10.4
Az 1956-os forradalom és szabadságharc
kitörésének okai és főbb eseményei.
A megtorlás megnyilvánulási formái,
áldozatai
A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és
összefüggései (pl. szuezi válság szerepe, a magyar kérdés
az ENSZ-ben).
Sztálin
Hruscsov
1953
Petőfi Kör
Irodalmi
újság
Tito
„Semleges”
Ausztria
XX. pártkongresszus
személyi kultusz nyílt elítélése
Lehetőség
a
változásra
Művelt Nép
Írószövetség
közgyűlése
Déry Tibor felszólalása
Petőfi Kör
..és az udvaron is.
tömeg a teremben...
A pártvezetés tombolt a dühtől, …
Szovjet
pártvezetés
Rákosi Mátyást
meneszti
Gerő Ernő
–
–
Broz Tito,Gerő Ernő,
Hegedüs András)
(Josip
(MDP küldöttsége Jugoszláviában 1956 október 23)
Szegeden
DISZ-ből
kiválik a
MEFESZ
Országszerte csatlakoznak a felsőoktatási intézmények
Október 22-én Műegyetem diákjai
megfogalmazzák
tüntetést
16 pontot
szerveznek
●
Tüntetők menete a Lánchídon,
középen kalapban Veres Péter
népi író,a Nemzeti Parszt Párt
volt elnöke, a Magyar Írók
Szövetségnek elnöke
„Új vezetést akarunk, Nagy Imrében bizalmunk!”
„Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!”
„Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba!”
„Ruszkik haza!”
„Vesszen az önkény, éljen a törvény!”
●
Veres Péter felolvassa
●
a Petőfi, majd a Bem szobornál az
Írószövetség
kiáltványát
a diákok pedig
16 pontot
Forradalmi hangulat a Bem szobornál
50 ezer tüntető lehetett, a tüntetés
szenvedélytől fűtött de békés volt.
Esti órákra a tüntetők a parlament elé érnek, kb 200
ezresre duzzadt a létszám.
Megszületett a
forradalom jelképe
Jelszavak követelései:
vezetésváltás
Nemzeti egység
Szovjet csapatok
kivonása
Nagy Imre
éjszakáján ismét miniszterelnök lesz
1956. Október 23
Október 23
A tüntetők egy csoportja
a Dózsa György úti
Sztálin emlékműhöz
vonult
A Blaha Lujza térre vitt Sztálin szobor
…..egy másik csoport a Magyar Rádió Bródy Sándor
utcai
●
Október 23
A stúdiók
használhatatlanok ,
ekkora már
lekapcsolták a
rádióadókról. A
pártközpontba
rendeztek be
ideiglenes stúdiókat
A rádió épülete az ostrom másnapján
Október 24
Szovjet harckocsik Budapest
utcáin
●
A szovjeteket meglepte a
fegyveres ellenállás.
Október 24 könyvégetés
●
A Váci utcai szovjet
könyvesbolt előtt
Okt.24
●
Tüntetők vesznek
körül egy magyar
T34-es harckocsit a
Dimitrov téren, ma
Fővám tér.
okt.24
●
Tüntetők zsákmányolt
T-54-es harckocsival
a Tanács körúton, ma
Károly körút
1956 október 25
Kormány közleménye
●
●
„az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták”.
A hírek hatására a délelőtt folyamán fegyvertelen
tüntetők tömege gyűlt össze Budapest több pontján:
Bartók Béla úton
Amerikai úton
Deák téren
Astoriánál
Okt.25
●
Nyugati
pályaudvarhomlokzat
áról ledobott „rákosi
címerre”l.
Tüntetők a Szabadság
téren
Tüntetők a Szabadság téren
zsákmányolt harckocsikkal
Okt.25
●
A békés tüntetők
integetnek a
Parlament előtt
elhaladó szovjet
harckocsinak
●
Elfogott szovjet
harckocsit vizsgáló
járókelők
Okt.25
11 óra körül golyózápor
zúdult a Kossuth térre
Mindenki bizonyosra vette,
hogy a mészárlást az AVH
követte el,a testület iránti
gyűlölet a végletekig
fokozódott
Budapestre érkezik
Szuszlov
Mikojan
Rövid
tárgyalás után
Gerő Ernőt
leváltották
Kádár János
első titkár
Okt.28
●
Nagy Imre a
Minisztertanácsi
ülésen a
Partlamentben
Az új kormány nemzeti demokratikus mozgalomként
értékeli a történteket
OKTÓBER
NAGY IMRE rádióbeszédben jelentette be:
Új kormány
28
megalakítását
amnesztiát
ÁVH
feloszlatását
Szovjet csapatok
kivonását
Március 15-e
nemzeti ünneppé nyilvánítását
bevezetését
Kossuth címer
Este tízkor a rádióban közleményben szólították fel a fiatalokat
az alakuló nemzetőrséghez való csatlakozásra, és
felfüggesztették a kijárási tilalmat.
Október 29
AVH
lefegyverzése
szabadságharcosok
Király Béla
hadsereg
rendőrség
l
Nagy Imre
pártközpontból
Forradalmi Katonai
Bizottság
Október 30
Szovjet csapatok megkezdik
kivonulásukat Budapestről
szovjetvezetés
Sajnálkozását fejezi ki a vérontás miatt
A kapcsolatok új alapokra helyezését igérte
Nagy Imre bejelenti megszűnik
Magyarországon
Egypártrendszer
kiszabadították a foglyokat.
Börtönből
Budapesti
Pártbizottság
Mindszenty
József
Köztársaság téri ostroma
Okt.30
●
A Köztársaság téri Magyar Dolgozók Pártjának
székház elfoglalását követően a tömeg egy halott,
valószínűleg egy meglincselt AVO-s holtestét veszi
körül
●
A Köztársaság téri
Pártház ostromát
követően,
valószínűleg az azt
védő AVH-s katonát a
fegyveres katonák és
a feldühödött tömeg
veszi körül.
Október 31
Újabb szovjet csaptok érkeznek
rádióbeszédben jelentette be, hogy a kormány kinyilvánította
Magyarország semlegességét, amelynek biztosításáért a
négy nagyhatalomhoz fordult
MDP
feloszlatják
MSZMP
vezetője
Kádár János
November 1
MUNKÁS TANÁCSOK
Munka felvételére szólítottak fel
Megjelentek a
szociáldemokraták
kisgazdák lapjai
Újabb pártok és szervezetek újították fel
tevékenységüket
Demokrata Párt
Politikai Foglyok
Szövetsége
Cserkészszövetség
November 2
Kormány
Küldöttséget indít
ENSZ
KÖZGYŰLÉSÉRE
November 3
Koalíciós kormány
Független kisgazdapárt
MSZMP
Szociáldemokrata Párt
Petőfi Párt
mond nagy érdeklődéssel
várt rádióbeszédet, felszólít
összefogásra
az
Mindszenty bíboros
Tárgyalásokat kezd a szovjetekkel
(A tárgyalás része volt a szovjetek
félrevezető akciójának)
Maléter Pál
November 4
November 4
internált
200000
menekült
a hivatalos történet írás lapjain.
?
Köztörvényes bűnözők
kegyetlenkedései
●
A Köztársaság téri
Pártház ostromát
követően,
valószínűleg az azt
védő AVH-s katonát a
fegyveres katonák és
a feldühödött tömeg
veszi körül.
●
Nagy Imre utolsó
rádió üzenete a
szovjet támadás
órájában
Vasúti kocsik a Széna téren
Zsukov
Szovjet tankok a Szabadsághídnál
Tildy Zoltán beszédet mond a rádióban 1956.
október 28-án
1956. okt.26-november 4 között a Nagy Imre-kormányban miniszterelnökhelyettes, ám a forradalom bukása után, 1958-ban hat év börtönre ítélték. 1959
áprilisában betegségére való tekintettel kiengedték, ettől kezdve teljes
visszavonultságban élt 1961. augusztus 4-én bekövetkezett haláláig.
1989. július 6-án – az 1956-os forradalom mártírjaival együtt – a Legfelsőbb
Bíróság kimondta a korábbi vádpontok és az ítélet törvénysértő voltát, és hatályon
kívül helyezte őket. Halála után 28 évvel rehabilitálták.
Kéthly Anna
z
Irod
alm
i
Ujs
ág
cím
lapj
a
195
6.
okt
óbe
r 6án
Rácz
Sándor
Rajk László újratemetése
Katonai ügyészség, bíróság és börtön a Fő
Apró Antal
utcában
Gáspár Sándor
Érettségi2006/május
20. Az alábbi feladat az 1956-os forradalom és
szabadságharccal kapcsolatos. (hosszú)
Mutassa be az 1956-os forradalmat követő megtorlások
körülményeit, formáit, és
tárja fel, hogy a megtorlásoknak milyen politikai és
társadalmi céljai voltak!
forradalmat követő megtorlás
A megtorlás fajtája Az áldozatok száma
Bírósági per
Bírósági ítélet
Internálás
Kivégzés
22 000
16 000
13 000
229
„[…] A magyar elvtársak Szerov elvtárssal
együtt […] a hadbíróság elé állítandó
személyek közé kiválasztottak: Dudás Józsefet
(54 éves), a felkelés egyik szervezőjét,
a budai felkelőcsoportok vezetőjét. Szabó
Jánost (59 éves), aki a Széna téri fegyveres
felkelők vezetője volt. Zólomy Lászlót (40 éves),
a Horthy-hadsereg volt tisztjét, aki a
felkelés idején a Honvédelmi Minisztérium
»forradalmi bizottmányának« tagja volt
[…]” (Malenkov, Szuszlov, Arisztov és Szerov
jelentése Moszkvának, 1956. november 30.)
„A Politikai Bizottság utasította a
belügyminisztert, hogy a Nagy Imre és
csoportja
ügyében elkészítendő vádindítványban 3 fő
vádpontot emeljenek ki. Ezek: a hatalom
erőszakos megragadása, a népi demokratikus
rend megdöntésére irányuló összeesküvés
szervezése és az imperialistákkal való
szövetkezés.
A Politikai Bizottság nem hozott határozatot a
Nagy Imrére és csoportjára kiszabandó
büntetés kérdésében. Az ügy megvitatása
során olyan vélemények hangzottak el,
hogy a vádlottak között differenciálni kell, s
bűnösségük fokának megfelelően a
legsúlyosabb
büntetést kell kiszabni Nagy Imrére,
Losonczyra, Donáthra, Gimesre,
Maléterre, Szilágyira és Király Bélára, a többi
vádlott esetében enyhébb büntetést lehet
alkalmazni.” (Andropov jelentése az SZKP
Központi Bizottságának 1957. augusztus
26.)
„Az ellenforradalom meg akarta dönteni a
Magyar Népköztársaság törvényes
államrendjét,
a társadalmi rendjét, a dolgozó parasztsággal
szövetséges munkásosztály
hatalmát, és helyébe a burzsoá diktatúra
legreakciósabb formáját, a fasiszta diktatúrát
akarta állítani. Nemzeti függetlenségünk
megsemmisítésével imperialista gyarmattá
akarta változtatni hazánkat. […] Mindszenty, a
középkori kardinális, Nagy
Ferenc, a nemzetközileg ismert hazaáruló, az
agg Horthy Miklós, a magyar nép világszerte
ismert hóhéra, Habsburg Ottó, úgymond
»király«, egyszerre mozdultak
meg.” (Kádár János, 1958)
„Amikor elkezdték, azt mondták, hogy hatodrendű vádlott leszek, mire a nyomozás
véget ért, elsőrendű lettem, nem tudom, minek folytán. Államrend elleni
összeesküvés,
törvényes államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, többrendbeli meg
nem állapítható gyilkosság, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet,
rablás, háromszori tiltott határátlépés. […] négy halálos ítéletet mondtak ki, aztán
ebből másodfokon maradt három […] Az ügyvédek kegyelmet kértek, beadták, és
Írá átalakult a bíróság kegyelmi tanáccsá, ahol az én halálos ítéletemet
megváltoztatták,
a többiekét nem. […] 1970-ben […] közölték, hogy egyéni kegyelemmel szabadulunk,
öt év felfüggesztéssel. […]” (Wittner Mária visszaemlékezése)
„A forradalom vérbefojtása után, az üzemi forradalmi bizottmányban való
„A forradalom vérbefojtása után, az üzemi
forradalmi bizottmányban való részvételem
miatt elbocsátottak. REF-es (rendőri
megfigyelés alatt álló személy) lettem.
Több évig nem kaptam munkát. A gyermekeim
nem kapták meg az ajánlást az
egyetemi felvételihez, így nem tanulhattak
tovább. A bátyámat többször is be akarták
szervezni, hogy írjon rendszeres jelentést a
családról, és az USA-ba disszidáló
rokonokkal való kapcsolattartásról.” (Egy
visszaemlékezés)
„A tömeges megtorlásnak nem egyszerűen a
bosszúállás volt a célja, hanem az elrettentés
„A tömeges megtorlásnak nem egyszerűen a
bosszúállás volt a célja, hanem az elrettentés:
a lázadás megismétlésének a
megakadályozása, annak kikényszerítése,
hogy az emberek beletörődjenek a
megváltoztathatatlanba. Tudtára adták
mindenkinek,
mivel jár a rendszer és a Moszkvától való
függés elleni felkelés.” (Ripp Zoltán:
1956 Forradalom és szabadságharc
Magyarországon)