Az egyensúlyi rendszer válsága és a francia forradalom

Report

7 éves háború és az adóztató kapacitás
 Reform kell
 NBr., Fro. hazai ügyek kerültek kp-ba
▪ III. György – ellenzék
▪ Stagnáló kivitel, meggyengült flotta, kereskedelmi viták
▪ Mire visszanyerte erejét elveszítette Amerikát
 4800 km, és nem volt szövetségese
▪ XVI. Lajos – rendek
▪ Haditengerészet – Spo. Szorosabb szövetség

Fro.-nak nem volt érdekeltsége K-en
 Amerika miatt nem háborúzott EU-ban, csak
flotta
 1779-re a csatorna feletti ellenőrzés
 1781. Chasepeak öböl
 1782-re gazdasága összeomlik

Bajor trónutódlás (1778-79), Lo. jövője
 Felosztás (1772-72; 1793; 1795)

Egyensúlyi háromszög – nem érdek, hogy
egyik megerősödjön
 Új területeket csak diplomáciai alku keretében

Oo. Elmaradott, de sebezhetetlen
 Törökök ellen – megijedtek az osztrákok és a
poroszok

NBr. nem dőlt romba 1783 után
 Fizetési mérleg is helyreállt, hitelképes

Fro. folyamatos gyengesége miatt nem volt
átfogó konfliktus – államreform kudarca –
adók
 1787. anciene régime válsága
 1789. után kizárólag belső küzdelmek kötik le
▪ Elhanyagolható tényezőnek hitték
▪ K-en nem foglalkoztak vele





1789-92
1792. köztársaság
1793-94
1794-95
1795-1799. Direktórium


1792. Valmy
1793. Lajos kivégzése
 Első koalíció

1795. koalíció bukása
 Ideológiai lelkesedés – népfelkelés
▪ Totális mozgósítás
▪ Határokon kívül harcolt
 Poroszország Visztulához vezényelt
▪ Ausztria is
 Ny-on kimerültek – Batáviai Köztársaság


1796. Szardíniát elfoglalta Napóleon
1797. É-Itáliát is
 Közben brit veszteségek a gyarmatokon
▪ A stratégia hatástalan és drága, mindenki békét akart
▪ De Fro kudarca Írországban, és a Holl., Spo.
szövetségesek is vereséget szenvednek
▪ NBr. háborúban maradt
▪ Fro. flotta kell

1798. Egyiptom

Francia kudarcok miatt
 Második koalíció (1798-1800) (Poroszo. nem)
 Oo. Kilép
▪ Napóleon Ausztria ellen fordul – Marengo, Höchstadt,
Hohenlinden
▪ Ausztria békét kér
 Dánia Hannover ellen fordul
 Portugáliát elfoglalta Spo.

NBr. A gyarmatokon győz, 1801. Egyiptomban is
 1802. Amiens-i béke

De Fro. blokkolta a kereskedelmet, és flottát
épített
 Minőségi szakadék – Trafalgar (1805)

Szárazföldön Fro. nem gyengült meg
 Pitt Oo, és Poroszo koalícióját akarta
▪ Napóleon Austerlitz, Ulm
▪ Bécs újra békét kért
▪ Friedland 1807
▪ 1807. tilsiti béke – csatlósok – blokádba belemennek

Napóleon egész Eu-t uralta – Rajnai Szövetség

NBr. nagyon exportfüggő
 1811-re USA-val is romló kapcsolat



De 1808. spanyol forradalom
1811. újra kereskedik Oo-gal
NBr. az ipari forradalom közepén
 A háború is fejleszti az ipart

Fro. gazdaság túlterhelt – Francia Nemzeti
Bank – infláció – a seregek fosztogatnak


1809. osztrákok újra – de Wagram
Napóleon legyőzhetetlennek tűnt
 De túl nagy veszteségek
 Spo.
 A blokád a francia kereskedelemnek is rossz
1812. Napóleon hadserege megsemmisül Ooban – túlterjeszkedett, és az ellenfelek
megerősödtek
 1813. Lipcse – népek csatája

 Párizsig nyomulnak 1814-re
 Napóleon Elbára megy

1815. márc. – jún.
 Csak megijeszteni tudta a szövetségeseket
 1815. jún. 18. Waterloo

1814-15
 Szent Szövetség – Négyes Szövetség

Bécsi döntés






Poo. Fro. Felosztását akarta
„Cordon sanitaire”
Ausztria – É-Itália
Poo és Oo Lengyel területek (Ausztriától)
1815. párizsi szerződés
Kialakult a kongresszusi rendszer

similar documents