Az új Nemzeti alaptanterv

Report
Az új Nemzeti
alaptanterv
Kaposi József
Alapelvek
Az oktatás közfeladat:
•
a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is
érvényesíteni szükséges.
A Nat szimbolikus dokumentum:
tartalma üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat
szempontjából,
• a fejlesztők mellett a laikusokhoz is szól,
• elvonatkoztatási szintje, alapja az egységességnek és
differenciálásnak.
•
A Nat törvényi háttere
Nemzeti alaptanterv biztosítja:
• az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét,
• az iskolák közötti átjárhatóságot ,
• meghatározza az elsajátítandó
műveltségtartalmat,
• kötelező rendelkezéseket állapít
• meg az oktatásszervezés körében,
• különösen a tanulók heti és napi terhelésének
korlátozására.
A új Nat főbb elemei
A küldetésének újradefiniálása
• A nevelés és az értékek hangsúlyozása
A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák
kiegészítése
• A társadalmi szolidaritás megerősítése
Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése
• A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése
A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak
megjelenítése
• Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése
Hangsúlyosabb kiemelt
fejlesztési területek
•
•
•
•
•
•
•
•
Erkölcsi nevelés
Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A testi és lelki egészségre nevelés
A családi életre nevelés
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A Nat struktúrája
I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és
szabályozási szintjei
• A köznevelés feladata és értékei
– Fejlesztési területek – nevelési célok
– Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek
• A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás
– A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok
II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés
• A kulcskompetenciák
• Műveltségi területek
– A Nat műveltségi területeinek felépítése
III. A műveltségi területek anyagai
A köznevelés feladata
és értékei
Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az
egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi
fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése.
Feladata továbbá:
• a tanuláshoz és a munkához szükséges
készségek, képességek, ismeretek, attitűdök
együttes fejlesztése,
• a közjóra való törekvés megalapozása,
• a nemzeti és társadalmi összetartozás
megerősítése.
Fejlesztési területek
– nevelési célok
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Az erkölcsi nevelés
Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A testi és lelki egészségre nevelés
A családi életre nevelés
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Fenntarthatóság, környezettudatosság
Pályaorientáció
Gazdasági és pénzügyi nevelés
Médiatudatosságra nevelés
A tanulás tanítása
Részletek 1.
Erkölcsi nevelés
„A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése,
a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt
felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása,
társadalmi beilleszkedésük elősegítése. (…)”
A családi életre nevelés
„A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi
érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi
létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg
a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az
erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták
közvetítésében való fokozott részvétele. (…)”
Részletek 2.
Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés
„A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.
(…) Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéniközösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a
haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. (…)”
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
„A demokratikus jogállam működésének alapja az aktív állampolgári
részvétel, amely erősíti a társadalmi kohéziót, összhangot teremt az
egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a
törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi jogok
tisztelete, az erőszakmentesség, a szolidaritás jellemzi. (…)”
Részletek 3.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
„A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része
az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez
szükséges feladatok meghatározása. (…)”
Fenntarthatóság, környezettudatosság
„A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák
gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell
tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és
felelősségteljesen, a megújulási képességükre tekintettel használja.
(…)”
A köznevelési rendszer egyes
feladataira és intézményeire
vonatkozó külön szabályok
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Az erkölcstan oktatása
A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok
Egész napos iskola
A mindennapos testnevelés
A mindennapos művészeti nevelés
Az idegennyelv-oktatás
Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata
A szakiskolai nevelés
A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei
A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei
Az erkölcstan oktatása
A Nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint
az általános iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan tantárgy
oktatása a kötelező tanórai keretben történik.
• 1-4. osztályban a Nat Magyar nyelv és irodalom, az
Ember és társadalom, az Életvitel és gyakorlat, valamint a
Művészetek műveltségterületek vonatkozó fejlesztési
követelményei és közműveltségi tartalmai irányadóak.
• 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember és
társadalom műveltségterület Erkölcstan, etika
közműveltségi tartalmai érvényesek.
Egész napos iskola
Az általános iskola a Nemzeti köznevelésről szóló törvény
rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is
működhet.
Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma:
• a tanórai és más foglalkozásokat az iskola délelőtt és
délután egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi;
• lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a
tehetséggondozás sajátos tevékenységeit;
• a kötelező tanórákon túl a délutáni foglalkozások teret
adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy
más egyéb foglalkozásoknak, az önálló tanulásnak.
A mindennapos testnevelés
• Heti öt testnevelés;
• heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat
Testnevelés és sport műveltségterületében
jelzett valamint más sporttevékenységekre
fordítható;
• a heti két óra kiváltható továbbá iskolai
sportkörben való sportolással, vagy  a tanuló
kérelme alapján  sportszervezet, sportegyesület
keretei között végzett sporttevékenységgel.
A mindennapos művészeti nevelés
• Mindennapos művészeti oktatás 1-4 évfolyamon;
• a délutáni foglalkozásai keretében is;
• 5-12. évfolyamokon folyamatosan biztosítani kell a
művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai
feltételeit, lehetőségeit.
A szakiskolai nevelés
A szakiskolában folyó nevelés számára a szakiskolai
kerettantervek az irányadóak:
• a kötelező tanórai foglalkozások harminchárom százalékát
fordítják a Nat követelményeinek megvalósítására;
• a kerettantervek kialakítása egyrészt a Nat kiemelt
fejlesztési területeire, nevelési céljaira, a
kulcskompetenciákra épül;
• másrészt a szakiskola közismereti és szakmai tárgyainak
együttesét figyelembe véve érvényesíti a
műveltségterületek alapelveit, céljait és fejlesztési
követelményeit.
A kulcskompetenciák
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció
Matematikai kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia
Digitális kompetencia
Szociális és állampolgári kompetencia
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A hatékony, önálló tanulás
A Műveltségi területek
1. Magyar nyelv és
irodalom
2. Idegen nyelvek
3. Matematika
4. Ember és társadalom
5. Ember és természet
6. Földünk – környezetünk
7. Művészetek
8. Informatika
9. Életvitel és gyakorlat
10. Testnevelés és sport
Műveltségi területek
közös kiemelt céljai
a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet,
megfigyelés) középpontba állítása;
• az informatika alkalmazása;
• a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;
• a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez
szükséges képességek és ismeretek;
• az egészséges életmód kialakítása;
• az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás
biztosítása;
• a médiumok alkotó használata;
•
Műveltségi területek
általános jellemzői
kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és
kritikai értelmezésével;
• az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok
szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;
• nem lezárt rendszerként jelennek meg;
• nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését
jelenítik meg;
• hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a
személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás
különböző formáinak tanulásban betöltött fontos
szerepét;
•
Közműveltségi tartalmak
Három iskolai szakaszban:
• 1-4. 5-8. 9-12. évfolyamok (táblázat v. folyó szöveg)
Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása
• „Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája”
Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában
• Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász Gyula) jelenik meg
vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz)
Műveltségterületek
ajánlott százalékos aránya
Műveltségi területek
Magyar nyelv és irodalom
Élő idegen nyelv
Matematika
Ember és társadalom
Ember és természet
Földünk – környezetünk
Művészetek
Informatika
Életvitel és gyakorlat
Testnevelés és sport
1–4.
30-40
2-6
15-20
4-8
4-8
–
10-18
2-5
4-8
20-25
5–6.
15-22
11-18
14-18
4-8
6-10
4-8
10-16
4-8
4-9
20-25
7–8.
10-15
12-20
10-15
10-15
15-20
4-8
8-15
6-10
5-10
15-20
9–10.
10-15
12-20
10-15
10-15
15-20
4-8
9-15
6-10
5-10
15-20
11–12.*
10
13
10
9
10
–
5
5
–
15
* Csak a minimális százalékos arány.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII törvény a szakiskolákban zajló, közismereti tárgyakat
érintő képzésről a következőképp rendelkezik: A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a
szakiskolában évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre
álló időkeret legalább harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak
átadásához álljon rendelkezésre.
Műveltségterületek
ajánlott százalékos aránya
Nemzetiségi iskolák számára
Műveltségi területek
Nemzetiségi nyelv és
irodalom
Magyar nyelv és irodalom
Élő idegen nyelv
Matematika
Ember és társadalom
Ember és természet
Földünk – környezetünk
Művészetek
Informatika
Életvitel és gyakorlat
Testnevelés és sport
* Csak a minimális százalékos arány.
1–4.
5–6.
7–8.
9–10.
11–12.*
18-22
14-20
14-18
12-15
12-17
25-35
–
15-20
2-6
2-6
–
9-17
2-5
2-6
20-25
14-20
8-16
13-18
4-8
5-9
4-8
10-14
4-8
3-8
15-20
10-15
8-16
8-13
8-13
13-18
4-8
6-10
6-10
3-8
15-20
10-15
12-20
8-13
8-13
13-18
4-8
6-10
6-10
2-7
12-15
10
8
9
10
8
–
2
5
–
12
Magyar nyelv és irodalom
Kiemelt célok:
az olvasás iránti pozitív attitűd kialakítása;
• az olvasási, szövegértési stratégiák megismerése
és eszközszintű használata;
• képessé tenni a tanulókat arra, hogy íróként
olvassanak és olvasóként írjanak.
•
Kiemelt feladat:
•
az emberi kapcsolatok alakításához kapcsolódó
képességek fejlesztése;
Jellemzők
•
•
•
•
irodalomismeret és - értés nem lehetséges a
művek ismerete nélkül;
a 20. századi magyar irodalom több,
meghatározó irodalmi vonulatát nevesíti;
a kortárs irodalom jelentősebb arányban van
jelen;
a nemzeti kánon részét képező alapvető
művek könyv nélküli tudása minden képzési
szinten követelmény;
Közműveltségi tartalom
5-8. évfolyam
epika:
• magyar népmesék, népballadák, műmesék, más népek meséi; mondák,
mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok,
Rege a csodaszarvasról, Toldi és még két mű; Fazekas Mihály: Lúdas
Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek);
Kosztolányi Dezső két-három novellája; Mikszáth Kálmán két-három
műve; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond két műve,
Örkény István egy-két novellája, Petőfi Sándor: János vitéz;
• egy XX. századi magyar ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (Csukás
István, Fekete István, Gion Nándor, Lázár Ervin, Mándy Iván, Móra
Ferenc, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből);
• két-három magyar kortárs szépprózai alkotás;
• egy-két ifjúsági regény és egy-két regényrészlet a világirodalomból.
Közműveltségi tartalom
5-8. évfolyam
líra
• Ady Endre: A föl-földobott kő, Sem utódja, sem boldog őse… és még
két műve; Arany János: Családi kör; Babits Mihály egy-két műve,
Balassi Bálint egy műve, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez és még
egy műve; Illyés Gyula egy műve, Janus Pannonius: Pannónia
dicsérete; József Attila: Mama, Rejtelmek és még két műve, Juhász
Gyula egy-két műve, Kosztolányi Dezső két műve, Kölcsey Ferenc:
Hymnus, Huszt; Petőfi Sándor: Az Alföld, Egy gondolat bánt engemet,
István öcsémhez, Nemzeti dal, Reszket a bokor, mert..és még öt műve;
Radnóti Miklós: Nem tudhatom és még egy műve, Szabó Lőrinc két
műve, Tóth Árpád egy-két műve, Vörösmarty Mihály: Szózat és még
egy műve; Weöres Sándor két műve;
• öt magyar kortárs lírai alkotás.
• a dráma és a színház világa:
• egy színmű.
Idegen nyelv
Kiemelt célok:
• a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi
standardokhoz igazított meghatározása;
• a nyelvtanulási stratégiák kialakítása;
• a kommunikatív kompetencia fejlesztése;
• a célnyelvi műveltség és az interkulturális
kompetencia fejlesztése;
• a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek
kihasználása.
Feltételek
• 4.évfolyamtól a tankötelezettség végéig kell idegen
nyelvet tanulni (hamarabb is elkezdhető);
• az általános iskolában minden diáknak legalább egy
élő idegen nyelv kötelező;
• gimnáziumokban, ill. olyan szakközépiskolákban,
ahol a feltételek adottak, két idegen nyelv kötelező;
• igények és lehetőségek alapján szabadon történik a
nyelvválasztás;
Elérendő szintek
Elérendő szintek normál és emelt képzés esetén:
Normál képzés
Első idegen nyelv
4. évf.
8. évf.
12. évf.
KER-szintben nem
megadható
A2
B1
–
–
A2
Második idegen nyelv
Emelt szintű képzés
4. évf.
6. évf.
8. évf.
10. évf.
12. évf.
Első idegen nyelv
KER-szintben
nem megadható
A1
A2-B1
B1-B2
B2-C1
Második idegen
nyelv
KER-szintben
nem megadható
KER-szintben
nem megadható
A1
A2
B1-B2
Matematika
Kiemelt célok:
• a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztése;
• a problémafelvetésének, pontos megfogalmazásának és a modellalkotás folyamatának segítése;
• a műveltségterület összehangolása más
tudományterületekkel;
Tervezet kialakításának fő koncepciója:
•
a tananyagtartalomban jelentős
hangsúlyeltolódások legyenek;
Alapelvek, célok
1-4. évfolyam
• Fejben történő műveletvégzés;
• Egyszerűbb mértékegység átváltások;
• A mindennapi életben előforduló problémák;
• Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése;
5-8. évfolyam
• hétköznapok matematikája;
• matematikai modell;
• algoritmus, kiszámíthatóság;
9-12. évfolyam
• hétköznapok matematikája;
• matematikai modell;
• algoritmus, kiszámíthatóság
Minden
ismeretközlés
tevékenységbe
ágyazottan!
Nagy hangsúly legyen
a szövegértés és a
lényegkiemelés
képességének
erősítésén!
Közműveltségi tartalom
5-8. évfolyam
Statisztika, valószínűség:
Statisztika
• Diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.
• Számtani közép kiszámítása.
A valószínűség-számítás elemei
• Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése.
• Gyakoriság. Relatív gyakoriság kiszámítása.
Ember és társadalom
Kiemelt célok:
• a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi
elemek közötti kapcsolat erősítése;
• a narratív megismerési mód alkalmazása;
• a történeti gondolkodásmód kialakítása;
• kollektív identitásképzés;
• problémamegoldó gondolkodás fejlesztése (az
ehhez szükséges kognitív és affektív feltételek
megteremtése);
Közműveltségi tartalmak
(Történelem)
• 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik
meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem
jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén);
• az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket és
történeteket állítja középpontba;
• a 9-12. évfolyamon a forrásfeldolgozás, a
tevékenykedtetés és az elemzőkészség fejlesztése áll
a fókuszban;
Hosszmetszeti és visszatérő témák
(Történelem)
5-8. évfolyamon:
- család és lakóhely;
- nők és férfiak életmódja;
- betegségek, járványok;
- erőforrások, termelési kultúrák;
- hétköznapok, ünnepek;
- szegények gazdagok világa;
- öltözködés, divat;
- környezet, környezet-átalakítás;
- gyermekek nevelése és oktatása;
- falvak és városok;
- békék, háborúk és hadviselés;
- felfedezők és feltalálók.
- közlekedés, úthálózat, hírközlés;
9-12. évfolyamon a fentiek a következőkkel egészülnek ki:
- államformák és államszervezet;
- politikai és katonai szövetségek;
- birodalmak;
- földrajzi környezet szerepe;
- hatalommegosztás formái, szintjei;
- kisebbség-többség;
- reform – kompromisszum;
- világkép, eszmék, ideológiák;
- vallások, vallásújítók;
- a sajtó, a tömegtájékoztatás és a propaganda.
- korok, korstílusok;
- önfeláldozó magatartásformák
Témakörök
(Történelem)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
Az őskor és az ókori Kelet
Az antikvitás
A középkori Európa
A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába
A világ és Európa a kora újkorban
Magyarország a XVII-XVIII. században
Forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon
A nemzetállamok kora
Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében
Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében
A globalizálódó világ és Magyarország
6. téma felosztása
5-8. évfolyam
9-12. évfolyam
6. Magyarország a XVII-XVIII. században
1.
Végvári küzdelmek.
2.
Bocskai István és a hajdúk.
3.
1.
Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a
három részre szakadt Magyarországon.
2.
A török kiűzése és a Rákócziszabadságharc.
3.
Népesedési, társadalmi és gazdasági
változások.
4.
A Magyar Királyság a XVIII. századi
Habsburg Birodalomban, a
felvilágosult abszolutizmus hazánkban.
Az Erdélyi Fejedelemség virágkora
Bethlen Gábor idején.
4.
Zrínyi Miklós a hadvezér.
5.
Rákóczi-szabadságharc
személyiségei, célkitűzései.
6.
Magyarország újjáépítése a Habsburg
Birodalomban. Nemzetiségi
viszonyok.
Ember és természet
Kiemelt célok:
• a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések
érvényesítése - integrált szemlélet;
• új, egységes szerkezet kiépítése;
• a műveltségterület kapcsolódása a természetes és
mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a
fenntarthatósághoz;
• a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés)
középpontba állítását;
• mindennapi élethez kapcsolódó tartalmakat közvetítése;
• a tanulókat motiválása a természettudományi tantárgyakra
épülő továbbtanulásra, pályaválasztásra.
Integrált szemlélet
Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület
alapján szerveződnek:
• Tudomány, technika, kultúra;
• Anyag, energia, információ;
• Rendszere;
• Felépítés és működés kapcsolata;
• Állandóság és változás;
• Az ember megismerése és
egészsége;
• Környezet és fenntarthatóság.
Ezek biztosítják a természettudományosan vizsgálható problémák
felismeréséhez és megoldásához szükséges gondolkodásmódot,
természettudományos műveltséget.
Tevékenykedtető,
cselekvő szerep
Szükségszerű a:
•
tudományos igényű ismeretszerzés gyakorlása, az aktív tanulás
lehetőségének biztosítása;
•
a kísérletek, vizsgálatok, és projektmunkák minimális számának
előírása;
•
az elsősegélynyújtás és alapfokú újraélesztés gyakorlatának
elsajátítása.
Példa: Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam)
•
•
Legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai
kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése.
Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a
tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.
Véleményezés
Online felületen lehet hozzászólni a tervezethez.
Véleményezés
• A véleményező felületet az OFI honlapján a Nemzeti
alaptanterv (Nat) szövegtervezetét tartalmazó oldaláról,
valamint a felmeres.ofi.hu címen lehet majd elérni.
• A működő felület felhasználóbarát, mivel strukturáltan
jelennek meg a kérdések, és nem igényel komoly
informatikai előképzettséget.
• A véleményezők Nat bevezetőjéhez és a különböző
területeihez kapcsolódóan fogalmazhatják meg
észrevételeiket.
• Az adatfelvétel teljesen anonim.
Véleményezés
Matematika
• Írja le a műveltségterület "Alapelvek, célok" fejezetével
kapcsolatos észrevételeit!
• Írja le a műveltségterület "Fejlesztési feladatok" fejezetével
kapcsolatos észrevételeit!
• Írja le a műveltségterület "Közműveltségi tartalmak"
fejezetével kapcsolatos észrevételeit!
• Ha vannak a műveltségi területtel kapcsolatos egyéb
észrevételei, kérjük, foglalja össze őket pár mondatban!
Tartalmi fejlesztés
összegzése
• A fejlesztési feladatok – nevelési célok, valamint az új
ismeretkörök, tartalmak kereszttantervi „szálként” hassák a
pedagógia tartalmakat;
• a fejlesztés és az ismeretátadás komplex és
kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg;
• a kompetenciafejlesztési elvárások összhangba kerüljenek
a közműveltségi tartalmakkal;
• hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált
tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre
nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási
ismeretek).

similar documents