elhárítása
• A zöld belterületekről lemosott mezőgazdasági tápanyag
hasznosítható az ülepítés helyéhez közel eső parkban.
• A szennyvíz mechanikai tisztításának célja az oldhatatlanul
szilárd hallmazállapotú szennyezőanyagok, valamint a víztől
eltérő sűrűségű folyadékok kivonása
• A közterületre hullott mértékadó csapadékvíznek a közműbe
kármentes bevezetésére víznyelőket kell létesíteni.
Hordalékfogók
• Nyílt vízfolyásoknak a csatornahálózatba való bekötés előtt
hordalékfogót és a nagyobb úszó tárgyak (faágak vagy egyéb
hulladékok) visszatartására gerebet kell építeni, a megfelelő
tisztítás
• és elszállítás lehetőségének biztosításával.
• A gereb pálcaközeinek mérete a befogadó szelvény legkisebb
belméretének egyharmada, de legfeljebb 30 cm legyen.
• A hordalékfogó négyszögletes, legalább 1,0 m széles és 2,0 m
hosszú akna, fenékszintje a nyílt vízfolyás fenékszintje alatt
legalább 1,2 m-re legyen.
• A hordalékfogó fenekén, vályúban elhelyezett szivárgót
(zsompot) kell kialakítani és ezt a csatornához csatlakozó, a
hordalékfogó után levő aknába kell bekötni.
Hordalékfogók
• A hordalékfogó keresztszelvényét úgy kell kialakítani, hogy a
mértékadó legnagyobb vízhozamnál a középsebesség ne legyen
nagyobb, mint a hozzáfolyó csatornaszelvényben, figyelembe
véve a leülepedett hordalék okozta szelvényszűkítést.
• A hordalékfogó műtárgyat hidraulikailag úgy kell méretezni, hogy
visszaduzzasztást ne okozzon.
• A tisztítás megkönnyítésére a hordalékfogó mellé legalább 60 cm
széles padkát kell kialakítani.
• A hordalékfogót, balesetelhárítási okból, legalább 1,25 m magas
korláttal kell körülvenni.
• Változó vízhozamnál egymással párhuzamosan két vagy több
hordalékfogó és építhető olyan
• kialakítással, hogy az egyikből a másikba egy meghatározott
vízhozamon felüli rész átbukhassék
Hordalékfogók
PURECO/ENVIA® TRP/BOX
Markaz
Homokfogók
• Homokfogók általában bújtatók, átemelők és szennyvíztisztító
telepek előtt, a 0,2 mm-nél
• nagyobb szemcseméretű homok eltávolítására építhetők. A
homokfogó tisztításáról és a homok elszállításáról gondoskodni
kell.
• Vízszintes átfolyású homokfogóban az áramlási középsebesség
0,3 m/s körül legyen.
• Úgy kell kialakítani, hogy a bevezetett víz energiáját megtörje, ,
káros visszaduzzasztást ne okozzon.
Homokfogó méretének meghatározása
Alapegyenlet:
Ah 
V  Qmax
wy
Ahol:
Ah - Homokfogó vízszintes felülete
Qmax - Maximális vízhozam
v - ülepedési korrekciós tényező
wy - a jellemző szemcse ülepedési sebessége
Av  v  Qmax
Ahol:
Av - Homokfogó keresztmetszeti területe
Qmax - Maximális vízhozam
v - Homokfogó középsebessége 0,3 m/s
Uszadékfogók
• Az uszadék eltávolítására az alvízszint alá 15 cm-re lenyúló és a
vízszint fölé legalább 20 cm-re
• kiemelkedő merülő falat kell építeni. A merülő fal előtt
összegyűlő uszadék eltávolítására
• legalább egy heti uszadék mennyiséget befogadó tárolóaknát kell
építeni.
• A tárolóakna tisztításáról és az uszadék elszállításáról
gondoskodni kell.
Víznyelők
• Víznyelőket akkor kell építeni, ha az útburkolatról, vagy
rendezett terepről csapadékvizet kell elvezetni
• Szennyvizet víznyelő révén elvezetni tilos
• A víznyelők egymástól való távolsága a víznyelő képességűktől és
a terep lejtésétől, illetve a csapadékelvezetési igényektől függ
általában 30-60 méter.
• Az utak víztelenítésére szolgáló víznyelőket az útszegély melletti
folyókában kell elhelyezni.
• Útkereszteződésben a víznyelők csak az útszegélyív után, az
egyenes szegély mellé helyezhető, lehetőleg a járdán kívüli
részén.
• A víznyelők az útfolyóka mélypontjában legyenek
Víznyelők
• Belterületen, különösen kerékpáros forgalom esetén az
oldalbeömlésű víznyelőt és aknákat előnyben kell részesíteni,
melyet a kiemelt járdaszegélyben, vagy a vízvezető szegély
mentén kell elhelyezni. Előnye, hogy az aknát nem kell közúti
terhelésre méretezni, nincs süllyedés kockázat, komfortosabb
elhaladást biztosít a gépjárművek számára. Nem igényel
folyamatos javítást, mert megfelelően beépítve nem tud
megsüllyedni.
• Az is kedvező megoldás, ha a víznyelők a forgalmi sávon kívül
kerülnek elhelyezésre íves, vagy a lefolyás irányába ferdén
elhelyezett szegély megoldással.
Víznyelők
• A szegélyfolyókák is előnyösen tervezhetők különösen betonkő
burkolatokhoz csatlakozóan: kevés üzemeltetési és fenntartási
ráfordítás is erősíti az adott helyszíneken való széleskörű
alkalmazásukat.
• A víznyelők elhelyezésénél figyelemmel kell lenni még a tervezett
útburkolat geometriai és magassági kialakítására is. Belterületen
a zárt csatorna kialakításánál a leendő üzemeltetővel egyeztetve
kell a víznyelő típusát meghatározni.
Víznyelők
Tájékoztató kapacitás értékek
Vízborítás a víznyelő rácson,
vagy vízmélység az
oldalbeömlésű víznyelőnél
cm
5
8
Víznyelők részei:
• Víznyelőrács-keret és
víznyelőrács
• Víznyelő akna
• Bekötőcsatorna
Méret cm
32x32
48x48
Függőleges beömlésű
l/s
15,8
29,6
26,8
50,1
30x10
Oldalbeömlésű
l/s
4,3
8,7
Rácsok:
Anyaga (MSZ-EN 124:1992):
• lemezgrafitos öntöttvas
• Gömbgrafitos öntöttvas
• Acélöntvény
Víznyelők
Kör keresztmetszetű akna (Leier)
Bűzelzárós víznyelő (Csomiép)
Bűzelzárós víznyelő (Feyer Kft.)
Oldalbeömlésű víznyelő (Feyer
Kft.)
Vízelvezető szegély
•
•
•
Alkalmazási terület: körforgalmak
buszöblök
akadálymentesítés
ACO DRAIN Kerbdrain
Kiemelt- és egyéb vízvezető szegélyek
• Kiemelt szegélyt általában és elsősorban belterületi vagy belterületi
jellegű utak esetében kell tervezni. A kiemelt szegély magassága 618 cm között változó, a burkolatszél hullámoztatás függvényében. A
kiemelt szegély alkalmazása esetén a vízelvezetés víznyelőkön
keresztül történik.
• Vízvezető szegélyt akkor kell tervezni, ha a külterületi út szélén
összegyülekező csapadék eróziós hatása ellen kell intenzíven
védekezni. Ez nagy hosszesésű és/vagy, széles, túlemelt
burkolatoknál jelentkezik elsősorban, de kis hosszesést (0,3%)
kivéve vízérzékeny talajok esetén is kell ilyen védelmet tervezni.
• Akkor is tervezni kell a szegélyeket, ha egyébként a burkolatra hulló
csapadékvíz a rézsűn nem vezethető le. A vízvezető szegély
forgalombiztonsági megfontolások miatt általában 6 cm-nél ne
legyen magasabb, ekkor még nem kell az oldalakadályt is vizsgálni.
Mindig burkolt felülethez csatlakozzon a vízelvezető szegély és
megfelelően kialakított alaprétegre (rétegsorra) kerüljön.
Kiemelt- és egyéb vízvezető szegélyek
• A vízvezető szegély menti visszaduzzasztást ellenőrizni kell. A
mértékadó csapadékból számított magasságú szegély mentén
elvezetésre szánt víztömeg nem veszélyeztetheti a forgalom
biztonságát. A szegélymegnyitások gyakoriságát a fenti szabályok
betartásával kell meghatározni.
• A szegélyek mentén vezetet csapadékvíz surrantókon át távozik a
pálya széléről.
• A szegélyek és a surrantók csatlakozását gondosan kell tervezni. A
surrantókat 2-3 m-ként fagyálló monolit betonból készült
megtámasztó betontömbbel kell megerősíteni a szétcsúszás
megakadályozása céljából. A szegélyek surrantó előtti geometriája
tölcsérszerűen vezesse a csapadékvizet a surrantóig. Ennek hossza
legalább 1,5 – 2,5 m legyen.
• Mind a keresztcsatorna, mind a surrantók a talpárokba való
csatlakozásánál a talpárok burkolt legyen és az fagyálló betonágyon
nyugodjon.
• Energiatörő elemeket (függőlegesen elhelyezett előregyártott
lapburkolat) csak azokon a szakaszokon szabad tervezni, ahol közúti
vezetőkorlát is el van helyezve.
Köszönöm a figyelmet!

similar documents