jogi érvelés - és Jogtudományi Kar

Report
Logika
11. A jog számára releváns logika
Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék
2011. április 28.
A jog számára releváns logika
• relevancia: fontosság, lényegesség; magyarázó erő
• fő élettér a logika számára: jogi következtetés  joggyakorlat
• Melyik logikai rendszer releváns?
Klasszikus logika
Logikán csak a klasszikus
(alethikus, kétértékű,
formális) logika értendő.
Georges KALINOWSKI
a jogi logika:
formális logika
Deviáns logika
A jogon belüli következtetések
modellálására a klasszikus logika
nem alkalmas (torzítások).
Chaïm PERELMAN
a jogi logika:
nem-formális logika
A jogi logika mint formális logika
Georges KALINOWSKI
• állítás: a jogon belüli következtetések a jogi érvelés alapját
képezik  feladat: a jogi érvelés szerkezetének feltárása
1. jogi logikai érvelés: az intellektuális korlátozás alá eső jogi
érvelés  Kalinowskinál ez a jogi érvelés  az érvelés
lényegeként meghatározott racionalitás alapozza meg a
formális logika központi szerepét
a. nem-normatív jogi érvelés: a tárgya szerint ténybeli,
csak a kontextusa (a jogi eljárás) alapján nevezhető joginak
b. normatív jogi érvelés: tárgya szerint is jogi
2. retorikai jogi érvelés: a meggyőzésre irányuló jogi érvelés
3. nem-logikai jogi érvelés: a törvényben megállapított
vélelmeken, előírásokon, fikciókon stb. alapuló jogi érvelés
a nem-normatív (ténybeli) érvelési módok
A jogi logika mint formális logika
Georges KALINOWSKI
• bizonyossági következtetések: biztosan igaz premisszák
o dedukció: premisszák  konklúzió
o teljes indukció: a konklúzió egy univerzális állítás
• valószínűségi következtetések: 0,5 érték fölötti valószínűségi
premisszák
o reduktív érvelés: okozat  ok (de az ok többféle is lehet!)
o analógiás érvelés: hasonlóból a hasonlóra való következtetés
(a „hasonlóság” logikai kezelhetősége?)
o kiterjesztő indukció: a konklúzió univerzális állítás, ám ezt
csupán az osztály elemeinek egy részét megvizsgálva
fogalmazták meg
o statisztikai érvelés: a premisszákat alkotó elemeknek csak
egy része rendelkezik a kérdéses tulajdonsággal
A jogi logika mint formális logika
Georges KALINOWSKI
• normatív érvelés: olyan következtetés, amelynek premisszája
(premisszái) és konklúziója norma-formula, azaz maga a
következtetés egy norma tételezése (= normatív ítélet)
• a normatív érvelés igazolása racionális igazolás (Kalinowski
szerint a jog és a jog működése mindenek előtt racionális)
o empirikus és analitikus alátámasztás
o logikai levezetés igaznak elfogadott premisszákból
 ide tartozik a normatív jogi érvelés, melynek terepei:
a jog megalkotása
Minden jogi norma (mint
értelem által diktált viselkedési
szabály) megalkotása racionális
igazolást igényel.
a jog alkalmazása
A jogi normák értelmezése:
logikai, nyelvtani, történeti,
rendszertani stb. értelmezés.
A jogi logika mint formális logika
Georges KALINOWSKI
• a normatív jogi érvelés intellektuális korlátozás alá eső
érvelés; logikai érvelés (deduktív formális logika, deontikus
logikai)
• a nevesített következtetési módok közül ide tartozik:
a. argumentum a maiori ad minus (többről a kevesebbre
való következtetés) P(p & q)  Pq
„Qui potest plus, potest minus.”
Amennyiben megillet tulajdonom megsemmisítésének a
joga, akkor megillet ennél kevesebb rendelkezési jog is: az
átalakítás, a feldolgozás, az elidegenítés stb. joga is.
b. argumentum a minori ad maius (kevesebbről a többre
való következtetés) Fp  F(p & q)
Amennyiben tilos egy védett műemléképület engedély
nélküli felújítása, akkor tilos átalakítással való felújítása is.
A jogi logika mint formális logika
Georges KALINOWSKI
c. argumentum a pari ratione (vagy: argumentum a simili
ad simile, vagy: argumentum per analogiam)
(a hasonlóról a hasonlóra való következtetés)
{F.a  G.a, a = b}  F.a  G.b
A dolog (a) van (F), a dolog ellopható (G), a villanyáram
(b) dolog (kiterjesztés),tehát a villanyáram ellopható.
d. argumentum a contrario (a hasonlósággal való érvelés
kiegészítő párja; itt a szabály csak az adott esetre
érvényes, a különböző eset nem azonos eset, tehát nem
vonatkozik rá a szabály) {F.a  G.a, a ≠ b}  F.a  G.b
Perújításnak a terhelt terhére csak életében és csak az
elévülési időn belül van helye, vagyis ha a terhelt már
nem él, vagy cselekménye elévült, terhére perújítás nem
rendelhető el.
A jogi logika mint formális logika
Georges KALINOWSKI
• a jogi szillogizmus Kalinowski szerint lehet:
o kategorikus szillogizmus  kategorikus jogszabályoknál
{„(Mindenki) aki mást megöl, bűntettet követ el…”, ‘a’
megölte ‘b’-t}  ‘a’ bűntettet követett el.
Azonban semmilyen logikai eljárással sem tudunk
következtetni a tényleges büntetés mértékére.
o hipotetikus szillogizmus  hipotetikus jogszabályoknál
{„Ha a jogosult személye bizonytalan…, a pénz fizetésére…
irányuló kötelezettséget bírósági letétbehelyezéssel is lehet
teljesíteni.”, a jogosult személye ismeretlen és a kötelezettség pénz fizetésére irányul}  bírósági letétbehelyezéssel is
teljesíthető a kötelezettség
A jogi logika mint nem-formális logika
Chaïm PERELMAN
• jogi érvelés <> klasszikus logikai következtetések
a kettő különbözhet oly mértékben is, hogy a formális logika
már egyáltalán nem bír magyarázó erővel  a jogi érvelés
releváns modelljét a nem-formális logikában kell keresnünk
• Perelman ettől azonban többet állít: azt is, hogy a formális
logika nem kiálthatja ki magát a racionalitás kizárólagos
letéteményeseként: lehetséges ésszerűen érvelni ott is, ahol
nem támaszkodhatunk bizonyossági következtetésekre
 politika, erkölcs, jog – közös tő: igazságosság
változás a Nagy Francia Forradalom után:
axiomatikus-deduktív jogrend: törvényesség és jogbiztonság
↔ joggyakorlat (pl. méltányosság, közérdek stb.)
A jogi logika mint nem-formális logika
Chaïm PERELMAN
• szembenállás a formális logika modelljére támaszkodó
felfogással:
1. itt a konklúzió nem a premisszák folyománya
a konklúzió a premisszákat szelektáló és formáló aktív erő
először: döntés a konklúzió helyességéről, elfogadásáról
és csak ezt követően: a megfelelő premisszák megkeresése
formális logika: premisszák  konklúzió
jogi logika:
premisszák  konklúzió
2. Az ítéletek kialakulásában nem csak a premisszák és a
formális logika következtetési szabályai játszanak szerepet,
hanem számos, logikán kívüli érv is.
 a jogi érvelés nem egyszerűen kiegészíti a logikai szabályok
alkalmazását, hanem alapvetően különbözik a formális logika
eszköztárától
A jogi logika mint nem-formális logika
Chaïm PERELMAN
• a formális logika szerepe: a konklúziót összhangba hozza a
premisszákkal
• a jogi logika szerepe: megmutatja a premisszák
elfogadhatóságát
 a bírói ítéletek indoklása
o nem arról ad számot a bíró, hogy miként jutott az adott
döntésre, hanem arról, hogy miként igazolható racionálisan
a valahogyan kialakított döntés
o amennyiben az indokláshoz elegendő lenne szillogizmussal
élni, akkor nem lennének peres ügyek (hiszen ilyenkor
mind a szabály kiválasztása és értelmezése, mind a tények
megállapítása és értékelése vitán felül állna, továbbá az
érvelés mentes volna minden kritikától)
A jogi logika mint nem-formális logika
Chaïm PERELMAN
• Az igazságos, tisztességes és racionális döntés logikájának
keresése vezette Perelmant argumentációs technikák és
eljárások meglátására, rekonstruálására
1. dialektika
o igazságos-igazságtalan?, szép-rút?, jó-rossz?
eldöntésük, csak a kérdés tisztességes megvitatása
útján lehetséges; dialektika = az ilyen gyakorlati
értékek fölötti viták mestersége, művészete
o a viták eszköze nem a levezetés, hanem az
argumentáció
o az eredmény sem egy formális logikai értelemben igaz
állítás, csupán ésszerűen gondolkodó és érvelő
emberek véleményének egybeesése  ugyanakkor
lehet igazságos, tisztességes, méltányos stb.
A jogi logika mint nem-formális logika
Chaïm PERELMAN
2. topika
o a jogi érvelés elméleteként vonult be az utóbbi
évtizedek jogi gondolkodásába
o nem általános szabályok segítségével dedukál
következtetéseket, hanem a szituációhoz, a
beszédhelyzethez kötődik, s az érvelést is ahhoz
igazítja
o a szituációhoz kötöttség ágyazza a topikát a retorikába,
és választja el a formális logikától (amit éppen a konkrét
szituációktól való függetlenség jellemez)
o az érvelés végpontját, a következtetést előre tudjuk;
ami szükséges: egy kiindulópont (toposz/topoi,
locus/loci) és az érvek láncolata
A jogi logika mint nem-formális logika
Chaïm PERELMAN
3. retorika
o a bevett jogfelfogás axiomatikus-deduktív jogrendszerképe elleni kritika a retorika felélesztésével lépett színre
o az „új retorika” az argumentáció olyan elmélete, amely
alkalmas az értékválasztások racionális megalapozására
és igazolására  az értékítéletek logikája
o az érvelés ezen módja azért tartozik a nem-formális
logika területéhez, mert benne az érvek tartalma, s
nem csupán szerkezete játszik szerepet; a tartalom
értéktartalom, ami szükséges a helyesség
meghatározásához, megkívánásához
o tehát a jogi logika olyan nem-formális logika, amely
jóval szélesebb körben fogadja be az érvelés eszközeit
 amelyeket Kalinowski még a logikán kívülre rekeszt
A jogi szövegek logikai szerkezete
• a logika szerepe a jogban a jog számára releváns szövegek
logikai struktúrájának feltárása: logikai értelmezés
• hogy a logikai szerkezetet fel lehessen tárni, annak benne kell
lennie a vizsgált szövegben  alkotott szövegek
• vizsgálódásunk ketté ágazik:
1. a szövegek logikai megszerkesztése
2. a megszerkesztett szövegek logikai struktúrájának feltárása
• jogalkotó (professzionalisták vagy laikusok) jogalkalmazó
jogalkotó: azt szem előtt tartava kell szöveget szerkesztenie,
hogy azt majd valakiknek alkalmazniuk kell
jogalkalmazók: arra figyelve kell a szövegeket értelmezni,
hogy mi lehetett a jogalkotó szándéka az adott szövegezéssel
 jogértelmezés itt; és az értelmezés technikái, módszereit
között itt szerepel a szövegek logikai értelmezése
A jogi szövegek logikai szerkezete
A logikai értelmezés céljai:
1. a normatív minősítés rekonstrukciója
• bármely magatartás vagy szituáció leírása háromféle normatív
minősítést vehet fel, lehet kötelező, megengedett vagy tilos
• „Ha a kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, a
teljesítést a bíróság ítélete pótolhatja.” = „Megengedett,
hogy a bíróság ítélete pótolja a kötelezett jognyilatkozatát.”
• „A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.”
= „A beszámítás erejéig a kötelezettségeket megszűntnek
kell tekinteni.”
• „Végrehajtás alól mentes követeléssel szemben csak olyan
követelést lehet beszámítani, amely a követeléssel azonos
jogalapból ered.” = „Tilos a végrehajtás alól mentes
követeléssel szembeni beszámítás, de megengedett olyan
követelés beszámítása, amely a követeléssel azonos
jogalapból ered.”
A jogi szövegek logikai szerkezete
A logikai értelmezés céljai:
2. a normaszöveg logikai szerkezetének rekonstrukciója
• ez a szöveg szerkezeti elemekre bontását és az elemek között
a jól definiált logikai szavak (igazságfunktorok) elhelyezését
kívánja meg
• az elemzés mélységét az a cél határozza meg, amelynek
elérése érdekében szükség van a logikai értelmezésre
• kihívások:
o a megfelelő logikai szavak megállapítása (pl. a vagy
szavunk hármas megjelenése a logikában)
o egyéb kötőszavak (pl. illetve, valamint, viszont, de, kivéve,
csak stb.) lefordítása logikai szavakra
o a teljes kifejezés logikai szerkezetének megállapítása:
érdemes beérni az összetett nyelvi kifejezések megfelelő
részekre bontásával, viszonyaik kijelölésével
Példák
• Btk. 16. §
Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.
(Kísérlet) = (IGAZ, hogy egy szándékos
bűncselekmény elkövetését megkezdi)
ugyanakkor/ÉS (NEM IGAZ, hogy ezt a szándékos
bűncselekményt befejezi)
p  p & q  xF & (xG)
Példák
• Kuruzslás : Btk. 285. § (1)
Aki jogosulatlanul, ellenszolgáltatásért vagy
rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó
tevékenységet fejt ki […]
(Kuruzslás) = (jogosulatlanul ÉS ellenszolgáltatásért)
VAGY (jogosulatlanul ÉS rendszeresen) fejt ki az
orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet
p  (q1 & q2) V (q1 & q3)
Példák
• Btk. 11. § (1)
A bűncselekmény bűntett vagy vétség.
(bűncselekmény)  (bűntett) VAGY (vétség)
pqr
• Ptk. 11. § (1)
Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény
nem korlátozza vagy nem zárja ki.
(cselekvőképes) = akinek cselekvőképességét törvény (NEM
IGAZ, hogy korlátozza) VAGY (NEM IGAZ, hogy kizárja)
p  q  r  (xF)  (xG)
Példák
• Btk. 166. § (1)
Aki mást megöl, bűntettet követ el […]
HA valaki mást megöl, AKKOR bűntettet követ el.
p  q  xF  xG
• Ptk. 624. § (2)
Korlátozottan cselekvőképes személy csak
közvégrendeletet tehet […]
Korlátozottan cselekvőképes személy (végrendelete
érvényes,) AKKOR, ÉS CSAK AKKOR, (ha végrendelete
közvégrendelet).
p  q  xF  xG
Példák
Btk. 172. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget
sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy
testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ
el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
‘((valaki nem igaz, hogy segítséget nyújt) & (tőle
elvárható módon) & (olyan másvalakinek, aki (már
sérült)  (testi épsége V élete) közvetlen veszélyben
van))  (segítségnyújtás elmulasztásában bűnös)’
(p1 & p2 & (p31  (p321 V p322)))  q
Normatív következtetés
• A jogi szillogizmus felső tétele egy norma-formula, alsó
tétele egy tényállást leíró állítás, a konklúzió pedig az ítélet.
{„Aki mást megöld, bűntettet követ el, és így és így
büntetendő.” (Btk., 166. § (1) bekezdés), „KJ megölte apósát,
PT-t.”}  „KJ így és így büntetendő.”
• Ez az ún. szubszumpciós szillogizmus:
T tény megtörténtét J jogkövetkezménynek kell követnie
T tény megtörtént
T tény megtörténtét J jogkövetkezménynek kell követnie
• A sémát döntési szillogizmusnak nevezett következtetések
veszik körül (pl. melyik tanú vallomásának vagy szakértő
véleményének adjunk helyt?)
T tény A1, A2, …, An tulajdonságaitól függ a választás
J1, J2, …, Jn jogkövetkezmények között
T tény Ak tulajdonsággal rendelkezik
T ténynek Jk jogkövetkezménye van
Normatív következtetés
• Közismert mondás: minden lánc olyan erős, mint amilyen a
leggyengébb láncszeme.
• Jogi következtetés láncszemei: a fogalmak.
• Bizonyossági következtetések csak a jól definiált fogalmak
mellett várhatóak el – minél homályosabb, pontatlanabb egy
fogalom, következtetésünk annál jobban közelít a valószínűségi
következtetésekhez.
• Pontatlan fogalmak eredete:
o A jogi nyelv része a köznapi nyelvnek, és elsősorban a
köznapi nyelv fogalmai pontatlanok (pl. „hozzátartozó”,
„különösen nagy kár”, „indokolatlan” stb.)
o A jogalkotó egyes jogi szakterminusokat éppen azért hagy
meghatározatlanul, hogy az egyedi elbírálást igénylő ügyek
minél szélesebb skálájára releváns szabályt fogalmazhasson
meg (pl. „az adott helyzetben általában elvárható”)

similar documents