A hatályos és a 2012. január 1-jén hatályba lépő közbeszerzési

Report
A hatályos és a 2012.
január 1-jén hatályba lépő
közbeszerzési szabályozás
AZ ELŐADÁSANYAGOT KÉSZÍTETTE:
DR. TÁTRAI TÜNDE
KÁRPÁTINÉ DR. KRAUSZ
ZSUZSANNA
A szabályozás rendszere
A szabályozás rendszere hazánkban
Változó végrehajtási rendeletek, új felhatalmazó rendelkezése
2003. évi CXXIX. tv
a közbeszerzésekről
Új közbeszerzési törvény 2011.
Eljárásszám 1996-2011
9,000
8,000
7,000
6,000
Nyílt
5,000
Meghívásos
Tárgyalásos
4,000
Egyéb
3,000
2,000
1,000
0
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Szerződött érték 1996-2011
1,000.0
900.0
800.0
700.0
600.0
Nyílt
Meghívásos
500.0
Tárgyalásos
Egyéb
400.0
300.0
200.0
100.0
0.0
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Cél és szempontrendszer
Szociális szempontok
Foglalkoztatás növelése
átláthatóság
EU-értékhatár alatti
szabadabb joggyakorlás
Adminisztráció
csökkentése
KKV-k támogatása
kiszámíthatóság
Körbetartozás elleni
küzdelem
Verseny tisztasága
egyszerűség
Környezetvédelem
Rugalmasság
Korrupció elleni
küzdelem
alkalmazhatóság
Teljesítési szakasz
Módosítás alapja
Módosítás dimenziói
 Tagállami
 Új törvény
jogösszehasonlítás
 Európai Bírósági
esetjog
 Hazai gyakorlati
tapasztalatok
 Új felhatalmazó
rendelkezések
 Intézményrendszer
A törvény szerkezete
Rész
Tartalom
I.
Általános szabályok
II.
EU eljárásrend szabályozása
III.
Nemzeti eljárásrend szabályozása
IV.
Szerződésekkel kapcsolatos szabályok
V.
Jogorvoslat
VI.
Közbeszerzések Tanácsa
A szabályozás új rendszere
Értékhatár/
Ajánlatkérő
Közösségi
II. rész
Nemzeti
III. rész
Közbeszerzés általános
szabályai
Közszolgáltatók eltérő szabályai
XIV. fej.
Az új törvény felépítése
 I. rész Általános rendelkezések
 I. fej Célok, alapelvek
 II. fej Értelmező rendelk.
 III. fej Személyi és tárgyi hatály
 IV. fej Ajánlatkérők és gazdasági
szereplők
 V. Közzététel és kommunikáció
 II. rész EU értékhatárt elérő értékű
beszerzések szabályai









VI. A felhívás
VII. Közbeszerzés tárgya, műszaki
leírás
VIII. A dokumentáció
XI. Ajánlattevők, részvételre
jelentkezők
X. Benyújtás, felbontás
XI. Bírálat
XII. Eljárások fajtái
XIII. Építési koncesszió
XIV. Közszolgáltatók
 III. rész Nemzeti eljárásrend
 IV. rész Közbeszerzési szerződések
 XV. Szerződés
 V. rész Jogorvoslat
Egyes ajánlatkérői csoportokra vonatkozó
szabályok logikája
II. rész
III. rész
 Eljárási szabályok
 Egységes szabályozás
 Eljárásfajtás
ajánlatkérők számára
 Építési koncesszió

 XIV. fejezet:
közszolgáltatói
szerződésekre
vonatkozó sajátos
szabályok
Építési beruházás
esetében közösségi
szabályok alkalmazandók
Általános rendelkezések
RÉSZ
A LEÍRÁS ALAPVETŐEN AZ ÚJ
SZABÁLYOZÁSRA ÉPÜL, A LÉNYEGES
ELTÉRÉSEKRE KÜLÖN FELHÍVJUK A
FIGYELMET AZ ELŐZŐ SZABÁLYOZÁSHOZ
KÉPEST
I.
1. Célok, alapelvek I. fejezet
 A verseny tisztasága, átláthatóság, nyilvánosság
 Közpénzek ésszerű felhasználása- hatékony és felelős




gazdálkodás elve
KKV, fenntarható fejlődés, szociális célkitűzések, jogszerű
foglalkoztatás
Esélyegyenlőség , egyenlő bánásmód
Jóhiszeműség, tisztesség, rendeltetésszerű joggyakorlás
Egyenlő elbánás
◦
◦
Nemzeti elbánás az EU-ban letelepedett ajánlattevők és a közösségi
áruk számára
Az EU –n kívüli ajánlattevők és nem közösségi áruk számára a MK
és az EK nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani
 Főszabály az eljárás nyelve magyar
 A törvény kogens, eltérés csak annyiban lehetséges, ahogyan
azt a törvény megengedi
2. Értelmező rendelkezések
II. fejezet
 Ajánlattevő –




Részvételre jelentkező
Alvállalkozó
Erőforrást nyújtó
szervezet
DBR, e-árlejté, e-út
Gazdasági szereplő
 Közbeszerzési eljárás
előkészítése –
közbeszerzési eljárás
megkezdése
 Támogatás
 Tárgyalásos eljárás
 Üzleti titok
Ajánlatkérő,
(közös
ajánlatkérő)
Közös
ajánlattevő
AT
AT
<=25%
Alvállalkozó
Nem
alvállalkozó
>25%
Alkalmasságban
segítő szervezet
A törvény alkalmazási köre
III. fejezet 5. §
 Ajánlatkérőként meghatározott szervezetek
 Visszterhes szerződés megkötése céljából
 Megadott tárgyú és értékű beszerzések
megvalósítása.
A Kbt. szabályozási rendszere
 Értékhatárok
 Ajánlatkérők
 Beszerzés tárgya
 Cél: az eljárásfajta meghatározása, amennyiben a tv.
hatálya alá tartozik az ajánlatkérő és a beszerzés
tárgya
A közbeszerzési eljárások alanyai
 Ajánlatkérők
 un. „klasszikus” ajánlatkérők – közös ajánlatkérők
 un. „közszolgáltatók”
 Ajánlattevők
 Természetes személyek
 Jogi személyek
 Jogi személyiség nélküli szervezetek
 Konzorciumok
Ajánlatkérők 6. §
 Minisztérium,
központosított közbesz
 Állam, önkormányzat,
költségvetési szerv,
közalapítvány
 Közjogi szervezet
 In-house – szervezet 9. §
(1) bek. k. pont
 Közszolgáltatók



Kizárólagos jog (6. § (4)
def) vagy
Egyébként is a Kbt.
Hatálya alá tartozó
szervezet
Amely közszolgáltatói
tevékenységet végez 114. §
(2) alapján
 Támogatott szervezet –
több mint 50 %
 Önkéntes alkalmazó
Közjogi szervezet
 közérdekű de nem ipari
vagy kereskedelmi
jellegű tevékenység
végzésére hozták létre,
vagy ilyen tevékenységet
lát el, ha meghatározó
befolyással van rá a Kbt.
6. § (1) bek hatálya alát
tartozó szervezet
 Nem lényeges hogy más
tevékenységet is ellát
A közbeszerzés tárgyai
 Árubeszerzés
 Építési beruházás
 Építési koncesszió
 Szolgáltatás megrendelése
 Szolgáltatási koncesszió
 Ha több közbeszerzési tárgya van a szerződésnek –
a meghatározó értékű tárgy szerint kell minősíteni
Beszerzés tárgyak és ajánlatkérők kapcsolata
Értékhatár/
Klasszikus
Közszolgáltató
Ajánlatkérő
Közösségi
Áru
Szolgáltatás
Építési
beruházás,
építési
koncesszió
Áru
Szolgáltatás
Építési
beruházás
Nemzeti
Áru
Szolgáltatás,
szolgáltatási
koncesszió
Építési
beruházás,
építési
koncesszió
Áru
Szolgáltatás
Építési
beruházás
Kivételek
9. §
Általános kivételi kör (9.§)










Minősített adat, nemzetbiztonsági érdek
Védelmi, katonai, rendvédelmi, rendészeti célok
Nemzetközi szerződés, nemzetközi szervezet eljárásrendje
Elektronikus hírközlási szolgáltatás nyújtása,
rendelkezésre bocsátása vagy igénybe vétele
Központosított közbeszerzés az igénybe vevők részére
Építési és szolgáltatlási koncesszió – ha
közszolgáltatásként a XIV. fejezet alá tartozna
Szolgáltatási koncesszió – Hatóság értesítésével
Autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás –
külön törvény
In-house megállapodások
Helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatainak
ellátása
Általános kivételi kör folyt.
 Ingatlan vásárlás
 Értékpapír kibocsátás, eladás, vétel, átruházás
 Műsorszám vétel, fejlesztés, előállítás
 Választottbíróság, békéltetés,
 Munkaszerződés, közszolgálati jogviszony
 Kutatás-fejlesztési szolgáltatás , ha eredménye nem csak
ajánlatkérőnél hasznosul
 6. § (1) a)-c) kizárólagos jog alapján nyújtja a szolgáltatás
 6. § (1) a)-c) közfeladat végzésének átadása, nyereség
nélkül
In-house megállapodások 9. § (1) k)
 1. típus




Klasszikus ajánlatkérő tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel
Közfeladat, közszolgáltatás
Teljes körű ellenőrzési jog, stratégiai célok és döntések alapvető
befolyásolása
Adott üzleti év nettó árbevételének 80%-a ajánlatérővel kötendő
szerződések teljesítéséből származik
 2. típus





Klasszikus ajánlatkérő
Több ajánlatkérő tulajdonos
Közfeladat, közszolgáltatás
Teljes körű ellenőrzési jog, stratégiai célok és döntések alapvető
befolyásolása
Adott üzleti év nettó árbevételének 80%-a ajánlatérővel kötendő
szerződések teljesítéséből származik
 Max 5 évre köthető
A közbeszerzési értékhatárok 10. §
 Közösségi – Európai Bizottság állapítja meg
 Nemzeti (egyszerű) közbeszerzési – éves költségvetési
törvény állapítja meg
 Közbeszerzési Hatóság év elején közzéteszi
 Közös jellemzők:
- alanyonként eltérő
- közbeszerzési tárgyanként eltérő
- beszerzési tárgycsoporton belül is van eltérés
A szabályozás új rendszere
Értékhatár/
Ajánlatkérő
Közösségi
II. rész
Nemzeti
III. rész
Közbeszerzés általános
szabályai
Közszolgáltatók eltérő szabályai
XIV. fej.
Értékhatárok – klasszikus ajánlatkérők

Közösségi eljárásrendben

Áru és szolgáltatás beszerzés esetében

125 000 euró (a korábbi 133 000 euró értékhatár helyett)
32 861 250 Ft;



193 000 euró (a korábbi 206 000 euró értékhatár helyett)
50 737 770 Ft;
Építési beruházás és építési koncesszió esetében 845 000 euró (a korábbi
5 150 000 euró értékhatár helyett)
1 273 702 050 Ft.
Nemzeti eljárásrendben a 2010. évi költségvetésről szóló 2009.
éviCXXX. törvény 87. §-ának (1) bekezdése értelmében:





árubeszerzés esetében: 8 millió Ft
Építési beruházás esetében: 15 millió Ft
Építési koncesszió esetében: 100 millió Ft
Szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió Ft
Szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió Ft
Értékhatárok - közszolgáltatók
Közösségi eljárásrendben
Árubeszerzés :387 000 euró (a korábbi 412 000 euró
értékhatár helyett) 101 738 430 Ft
 Építési beruházás : 4 845 000 euró (a korábbi 5 150 000
euró értékhatár helyett)1 273 702 050 Ft
 Szolgáltatás megrendelése: 387 000 euró (a korábbi 412
000 euró értékhatár helyett) 101 738 430 Ft

Nemzeti eljárásrendben
Árubeszerzés 50 millió Ft
 Építési beruházás 100 millió Ft
 Szolgáltatás megrendelése 50 millió Ft

Becsült érték 11. §-18. §
 Közbeszerzés megkezdésekor
 Tárgyáért általában kínált vagy kért
 ÁFA nélkül számított
 12.§-18.§ alapján megállapított
 Legmagasabb összeg ellenszolgáltatás kell érteni
 Díj, jutalék az ajánlattevők, jelentkezők részére is
beleszámít
Egyes beszerzési tárgyak becsült értéke
 Áru, melynek tárgya dolog használatára,





hasznosítására vonatkozó jog megszerzése
Áru vagy szolgáltatás, mely rendszerek,
időszakonként visszatérően kötött szerződésre
vonatkozik
Szolgáltatás, mely nem tartalmazza a teljes díjat
Tervpályázat
Építési beruházás
Keretmegállapodás
Becsült érték – ami tilos 18. §
 Részekre bontás
 Egybe kell számítani
 Hasonló áruk, vagy szolgáltatások amelyekkel kapcsolatban a
beszerzési igény egy időben merül fel
 Építési beruházások melyek ugyanazon építési beruházásra
vonatkoznak
 Kisebb értékű kivétel – külön ábra
 Részekre bontáskor a részeket egybe kell számítani
 Külképviseletenként ill. országgyűlési
képviselőcsoportok részére történő beszerzést külön
kell számítani
18. § (3) bekezdés
Alkalmazandó eljárásrend 19. § -20. §
II. rész
III. rész
 Közösségi értékhatár
 Közösségi értékhatár
elérő vagy meghaladó
 Építési koncesszió a
XIII. fej szerinti
szabály alk
 Tervpályázat – külön
vhr
 Közszolg – XIV. fej.
alatt, nemzeti
értékhatárt elérő vagy
meghaladó
 4. melléklet szerinti
szolgáltatások

Jogi szolg egyáltalán nem
kell közbesz elj. Csak
hirdetmény
 Szolgáltatás koncesszió
Ajánlatkérőkre és gazdasági szereplőkre
vonatkozó rendelkezések 21-29. §
 Az ajánlatkérő eljárása




Kbt hatály alá tartozás bejelentése
Bonyolítás
Közös ajánlatkérés
Közbeszerzési Hatóság naprakész
nyilvántartása ajánlatkérőkről
 Ajánlatkérő közbeszerzési
szabályzata





Előkészítés, lefolytatás, felelősségi
rend, dokumentálási rend,
döntésért felelős személy, testület
Közbeszerzés tárgya,
közbeszerzési, jogi és pénzügyi
szakértelem
Bírálóbizottság – 3 tag min.
Bírálat, döntési javaslat,
jegyzőkönyv
Döntéshozó nem lehet a bb-tagja
 Központosított közbeszerzés





Kormány az általa irányított,
felügyelt ktgvetési szervezk,
alapított közalapítványok, állami
tulajdonú gazdálkodó szervezetek
részére
Eltérő szabályok vhr-ben
1000 fő lakosnál kisebb –
kormány közp. Közb eltérő
szabályok vhr-ben
Helyi önkormányzat – helyben
központosítás- önkorm. Rend.
Több helyi önkorm – onkorm.
Társulási megállap
Összeférhetetlenség 24. §
 Összeférhetetlen



Nem vehet részt előkészítésben és lefolytatásban ak. Részéről aki
amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlatására bármely
okból – különösen gazdasági érdek, vagy más közös érek miatt nem
képes
Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban az ak. Által az
eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe
bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése a verseny
tisztaságának sérelmét eredményezi.
Az ak nevében eljáró vagy eljárásba bevont írásban nyilatkozik
összeférhetetlenségéről
 Nem összeférhetetlen


Felmérés érdekében kért adatok
Támogatás érdekében kért tájékoztatás
Gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályok
 Közös ajálattétel 25. §





Képviselő kijelölésekötelező
Minden nyilatkozat közös
Képviselővel kell
kommunikálni
Egyetemleges felelősség
Nem változhat az eredeti
felállás ajánlattétel,
részvételi jelentkezést
követően
 25. %-ot meghaladó
mértékben igénybe venni
kívánt alvállalkozó 26. §

Közös ajánlattevőként való
megjelölés kötelező
 Nyertes ajánlattevőtől
gazdasági társaság
alapítása megkövetelhető

Jogi forma, min jegyzett
tőke, tev kör, ellenőrzés
írható elő
Verseny biztosítása és fenntartott szerződések
 Ajánlattevő, részvételre
jelentkező nem lehet



Más ajánlattevő vagy
részvétlre jelentkező
Mások alvállalkozója
Mások alkalmasságának
igazolója 55. § (5)
 Tpvt megsértése – jelzési
kötelezettség GVH-nak
 Fenntartott szerződés



Fenntarthatja vagy köteles
fenntartani
Védett foglalkoztató
Külön vhr
V. Fejezet Közzététel és kommunikáció
 Hirdetmények pontos felsorolás
 Eredményhirdetés helyett összegezés
 Eredményhirdetésről szóló tájékoztató – döntést
vagy szerződéskötést követő 10 munkanapon belül
megküldés (keretmegállapodás negyedévente)
 Szerződésmódosítás 15 napon belül
 Hirdetmények Hatóságnak való megküldése
elektronikus úton, külön vhr alapján
Kötelező saját közzététel
 Saját honlap, vagy Hatóság honlapja, fenntartó
honlapja




Közbesz terv, módosítás
In-house szerződés
Előzetes vitarendezéssel kapcs adatok
Jogorvoslat




Kérelem, szerződést engedélyező végzés
Szerződés
Szerződés teljesítésére vonatkozó adatok
Éves stat összegzés
Előzetes kommunikáció 32. §
 Előzetes összesített / Időszakos előzetes tájékoztató
közzététel



egy adott évre
Külön hirdetmény szerint
Nincs lefolytatási kötelezettség
 Közbeszerzési terv
 klasszikus ajánlatkérők számára kötelező
 Márc 31-ig
 Nyilvános
 Nincs lefolytatási kötelezettség
Eljárások dokumentálása 34. §-37. §
 Írásban

Közvetlen kézbesítés, fax, e-út
(fokozott biztonságú
elektronikus aláírás vagy azzal
egyenértékű)
 Elektronikusan csak külön
vhr alapján – nem lehet
kötelező kivéte e-árlejtés és
DBR
 Összes irat 5 évig megőrzendő
 Ellenőrzés – megküldeni,
vagy hozzáférést biztosítani
 Főszabály – egyszerű másolat
 Hiteles, eredeti akkor kérhető,




ha követelés érvényesítésére
szolgál (bankgarancia)
Felelős fordítást is köteles ak
elfogadni
EU- egyenértékű igazolás
elfogadható
Nem kérhető, ami magyarul,
elektronikusan, hatósági vagy
közhiteles elektronikus
nyilvántartásban ingyenesen
elérhető – Hatóság útmutató
Ak egy alkalommal ellenőrzi
az adatbázisokat
Az uniós értékhatárt elérő
értékű közbeszerzések szabályai
II. RÉSZ
VI. Fejezet A felhívás
 Az eljárást megindító felhívás tartalma 38. §
 Ajánlati felhívás
 Részvételi felhívás
 Ajánlattételi felhívás
 XIV. fej szerinti eljárás közvetlen részvételi felhívás
 Esélyegyenlőség biztosítása
 Beszerzési tárgy meghatározása
 El lehessen dönteni tud-e jelentkezni vagy ajánlatot tenni
 Megjelölni 40. §
 Azt a részt melyhez alvállalkozó kíván bevonni
 Az alvállalkozókat, %-os arányukat a teljesítésben
 Támogatás
 Megjelölni ha előzetes eljárást folytat
 Ha nem kapja meg vagy kisebb összegben – szerződést megkötésétől
eltekinthet
Kiegészítő tájékoztatás 44. §
 Határidők




Ajánlattételi határidő lejárta előtt 6 nappal
Gyorsított 4 nappal
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos 3 nappal
Részvételi szakasz 4 nappal kell megadni legkésőbb.
 Ha későn érkezik a kérdés


Még megadhatja a választ
Határidőt módosíthat
 Nyújtása

Anonym módon, ne derüljön ki ki kérdezett és kinek küldi meg ajánlatkérő
 Dokumentáció hibája


Dokumentáción belüli ellentmondás
Hirdetmény és dokumentáció között ellentmondás
 Helyszíni bejárás, konzultáció
Összetett feltételrendszer a sikeres
közbeszerzéshez
Szerződés
Bírálati
szempont
Alkalmassá
gi
követelmén
y
Választható
kizáró ok
Kötelező
kizáró ok
VII. Fejezet Közbeszerzés tárgya, műszaki leírás
 Felhívásban kötelező megadni a tárgyat és a mennyiséget
 Mennyiség – max vagy min, eltérés %-os mértéke
 Részajánlattétel



Ha a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi
Természetéből adódóan biztosítható
Gazdasági, műszaki, minőségi, teljesítési szempontok miatt sem
ésszerűtlen
 Alternatív ajánlat

Csak összességében legelőnyösebb ajánlat bir. Sz.
 Műszaki leírás


Dokumentáció tartalmazza
Külön jogszab határozza meg
VIII. A dokumentáció 49. § - 54. §
 Főszabály – kötelező
 Versenypárbeszéd –
ismertető
 Hirdetmény nélk tárgy –
nem kötelező
 Megszerzésének feltételei
 Ellenérték – felmerült
költségek alapján

Hirdetmény nélk tárgyalás –
ellenérték nem kérhető
 AT utánanéz –
kötelezettségeinek (adózás,
körny v. munkaváll véd.)
 Tartalma
 Tárgyalás vagy Vp esetén
nem kötelező
szerződéstervezet, csak
feltételek
 Hasznos információk
 Igazolások, nyilatkozatok
jegyzéke
 Iratminták
 Ép beruh – árazatlan
költségvetés
IX. Ajánlattevők, részvételre jelentkezők
 Az átehet ajánlatot




Szakmai tapasztalat,
képzettség
Műszaki és technikai feltétel
Min.bizt, körny.gazd. Szabv.
Gazdasági és pü. Helyzet
 Megfelel, valamint

Nem áll kizáró ok hatálya alatt
 Min egy db műszaki és egy db
alkalmassági előírása kötelező




Közbesz tárgyára korlátozni
Besz tárgyára
Besz becsült értékére
Teljesítéshez szükséges
mértékig
 Főszabály együttes megfelelés
 Más szervezet vagy személy
kapacitására támaszkodás




Igazolás
Rendelkezésre állás – pl.
erőforrás
Referencia- teljesítésbe
bevonva
Pénzügyi- kezesség vállalása
Kizáró ok 56. § - 57. §
Kötelező











Végelszámolás
Felfüggesztett tevékenység
Szakmai tevékenyésg
Eltiltás
Adó, vám, tb tartozás (1 évnél régebbi)
Hamis adatszolg, kizárás (3 éven belül)
Munkaügyi bírság spec. Jogsértés
Környv. Bírság
Bűncselekmény
Nem fizette alvállalkozóit
Nemzeti elbánás nem kell – off
shore!!! – tulajdonos sem lehet 25. %nél több
Választható
 Gazd szakmai jogszabsért
 GVH bírság
 Szerződéses köt nem
teljesít elmúlt két év
 Nyilvántartásba nincs
bejegyezve külf.
 Engedély egyéb tagság
nincs
 Szakmai
kötelezettségszegés 3 éven
belül
Benyújtandó dokumentumok 58. §
 Igazolások




Teljesítésre alkalmasság
Ajánlati biztosíték
rendelke bocs
Kizáró ok fenn nem áll
Áru, szolg, ép.munka
megfelel az előírtnak
 Korm. R. alkalmasság,
kizáró ok igazolási mód,
előírás, elfogadható
dokumentumook
 Nyilatkozat kizáró okról


Alvállalk
Alkalmasságot igazoló
szervezet
Ajánlati biztosíték 59. §
 Ajánlati kötöttség
megtartását biztosítja
 Részvételi szakaszban nem
lehet alk.
 Ajánlattevő választása



Befizetés
Bankgarancia
Készfizető kezességvállalást
tartalmazó kötelezvény
 Bizt mértéke –
előreláthatólag felmerülő
költségekre tekintettel
 Ajánlattevő elveszti, ha
visszalép, ajánlatát
visszavontja, szerződés
megkötése meghiúsul
 Ajánlatérő visszafizeti



Felhívásvisszavonása, ajánlat
érvénytelenné nyilv
A nyertes ajánlattevőnek 10
napra rá
Ajánlati kötöttséget nem
hosszabbítanak ajánlattevők
és nem tartják fenn
ajánlatukat
 Kétszerese jár vissza
 Eredményről nem tájékoztat
 Szerződést nem köti meg
X. fej. Benyújtás, felbontás
 Ajánlat a felhívás és a





dokumentáció szerint kell
elkészíteni
Nyilatkozat a feltételekre,
szerződés megkötésére,
teljesítésre,
ellenszolgáltatásra
vonatkozóan
Részv. Jel nem tehet
ajánlatot
KKV
Felolvasólap
Formai köv: zárt, bontatlan

Elektronikusan is lehet
 Bontás
 Határidő lejártát követően
kezd
 Ismertetés –név, cím,
számszerűsíthető adatok,
anyagi fedezet összege
 Felolvasólapba betekintés
Ajánlatok sorsa







Bontás
Formai vizsgálat
Érvényesség megítélése
Tartalmi értékelés
Értékelési sorrend – nyertes kiválasztása
Döntés
Eredményhirdetés
XI. Elbírálás
 Megfelel-e a dokumentációban, felhívásban
meghatározott feltételeknek
 Alkalmasság, alkalmatlanság
 Érvényes, érvénytelen
 Értékelési szempont szerinti értékelés
 Lehető legrövidebb idő alatt – még ajánlati kötöttség
alatt – kiterjesztés max 60 nap lehet
 Bírálati kötelezettség – kivéve ha az eljárás
eredménytelen
Hiánypótlás 67. §
 Azonos feltétel
 Arra irányul, hogy az ajánlat vagy részv. Jel





megfeleljen a felhívás, a dokumentáció vagy
jogszabályok előírásainak
Új gazdasági szereplőt nem lehet bevonni
Önkéntes hiánypótlás
Hiánypótlás egy témára csak egyszer
Alapelv nem sérülhet, ajánlat nem módosulhat
Nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba
javítása???? – sorrendet nem befolyásolja
Hibajavítás
 Számítási hiba javítása – elemeik tételesen
meghatározott értékeit alapul véve számítja ki

Egyidejű, írásos tájékoztatás
Aránytalanul alacsony ár– az új szabályok szerint
69. § - 70. §
 Fedezet – 20%?
 Fedezetről nyilatkozni
bontás előtt
 Indokolás kérés

Akár több AT az
összehasonlítás miatt
 Ajánlattevő felelőssége,
hogy megfelelően
nyilatkozzon – objektív
alapú
 Érvénytelen, ha nem
elfogadható és gazdaságilag
nem ésszerű az indokolás

Munkabér, közterhek
 Nem egymáshoz viszonyít,




hanem fedezethez
A kommunikáció ugyanaz
Kevesebb adminisztráció
Kevesebb támpont
DB gyakorlat ismeretének
felértékelődése
Értékelési szempontok, értékelés 71. § -73. §
 Nem bírálati szempont
 Értékelési szempont lehet:
 Legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás
 Összességében legelőnyösebb ajánlat
 Meghatározandó:
 Részszempontok
 Súly
 Pontszám alsó és felső határa
 Módszer
 Ellenszolgáltatás kötelező részszempont
 Szakmai, minőségi szempontok alapján értékelhető tényezőkön
alapul, a közbeszerzés tárgyával, szerződés lényeges feltételeivel
kapcsolatban áll


Munkanélküli rétegek foglalkoztatásának megajánlott mértéke
Lehet max és min mértéket meghatározni
 Ha az ajánlat azonos – pl közjegyző
 Árlejtés – értékelést követően!
 Nyertes a legkedvezőbb
Érvénytelenség 74-75. §
 Érvénytelen










 Kizárás
Késés
Összeférhetetlenség
Kizárás
Nem megfelelő alkalmasság
Egyéb mód
Aránytalanul alacsony
ellenszolg
Kirívó köt váll
Ajánlati biztosíték – probléma
Részvételre jelentkező
ajánlatot tesz


Kizáró ok hatálya alá tartozik
Kizáró ok az eljárás során
következett be
 Kizárható


Nem kell nemzeti elbánást
nyújtani
Olyan származású az áru, hogy
nem kell nemzeti elbánást
nyújtani
Érvénytelen – nem kell
értékelni
Ajánlat, részvételi jelentkezés
Eredménytelenség 76. §
 Nem nyújtottak be ajánlatot
Ajánlat, részvételi jelentkezés
 Minden ajánlat érvénytelen
 Nincs megfelelő ajánlat fedezet mértékére tekintettel
 Ajánlatkérő szerződés megkötésére képtelenné vált
 Eljárás tisztasága sérült
 Ajánlati kötöttség lejárt, nem újították meg
 KD megsemmisíti ajánlatkérő döntéseit
 Nem teheti meg AK, ha a jogszerűség helyreállítható a döntést
követően
Döntés 77. §
 Döntést követő 3 munkanapon belül tájékoztatás
 Bírálatkor – írásbeli összegezés készítése
ajánlatokról, részvételi jelentkezésekről
 Ha a fedezet nem áll rendelkezésre – mikor milyen
okból került elvonásra, átcsoportosításra tájékoztatás
Előzetes vitarendezés,
Jogorvoslati eljárások 1996-2011
900
800
700
600
500
Kérelemre
Hivatalból
400
Egyéb
300
200
100
0
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Összegezés
 Összegezés módosítása – 20 napon belül az írásbeli
összegezést megküldését követően
 Javított összegezés – 10 napon belül kiküldeni
Előzetes vitarendezés – a jogorvoslat előszobája –
az új szabályozás tartalma hasonló
 79. § (1)


a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három
munkanapon belül az ajánlattevő, ha álláspontja szerint
jogsértő az írásbeli összegezés, illetőleg az ajánlatkérő
bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési
eljárásban keletkezett bármely dokumentum;
b) az ajánlattevő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő
tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet
az ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejárta előtti
tizedik napig, egyszerű, illetőleg gyorsított eljárásban e
határidők lejártáig, ha álláspontja szerint jogsértő a
felhívás, illetőleg dokumentáció, vagy azok
módosítása.
Előzetes vitarendezés lefolytatása
 meg kell jelölnie a jogsértőnek tartott elemet, továbbá a




kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját
alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó
dokumentumokra hivatkoznia kell.
kérelmet megküldeni az ajánlatkérő részére
ajánlatkérő három munkanapon belül a benyújtási módnak
megegyező módon tájékoztat.
ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának
megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a
szerződést.
Hp, felvilágosítás kérés vagy indokolás kérés egy
alkalommal
Előzetes vitarendezés vs. Kiegészítő tájékoztatás
Nyilvánosság, üzleti titok 80-81. §
 Nem tiltható meg
 Alapadatok, ért szempont,
 Tiltható
 Pl. árazatlan ktgvetés
 Iratbetekités
A közbeszerzési eljárások fajtái
XII. fejezet
Eljárástípusok







Nyílt eljárás
Kétszakaszos eljárások
Tárgyalásos eljárás
Versenypárbeszéd
Gyorsított eljárás
Keretmegállapodásos eljárás
Koncessziós beszerzési tárgyak
Nyílt
G
y
o
r
s
í
t
o
t
t
Meghívásos
Tárgyalásos
Versenypárbeszéd
Keretmegállapodásos
Nyílt eljárás
A közbeszerzési eljárás fajtái
(82. §)
 nyílt és a meghívásos
eljárás között az
ajánlatkérő szabadon
választ
 Tárgyalásos eljárás és
versenypárbeszéd –
csak meghatározott
feltételek esetében
 Áttérés tilalma
 Eredménytelenség - új
közbeszerzési
eljáráslefolytatási
kötelezettség - nincs
Nyílt eljárás 83. §
 Ajánlati felhívás
 Ajánlatkérő kötöttsége
 Nincs tárgyalás
 Ajánlati kötöttség
 Ajánlattételi határidő:
min 45 nap


Előzetes összesített
tájékoztató esetén 29 nap,
sürgősség 22 nap
Rövidítés – térítésmentes
dokumentáció,
elektronikus úton történő
közzététel, hozzáférés
adatai hirdetményben

30/60 nap
Kétszakaszos eljárások
 Meghívásos és hirdetmény közzétételével induló
tárgyalásos eljárás
 1. szakasz: részvételi
- részvételi felhívás és jelentkezés
Célja: alkalmas ajánlattevők kiválasztása
- nem kérhető és nem tehető ajánlat
 2. szakasz: ajánlattételi
Célja: a legjobb ajánlat kiválasztása
Meghívásos eljárás
Meghívásos eljárás 84-88. §
 Nincs tárgyalás
 Nincsenek közös
 Hasonlít a nyílt
kétszakaszos eljárási
szabályok
 Rangsorolás - keretszám
min 5
eljáráshoz, csak két
szakaszban kerül
lebonyolításra
 Ajánlattétel határidő 30
nap, sürgősség 10 nap
(gyorsított eljárás)
 Ajánlati kötöttség 30/60

Műszaki, szakmai
alkalmasság körében
Részvételi szakasz szabályai I.





Részvételi felhívással indul
Hirdetményben kell közzétenni
Biztosítékot nem lehet kikötni
Részvételi dokumentációt lehet készíteni
Ha készül


a részvételi hirdetmény közzétételétől a jelentkezési határidőig
rendelkezésre kell állnia
a jelentkezés feltételévé tehető
 Kiegészítő tájékoztatás ( 8 nap, 4 nap)
 Konzultáció ( jegyzőkönyv 5 napon belül)
 Részvételi jelentkezési határidő
Részvételi jelentkezés
 Felbontása a részvételi jelentkezési határidő
lejártakor
Ismertetésre kerül a név, a székhely
 Jegyzőkönyv készül, 5 napon belül meg kell küldeni
 Ha elektronikusan érkezik, elektronikusan kell felbontani

 Elbírálás
 Összegezés eljuttatása
Ajánlattételi szakasz
Eredményes részvételi szakasz után indul
5 napon belül meg kell küldeni az ajánlattételi felhívást
Kötelező tartalmi elemeit a törvény meghatározza
Ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem
tehetnek ajánlatot
 Ha a részvételkor benyújtott igazolás, nyilatkozat nem
alkalmas az előírtak bizonyítására – újra benyújtani
 Ajánlattétel határidő 40 nap, előzetes összesített tájék
26 nap, elektronikus út miatt rövidítés 21, gyorsított 10
nap
 Eljárási szabályok - mint a nyílt eljárásban
– ajánlattételi határidő meghosszabbítása, AD
módosítása, AF visszavonása esetén - közvetlen, írásos
tájékoztatás az ajánlattevőknek




Hirdetmény közzétételével
induló tárgyalásos eljárás
Tárgyalásos eljárás szabályai
 1. Hirdetmény közzétételével induló – hirdetményes
 2. Hirdetmény közzététele nélkül induló –
hirdetmény nélküli
Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos
eljárás 89-93. §
 Nincs ajánlat vagy
részvételi jelentkezés
 Csak érvénytelen ajánlat
vagy részvételi jelentkezés
van
 Ajánlatkérő a szerződés
megkötésére alkalmatlanná
vált
 Áru, szolg, ép beruh –
kivételesen a kapcsolódó
kockázatok nem teszik
lehetővé az ellenszolg
meghatározását
 Ép beruh- k+f
 Szolgáltatás – szerződéses
feltételek nehezen
meghatározatók
Tárgyalásos eljárás
közös szabályok I.
 Részvételi felhívással indul
 Részvételi szakaszban – tilos az ajánlattétel
 Keretszám 3
 rangsorolás
 Nincs ajánlati kötöttség
- a szerződés tárgya nem térhet el olyan
jellemzőjében,
körülményében a beszerzés tárgyától, ami a tárgyalásos eljárást nem
tette volna lehetővé
- a tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön
létre
 Ajánlati biztosíték – csak a szerződéskötés meghiúsulása
esetére köthető ki
 Tárgyalás – csökkenő ajánlattevőszám – a legkedvezőbbel
folytatja ajánlatkérő
 Ajánlattételi felhívás tartalma Kbt. 91. §
 Ajánlati kötöttség 30/60
Tárgyalásos eljárás
közös szabályok II.
 Cél: legkedvezőbb feltételekkel való szerződéskötés
 Tárgyalások lefolytatása
 Egy vagy több fordulóban
 Együttesen vagy egymást követően árgyalási stratégia
– egyenként, külön-külön

Esélyegyenlőség
 Jegyzőkönyv két munkanapon belül megküld
 Nem változhat a tárgy nagy mértékben
 Torzíthatja a versenyt
 Minden tárgyalási fordulón, ha új ár van, új
kalkuláció
Hirdetmény közzététele nélkül
induló tárgyalásos eljárás
Hirdetmény nélküli I.
 Eredménytelen eljárást követően (érvénytelenek,
vagy drágák vagy nem volt ajánlat) – ha nem volt
ajánlat és az AF és AD feltételei nem változtak
 Kizárólag egy meghatározott szervezet ,személy
képes a szerződést teljesíteni
Műszaki –technikai sajátosságok
 Művészeti szempontok
 Kizárólagos jogok védelme

 Rendkívüli sürgősség
 előre nem látható okból
 nyílt, vagy meghívásos eljárási határidők nem tarthatóak
 ajánlatkérő nem mulasztott
Hirdetmény nélküli II.
1. Építési beruházás, szolgáltatás esetén
Kiegészítő jellegű szerződés esetén

Jelentős nehézség nélkül nem lehet leválasztani vagy

Feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez

új szerződés/szerződések értéke az eredeti felét nem haladhatja
meg
2. Alapprojekttel összhangban lévő szerződés esetén, ha
 ha a nyertes ajánlattevővel kötik
 nyílt vagy meghívásos eljárásban nyert korábban
 az eredeti hirdetményben jelezte az ajánlatkérő a későbbi tárgyalásos
eljárást
 a későbbi szerződés értékét eredetileg
figyelembe vették a
becsült érték meghatározásakor
 3 éven belül

Hirdetmény nélküli III.
 Árubeszerzés esetén
 Kutatási, kísérleti tanulmányi vagy fejlesztési célú előállítás
esetén
 Korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy
bővítése esetén


Nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni
Aránytalan műszaki – technikai nehézség a működtetésben és a
fenntartásban, szerződés időtartama max. 3 év lehet
Árutőzsdén jegyzett és beszerzett
 Kivételesen kedvező feltételek (pl. végelszámolás), nemzeti
rezsimben még kedvezőbb

 Szolgáltatás megrendelése esetén
 ha arra tervpályázatot követően kerül sor (összes pályázót
meg kell hívni)
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás









Ajánlattételi felhívás közvetlen megküldése
AF megküldése a KD-nek
AF kötelező tartami elemeit a törvény tartalmazza 96. §
Esetenként minimum 3 ajánlattevő felhívása
Ha nincs dokumentáció, az AF tartalmazza a szerződési
feltételeket
Ajánlati kötöttség 30/60
Tárgyalásokat megelőzően köteles az az ajánlat
érvényességét megállapítani – kizáró ok, alkalmasság
Végleges ajánlatok érvényességi vizsgálata
Rendkívüli sürgősség – spec szabályok 99. §
Versenypárbeszéd
Alkalmazás feltétele 101-108. §
 A közbeszerzés tárgyára vonatkozó
közbeszerzési műszaki leírás meghatározására
nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban
szükséges részletességgel képes illetőleg
 a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi
feltételeinek meghatározására nem a nyílt illetve
meghívásos eljárásban szükséges részletességgel
képes.
 Csak klasszikus AK esetében alkalmazható
 Bírálati szempont: összességében legelőnyösebb
ajánlat
Lefolytatása
 Részvételi szakasz
 I. Alkalmas jelentkező kiválasztása a párbeszédre –
kizáró ok, alk. Szempont, ismertető készítése kötelező
 Párbeszéd
 II. Párbeszéd – megoldási javaslat készítése, erről
párbeszéd, egy vagy többváltozatú javaslat + előzetes
ajánlat cél: műszaki leírás, szerződés típus, jogi és pü.
feltételek meghatározása, dokumentáció az előzetes
ajánlathoz
 Ajánlattételi szakasz
 III. Ajánlattétel, értékelés, összegzés – alapja az AT
által megadott megoldási javaslat ( ha hozzájárult,
más javaslata is lehet)- dokumentáció a végső
ajánlathoz
Ajánlati szakasz
 Rendkívül részletes szabályok, legjobban egy
rugalmas és kötelezettségekkel terhelt
tárgyalásos eljáráshoz hasonlítható


Nem áll fenn az ajánlati kötöttség
Legrövidebb időtartam nem érvényesül
 Párbeszédek rendje, utolsó jelezni kell,
jegyzőkönyv készítés, mindenkinek megküldeni
 Egyszerre csak hozzájárulással lehet megtartani
 Bírálati szempontok, súlyszámok módosítása
lehetséges
 Ajánlattevők száma az utolsó fordulóban sem
lehet kevesebb, mint három
Versenypárbeszéd I.
 Részvételi határidő 30
nap min
 Ajánlati felhívás
időpontja – 30/60 nap
 Részvételi szakasz
eredményes – 5
munkanapon belül
ajánlattételi felhívás küld
 Párbeszéd szakasz –
javaslatok benyújtása,
használatukhoz való
hozzájárulás
 Ajánlattételi felhívás =
ISMERTETŐ– kötelező
tartalmom 105. §
 Tárgyváltozás – bírálat
szempontja, módszere
nem változhat
 Párbeszéd lezárása –
ajánlat benyújtása –
ajánlattételi felhívás
alapján
 Ajánlati kötöttség 30/60
Keretmegállapodásos eljárás
A keretmegállapodás jellege 108-110.§
 Igény – több nyertes vs. új beszerzési stratégia




kialakítása
Cél – rugalmas eljárásrend, kevesebb bürökrácia
Jellemző – két részből álló eljárás, piacspecifikus
(megfelelő számú piaci szereplő)
Alkalmazási környezet – jól parametrizálható
beszerzési tárgyak, méretgazdaságos beszerzések
esetében
Max négy évre köthető
Fogalom
 egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között
létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse
egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással
meghatározott módon kötendő szerződések lényeges
feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha
lehetséges, az előirányzott mennyiséget.
 Az ajánlatkérő tehát ilyenkor közbeszerzését két lépcsőben
valósítja meg:


először a keretmegállapodás megkötése érdekében folytat le eljárást,
majd
a közbeszerzés megvalósítására a keretmegállapodás alapján kerül sor
annak megfelelően, hogy milyen típusú keretmegállapodást kötöttek a
felek.
 A Javaslat egyértelműen rögzíti a 2004/18/EK irányelv
alapján köthető keretmegállapodások négy típusát.
KM típusai 109. §
 1. közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések
minden feltételét kötelező erővel tartalmazza a
keretmegállapodás


Egy ajánlattevő – közvetlen megrendelés
Több ajánlattevő – közvetlen megrendelés
 2. közbeszerzés megvalósítására irányuló
szerződések minden feltételét kötelező erővel nem
tartalmazza a keretmegállapodás


Egy ajánlattevő – konzultációt követő szerződéskötés
Több ajánlattevő – verseny újranyitása (pl- e-aukció)
I. rész
 Célja: keretmegállapodás létrehozása több
ajánlattevővel
 Nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás
 Keretszám legalább 3
 A keretmegállapodásban a szerződések lényeges
feltételei kerülnek meghatározásra:
Közbeszerzés tárgya
 Ellenszolgáltatás mértéke
 Előirányzott mennyiség

II. rész
 Közvetlen ajánlattételi felhívás küldlése
 Tartalma 110. § (5)
 Célja: a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel kössön
ajánlatkérő szerződést




Csak a keretmegállapodásos partnereknek lehet AF-t küldeni
AF kötelező tartalmi elemeit a törvény meghatározza
A keretmegállapodásos feltételek lényegesen nem változtathatók
Az ellenszolgáltatásra csak kedvezőbb ajánlat tehető
 Szerződés: Egy ajánlattevővel, vagy többel (min 3) köthető
 Eltérő értékelési szempont az eljárás II. részében
alkalmazható, ha előtt előírta ajánlatkérő
Gyorsított eljárás
NEM KÜLÖN ELJÁRÁSTÍPUS
Építési koncesszióval
kapcsolatos különös szabályok
XIII. FEJEZET
Nem külön eljárástípus
 Hirdetményben kell megadni, mely közbeszerzési eljárásfajta







szerint jár el AK.
Eljárástípus választása Kbt szerint (gyorsított nem lehet)
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás- szűkebb feltételek
Bírálati szempont – összességében legelőnyösebb ajánlat
Szigorúbb eljárási határidő – 45 nap mindkét szakaszra
Koncessziós tv hatálya alatt – Kbt. irányadó és részben a
Koncessziós tv.
Kiegészítő építési beruházás (eredeti értékének fele alatt) –
nem kell új eljárás
30% alvállalkozó kell, de nem írható elő hogy jelölje meg az
alvállalkozókat
 3. személlyel történő szerződéskötés – ha eléri az építési
beruházás az EU értékhatárt, közbeszerzés-köteles
Közszolgáltatókra vonatkozó
eltérő szabályok
XIV. FEJEZET
Új közszolgáltatói megközelítés
 Kbt. VI-XII fejezet alkalmazandó a XIV. fejezet
szerinti eltérésekkel
 meghatározott szektorban működő ajánlatkérők
 az általuk ellátott un. releváns tevékenység miatt különös
szabályok vonatkoznak rájuk
 nem teljesen egységes rendelkezések alkalmazandóak ( pl.
értékhatárok)
 vízügy, energia, közlekedés, postai szolgáltatás 114. §
 Részletes szabályok kormányrendeletben
Kivételek 116-118. §
Közszolgálatóitól eltérő cél ha Ak nem tartozik a Kbt. Hatálya alá
Közszolg tevékenység folytatása az EU-ban máshol
Vízbeszerzés, energia beszerzés spec. Körülmény esetén
Harmadik fél részére kötött szerződés – viszonteladás vagy
bérbeadás – Közbesz Hatóság tájék
 Ha a teljesítő fél több mint 75%-ban maga teljesít (ha nem maga,
úgy közbesz kötelezettség spec feltételek)






Összevont éves beszámolókészítési kötelezettség – ha olyan szervezettel köt
közszolgáltatói szerződést
Több közszolgáltató saját cége köt szerződést tulajdonosával – több spec feltétel
(3 évi átl forg 80%)
 Több ajánlatkérő köt szerződést közszolt tevékenységre létrehoz
saját vállalkozást és a vállalkozás köt szerződést valamely
tulajdonossal
 Ak közös vállalkozással köt szerződést, melynek maga is tagja
Alanyi hatály új
 a közszolgáltatói tevékenységet
végző közvállalkozások és a
közszolgáltatói tevékenységet
végző, különleges vagy
kizárólagos jogok alapján
működő szervek jelentik a
különbséget a két irányelv
személyi hatálya között
 A gazdálkodó szervezetek csak a
XIV. fejezet alkalmazásában, azaz
közszolgáltatói tevékenységükkel
összefüggésben minősülnek
ajánlatkérőnek.
 Az irányelvet olyan
ajánlatkérőkre kell alkalmazni,:
 a) amelyek ajánlatkérő szervek
vagy közvállalkozások, és a 3–7.
cikkben említett tevékenységek
valamelyikét folytatják;
 b) amelyek, amennyiben nem
ajánlatkérő szervek vagy
közvállalkozások, egy vagy több
olyan tevékenységet is folytatnak,
amely a 3–7. cikkben említettek
között szerepel, és valamely
tagállam illetékes hatósága által
adott különleges vagy kizárólagos
jogok alapján működnek.
Közszolgáltatói szerződések – elhatárolás új
 nem alkalmazhatóak a közszolgáltatói szerződésekre
vonatkozó szabályok akkor, ha az eltérő jellegű
tevékenységek beszerzése egyébként egymástól
elválasztható, a beszerzések együttes kezelése révén
azonban a beszerzés egésze a XIV. fejezet szerint
kerülne lefolytatásra vagy a XIV. fejezetben foglalt
kivételi rendelkezések alapján kikerülne a törvény
hatálya alól.
Saját cég előnyben részesítésének kivétele – új
részletes szabály
 A kivétel megállapíthatóságához a megkívánt tulajdonosi kapcsolat
fennálltán túl meghatározott pénzügyi feltételeknek is teljesülniük kell.
 mi történik akkor, ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban
álló szervezet nem minősül ajánlatkérőnek. Ez esetben nem lenne köteles a
beszerzéseihez közbeszerzési eljárást lefolytatni;
 azokban az esetekben viszont, amikor ez a szervezet az ajánlatkérővel
megkötött szerződése(i) teljesítése, az ajánlatkérő beszerzési igényének
kielégítése érdekében köt szerződést harmadik szervezettel, a kivételi
lehetőség csak akkor alkalmazható, ha – önkéntesen alkalmazva a törvény
rendelkezéseit – az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló
szervezet közbeszerzés útján választja ki a közreműködőt.
 A szabály célja annak a kiskapunak bezárása, amelynek révén a
közszolgáltató ajánlatkérők egy ajánlatkérőnek nem minősülő vállalkozásuk
közvetítésével beszerzési igényeiket közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül
elégíthették ki.
Egyszerű eljárásrend
III. RÉSZ
A szabályozás új rendszere
Értékhatár/
Ajánlatkérő
Közösségi
II. rész
Nemzeti
III. rész
Közbeszerzés általános
szabályai
Közszolgáltatók eltérő szabályai
XIV. fej.
Részletszabályok
 Visszalépés vagy szabadság?
 Egyszerűsített közösségi szabály-alkalmazás építési
beruházás esetében
 Módosító indítványok…
Régi kivételek, kissé más formában
 Tankönyv
 Szociális ellátás keretében ellátottak áru és





szolgáltatás-beszerzése
4. Melléklet – szálloda, étterem, szórakoztató,
kulturális, sportszolgáltatás
Külügyi segélyezés
Hideg élelmiszer, főzési alapanyag
Régi kedvenc – alaptevékenység ellátásához kötődő
tanácsadás
Hivatalos közbeszerzési tanácsadó tevékenység
Új kivételek egyszerű eljárásrendben
 katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről
és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § e),
f), i) és k) pontjaiban foglalt eseteket, valamint
 büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi
államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek
irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a
termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok
ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.)
Korm. rendeletben szabályozott beszerzések esete
Saját eljárás vs. Kbt.?
 1. opció: szabadon kialakított saját eljárásrend
alkalmazása 123. § alapján
 2. opció: II. részben meghatározott (közösségi
rezsim) szabályok alkalmazása, 122. §-ban foglalt
eltérésekkel
123. §
1. Opció – saját eljárásrend alkalmazása
 Csak áru és szolgáltatás





esetében
Szabályok közzététel a
felhívásban
Egy eljárásfajta alkalmazása
egy eljárásban
Rendes hirdetményminta
alkalmazása
Törvényben meghatározott
kizáró októl eltérek nem
határozhatók meg
Alkalmasság – egyéb objektív
alapú alkalmasság is lehet
 Főszabály nyilvánosság,





hirdetmény nélküli csak a
törvényben meghatározott
esetekben (122. §)
Esélyegyenlőség, verseny
Műszaki leírás
Tájékoztatás 3 munkanapon
belül
74. § (1), (3) érvénytelenségi
ok kötelező, többi előírható
(pl. kirívó)
Kormány saját szabályokat
alakíthat ki
122. §
2. Opció – közösségi rezsim alkalmazása
 Kizáró ok alkalmazása
 Csak nyilatkozati kötelezettség
 Ép beruh esetén
dokumentáció kötelező
 Nyílt, meghívásos
ajánlattételi hat.id. min. 20
nap, részvételi hat. id.
nincs minimum
 Tárgyalásos eljárás,
versenypárbeszéd bármikor
alkalmazható
 Kieg. Tájék ésszerű
időben megadni
 Egyszerűbb
hirdetménymódosítású
 Részvétel jogának
fenntartása

Kormány tovább
részletezheti
 Előzetes vitarendezés
ajánlattételi, rész. Jel.
Határidőig lehet
122. §
2. Opció – közösségi rezsim alkalmazása
 Hirdetmény közzététele
nélküli tárgyalásos
eljárás alkalmazási
lehetőség II. rész
valamint
1.
2.
3.
Áru, szolg 25 M Ft-ig, Ép
beruh. 150 M Ft-ig
Közbesz külképviselet
számára
Beszerzés kivételesen
kedvező feltételekkel rövid
ideig áll fenn
 Első két esetben is min.
3. KKV! ajánlattevő
meghívása kötelező
 Nem kell a Közbeszerzési
Döntőbizottságot
értesíteni az eljárás
megindításáról ha a III.
rész 1-3. okból indul az
eljárás
Szerződéskötés, módosítás,
teljesítés
Szerződés megkötése 124. §
 Írásban
 Szerződés tartalma – ami értékelésre került
 Ha részajánlattétel – akkor részenként kötni
 2. legkedvezőbb ajánlati kötöttség + 30 nap
 10 naptól megkötni
 Szerződésmegkötés kötelezettség
 Csak ha általa előre nem látható, elháríthatatlan ok miatt
beállott lényeges körülmény
Szerződéskötés ideje
 Nem kell megadni az eljárást indító felhívásban a
szerződés megkötésének pontos napját.
 Az ajánlatkérő a szerződést – a szükséges moratórium
kivárása után – az eredmény közlését követő harminc
napon belül köteles megkötni (a nyertes ajánlattevő és
adott esetben a második legkedvezőbb ajánlatot tett
ajánlattevő ajánlati kötöttsége az eredmény közlésének
időpontjától további harminc nappal a törvény erejénél
fogva meghosszabbodik),
 jogorvoslati eljárás miatt megtartandó moratórium
esetén az eljárás lezárultát követően kötendő meg
szerződés.
Moratórium feloldása
 Nyílt eljárás egy ajánlat
 Megh, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos,
versenypárbeszéd egy ajánlat – no jogorv
 Hirdetmény nélk tárgyalásos sürgősség
 Keretmegállapodás alapján történő szerződéskötés,
kivéve ha nem nyitották újra a versenyt
A szerződés tartalma 125. § - 126 §
 Lehet
 Szociális, környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételek
 Kötelező
 Adózási feltételeknek megfelel
 Tulajdonosi szerkezet nyilvánossá tétele
Szerződés időtartama
 az ajánlatkérőnek a szerződés időtartamát úgy kell
meghatároznia, hogy amennyiben a szerződés tárgya, a
választott szerződéses konstrukció vagy a hozzá
kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő
által eszközölt befektetés (pl. koncesszió esetében) nem
indokolja, a szerződés ne kösse határozatlan vagy
aránytalanul hosszú határozott időtartamra, amely a
verseny fenntartása és a közpénzek hatékony
elköltésének céljával ellenkezik.
 a szerződés aránytalanul hosszú időtartama a
közbeszerzési szabályozás céljával is ellentétben áll. (C451/08)
Biztosíték
 Max az ellenszolg 5%-át elérő biztosíték köthető ki
(teljesítés és hibás teljesítésnél egyaránt)
 Rendelkezésre bocsátás





Teljesítés elmaradása – szerződéskötéskor
Jótállás – jótállási kötelezettség beálltakor
Szavatosság – jótállás lejártakor
Egyéb – amikor az adott esemény bekövetkezik
Biztosítékról nyilatkozni kell csak az ajánlatban
Szerződés érvénytelensége
 Semmis



Jogtalan mellőzéssel kötötték
Nem áll fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja és
jogtalanul mellőzték a Kbt-t
Moratórium megsértése
 Nem semmis


Ha a hirdetmény nélküli tárgyalásossal kapcsolatban az eredményről
hirdetményt tett közzé és kivárta a moratóriumot
Kiemelkedően fontos közérdek
 Semmis rendelkezések


Ajánlatkérő szerződésszegésére vonatkoz kizárás, korlátozás
Késedelmi kamat eltérés a jogosult terhére Ptk. 301/A. § (2)-(3)
Teljesítés
 Nyertes ajánlattevő, közös ajánlattevő vagy
projekttársaság teljesít
 Projekttársaság nem alakul át, marad ami volt a
teljesítés során
 Teljesítésigazolás 15 nap
 Ép beruh – átadás átvétel max 25 nap
Teljesítés és alvállalkozó
Az ajánlattevő teljesítésében az
ajánlatban megjelölt alvállalkozó
működhet közre, valamint köteles
közreműködni az olyan alvállalkozó és
szakember, amely a közbeszerzési
eljárásban részt vett az ajánlattevő
alkalmasságának igazolásában.
 az ajánlatban (részvételi
jelentkezésben) minden, az ajánlattétel
(részvételre jelentkezés) időpontjában
már ismert alvállalkozót meg kell
jelölni.
 Ezután az időpont után is felmerülhet
természetesen új alvállalkozó
bevonásának igénye, ekkor az
ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek
bejelenteni, ha olyan alvállalkozót
kíván bevonni a teljesítésbe, amelyet az
ajánlatában nem nevezett meg.

 A Javaslat fenntartja azt
a szabályozást, hogy a
teljesítésben részt vevő
alvállalkozók nem
vehetnek igénybe saját
teljesítésük huszonöt
százalékát meghaladó
mértékben alvállalkozót.
Teljesítés EUB alapján
 Európai Bíróság
gyakorlatának megfelelően
szabályozza (C-91/08), hogy
az alvállalkozó személye
nem módosítható olyan
esetben,


ha kifejezetten az alvállalkozói
teljesítésként bemutatott
szolgáltatás minőségére,
jellemzőire figyelemmel nyerte
meg az eljárást az ajánlattevő.
Nem változhat, ha
meghatározó körülmény volt
ajánlattételkor
 Az ajánlattevő vagy az
alvállalkozó személye a
teljesítés során akkor is
változhat, ha ezek
valamelyike mint gazdasági
társaság átalakul vagy a
nem gazdasági társaságok
esetében a szervezet
jogutódlással szűnik meg.
 Vagy előre nem látható ok,
hibás teljesítés és a helyette
javasolt is megfelel az
eredeti kritériumoknak
 Fizetés 30, max 60 nap
Fizetés a
javaslat szerint
 Építési beruházás és Közösségi
eljárásrend esetében jogosultság
az előlegre
 az alvállalkozók számára az
ajánlatkérő általi közvetlen
kifizetést biztosítja
Előleg
 A Javaslat szerint ha a
közbeszerzés tárgya építési
beruházás vagy az uniós
értékhatárt elérő értékű
szolgáltatás megrendelése
és a szerződés
teljesítésének időtartama a
két hónapot meghaladja, az
ajánlattevő a szerződésben
foglalt teljes
ellenszolgáltatás 5 %-ának
megfelelő összeg, de
legfeljebb 10 millió forint
előlegként történő
kifizetését kérheti.
 Ez az előleg arra szolgál,
hogy segítséget nyújtson a
kisvállalkozások számára a
munka megkezdéséhez.
Alvállalkozóvédelem – közvetlen kifizetés
 A Kbt. az építési beruházások esetén a kifizetésnek kötött
eljárásrendjét irányozza elő, amelyben az ajánlatkérő közvetlen
kifizetésében részesülhetnének azok az alvállalkozók, amelyek a
nyertes ajánlattevővel kötött szerződésük alapján ötszázezer forintot
meghaladó összegű díjazásra jogosultak. A kifizetés szabályait külön
kormányrendelet szabályozná.
 Az alvállalkozói kifizetés fedezetének elvonását akadályozná meg,
hogy az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési szerződésben
foglalt ellenszolgáltatásra vonatkozó követelését csak olyan részben
engedményezheti vagy terhelheti zálogjoggal, amelyre nem áll fenn
az alvállalkozó közvetlen kifizetésre való jogosultsága.
 Az ajánlattevőként szerződő fél fizetésképtelenségének esetére jelent
védelmet, hogy amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a
teljesítés ideje alatt felszámolás alá kerül, az alvállalkozót
közvetlenül megillető összeg a csődeljárásról és a felszámolási
eljárásról szóló törvény alkalmazásában nem része a felszámolási
vagyonnak.
 nem tiltva meg minden olyan kisebb
Szerződés
módosítása
Javaslat
szerint
Forradalmi
újítás
módosítást, amelynek a szerződés
odaítélése szempontjából egyébként
semmilyen jelentősége nem volt
 nem jeleníthet meg új beszerzési igényt a
módosítás, nem sértheti a verseny
tisztaságát és nem boríthatja fel a szerződés
gazdasági egyensúlyát (több mint 5%),
amely utóbbi körülmény az árváltozásokat
szorítja korlátok közé.
 előre nem látható okból előállt jogsérelem
bekövetkeztekor lehetséges olyan feltétel
módosítása, amely befolyásolta az
ajánlattevők eljárásban kialakult
sorrendjét, az ajánlatkérőnek ilyen esetben
a módosításról és annak indokairól
értesítenie kell az eljárásban részt vett
versenytársakat, amelyek érdekeltek
lehetnek a jogorvoslati eljárás
kezdeményezésében.
Jogorvoslati eset: szerz.mód.
 D. 858/14/2010.
 A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a
szerzdéses megállapodás 3.2. pontjában a FIDIC Általános
Feltételek 4.12. alpontjával összefüggésben felmerül
jogcímeken történ szerződésmódosítás lehetségét zárta ki.
Azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő
a szerződés mellékletét képez 7.3.4. alpontban
meghatározott dokumentáció 9. fejezete szerinti
változtatási eljárás keretében a projekt tartalékkeretének
felhasználását a Kbt. 303. §-a alapján nem zárta ki.
Jogorvoslat
V. RÉSZ
Jogorvoslat a
Javaslat
szerint
Nincs nagy mértékű
átalakulás
 Egyfokú bíróság – LB-hez







felülvizsgálat max.
Elvi jelentőségű döntések
Nyilvánosság naprakész
tájékoztatása
Fővárosi Bíróság kizárólagosságának
visszaállítása
Közbeszerzési Döntőbizottság és a
bíróság hatáskörének elhatárolása
Jogszerűtlen szerződés-módosítás
KD- 60+30 nap
90 napos jogvesztő határidő
KD diszkrecionális jog – eljárás
kiterjesztése
 Az ügyfél rosszhiszemű
eljárásának jogkövetkezménye

az ügyfél rendbírsággal sújtható,
amennyiben nyilvánvalóan alaptalanul
tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy
ugyanabban az eljárásban ugyanazon
közbeszerzési biztos ellen ismételten
alaptalan bejelentést tesz.
Érdeksérelem – jogorvoslati jog
 Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az
ajánlatkérő valamely döntését, az ajánlatkérő csak akkor
nyilváníthatja erre tekintettel eredménytelennek az
eljárást, ha a jogszerűtlen döntés megsemmisítését
követően az eljárás törvényessége már nem állítható
helyre egy új döntés meghozásával.
 A rendelkezés célja, hogy megerősítse az eljárásban részt
vevők jogorvoslati jogát, amely nem érvényesülhet
megfelelően, ha az ajánlatkérő az általa elkövetett
jogsértés megállapítása után úgy dönthet, hogy inkább
nem fejezi be az eljárást.
Jogsértés tudomásra jutása
 jogsértés tudomásra jutása időpontján, illetve a jogsértés
megtörténtén érteni.



Ez utóbbira olyan cselekményeknél van szükség, ahol a bekövetkezett
jogsértés folyamatosan tartó jogellenes állapot létrehozásával jár.
Így pl. a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító
hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét kell a
bekövetkezésnek tekinteni, míg a közbeszerzési eljárás mellőzésével
történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontját, vagy
ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének
bármelyik fél által történő megkezdését.
E vélelmezett időponttól számít tehát a 90 napos jogvesztő határidő.
Hivatalbóli kezdeményezés
 a kérelemre induló eljárásra vonatkozó rendelkezésekben
foglaltaknál azonban sokkal hosszabb határidőt hagy az
eljárás megindításának kezdeményezésére. A
tudomásszerzés tekintetében felállított vélelem e
személyek, szervezetek esetében nem érvényesül.
 A jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló
szubjektív határidő harminc nap, az objektív határidőt
viszont differenciált

Az ellenőrzésre jogosult szerveztek esetében ugyanis hosszabb
határidőt ír elő annak érdekében, hogy e szervezetek a vizsgálatuk
során feltárt jogsértések miatt eljárást kezdeményezhessenek a
Döntőbizottság előtt; egy évben, a közbeszerzési eljárás jogtalan
mellőzése esetében pedig három évben állapítja meg az eljárás
kezdeményezésére nyitva álló objektív határidőt.
Semmis vs.
érvénytelen
Finomság, mely érinti a
szerződés érvényességét
és időtartamát
 „ha a bíróság az 213
 (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a
szerződés 127. § (1) bekezdés a)-c) pontja
szerint meghatározott okok miatti
érvénytelenségét, a szerződés
megkötésének időpontjától kezdve
érvénytelenné válik”. Ez utóbbi fordulat
tehát – bár a Ptk. alapján a semmisség
megállapításához külön eljárásra nem
lenne szükség, a semmis szerződés ipso
iure érvénytelen – mégis úgy rendelkezik,
hogy az irányelv által előírt esetekben az
érvénytelenséget a bíróságnak meg kell
állapítania ahhoz, hogy a szerződés
érvénytelennek minősüljön. Az irányelv
által előírt esetekben tehát ezzel a
különbséggel érvényesülnek a semmisség
szabályai.
Szerződés érvénytelensége
 amennyiben a KDB olyan közbeszerzési jogsértést állapít
meg, amelynek következménye a szerződés
érvénytelensége, az érvénytelenség megállapítása,
jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében még
külön bírósághoz kell fordulnia.
 Mivel a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos döntés
a bíróság előtti polgári per útjára tartozik, a jogorvoslati
rendszer hatékonysága érdekében szükséges előírni, hogy
ha a KDB megállapítja, hogy olyan jogsértés történt,
amelynek az Irányelv értelmében a kötelező
jogkövetkezménye a szerződés érvénytelenségének
kimondása, akkor a KDB ideiglenes intézkedésként kérje
a bíróságtól a szerződés további teljesítésének
megtiltását.
Európai Bizottság eljárása
 Az Európai Bizottság eljárása
 166. § (1) Amennyiben az Európai Bizottság a
Második Rész szerinti közbeszerzési eljárásban a
közbeszerzésekre vonatkozó európai közösségi
jogszabályok nyilvánvaló megsértését észleli, a (2)
bekezdés szerint eljárást kezdeményezhet.
 (2) Az Európai Bizottság az észlelt jogsértésről
értesíti az ajánlatkérőt is, és felhívja a jogsértésnek a
szerződés megkötéséig történő orvoslására.
Közbeszerzési hatóság
EZ A RÉSZ MÉG NEM HATÁLYOS, SZÜKSÉGES A
VÉGLEGES TÖRVÉNYSZÖVEG HOZZÁ
Szerepe, feladata
 Független szervezet, Országgyűlésnek felel
 Önállóan működő és gazdálkodó központi
költségvetési szerv
 10-tagú tanács





Elektronikus hirdetményfeladás, honlap, jogorvoslatok –
nyilvántartás
Listák vezetése
Jogszabterv véleményezés
Útmutatók
Nemzetközi és oktatási tevékenység
Elektronikus közbeszerzés
Nyilvánosság a javaslat szerint
 Ajánlatkérő vs Közbeszerzések Tanácsa honlapja
 Párhuzamos adatszolgáltatás
 Szigorúbb előírások
 KT strukturált adatközlés
 Adattartalom – végrehajtási rendeleti szinten
 Iratbetekintés és tájékoztatás kérés együtt
eredményhirdetést követően…
Visszalépés és pdf-nyilvánosság
 31. § (1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat,









ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a
Közbeszerzési Hatóság vagy önkormányzati intézmény esetén a fenntartó honlapján
közzétenni:
a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait);
b) a 9. § (1) k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket;
c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 79. § (2) bekezdése szerinti adatokat;
d)a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában
da) a kérelem e törvényben meghatározott adatait [137. § (9) bekezdés],
db) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését
[144. § (4) bekezdés];
e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket;
f) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a
közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt,
hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által
elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a
kifizetett ellenszolgáltatás értékét;
g) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést.
Elektronikus írásbeliség
 Írásban történő nyilatkozattétel: történhet postai
vagy közvetlen kézbesítés útján, faxon, vagy
elektronikus úton.
 valamely kapcsolattartási forma alkalmazása nem
sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét.


határidők rövidítésére tekintettel fenntartja, hogy a
hirdetményeket kizárólag elektronikusan lehet feladni.
A szerződéskötési moratórium és a jogorvoslat rövidebb
határidejének átvétele pedig megköveteli, hogy az írásbeli
összegezés megküldése, valamint az előzetes vitarendezés
során a kommunikáció elektronikus úton vagy fax-on
történjen.
Elektronikus út
 elektronikus úton nyújtható a nyilatkozat, ha
legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással
ellátott.
 elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV.
törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni.


Elektronikus úton nyújtható be a nyilatkozat továbbá, ha a
Javaslat alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek
megfelelő elektronikus dokumentum formába foglalják.
a későbbiekben a fokozott biztonságú elektronikus aláírás
mellett más módon kiállított elektronikus dokumentum is
elfogadható legyen a közbeszerzési eljárásokban.
Korlátok
 A verseny tisztaságának megőrzése érdekében a
Javaslat arra vonatkozó előírásokat is tartalmaz,
hogy az ajánlatkérő a versenyző gazdasági
szereplőknek egymásról a lehető legkevesebb
információt osszon meg.
 A kiegészítő tájékoztatás megadása során az
ajánlatkérő ezért nem jelölheti meg, hogy a kérdést
melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint nyílt
eljárásban arra sem tartalmazhat információt a
tájékoztatás, hogy azt az ajánlatkérő mely gazdasági
szereplőknek küldte még meg.
E-Dokumentáció
 Az ajánlatkérő úgy is biztosíthatja a dokumentációhoz való
hozzáférést, hogy azt elektronikus úton közvetlenül elérhetővé
teszi a gazdasági szereplők számára.
 elektronikus elérés esetében is megoldást kell találnia arra az
ajánlatkérőnek, hogy a dokumentációt elektronikusan letöltő
gazdasági szereplők adatait (nevüket, székhelyüket, faxszámot és elektronikus elérhetőséget) rögzítse.
 A dokumentáció közvetlen elektronikus elérésének biztosítása
esetén az ajánlattételi határidő rövidebb meghatározása
 Az elektronikus közzététel mellett tehát a határidő
rövidítéséhez az is szükséges, hogy a dokumentációt ne csak
az ajánlattételi felhívással egyidejűleg, hanem már jóval
korábban, a hirdetmény megjelenésekor rendelkezésre
bocsássa az ajánlatkérő.
Elektronikus adatbázisok
 ha a közbeszerzési eljárásban felmerülő tény vagy adat hatósági vagy
közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen, magyar nyelven
megismerhető, akkor az ajánlatkérő nem kérhet ezzel kapcsolatban
igazolást.
 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény pl. számos olyan hatósági nyilvántartást (névjegyzéket) szabályoz,
melyek elektronikusan hozzáférhetőek és a tervezésre, illetve építési
beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők gyakran
követelik meg olyan szakemberek bemutatását, tevékenység végzési
jogosultságának igazolását, akik ezen hatósági – elektronikusan is
hozzáférhető – nyilvántartásokban szerepelnek (pl. felelős műszaki vezető,
műszaki ellenőr, tervező).
 Az ajánlattételt egyszerűsíti, ha a Kbt. szerint ezeket az igazolásokat nem
kell beadni, hanem az ajánlatkérő ellenőrzi az Interneten.
 A Közbeszerzési Hatóság útmutatót ad ki a közbeszerzési eljárásokban
gyakran alkalmazandó elektronikus, hatósági vagy közhiteles
nyilvántartások köréről és internetes elérhetőségéről.
Írásbeliség vs. Dokumentálási kötelezettség
 Kétoldalú
kommunikáció a felek
között




Dokumentáció
közzététele
elektronikusan
Elektronikus
ajánlattétel
Elektronikus bontás
Elektronikus
eredményhirdetés
 Egyoldalú
adatáramlás

Elektronikus
adatbázisok, melyeket
ajánlatkérő ellenőriz
Másolat, igazolás, dokumentum
 az ajánlatkérők nem követelhetnek meg eredeti vagy
hiteles másolati dokumentumokat.
 nem csak igazolásokat, hanem egyéb nyilatkozatokat,
dokumentumokat (pl. beszámolót) sem lehet
eredetiben vagy hiteles másolatban kérni az
eljárásban.
 a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok
fordítása - nem szükséges és nem követelhető meg
hiteles fordítás benyújtása, elegendő az ajánlattevő
általi felelős fordítás is.
Vonatkozó szabályok jelenleg
• A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv.
• A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan
gyakorolható
eljárási
cselekmények
szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés
alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm.
Rendelet
• Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV.
Törvény
E-mail küldése
 D.23/ 12 /2011.
 E-mail küldése
 Indok ajánlattevő
részéről
 Ebben az ügyben
az e-mail
vizsgálata nem
releváns
 Gyenge
ajánlatkérői érvek
 257/2007. Korm. R. 3. § (1) b) a
kapcsolattartást, valamint az
információk továbbítását, cseréjét
és tárolását oly módon kell végezni,
hogy az biztosítsa az adatok
változatlan továbbítását, illetve a
dokumentumok
megváltoztathatatlanságát,
letagadhatatlanságát, illetve az
ajánlatok, részvételi jelentkezések
(a továbbiakban: ajánlat) bizalmas
jellegének megőrzését;
Értelmezési kérdések
 Főszabály: ajánlatkérő és ajánlattevő közti
kommunikáció elektronikus támogatása
 Elektronikus aláírás, időpecsét javasolt, de nem
kötelező
 Cél: bizonyítható módon történő információcsere,
esélyegyenlő módon
Jogorvoslati eset: e-árlejtés
 D.865/2010. AK: MÁV Zrt.
 Ajánlatkérő eljárása során elektronikus árlejtést kezdeményezett összesen
közbeszerzési rész tekintetében, melyet párhuzamosan bonyolított le Az
ajánlatkérő joga és feladata meghatározni az elektronikus árlejtése szabályait,
az aukció alkalmazásának feltételeit.
 Az ajánlatadás feltételeit, és az árlejtésben való részvétel részletes szabályait
úgy kell meghatároznia, hogy azzal ne okozzon indokolatlan hátrányos vagy
előnyös megkülönböztetést, lehetővé tegye az egyenlő esélyű ajánlattételt. Az
egyenlő bánásmód alapelvi követelményének megfelelően ajánlatkérő köteles
arról gondoskodni, hogy az ajánlattevőt ne korlátozza az ajánlattételben, és ne
érje indokolatlan hátrány amiatt, hogy több közbeszerzési részben vesz részt
ajánlattevőként.
 Figyelemmel a jelen közbeszerzési eljárás specifikumaira is, arra, hogy
közbeszerzési részenként 7 ajánlati árelemre kellett az ajánlattevőknek
licitálniuk, valamint az árlejtést támogató informatikai rendszer azon
specifikumára, mely szerint egyidejűleg csak 1 aukció adatait tudta egy
eszközön az ajánlattevő megnyitni, minden egyes licitet kétszer kellett a
rendszerbe feltölteni, ténylegesen megállapítható, hogy ez indokolatlanul,
fizikailag is korlátozta az ajánlattételt.
Jogorvoslati eset: E-következmény
 D.911/2010. AK
 Ajánlatkérő elektronikus árlejtést alkalmazott, melynek során egy ajánlattevő
átmenetileg nem volt képes ajánlatot tenni. A 257/2007. (X.4.) Korm. rendelet
25. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérő az elektronikus árlejtést a Kbt. 92. §ának b) pontja alapján akkor nyilváníthatja eredménytelennek, ha az
elektronikus árlejtés lebonyolítása során az elektronikus árlejtés
lebonyolítására szolgáló informatika rendszer üzemzavarát az elektronikus
árlejtést lebonyolító ajánlatkérő, a szolgáltató vagy legalább két ajánlattevő
észleli és jelzi.
 Jelen esetben sem az ajánlatkérő, sem a szolgáltató, továbbá az elektronikus
árlejtésben részt vevő legalább kettő ajánlattevő az elektronikus árlejtés
lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer üzemzavarát nem észlelte,
illetve jelezte. A kérelmező nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy az
általa jelzett informatikai hiba az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló
informatikai rendszerben állt fenn.
 Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy az egyik
ajánlattevő ajánlata valamennyi részben érvénytelen, így az eljárás 1., a 2. és a
3. részben csak egyetlen érvényes ajánlat volt, így ajánlatkérő a Korm. rendelet
17. § (6) bekezdése alapján nem is hívhatta volna fel az ajánlattevőket
elektronikus árlejtés lefolytatására.
Új szabályozás
 Kormányrendeleti szint
 Kevesebb konkrétum a törvényben, határidő-
csökkentés, nevesített elektronikus cselekmények
hiánya
 Szóhasználat – dokumentáció elérhetővé tétele
 Nem eredményezheti diszkriminációt
Dinamikus Beszerzési Rendszer
a teljesen elektronizált folyamat illúziója
 Új kifejezés
VHR szinten jelenik
majd meg
 Kreatív keretmegállapodás új környezetben
 Szabályok, melyek a kreativitást elősegítik
 Lehetőségek, melyek a főszabálytól eltérnek
 Kötelezettségek, melyeket még érdemes
másoknál megnézni
 Új környezet, amelyet érdemes kiismerni
Fenntartható közbeszerzés
 Szociális és zöld szempontok
 Végrehajtási rendeleti szint
 Óvatosabb jogalkotás
 Alapelvi szint
 Foglalkoztatási szempontok
 Fenntartás – korm. Rendelet, kötelezővé is teheti
 Szociális és környezetvédelmi célú feltételek - szerződésben
Gazdasági kérdések
Gazdasági kérdések
 KKV - 60 napos fizetési határidő, előleg (ép.b, szolg EU),
biztosíték – levonás,
 Közjogi szervezet
 Építési koncesszió
 Visszteher - Az Európai Bíróság gyakorlata olyan esetben,
ahol a szolgáltatást fizikailag nem az ajánlatkérő részére
teljesítik, az ajánlatkérőnél megjelenő közvetlen
gazdasági érdeket fogadja el a visszterhes, azaz a
beszerzési jelleg alátámasztására (C-451/08. sz. Helmut
Müller ügyben hozott ítélet).
Közjogi szervezet
 Ennek megfelelően a Javaslat szerint ajánlatkérőnek
minősül az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű,
de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység
folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen
tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott
egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a
Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül
vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette
gyakorolni vagy működését többségi részben egy
vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.
Közjogi szervezet és a profit
 az érintett intézmény a tevékenységét versenyfeltételek között végzi-e, a
fejlett verseny megléte ugyanis arra utaló körülmény lehet, hogy nem
áll fenn olyan közérdekű cél, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű
(C-393/06. sz., Fernwärme ügyben hozott ítélet).
 önmagában a verseny fennállása, a nyereségorientáltság vagy a nonprofit jelleg még nem lehet egyedüli döntő szempont.
 Ha az adott szervezet többféle tevékenységet is folytat, így közérdekű,
de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet, valamint egyéb,
ilyennek nem minősülő tevékenységet is, ezeknek az aránya irreleváns
abból a szempontból, hogy ún. közjogi szervezetnek minősüljön (C373/00. sz. Adolf Truley, C-18/01. sz., Korhonen és társai ügyben
hozott ítéletek).
 ha az adott szervezetet nem olyan tevékenység ellátására hozták létre,
amely közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, ugyanakkor a
későbbiekben ilyen feladat ellátását is végzi, közjogi szervezetnek
minősül.
Koncesszió
 Az építési koncessziót az építési
beruházástól, valamint a
szolgáltatási koncessziót a
szolgáltatás megrendelésétől
elkülönítő ismérv, hogy a díjazási
mód, amelyben a felek
megállapodtak, a hasznosítás
jogának átengedése vagy e jog
átengedése pénzbeli
ellenszolgáltatással együtt
amelynek magában kell foglalnia
azt a feltételt is, hogy a
hasznosításhoz kapcsolódó
kockázatokat a koncesszor viseli.
(lásd pl. a C-458/03.sz., Parking
Brixen ügyben hozott ítéletet).
 Nem zárja ki a koncesszióvá
minősítést, ha az ajánlatkérő
pénzbeli ellenszolgáltatást is fizet
a koncesszornak, a hasznosítási
jog átruházása mellett azonban
az ajánlatkérő csak olyan
mértékben fizethet pénzbeli
ellenszolgáltatást, amely nem
csökkenti jelentősen a koncesszor
által vállalt gazdasági kockázatot.
 Amennyiben ugyanis a pénzbeli
ellenszolgáltatás következtében a
koncesszor már nem visel
jelentős kockázatot, a beszerzés
tárgya nem koncesszió lesz.
In-house



Kivételi körben jelenik meg
házon-belüli beszerzésekről akkor
beszélhetünk, ha ajánlatkérő olyan
ajánlattevővel köt szerződést, amely ugyan
jogilag tőle elválik, ám (1) az ajánlatkérő a
kérdéses személy felett olyan ellenőrzést
gyakorol, mint amelyet a saját szervei felett
(„strukturális függés”) és (2) ez a személy a
tevékenységét lényegében az őt fenntartó
ajánlatkérő szerv javára végzi („gazdasági
függés”).
az in-house feltételek szigorúan
értelmezendők, és kimondta, hogy
amennyiben az adott szervezetben egy vagy
több magánvállalkozás részesedéssel bír, még
ha ez a részesedés kisebbségi tulajdon is,
kizárja annak lehetőségét, hogy az
ajánlatkérő szerv olyan terjedelemben
gyakorolja ellenőrzési jogait, mint azt a saját,
belső szervezeti egységei tekintetében teszi.

Azt, hogy mely szolgáltatás tekintendő
gazdasági érdekű szolgáltatásnak, az
Európai Bíróság gyakorlata alakította
ki. A Bíróság gyakorlata szerint
tulajdonképpen majdnem minden
közszolgáltatás gazdasági érdekű
szolgáltatásnak minősül, mert azért
valamilyen ellenszolgáltatás jár, ezt a
körülményt nem érinti az sem, ha azt
nem a szolgáltatás igénybevevője fizeti,
hanem pl. a társadalombiztosítás
finanszírozza és az sem releváns, hogy
non-profit szervezetről van-e szó.
Kartell
Amennyiben az ajánlatkérő az általa
lefolytatott eljárás során a gazdasági
versenyt korlátozó megállapodást észlel
vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles
azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra
vonatkozó szabályai szerint - jelezni a
Gazdasági Versenyhivatalnak. A
 Az ajánlatkérőnek nem kell feltétlenül
bizonyítékokkal rendelkeznie a
versenyt korlátozó megállapodás
fennállására, a kartellekre vonatkozóan
az ajánlatkérőnek ilyen bizonyíték a
gyakorlatban nem is áll rendelkezésére,
azt köteles jelezni a Gazdasági
Versenyhivatal részére, amennyiben a
körülményekből alapos okkal
feltételezi, hogy ilyen megállapodás
állhat fenn.


Erre mutathatnak például a
körülmények akkor,





ha több hasonló tárgyú eljárásban a
piacon jelen lévő gazdasági szereplők
közül mindig más nyer,
ha látszólag indok nélkül egy ajánlattevő
visszavonja ajánlatát,
a részvételi szakaszt követően nem nyújt
be ajánlatot,
vagy nem teljesíti a hiánypótlási felhívást,
ha korábban reális árat ajánló gazdasági
szereplők magasabb árat ajánlanak és ily
módon egyetlen reális árú ajánlat marad.
Részajánlattétel
 Az ajánlatkérő első lépcsőben azt
köteles megvizsgálni, hogy a
beszerzés tárgyának jellege
lehetővé teszi-e a részajánlattétel lehetőségének biztosítását.
 Amennyiben a beszerzés tárgyára
tekintettel az objektíven
lehetséges, második lépcsőben
azt vizsgálja az ajánlatkérő, hogy
gazdasági, műszaki és minőségi
szempontok miatt nem
ésszerűtlen-e az egyes részekre
adott esetben különböző
gazdasági szereplőkkel, több
szerződést kötni.
 Az ésszerűség mindig az adott
beszerzés egyedi körülményei
szerint ítélhető meg.
Végrehajtási rendeletek
 Az ellenőrzési eljárások jelenleg a
VHR-ek
Ellenőrzés
közbeszerzések központi
ellenőrzéséről és engedélyezéséről
szóló 46/2011 (III.25) Korm.
rendelet
 A 2007-2013 programozási
időszakban az Európai Regionális
Fejlesztési Alapból, az Európai
Szociális Alapból és a Kohéziós
Alapból származó támogatások
felhasználásának rendjéről szóló
4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet
Központosítási lehetőségek bővülése
 kibővíti a központosított közbeszerzés lehetséges szabályozási körét az





állami tulajdonú gazdasági társaságokkal.
alapgondolata, hogy a központi beszerző szerv a törvény szabályai szerint
közbeszerzési eljárást folytat le, azon ajánlatkérői kör, amelyek részére a
központi beszerző szervezet eljár, a központi beszerző szervtől vagy azon
keresztül közbeszerzési eljárás nélkül rendelhetnek meg árut, szolgáltatást
vagy esetleg építési beruházást.
az önkormányzatok társulás útján központosított közbeszerzési rendszert
hozzanak létre
központi beszerző szerv létrehozása nélkül is lehetővé teszi az ajánlatkérők
összefogását közbeszerzések lefolytatása során, az önkormányzatok
számára
igény esetén központi beszerző szervezet útján, központosított
közbeszerzési rendszer is működtethető legyen.
a kisebb önkormányzatok adminisztratív terheinek megszüntetése
érdekében ad lehetőséget a Javaslat arra, hogy a Kormány az 1000 fő alatti
települések közbeszerzéseinek lebonyolítására központosított rendszert
hozzon létre.
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
Kérem látogasson el honlapunkra:
www.kozbeszkut.hu

similar documents