kt06 - Atw

Report
Környezettechnika
6. témacsoport
Tankönyv I.
13. K
http://tp1957.atw.hu/kt06.ppt
2.3 fejezet 167-179. o.
1.12 A biológiai tisztítás alapjai
13. H
Tartalom
A gyakorlati alkalmazás – elvek
Az ivóvíztisztítás technológiája
– felszín alatti vizek
– felszíni vizek
A biológiai tisztítás alapjai
Az ipari víz előállítása
2
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája
Alapelvek: fizikai (mechanikai), kémiai, biológiai rácsszűrés,
szitaszűrés,
– Darabos – szemcsés szennyezés –
homokfogás,
mechanikai tisztítás:
ülepítés
– Zavaró anyagok eltávolítása
= Zavarosság (kolloidok): derítés (fémsók vagy szűrés
vagy polielektrolit)
= Gázok: metán (kilevegőztetés), szén-dioxid
= Oldott ionok: nitrát (ioncsere és denitrifikálás
kombinálva), vas (oxidáció levegővel), mangán
(oxidáció ózonnal), arzén (vasvegyület + oltott
mész + oxidálószer)
= Szerves anyagok: aktívszenes adszorpció
– Mikroorganizmusok elpusztítása: fertőtlenítés
Felszíni víz és
felszín alatti: mélységi víz, karsztvíz, parti szűrésű víz
esetén a kezelés eltérő lehet.
3
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája
Felszíni víz esetén
– Mechanikai tisztítás: rácsszűrés, szitaszűrés,
homokfogás, ülepítés vagy szűrés
– Zavaró anyagok eltávolítása
= Zavarosság (kolloidok): derítés (fémsók vagy
polielektrolit)
= Oldott ionok: nitrát (ioncsere és denitrifikálás
kombinálva)
– Mikroorganizmusok elpusztítása: fertőtlenítés
Mélységi víz
– Zavaró oldott anyagok eltávolítása
= Gázok: metán (kilevegőztetés), szén-dioxid
= Oldott ionok: arzén (vasvegyület + oltott mész +
oxidálószer)
– Mikroorganizmusok elpusztítása: fertőtlenítés
4
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája
Karsztvíz
– Zavaró oldott anyagok eltávolítása
= Gázok: szén-dioxid
= Oldott ionok: esetleg nitrát (ld. előbb)
– Mikroorganizmusok elpusztítása: fertőtlenítés
Parti szűrésű víz
– Zavaró oldott anyagok eltávolítása
= Oldott ionok: vas (oxidáció levegővel), mangán
(oxidáció ózonnal), nitrát (ld. előbb)
= Szerves anyagok: aktívszenes adszorpció
– Mikroorganizmusok elpusztítása: fertőtlenítés
5
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája
Felszíni víz
Mélységi víz
Karsztvíz
Parti szűrésű víz
rácsszűrés
szitaszűrés
homokfogás
derítés
ülepítés
vagy szűrés
nitrát (ioncsere és
denitrifikálás
kombinálva)
gázok: metán
szén-dioxid
(kilevegőztetés vagy oltott mész)
vas (oxidáció levegővel), mangán (oxidáció ózonnal)
arzén (vasvegyület
+ oltott mész
+ oxidálószer)
szűrés
szűrés
nitrát (ld. előbb)
FERTŐTLENÍTÉS
(megelőzésként is)
szűrés, aktívszén
nitrát (ld. előbb)
6
2.3.1 Az ivóvíztisztítás (és…) technológiája
2 havonta
leolvasás
6 évente
vízmérőhitelesítés
7
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája
8
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája
Mika László Tamás: aviz.pdf (internet)
9
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája
Fe-só
1
2
A
3
4
Cl2
Cl2
5
6
7
8
9
10
iszap
1.
felszíni víz
6. fertőtlenítő
2.
rács
7. aktívszenes adszorber
3.
levegőztető
8. víztározó medence
4.
derítő
9. fertőtlenítő
5.
szűrő
10. fogyasztó
A rácsszemét
10
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája
2
3
levegő
1
Cl2
Cl2
A B, C, D
4
5
6
7
8
9
iszap
1. mélységi víz
6. aktívszenes adszorber
2. levegőztető
7. víztározó medence
3. arzénmentesítő
8. fertőtlenítő
4. szűrő
9. fogyasztó
5. fertőtlenítő
A metán
B, C, D vegyszerek
11
2.3.1.1 Vas- és mangán eltávolítás
Alapelv: kémiai
Egyes parti szűrésű vizek (pl. Csepel) esetén lehet rá
szükség.
Emlékeztető: a vas és a mangán ugyan szükséges, nem mérgező elem
a szigorú határérték oka, hogy a vezetékben kiválások történhetnek,
baktériumok szaporodhatnak el a vas- és mangánionok hatására. A
csapvíz a vas és mangán kiválások miatt zavaros barnás színű lehet,
ami nem ártalmas, de nem is gusztusos. (Ülepítés után igyuk –
Vízművek ajánlása).
A vas oxidáció levegővel, az oldott oxigén a vas(II)-ionokat
vas(III)-hidroxiddá alakítja:
4 Fe2+ + O2 + 8 OH- → 4 Fe(OH)3
Megoldások: „kaszkádok” vagy zárt vastalanító.
A mangán (oxidáció ózonnal):
Mn2+ + 2 OH- + O3 → MnO(OH)2 + O2
A keletkező csapadék miatt mindkettőt szűrni kell (lehet
együtt).
12
2.3.1.1 Vas- és mangán eltávolítás
Víztisztítás – a csepeli víz fő szennyező anyagai
Fővárosi Vízművek Rt.: Csepeli Vízkezelőmű 1994-1996
13
A márciusi környezettechnika órák
2012. 02. 29.
2012. 03. 01.
2012. 03. 07.
2012. 03. 08.
2012. 03. 14.
2012. 03. 21.
13. C
Sz
Cs
Sz
Cs
Sz
Sz
5. témazáró dolgozat
Ivóvíz tisztítás: általános technológiák
Ivóvíz tisztítás: spec. techn.: Fe, Mn, As, NO3
Ivóvíz tisztítás: fertőtlenítési technológiák
A biológiai tisztítás alapjai
Ipari víz
Ellenőrző kérdések kiadása (internet)
2012. 03. 22. Cs Számolási feladatok
2012. 03. 28. Sz 6. témazáró dolgozat
2012. 04. 01. Cs Új tananyag
14
2.3.1.1 Vas- és mangán eltávolítás
Víztisztítás – vastalanítás, mangántalanítás (Csepel)
Kaszkádok (4 db) a
vastalanításhoz
(Csepel)
a mangántalanításhoz
használt ózon előállítása
(Csepel)
Fővárosi Vízművek Rt.: Csepeli Vízkezelőmű 1994-1996
15
2.3.1.1 Vas- és mangán eltávolítás
Víztisztítás – zárt vastalanító
Fővárosi Vízművek Rt.: Csepeli Vízkezelőmű 1994-1996
16
2.3.1.1 Vas- és mangán eltávolítás
Vas-eltávolítás – számolási feladat
A vas oxidáció levegővel, az oldott oxigén a vas(II)-ionokat
vas(III)-hidroxiddá alakítja:
4 Fe2+ + O2 + 8 OH- → 4 Fe(OH)3
56 g/mol 32 g/mol
A kaszkádokon a víz telítődik levegővel, oldott O2 tartalma
12 mg/dm3 lesz. A víz eredeti Fe2+ tartalma 0,18 mg/dm3, a
kezelés eredményeként 0,01 mg/dm3-re csökken.
a) A beoldódott O2 hány %-a hasznosult?
b) Az oxidációhoz hányszoros feleslegben volt jelen az O2?
c) Hány kg a napi kiszűrt csapadék, ha 100000 m3/nap a
víztermelés és a mangánnal együtt a nedves csapadék
az egyenlet alapján számított mennyiség nyolcszorosa?
17
2.3.1.1 Vas- és mangán eltávolítás
Vas-eltávolítás – számolási feladat
4 Fe2+ + O2 + 8 OH- → 4 Fe(OH)3
56 g/mol 32 g/mol
a) A beoldódott O2 mennyisége:
12 mg/dm3
A vas tartalom csökkenése:
0,17 mg/dm3
A szükséges O2 mennyisége:
4*56 g Fe2+-hoz kell 32 g O2
0,17 mg/dm3-hez x mg/dm3
x = 0,0243 mg/dm3
A beoldódott O2 hány %-a hasznosult? 0,20 %
b) Az oxidációhoz hányszoros feleslegben volt jelen az O2?
494
18
2.3.1.1 Vas- és mangán eltávolítás
Vas-eltávolítás – számolási feladat
4 Fe2+ + O2 + 8 OH- → 4 Fe(OH)3
56 g/mol
107 g/mol
c) Hány kg a napi kiszűrt csapadék, ha 100000 m3/nap a
víztermelés és a mangánnal együtt a nedves csapadék
az egyenlet alapján számított mennyiség nyolcszorosa?
56 g Fe2+-ból lesz 107 g Fe(OH)3
0,17 mg/dm3-ből lesz x mg/dm3
x = 0,325 mg/dm3
100000000 dm3*0,325 mg/dm3 = 32500000 mg =
= 32500 g = 32,5 kg
Ennek a nyolcszorosa: 260 kg
19
2.3.1.2 Arzén eltávolítás
Víztisztítás
– arzéntelenítés – nagyon sok embert érint (ld. térkép, táblázat),
– nitrátmentesítés
Alapelv: kémiai – fizikai, illetve kémiai – biológiai
Arzén – kezelés vasvegyület + oltott mész + oxidálószer
Folyamatok:
Fe2+ → Fe3+ oxidáció pl. KMnO4-tal
Fe3+ + 3 OH– → Fe(OH)3
A vas(III)-hidroxid megköti az arzént.
A csapadékot ülepítik vagy szűrik, az anyag As tartalma
miatt veszélyes hulladék!
20
2.3.1.2 Arzén eltávolítás
Víztisztítás
– arzéntelenítés – nagyon sok embert érint (ld. térkép, táblázat),
kémiai – fizikai elv (adszorpció)
Schremmer István fizika-kéma szakos tanár
találmánya (engedélyezés alatt)
Az arzénmentesítő szorbens előállításához búzakorpára és
vashulladékra van szükség. Nedvszívó anyagán átfolyik az
arzénnel szennyezett víz, eközben az oxidált vas megköti
az arzénvegyületeket.
A folyamatok hasonlóak, mint az előző eljárásnál:
Fe → Fe3+ oxidáció a levegő O2-jével
Fe3+ + 3 OH– → Fe(OH)3
A vas(III)-hidroxid megköti az arzént. A csapadék helyben
marad, az anyag As tartalma miatt veszélyes hulladék!
21
Forrás: http://vizminoseg.hu/cikk/143/arzenmentes-viz-gazdasagosan-okomodszerrel.html
2.3.1.2 Arzén eltávolítás
Magyarországi vezetékes vizek arzéntartalma (ÁNTSz 1998-2000)
Fővárosi Vízművek – Legjobb a vízben
22
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája
Országos ivóvíz minőségi helyzetkép (ÁNTSz 1998-2000)
Vízszennyezők
Települések
száma
379
Érintett
lakosságszám
1 252 618
Jodid-ion
30
142 172
Vas-ion
551
1 168 996
Mangán-ion
326
719 335
Ammónium-ion
217
673 507
Kémiai
szennyezők
Bakteriológiai
szennyeződés
1 699
4 301 173
237
254 088
Arzén (10..30µg/l)
Fővárosi Vízművek – Legjobb a vízben
23
2.3.1.3 Nitrát-ion eltávolítás
Víztisztítás
– arzéntelenítés – nagyon sok embert érint (ld. térkép, táblázat),
– nitrátmentesítés
Alapelv: kémiai, illetve kémiai – biológiai
Nitrát – két lehetőség:
– ioncserével kloridra vagy hidrogén-karbonátra cserélik
vagy
– denitrifikálás.
Kombináció:
Regenerálás nátrium-klorid vagy nátrium-hidrogén-karbonát
oldattal. A kapott nagyobb nitráttartalmú oldatot denitrifikáló
baktériumok segítségével alakítják elemi nitrogénné.
Ilyen módon az ivóvíz nem érintkezik a denitrifikáló
baktériumokkal és a metanollal, csak a steril ioncserélővel.
24
2.3.1.3 Nitrát-ion eltávolítás
Denitrifikáló medence – ivóvízhez nem ajánlatos
nitrogéngáz
nyersvíz
(nitrátos)
metanol
denitrifikáló
baktériumok
ivóvíz (?)
(nitrátmentes)
25
2.3.1.3 Nitrát-ion eltávolítás
Ioncserélő – Mi legyen a regeneráló oldattal (nitrát)?
regeneráló
(nitrátos)
oldat ( NO 3 )
anioncserélő
oszlop
nyersvíz
ivóvíz
regeneráló
(nitrátmentes)
oldat (Cl–)
26
2.3.1.3 Nitrát-ion eltávolítás
Megoldás: ioncserélő – denitrifikáló kombinációja
(nitrátos)
oldat (NO 3 )
anioncserélő
oszlop
nyersvíz
regeneráló
nitrogéngáz
metanol denitrifikáló
baktériumok
szennyvíz
(nitrátmentes)
ivóvíz
regeneráló
(nitrátmentes)
oldat (Cl–)
27
2.3.1.4 Fertőtlenítés
Célja: fertőző (patogén) mikroorganizmusok elpusztítása
Elvek:
fizikai (hő, UV-sugárzás, szűrés),
kémiai (vegyszer, általában oxidálószer)
Oxidálószerek: klóralapú vagy ózon.
Klóralapúak
Aktív klórtartalmúak
Klórgáz
Működésük alapja a hipokloritból
keletkező atomos oxigén:
Hypo
OCl– → Cl– + O
Klórmész
Klór-dioxidos – csak helyi/közeli felhasználásra!
Ózon – csak helyi felhasználásra!
Klórgázos eljárás – nagy méretek esetén: biztonság,
automatizálás, olcsóság.
28
2.3.1.4 Fertőtlenítés
Fertőtlenítés UV-sugárzással
A Fővárosi Vízművek területén 2008 előtt négy helyen
működött UV-fertőtlenítési technológia.
2008-ban a Káposztásmegyeri I. és II. gépházba
egyenként 5000 m3/h ivóvíz fertőtlenítésére alkalmas UVberendezést telepítettek, ezt egészíti ki 2009-ben a
Káposztásmegyeri IV. gépházban megépült, 15000 m3/h
(3x5000 m3/h) ivóvíz fertőtlenítését lehetővé tevő UVkészülék.
Az 5000 m3/h teljesítményű, az orosz „LIT” Tudományos és
Termelő Egyesület által gyártott UV fertőtlenítő berendezés
120 db kisnyomású UV lámpa segítségével 254 nm
hullámhosszon 600 J/m2 dózisú fénysugárral működik.
29
2.3.1.4 Fertőtlenítés
UV vízfertőtlenítő
a káposztásmegyeri
víztisztítóban
(2008-2009-es felújítás)
Az UV fénycsövek a
berendezés belsejében, a
vízben vannak elhelyezve.
30
2.3.1.4 Fertőtlenítés
Fertőtlenítés szűréssel
Előny:
egyszerű, könnyen kezelhető, jól automatizálható;
nincs vegyszermaradék a vízben;
kiterjedt, egyéb ipari alkalmazás miatt jó technikai háttér.
Hátrány:
csak helyi hatása van, hálózati tartós hatása nincs;
drága (beruházás, üzemeltetés);
alapvetően nem fertőtlenítő eljárás, nem az ivóvíz a fő
alkalmazási terület (RO);
ionerősséget is csökkent, visszasózás szükséges (RO).
31
2.3.1.4 Fertőtlenítés
Fertőtlenítés szűréssel
Forrás: http://www.innomax.hu/szures_osszeh_650_344.jpg
32
2.3.1.4 Fertőtlenítés
Fertőtlenítés klór-dioxiddal
Ivóvíz: az EPA (Environmental Protection Agency) által
jóváhagyott CIO2 használható az ivóvíz előkezelésére, és
végső fertőtlenítésére is. A CIO2 nem képez THM-et
(trihalo-metánt)!
Hűtőtornyok és láncok: A CIO2 pusztítja az algát, a planktonbaktériumokat, a biofilmet, gátolja a vízkövesedést a hőcserélők és segédberendezések maximális biztonsága és
teljesítménye érdekében.
Hulladékkezelés és szagtalanítás: a CIO2 biztonságosan oxidálja a
fenolt, cianidokat, aldehideket, aminokat és merkaptánt, csökkenti a
kén összetevőket és egyes növényvédő szereket mind a
vízkezelésben és tisztítóberendezésekben.
Fő előnyei: biofilmek eltávolítása;
visszamaradt víz-fertőtlenítő tulajdonság.
33
2.3.1.4 Fertőtlenítés
Fertőtlenítés ózonnal
Előny:
 nem képez trihalo-metánokat és más halogénezett
származékokat,
 egyéb oxidálható kémiai szennyezőket is eltávolít.
Hátrány:
 növeli a víz másodlagos szennyeződésre való hajlamát
(keletkező kismolekulájú szerves molekulák miatt);
 bromát és jodát képződés (jód maszkírozás, pajzsmirigy
probléma);
 csak helyi hatása van, hálózati hatás nincs (nem ionos,
rosszul hidratálódik), önállóan nem alkalmazható.
34
2.3.1.4 Fertőtlenítés
Fertőtlenítő anyagok összehasonlítása
35
2.3.1.4 Fertőtlenítés – szám. fel.
Egy kis város vizét nátrium-hipoklorit oldattal fertőtlenítik. A
napi ivóvíz termelés Q = 600 m3/nap. A fertőtlenítéshez
szükséges klórmennyiség 11 mg/dm3, ezen felül 1 mg/dm3-nek
kell maradnia a vízben. Az oldat aktív klórtartalma 80 g/dm3.
a) Hány g Cl2 kell(ene) 1 m3 vízhez?
11+1 = 12 mg/dm3 →
12 g/m3
b) Hány dm3 oldat kell 1 m3 vízhez?
1 dm3-ben van 80 g Cl2
x dm3-ben van 12 g Cl2
0,15 dm3
c) Hány dm3 oldat fogy naponta?
90 dm3
540 db
d) Hány 5 ℓ-es kannával kell venni havonta?
e) Mennyibe kerül 100 ℓ víz fertőtlenítéséhez a vegyszer, ha
az 1 ℓ-es hypo 58 Ft/ℓ, az 5 ℓ-es 676 Ft/kanna?
0,87 Ft/100 ℓ
2,03 Ft/100 ℓ
36
2.3.1.4 Fertőtlenítés – szám. fel.
Egy kis település vizét klórmész oldattal fertőtlenítik. A napi
ivóvíz termelés Q = 50 m3/nap. A fertőtlenítéshez szükséges
mennyiség 13,5 mg/dm3, ezen felül 0,5 mg/dm3-nek kell
maradnia a vízben. A klórmész aktív klórtartalma 28 w%.
a) Hány g Cl2 kell(ene) 1 m3 vízhez?
13,5 + 0,5 = 14 mg/dm3 →
14 g/m3
b) Hány g klórmész kell 1 m3 vízhez?
100 g-ban van 28 g Cl2
x g-ban van 14 g Cl2
50 g
c) Hány kg klórmész fogy naponta?
2,5 kg
d) Hány 0,5 kg-os csomagot kell venni havonta? 150 db
e) Mennyibe kerül 100 ℓ víz fertőtlenítéséhez a vegyszer, ha
a 0,5 kg-os klórmész 242 Ft/0,5 kg?
2,42 Ft/100 ℓ
37
2.3.1.5 Aktívszenes adszorpció
Aktív szénnel eltávolítható nem kívánatos komponensek:
 szag és szín anyagok,
 oldószerek,
 növényvédő szerek (peszticidek);
 trihalometán, klór-aminok és más fertőtlenítési melléktermékek;
 fertőtlenítőszer felesleg (klór, ózon, ClO2, NaOCl);
 egyéb szervetlen anyagok egy része (Hg, Cr, As stb.)
Az aktív szén nagy fajlagos felületű (300-2000 m2/g)
Az aktív szén alapanyagai:
• bitumenes kőszén, tőzeg, fa
• csont, csonthéjas termések héja (kókuszdió, dió, stb.)
38
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája – Csepel
Névleges teljesítmény: 150000 m3/nap, minimális terhelés
37000 m3/nap.
1. A nyersvíz fogadó medencékből nyersvíz szivattyúk
emelik a vizet a kaszkádos levegőztető szintjére,
2. A kaszkádos levegőztetőben a vas, utána a zárt ózonos
kezelőben a mangán oxidálódik; az ózon fertőtlenít is. A
vízben oldódó levegő az ammónium biológiai eltávolításához is feltételt teremt.
3. A kicsapódott vas- és mangánvegyületeket kvarchomok
töltetű gyorsszűrőkön szűrik, ezeken történik az ammónium oxidációja is a spontán megtelepedő mikroorganizmusok révén.
Fővárosi Vízművek Rt.: Csepeli Vízkezelőmű 1994-1996
39
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája – Csepel
4. Az aktívszén töltetű szűrőn a kellemetlen szagot vagy ízt
adó szerves mikroszennyezők kötődnek meg.
5. Végül a nagy kiterjedésű vízhálózat miatt (klóros)
utófertőtlenítést alkalmaznak.
A szűrőket a szűréssel ellentétes irányú öblítéssel tisztítják,
a kapott zagyvizet a technológia elejére visszaforgatják,
a kiszűrt iszapot lerakóra viszik.
Nézzük meg ennek a technológiának a vázlatát!
Fővárosi Vízművek Rt.: Csepeli Vízkezelőmű 1994-1996
40
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája – Csepel
1. nyersvíz medence 2x380 m3
2. nyersvíz szivattyúk (4+1)x1650 m3/h
3. levegőztető kaszkád 4x4,45x3 m bukóél
4. ózonos kezelés (1+1)x7,5 kg O3/h
5. pelyhesítő
6. gyorsszűrők 10x102 m2, 6,5 m/h
7. aktívszén szűrők 9x56,6 m2, 9,3 min
8. öblítővíz medence 1200 m3
9. tisztavíz medence 2x5000 m3
Fővárosi Vízművek Rt.: Csepeli Vízkezelőmű 1994-1996
41
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája – Csepel
1. nyersvíz medence 2x380 m3
2. nyersvíz szivattyúk (4+1)x1650 m3/h
3. levegőztető kaszkád 4x4,45x3 m bukóél
4. ózonos kezelés (1+1)x7,5 kg O3/h
5. pelyhesítő
6. gyorsszűrők 10x102 m2, 6,5 m/h
(6x17 m)
42
Fővárosi Vízművek Rt.: Csepeli Vízkezelőmű 1994-1996
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája – Csepel
7. aktívszén szűrők 9x56,6 m2, t = 9,3 min
8. öblítővíz medence 1200 m3, utána klórozás
9. tisztavíz medence 2x5000 m3
Fővárosi Vízművek Rt.: Csepeli Vízkezelőmű 1994-1996
43
?
Cl2
levegő
?
?
?
?
?
?
tisztavíz medencék
Készítsünk egyszerűsített
vázlatot a technológiáról!
pelyhesítő
?
parti szűrésű kút
?
öblítővíz medence
?
ózonos kezelés
?
nyersvíz medencék
?
levegőztető kaszkádok
gyorsszűrők
fogyasztók
aktívszenes szűrők
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája – Csepel
iszap
O3
?
?
44
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája – Csepel
Csepeli víztisztító mű, átlagos vízhozam Q = 96000 m3/nap.
4000 m3/óra
a) Mennyi az óránkénti víztermelés?
b) Hány perc az átfolyási idő a nyersvíz medencéken
(2x380 m3 párhuzamosan)
11,4 perc
c) Hány nyersvíz szivattyúnak kell üzemelnie?
3-nak
(4+1)x1650 m3/h
d) Hány m3/(m·s) a levegőztető kaszkádok
bukóél-terhelése? (3x4,45x3 m)
0,0832 m3/(m·s)
e) Hány m3/(m2·h) a gyorsszűrők (102 m2/db) felületi
terhelése, ha csak 6 db működik egyszerre? 6,53 m3/(m2·h)
f) Hány m3/(m2·h) az aktívszén-szűrők (56,6 m2/db) felületi
terhelése, ha csak 6 db működik egyszerre? 11,8 m3/(m2·h)
g) Mennyi időre elég a tisztavíz medence
2,5 órára 45
(2x5000 m3) tartalma?
2.3.1 Az ivóvíztisztítás technológiája – Csepel
Iszapkezeléssel majd a szennyvíztisztításnál foglalkozunk.
Fővárosi Vízművek Rt.: Csepeli Vízkezelőmű 1994-1996
46
1.12 A biológiai tisztítás alapjai
Miért biológiai tisztítást válasszunk?
Kémiai
Előnyök
Biológiai
Hátrányok
– gyors folyamatok,
– gyors beüzemelés,
– jól szabályozható,
– nincs fertőzésveszély.
– lassúbb folyamatok,
– lassúbb beüzemelés,
– nehezebb szabályozás,
– fertőzésveszély lehetősége,
– utána ülepítés, iszapkezelés kell.
Hátrányok
– korrózióveszély,
– vegyszermaradékok,
– bomlástermékek,
– utána szükséges műv.
Előnyök
– nincs korrózióveszély,
– nincs vegyszermaradék,
– nincs veszélyes bomlástermék
47
1.12 A biológiai tisztítás alapjai
A biológiai tisztítás fermentációs eljárás.
Fermentáció = erjesztés (pl. alkoholos, ecetsavas, stb.),
bontás
– enzimekkel (E) vagy
– az enzimeket tartalmazó mikroorganizmusok segítségével.
A fermentációs folyamat:
E + szubsztrát → E + termék
Az enzim (biokatalizátor) nem fogy!
Mikroorganizmusok: baktériumok, gombák, algák, egysejtű
állatok.
A mikroorganizmus lebontókra tápláléklánc épül, nagyobb
élőlények ezekkel táplálkoz(hat)nak.
48
1.12 A biológiai tisztítás alapjai
A mikroorganizmusok anyagcsere típusai
– autotróf
= fotoautotróf
= kemoautotróf
– heterotróf
= obligát aerob
= obligát anaerob
= fakultatív aerob
Folyamatok:
– szerves anyag lebontása: aerob (szén-dioxiddá) vagy
anaerob (szén-dioxid + metánná) energia-termelés;
– szerves anyag beépítése
49
1.12 A biológiai tisztítás alapjai
Energianyerés
– Aerob: oxigénnel szén-dioxiddá alakítja a szerves
anyagot.
– Anaerob: a szerves anyagot oxigén nélkül alakítja széndioxiddá és metánná (biogáz) Így kevesebb energia
keletkezik.
– Különleges formák
= Nitrifikáció: ammónia oxidációja nitritté, majd nitráttá,
oxigén (levegő) felhasználásával.
= Denitrifikáció: nitrát redukciója nitriten keresztül elemi
nitrogénné, miközben a nitrátból kivont oxigénnel az
energiát adó szerves anyag oxidálódik szén-dioxiddá
(ez lehet a víz szerves anyaga vagy a hozzáadott
metanol).
= Kén-, vas-, mangánbaktériumok:
50
1.12 A biológiai tisztítás alapjai
A lebontást befolyásoló tényezők
– Élettelen tényezők:
= a tápanyag mennyisége/koncentrációja,
= a tápanyag minősége, bonthatósága
= levegő, oxigén (ha kell)
= kémhatás, pH,
= a hőmérséklet,
= a víz (a nem „vizes” technológiák esetén),
= szervetlen tápanyagok (N, P, K, S, Ca, Mg, stb.)
= mérgező anyagok (ne legyenek)
– Biológiai tényezők:
= mutáció,
= szelekció,
= adaptáció.
51
1.12 A biológiai tisztítás alapjai
Aerob vagy anaerob?
Előnyök
Anaerob
Hátrányok
– gyors folyamatok,
– csaknem szagtalan,
– kicsi a fertőzésveszély,
– egyszerű iszapkezelés.
– lassú folyamatok,
– szaga van,
– fertőzésveszély lehetősége,
– körülményes iszapkezelés.
Hátrányok
Előnyök
– kisebb terhelhetőség,
– nincs biogáz.
– nagy terhelhetőség,
– biogáz.
Aerob
52
1.12 A biológiai tisztítás alapjai
Alkalmazási területek
Víz
Ivóvíz
– nitrifikálás (NH3 → NO 3 ),
– denitrifikálás (NO 3 → N2).
Szennyvíz
– szerves anyag lebontás,
– nitrifikálás
– denitrifikálás
– foszfátmentesítés.
Levegő
– biológiai szűrés,
– biológiai mosás,
Hulladék
– komposztálás,
– biogáz gyártás.
Talaj
– helyszíni tisztítás.
53
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
A települések vízellátó rendszerei
– vízbeszerzési objektumokból,
– a település mennyiségi és nyomásigényét kielégítő
szivattyútelepekből,
– közcsőhálózatból és
– tárolókból állnak.
A tárolók, amelyek lehetnek
– medencék vagy
– víztornyok,
a termelés és a fogyasztás közötti időbeli különbségeket
hidalják át.
Fővárosi Vízművek (Károlyi András – Tolnai Béla): Víz – rajz – 140 éve a főváros szolgálatában (internet)
54
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
A fővárosban 2004-ben több mint
– 92 aknakút,
– 680 csőkút,
– 41 csápos kút,
– 29 mélyfúrású kút és
– 1364 fm. galéria adta,
– és több mint 3300 km vezeték vitte a fogyasztókhoz
– a 39 víztároló és 13 víztorony vizét.
A következőkben
– a közcsőhálózatról,
– a tározókról és
– a víztornyokról lesz szó.
Fővárosi Vízművek (Károlyi András – Tolnai Béla): Víz – rajz – 140 éve a főváros szolgálatában (internet)
55
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
Vízellátás kezdetben (aqueductus) – római kori vízvezeték maradványai Aquincumban
Fővárosi Vízművek (Károlyi András – Tolnai Béla): Víz – rajz – 140 éve a főváros szolgálatában (internet)
56
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
A Fővárosi Vízművek fejlődése
Fővárosi Vízművek (Károlyi András – Tolnai Béla): Víz – rajz – 140 éve a főváros szolgálatában (internet)
57
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
A vízfelhasználás és az ár összefüggése
58
Fővárosi Vízművek (Károlyi András – Tolnai Béla): Víz – rajz – 140 éve a főváros szolgálatában (internet)
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
A vízellátó közcsőhálózat
1.
2.
3.
1. sugaras
2. hurkolt
3. körvezetékes
A kialakítás szempontjai:
– Szolgáltatási biztonság
– Csapolási nyomás
– Igény szerinti kapacitás
– Optimális fenntartási és beruházási költség
Megvalósítás:
– Hegyes területeken több nyomású övezetek (pl. Budapest) 40-60 m-es
magasságkülönbséghez önálló nyomású övezet tartozik.
– Sugaras, Hurkolt és Körvezetékes megvalósítás.
– Korszerű anyag és gyártástechnológia.
– Víztornyok számának csökkentése, folyamatosan szabályozható
szivattyúkkal.
59
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
A Fővárosi Vízművek Rt. által alkalmazott vízcsövek
A Társaság - története során - a fővárosi vízvezeték-hálózatot az alábbi
felsorolásban szereplő csövekkel építette ki:
Öntöttvas (ÖV): hagyományos öntési technológiával készült
lemezgrafitos öntvény
Gömbgrafitos öntöttvas (GÖV): magnézium hozzáadásával gömbbé
alakított grafittal készült bevonatos öntvénycső
Eternit (AC): cementhabarcsos
hengerelt csőkészítési technológiával készített cső
KPE: kemény polietilén cső
PVC (polivinil-klorid): műanyag cső
Sentab (SB): feszített vasbeton cső
Hobas: üvegszálas cső
Acélcső (A): hidakon használják
Ma már hálózatbővítésnél csak a legkorszerűbb anyagokat,
60
gömbgrafitos öntöttvasat (GÖV) és KPE-t használják.
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
A Gellérthegyi víztározó – bejárat
Az 1904-ben
épített, majd
1974-80 között mai méretére bővített gellérthegyi víztározó a legkülönlegesebb.
Sánc utcai
medencék
2*40000 m3
61
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
A Gellérthegyi víztározó – betekintés
Ablakon át
nézhetünk
be a medencékbe.
62
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
A Gellérthegyi víztározó – medencék
A zongora
alakú medencék
8 m-nél is
mélyebbek.
63
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
Víztornyok a fővárosban – I-IV. kerület
I. Bécsikapu tér
I. Hess András tér
III. Hajógyári sziget
III. Nagyszombat u.
III. Bogdáni út
III. Fényes Adolf u.
III. Gázgyár u.
IV. Árpád út
IV. Istvántelek
IV. József Attila u.
64
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
Víztornyok a fővárosban – IV-VIII. kerület
IV. Klauzál u.
IV. Váci út
IV. Megyeri út
IV. Váci út
IV. Megyeri út
IV. Váci út
IV. Váci út
IV. Zsilip u.
IV. Váci út
VIII. Csokonai u.
65
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
Víztornyok a fővárosban – VIII-IX. kerület
VIII. Diószeghy út 8. VIII. Golgota út
IX. Ferencvárosi pu.
IX. Ferencvárosi pu.
VIII. Kerepesi út VIII. Vajda Péter u. VIII. Kőbányai út
IX. Gyáli út
IX. Gyáli út MÁV telep
IX. Illatos út
66
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
Víztornyok a fővárosban – IX-X. kerület
IX. Ipar u.
IX. Soroksári út
IX. Közvágóhíd IX. Mária Valéria telep IX. Sertésközvágóhíd
IX. Soroksári út
X. BNV
X. Fehér út
IX. Soroksári út
X. Gergely u.
67
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
Víztornyok a fővárosban – X-XI. kerület
X. Gergely u.
X. Gyömrői út
X. Gyömrői út
X. Gyömrői út
X. Kőbányai út
X. Kőbányai út
X. Maglódi út
X. Népliget
X. Ihász u.
XI. Budafoki út
68
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
Víztornyok a fővárosban – XI-XIII. kerület
XI. Bertalan Lajos u. XI. Budai hengermalom
XIII. Margitsziget
XIII. Margitsziget
XII. Déli pu.
XII. Eötvös út
XIII. Fivér u.
XIII. Margitsziget
XIII. Tatai út
XIII. Váci út
69
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
Víztornyok a fővárosban – XIV-XVIII. kerület
XIV. Állatkerti út XIV. Récsei garázs XIV. Stefánia út
XVI. Mészáros József u. XVI. Újszász u.
XVII. Kép utca
XV. Újpalota
XVII. Köztemetői Gőzmozdonyú Vasút végállomása
XVI. Margit u.
XVIII. Fáy utca
70
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
Víztornyok a fővárosban – XVIII-XXI. kerület
XVIII. Gyömrői út
XVIII. Hengersor u.
XIX. Víztorony u.
XXI. Csepel
XVIII. Lakatos utca XVIII. volt állami lakótelep XIX. Hofherr A. u.
XXI. Csepel
XXI. Csepel
XXI. Gyepsor u.
71
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
Víztornyok a fővárosban – XXI-XXIII. kerület
XXI. Kossuth L. u. XXI. Petróleum u.
XXII. Háros u.
XXII. Háros u.
XXII. Ártér u.
XXII. Dűlő u.
XXII. Szabadkai út – Kamaraerdei út XXII. Nagytétény
XXII. Harangozó u.
72
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
Víztornyok a fővárosban –XXIII. kerület
XXIII. Helsinki út XXIII. Péteri major XXIII. Helsinki út
A víztornyok építése a XIXXX. század fordulóján kezdődött. A víztornyok egy
része ma már nincs meg, lebontották, vagy nincs
használatban, esetleg lépcsőházként, raktár-ként vagy
kilátóként szolgál, háznak
vagy kéménynek álcázza
magát.
A képek az internet www.viztorony.hu lapjáról származnak,
onnan továbbiakat és ezek nagyobb méretű változatait,
vidéki víztornyok képeit is ki lehet keresni.
Köszönet a gyűjtő munkáért Lánczi
András úrnak.
73
2.3.1.2 Az ivóvízellátás technológiája
Zenélőkút (Margitsziget)
A Zenélőkút 1936-ban épült. Eredetijét Bodor Péter székely ezermester
építette Marosvásárhelyen 1820-ban,
1954-ben Pfannl Egon építész restaurálta (fent és lent az eredeti kút képeslapokról
74
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
Az ipari víz főbb használatai:
– oldószer, reagens
– mosó/öblítővíz
– hűtővíz, kazánvíz
A hűtővízzel szembeni követelmények:
– ne tartalmazzon agresszív
anyagokat,
– lehetőleg kicsi legyen a változó keménysége, ne
rakódjon le vízkő a hűtendő felületen,
– ne tartalmazzon lebegő anyagokat, amelyek a
hűtőfelületen lerakódhatnak, dugulást idézhetnek elő,
– megfelelően hideg legyen, nagyobb termikus hajtóerő
(a hőcsere a hőátadó felülettel és a hőmérséklet
különbséggel arányos).
Mika László Tamás: aviz.pdf (internet)
75
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
Ipari víz készítése – kazánvíz
Kazánvízzel (tápvíz) szembeni követelmények:
– A minőségi követelmény függ a kazán jellegétől
(nagynyomású csöves, vagy kisnyomású egyszerűbb
szerkezetek).
– Ne okozzon habzást, amely különösen gyakori jelenség
nagy sókoncentráció (felületaktív anyagok, lúgosság)
esetén.
– Ne legyen korrozív; szabad szénsav, oldott oxigén, Mgsók.
– A tápvízből ne képződjön kazánkő, a kazánkőnek
rendkívül rossz a hővezetési tényezője, túlmelegedést
idézhet elő, sőt kazánrobbanás is bekövetkezhet.
Mika László Tamás: aviz.pdf (internet)
76
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
gőzös
vizes
Kazántápvíz igények
Kazán fajtája
lágyítási
igény
lágyítási
mód
gáztalanítási
igény
melegvizes
nincs
nincs
nincs
forróvizes
karbonátos
meszes elő
nincs
kisnyomású
teljes lágyítás trisós
nem fontos
középnyomású finom lágyítás ioncsere
kell
nagynyomású
teljes
teljes ioncsere 3 lépéses
ioncsere
77
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
Ipari víz készítése
Két fő feladat (a „szokásos” dolgokon kívül):
– vízlágyítás,
– gázmentesítés
A vízlágyítás évszámokban:
1920 előtt – szódás vízlágyítás.
1920-as évek – foszfátos lágyítás.
1950-60-as évek – foszfátos lágyítás, diszpergáló szer
alkalmazásával.
Ioncsere
Membrántechnika – fordított ozmózis (RO)
78
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
A meszes vízlágyítás folyamatai (emlékeztető):
Ca(HCO3)2 + Ca(OH)2 = 2 CaCO3 + 2 H2O
Mg(HCO3)2 + Ca(OH)2 = 2 CaCO3 + MgCO3 + 2H2O Kk
MgCO3 + Ca(OH)2 = Mg(OH)2 + CaCO3
MgSO4 + Ca(OH)2 = Mg(OH)2 + CaSO4
Mg
MgCl2 + Ca(OH)2 = Mg(OH)2 + CaCl2
CO2
CO2 + Ca(OH)2 = CaCO3 + H2O
NaHCO3 + Ca(OH)2 = CaCO3 + NaOH + H2O
2 NaHCO3 + Ca(OH)2 = CaCO3 + Na2CO3 + 2 H2O
A mész mennyiség a teljes karbonát-keménységre (Kk), a
magnézium-keménységre (Mgk) és a szén-dioxid tartalomra (CO2k) számítandó. {A Mg(HCO3)2-ra kétszeresen fogy.}
79
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
A mész – szódás vízlágyítás további folyamatai:
A szóda lágyítja a mésszel nem reagáló vegyületeket:
CaSO4 + Na2CO3 = CaCO3 + Na2SO4
CaCl2 + Na2CO3 = CaCO3 + 2 NaCl
A szóda és a mész feleslege egymással is reagál
(kausztifikálás):
Ca(OH)2 + Na2CO3 = CaCO3 + 2 NaOH
A szóda mennyiség a teljes nemkarbonát keménységre
(NKk) számítandó. (A Mg-ra is?)
80
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája – szám. feladat
Vízlágyító üzemben 400 ℓ/h kapacitással napi 7,5 órában
mész – szódás lágyítást alkalmaznak. A víz magnéziumkeménysége 2 nkº, karbonát-keménysége 6 nkº, nemkarbonát-keménysége 10 nkº, szén-dioxid „keménysége”
2 nkº. A felhasznált CaO tömegének hatszorosa keletkezik
szárított mésziszapból.
3 m3
a) Hány m3 a napi termelés?
b) Hány kg CaO kell 1 m3 vízhez?
0,1 kg
c) Hány kg a napi CaO felhasználás?
0,3 kg
d) Hány kg a napi Na2CO3 felhasználás?
0,568 kg
e) Hány kg a heti (7 nap) mésziszap képződés?
12,6 kg
f) Hány kg CaO-ot és Na2CO3-ot kell venni havonta (30
nap)?
9 kg
17 kg
81
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája – szám. feladat
Ioncserélő üzemben 300 ℓ/h kapacitással napi 15 órában
ioncserélt vizet termelnek. A víz összes keménysége
16,8 nkº. A felhasznált kationcserélő műgyanta ioncsere
kapacitása 5 mol/kg (egyértékű ion), térfogattömege 1,2
kg/dm3.
a) Hány m3 a napi termelés?
4,5 m3/nap
3 mol/m3
b) Mennyi a víz keménysége mol/m3-ben?
c) Hány kg ioncserélő kell a heti (5 nap)
38,6 kg
vízmennyiséghez, ha csak a műgyanta
kapacitásának 70 %-a használható ki?
32 dm3
d) Hány dm3 legyen a töltet?
e) Hány kg a heti sósav (36%) felhasználás? 19,6 kg
(a teljes kapacitásra számítandó!)
82
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
korrózió
(mm/év)
A szénacél korróziója az
6
O2
oldott gáztartalom
5
függvényében
4
CO2
3
2
H2S
1
0
0
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8 O2
50 100 150 200 250 300 350 400 CO2
100 200 300 400 500 600 700 800 H2S
83
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
Cohrane tálcás
gáztalanító
(álló hengeres)
Dr. Pátzay György: Víz1 (internetről)
84
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
Graver tálcás gáztalanító
(fekvő hengeres)
Dr. Pátzay György: Víz1 (internetről)
85
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
Fordított ozmózisos víz sótalanító vázlata
Dr. Pátzay György: Víz1 (internetről)
86
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
A mátrai erőmű
vízelőkészítő rendszere
Dr. Pátzay György: Víz1 (internetről)
87
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
HCl NaOH
?, ?, ?
?
?
?
?
iszap
A mátrai erőmű
vízelőkészítő rendszere
?
?
?
iszap
?
?
?
?
?
Nevezzük meg a
részeket, anyagokat!
Dr. Pátzay György: Víz1 (internetről)
88
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
A paksi atomerőmű
vízelőkészítő
rendszere
Dr. Pátzay György: Víz1 (internetről)
89
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
A vízforrástól a kondenzátum kezelésig
Dr. Pátzay György: Víz1 (internetről)
90
VÉGE
a 6. témacsoportnak.
ISMÉTLÉS
következik
2010. 04. 22-én, 23-án
ellenőrző kérdések:
http://tp1957.atw.hu/ktech_6e.doc
azután
TÉMAZÁRÓ DOLGOZAT
2010. 04. 26-án (H!).
91
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
korrózió
(mm/év)
Olvassa le az ábráról, hány
mg/dm3 O2 okoz ugyanolyan mértékű korróziót,
mint 300 mg/dm3 H2S?
6
5
4
O2
CO2
3
2
H2S
1
0
0
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8 O2
50 100 150 200 250 300 350 400 CO2
100 200 300 400 500 600 700 800 H2S
92
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
korrózió
(mm/év)
Olvassa le az ábráról, hány
mg/dm3 CO2 okoz ugyanolyan mértékű korróziót,
mint 4 mg/dm3 O2?
6
5
4
O2
CO2
3
2
H2S
1
0
0
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8 O2
50 100 150 200 250 300 350 400 CO2
100 200 300 400 500 600 700 800 H2S
93
2.3.2 Az ipari víztisztítás technológiája
korrózió
(mm/év)
Olvassa le az ábráról, hány
mg/dm3 H2S okoz ugyanolyan mértékű korróziót,
mint 4 mg/dm3 O2?
6
5
4
O2
CO2
3
2
H2S
1
0
0
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8 O2
50 100 150 200 250 300 350 400 CO2
100 200 300 400 500 600 700 800 H2S
94
Környezettechnika – 2. félév – házi feladat
1. Egy „RO”-víz készítő üzem óránként 1600 ℓ vizet állít elő.
Az előtisztított (szűrt) víz kiindulási oldott anyag koncentrációja 0,020 mol/dm3, a permeátumé 0,001 mol/dm3, a
koncentrátumé 0,140 mol/dm3 Hány m3/h a vízfogyasztás?
A részleges anyagmérleg:
N·0,020 = 1,6·0,001 + (N–1,6)·0,140
0,02 N = 0,0016 + 0,14 N – 0,224
0,2224 = 0,12 N
N = 1,853 m3/h
A vízfogyasztás: 1,853 m3/h
95
Környezettechnika – 2. félév – házi feladat
2. 1 m3 pH = 2,4 szennyvíz semlegesítéséhez hány g CaO
szükséges?
c(H3O+) = 10-2,4 mol/dm3 = 0,00398 mol/dm3
= 3,98 mol/m3
V = 1 m3
n(H3O+) = 3,98 mol
n{CaO} = 1,99 mol
M{CaO} = 56 g/mol
m{CaO} = 111,4 g
96
Környezettechnika – 2. félév – házi feladat
3. Egy ivóvíz fertőtlenítő medencében a vizet klórgázzal
fertőtlenítik. A termelés Q = 15 m3/h. A víz fertőtlenítéséhez 18 mg/dm3 klór használódik el. A fertőtlenített víz
maradék klór koncentrációja B = 2 mg/dm3. Hány kg a
napi (24 h) klór szükséglet?
18 + 2 = 20 mg/dm3
= 20 g/m3
Q = 15 m3/h = 360 m3/nap
20 g/m3 · 360 m3/nap = 7200 g/nap = 7,2 kg/nap
97
Környezettechnika – 2. félév – házi feladat
4. Vízlágyító üzemben 600 ℓ/h kapacitással napi 8 órában
meszes előlágyítást alkalmaznak. A víz magnéziumkeménysége 2 nkº, karbonát-keménysége 6 nkº, széndioxid „keménysége” 2 nkº. Hány kg CaO kell 1 m3
vízhez?
6 + 2 + 2 = 10 nkº =
= 100 mg/dm3
= 100 g/m3
= 0,1 kg/m3
98
Környezettechnika – 2. félév – házi feladat
5. A kationcserélő gyantán kimerülésig 15 m3 12,6 nkº
keménységű vizet vezettek át. Mennyi az ioncserélőről
jövő víz pH-ja?
12,6 nkº =
= 126 mg/dm3
= 126 g/m3
M(CaO) = 56 g/mol
c(CaO) = 2,25 mol/m3
c(H3O+) = 4,5 mol/m3 = 0,0045 mol/dm3
pH = 2,35
99

similar documents