EGYIPTOM 5.o

Report
Az ókori Egyiptom művészete
1. Földrajzi áttekintés
• Földrajzilag a Nílus
termékeny völgyét
jelenti, amely északdél irányban átszeli a
sivatagot Afrikában
• Csak néhány km
kelet-nyugati, de több
ezer km észak-déli
irányban
2. Egyiptom a Nílus ajándéka
• Sok ezer évig szinte
változatlanul fennálló
kultúra
• Öntözéses
földművelésen
alapuló, nagy
szervezettségű,
hierarchikus
társadalmi rend
jellemezte
3. Az ókori Egyiptom történelmének
legfontosabb szakaszai
• Predinasztikus és
archaikus kor
• Óbirodalom (i. e. 2635-2155,
III-VI. dinasztia), 3. évezred
• 1. átmeneti kor
• Középbirodalom (i. e. 2040-1785,
XI-XII. dinasztia), 2. évezred eleje
• 2. átmeneti kor
• Újbirodalom (i. e. 1552-1070,
XVIII-XX. dinasztia), 2. évezred vége
• Kései kor
4. Az óegyiptomiak vallása
a/ politeizmus
• Sok isten (politeizmus:
többistenhit) személyesíti
meg az emberi létre ható
természeti erőket,
környezetet
• Emberi és állati jellemzők
keverednek
ábrázolásaikban
(állatistenek, az ősi
totemizmus hatása)
Szent állatok: Szkarabeusz és Basztet
b/ Az óegyiptomi vallás egyik
legfontosabb eleme a halotti kultusz,
a túlvilághit
• A túlvilági élet hite,
a lélek
halhatatlanságának
elképzelése alakítja
kultúrájuk egészét
(mumifikálás,
síremlék építészet,
képzőművészeti
témák)
c/ Egyiptomi isten-világ
• Az észak-dél irányban
több ezer km hosszú
országban, a
területenként gyakran
más-más néven
szereplő istenek
bonyolult, változó
mitológiát alkotnak,
helyi istenségek
emelkednek a
főistenek közé
városuk hatalmának
növekedésével
Néhány fontosabb isten: Ré a Napisten
• A főisten Rá
vagy Ré, a
Napisten
• Később Ámon,
Théba Napistene
foglalja el helyét
(magába
olvasztva az
előbbit, ÁmonRé)
Ré
Ámon
Az ég (Nut), a Föld (Geb) és a levegő
(Su) – Nut és Geb gyermekei Ozirisz,
Ízisz és Szeth
Ozirisz az alvilág ura
• Eredetileg totemisten
(kos vagy bika), később a
Nappal azonosul, majd a
Nílus istene lesz
• Ozirisz a testvérével,
Szethel vívott harcban
meghal, de nővérének,
Ízisznek köszönhetően
feltámad (meghaló és
feltámadó istenség Krisztus előkép)
Ozirisz és Ízisz
Anubisz, a halottak sakálfejű istene
• A holttestek alvilági
gondviselője, a lelkek
kalauza (ebben a
vonatkozásban a
görög mitológia
Hermészére hasonlít)
• Ozirisszel együtt
ítélkezik a halottak
felett
Hórusz, a sólyom
• Kezdetben égisten,
akinek szeme a Nap és
a Hold, később maga is
Napisten, Ré fia
• Ozirisz és Ízisz
gyermeke, a fáraó halála
után vele azonosul
(a fáraó így Ízisz fia),
sólyomként repül a
Naphoz, megistenül
hogy aztán maga is
Ozirisszé legyen
d/ A monoteizmus (egyistenhit)
kísérlete: az Amarna kor
• IV. Amenhotep
(Ehnaton) fáraó
(Újbirodalom, i. e. 14.
sz.) Théba papjai
ellenében új fővárost
alapít a mai Tel-el
Amarnában, és ennek
helyi istenét, Atont
teszi meg egyetlen
istenként a korábbi
istenek tisztelete
helyett
Aton a Nap korongja
• Kezekben végződő
sugarakkal ábrázolt
fénylő korong
• Valószínűleg maga
Ehnaton írta az új
istent ünneplő
Naphimnuszt
• A fáraó halála után a
reform elbukik,
visszatérnek a régi
istenségek tiszteletéhez
„Világos lesz a föld,
Ha kélsz a láthatáron,
Ki nappal Aton képében ragyogsz,
Elűzöd a setétet, sugaraid ontod.
A két föld ünnepel,
Felébrednek az emberek, lábra állnak,
Te serkented fel őket.” (részlet)
II. Az ókori Egyiptom építészete
• Lenyűgöző méretű,
monumentális
kőépületek, tiszta
geometriai formák
jellemzik
• Legjellemzőbb
épülettípusok a
sírépítmények és a
templomok
1. Sírépítmények
• A halotti kultusz
szolgálatában emelt
temetkező helyek, az
uralkodók és az
előkelők túlvilági életét
biztosító alkotások:
masztabák, piramisok
és sziklasírok
a/ Masztaba
(arab: „pad”)
• Téglalap alaprajzú,
trapéz
keresztmetszetű
sírépítmény az
előkelők számára
• Földbe süllyesztett, a
tetőn keresztül nyíló
aknán közelíthető
kamráiban volt a
koporsó és az
áldozati ajándékok
• A mumifikált halottat
ember formájú, festett
koporsóban (szarkofág)
helyezték el
• A sírkamrába gazdag
mellékletet tettek a
halott túlvilági életéhez
szükséges tárgyakból
• A falakra képeket
festettek, az elhunyt
életének jeleneteivel és
„túlvilági útjának”
ábrázolásával
II. Ramszesz múmiája
Masztaba metszete
Egy masztaba maradványai
b/ Uralkodói sírépítmények: piramisok
• Több tucatnyi kisebb-nagyobb piramis épült a
fáraók temetkező helyeként Egyiptomban, a
leghatalmasabbakat az Óbirodalom istenkirályai
emeltették
A piramis építés fejlődése
Dzsószer fáraó
„lépcsős” piramisa
Szakkárában
Sznofru fáraó
„törtvonalú”
piramisa
Dahsurban
Sznofru 2.
piramisa, a
Vörös piramis
(Dahsur), az
első szabályos
„gúla” formájú
piramis
Dzsószer fáraó „lépcsős piramisa”
• Az első hatalmas
méretű sírépítmény,
Szakkára,
III. dinasztia,
i. e. 2600 körül
• 6 szintes – mintha
egyre kisebb
masztabák alkotnák
Fallal övezett, mellék építményekkel
kiegészített
Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis
(Dahsur), az első szabályos „gúla”
formájú piramis
A fáraó égbe emelkedésének helye
• Csúcsban végződő
tiszta geometriai
forma (gúla:
négyzetes alapú, 4
szabályos háromszög
oldalú)
• Inkább emlékmű mint
épület – óriási
tömegéhez képest
elenyésző a belső
tere
Szabad parasztok tömegei építették a
földművelés szüneteiben, a Nílus
áradása idején
Gizai piramisegyüttes, Óbirodalom,
i. e. 3. évezred közepe, IV. dinasztia
A legnagyobb piramisok
Mükerinosz Kephrén
(Rekonstrukció)
Kheopsz
Oldalaik a 4 égtáj felé néznek,
rendkívül pontos a tájolásuk – mérnöki
bravúr, hihetetlennek tűnő kivitelezés
„Halotti város” – a 3 nagy piramist
kisebbek, masztabák (családtagok és
előkelők sírhelyei) és templomok
egészítik ki
Mindegyik piramishoz tartozik egy
„völgytemplom” (a Nílus partján), egy
díszes „feljáró út” és egy „halotti
templom” (a piramis keleti oldalán)
halotti templom
feljáró út
völgytemplom
Halotti templom részletei
Halotti templom rekonstrukciója
A legnagyobb: Kheopsz piramisa,
137 m magas (eredetileg 146 m volt)
Északon nyílik a bejárata, 3 sírkamra
van benne különböző magasságokban
Eredetileg simára csiszolt kőlapok
borították
Kephrén piramisa őrzi az eredeti
kőborítást a tetején
Talán festett volt a felülete, és a
legteteje aranyozott
Kephrén piramisához tartozott a szfinx
hatalmas szobra
(74 m hosszú és 20 m magas)
A sírkerület őre
Ember fejű és oroszlán testű lény
Kephrén vonásait hordozza
Mükerinosz piramisa a legkisebb a
három közül
• A nagy piramisok
nem tudták
megvédeni
tulajdonosuk sírját, a
kutatók üresen
találták a sírkamrákat
• A későbbi korok
fáraói már nem
piramisokba
temetkeztek
c/ Az Újbirodalom fáraói a „Királyok
Völgyében” alakítatták ki sziklasírjaikat
A leghíresebb királysír:
Tutanhamon sírja
• Az Amarna kor után
uralkodó, jelentéktelen,
fiatalon elhunyt fáraó
sírja vált a
leghíresebbé a Királyok
Völgyében – az
egyetlen viszonylag
épségben felfedezett
(1922 Carter) királysír,
amely bepillantást
enged a fáraók
temetkezési
szokásaiba,
gazdagságába
A sír előtere
A fáraó lelkének
képmása
A „kincstár” (Carter)
Anubisz szobra Tutenhamon sírjából,
Újbirodalom, i. e. 14. sz.
• Ez a szobor
őrizte azt ládát,
amelyben a
belsőszerveket
tartalmazó
edények voltak
Kanópusz-edények
Tutenhamon fáraó trónusa,
i. e. 14. sz.
A trónus támlájának
képe
• A fiatal uralkodó és
hitvese
• Aton korongja süt le
rájuk - Tutenhamon
visszatért ugyan az
Ámon kultuszhoz, de
még érződik az
amarnai kor hatása
• Érdekes a jobb kézfej
ábrázolása
Aranyozott fa „szentély-szekrény”
A kőszarkofág
A kőkoporsó, benne az ember formájú
szarkofág
A falakon a temetési szertartást
ábrázoló képek
Tutenhamon arany halotti maszkja,
Újbirodalom, 1. e. 14. sz.
Arany, féldrágakő és üvegpaszta
berakással
Tutenhamon múmiája
2. Templomok
a/ Szerkesztés módja
• Az Újbirodalom idejére a
templomok különválnak
a sírépítményektől
• Egy főtengely szervezi
az épületegyüttest – a
„bárka útja”
• A tengely irányában a
templom bővíthető volt,
az egymást követő
fáraók sokszor
évszázadokig építették
b/ Részei: belső szentély („isten háza”)
áldozati asztal terme
bárkaterem
hüposztil csarnok
udvar
pülón
Pülón vagy pilon (görög: „főkapu”)
• Az egyiptomi
templomok
bejáratát
keretező,
négyszög
alaprajzú,
felfelé
keskenyedő
falú,
toronyszerű,
monumentális
kapuépítmény
Pilonnak hívják a mai építészetben a hidak
kapuszerű hatalmas tartópilléreit is
Hüposztil csarnok
• Oszlopsorokkal
megosztott tér
az egyiptomi
templomokban
• A kiemelt
középrész
oldalról kapja a
fényt – a
bazilikális tér
előzménye
Az oszlopok növényi formákat
utánozhatnak: lótuszvirág, pálmafa
Bimbófejezetes papiruszoszlopok
A felületek színesek voltak,
„szent vésetek”, hieroglifák díszítették
c/ Rendeltetése: az istenség
pihenőhelye
• A belső szentélyben • A hívők az udvaron
volt az isten szobra,
gyülekeztek, ide
ide csak a papság
hozták ki ünnepekkor
léphetett be
bárkán az isten
szobrát
Az isten szobrot bárkára emelve cipelik
a körmeneteken, az egyiptomi élet
minden mozzanata a hajókhoz,
a Nílushoz kötődik
Óegyiptomi hajó modellje
d/ példák: a legnagyobb templomok az
ókori Thébában épültek
• Théba volt Ámon
Napisten tiszteletének
központja, ez volt a
főváros az
Újbirodalom idején
• Itt épült a két
legnagyobb Ámontemplom, mai
nevükön Karnak és
Luxor
Luxor
A karnaki és luxori templomot szfinxek
szegélyezte felvonulási út köti össze
A luxori templom előtt hatalmas fáraó
szobrok ülnek és obeliszkek*
magasodnak
*Obeliszk
(görög: „nyárs” szóból)
• Egy darabból
(monolit) faragott,
hosszú, magas kő,
felfelé vékonyodó,
teteje gúla formájúra
csiszolt és aranyozott
• A Napisten
kultuszához
kapcsolódott,
felemelkedés
szimbólum
Karnaki Ámon-Ré templom,
Újbirodalom, i. e. 2. évezred közepe
Alaprajza
Rekonstrukciója
• A karnaki Ámontemplomkörzet a
Középbirodalom
korától épülő óriási
templomkomplexum,
uralkodók sora építi
egészen a kései korig
Karnak 1. pülónja
Karnaki templom udvarának részlete
A karnaki Ámon-templom hüposztil
csarnokának rekonstrukciója
A karnaki templom hüposztil csarnoka
az egyiptomi építészet legnagyobb
belső tere volt
Éjszakai látkép Karnakról
a Szent Tóval
II. Ramszesz sziklatemploma,
Abu Szimbelben, Újbir., i. e. 1300 k.
Ramszesz naptemploma mellett áll
feleségének, Nefertarinak Hathor
temploma
A sziklatemplom
• Messze délen,
a Nílus sziklákkal
övezett szűk
völgyében nem
volt hely nagy
épületek
építéséhez,
a templom tereit
kivésték a hegy
gyomrából
• A templomnak
nincs tömege,
csak belsőtere
A bejáratot Ramszesz sziklafalba
faragott 4 óriás szobra őrzi
A 20 méternél magasabb szobrok
Naptemplom sajátos tájolással
• Napéjegyenlőség
idején a felkelő nap
sugarai
bevilágítanak
egészen a belső
szentélyig
Termei a szabadon álló templomok
beosztására emlékeztetnek: 1 pülón , 2
udvar, 3 hüposztil csarnok, 5 belső
szentély
Az első termet az Oziriszként
megjelenő hatalmas Ramszesz
szobrok díszítik
A falakon Ramszeszt dicsőítő képek
láthatóak
• Az asszuáni gát
építésekor (XX. sz.) a
templom víz alákerült
volna, ezért kivágták
a sziklafalból és
magasabban, a víztől
védett helyen újra
felépítették
III. Az ókori Egyiptom szobrászata
1. A szobrászat jellemzői
• Főleg a halotti
kultuszt szolgálja,
sírkamrákban, a lélek
túlvilági életének
egyik biztosítéka
(ahogy a
mumifikálásnak is ez
a célja)
• A fáraók
megistenülését
hirdetik
Ünnepélyes időtlenség
• Anyaguk főleg kő, de
lehet fa, agyag, fém,
csont
• Mindig egy kitüntetett
főnézetre (elölnézet)
komponáltak
(frontális* elrendezés)
• Mereven
szimmetrikusak
• Körvonaluk zárt, őrzi
a kőtömb tömörségét
*Frontalitás
(a latin frons:
„homlok” szóból) –
emelkedettség,
nyugalom
• Az orr, a mellcsont és
a köldök egy
függőleges vonalra
esik – a
mozdulatlanság
érzetét kelti a
végtagok helyzetétől
függetlenül
• A felületük festett
• A szemek üvegpaszta
vagy féldrágakő
berakást kapnak, az
élő tekintet a
végtelenbe réved
• Feliratok hirdetik a
személyazonosságát
A végtelenbe
néznek,
az öröklétet
sugallják,
a halhatatlanságért
készültek
2. Példák: a/ Írnok szobra,
Óbirodalom,i. e. 3. évezred
• Festett mészkő
• Realisztikus
részletek: kövérkés
test
• Rendkívül kifejező
az arc
megformálása:
feszült figyelem
b/ „Falusi bíró” szobra, Óbirodalom,
i. e. 3. évezred
• Kaaper főpap egykor
festett fa szobra
• Az álló szobrokra
jellemző kilépő
ballábbal
Az amarnai korszak szobrászata
egyedülálló Egyiptom hosszú
történetében
• Az eszményítés
helyére realisztikus
jellemzés, sőt néha
a személyes
jegyek
karikatúraszerű
túlzása lép
Ehnaton fáraó szobrai
c/ Nofretéte,
Újbirodalom, Amarna kor, i.e. 14. sz.
• A korszak talán
legszebb szobra,
Ehnaton feleségének,
Nofretéte királynőnek
portréja
• Festett mészkő
• Hiányzik az egyik
szemének festése
(valószínűleg
befejezetlen)
Az női szépség egyik leghíresebb
ábrázolása a művészettörténetben
IV. Az egyiptomi síkművészet
• A síkművészet
összefoglaló
elnevezés: a
festészet és a
domborművek közös
neve
(a két művészeti ág
hasonlóságán alapul)
1. Az egyiptomi
dombormű
• Festett és lapos, bár
szobrászati
eszközökkel készül,
inkább a festészethez
áll közelebb
• Jellemző a
„koilanaglüphosz” –
a dombormű
legmagasabb pontja
egybeesik az
alapsíkjával
2. Az egyiptomi
festészet
• Sírkamrák falán,
épületeken,
bútorok felületén,
papirusz tekercseken
találkozhatunk vele
3. A síkművészet
témái
• Az istenek világa és
a halotti kultusz
• A fáraó dicsőítése
• Az elhunyt előkelő
életének bemutatása
– ily módon, az élet
legkülönbözőbb
területei
(mulatságok, gyász,
harc, vadászat,
munka stb.)
4. A síkművészet nyelvezete
a/ A kompozíció:
egymás feletti sávokba rendez
b/ A térbeliség: nincs mélység, a
figurák egy alapsíkon mozognak
Csak a takarások keltenek egy nagyon
szűk képmélységet
c/ A méret különbségek nem
távolságot, hanem rangbéli helyzetet
tükröznek (hierarchia)
d/ A színek egységesen töltik ki a
körvonalak közti felületeket, nincs
árnyékolás (nincs fény), ez is a
síkbeliséget erősíti
e/ Legnagyobb felületek törvénye
• A síkművészetet
mindvégig szigorú
ábrázolási hagyomány
köti, csak alacsonyabb
rangúak ábrázolásánál
térnek el néha tőle
• A dolgokat mindig a rá
legjellemzőbb nézetből
mutatják, ez sajátos
emberábrázolást
eredményez
Sajátos
emberábrázolás
• A legnagyobb
felületek törvénye
miatt a figura furcsa,
kitekert képet mutat:
a fej oldalról, a szem
elölről, a vállak
szemből, a csípő és a
végtagok oldalról
látszanak
Halastó, thébai sír, Újbirodalom,
i. e. 1400 k.
• Az egyik
legérdekesebb
megnyilvánulása
a legnagyobb
felületek
törvényének egy
thébai sír falán
látható
Néhány érdekes kivétel: zenész
rabszolganők és siratóasszonyok
f/ A képek szerves részei a feliratok,
hieroglifák
Hieroglifa („szent véset”)
• Dekoratív (díszítő)
értéke fokozza a
síkművészeti
alkotások hatását
• Kialakul a papok
egyszerűbb
(hieratikus), és a
gazdasági élet
folyóírásszerű
(demotikus) változata
Champollion fejti meg a 1822-ben a
rosette-i kő segítségével
6. Példák: a/ Fáraó vadászaton, thébai
falfestmény, Újbirodalom, i. e. 14. sz.
• Sajátos sűrítés az
elbeszélésben:
szárnyasok és
víziállatok sokasága,
ahogy a valóságban
az nem fordul elő
b/ Ehnaton fáraó családjával,
Újbirodalom, amarnai kor, i. e. 14. sz.
• A fő ábrázolási
hagyományok ebben
a korszakban is
megmaradnak
• A korra jellemző
elemek: Aton a
napkorong, a túlzott
egyénítés, a
bensőséges családi
szeretet ábrázolása
c/ Medumi ludak,
Óbirodalom,
i. e. 3. ée.

similar documents