Versengés - együttműködés

Report
Az együttműködő versengő
állampolgár nevelése
Fülöp Márta
MTA Pszichológiai Kutatóintézet
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
[email protected]
Versengés - együttműködés
• Az emberi társas magatartás alapvető formái
• Ezért mind a társadalomtudósok, mind a
nevelésügyi szakemberek, mind a nevelők
számára fontos fogalmak/jelenségek
• A társadalomnak szüksége van mind az
együttműködés, mind a versengés késztetésére és
képességére (Pepitone, 1980)
Társadalom-társadalomtudomány –
iskolai nevelés
Társadalmi-politikai-gazdasági közeg
Versengés/verseny
és
Együttműködés
Társadalomtudományi
paradigmák
Iskolai nevelés
A versengés és együttműködés mint
ellentétek
• Morton Deutsch (1949) amerikai
szociálpszichológus
• Második világháború pusztításai – háború
a versengés egy formája
• Baloldali politikai irányultság
• Versengés destruktív konfliktushoz vezet
• Amerikai társadalom nárcisztikusan
versengő és individualista
• MEGOLDÁS: együttműködés váltsa fel
a versengést!
• Alfie Kohn (1980) „NEM KÉRÜNK A
VERSENYBŐL”
• Kooperatív tanulás mozgalom!
A „szörnyeteg” és a „szépség”
paradigmája
A versengés és együttműködés szimbiózisa
•
•
•
•
•
•
Versengés
Rontja a teljesítményt
Csökkenti a kreativitást
Információvisszatartás
Bizalmatlanság
Megromlott emberi
kapcsolatok, ellenségesség
• Megnövekedett agressziós
szint
•
•
•
•
•
•
Együttműködés
Jobb teljesítményre vezet
Növeli a kreativitást
Információmegosztás
Bizalom
Jó és támogató emberi
kapcsolatok, barátság
• Agresszió nem jellemző
Több mint 40 évig uralkodó paradigma és nézetrendszer!
Versengés és együttműködés
viszonyának újraértelmezése
• Megszűnik a hidegháború
• A szocialista blokk összeomlik
• A versengés/verseny rehabilitálása
politikai élet: demokrácia
gazdasági élet: piacgazdaság
Deutsch (1990)
• Egész addigi szakmai életében a versengést és az együttműködést
idealizált folyamatokként kezelte,
• Azok tiszta formájukban csak nagyon ritkán találhatóak meg a
való életben.
• A legtöbb konfliktus versengő és együttműködő folyamatok
keveréke
• A konfliktus lefolyása és következményei erősen ennek a versengőegyüttműködő keveréknek a természetétől függenek.
Paradigmaváltás
„Versengés és együttműködés mint
partner” (Van de Vliert, 1998)
• Matematikai ökológia: az együttműködés versengést szolgálja
(Keller,1992)
• La Freniere: az együttműködés mint adaptív versengési stratégia
• Charlesworth (1996) kevert stratégiájú (asszertív és
együttműködő) versengés az evolúciósan legstabilabb és
leghatékonyabb stratégia (kísérlet óvodásokkal)
•
Konstruktív és destruktív versengési folyamatok Fülöp
(1993,1995), Tjosvold és mtsi (2003)
• Carnevale & Probst (1997) „ a versengők jobb együttműködők és
kreatívabbak csoportközi versengés esetén”
• van Lange (1991) „versengők nem együttműködés ellenesek”
• Branderburger & Nabeluff (1996) „Co-opetition” – „Business
Week Bestseller” – A cím összeolvasztja az angol „cooperation”
(együttműködés) és „competition” (versengés) szót jelezve, a két
jelenség összefonódó és szimultán természetét.
Poszt-szocialista országok
„VERSENY”
• Rendszerváltás kulcsfogalma
• A függőség kultúrája
a vállalkozás
kultúrája(Crawford and Foster, 2001)
• A biztonság társadalma
a lehetőségek és
kihívások társadalma (Flanagan és mtsi, 2003),
• A verseny lehetővé teszi mind a győzelmet, mind
a vesztést.
Versenyezni tudni kell!?
Állampolgároknak meg kellett/kellene tanulniuk a
versenyre épülő piacgazdasági struktúrában a
lehető legsikeresebben létezni, el kellett/kellene
sajátítaniuk a versengés készségét.
A versengés mint szociális készség
Nagy József (1998)
Az iskolának feladata lehet, hogy ezt a készséget
meghatározott szempontok alapján fejlessze.
A versengés: társas érdekérvényesítő képesség csakúgy,
mint a pro-szociális képességek, az együttműködés és a
vezetés képesse.
Három alapelv:
• Szabályozottság
• Esélyesség
• Arányos kockázat
Fülöp (1992), Zsolnai Anikó (2003)
„Ön szerint milyen feladatot tölt be az
iskola az életbeli versengésre való
felkészítésben?”
•
•
•
•
263 tanár
50% általános iskolai/50% középiskolai
30% Budapest/70% vidék
Átlagéletkor: 40.2
Fülöp (2008)
99% van szerepe/kellene, hogy
legyen szerepe
I. 36% nem/rosszul látja el
• Iskola morális versengést
tanít, saját képességeken
és teljesítményen alapuló
versengést
• Iskola immorális
versengést tanít – nem
bünteti megfelelően a
csalást
Társadalomban
immorális
versengés zajlik
Társadalomban morális
versengésre van szükség
6% nem alakít ki megfelelő személyiségtulajdonságokat (pl. önbizalom), tanárok maguk sem
tudnak versengeni (hogyan tanítsák?), csak a kiválókat tanítja, akik a tanulmányi versenyekre
mennek
II. 63% Felkészít
 Az iskola megtanít győzni és veszteni
 Tisztességes, szabálytartó, érdemalapú, megfelelő
értékek mentén zajló versengést tanít
 Az iskola felkelti és fejleszti a versenyszellemet, olyan,
mint egy verseny előtti hosszú edzési periódus.
Hozzászoktat a versenyhez, ahhoz hogy a teljesítményt
értékelik, és ettől az értékeléstől függ az, hogy valaki
hová helyeződik egy társadalomban (milyen munkát kap
stb.)
 Fontos személyiségtulajdonságokat alakít ki: megtanít
komolyan dolgozni, egy cél elérése érdekében erőfeszítést tenni,
fejleszti az önismeretet, mert lehetővé teszi, hogy a diákok
megismerjék saját gyengeségeiket és erősségeiket, hogy miben
érdemes versengeniük vagy miben nem, és elősegíti, hogy tovább
tudjanak fejlődni és önmagukat felülmúlni
• Fejleszti a szociális készségeket: megtanítja, hogy miként tudja
egy ember a helyét kivívni a csoportban, együttműködésre és
toleranciára, konfliktuskezelésre nevel, megtanítja a másik ember
teljesítményének az értékelését
• Versenyképessé teszi a versengésben majdan résztvevő diákokat,
azzal, hogy piacképes tudást ad (idegen nyelvek, IT, vállalkozási
ismeretek stb.), és kibontakoztatja a képességeiket
Van-e kapcsolat a versengés és a
siker között?
90
80
70
60
Magyar egyetemista
Magyar tanárok
Kanadai egyetemista
Japán egyetemista
50
40
30
20
10
0
Va
n
Nin
Ne
Fü
mt
gg
cs
ud
Siker? Pozitív vagy negatív?
70
40. 15. n. Aki beszáll a versengésbe és
eltiporja az útjába kerülőket, arra azt
mondják, sikeres.
60
50
40
Pozitív T
Pozitív E
Negatív T
Negatív E
30
20
AGRESSZIÓ,
TISZTESSÉGTELENSÉG
10
0
Pozitív
72.15.l Nem feltétlenül az a sikeres, aki
jobb, hanem aki gátlástalanul
kihasználja a helyzeteket.
A moralitás szerepe a versengésben
• Résztvevők: 213 egyetemista
• 114 lány/99 fiú
• Történetek – korábbi versengési napló
történeteken alaulnak
Struktúra
Terület
Morális/szabályos
Győztes
Egyetemi élet
Tanulmányok
Sport
Szerelem
Barátság/
népszerűség
Munka
Vesztes
Immorális/
szabálytalan
Győztes Vesztes
Érzelmi: mit érez?
Kognitív: mit gondol?
Viselkedés: mit tesz (rövid táv)?
mi lesz később
(hosszú táv)?
Sport
• LS1: Andrea és Krisztina évek óta versenyszerűen úsznak.
Jó barátságban vannak, ám egy alkalommal mindketten
ugyanazon a versenyen indulnak, s hasonlóak az esélyeik a
győzelemre. Mind a ketten a dobogó legmagasabb fokát
szeretnék elérni. A verseny előtt keményen edzenek,
felkészülnek a megmérettetésre. A verseny végeredménye:
Andrea nyert, de Krisztina lemaradt, „csak” harmadikként
ért célba.
• FS2: Endre és Péter versenyszerűen futnak. Az idény
legfontosabb versenyén mindketten indulnak. Az első körben
még Péter vezet, de a második körben már szinte egymás
mellett futnak, és Endre érzi, hogy ennél többet nem tud
kihozni magából, valamit tennie kell. Az egyik kanyarnál
meglöki könyökével Pétert, aki elveszíti egyensúlyát, így
Endre behozhatatlan előnyt szerez és nyer. A
szabálytalanságot a versenybírók nem veszik észre.
A GYŐZTES REAKCIÓI
A VESZTES REAKCIÓI
Győztes
ÉRZELMEK
Fair
Unfair
Öröm/boldogság
58%
35%
Elégedettség
20%
12%
Büszkeség
14%
8%
Vesztes
ÉRZELMEK
Fair
Unfair
Csalódottság
46%
25%
Szomorúság
33%
8%
Kétségbeesés
24%
27%
Káröröm
0%
16%
Pozitív érzelmek+bűntudat
1.5%
14%
Düh/harag
6%
65%
Pozitív érzelmek +sajnálat
(vesztes)
30%
0%
Tehetetlenség
0%
10%
Félelem a
következményektől
1.5%
10%
Szomorú+örül a győztesnek
12%
0%
Bűntudat/szégyen
0%
15%
Örül a saját eredménynek,
vagy mindkettőjük
eredményének
14%
0%
VISELKEDÉS: MIT TESZ: GYŐZTES
Győztes
VISELKEDÉS
Fair
Unfair
Ünnepel (fair győzelem esetén a vesztessel
együtt:9 %)
21.8% 28%
Vesztessel kapcsolatos szolidaritás (gratulál,
vigasztal, bátorít, segít, elismer) + bocsánatot
kér
58%
9%
Vesztestől való távolodás: elkerüli
0%
17%
Hallgat a csalásról
0%
23%
VISELKEDÉS: MIT TESZ:
VESZTES
VISELKEDÉS
Vesztes
Fair
Unfair
Edz +kemémyen dolgozik
65%
27%
Bizonyítani igyekszik a csalást
0%
51%
Gyanakvóvá válik más versenyek esetén
0%
20%
Fizikális agresszió/bosszú
0%
25%
Gratulál, együtt ünnepel
55%
0%
Bizalom – nemzetközi összehasonlítás – ISSP
2001
Switzerland
Norway
Australia
Finland
New Zealand
France
Japan
Canada
N.Ireland
Great Britain
Russia
Cyprus
United States
Spain
Philippines
Czech Republic
Israel Jews
Latvia
Austria
Slovenia
South Africa
Poland
Chile
Israel Arabs
Brasil
Hungary
-0,80
-0,60
-0,40
-0,20
0,00
0,20
0,40
0,60
A vesztes kirekesztettsége
• 8.5 éves fiú
Fülöp & Sándor, 2008
8.1 éves lány
Versengés-együttműködés
Óramegfigyelés-Magyarország, Anglia,
Szlovénia (Fülöp és mtsi, 2007)
VERS
Magy
Ált.
Magy
Gimn.
Angol
Ált.
Angol Szlovén Szlovén
Gimn. Ált.
Gimn.
GYAK
KÖZÉP
GYAK
RITKA RITKA
RITKA
RITKA
GYAK
GYAK
KÖZÉP
EGYM RITKA
.
GYAK
Kutatási támogatás: Oktatási Minisztérium, MTA, British Academy, Szlovén
Tudományos Akadémia
Verseny monitorozása szabálytalanságok
• Megfigyelt 36 órán (2. osztály) összesen 50 csalás
• Tanár „kezeli” mindazt a „szabálytalanságot”, amit ő
vett észre.
• Ez az általunk megfigyelt esetekben összesen 5-ször
fordult elő.
• Az előforduló csalások mindössze egy tizedét veszi
észre
• Ha a gyerekek hívják fel a figyelmét a csalásra, akkor az
adott, bejelentő gyereket marasztalja el morálisan „Ne
árulkodj!” „Törődj a magad dolgával!”
• A csalás kezeletlenül marad
• A csaló elérte, amit akart és morális fölényben van
• Csalás az, amit az „autoritás” észrevesz!
Csalás (középiskola 2. osztály)
• Megfigyelt 36 órán összesen 12 megfigyelt csalás
• Soha nem fordult elő, hogy diák ezt jelentette
volna a tanárnak
• Tanár az esetek egyharmadát vette észre és
azokat „erőtlenül” kezelte
• Szolidaritás és együttműködés a
„szabálytalanságban” az „autoritással” szemben.
Nemzetközi összehasonlítás
• Az angol és szlovén megfigyelések során nem
fordult elő csalás
• Orosz Gábor (2008) francia –magyar
összehasonlítás
• Magyar egyetemisták sokkal engedékenyebbek a
csalással kapcsolatban „Cél szentesíti az eszközt”
Példa
•
2. Az egyik csoporttársad mikor beül a vizsgára és átfutja a kérdéseket, azonnal
látja, hogy ezt a dolgozatot fejből nem tudja megírni hármasnál jobbra, pedig le
kell vizsgáznia, ha el akar menni külföldre Erasmus ösztöndíjjal. Ekkor
előveszi a puskáját…
ELSŐ ÖT INDOKLÁS
1. Ha ki akar menni külföldre, akkor, minden további nélkül,
2. Elfogadható, mert egyetlen zh nem döntheti el az emberek jövőjét.
4. Készült rá csak nem eleget, valamennyi segítséget igénybe vehet
5. Mindenki úgy cselekszik, ahogy jónak látja, amit a lelkiismerete
enged.
• 6. Számomra ez is az anyagtól, a vizsga nehézségétől függ
•
•
•
•
Ha ugyanezt az Erasmusért való versengésben a válaszadóval szemben teszi meg,
aki történetesen rendesen felkészült, és a csaló nyer – más a megítélés!
Ország
Globális
csalás
Ukrajna
89.58
Lengyel
83,7
Orosz
72,1
Magyar
60,76
47
40
8
Anglia
Ausztria
44,9
Francia
31,29
Japán
44,4
Szingapúr
54,2
Egyéni
csalás
Kollaborativ
csalás
92.13/81,2
6,86
24,2
Vizsgálat
Év
CPI mutató/
korrupciós index
Grimes (2004)
2003
2,3 (2003)
Lupton et al. (2000)
1999
4,2 (1999)
92.01/88,8
9
Poltorak (1995)
Grimes (2004)
1997
2,27 (1997)
31
Orosz (2008)
2007
5,3 (2007)
Newstead et al. (1996)
Salter et al. (2001)
Rennie, Crosby (2001)
1998
8,7 (1998)
Orosz & Lux (2008)
2007
8,1 (2007)
Orosz (2008)
2007
7,3 (2007)
19
25,19
54,2
Bernardi et al. (2004)
Diekhoff (1999)
Burns et al. (1998)
1998
5,8 (1998)
Lim & See, 2001
2000
9,1 (2000)
Iskolai csalás – CPI Korrupciós
Index
• Szignifikáns negatív korreláció (p=0,002; r= 0,739) (Orosz, 2010)
• Ez nem ok – okozati összefüggés, hanem lehet
eredménye ugyanannak a háttérben meghúzódó
oknak!
FONTOS TUDNIVALÓK: Az alábbi állítások Magyarország egészére vonatkoznak. Kérjük jelezze egyetértését vagy egyet
nem értését az alábbi osztályozás segítségével. Ezek az állítások néha a “társadalmi normákkal” kapcsolatosak,
vagyis a viselkedés többnyire íratlan szabályaival. (Gelfand és mtsi, 2010)
1
2
3
4
5
6
Nagyon nem
értek egyet
Nem értek
egyet
Kissé nem
értek egyet
Kissé
egyetértek
Egyetértek
Nagyon egyetértek
Ebben az országban az embereknek sok társadalmi normát kell betartaniuk.
1
2
3
4
5
6
1
2
3
4
5
6
Ebben az országban az emberek a legtöbb helyzetben egyetértenek abban, hogy mi a helyes és a
helytelen viselkedés.
1
2
3
4
5
6
Ebben az országban a legtöbb helyzetben nagyon sokféle viselkedés megengedett.
1
2
3
4
5
6
Ebben az országban az emberek nagyon toleránsak azokkal az egyénekkel szemben, akik nem tartják
be a társadalmi normákat.
1
2
3
4
5
6
Ebben az országban az emberek a legtöbb helyzetben eléggé szabadon eldönthetik, hogyan akarnak
viselkedni.
1
2
3
4
5
6
Ha ebben az országban valaki helytelenül viselkedik, a többiek elítélik.
1
2
3
4
5
6
Ebben az országban az emberek majdnem mindig betartják a társadalmi normákat.
1
2
3
4
5
6
Bár ebben az országban vannak társadalmi normák, az emberek gyakran nem tarják be őket.
1
2
3
4
5
6
Ebben az országban a legtöbb helyzetben világos elvárások vannak, hogy
hogyan kell viselkedni.
Kötött és laza kultúrák, Gelfand és mtsi (2010)
Rank
Country
Score
Band
1
Pakisztan
1.25
A
2
Malajzia
1.19
A
3
India
1.03
A
4
Szingapur
1.02
A
5
Dél- Korea
0.99
6
Norvégia
7
18
Hong Kong
0.63
C
20
Lengyelország
0.60
C
21
Belgium
0.56
C
A
22
Spanyolország
0.54
C
0.97
A
22
USA
0.54
C
Törökország
0.92
B
24
Ausztralia
0.42
C
8
Japan
0.86
B
25
Új-Zéland
0.40
C
9
Kína
0.82
B
26
Hollandia
0.38
C
10
Kelet
Németország
0.77
B
27
Görögország
0.37
C
11
Portugália
0.76
B
27
Venezuela
0.37
C
12
Anglia.
0.70
B
29
Brazília
0.34
D
13
Auszria
0.69
B
30
Izrael
0.32
D
14
Mexikó
0.68
B
15
Németország
0.65
B
31
Észtország
0.27
D
15
Olaszország
0.65
B
32
Magyarország
0.25
D
17
Izland
0.64
C
33
Ukrajna
0.17
D
18
Franciaország
0.63
C
Összefoglalás
• A versengés pszichológiai kutatása és pedagógiai
megítélése radikálisan változott a huszadik század
történelmi, politikai, gazdasági változásai következtében.
• A versengés ideológiai alapon történő kiiktatására tett
társadalmi és szakmai kísérletek nem voltak sikeresek.
• A volt szocialista blokk átmeneti társadalmai
rehabilitálták a verseny és versengés politikai
(demokrácia) és gazdasági (piacgazdaság) szerepét, a
pszichológiai kutatások pedig rámutatnak a versengés
pozitív vonásaira.
Összefoglalás
• A versengés és együttműködés nem poláris ellentétek,
hanem az emberi interakcióban különböző
kombinációkban megvalósuló magatartásformák.
• A versengési folyamatokat ezért legalapvetőbben a
bennük lévő együttműködési mérték alapján lehet
elkülöníteni.
• Ezért értelmetlen megközelítés a versengést
szembeállítani az együttműködéssel vagy az
együttműködést azért erősíteni önmagában, hogy az a
versengést ellensúlyozza, hanem sokkal inkább a
versengésen belül kell az együttműködést
erősíteni.
Következtetés
• A versengésben a leglényegesebb strukturális együttműködési elem a
szabálytartás, vagyis az, hogy a versengésben lévő felek megfelelnek a
kapcsolat és a versengés implicit (ki nem mondott) és explicit
szabályrendszerének.
• Ha ez a szabály megtörik, akkor az addig konstruktív mederben tartható
versengés könnyen fordul destruktívba.
• A versenytársak között a barátságos vagy egymást inspirálóan instrumentális
viszony helyett ellenséges viszony alakul ki, megjelenik a gyanakvás, a
bizalmatlanság és természetesen az agresszió mint destruktív elem.
• A győztesek és a vesztesek eltávolodnak egymástól, a győztes nem tud
szolidáris lenni a vesztessel, a vesztes pedig nem tudja elismerni, és tisztelni a
győztes győzelmét.
• Ha ez társadalmi méreteken zajlik, akkor megtöri a társadalmon belüli
szolidaritást.
Következtetés
• A versengés és verseny „újrafelfedezése” nagyon
lényeges lépés a magyar társadalom esetében
• Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt, hogy nagyon nagy
jelentősége van annak, hogy milyen verseny és
versengés az, amely az adott társadalmat jellemzi.
• Az iskola minden társadalomban az egyik legfőbb
szocializáló ágens, ezért kiemelt fontossága van annak,
hogy – esetünkben a versengés kapcsán – a
pedagógusok nagyon világos normákat tudjanak
képviselni, és ezeknek a normáknak a csoport általi
tiszteletben tartását elősegítő professzionális szakmai
gyakorlatot tudjanak kialakítani.
DE……
• A szociálpszichológiai kutatások sok évtizede
bizonyították, hogy a csoportnormáknak
viselkedésszabályozó ereje van, ezért egy adott
viselkedésért nemcsak az egyén, hanem az őt
körülvevő csoport (nem csak az autoritás!) is
felelős.
KÖZÖS ÁLLAMPOLGÁRI FELELŐSSÉG!
Közösen elfogadott normák hiánya
SZABADSÁG ÉS SZABÁLYOZOTTSÁG
INTEGRÁLÁSA
EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉRDEK
INTEGRÁLÁSA
VERSENGÉS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS
INTEGRÁLÁSA
KÖSZÖNÖM
A
FIGYELMET!
Nation
Have
Cheate
d
Asked
to
Cheat
Would
Assist
Nation
Have
cheated
Asked
to
cheat
Would
assist
Albania
42.48
92.11
77.88
Litván
87.65
96.91
83.85
Fehérorosz
87.39
72.07
83.78
Orosz
60.31
92.01
88.89
Horvát
45.45
76.77
73.47
Ukrán
89.58
92.13
81.20
Kirgiz
80.10
80.49
80.58
Post-szoc.
75.81
87.97
82.92
Lett
92.48
82.57
–
USA
50.23
60.65
32.49
Table 1. Self-reported incidence and perception of academic
dishonesty by nation, numbers are in percentage (on the basis of
Grimes, 2005, pp 277.)

similar documents