Document

Report
A Budapesti Népoktatási Kör
A Budapesti Népoktatási Kör
megalakulásának előzményei,
szerveződésének körülményei és
átalakulásai
A felnőttoktatás
kezdetei
Eötvös József, a kultuszminiszter
• Néptanítók Lapja hírek,
tanulmányok
• Tanítók gyűlése
• A nép aktív részvétele,
közreműködése
Küzdelem egy felnőttoktatási
törvény megalkotásáért
Türr István
• 1848-as Szabadságharc katonája,
emigráns
• Népoktatási szövetségek megszervezése
• 1. kör: Baja
• Kecskemét, Szabadka, Szeged
• Társadalmi együttműködés, összefogás
• Analfabetizmus felszámolása
Szervezett felnőttoktatás
Irányi Dániel
Márciusi ifjak egyike, emigráns.
(Franciaország)
•
•


Állami szerepvállalás fontossága
1869-es törvényjavaslat
Anyagi bázis megteremtése
A felnőttoktatás részekre osztása
1.
2.
3.
Nők számára
Földművesek számára
Iparosok számára
Központi Népoktatási Kör
1870. február 27. Pest (Deák Ferenc vezetésével)
Elnevezései:
o Pesti Népoktatási Kör
o Budapesti Népoktatási Kör
o Országos Népoktató Egyesület
• Elnök: Türr István
• Központi, irányító jelleg
• Feladat: vidéki egyletek szervezése



Népnevelési
Népművelési
Népoktatási
Irányi II. törvényjavaslata
1870. Március
• Oktatási anyag konkretizálása
Például:
 Olvasás, írás, számolás
 Hazai mértékek ismerete
 Hazai földleírás és történelem
 Mezei gazdálkodás
 Polgári jogok és kötelezettségek
• Újszerű: férfiak és nők egyenlő bánásmódja
• 15 éven aluliak nem tanulhatnak együtt felnőttekkel
Eredmény:
• Kitörés az analfabéta-oktatás kereteiből
• Minőségi fejlődés
• Oktatás színvonalának emelkedése
Országos szinten szélesedik a közművelődés.
• Állandó közösségek alkotása
Pl.: dalárda
színjátszókör
olvasókör
• Könyv- és gyűjteménytárak alakulása
(Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest képarchívum)
A tanítók társadalmi szerepe
• Értelmiséghez tartoznak
• Közel állnak a néphez
• Cél: a nép felemelkedésének segítése
• Társadalmi rang szerzése= szabadság,
„védelem” az egyházzal szemben
Eötvös József utódai
Eötvös József 1871-ben elhunyt.
Az új miniszter: Pauler Tivadar
>> 50.000. Ft <<
(1872)
Trefort Ágoston
>> 70.000. Ft <<
(1873)
Budapesti Népoktatási kör
• 1872. november 17.
Elnök: Türr István
Másodelnök: Irányi Dániel
Jegyző: Gyulay Béla
• Az oktatás ősszel és télen folyt
• Heti 3 alkalom este 7-9-ig
• Börtönökben, állami fegyházakban
is van alapfokú oktatás
A tanfolyam felépítése:
1. Alapfokú képzés az analfabéták számára
•
Írás, olvasás, számolás magyar és német
nyelven
2. Haladó képzés
•
Számtan, földrajz, történelmi ismeretek
Az első 10 évben közel 16000 hallgató vett
részt a tanfolyamokon.
A felnőttoktatásban résztvevő hallgatók
2500
2000
1500
1000
500
0
1870/71
1873/74
1876/77
1879/80
• Bár sikeresek a képzések, DE
• Évről-évre csökken a hallgatók száma
• Nem változik jelentősen az analfabéták száma
Olyan széleskörűvé vált a felnőttek oktatása,
hogy egyre nehezebb az anyagi ellátása.
A népművelés, felnőttnevelés elsorvasztása
• Állam: egyre kevesebb pénz és befektetett energia
• Uralkodó osztály: káros a nép felvilágosítása
• Trefort Ágoston megvonja az anyagi támogatást
Megszűnik a felnőttoktatás
„Egyedül a műveltségben és az erkölcsben való
haladás az a hatalom, mely a népjólét alapját
megveti, s az egész beteg társadalmunk
helyzetét megváltoztatni képes.
Magyarországon a felnőttoktatás nem vezethet
eredményre, a cél a magyar nép kulturális
felemelkedésének visszaszorítása. „
A Budapesti Népoktatási
Kör alapelvei, működése,
rendszere, képzései
Fontosabb alapszabályok
1. § „Pesti Népoktatási Kör” - felnőttek
oktatása
2. §
a. Nem, vallás, nemzetiség
b. Tagság (alapítók, rendes tagok, pártolók +
tiszteletbeli tagok)
4. § Felolvasások, rendszeres tanfolyamok
5. § Tárgyak
6. § Díjmentesség, ellátás
Fontosabb alapszabályok (2)
7. §
a.
b.
c.
d.
e.
f.
Alkalmas férfiak keresése
Tantermekről való gondoskodás
Előre megegyezés
Felügyelés
Munkák bírálása, pályázatok hirdetése, terjesztés
Jutalmak osztása (dicséretek, oklevelek, díjak,
érmek, ajándékok)
8. § Költségfedezés
Fontosabb alapszabályok (3)
10. § Évente tisztségválasztási közgyűlés 
(elnök, alelnök, 1. és 2. jegyző, pénztárnok +
100 tagú központi bizottmány)
13. § Évente kétszer rendes közgyűlés tanév
elején és végén (központi bizottmány
működése)
15. § Mindig nyilvános közgyűlések  az
általános szótöbbség határoz
16. § A kör feloszlásáról (tagok 2/3-a megjelenik,
¾-e nyilatkozik) (Pesti Népoktatási Kör, 1871)
A felnőttek oktatása
• Békey Imre elnöklete (előzetes tapasztalat
nélkül)  két fő tanítási kör
– Az legelemibb tudás ismerete alapján
– Nemek különválasztása
– 1. kör: 3 alkalom hetente hétköznapokon este 7-9
– 2. kör: csak ünnep-és vasárnapokon du. 3-5
• Átjárhatóság
• Elemi ismeretek tanítása  elemi iskolai
oktatók  1 Ft/óra
• Felnőtt nők tanítása  tanítónők
• 1. évben: tanítás: január/február – július
• A fővárosi tanítókon kívül számos más segítő,
felolvasó, előadó díjmentesen! (pl. Röser
Miklós, Göndöcs Lajos, Aul Sándorné, Hajnal
Adolf, …)  elismerés jegyzőkönyvileg, dicsérő
oklevél
• Oktatás felügyelete  igazgató-tanítók
• Engedély a vallási és közoktatási minisztertől:
államérvényes bizonyítvány kiadása 
záróvizsga
• Iskolaév végén – a választmány kiküldött
tagjainak iskolalátogatási körútja (oktatás
eredményességének felmérése; buzdító hatás)
 siker!
• 1872 – külön olvasókönyv tervezete (Irányi,
Zichy, Lederer, Péterfy)  használatba is lép
• 1890 – a haladó felnőttek számára tan-és
olvasókönyv
• Kezdők számára is kellene  (Péterfy, Vajdafy)
 „akadályozva voltak”, később: pótolhatóság
 nem készült el
• Max 60 tanuló egy osztályban
• Felvétel időkorláttal  később jelentkezők új
osztályba kerültek
Tanterv és órarend
1. 1874 – Bója Gergely  részletes tanterv és
órarend készítése (Bója, Göndöcs, Lederer,
Gyulay, …)
2. Olvasás, írás, számolás, hazai
mértékismeretek, természettudományok,
történelem, földrajz, fogalmazás, közgazdaság
elemei, a polgári jogok és kötelességek
ismertetése, rajz
3. Helyi igény szerint el lehet térni a tantárgyak
súlyozottságában
4. Heti 6 óra (3 x 2) 6 hónapon át  3 órarend:
1. A kezdők és a haladók együttes
oktatására
Napok Csoport 19:00-19:45
19:45-20:30
20:3021:00
I. nap Kezdők Figyelés
Olvasás, írás
Haladók Olvasás az
Fogalmazás
olvasókönyv
I. szakaszából
Számolás
II. nap Kezdők
Számolás
Figyelés
Olvasás, írás
Haladók Olvasás a II.
szakaszból
III. nap Kezdők Figyelés
Fogalmazás
Haladók Olvasás a III.
szakaszból
Fogalmazás
Olvasás, írás
Számolás
• IV., V., VI. szakasz  haladóknál kikérdezés,
kezdőknél egy-egy felel
• Írás, olvasás, fogalmazás:
– Eleinte: az olvasottak lemásolása, később
tollbamondás
– Ezután eleinte: számlák, szállítólevelek, nyugták írása
könyvből (1 tanuló a táblánál), később maguktól
– Házi feladat adása: néhány olvasmány elolvasása,
kijegyzetelése
• Számtan:
– Mértékek ismerete
– Alapműveletek tanítása alkalmazott példákon
keresztül
– Házi feladat adása: példák gyakorlása
2. Kezdő felnőttek külön oktatására
Napok
19:00-20:00
20:00-20:30
20:30-21:00
I. nap
Olvasás, írás Ismétlés, előadás a
Számolás
természetrajz köréből
II. nap
Olvasás, írás Ismétlés, előadás a
Számolás
történelem és földrajz
köréből
III. nap
Olvasás, írás Ismétlés, előadás a
természettan köréből
Számolás
• Természetrajz:
– Az országok főterményeinek, művelésüknek,
használatuknak, hasznuknak ismerete
• Földrajz
– A föld, a nap, a hold, a csillagok alapvető ismerete,
az égtájak, hazai és külföldi városok nevezetesebb
helyeinek, városainak áttekintése; térképhasználat
• Történelem
– A földrajz tárgyához kapcsolódik, rendszeres,
önálló tanítása kizárva
• Természettan
– Természeti jelenségek magyarázata, kísérletezés,
babonák káros hatásainak elmagyarázása
3. Haladó felnőttek külön oktatására
Napok
19:00-20:00
20:00-20:30 20:30-21:00
I. nap
Olvasás a
haladók könyve
I. szakaszából
Fogalmazás
Számolás
II. nap
II. szakaszból
Fogalmazás
Számolás
II. nap
III. szakaszból
Fogalmazás
Számolás
• Fogalmazás
– Másolás, majd tollbamondás, majd emlékezetből
– Nyelvtan tanítása csak helyesírás szintjén, gyakorlat
közben
– Tanítói felolvasás  „értelem szerinti olvasás”
– Írásfüzetek kicserélése  kül. kézírások olvasása
• Számtan
– Római számjegyek, tízes számrendszer, törtek
– Mértékrendszer
– Kamatszámítás
• Olvasás
– Olvasókönyv + más művek a tanító ajánlásával
• Külön előadás tartása pl. embertanból,
egészségtanból, nemzetgazdaságtanból
Részletes tanmenet
• Csoportos tanulás a hatékonyabb
• Október/november – április
vége/május/június
• Dr. Reich Ádám  dr. Kresz Géza
„Balesetekben való rögtöni segítségnyújtásról”
c. könyve
• A mentő-egyesület külön előadása
• Ünnepélyek, hangversenyek rendezése a
hallgatóknak, színházi ingyen-jegyek
biztosítása
(Gyulay, 1891)
Adatok,
megoszlások,
arányok
• 46 év alatt: 50000 felnőtt tanult meg írni,
olvasni, számolni
• 1915/16 – a rokkantképzés megindulása (több
mint 2000 rokkant és lábadozó katona tanult)
• Az egyesület tanulóinak száma:
Iskolaévek
Tanulószám
1870/71
1870
1880/81
787
1890/91
659
1900/01
484
1909/10
451
1910/11
375
1911/12
2098
1912/13
8818 (A szabadelőadások
hallgatóit is beleszámítva)
(Pesti Népoktatási Kör, 1871)
• Hallgatók adatai:
– Főként helybeliek
– Főként magyar anyanyelvűek
– <20; 20-30
– Főként munkanélküliek (állami segélyezés)
(Gyulay, 1891)
(Endrefi)
Egyéb tanfolyamok,
képzések
• Magyar nyelvi tanfolyamok
– 1877 – Irányi Dániel – idegen ajkúak számára
– Heti 2 x 2 óra
– Tanulók: katonák, vasúti és gyári dolgozók,
gépészek, iparossegédek
• Üzleti tanfolyamok
– 1890 – dr. Verédy Károly
– A nők között népszerű
– Felvétel  15 évnél idősebb, és már elvégezte a
VI. elemi, vagy a II. polgári osztályt
• Vasárnapi tanfolyamok
– Munkások vasárnapi szabadidejének hasznos
eltöltése végett (újbóli kiterjesztés)
– Vasárnap délután 2-4-ig
– Tudás, ismeretek kiszélesítése (feltétel: írni-,
olvasni- tudás)
– Nem volt hosszú életű (szabadidő…)
• A honvédség oktatása
– 1872 (Zichy Antal kérvénye)  honvédelmi
miniszter utasítása
– Szigorú parancsnoki ellenőrzés
– Olvasás, írás, számolás
• Raboktatás
– Cél: erkölcsi nevelés és elhelyezkedési lehetőségek
– Alkalmatlan helyiségek  Irányi intézkedése
– 1872 – az Állami Fegyházban is
– Eleinte: naponta  heti 3-szor  1881 – dologház
megszűnése  1882 – Rabsegélyező Egyesület
• Népkönyvtárak
– 1871 – Maár Péter indítványa:
– Közhasznú könyvek, alsó-és középréteg, könyvtár
– Városi könyvtár  anyagi gondok miatt nem jött
létre
– 1895 – Gyulay Béla indítványa: a Kör maga
bocsássa a tanulók rendelkezésére a könyveket
• Művelődési csarnokok
– 1873 – Lederer Ábrahám felvetése – a fizikai
munkát végzők is részesüljenek szellemi oktatásban
(munka + műveltség)  szükséges: felolvasási
csarnokok építése
– Alapismereteken túli képzés
– Kritériumok: hallgatóság, előadók-felolvasók,
helyiség
– 1895 – A Magyar Iskolaegyesület  népkaszinók a
népkonyhák helyiségeiben  felolvasások,
előadások otthona
• Háztartási tanfolyamok
– 1895 – Gyulay Béla – fiatal lányokat a háztartás
vezetésére oktatni (sok munka miatt nem tanulják
meg)
– Megvalósulás: nők számára tartott tanfolyamok
vasárnap délutánonként
(Gyulai, 1891)
Köszönjük a figyelmet!
Felhasznált irodalom
Bajusz Klára – Filó Csilla – Németh Balázs (2004): A
magyar felnőttoktatás története a XX. század
közepéig, Pécs, TTK FEEFI, 97-106. p.
Endrefi Istvánné (Utolsó módosítás: 2010.08.27):
Gondolatok a magyarországi analfabetizmus
történetéből, MaÍrt, URL:
http://www.mairt.hu/cikkgond.htm Utolsó
letöltés: 2010.09.20.
Gyulay Béla (1891): A felnőttek oktatása és a
Budapesti Népoktatási kör története (reprint)
Budapest
Novák József (1986): A magyar népművelés
története I. 1772-1919, Budapest, ELTE BTK, 7990. p.
Felhasznált irodalom
Pesti Népoktatási Kör (1871): A „Pesti
Népoktatási Kör” alapszabályai, Pest
Pesti Népoktatási Kör (1916): Kivonatos jelentés
az Országos Népoktatási Kör negyvenhat
esztendős tevékenységéről 1870-1916,
Budapest, Róvó, 7 p.
Tar Károly (1978): A magyar népművelés
története, Budapest, KLTE
Bölcsészettudományi Kar, 257 p.

similar documents