Magyar Nemzeti Bank

Report
Makroprudenciális politika
Vágó Nikolett
[email protected]
Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság
Budapesti Corvinus Egyetem
2014. 12. 11.
* Az előadás a szerző nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül
tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját.
Tartalom
•Motiváció
•Hitelezés, hitelciklus szerepe
•Rendszerkockázat
•Makroprudenciális politika
•Célrendszer
•Makropru eszközök – transzmisszió
•Működési mechanizmus
•Intézményi keret
•Szabályozási keretrendszer
•Magyar makropru politika
•Módszertan
MOTIVÁCIÓ
Magyar Nemzeti Bank
3
Motiváció
•pénzügyi/bank válságoknak súlyos
reálgazdasági következményei vannak:
•Rövidtáv:
•GDP visszaesés
•munkanélküliség
•államadósság emelkedése
•Hosszútáv:
•hitelszűke
•Hitelezés nélküli kilábalás
Magyar Nemzeti Bank
4
Motiváció
• bankmentések költségesek:
• államadósság, költségvetési teher nő
• recesszióban:
• magasabb transzfer igény
• kisebb adóbevétel
• átlagos fiskális költségek: GDP 13%-a
• adatbázis: 147 bankválság
• Laeven et al. (2012)
• pü-i rendszer válságát sokszor követi recesszió:
• kilábalás elhúzódik
• bankrendszer nem elégíti ki a hitelkeresletet 
ráerősít a gazdasági ciklusra
Magyar Nemzeti Bank
5
Motiváció
•pénzügyi válságban banki tőkeerózió:
•forrásbevonás nehéz
•Jellemzően: mérlegleépítés
•Eszközértékesítés
•hitelezés visszafogása:
•hitelezési feltételek szigorítása
•súlyos reálgazdasági következmény
Magyar Nemzeti Bank
6
Motiváció
Szabályozási iránt igény a válság után
Válság jelenség
Szabályozási dilemmák
Likviditáshiány
Likviditási szabályok?
Partnerkockázatból eredő veszteségek
Partnerkockázat szabályozása?
Piaci centralizáció veszélye?
Fertőzés
• Piacok
• Országok
Tőkekorlátozás a nemzetközi fertőzési csatornák
korlátozása érdekében?
Túlzott tőkeáttétel
Tőkeáttétel, finanszírozási szerkezet
szabályozása?
Tőkehiány
Szigorúbb tőkeszabályok?
Kisebb banki aktivitás?
Prociklikusság
Bázel II átgondolása?
Ellenösztönzők?
Pénzügyi globalizáció, toxikus eszközök
Toxikus eszközök betiltása
Egyéb derivatívák korlátozása
Árnyékbankrendszer
Szabályozás kiterjesztése árnyékbankrendszerre?
Magyar Nemzeti Bank
7
Motiváció
Téves feltevés
árstabilitás
+
prudens
pénzügyi
intézmények
pénzügyi
stabilitás
Pénzügyi
egyensúlytalanságok
Magyar Nemzeti Bank
8
makrogazdasági
stabilitás
Felmerülő kérdések
Elméleti kérdések
•pénzügyi válságok kialakulásának oka?
•pénzügyi válságok terjedése?
•Szektorok?
•Országok?
•mi a rendszerkockázat?
•Felépülés?
•Következmények?
•Azonosítás?
•Mérés?
Magyar Nemzeti Bank
9
Felmerülő kérdések
Policy kérdések
• Monetáris politika szerepe?
• Célok?
• Monetáris politikai célfüggvény változói?
• Eszközárak?
• Hitelaggregátumok?
• Árfolyam?
• Makroprudenciális politika szerepe?
• Intézményi keret?
• Hatáskör?
Magyar Nemzeti Bank
10
Felmerülő kérdések
Szabályozás
• Mit?
• piacok
• változók
• Mikor?
• Felfutás
• Válság
• utólag
• Mely gazdpol ág?
• Monpol
• Mikroprud
• makroprud
Magyar Nemzeti Bank
11
Felmerülő kérdések
Módszertan - modellfejlesztés
•
•
•
•
•
•
•
Pénzügyi szektor szerepeltetése
Endogén pénzügyi sokk
Farokesemények
Nemlineáris összefüggések
Reprezentatív szereplő
DSGE
Alternatív modellek
Magyar Nemzeti Bank
12
Hitelciklus, hitelezés
szerepe
Magyar Nemzeti Bank
13
Hitelciklus
• felívelő szakasz:
• intenzívebb hitelkiáramlás
• hitelezési sztenderdek lazítása
• kockázatvállalási és hitelezési hajlandóság
növekedése
• hitel boom alakulhat ki
• leívelő szakasz:
• hitelkontrakció
• gazdasági szereplők jövedelmi pozíciója romlik
• nemteljesítő hitelek emelkedése
• növekvő banki veszteségek
• túlzott kockázatkerülés
• credit crunch alakulhat ki
Magyar Nemzeti Bank
14
Hitelezés és bankválság
•Hitel boom  válság ?
•Korreláció: bankválság – hitelezés válság
előtti felfutása
•átlagosan a hitel boomok egy harmadát
követi pénzügyi válság (Dell'Ariccia et al.
(2012))
•Káros-e a hitelezés felfutása?
•Kereslet vs kínálat (1.)
•Bankválságot követően:
•credit crunch (2.)
•creditless recovery (3.)
Magyar Nemzeti Bank
15
(1.) Hitelkereslet és hitelkínálat elkülönítése
•hitelkínálat fontos makro szempontból:
•Bankrendszer reálgazdaságra gyakorolt
hatása
•Hitelkínálati sokkok
•Hitelkínálat önmagában nem megfigyelhető:
•kereslettel együtt
•egyensúlyi ár és mennyiség
•egyensúly vs hiteladagolás
Magyar Nemzeti Bank
16
(1.) Hitelkereslet és hitelkínálat elkülönítése
•hitel boom kereslet vezérelt:
•fundamentumokkal igazolható
•nem okoz rendszerkockázatot
•hitel boom kínálat vezérelt:
•banki hitelezési csatorna
•szabályozói beavatkozás?
Magyar Nemzeti Bank
17
(1.) Identifikációs módszerek
•Aggregált SLO adatok:
•SVAR modell
•Panel: szimután ökonometriai modell
•Mikro adatbázis (központi hitelregiszter)
•Egyedi banki SLO adatok:
•Dinamikus panel regresszió
•keresleti tényezők szűrése
•reziduális: effektív kínálat
Legfőbb SLO adatok:
• hitelfelvételi sztenderdek változása
• érzékelt kereslet változása
Magyar Nemzeti Bank
18
Forrás: Tamási et al. (2011), Sóvágó (2011), Bassett et al. (2014)
(2.) Credit crunch
•Hitelezés visszafogása, hitelszűke,
hitelösszeomlás
•Jellemzően deleveraging következménye
•Deleveraging mire lehet reakció?
•Banki veszteségek fedezése
•szabályozói (tőke) megfelelés
Magyar Nemzeti Bank
19
(2.) Credit crunch
Pü-i válságban banki tőkeerózió
• oka:
• hitelezési veszteségek
• magasabb likviditási költségek
• eszközár-esés
• nagyobb bizonytalanság, magasabb PD
• Lehetőségek:
• forrásbevonás:
• részvénykibocsátás nehéz (+rossz üzenet)
• költségek megnőttek:
• banki kötvények hozamfelára
• bankközi piaci felárak
• mérlegleépítés
Magyar Nemzeti Bank
20
Deleveraging
Mikro szint
Makro szint
Gazdasági
szereplők
egyidejű
adósságleépítése
Tőkeáttétel
csökkentése
Magyar Nemzeti Bank
21
Makro szintű adósságleépítés következményei
Reál GDP növekedési üteme a mérlegleépítés első 3 évében jóval
alacsonyabb
Minta:
• válságot követő mérlegleépítések
• 32 elem
Forrás: McKinsey Global Institute (2010)
Magyar Nemzeti Bank
22
Makro szintű lehetőségek
Belt-tightening
High-Inflation
nincs független, hiteles jegybank
•
•
•
esetek felében
átlag 6-7 év adósságleépítés
adósságtörlesztés, kiadáscsökkentés
• hitelezési aktivitás jelentős
visszaesése
magas infláció
nominális GDP nő
adósság/GDP mutató csökken
Massive default
•
•
Growing-out-of-debt
gyors reál-GDP növekedés
(olaj-boom, háború)
gyakran valutaválságot követően
adósság-kezelés csőd, hitelleírás
révén
adósság kinövése
Magyar Nemzeti Bank
23
Forrás: McKinsey Global Institute (2010)
Mikro szintű lehetőségek
Kockázat-csökkentés
Tőkeáttétel-csökkentés
• Eszközértékesítés
• árleszorító hatás
• drágább refinanszírozás
(fedezett források)
• szerződések felmondása
• pozíció zárás, ügyletek
lejáratása
• hitelezés visszafogása:
• hitelezési feltételek
szigorítása
• súlyos reálgazdasági
következmény
• meglévő hitelügyletek
felülvizsgálata
• eszközátcsoportosítás
(flight-to-quality)
• hiteladagolás
• szelektált ügyfélkör
(cherry picking)
• cross-border kitettség
csökkentése (anyabank)
Magyar Nemzeti Bank
24
Mikro szint következményei
Credit crunch
Creditless recovery
hitelszűke,
hitelösszeomlás
hitelezés nélküli
kilábalás
Magyar Nemzeti Bank
25
(2.) Credit crunch
Iyer-Lopes-Peydro-Shoar (2010)
Kérdés: a bankokat érő likviditási sokkok a hitelkínálat
visszafogásán keresztül hogyan érintették a vállalati
szektort Portugáliában?
• A nagyobb bankközi kitettségű hitelezővel rendelkező
bankok ügyfelei szigorúbb hitelkínálattal szembesültek a
válság során
• A hitelszűke leginkább a kis, fiatal gyengébb banki
kapcsolattal rendelkező vállalatokat sújtotta
• Profitabilitás szempontjából egységes a hitelkínálat
mérséklése, viszont a gyengébb cash-flow-val
rendelkező vállalatokat kímélik a bankok
• A vállalatok (különösen a kicsik) nem képesek
helyettesíteni
Magyar Nemzeti Bank
26
(2.) Credit crunch
Albertazzi-Marchetti (2010)
Kérdés: A válság heterogén módon sújtotta az egyes
olasz bankok tőke illetve likviditási helyzetét. Ez a
heterogenitás segít identifikálni a hitelkínálati sokkokat.
Hogyan reagáltak a bankok, illetve a vállalatok ezekre a
sokkokra?
• A válság során a gyengébb tőke (likviditási) helyzetű
hitelezővel rendelkező vállalatok hitelállománya jobban
csökkent
• Részleges helyettesítés a jól, illetve rosszul tőkésített
bankok között (30%)
• A hitelszűke a kockázatosabb, kis vállalatokat sújtotta
• A flight-to-quality jelentség inkább a nagyobb
bankoknál jellemző
Magyar Nemzeti Bank
27
(2.) Credit crunch
Campello-Graham-Harvey (2009)
Kérdés: Hogyan reagáltak a vállalatok a hitelkínálat
szűkülésére a 2008-as válság során?
Módszertan: Survey adatok alapján hitel-korlátos és nem hitelkorlátos vállalatok válaszainak összehasonlítása
• A hitel-korlátos vállalatok jellemzően jobban alkalmazkodnak
foglalkoztatottságban, technológiai kiadásokban,
beruházásokban, marketing kiadásokban és osztalék
kifizetésben
• A hitel-korlátos vállalatok jellemzően a likvid eszközök
arányának csökkentésében alkalmazkodnak
• Ezek a vállalatok a jelenlegi és jövőbeli likviditás biztosítása
érdekében nagyobb eséllyel hívják le a hitelkeret
megállapodásokat
• Sokkal nagyobb eséllyel halasztják el jövőbeli beruházásaikat,
sőt, a reál aktíváik egy részétől is hajlandóak megválni a
likviditás érdekében
Magyar Nemzeti Bank
28
(3.) Creditless recovery
•Válság után gazdasági növekedés gyenge
hitelezési aktivitás mellett megy végbe
•Hitel/GDP mutató kilábalás után is csökken
•Oka: jellemzően hitelkínálat
•Probléma: növekedés szerkezete, üteme nem
optimális
•kedvezőtlen erőforrás allokáció
•Capacity destruction: beruházások
szuboptimális szintje
•elmaradt beruházások  tőkeállomány
amortizációja
Magyar Nemzeti Bank
29
Forrás: Abiad et al. (2011)
Rendszerkockázat
Magyar Nemzeti Bank
30
Rendszerkockázat definíciója
• BIS (2001): „Systemic financial risk is the risk that an
event will trigger a loss of economic value or confidence
in, and attendant increases in uncertainly about, a
substantial portion of the financial system that is serious
enough to quite probably have significant adverse
effects on the real economy.”
• FED (2009): “Systemic risks are developments that
threaten the stability of the financial system as a whole
and consequently the broader economy, not just that of
one or two institutions,”
• ECB (2009)
• IMF (2013): „…systemic risk is defined as risk that
originates within, or spreads through, the financial
sector (e.g., due to insufficient solvency or liquidity
buffers in financial institutions), with the potential for
severe adverse effects on financial intermediation and
real output.”
Magyar Nemzeti Bank
31
Rendszerkockázat kialakulása
•Rendszerkockázat felépülése endogén
folyamat
•Pénzügyi rendszer szereplői arra vannak
ösztönözve, hogy „túlzott” kockázatot
vállaljanak
•3 alapvető mechanizmus:
•Nagy aggregált (nem diverzifikálható) sokk
•Fertőzés
•Pénzügyi egyensúlytalanságok felépülése
Magyar Nemzeti Bank
32
Forrás: Vítor Constâncio (2014)
Endogén folyamat
Pénzügyi egyensúlytalanságok épülnek fel
• hitelezés felfutása
• eszközár-buborékok (ingatlan)
• pénzügyi globalizáció
• folyó fiz. mérleg deficit
• wholesale rövid likviditás
• pénzügyi innovációk
• alacsony monpol kamat
• bank corporate governance – felelős banki
irányítás hiánya
• verseny
Magyar Nemzeti Bank
33
Endogén folyamat
Negatív externália
• pénzügyi szektoron belül:
• likviditási spirál:
• fertőzés (összekapcsoltság)
• bankközi piacok befagyása
• bankroham
• Túlzott kockázatvállalás
• morális kockázat
• aszimmetrikus információ
• reálgazdaságban:
• bankválság
• credit crunch
Magyar Nemzeti Bank
34
Egyensúlytalanságok felépülésének okai
1.preferenciák változása
•kockázatvállalási hajlandóság
•viselkedés: tail risk figyelmen kívül hagyása,
korlátozott emlékezet
2.pénzügyi globalizáció, integráció
•egy ország pénzügyi rendszere integrálódik a
nemzetközi pénzügyi piacok és pénzügyi
intézmények működésébe
•válság előtti évtizedben a határokon átnyúló
pénzügyi kapcsolatok jelentősége
nagymértékben nőtt
Magyar Nemzeti Bank
35
Egyensúlytalanságok felépülésének okai
2.pénzügyi globalizáció, integráció:
• pozitív hatás:
• verseny és hatékonyság növekedése a pénzügyi rendszerben
• hazai pénzügyi rendszer fejlődése, pénzügyi piacok mélyülése
• bővülő termékpaletta
• diverzifikáció - nemzetközi kockázatmegosztás
• több likviditás érhető el
• tőkeköltség csökkenés
• technológia transzfer
• közvetett hatás:
• jobb kockázatkezelés
• gazdaságpolitika és intézményi környezet fejlődése
• külföldi szereplők elkötelezettsége esetén:
• mérsékelhetőek a fiskális költségek
• elkerülhető a credit crunch
• pl. Vienna Initiative
Magyar Nemzeti Bank
36
Egyensúlytalanságok felépülésének okai
2.pénzügyi globalizáció, integráció:
•negatív hatás:
•külső sokkokkal szembeni sérülékenység
•fertőzés kockázata:
•pénzügyi piacok
•anyabankok
•hitelboom kialakulása:
•nagyobb hitelnövekedés és lazább
hitelezési feltételek
•finanszírozás: külső rövid wholesale
források révén
•DE: gyorsan kivonhatóak
Magyar Nemzeti Bank
37
Forrás: Kalemli-Ozcan et al. (2009), Meier (2013)
Egyensúlytalanságok felépülésének okai
2.pénzügyi globalizáció, integráció:
• Monetáris politika terjedése:
• „centrum” ország monetáris politikája, kondíciói a határokon átívelő tőkeáramlások és a globális
intézmények tőkeáttétele révén (Rey (2013) - VAR):
• jelentősen hat a globális pénzügyi ciklusra
• világszinten terjednek
• trilemma érvényessége: Lebegő árfolyam+Szabad tőkeáramlás+Független monpol?
• válság előtt: fejlett országokban alacsony kamat
• Likviditásbőség a fejlődő országokban is
• search for yield  külföldi forrásbeáramlás
• közben: hitel és/vagy eszközárboom
• válságban:
• egyfelől: sudden stop
• másfelől: monpol lazítás (FED QEs)
• válság után: FED tapering
• nagyobb volatilitás a fejlődő piacokon
• tőkekivonás
Magyar Nemzeti Bank
38
Tőkekivonás
•Mitől függ?
•elsősorban:
•globális kockázati megítélés (VIX)
•bizonytalanság
•amerikai kamatláb (Forbes, Warnock (2011))
•Kiket érint leginkább?
•gyengébb fundamentumok
•politikai instabilitás
Magyar Nemzeti Bank
39
Mely fundamentumoktól függ egy ország külső sokkokkal
szembeni ellenálló-képessége?
•Frankel et al. (2010) alapján elsősorban:
•devizatartalék-megfelelés
•túlértékelt árfolyam
•hitelboom
•folyó fizetési mérleg hiány
•jelentős külső, rövid lejáratú adósság
Magyar Nemzeti Bank
40
FED tapering
Bejelentés hatása:
• kockázatos eszközök kereslete csökkent
• gyengébb fundamentumú országokban
Magyar Nemzeti Bank
41
Forrás: Nechio, F (2014)
FED tapering
Árfolyam leértékelődés és költségvetési egyenleg
Magyar Nemzeti Bank
42
Forrás: Nechio, F (2014)
FED tapering
Árfolyam leértékelődés és folyó fizetési mérleg
Magyar Nemzeti Bank
43
Forrás: Nechio, F (2014)
Egyensúlytalanságok felépülésének okai
2.pénzügyi globalizáció, integráció:
•konszenzus:
•pénzügyi globalizáció jó
•ki kell egészülnie makroprudenciális
szabályozással
•hitel, és eszközár-buborékok
megfékezése
•rövid külső wholesale források
korlátozása (likviditási követelmények)
Magyar Nemzeti Bank
44
Egyensúlytalanságok felépülésének okai
3.komplexitás, átláthatatlanság
•pénzügyi innováció:
•Értékpapírosítás:
•kockázatok becsomagolása
•MBS, CDS, CDO
•HFT, ETF, SIV
•mérlegen kívüli kockázatok
•árnyékbankrendszer
4.megfelelő szabályozás hiánya, laza
bankfelügyelet
Magyar Nemzeti Bank
45
Egyensúlytalanságok felépülésének okai
5.tartósan laza monetáris politika:
• Válság előtt:
• -: hitelezési feltételek túlzott lazítása (Maddaloni
et al. (2013))
• válság után:
• +: hitelezés bővülése
• -: megágyazhat egy újabb hitelboomnak
6.korlátozott felelősség + explicit és implicit
kormányzati garancia:
• betétbiztosítás
• LoLR
• Too big to fail
• Too many to fail (inkább kis bankokat érinti)
• Too connected to fail
Magyar Nemzeti Bank
46
Rendszerkockázat dimenziói
keresztmetszeti
idő
• kockázat megoszlása egy adott
• normál időszakban lassan
időpillanatban a rendszer
épül fel, de stresszben
szereplői között
hirtelen veszélyes
• Cél: prociklikusság mérséklése • Cél: ellenálló-képesség növelése
• monitoring  megelőzés
• monitoring  megelőzés
• szereplők
• aggregált kockázat időbeli
rendszerkockázathoz való
változása
egyéni hozzájárulásának
• Hitelezési boom, túlzott
mértéke
tőkeáttétel,
• méret, koncentráció,
egyensúlyhiányok
összekapcsoltság
• Szabályozás: kontraciklikus
• Fertőzési útvonalak:
módon
• bankközi piac
• Pl. tőke, értékvesztés• pénzügyi piacok
képzés, LTV
• Szabályozás:
• SIFI-k, rendszerkockázatot
okozó tevékenységek
Magyar Nemzeti Bank
47
Forrás: Borio.
Rendszerkockázat következménye
rendszerkockázat materializálódása
válság a pénzügyi rendszerben
reálgazdasági válság
Magyar Nemzeti Bank
48
Rendszerkockázat forrása
•Pénzügyi rendszerből induló probléma okoz
reálgazdasági válságot
•Olyan tényezők, melyek nagy valószínűséggel
vezetnek reálgazdasági károkhoz
•Ellenpélda: 2000-2001-es dot-com lufi
•befektetések tőkefinanszírozása
•pénzügyi rendszer kitettsége korlátozott
Magyar Nemzeti Bank
49
Milyen csatornákon keresztül realizálódik?
• fizetési rendszerek zavarai, likviditáshiány:
• bankroham  bankcsőd (szolvencia nem elég)
• fertőzés  likviditáshiány a wholesale piacon
• bankközi piac kiszáradásának oka:
• partnerkockázat:
• magasabb spread, kizárás
• piaci körülmények bizonytalansága
• információs aszimmetria
• likviditás felhalmozása:
• jövőbeli likviditáshiány kockázata
• rövid távú wholesale finanszírozás megnőtt szerepe
 bankközi piaci zavar esetén komoly finanszírozási
problémák
• alternatíva: jegybanki likviditás (LoLR)
• drágább
• fedezet mellett
• rossz szignál
Magyar Nemzeti Bank
50
Milyen csatornákon keresztül realizálódik?
• credit crunch – hitelezés visszaesése:
• banki hitelkínálat szűkül (tőkeprobléma)
• gazdasági szereplők kevesebb forráshoz jutnak
• banki források helyettesíthetősége
• tőkepiacok
• fire sale – eszközárak esése:
• bankcsőd
• vállalatok és háztartások fizetésképtelensége
• alacsonyabb beruházási szint
• kisebb fogyasztás
Magyar Nemzeti Bank
51
Makropru politika
Magyar Nemzeti Bank
52
Makroprudenciális politika a válság előtt
•ismert fogalom (Crockett, A D (2000))
•DE hiányoztak:
•makroprudenciális feladatok ellátására
törvényileg felhatalmazott intézmények
•megfelelő jogosítványok
•hatékony döntési mechanizmus
•makropru eszköztár
Magyar Nemzeti Bank
53
Makropru keretrendszer
•
•
•
•
OKOK
Expanzív monpol
Search-for-yield
Pénzügyi innovációk
Dereguláció
•
•
•
Hitel boom
Eszközár boom
Túlzott tőkeáramlás
RENDSZERKOCKÁZAT
• Idő dimenzió
• Keresztmetszeti dimenzió
• Nemzetközi koordináció:
átgyűrűzés, szabályozási
arbitrázs, transzmisszió
RENDSZERKOCKÁZAT
MÉRÉSE
Magyar Nemzeti Bank
•
•
•
INTERAKCIÓ
Monetáris
politika
Mikropru politika
Fiskális politika
Macropru
politika
•
•
•
•
HATÓSÁGOK
Mo.: MNB
EU: ESRB, ECBSSM
USA: FED, FSOC
Globális: G20, FSB,
IMF, BIS, BCBS
54
CÉL: rendszerkockázat
csökkentése
Pü-i rendszer ellenállóképességének erősítése
Pénzügyi ciklus kilengéseinek
mérséklése
•
•
ESZKÖZÖK
Idő dimenzió:
• Kontraciklikus tőkepuffer
• Szektorális tőkeköv.
• LTV, PTI
• Likviditási előírások
Keresztmetszeti dimenzió:
• Rendszerkockázati
tőkepuffer
• SIFI tőkekövetelmény
•
•
•
HATÁSKÖR
Bankrendszer
Árnyék bankrendszer
CCP,-k SIFI-k
Banque de France (2014) alapján
Célrendszer
Magyar Nemzeti Bank
55
Makropru politika célja, feladata
• rendszerkockázatok azonosítása, mérése és
csillapítása
• végső cél: pénzügyi stabilitás biztosítása
• ex ante: csökkenteni a pénzügyi válság
bekövetkezésének valószínűségét
• ex post: válságmanagement, csökkenteni a
válság költségét
• pénzügyi szektor által okozott negatív externáliák
csökkentése:
• pénzügyi rendszer sokk-ellenálló képességének
erősítése
• pénzügyi rendszer prociklikusságának
mérséklése:
• „leaning against imbalances”
• „temper the financial cycle”
Magyar Nemzeti Bank
56
A makroprudenciális politika célrendszere
A pénzügyi rendszer
stabilitásának fenntartása
Végső cél
Közbülső
célok
Túlzott
hitelnövekedés és
tőkeáttétel
korlátozás
•Credit crunch
•End. kockázatok
•Alacsony
Piaci
kockázatok
kudarcok illúziója
•Bankroham
•Összekapcsoltság
Túlzott lejárati
eltérés és piaci
illikviditás kezelése
Közvetlen és közvetett
koncentrált kitettségek
korlátozása
• Fire-sales
• Bankroham
• Piaci illikviditás
•Összekapcsoltság
•Fire sales
57
Torzított ösztönzők
és erkölcsi kockázat
mérséklése
•Erkölcsi kockázat
•Too-big-to fail
Forrás: ESRB (2013).
A makroprudenciális politika célrendszere
A pénzügyi rendszer
stabilitásának fenntartása
Végső cél
Közbülső
célok
Túlzott
hitelnövekedés és
tőkeáttétel
korlátozás
•Hitel / GDP gap
•Lakáshitelek
növekedési
Indikátor üteme
•Ingatlanárak
Túlzott lejárati
eltérés és piaci
illikviditás kezelése
Közvetlen és közvetett
koncentrált kitettségek
korlátozása
• Strukturális
finanszírozási
mutatók
• Rövid távú
likviditási
mutatók
•Kitettségi mutatók
•Összekapcsoltsági
mutatók
•Fertőzési utak
58
Torzított ösztönzők
és erkölcsi kockázat
mérséklése
•Méret
•Komplexitás
•Helyettesíthetőség
•Összekapcsoltság
•SIFI mutatók
Forrás: ESRB (2013).
Makropru eszközök
Magyar Nemzeti Bank
59
A makroprudenciális politika célrendszere
A pénzügyi rendszer
stabilitásának fenntartása
Végső cél
Közbülső
célok
Túlzott
hitelnövekedés és
tőkeáttétel
korlátozás
Túlzott lejárati
eltérés és piaci
illikviditás kezelése
Közvetlen és közvetett
koncentrált kitettségek
korlátozása
Eszközök
•Kontraciklikus
tőkepuffer
•Tőkeáttétel
•Szektorális tőkek.
•Rendszerkock.-i
tőkepuffer
•LTV, PTI
• Hosszú távú fin.
követelmények
(NSFR)
• Rövid távú
likviditási
követelmények
(LCR)
•Kitettség korlátozása
•partner
•szektor
•térség
60
Torzított ösztönzők
és erkölcsi kockázat
mérséklése
•SIFI tőkepuffer
•Rendszerkockázati
tőkepuffer
Forrás: ESRB (2013).
Releváns monpol transzmissziós mechanizmusok
•Hitelcsatorna:
•Mérlegcsatorna
•Banki hitelezési csatorna
•Kamatcsatorna
•Eszközárcsatorna
Magyar Nemzeti Bank
61
Forrás: Beau et al. (2011)
Monpol transzmissziós mechanizmusok
Magyar Nemzeti Bank
62
Forrás: Beau et al. (2011)
Transzmissziós mechanizmusok
Tőkekövetelmény, értékvesztés-képzés szigorítás
Magyar Nemzeti Bank
63
Forrás: ESRB (2014)
Transzmissziós mechanizmusok
LTV, PTI szigorítás
Magyar Nemzeti Bank
64
Forrás: ESRB (2014)
Transzmissziós mechanizmusok
Likviditási követelmények szigorítása
Magyar Nemzeti Bank
65
Forrás: ESRB (2014)
Működési
mechanizmus
Magyar Nemzeti Bank
66
Makroprud politika működési mechanizmusa
Rendszerkockázat
elemzés
erőforrásai
Elérhető és
szükséges
adatok
értékelése /
bővítése
Szabályozási
arbitrázs és
leakage
folyamatos
monitoringja
Magyar Nemzeti Bank
IMF
Azonosítása és
elemzés
Lehetséges
eszközök
összegyűjtése
Eszköz
kalibráció,
költség-haszon
elemzés,
kommunikáció
Kiértékelés
ESRB
Választás és
kalibráció
Implementáció
67
Forrás: ESRB (2014), IMF (2013)
Implementáció
• inaction bias:
• Rövidtávú költség
• Hosszú távú haszon
• szabálykövetés vs diszkréció
• guided discretion
• időinkonzisztencia
• belső- és külső késés
• Koordináció más gazdpol. ágakkal
• Kommunikáció:
• transzparencia
• elszámoltathatóság
• Információközlés eszköz bevezetésekor:
• Rendszerkockázat forrása
• Eszköz hatásköre, időzítése
• Transzmissziós mechanizmus
Magyar Nemzeti Bank
68
Forrás: ESRB (2014)
Szabály vs diszkréció
Szabályok
Előnyök
Hátrányok
Transzparencia
Statikusabb jelleg
Kiszámíthatóság
Diszkréció hiánya miatt first-best nem
mindig érhető el
Könnyen kommunikálható
Makropru eszközökről kevés tapasztalat
(korrekció igénye)
Kvantitatív elemzésre épül
Adatok elérhetősége
Hitelesség kiépítése – konzisztencia
Eszköz-választási tapasztalat hiánya
Várakozások alakíthatóak
Indikátorokra más gazdpol ágak is
hatnak
Automatikus stabilizátorként
funkcionálhatnak
Célok elérésének mérhetősége
problémás
Magyar Nemzeti Bank
69
Forrás. ESRB (2014)
Szabály vs diszkréció
Diszkréció
Előnyök
Hátrányok
Rugalmasság
Szubjektivitás
Kvalitatív információk beépíthetősége
Kevésbé transzparens
Makropru politika interakcióinak (pü-i
stabilitás, gazdaság) figyelembe vétele
Inaction bias kockázata
Váratlan következményekre reagálhat
Időinkonzisztencia merülhet fel
Függetlenség sérülhet
Magyar Nemzeti Bank
70
Forrás. ESRB (2014)
Intézményi keret
Magyar Nemzeti Bank
71
Mely hatóság működtesse a makroprud politikát?
•Nemzetközi felmérés: mely intézmények
működtetik a makropru rezsimet
•jegybankok (esetek felében):
•felhalmozott makroökonómiai tudás
(szakértői, elemzői, előrejelző
tapasztalat)
•aktív pénzügyi válságkezelő szerep (LoLR)
•függetlenség?
•állam, kormányzati szerv
•független intézmény
Magyar Nemzeti Bank
72
Forrás: IMF (2013) .
Viselkedési torzítások kezelése, mérséklése
• preferencia torzítás:
• megbízó (társadalom) –ügynök (jegybankár) probléma
• ex-ante: parlament rögzíti a makropru politika viteléért felelős
intézmény mandátumát
• elvárás: világos, monitoringolható cél
• makropru esetében mi?
• ex-post: elszámoltathatóság
• miópia torzítás:
• túl laza pénzügyi szabályozás a rövid távú magasabb
jövedelemért  válság bekövetkezésének valószínűsége nő
• döntéshozók függetlensége
• szakértőkből álló bizottságok
• tagok mandátuma átível a politikai cikluson
Magyar Nemzeti Bank
73
Forrás: Haldene (2014)
Kapcsolat más gazdaságpolitikai ágakkal
Magyar Nemzeti Bank
74
Forrás: IMF (2013)
Mikroprudenciális politikával
Végső cél
Közbülső cél
Pénzügyi rendszer
szereplőinek kapcsolata
Kockázatok
Megközelítés, kalibrálás
Magyar Nemzeti Bank
Mikroprudenciális politika
Makroprudenciális politika
Bank ügyfeleinek,
betéteseknek,
befektetőknek a védelme
Pénzügyi stabilitás,
reálgazdasági költségek
csökkentése
Egyedi pénzügyi
intézményeket érintő
kockázatok csökkentése
Rendszerkockázat
csökkentése
Nem fontos
Fontos
Exogén
Endogén
Exogén
Bottom-up
Top-down
(egyedi, mikro=banki
adatok)
(teljes rendszer, makro
adatok)
75
Forrás: Borio, C (2003)
Monetáris politikával
• jól elkülönített cél és eszközrendszer:
• Pl. IMF (2010)
• Tinbergen szabály: több gazdaságpolitikai cél
eléréséhez nem elegendő egyetlen eszköz
• alapkamat változtatása pü-i stabilitási célból:
• következmények inflációra, kibocsátási résre?
• kamatváltoztatás mértéke?
• legalkalmasabb eszköz pü-i ciklus kezelésére?
• Eurozóna:
• Közös monetáris politika
• DE: Heterogén pénzügyi ciklusok
Magyar Nemzeti Bank
76
Monetáris politikával
•monpol célfgv:
•árfolyam
•eszközárak
•kockázati prémium
•kooperáció:
•reálgazdasági előnyök, kisebb kibocsátási
veszteség
•pl. Angelini et al. (2011)
Magyar Nemzeti Bank
77
Konfliktus monpol és makroprud között
Magyar tapasztalat - válságban
• Inflációs célkövetés jelentős lazítást indokolt:
• alacsonyabb kamat, gyengébb árfolyam  gazdaságélénkítés
• inflációs cél középtávú veszélye nem állt fenn
• DE: stabilitási kockázatok
• Kamatcsökkentés  pü-i piacok destabilizálása  likviditási
problémák
• Oka:
• ingatag kockázati megítélés
• sérülékenység
• Árfolyamgyengülés  banki portfoliók romlása  romló
tőkemegfelelés
• jelentős, gyors leértékelődés  tömeges euró-átváltás
kockázata  tovább gyengülő árfolyam  bankrendszeri
stabilitás csökken
Magyar Nemzeti Bank
78
Forrás: MNB
Európa
European System of Financial Supervision (ESFS)
•ESRB: European Systemic Risk Board
•EBA: European Banking Authority
•EIOPA: European Insurance and Occupational
Pensions Authority
•ESMA: European Securities and Markets
Authority
•Joint Committee of the European Supervisory
Authorities (ESAs)
•competent or supervisory authorities in the
Member States
Magyar Nemzeti Bank
79
ESRB szervezeti felépítés
ESRB General Board – Voting Members
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
President of the ECB (Mario Draghi)
Vice-President of the ECB (Vítor Constancio)
Chairman of the ESAs Joint Committee (Andrea Enria)
Chairman of the EBA (Andrea Enria)
Chairman of the EIOPA (Gabriel Bernardino)
Chairman of the ESMA (Steven Maijoor)
Vice-President of the European Commission (Jyrki
Katainen)
Chair of the ASC (Marco Pagano)
Vice-Chair of the ASC (Martin Hellwig)
Vice-Chair of the ASC (André Sapir)
Chair of the ATC (Stefan Ingves)
Governors of the EU countries’ Central Banks
ESRB
CRD/CRR által meghatározott szerep
Magyar Nemzeti Bank
82
Forrás: ESRB (2014).
Szabályozási
keretrendszer
Magyar Nemzeti Bank
83
Szabályozási iránt igény a válság után
Válság jelenség
Szabályozási dilemmák
Likviditáshiány
Likviditási szabályok?
Partnerkockázatból eredő veszteségek
Partnerkockázat szabályozása?
Piaci centralizáció veszélye?
Fertőzés
• Piacok
• Országok
Tőkekorlátozás a nemzetközi fertőzési csatornák
korlátozása érdekében?
Túlzott tőkeáttétel
Tőkeáttétel, finanszírozási szerkezet
szabályozása?
Tőkehiány
Szigorúbb tőkeszabályok?
Kisebb banki aktivitás?
Prociklikusság
Bázel II átgondolása?
Ellenösztönzők?
Pénzügyi globalizáció, toxikus eszközök
Toxikus eszközök betiltása
Egyéb derivatívák korlátozása
Árnyékbankrendszer
Szabályozás kiterjesztése árnyékbankrendszerre?
Magyar Nemzeti Bank
84
Szabályozási iránt igény a válság után
Árnyékbankrendszer
• „Az
árnyékbankrendszer
azon
hitel-közvetítési
tevékenységeket és intézményeket foglalja magába,
amelyek a közvetítési tevékenységüket a hagyományos
és jól szabályozott bankrendszeren kívül vagy kevésbé
szabályozottan végzi.”
• Válság előtt:
• innovációs és szabályozási mix
• kevésbé átlátható/szabályozott tevékenységek
• Kulcs szerep a pénzügyi válságban
• Válság óta:
• erősödő szabályozás
• kísértés a kikerülésére
• Méretéről, folyamatairól csak megközelítő kép
• Zöld könyv (EC)
Magyar Nemzeti Bank
85
Forrás: MNB.
Szabályozási keretrendszer
Hatóságok
Jogi szabályozás
Globális
G20, FSB, IMF, BIS,
BCBS
Bázel III, G20 döntések,
FSB ajánlás
USA
FED, FSOC
Dodd-Franc Act
Európai Unió
ESRB, ECB-SSM
CRD IV, CRR, ESRB
szabályok, ajánlások, SSM
szabályok
Magyarország
MNB
Jegybank törvény
Magyar Nemzeti Bank
86
Bázel III
Válság jelenség
Likviditáshiány
Szabályozási javaslat
Stresszhelyzeteken alapuló likviditási
mutatók:
• Rövidtáv: LCR
• Hosszútáv: NSFR
•
Partnerkockázatból eredő veszteségek
•
kereskedési és partnerkockázati
tőkekövetelmények megemelése
OTC kereskedés CCP-be terelése
Túlzott tőkeáttétel
Tőkeáttételi mutató (LR)
Tőkehiány: a kimutatott tőke csak
részlegesen volt alkalmas a
veszteségviselésre
•
•
•
új tőke definíció
magasabb elvárt tőkemegfelelési szint
alapvető tőke szerepe nő
Prociklikusság
•
•
•
Előretekintő alapú céltartalék-képzés
Egyedi baki tőkepuffer-előírások
Rendszer-szintű tőkepuffer-előírások
Magyar Nemzeti Bank
87
Bázel III
Tőkeáttételi mutató (LR)
•Cél: túlzott tőkeáttétel kialakulásának
megelőzése
•Számláló: alapvető tőke (T1)
•Nevező: súlyozatlan eszközök
•mérlegen belüli és kívüli elemek is
Magyar Nemzeti Bank
88
Forrás: MNB
Bázel III
Likviditás Fedezeti Ráta (LCR)
• Cél: olyan likviditási tartalék meghatározása, amely komoly sokk esetén
is biztosítja a bank fizetőképességét 30 napig
• Forgatókönyvek:
• 3 fokozattal történő leminősítés; lakossági betétek részleges
kivonása; vállalati betétek részleges kivonása; bankközi piacon
történő finanszírozás megszűnése; szabad limitek kihasználása
• Számláló: magas minőségű likvid eszközök
• Készpénz, jegybanki betét, állampapír, multilaterális bank 100%-os
súllyal
• Vállalati kötvények és fedezett kötvények minősítéstől függő súllyal
• Nevező: nettó kummulált pénzkiáramlás 30 napon belül
• Bevezetés: 2015
• Minimum szint: 100%
Magyar Nemzeti Bank
89
Forrás: MNB
Bázel III
Nettó stabil forrás-ellátottsági mutató (NSFR)
• Cél: olyan középtávú, minimális követelmény meghatározása,
amely kiegészíti az LCR-t és csökkenti a rövid távú finanszírozás
arányát
• Az egyes intézmények eszközszerkezetéhez igazodva vár el egy éves
időtávon megfelelő mennyiségű stabil forrást
• Számláló: rendelkezésre álló stabil forrás
• Források súlyozása: stabilitástól függően
• 0%: éven belüli bankközi piac (legkevésbé)
• 100%: tőke és egy éven túl lejáró források (leginkább)
• Nevező: szükséges stabil forrás
• Eszközök súlyozása: stabil finanszírozási forrásigénynek megfelelően
• 0%: készpénz (legkevésbé)
• 100%: egy éven túli hitelek (leginkább)
• Bevezetés: 2018
• Minimum szint: 100%
Magyar Nemzeti Bank
90
Forrás: MNB
A Bázel III-as likviditási mutatók előnyei és hátrányai
LCR
Előnyök
NSFR
Hátrányok
hirtelen sokk esetén a
bankok képesek
fenntartani
fizetőképességüket
a pufferből kimarad sok
olyan eszköz, amelyek a
jegybanki fedezeti kör
részei
a piaci szereplők
pánikreakcióját
mérsékelheti
stressz szituációban túl
szigorú
Magyarországon a
forint árfolyamának
leértékelődése
negatívan hathat az
LCR-re
Magyar Nemzeti Bank
Előnyök
betartásával
megelőzhető a
mérlegen belüli
túlzott lejárati eltérés
kialakulása
a mutató ösztönzi a
forrásoldali
diverzifikációt
az európai nagybankok
átlagosan nem felelnek
meg az előírásnak, így
túlzott keresletet
támaszthatnak a
pufferként elfogadott
eszközök piacán
Magyarországon a
forint árfolyamának
leértékelődése
negatívan hathat az
NSFR-re
Hátrányok
a mutató betartásához
jelentős alkalmazkodás
szükséges
a hosszú, stabil források
elérhetősége szűkös, így a
bankok inkább
visszafoghatják a
hitelezést
a banki kötvények az LCRben megszabott puffernél
nem elfogadottak, itt
viszont kívánt
finanszírozási formát
jelentenek
a devizaösszhang hiányát
nem kezeli a mutató
91
Forrás: MNB.
Az új likviditási és tőkeelőírások makrogazdasági
hatásmechanizmusa
Eszköz
Hitelkínálat
szűkítése
Banki mérlegek
Forrás
Tőkeszabályozás
Tőkebevonási
kényszer
Hosszú forrás
bevonása vagy a
futamidő
hosszabbítása
A banki finanszírozási
költségek növekedése
Likviditási
előírások
Hitelkamat
növekedés
Profitcsökkenés
A hitelaktivitás csökkenése, a gazdasági növekedés lassulása
Magyar Nemzeti Bank
92
Forrás: MNB
Egyesült Államok
•Volcker-szabály: a betétként elhelyezett
összegekkel való, a bank saját számláján
történő kereskedést tiltja
•Dodd-Franck Act (2010): USA átfogó
pénzpiaci szabályozási reformja
Magyar Nemzeti Bank
93
Európa
•Vickers’ jelentés (2011): befektetési banki és
kereskedelmi banki tevékenységek
elkülönítését javasolja
•Likaanen jelentés (2012): banki
tevékenységek jogi szétválasztását javasolja
kockázatos
pénzügyi ügyletek
betétgyűjtés,
hitelkihelyezés
Kockázatok
csökkenése
adófizető
bank
Magyar Nemzeti Bank
94
Európa - Bankunió
Bankunió
Eurozóna +
opcionálisan
EU28
HU szabályozás
Magyar Nemzeti Bank
SSM
SRM + IGA
?
CRR
CRD IV
BRRD
DGS
Szanálási tv.
Hpt.
CRR
Hpt.
95
Forrás: European Commission (2014)
Bankunió
Cél
•tőkeáramlás fragmentációjának
megszűntetése
•pénzügyi stabilitás elősegítése:
•bankok bedőlési kockázatának
minimalizálása
•szükség esetén rendezett felszámolás
•banki terhek függetlenítése az állami
költségvetéstől
Magyar Nemzeti Bank
96
Bankunió
Elemei
•horizontálisan:
•SSM: egységes felügyeleti rendszer
•SRM+IGA: egységes szanálási keretrendszer
•egységes betétbiztosítási rendszer
•vertikálisan:
•nemzeti rendszerekre épülő EU szabályok
Magyar Nemzeti Bank
97
Bankunió
Egységes felügyeleti mechanizmus (SSM)
•Jogi háttér:
•Tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD IV)
+ kapcsolódó rendelet (CRR) (EU 28)
•bankok strukturális szétválasztásáról szóló
tervezet (Liikanen)
•EKB: átveszi a bankunió tagállamai esetében a
banki prudens működés ellenőrzését
•Működés kezdete: 2014 november 4.
•Előtte: Comprehensive assessment - átfogó
vizsgálat
Magyar Nemzeti Bank
98
Bankunió
Comprehensive assessment
• Eurozóna + résztvevő országok jelentős bankjainak
pénzügyi átvizsgálása
• Cél: a bankok megfelelő állapotban kerüljenek
közös ellenőrzés alá
• AQR: eszközértékelés
• Cél: banki kitettség átláthatóságának fokozása
• 128 bank, 1 év, 26 felügyelet
• Eredmény: 25 Mrd euró tőkehiány (2015.ápr.)
• Stresszteszt
• Cél: banki mérleg rugalmasságának vizsgálata
különböző stressz forgatókönyvek esetén
Magyar Nemzeti Bank
99
Bankunió
Egységes szanálási keretrendszer
• Jogi háttér: Bankszanálási irányelv (BRRD)
• alkalmazás: ha a bank nem felel meg a
tőkekövetelményeknek (CRD) vagy csőd/csődközeli
helyzetbe kerül
• Nemzeti Felügyeleti Hatóság és a Szanálási Hatóság
intézkedik
• szükséges szanálási eszközök kiválasztása a bank
állapotának megfelelően
• bankuniós szint:
• Egységes szanálási Mechanizmusról szóló rendelet
(SRM)
• Egységes Szanálási Alap kereteit lefektető
kormányközi megállapodás (IGA)
Magyar Nemzeti Bank
100
Bankunió
Egységes betétbiztosítási rendszer
•Alapja: Betétbiztosítási irányelv (DGS)
•Cél: tagállami betétbiztosítási rendszerek
harmonizációja
•Közös betétbiztosítási alap: nincs
•eltérő tagállami álláspontok
Magyar Nemzeti Bank
101
CRR/CRD IV keretrendszer
A Bázel III javaslatcsomag nem kötelező érvényű, ugyanakkor alapját képezi az
Európai Unió pénzügyi rendszert szabályozó jogszabályalkotásának
Bázel III javaslatcsomag – EU Bizottság jogszabály-javaslat
Likviditási előírások
Prudenciális felügyelés
Tőke előírások
Tőkepufferek (tőkefenntartási,
anticiklikus)
Tőkeáttétel szabályozása
Szankciók
Elszámolási kockázatok kezelése
Vállalatirányítási előírások
Rendelet (CRR)
Irányelv (CRD IV)
Közvetlenül hatályos és a tagállamok nem
írhatják felül (szigorúbb irányban sem)
Csak tagállami jogi implementáció után léphet
jogerőre (flexibilisebb)
2013. évi CCXXXVII. törvény
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
Magyar Nemzeti Bank
102
102
Forrás: MNB
BRRD - Bank Recovery and Resolution Directive
• alternatíva: költséges bankmentések + kockázatos (pü-i stabilitás) felszámolások
• fő irányvonal:
• tulajdonosi és hitelezői teherviselés erősítése
• adófizetők védelme: Szanálási Alap - közös teherviselés  hitelintézeti és
befektetési vállalkozási szektor szereplői egymásért is felelnek
• „A szanálás tehát olyan speciális fizetésképtelenségi eljárás, amely a pénzügyi
intézmény vagy csoport átszervezésére, szerkezetátalakítására irányul, és az intézmény
alapvető funkciói folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer
stabilitásának megőrzésére, valamint az intézmény vagy csoport egésze vagy egy része
életképességének helyreállítására irányul. A szanálási eszköztár elkerülhetővé teszi azt,
hogy egy bajba került intézmény fizetésképtelensége a pénzügyi közvetítőrendszerben
elhúzódó, tovagyűrűző válságot vagy jelentős negatív hatást okozzon.” (MNB)
• eszközök:
• vagyonértékesítés: kibocsátott tagsági részesedés, eszközök, források, jogok,
kötelezettségek
• áthidaló intézmény: kibocsátott tagsági részesedés, eszközök, források, jogok,
kötelezettségek átruházása egy áthidaló intézmény részére
• eszközelkülönítés: szanálás alatt álló vagy az áthidaló intézmény eszközeinek,
forrásainak, jogainak vagy kötelezettségeinek átruházása egy/több szanálási
vagyonkezelőre
• hitelezői feltőkésítés: az intézmény tulajdonosai után a nem biztosított hitelezők és
kötvényesek viselik a terheket, az ő követeléseik szűnnek meg részben vagy
alakulnak tőkévé és ők válnak ezáltal tulajdonossá az intézményben
• szanálási hatóság: MNB
Magyar Nemzeti Bank
103
Forrás: MNB
DGS - Deposit Guarantee Scheme
•A DGS irányelv harmonizálja betétbiztosítások:
•tárgyát
•személyi hatályát
•a Betétgarancia Alapból (DGS alap) történő kifizetéseket
•a kifizetési határidőket
•a DGS alap finanszírozásának kérdéseit
•A BRRD alapján tagállami hatáskör annak eldöntése, hogy a DGS és
Szanálási Alapot egy menedzsment felügyeli-e.
•Magyarországon ezt a feladatot az OBA látja el.
•DGS alap két fő funkciója:
•Betétkifizetési funkció (pay box): normál csődeljárás esetén
biztosítja a lakossági kisbetétesek kifizetését
•Korai beavatkozási (opcionális) / Szanálási funkció:
•Szanálás esetén a nagybetétek leírását követően a DGS alap lép
be a bail-in utolsó eszközeként (legfeljebb célszint 50%-a)
•Korai beavatkozás esetén legfeljebb célszint 25%-a
Magyar Nemzeti Bank
104
Magyar makropru
politika
Magyar Nemzeti Bank
105
Szabályozási iránt igény hazánkban
Válság jelenség
Szabályozási dilemmák
Swap piaci súrlódások
Jegybanki likviditásnyújtás?
Magas, növekvő, rövidülő és dráguló
külföldi finanszírozás
Bizalomépítés
Növekvő FX mismatch: hosszú FX
eszközök fedezése rövid FX forrásokból
Likviditásszabályozás?
Devizaszerkezet figyelembe vétele?
Fedezetlen devizahitelek kockázata
Devizahitelek betiltása?
Túlzott hitel/betét
Hitel/betét arány szabályozása?
Hogyan?
Tőkekorlátozás?
EU-ban?
Sudden stop veszély
Magyar Nemzeti Bank
106
Makroprudenciális politika célrendszere (MNB)
A pénzügyi rendszer
stabilitásának fenntartása
Végső cél
Prociklikusság
mérséklése
Ellenállóképesség
fokozása
Közbülső
célok
Recesszió
elmélyülésének
megelőzése
Felszálló ágban
túlzott eladósodás
elkerülése
„too-big-tofail” kockázat
mérséklése
Rendszerszintű
likviditási kockázat
mérséklése
Eszközök
Anticiklikus
tőkepuffer
Túlzott
hitelkiáramlás
korlátozása
SIFI többlet
követelmények
Likviditási
kockázatmérséklő
követelmények
107
Forrás: MNB
Fedezetlen devizahitelezés kockázata
Árstabilitási cél:
•Árfolyamcsatorna szerepe
•Korlátozó tényező: kontraciklikus monetáris
politika  leértékelődés  növekvő pénzügyi
stabilitási kockázatok
Pénzügyi stabilitás cél:
•szolvencia kockázat:
•hitelkockázat
•likviditási kockázat.
•Swap piaci feszültségek
•korlátlan LoLR csak hazai devizában
Magyar Nemzeti Bank
108
Forrás: MNB.
Az MNB legfontosabb makroprudenciális
eszközei
Eszközök
Leírás
Hatályba
lépés
Anticiklikus
tőkepuffer
•Cél: hitelintézetek a ciklus felszálló ágában elegendő puffert építsenek fel a pénzügyi ciklus leszálló ágában történő
többlet-veszteségviselő kapacitás biztosítására
•puffer ráta meghatározása: hitel-GDP rés, további indikátorok (pl. NPL ráták, szektoriális hitel állomány, stb.) alapján
•maximum a teljes kockázati kitettség 2,5%
•2,5 % felett az elfogadása opcionális
legkésőbb
2016
PTI/LTV
•Cél: a túlzott hitelkiáramlás megakadályozása;
•LTV: a teljes hitelösszeg fedezethez viszonyított arányát maximalizálja
•PTI: jövedelem arányos törlesztőrészletet maximalizálja
SIFI puffer
•MNB: rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások azonosítása
•Cél: ellensúlyozza az O-SII által okozott magasabb pü-i kockázatot + csőd esetén csökkentse az adófizetők terheit
BFM, MFM
•Cél: a bankok egy 30 napos időhorizontot tekintve mérlegfőösszeg vagy betétállomány-arányosan megfelelő
mennyiségű likviditással rendelkezzenek
•MFM minimális szintje: 10 százalék
•BFM minimális szintje: 20 százalék
•két minimumszint közül kell legalább az egyiket teljesíteni kell
DMM
LGD+kockáz
ati súlyok
•NSFR koncepcióján alapul, de a mutató jobban figyelembe veszi a hazai bankrendszer finanszírozási sajátosságait
•Cél: rendszerszintű likviditási kockázat (túlzott lejárati vagy denominációs eltérés) kialakulásának megelőzése
•szignifikánsan csökkenti a rendszerszintű likviditási kockázatot és Magyarország külső sérülékenységé
•Cél: túlzott hitelkiáramlás reálgazdasági kockázatainak csökkentése
•magasabb minimális LGD értékek: lakóingatlannal vagy kereskedelmi ingatlannak fedezett kitettségekre
•magasabb kockázati súlyok: lakó- és kereskedelmi ingatlanok ágazatban jelentkező eszközbuborékok kezelése a cél
2015 Q1-től
legkésőbb
2016
felülvizsgálva
2014 Q3-tól
felülvizsgálva
2014 Q3-tól
Nincs előírt
határidő
109
Forrás: MNB.
Az MNB, mint makroprudenciális hatóság likviditási
rendeletei
• 24/2014. (VI. 27.) MNB rendelet: A
hitelintézetek rövidtávú likviditási fedezeti
követelményeiről
Változatlan formában
került átvételre a
korábbi előírás
• 14/2014. (V. 19.) MNB rendelet: A
hitelintézetek
devizapozícióbeli
lejárati
összhangjának szabályozásáról, valamint a
pénz- és hitelpiaci szervezetek által a
jegybanki
információs
rendszerhez
elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank
felügyeleti feladatai ellátása érdekében
teljesítendő
adatszolgáltatási
kötelezettségekről szóló 43/2013. (XII. 29.)
MNB rendelet módosításáról
A szektorral történt
szakmai egyezetés
mellett tartalmában
felülvizsgálatra került
a korábbi szabályozás
Magyar Nemzeti Bank
110
Forrás: MNB.
Betétfedezeti és mérlegfedezeti mutató
A hazai likviditási mutatók alakulása (bankrendszeri átlagok)
Célja: a bankok egy 30 napos időhorizontot tekintve mérlegfőösszeg vagy
betétállomány-arányosan megfelelő mennyiségű likviditással rendelkezzenek
Minimum szint:
Magyar Nemzeti Bank
A mérlegfedezeti mutató mindenkor teljesítendő minimális szintje
10 százalék, a betétfedezeti mutató elvárt szintje 20 százalék. A
hitelintézeteknek e két minimumszint közül kell legalább az egyiket
teljesíteniük.
111
Forrás: MNB.
Rövidtávú likviditási mutatók vs. LCR
Napi likviditási
mutatók
Mindkét mutató
30 napos
időhorizonton
követel
megfelelő
likviditási
helyzetet a
bankoktól
Normál piaci környezetben,
konzervatív
feltételezéseknek
megfelelő likviditási szint
LCR
Stressz-szcenáriót
feltételezve határozza meg
a szükséges likviditási
puffer nagyságát
Magyar Nemzeti Bank
112
Forrás: MNB
Hatály
A mutató tartalma
A DMM mutató tartalma és hatálya
• A DMM az egyes intézmények devizaeszközeihez igazodva vár el
megfelelő mennyiségű stabil devizaforrás tartását.
• Az NSFR koncepcióján alapul, de jobban figyelembe veszi a hazai
bankrendszer finanszírozási sajátosságait (pl. hosszú deviza swapok)
• A DMM mutató számítása:
• Hit.intézetek (MFB, Eximbank, Keler, LTP kivétel) + fióktelepek
• 2012. július 1-jétől hatályos, minimálisan elvárt szintje 65%
• 2014-ben felülvizsgálat, minimális elvárt szint:
• 2014. júliustól: 75%
• Félévente nő 5 százalékponttal (100%-ig)
Magyar Nemzeti Bank
113
Forrás: MNB
DMM vs. NSFR
DMM
Mindkét
mutató célja
a lejárati
eltérés
korlátozása
Csak a devizapozícióbeli
lejárati eltérést
szabályozza, úgy hogy a
mérlegen kívüli
devizafinanszírozást is
figyelembe veszi
NSFR
A mérlegen belüli lejárati
eltérést korlátozza, nem
veszi figyelembe a
mérlegen kívüli
finanszírozást és nincs
devizális megbontás
Magyar Nemzeti Bank
114
Forrás: MNB
PTI és LTV szabályozás
Definíció
Az eszköz célja
Kit véd az
intézkedés?
Jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI)
Havi törlesztőrészletek összege/havi nettó
igazolható jövedelem
Az ügyfelek túlzott eladósodottságának
megakadályozása, törlesztési képességük
biztosítása
Elsősorban az adóst védi, hiszen
megakadályozza a túlzott törlesztési teher
vállalását
Milyen hiteltípusra Minden hiteltípusra és pénzügyi lízingre
vonatkozik?
vonatkozik
Konjunktúra esetén a jövedelem
Hitelezési ciklusra
eszközáraknál lassabb növekedése miatt
gyakorolt hatások
erősebb ciklussimító hatás
Differenciálás
Pozitív externális
hatás
Magyar Nemzeti Bank
Jövedelmi kategóriák és a hitel devizaneme
szerint
A feketegazdaság visszaszorulását
ösztönözheti, hogy a hitelfelvétel során csak
az igazolható jövedelmet veszi figyelembe
115
Hitelfedezeti arányok (LTV)
Bruttó hitel / vagyontárgy értéke
A vagyontárgy megfelelő fedezetet nyújtson a
hitelre vonatkozóan (egy esetleges
értékcsökkenés esetén is)
Elsősorban a hitelezőt védi a nemteljesítéskori veszteségek minimalizálásával
Csak a jelzáloggal és gépjárművel fedezett
hitelekre és pénzügyi lízingre vonatkozik
Konjunktúra esetén az eszközár-buborékok
miatt közvetlenül kevésbé képes visszafogni a
hitelboomot
A fedezet típusa (lakás vagy gépjármű) és a
hitel devizaneme szerint
Forrás: MNB
Az adósságfékek bevezetésére a háztartások újbóli túlzott
eladósodottságának megelőzése érdekében volt szükség
Indokok
Megoldás
Szabályozói
eszköz
Időzítés
Magyar Nemzeti Bank
2003 és 2008 között sok háztartás teherviselő képességét szinte teljes mértékben kihasználva
adósodott el (jellemzően devizában); a válságot követően a törlesztési terhek sok esetben
veszélyeztették az adósok létbiztonságát és rontották a banki portfoliók minőségét
A túlzott hitelkiáramlás kockázatainak csökkentése érdekében az egyik leghatékonyabb
szabályozói eszköz a jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI) és a hitelfedezeti mutató (LTV)
maximális mértékének meghatározása
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az új jegybanktörvény alapján az MNB elnöke a 2015.
január 1-én hatályba lépő 32/2014-es rendeletében, makroprudenciális eszközként
szabályozza ezeket a korlátokat
A szabályozás bevezetésére a jelenlegi időszak kifejezetten alkalmas volt, mivel a most előírt
korlátok viszonylag megengedők, de ha a PST túlzott hiteldinamikát lát, szigoríthatja a
korlátozásokat, ami jóval rugalmasabban megtehető, mint a rendelkezés akkori bevezetése
116
Forrás: MNB
A PTI mutatók nettó jövedelem, míg az LTV mutatók a hitel
típusa alapján változnak
Maximális arányok
Mutató
A mutató főbb jellemzői
PTI
• Minden típusú hitelre vonatkozik
• A hitelnyújtónak meg kell bizonyosodnia a többi hitelhez
kapcsolódó törlesztési terhekről
• Rendelkezésre álló jövedelemként főszabályként csak az
igazolt, legális nettó jövedelem vehető figyelembe
(munkáltatói vagy NAV igazolás)
• A PTI korlátok a kölcsönfelvevő jövedelmi helyzete alapján
differenciáltak: magasabb jövedelemhez magasabb PTI
tartozik
LTV
Kategória
HUF
400 ezer forint
havi jövedelem
alatt
50
400 ezer forint
havi jövedelem
vagy afölött
60
• A fedezet típusa (lakás vagy gépjármű) szerint differenciált Jelzáloghitelre
szintek
• A pénzügyi lízingre vonatkozóan kis mértékben magasabb
korlátok*
Gépjárműhitelre
EUR
Egyéb
deviza
25
10
30
15
80
50
35
75
45
30
*: A pénzügyi lízingre vonatkozóan 5 százalékponttal magasabb hitelfedezeti korlátok alkalmazhatók.
Magyar Nemzeti Bank
117
Forrás: MNB
Pénzügyi Stabilitási Tanács
•2013-ig:
•PSZÁF tv. rendelkezik róla
•PSZÁF elnök
•MNB elnök
•NGM miniszter
•2013. október 1.:
•Jegybanktörvény rendelkezik róla
•MNB mint makroprudenciális hatóság
Magyar Nemzeti Bank
118
Pénzügyi Stabilitási Tanács
Tagok
• elnök: Matolcsy György
• monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és
hitelösztönzésért felelős alelnök: Balog Ádám
• statisztikáért, készpénzlogisztikáért és pénzügyi
infrastruktúráért felelős alelnök: Gerhardt Ferenc
• pénzügyi szervezetek felügyeletéért és
fogyasztóvédelemért felelős alelnök: Windisch László
• pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős
ügyvezető igazgató (makroprudencia): Nagy Márton
• pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető
igazgató (mikroprudencia): Kisgergely Kornél
Magyar Nemzeti Bank
119
Pénzügyi Stabilitási Tanács
Hatáskör
• a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a
pénzügyi közvetítőrendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását,
• számba veszi a pénzügyi közvetítőrendszer egészét veszélyeztető kockázati tényezőket,
• elemzi azokat az intézmény- vagy terméktípushoz, ezek gyors elterjedéséhez kapcsolódó kockázatokat,
amelyek veszélyt jelenthetnek a pénzügyi közvetítőrendszer egészére nézve,
• nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket és a pénzügyi
közvetítőrendszer egészének stabilitását veszélyeztető kockázatokat, és a Monetáris Tanács által
meghatározott stratégiai keretek között dönt a szükséges intézkedésekről,
• megtárgyalja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét érintő stratégiai, szabályozási, kockázati, kérdéseket
és szükség esetén állást foglal,
• a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását fenyegető helyzetben értékeli a
rendszerkockázatokat, dönt az azok csökkentése vagy megszüntetése érdekében szükséges
intézkedésekről,
• szükség szerint napirendre tűzi az Európai Rendszerkockázati Testületnek a pénzügyi közvetítőrendszer
egészének szempontjából releváns ajánlásait, állásfoglalásait, kockázati figyelmeztetéseit,
• szükség szerint megtárgyalja az Európai Felügyeleti Hatóságok által kiadott ajánlásokat, határozatokat,
ideértve az európai pénzügyi rendszer stabilitásának komoly veszélyeztetettsége esetén a nemzeti
felügyeleti hatóságoknak címzett, egyedi intézkedések megtételére felszólító határozatokat is, valamint
állást foglalt az azokból származó feladatokról,
• az MNB jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya
alá tartozó személyekre és szervezetekre nézve kötelező erővel nem rendelkező ajánlást ad ki,
• évente meghatározza az MNB ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit és
• döntést hoz a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek,
valamint tevékenységek feletti 4. § (9) bekezdése szerinti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos hatósági
eljárásokban
Magyar Nemzeti Bank
120
Forrás: MNB
Makroprudenciális tevékenység
Magyar Nemzeti Bank
121
Forrás: MNB:
Makroprudenciális tevékenység
Magyar Nemzeti Bank
122
Forrás: MNB:
Makroprud politika működési mechanizmusa
MNB
Kockázatok
elemzése és
azonosítása
Aktivált eszközök
monitoringja és
reakció a
visszacsatolásokra
Beavatkozási
szükséglet
feltérképezése
Eszközök
alkalmazásának
ex ante
hatásvizsgálata
Általános
implementációs
kérdések
Eszközök
kiválasztása és
kalibrálása
Eszköz
aktiválásának
döntési kérdései
Eszköz
alkalmazását
megelőző
konzultációk
Makropru
indikátorok,
makropru
modellek
Justification
Effectiveness
Efficiency
Proportionality
Impact
F: ESRB
Magyar Nemzeti Bank
123
Forrás: MNB
Módszertan
Magyar Nemzeti Bank
124
Rendszerkockázat mérése
•pénzügyi egyensúlytalanságokat rendszerint
makro szintű mutatókkal mérjük:
•hitelmennyiség növekedési üteme
•tőkeáttétel
•eszközárak alakulása
•DE:nem ragadják meg elég jól a
rendszerkockázatot
•hitelboom az egyik legjobb mutató, de csak az
esetek harmadában követi pénzügyi válság
(Dell'Ariccia et al. (2012))
Magyar Nemzeti Bank
125
Pénzügyi szektor a makromodellekben
• sztenderd makromodellekben:
• pénzügyi követelések aggregáltan jelennek meg, a gazd.
számára összesen rendelkezésre álló fin források
• egyetlen jól működő pénzügyi piac: vagyoneszközök piaca
• egyszerű modellek (IS-LM):
• Alapfeltevés: jegybank határozza meg a pénzkínálatot
• DE:
• jegybak ált. tartalékok áráról dönt (kereslet)
• tartalékok változása nem vezet automatikusan a
pénzállomány, hitelállomány változásához
• RBC:
• pénzügyi szektornak nincs szerepe
• MM nyomán:
• vállalkozások finanszírozási szerkezete lényegtelen
• pénzügyi szektor felesleges
• monpol a reálváltozókra nem hat (delta MS  infláció)
Magyar Nemzeti Bank
126
Forrás: Freixas et al. (2008)
Miért kell beépíteni a pénzügyi rendszert?
• Bernanke (1983) hangsúlyozza a pénzügyi rendszer szerepét:
• nagy gazdasági válság elhúzódásának oka:
• Nem: pénzmennyiség visszaesése
• Hanem: bankrendszer összeomlása
• banki hitelezés hiánya
• nem minden vállalat fér hozzá az értékpapírpiachoz
• finanszírozási probléma a reálgazdaságban
• ciklusra gyakorolt hatás:
• financial accelerator mechanizmus: pénzpiaci tökéletlenségek
felerősíthetik a ciklusokat
• external finance premium: vállalat külső és belső finanszírozási
költsége közötti különbség
• aszimmetrikus információs helyzet  drágább a külső fin.
• beruházások érzékenyek a prémium nagyságára
• prémium recessziós környezetben emelkedhet
Magyar Nemzeti Bank
127
Miért kell beépíteni a pénzügyi rendszert?
• túlzott absztrakció:
• egyetlen pénzügyi piacot szerepeltetni
• eltérő működés
• eltérő reakció a sokkokra
• hitelpiacok, kötvénypiacok, részvénypiacok
• jól működő piacot feltételezni: Modigliani-Miller nem reális
feltevés
• piaci tökéletlenségek
• Bankok esetében: nincs tökéletes helyettesítés a betétek és
egyéb források között
• Vállalatok esetében: banki hitelek helyettesíthetősége sok
esetben sérül
• +monitoring és relationship banking szerepének nélkülözése
• relevancia:
• transzmissziós mechanizmusok
• üzleti ciklusok
• pénzügyi ciklusok
Magyar Nemzeti Bank
128
Forrás: Fraixas et al. (2008)
Hogyan kell beépíteni a pénzügyi rendszert?
• DSGE vs ágens alapú vs ?
• lokális optimalizáló algoritmusok
• pénzügyi válságot nem egy exogén sokk okozta
• endogén módon épült fel a pü-i rendszer viselkedése
nyomán
• nemlinearitás
• reprezentatív szereplők vs heterogenitás
• racionalitás, racionális várakozások
• viselkedési tényezők
• likviditási kockázat
• rendszerkockázat
Magyar Nemzeti Bank
129
Módszertan - példák
• hálózati elemzés:
• pénzforgalmi rendszerek, bankközi piac, swappiac
• SIFI meghatározás
• likviditási kockázat monitoring
Magyar Nemzeti Bank
130
Hálózatkutatás
Barabási Albert László
Magyar Nemzeti Bank
131
Hálózatkutatás
Videók a holland jegybank (DNB) honlapján:
• http://www.dnb.nl/binaries/01_one_week.
mov
• http://www.dnb.nl/binaries/02_one_week
_into_one_day.mov
• http://www.dnb.nl/binaries/03_money_ma
rket_liquidity.mov
Magyar Nemzeti Bank
132
Módszertan – példák
• Makroprudenciális indikátorok (Stabjel melléklet)
• Early warning mutatók: rendszerkockázathoz vezető
egyensúlytalanságok kialakulásának jelzésére
• Pénzügyi indexek
• Stressztesztek:
• Típusok:
• likviditási, tőke
• top-down, bottom-up
• Információgyűjtés: sokkellenálló-képességéről
• kockázattudatosság fejlesztése
• Kockázatok azonosítása
Magyar Nemzeti Bank
133
Módszertan – példák
•Kérdőíves felmérések:
•háztartási felmérés (PTI szabály kalibráció)
•Vállalati felmérés (finanszírozás)
•multivariate HP modell
•kontraciklikus tőkepuffer (egyensúlyi hitel…)
•SVAR modell
•hitelkínálat identifikáció
•pénzügyi rendszer reálgazdaságra gyakorolt
hatása
•Faktormodell: pénzügyi rendszer reálgazdaságra
gyakorolt hatása
•Hálózatkutatás: swap, bankközi
Magyar Nemzeti Bank
134
MNB indexek
•LSI: Likviditási stressz index
•időben összehasonlítható likviditási stresszteszt
•30 napra előretekintő
•TSI: Tőke stressz index
•időben összehasonlítható szolvencia stresszteszt
•2 évre előretekintő
Magyar Nemzeti Bank
135
Forrás: MNB.
MNB indexek
• REPSI: Rendszerszintű pénzügyi stressz index
• a pénzügyi rendszert érő stressz mérőszáma
• valós idejű
• KFI: Korai figyelmeztető indikátor (EW)
• túlzott hitelezés/egyensúlytalanságok
kialakulásának valószínűsége
• valós idejű prociklikusság, előretekintő
sérülékenység
• PKI: Pénzügyi kondíciós index
• a bankrendszer reálgazdaságra gyakorolt
hatásának mérőszáma
• enyhén előretekintő
Magyar Nemzeti Bank
136
Forrás: MNB.
MNB indexek
Likviditási stressz index
%
Mrd Ft
90
75
60
45
30
15
0
-15
-30
-45
-60
-75
-90
2009.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2010.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2011.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2012.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2013.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2014.jan.
márc.
máj.
2 400
2 000
1 600
1 200
800
400
0
-400
-800
-1 200
-1 600
-2 000
-2 400
Likviditási szükséglet a szabályozói követelmény teljesítéséhez
Likviditási többlet a szabályozói követelmény fölött
Likviditási stressz index (jobb skála)
Magyar Nemzeti Bank
137
Forrás: MNB.
MNB indexek
Tőke stressz index
1 200
Mrd Ft
Végtörlesztés
Bankadó
Tőkeemelések
%
40
900
30
600
20
300
10
0
0
-10
2005.I.
II.
III.
IV.
2006.I.
II.
III.
IV.
2007.I.
II.
III.
IV.
2008.I.
II.
III.
IV.
2009.I.
II.
III.
IV.
2010.I.
II.
III.
IV.
2011.I.
II.
III.
IV.
2012.I.
II.
III.
IV.
2013.I.
II.
III.
IV.
2014.I.
II.
-300
Tőkehiány szabályozói követelmény teljesítéséhez
Tőkepuffer szabályozói követelmény fölött
Tőke Stressz Index (jobb skála)
Tőke Stressz Index forintosítás esetén (jobb skála)
A bankrendszer tőkehelyzetének alakulása stresszpályán
Magyar Nemzeti Bank
138
Forrás: MNB.
2007. jan.
2007. ápr.
2007. júl.
2007. szept.
2007. dec.
2008. márc.
2008. jún.
2008. szept.
2008. dec.
2009. márc.
2009. jún.
2009. szept.
2009. dec.
2010. márc.
2010. jún.
2010. szept.
2010. dec.
2011. márc.
2011. jún.
2011. szept.
2011. dec.
2012. márc.
2012. jún.
2012. szept.
2012. dec.
2013. márc.
2013. máj.
2013. aug.
2013. nov.
2014. febr.
2014. máj.
2014. aug.
MNB indexek
REPSI
1.0
0.9
0.8
0.7
0.6
0.5
0.4
0.3
0.2
0.1
0.0
-0.1
-0.2
-0.3
-0.4
Magyar Nemzeti Bank
1.0
0.9
0.8
0.7
0.6
0.5
0.4
0.3
0.2
0.1
0.0
-0.1
-0.2
-0.3
-0.4
REPSI
Korreláció hozzájárulás (simított)
139
Forrás: MNB.
MNB indexek
Korai figyelmeztető indikátor
Probability of being in the expansionary regime
1
0.75
0.5
0.25
0
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Valószínűség: expanzív rezsim - túlzott hitelezés
Magyar Nemzeti Bank
140
Forrás: MNB.
MNB indexek
Pénzügyi kondíciós index
%
6
%
6
4
4
2
2
0
0
-2
-2
-4
-4
-6
-6
-8
-8
-10
2008 I.
II.
III.
IV.
2009 I.
II.
III.
IV.
2010 I.
II.
III.
IV.
2011 I.
II.
III.
IV.
2012 I.
II.
III.
IV.
2013 I.
II.
III.
IV.
2014. I.
II.
III.
-10
PKI -bankrendszer
PKI - teljes
Reál-GDP
• bankrendszer és a monetáris kondíciók milyen mértékben járulnak hozzá
a GDP éves növekedéséhez?
• bankrendszeri alindex: kamat és az árfolyam nélkül
Magyar Nemzeti Bank
141
Forrás: MNB.
Válságtanulságok
Policy kérdések
• Rendszerkockázat?
• Azonosítás?
• Mérés?
• Monetáris politika szerepe?
• Célok?
• Monetáris politikai célfüggvény változói?
• Eszközárak?
• Hitelaggregátumok?
• Árfolyam?
• Makroprudenciális politika szerepe?
• Cél?
• Intézményi keret?
• Hatáskör?
Magyar Nemzeti Bank
142
Válságtanulságok
Policy válaszok (jelenleg)
• Rendszerkockázat?
• Azonosítás?
• Mérés?
• Monetáris politika szerepe? (nagyjából konszenzus)
• elsődleges cél: árstabilitás
• DE: pénzügyi stabilitási kockázatokra nagyobb hangsúly
• Tinbergen-szabály: 2 célhoz minimum 2 eszköz
• Monpol. célfgv-ben ne legyen túl sok változó
• Makroprudenciális politika szerepe?
• Végső cél: Pénzügyi stabilitás védelme
• Mikroprud. felügyelet nem elegendő, kell a makro szemlélet
• Eltérő intézményi keret, hatáskörök
• Hasonló (makroprud.) eszközök
Magyar Nemzeti Bank
143
Makropru keretrendszer
•
•
•
•
OKOK
Expanzív monpol
Search-for-yield
Pénzügyi innovációk
Dereguláció
•
•
•
Hitel boom
Eszközár boom
Túlzott tőkeáramlás
RENDSZERKOCKÁZAT
• Idő dimenzió
• Keresztmetszeti dimenzió
• Nemzetközi koordináció:
átgyűrűzés, szabályozási
arbitrázs, transzmisszió
RENDSZERKOCKÁZAT
MÉRÉSE
Magyar Nemzeti Bank
•
•
•
INTERAKCIÓ
Monetáris
politika
Mikropru politika
Fiskális politika
Macropru
politika
•
•
•
HATÓSÁGOK
Mo.: MNB
EU: ESRB, ECBSSM USA: FED,
FSOC
Globális: G20, FSB,
IMF, BIS, BCBS
144
CÉL: rendszerkockázat
csökkentése
Pü-i rendszer ellenállóképességének erősítése
Pénzügyi ciklus kilengéseinek
mérséklése
•
•
ESZKÖZÖK
Idő dimenzió:
• Kontraciklikus tőkepuffer
• Szektorális tőkeköv.
• LTV, PTI
• Likviditási előírások
Keresztmetszeti dimenzió:
• Rendszerkockázati
tőkepuffer
• SIFI tőkekövetelmény
•
•
•
HATÁSKÖR
Bankrendszer
Árnyék bankrendszer
CCP,-k SIFI-k
Banque de France (2014) alapján
Köszönöm a figyelmet!
Hivatkozások
• Abiad, A, G Dell’Ariccia, B Li (2011): Creditless Recoveries. IMF Working Paper No.
11/58.
• Albertazzi, U, D J Marchetti (2010): Credit supply, flight to quality and
evergreening: an analysis of bank-firm relationships after Lehman
• Angelini, P, S Neri, F Panetta (2011): Monetary and macroprudential policies
• Banque de France (2014): Macroprudential framework - key questions applied to
the French case
• Bassett, W F, M B Chosak, J C Driscoll, E Zakrajšek (2014). Changes in Bank Lending
Standards and the Macroeconomy. Journal of Monetary Economics
• Beau et al. (2011): Macro-Prudential Policy and the Conduct of Monetary Policy
• Bernanke (1983): Non-Monetary Effects of the Financial Crisis in the Propagation of
the Great Depression, NBER Working Paper No. 1054
• Bernanke-Lown (1991): The Credit Crunch. Brookings Papers on Economic Activity,
Vol. 1991, No. 2
• Bijsterbosch – Dahlhaus (2011): Determinants of credit-less recoveries. Ecb
Working papers, No. 1358
• Borio, C (2003): Towards a macroprudential framework for financial supervision
and regulation
• BoE (2011): Instruments of macroprudential policy
• Campello, M, J Graham, C R Harvey (2009): The Real Effects of Financial
Constraints: Evidence from a Financial Crisis
• Crockett, A D (2000): Marrying the micro- and macro-prudential dimensions of
financial stability
• Dell'Ariccia, G, D Igan, L Laeven, H Tong, B Bakker, J Vandenbussche (2012): Policies
for Macrofinancial Stability: How to Deal with Credit Booms, IMF
Magyar Nemzeti Bank
146
Hivatkozások
• ECB (2009) - Trichet, J.-C. (2009): Systemic risk – Clare Distinguished Lecture in Economics and
Public Policy, University of Cambridge, 10 December 2009
• ESRB (2013): Recommendation on intermediate objectives and instruments of macroprudential policy
• ESRB (2014): Flagship Report on Macro-prudential Policy in the Banking Sector
• ESRB (2014): The ESRB Handbook on Operationalising Macro-prudential Policy in the Banking
Sector
• European Commission (2014): Banking union - restoring financial stability in the Eurozone
• FED (2009): Ben Bernanke’s letter: http://blogs.wsj.com/economics/2009/11/18/bernankeoffers-broad-definition-of-systemic-risk/
• Forbes, K J, F E Warnock (2011): Capital Flow Waves: Surges, Stops, Flight, and Retrenchment,
NBER Working Paper No. 17351
• Frankel, J A, G Saravelos (2010): Are leading indicators of financial crisis useful for assessing
country vulnerability
• Freixas, X, J-C Rochet (2008): Microeconomics of Banking, The MIT Press, Second Edition
• Group of 10 (2001): Report on Consolidation in the Financial Sector, BIS
• Haldene, A G (2014): Central bank psychology
• IMF (2010): Central Banking Lessons from the Crisis
• IMF (2013) - Blancher, N, S Mitra, H Morsy, A Otani, T Severo, L Valderrama (2013): Systemic
Rsk Monitoring („SysMo”) Toolkit – A User Guide
• IMF (2013): Key aspects of macroprudential policy
Magyar Nemzeti Bank
147
Hivatkozások
• Iyer, R, S Lopes, J Peydro, A Shoar (2010): The interbank liquidity crunch and the
firm credit crunch: Evidence from the 2007–09 crisis
• Kalemli-Ozcan, S, E Papaioannou, J-L Peydró (2009) Financial regulation, financial
globalization and the synchronization of economic activity
• Laeven, L, F Valencia (2012): Systemic Banking Crises Database - An Update
• Maddaloni, A, J-L Peydró (2013): Monetary policy, Macroprudential policy and
banking stability
• McKinsey Global Institute (2010): Debt and deleveraging: The Global Credit Bubble
and its Economic Consequences
• Meier, S (2013) Financial Globalization and Monetary Transmission
• Nechio, F (2014): Fed Tapering News and Emerging Markets
• Rey, H (2013): Dilemma not Trilemma: The Global Financial Cycle and Monetary
Policy Independence
• Sóvágó, S (2011): Keresleti és kínálati tényezők a vállalati hitelezésben (MNBtanulmány 94)
• Tamási, B, B Világi (2011): Identification of Credit Supply Shocks in a Bayesian SVAR
Model of the Hungarian Economy, MNB Working Paper
• Vítor Constâncio (2014): Concluding Conference of the Macro-prudential Research
(MaRs) Network of the European System of Central Banks, ECB, Frankfurt, 23-24.
June 2014
Magyar Nemzeti Bank
148
Házi feladat
Szituáció:
• 2008 januárjában vagyunk. Tegyük fel, hogy a 2008 áprilisi Stabilitási
Jelentésben foglalt információk ismertek számunkra, de későbbi
információk nem állnak rendelkezésre.
• Képzeljük magunkat egy olyan döntéshozó helyébe, aki azt látja, hogy
gyors ütemben nő a lakossági devizahitel-állomány.
• Feltételezzük, hogy rendelkezésünkre áll bármilyen ma ismert monetáris
politikai és makroprudenciális politikai eszköz.
Dilemma:
• Szükséges-e beavatkozni a fedezetlen devizahitelezésből eredő
kockázatok csökkentése érdekében?
• Milyen eszközt (esetleg eszközöket) lenne célszerű bevezetni?
Feladat: nagyjából 2-3 oldal terjedelemben felvázolni, hogy Ön
döntéshozóként milyen szempontokat mérlegelne a fenti kérdésekkel
kapcsolatos döntéshozatal során. Beavatkozna-e? Ha igen, miért? Milyen
eszközt választana? Miért éppen azt?
Határidő: 2014.12.16.
Email: [email protected]
Magyar Nemzeti Bank
149

similar documents