Didaktikatablavazlat

Report
Didaktika
Elméleti alapok a tanítás tanulásához
A didaktika fogalma
 Didaszkein (gör.) = oktatni
 A neveléstudomány fő területe
 A tananyag feldolgozása, az oktatás során
történő tanulás, ismeretszerzés,
tudáselsajátítás, értelmi nevelés elméleti
rendszerével és gyakorlati alkalmazásával
foglalkozó diszciplína.
 OKTATÁSELMÉLET
A didaktika történetisége
 Ratke: elemi oktatáselmélet
 Comenius: Didactica Magna
 J.F. Herbart
 Reformpedagógiák
OKTATÁS
 NAGY SÁNDOR: tanítás, iskolában folyó
tanulás.
 BÁTHORY ZOLTÁN: a tanítás mindig egy
bizonyos, jól meghatározott tanulás
tervezése, szervezése, szabályozása és
értékelése.
 NAGY LÁSZLÓ: a tanítás a gyermek
érdeklődésének mesterséges, azaz didaktikai
hatásokkal történő irányítása.
Oktatás-tanítás
 A TUDÁS elsajátításának tervszerű
előmozdítása, ismeretszerzéssel kapcsolatos
készségek, jártasságok kifejlődésének
biztosítása.
 Alapvető és speciális képességek rendszeres
fejlesztése.
 Művelt viselkedés, magatartás formálása.
A tudás gyarapodása
Oktatás
Társadalmi
elvárások
A gyermek
fejlődése
A didaktika kapcsolata más
tudományágakkal
Neveléstörténet
Neveléselmélet
Oktatáselmélet
Összehasonlító
pedagógia
 Szociológia
 Pszichológia:
fejlődéslélektan,
szociálpszichológia
 Információelmélet
 Filozófia
A didaktika tagolása
 Életkorok szerint:




Óvodáskori didaktika
iskoláskori didaktika
Felsőoktatás didaktikája
Felnőttoktatás didaktikája
 Tantárgydidaktikák: a sajátosságokat
tárgyalja egyes tantárgyak keretén belül,míg
a didaktika az általános törvényszerűségeket
fogalmazza meg.
Tanulás – meghatározás
 A tanulás egy rendszerben vagy irányító
részrendszerében a környezettel kialakult
kölcsönhatás eredményeként előálló tartós,
adaptív változás.
Tanulás
 Ókor, középkor: memoriter
 XVII. Század: szemléleten alapuló
megismerés. (l. Comenius)
 XIX. Század: asszociációs pszichológia (l.
Herbart)
 XX. Század eleje: cselekvés pedagógiája (l.
reformpedagógiák)
 XX-XXI. Század: konstruktivizmus
A tanulás formái
 Szándékosság szerint:
Szándékos (akaratlagos)
 Nem szándékos (spontán, önkéntelen)
 A megértés megléte szerint:
 Értelmes
 Mechanikus
 Megnyilvánulási formája szerint:
 Mozgásos cselekvéstanulás (pl. testnevelés)
 Perceptuális, szenzoros tanulás (észlelés fejlesztése)
 Verbális tanulás (az iskolai tanulás nagy része)
 Szociális tanulás (utánzás, azonosulás)

A tanulás törvényszerűségei
 A tanuló szerkezet az emberi agy (bevésés,







megőrzés, felidézés, felejtés).
Kapcsolatképződés, kondicionálás.
Motivációk hatására tanulunk (késztetések,
szükségletek)
A megerősítés szerepe.
Cselekvés útján tanulunk.
A gyakorlás és ismétlés szerepe a rögzítésben.
Figyelem és beállítódás.
Tanulási szándék és énbevetés.
Iskolai tanulás
 Materiális, materializált és intellektuális
cselekvések összessége (Galperin).
 Motivált és célirányos tevékenység.
 Felöleli a személyiség intellektuális (értelmi)
és nonintellektuális tényezőit is (affektív és
akarati).
 Tanulóközpontú, a tanuló fedezi fel az új
ismereteket.
 A fejlődés a műveletek interiorizációja révén
valósul meg.
Cselekvésközpontú + Konstruktív pedagógia
elvárásai az iskolai tanulással szemben
 A gyermek megismerése (érdeklődés,
személyiségbeli összetevők, stb.)
 Differenciálás
 Gazdag tapasztalatszerzési lehetőségek
biztosítása.
 A logikai út egyrészt induktív, másrészt
deduktív.
 Változatos módszer-együttes használata
szükséges.
 Életszerű helyzetek megteremtését igényli.
Hagyományos – újszerű pedagógia
Hagyományos
Konstruktivista
 Tanár: bíró, beszélő, szakértő
 Edző, vezető, szakértő, tanuló.
 Tanuló: passzív hallgató,
 Aktív cselekvő, konstruktív.
reprodukáló.
 Tartalom: tantárgyakra bontott,
elvont átfogó.
 Értékelés: válogató, minősítő.
 Integrált, több tudományterületet
 Tanulási környezet: nagy
lépések, kevés interakció, kevés
információforrás, sok utasítás.
 Didaktika: Didaktikai
háromszög: tanár, tanuló,
tananyag.
átfogó, autentikus.
 Diagnosztizáló, alakító, portfólió
alapú.
 Apró lépések, sok interakció.
 Didaktikai sokszög: tanár,
diáktárs, feladat, média,
tudományterület.
Alapelvek
 A tudatos és aktív elsajátítás
 Szemléletesség elve
 Elmélet és gyakorlat összekapcsolásának
elve.
 A rendszeresség és folytonosság elve.
 Az ismeretek és készségek alapos
elsajátításának elve.
 Hozzáférhetőség és egyéni foglalkoztatás
elve (differenciálás).
 Visszacsatolás biztosításának elve.
Feladat
 Csoportmunka
Milyen elvárásokat támaszthatunk a
pedagógussal szemben az egyes alapelvek
alapján? Milyen tulajdonságokkal
rendelkezzen, hogyan viselkedjen a tanító az
osztályban?
Megfigyelési gyakorlat
 Konkrét példák arra vonatkozóan, miként
tartották tiszteletben a megfigyelt
pedagógusok a didaktikai alapelveket.
Az oktatás folyamata
BEMENET
KIMENET
Tanítás-Tanulás
Tanulók
Tanárok
személyisége,
felkészültsége.
Anyagi
erőforrások –
felszereltség,
eszközök.
Szociokulturális
háttér.
Tartalom –
tantervek, iskolai
programok.
Cél
visszacsatolás
EREDMÉNY
Téma - tartalom
Az óra általános
célja
Műveletesített
feladatok
Stratégiák
Módszerek
Eszközök
Munkaformák
Értékelés
Szabályozás
A tanuló
személyiségében bekövetkező
változások:
ismeretek,
készségek,
képességek.
Attitűd,
magatartás
Az oktatás kommunikációs modellje
– a tanítás-tanulás előfeltétele
ADÓ
kódolás
Csatorna
A tanuló
repertóriuma
VEVŐ
dekódolás
A tanár
repertóriuma
Oktatási folyamat
Tervezés
Tanítás
Tanulás
Értékelés
TERVEZÉS
Az oktatás megtervezése
Óratervek készítése
 Kell-e tervezni?
 Fontos lecketervet/leckevázlatot írni?
Tervezés menete
 TANTERV
 PROGRAMOK
 TANMENET – évi tervezés
 TEMATIKUS TERVEZÉS
 Tananyag logikai lépésekre bontása
 Célok, tartalom, óraszám meghatározása
 Követelmények tisztázása
 Módszerek, szervezési formák, eszközigény
 Ellenőrzés – értékelés fázisai
 ÓRAREND
 ÓRATERV
Tanítási óra
 A tanító-tanuló közös tevékenysége bizonyos
meghatározott oktatói-nevelői célok
megvalósítása érdekében, melynek keretei
között a tanító segíti a tananyag
megtanulását, szervezi és irányítja a tanulók
tevékenységét.
A tanítási órák felépítését
meghatározó tényezők:
 Didaktikai feladat - meghatározza az óra
típusát.
 A tartalom nehézségi foka
 A tanulók életkori és értelmi sajátosságai
 Milyen módszereket alkalmazunk
 Milyen munkaformákat használunk.
A tanítási óra típusai
 Új ismereteket feldolgozó óra
(készségalakító)
 Rögzítő-rendszerező óra (ismétlő)
 Alkalmazó-begyakorló óra
 Ellenőrző – értékelő óra
 Vegyes (kombinált) óra
A tanítási óra kivitelezése:
Az óra mozzanatai









Az óra megszervezése
Házi feladat ellenőrzése
Az előző órán tanultak ellenőrzése, átismétlése
Bevezető beszélgetés, érdeklődés felkeltése.
A témabejelentés – Célok ismertetése
Tanulási folyamat irányítása
Rögzítés, rendszerezés
Értékelés, visszacsatolás
Házi feladat kijelölése, előkészítése
A tanítási óra megtervezése
1. Feladatelemzés: az alap- és sajátos
kompetenciákból kiindulva milyen feladatot
kell teljesítenünk az adott órán.
2. Lehetőségelemzés: mire képesek a tanulók,
milyen előismeretekkel rendelkeznek.
3. Az óra céljának megfogalmazása: konkrét,
megvalósítható teljesítményt fogalmazzunk
meg.
4. A tartalom kiválasztása, elemzése,
rendszerezése (ismeretek, műveletek,
érzelmek).
A tanítási óra megtervezése (2)
5. Műveletesített feladatok megfogalmazása
6. Óratípus megválasztása.
7. Módszerek kiválasztása
8. Oktatási eszközök kiválasztása
9. Munkaformák kiválasztása
10. Óravégi értékelés eszközeinek kidolgozása.
11. Házi feladat meghatározása
12. A tanítási óra kivitelezése.
Lecketerv
Tanító neve:
Iskola:
Osztály:
Időpont:
Tantárgy:
Téma:
Az óra általános célja (célrendszere):
Műveletesített feladatok.
Az óra típusa
Módszerek és eljárások
Eszközök
Munkaformák
Szakirodalom
Id
ő
1.
Mozzanato
k
A tanítás tartalma
Műveletesített
feladatok
Eljárások
Eszközö
k
Szervezési
formák
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Tanításitanul
ási
esem
énye
k
Műveleti kronológia, a
tartalom logikai
és pszichopedagógiai
feldolgozása.
Az általános cél és
a tartalom
függvényébe
n.
(felsorolássz
erűen már
szerepelnek a
fejlécben is)
A szemlél
tet
és
an
ya
ga
és
a
jár
ul
ék
os
el
e
m
ek
.
Egyéni,
csoporto
s,
frontális
vagy
páros.
A
mó
dsz
er
öss
zete
vői
Tanító
tevékenys
ége
8.
Tanulók
tevékenys
ége
9.
Forgatókönyveszűen tartalmazzák
a tanító, illetve a gyerekek
tevékenységeit.
Mozzanatok
Tanító tevékenysége
Tanulók tevékenysége
1.
2.
3.
Tanítási-tanulási
események
Ebben a két oszlopban forgatókönyvszerűen írjuk le a tanító és a tanulók tevékenységét, feltüntetjük a megtanítandó
tartalmat, a tevékenységi formákat, melyeken keresztül a tartalom feldolgozásra kerül (játékok, kérdések, feladatok,
stb.), közben utalunk az alkalmazott módszerekre, eljárásokra, a felhasznált eszközökre, illetve a szervezési
formákra, melyek a tanulási folyamatnak keretet adnak. Ha jól megfigyeljük, a műveletesített feladatokon kívül
ugyanazokat a tényezőket tüntetjük fel, mint az előző esetben, csak szövegbe ágyazva.
A cél
 Tevékenységünk eredményének előrevetített
képe.
A cél funkciói
 Betájoló, irányt szabó.
 Szelekciós funkció.
 Organizációs funkció.
 Értékelő-minősítő funkció.
Szintjei
Társadalmi elvárás.
Nevelési eszmény.
Általános nevelési cél.
Oktatási cél.
Követelmények.
Nevelési eszmény Romániában
 Az emberi egyéniség szabad, integrált és
harmonikus fejlesztése.
 Az autonóm és kreatív személyiség
kialakítása.
Általános nevelési cél – Általános
kompetenciák
 A kialakítható és elérhető
személyiségtulajdonságok rendszere.
 Pl. Konstruktív életvezetésre képes egyén.
Oktatási cél
 A tanítási-tanulási folyamat eredményeként a
személyiségben végbement tervezett
változások, melyek a korszerű
műveltségfelfogást képviselő művelődési
anyag feldolgozása során valósulnak meg.
Kompetencia
KOMPETENCIA = Valamire való alkalmasságot jelöl.


A competitia (lat.) és a competo (lat.) szavakból származik
Képességek, ismeretek, készségek, jártasságok, motívumok
hierarchikus rendszere.
 Általános kompetenciák.
 Pl. a szóbeli közlés megértése
 Sajátos kompetenciák.



Pl. Fonológiai jelenségek felismerése, a rövid és a hosszú beszédhangok
tudatos megkülönböztetése, a hangalak és a jelentés közti viszony
megállapítása.
Szintaktikai és szemantikai jelenségek felismerése a közlésben.
Aktív befogadói szerep kommunikációs helyzetekben.
Követelmény
 Egy adott nevelőtevékenység eredményeként
jelentkező, megfigyelhető és mérhető
teljesítményszint.

Pl.

- értse a szóbeli felhívás jelentését
- érzékelje a közlés lényeges elemeit, tudjon kérdéseket feltenni,
válaszoljon a tanító vagy a társak által feltett kérdésekre
- kezdeményezzen és folytasson párbeszédet spontánul kialakult
kis csoportokban.


Műveletesített feladatok
 A tanuló szemszögéből fogalmazzuk meg.
 Konkrét, cselekvést kifejező igéket
használunk,
 Mérhető teljesítményt ír körül.
 Tartalmazza a módszereket és eljárásokat,
melyek segítségével a tanulói tevékenység
megvalósul.
Bloomi céltaxonómia
 Céltaxonómia: célok rendezése, osztályba
sorolása.
 Kognitív szféra:





Megismerés: ismerje fel, idézze fel, határozza meg, stb.
Megértés: indokolja meg, fogalmazza újra, igazolja, stb.
Alkalmazás: csoportosítsa, alkalmazza, használja fel, stb
Analízis: különböztessen meg, hasonlítson össze, stb.
Szintézis: általánosítson, tervezzen meg, vonjon le
következtetéseket, általánosítson, stb.

Értékelés: értékeljen, ítéljen meg, becsülje fel, stb.
Az oktatás tartalma
TARTALOM
Társadalmi elvárások
•Szaktudás
•Hétköznapi tudás
•Ünnepi tudás
(magas kultúra)
Tantárgyi
követelmények
Gyermeki
személyiség
Életkor
Értelmi fejlettség
érdeklődés
Pedagógusok
felkészültsége
Iskolák
felszereltsége
A tartalom elrendezése
 Tudományterületenként: tantárgyak
 A világot tanítani. Tantárgyi koncentráció.


Tantárgyblokk (azonos logika)
Integráció




Intradiszciplinaritás
Multidiszciplinaritás (a témához más tantárgyakat
is kapcsolunk)
Interdiszciplinaritás (témából indulunk ki)
Transzdiszciplinaritás (kompetenciák kialakítása
a cél)
A tartalom feldolgozásának
kérdései a tervezés során
 Tematikus egységek létrehozása –
tantárgyon belüli kapcsolatok kialakítása.
 Interdiszciplinaritás – különböző tantárgyak
tematikájának egymáshoz közelítése.
 Tanórára való felkészülés: a tanóra tartalmi
gráfjának az elkészítése.
Feladat:
Egy tankönyv leckéinek rendszerezése.
Tematikus kapcsolatok keresése azonos osztály tankönyvei között.
Egy adott lecke tartalmi gráfjának elkészítése.
A FEJLESZTÉS FOLYAMATA
HOGYAN TANÍTSUNK?
Oktatási stratégiák
 Meghatározás:
 Sajátos célok elérésére szolgáló
 Módszerek, eszközök, szervezési módok és
formák komplex rendszere
 Koherens elméleti alapokon nyugszik
 Végrehajtandó lépések sajátos sorozatával
rendelkezik
 Jellegzetes tanulási környezetben valósul
meg.
(Falus Iván 1998.)
Stratégiák
• Információ tanítása bemutatás segítségével.
• Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés
segítségével
• Készségtanítás direkt oktatás segítségével.
• Kooperatív tanulás.
• Problémamegoldó stratégia
• Kutatás
• Tapasztalati tanulás
• Programozott oktatás
• Feladatrendszeres oktatás
• Megtanítási stratégia
Információ tanítása bemutatás
segítségével
1.
2.
3.
4.
5.
Megismerni a tananyag szerkezetét,
Megismerni a tanulók gondolati struktúráját,
előhívni.
A tananyag logikus közlése.
Kapcsolat kialakítása régi és új ismeretek
között.
Megértés ellenőrzése.
Fogalomtanítás magyarázat és
megbeszélés segítségével
 Fogalom = a dolgok lényeges
ismertetőjegyeit tartalmazza.
 Fogalomtanítás = a dolgokat ismertetőjegyeik
alapján osztályokba soroljuk, majd
ellenőrizzük, beleillenek-e az adott
fogalomkörbe.
Pl. nyelvtani fogalmak kialakítása (főnév)
Lépései
 Előismeretek felelevenítése
 Előismerettől függően:
 Direkt bemutatás: a tanító megnevezi a fogalmat,
azonosítja jegyeit, példákat és ellenpéldákat ad.
 Fogalomelsajátítás: a tanulók példák és ellenpéldák
elemzése során meghatározzák a fogalmat, körülírják
lényeges jegyeiket.
 Ellenőrzés: példák és ellenpéldák elemzése
 Az új fogalom beágyazása a régi ismeretekbe.
Készségtanítás direkt oktatás
segítségével
 Alapvető készségek és elemi ismeretek
elsajátítására alkalmazzák.
 Lépései:





Célok bemutatása, motiváltság biztosítása.
Ismeretek, készségek bemutatása lépésről
lépésre.
Irányított gyakorlási lehetőség.
Megértés ellenőrzése.
További gyakorlási helyzetek biztosítása.
Pl. betűtanítás
Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív
tanulás segítségével
 A résztvevők együttműködésén alapuló
kiscsoportos tevékenység, mely különböző célok
elérésére szerveződhet,



segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését,
hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges
képességek és készségek alakulásához,
hozzájárulhat a reális önértékelés és
problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.
Kooperatív tanulás
 Előnyei:




Adaptivitás
(differenciálás)
Szociális tanulás
Kooperáció
Motiváció
(feszültségmentes
légkör)
 Hátrányai – nehézségei




Időigényes
Felborítja a rendet
Munkaigényes (felkészülés,
eszközök)
Nehezen kontrollálható.
A szervezés
 Ideális csoportlétszám: 3-6 fő
 Csoportok összetétele:





Homogén (hátránya: beskatulyázás)
Heterogén (klb. képességek figyelembevétele)
Szimpátiacsoportok (óvatosan kell alkalmazni)
Véletlen csoportok
Ülésrendi kapcsolatok
Szervezés (2)
 Berendezés (könnyen mozgatható padok)
 A pedagógus szerepe:



Készenlét
Megfigyelés
Beavatkozás (nem végzik el a feladatot, egy
gyerek dominál)
Csoportmunka tartalma
 Látens tudás mozgósítása
 Ismeretszerzés

Megadjuk a forrásokat:



Ismerkednek az anyaggal
Szintézis
Kutatás
 Képzelőerő fejlesztése – rekonstrukció
 Problémamegoldás
 Ítéletalkotás – értékrend alakítás
Beszámolási fázis
 Plenáris

Gondok:



Szóvivő = egy gyerek, nem a csoport
A tanulók nem figyelnek egymás beszámolójára
Túl hosszú beszámolók
 Mozaikos megoldások
Lépései
 Az óra céljainak bemutatása
 Alapvető ismeretek közlése szóban vagy
írásban
 Csoportok létrehozása
 Csoportok munkájának segítése.
 Produktumok bemutatása, értékelése.
 Csoportos és egyéni teljesítmények
értékelése.
Gondolkodás fejlesztése felfedezéses
tanulás segítségével
A problémamegoldás algoritmizálása
2. Kutatás
3. Tapasztalati tanulás
1.
Problémamegoldás
 A probléma megértése
 A probléma elemzése
 Releváns – irreleváns információk
 Hasonló feladat keresése
 Feladat leegyszerűsítése
 Feladat modellezése
 A megoldás folyamatát segíthetjük:

Érdeklődő figyelem

Kérdések
Vita
Közvetlen segítség
Szünet
értékelés




Kutatás
 A megismerés tanítása:



Tények feltárása
Információk megkeresése
Információk elrendezése értelmes egésszé.
 Előnye:



A megismerés módszereinek elsajátítása
Az információk személyesebbé válnak
Az információkat alkalmazzák, jobban rögzítik.
Formái
Bevisszük az osztályba a különböző
információforrásokat.
2. Könyvtári vagy internetes óra.
3. Házi dolgozat megírása
1.
Tapasztalati tanulás
 Kolb: A tanulás az a folyamat, amely által a
tapasztalat átformálásán keresztül tudás jön
létre.
 Szakaszai:
1. Cselekvés és tapasztalat
2. Megfigyelés és reflexiók (a történéseken
való gondolkodás)
3. Absztrakció és általánosítás (a tapasztalat
általános jegyeinek kiemelése)
4. Tanultak tesztelés (alkalmazás)
Élményen – tapasztalaton alapuló
tanulás (Kolb, 1973)
1.Cselekvés
és tapasztalat
2.Megfigyelés
és reflexió
4. Tanultak
tesztelése
3. Absztrakció
és
általánosítás
Programozott oktatás
 ’50-’60-as években fejlődött ki.
 Eszköze a program – programozott tankönyv,
oktatógép.
 Tananyag jól körülhatárolható, felbontható
tanulási feladatokra.
 Tanulási feladat = közlő rész+gyakorló
feladat+ellenőrző feladatok
 Azonnali megerősítést biztosít.
A programozott oktatás elvei
 Kis lépések elve
 Egyéni ütem elve
 Aktív válaszadás elve
 Azonnali visszajelzés elve
 A kipróbálás elve
A program formái
 Lineáris program
 Elágazó program.
Oktatóprogramok:
Manómatek, Varázsbetű, stb.
Interneten elérhető fejlesztő gyakorlatok:
www.altsuli.hu
Intuitext.ro
Megtanítási stratégiák
John Caroll – iskolai tanulás egy modellje
Benjamin Bloom – mastery learning
 IDŐ – mindenki meg tudja tanulni a
tananyagot, csak más-más idő alatt.

A tanuló tanulásra szánt ideje (motiválás)



Rövidíthető (a tanár hatékonyan tanít)
Hosszabítható (tanár megfelelően motiválja a
diákot)
Az iskola által biztosított idő (megfelelő
módszerek alkalmazása)
Feladatrendszeres oktatás
 Lénárd Ferenc és Balogh László
 A programozott oktatás folytatója, mert:



Pontosan tisztázza a pedagógiai célokat.
Alaposan elemzi a tananyag struktúráját.
Egymásra építi a feladatokat.
 Túllép a programozott oktatáson, mert:


Osztályteremben zajlik.
A pedagógus irányító szerepe megmarad.
Feladattípusok
 Új anyag feldolgozását elősegítő
 Új ismeretek alkalmazását gyakorló
 Összefoglaló feladatok
 Ellenőrző feladatok
Előnyei
 A tanulók folyamatosan aktívak az órán.
 A tanár folyamatos visszajelzést kap a
tanulók felkészültségéről.
 Lehetőség nyílik a differenciálásra.
Projekt - meghatározás
 Tanulásszervezési forma.
 A tanulók közösen, együttműködve, belső
indíttatásból dolgoznak.
 Célja egy produktum létrehozása.
Projekt - eredete
 XX. század eleje – reformpedagógiák
 Dewey elvei alapján Kilpatrick dolgozza ki 1919-ben
 Dewey elvei:
 A tanulás személyes tapasztalaton alapuljon
 Vegye figyelembe a tanulók egyéni fejlődési
szükségleteit
 A tanuló aktívan vegyen részt a tanulásban
 A tanulót a közösség ügyeiért felelős egyénné kell
nevelni.
Projekt jellege
 Interdiszciplináris megközelítésre ad
lehetőséget.
 Iskolában nehéz alkalmazni.
 Osztályozása nehéz.
Projekt – tartalmi típusok
 Technikai (tárgyi produktum – pl. csónak)
 Művészeti (szerep, kiállítás, web-lap készítés)
 Környezeti nevelés (erdei iskola)
 Gazdaságismereti (pl. almaprojekt)
 Kutatási
Más tipizálás
 Az eredmény alapján


Folyamatorientált projekt – az iskola környezete.
Eredményorientált projekt – egy konkrét program, tárgy létrehozása.
 Irányultság szerint:


Fókuszált
Kontextus-vezérelt
 Időtartam szerint:



Kisprojekt (2-6 óra)
Közepes (1-2 nap, max. 1 hét)
Nagyprojekt (több mint egy hét)
 Tartalom szerint:



Tananyaghoz kapcsolódó
Tananyaghoz nem kapcsolódó
Tananyaghoz csak részben kapcsolódó
Kritériumai
Kiindulópont a tanulók problémafelvető kérdése.
2. A tevékenység kapcsolódjon a valósághoz.
3. Adjon módot individualizált munkára.
4. Adjon módot csoportmunkára.
5. Kidolgozása hosszabb időtartamra nyúljon.
6. Interdiszciplinaritás jellemezze.
7. Pedagógus és tanuló partner.
8. A tanulók legyenek felelősek döntéseikért.
9. A pedagógus stimuláló, szervező, tanácsadó.
10. A tanulók közötti kapcsolatok erősek legyenek.
1.
Folyamata
 Témaválasztás (érdekelje a gyereket)
 Célkitűzés
 Produktum
 Tanulási célok – tartalmi gráf elkészítése
 Tervezés és szervezés
 Mire van szükség?
 Feladatok kiosztása, munkacsoportok létrehozása
 Időterv készítése
 Értékelés (produktum, tanulás, társas kapcsolatok)
Projekt lehetőségek az iskolában
 Projekthét
 Külső projekt
 Tanítást kísérő projekt
 Órai projekt
Az oktatás módszerei
 Meghatározás:




Az oktatási folyamat állandó, ismétlődő
összetevői
A pedagógus és tanuló tevékenységének
részei
Különböző célok megvalósítása érdekében
Eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek
alkalmazásra.
(Falus Iván, 1998)
Eljárások
 Meghatározás:



A módszerek változatos alkotóelemei.
Önállósítva átalakulhatnak módszerekké.
Módszer – eljárás viszonya dinamikus
Pl. szemléltetés – önálló módszer
beszélgetés – eljárás
Az előadás
 Olyan szóbeli közlési módszer, amely egy-
egy téma logikus, részletes, viszonylag
hosszabb idejű kifejtésére szolgál.
Eljárásai
 Elbeszélés – esemény, történés érzékletes
bemutatása.
 Leírás – egy jelenség, személy vagy tárgy
bemutatása.
 Magyarázat – ok-okozati összefüggések
bemutatása, összefüggések megértetése.
A magyarázat hatékonyságát
növelhetjük, ha:










Célok megfogalmazása.
Példák.
Logikus felépítés.
Audiovizuális eszközök használata.
Részösszefoglalások, ismétlések beiktatása.
Tanulók előzetes ismereteire való építés.
Ismert szavak használata.
Kérdezés lehetősége.
Mimika, gesztusok használata.
Vázlat készítése.
Megbeszélés - Beszélgetés
 Dialogikus szóbeli közlési módszer.
 A tanulók a pedagógus kérdéseire
válaszolva, illetve kérdéseket megfogalmazva
dolgozzák fel a tananyagot.
A beszélgetés formái
Katekétikus
Heurisztikus
 Zárt rendszer
 Egy kérdésre egy
 Szókratész nevéhez
válasz lehetséges
 Konvergens
gondolkodást fejleszti.
 A mechanikus bevésés
eszköze.
fűződik
 Nyílt rendszer
 Divergens gondolkodást
fejleszti.
 Az ismeretek
felfedezéséhez járul
hozzá.
Alkotóelemei
 Strukturálás - Szerkezeti felépítés
 Célok megfogalmazása
 Fontos gondolatok kiemelése
 Részek összefoglalása
 Részek közötti átmenetek jelzése
 Gondolatok összegzése
 Kérdezés
 Visszacsatolás
 Egyértelmű visszajelzéseket kell adni
 Főleg pozitív értékelést kell alkalmazni.
Kérdezés




JÓ
Kérdés pontos, világos, rövid
és egyértelmű
Feleljen meg a tanuló értelmi
színvonalának
Igényelje a gondolkodási
műveleteket
A kérdést az osztálynak
tegyük fel




ROSSZ
Sugalmazó kérdések.
Eldöntendő kérdések.
Kérdések ismétlése.
Kérdések pedagógus
általi megválaszolása.
Szemléltetés
 Valós vagy ezeket helyettesítő tárgyakat,
jelenségeket, folyamatokat mutatunk be és elemzünk
annak érdekében, hogy konkrét szenzoriális alapot
teremthessünk.
 Szerepe:




az új ismeretek feldolgozásához szükséges műveletek
kiváltása.
Érdeklődés felkeltése.
Tanultak rendszerezése, osztályozása.
Képszerű-szemléletes gondolkodás fejlesztése.
Sajátosságai
 Szelektív – irányítja a tanulók észlelését.
 Folyamata:




Bemutatás
Megfigyelés
Verbalizálás, lényegesítés
Műveleti feldolgozás.
A tanulók kiselőadásai
 A tanulók előadásai, melynek során fejlődik a
gyerekek előadókészsége, illetve a
szövegfeldolgozás képessége.
FONTOS!
 Idővel való gazdálkodás
 Minőség biztosítása
 Hallgatóság motiválása
Problematizálás
 A tananyagot vonzó és érdeklődést felkeltő
problémák formájában tárjuk a tanulók elé.
 A probléma megoldása feltételezi:



Az előzetes ismeretek szelektív felidézését,
Az ismeretlen kérdésre való odafigyelést,
A megoldást segítő új ismeretek
elsajátításának igényét.
Előnyei
 Aktivizál
 A tanulót aktív lényként fogja fel
 A figyelem a tanuló megismerő
tevékenységére tevődik át.
 Fejleszti a divergens gondolkodást.
 A tanulókat problémaérzékennyé teszi.
Tankönyvhasználat
 A tankönyv a könyvből történő
ismeretszerzés megtanulásának eszköze.
 Formái:


Irányított (magyarázó) olvasás – a pedagógus
használja a könyvet.
Önálló olvasás – a tanuló használja a könyvet.
Irányított olvasás
Szépirodalmi szövegek
 Bevezető beszélgetés
 Bemutató olvasás
 Szöveg keltette élmény
megbeszélése
 Szöveg jelentésének
megragadása
 Cím, műfaj megbeszélése
 Szelektív újraolvasás
 összefoglalás
Ismeretterjesztő szövegek
 Bevezető beszélgetés
 Bemutató olvasás
 Spontán reakciók
megbeszélése
 Részekre tagolás
 Kulcsszavak kiemelése
 Makroszerkezeti egységek
 Mikroszerkezeti egységek
 Vázlatkészítés
 összefoglalás
Önálló olvasás
 Lépései:




Az egész olvasmány elolvasása
Bekezdésenkénti olvasás
Széljegyzetek készítése
vázlatkészítés
Begyakorlás
 Bizonyos cselekvések tudatos ismétlése,
mely,




jártasságok,
értelmi és gyakorlati készségek,
bizonyos képességek fejlesztését,
Ismeretek megszilárdítását jelenti.
Szakaszai
 Analitikus szakasz – cselekvések
megismerése (bevezető gyakorlatok)
 Szintetikus szakasz – automatizmusok
kialakulása (alapgyakorlatok)
 Integráló fázis – készségek megszilárdítása
(rögzítő gyakorlatok)
Oktatási eszközök
 Anyagi vagy technikai eszközök, melyek a célok
elérését szolgálják.
 Számítógép előtti generáció:




Gépi berendezést nem igényel előállításuk (tárgyak,
faliképek, stb.)
Gépekkel állítjuk elő, de használatuk nem igényel
gépet (tankönyvek, munkafüzetek)
Gépi berendezés előállításkor és használatkor
(diaképek, oktatófilmek)
Tanulásirányító eszközök (pl. program)
 Számítógépes – multimédiás eszközök
Osztályozásuk
 Jellege szerint:
 Közvetlen (tárgyak)
 Közvetett (tárgyak helyettesítői)
 Dinamikája szerint:
 Statikus (fénykép, dia, grafikon, makett)
 Dinamikus (kísérlet, film)
 A tanulók fejlettségi foka szerint:
 Konkrét érzéki tapasztalást igénylő (ábra, rajz, dia)
 Logikai feldolgozást igénylő intellektuális tevékenység
(makett, feladatlap, munkafüzet)
Szervezési formák
 Személyi, tárgyi, térbeli és időbeli feltételek
számbavétele és összehangolása oly módon,
hogy biztosítani lehessen a tevékenység
optimális hatékonyságát.
Alapvető szervezési formák
 Osztályrendszer
 azonos életkor,
 azonos tevékenység,
 egy helyiségben
 Tantárgyrendszer
 Tanóra rendszer
 Új ismereteket feldolgozó óra
 Jártasság- és készségképző óra
 Alkalmazó-begyakorló óra
 Felmérő-értékelő óra
Alkalomszerű szervezési formák
 Szakkör (érdeklődő tanulóknak)
 Korrepetálás (tanulásban lemaradóknak)
 Napközi otthon
 Tanulmányi kirándulás (a valóság
megismerése a természetes környezetben)
Munkaformák
 Egyéni



Egyedül végzett munka (frontális keretek között)
Rétegmunka (nehéz, közepes, könnyű)
Teljesen egyénre szabott munka – individualizált munka
 Páros

Azonos/különböző szinten álló tanulók
 Csoportos


3-6 diák dolgozik együtt
A tagok között kölcsönös függési, felelősségi, ellenőrzési viszonyok
jönnek látre.
 Frontális




Direkt irányítás
Egy időben az egész osztállyal dolgozunk
A gyerekek unatkozhatnak
Időmegtakarítás – nagy létszám esetén
Élményteli tanítást kívánok!

similar documents