Bükki Nemzeti Park és a Balaton

Report
Bükki Nemzeti Park
és a
Balaton-felvidéki Nemzeti
park
Készítette: Baranyi Andrea 12.B
Bükki Nemzeti Park (BNP)






Hazánk első (hegyvidéki) nemzeti parkja
Alapítás ideje: 1977
Elhelyezkedése: Északi-Középhegység: Bükk
Területe: 402.63 km2
Igazgatósága Egerben található
Címernövénye: szártalan bábakalács (Carlina
acaulis)
Földrajza:




Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és
mészkő építik fel
800 m magas Bükk-fennsík, melyet a Garadna patak két részre
bontja:
Nagy-fennsík
Kis-fennsík
- meredek sziklaszirtek: Bél-kő, Pes-kő, Vörös-kő, Tar-kő és
a többi „kő” veszi körül
Fennsíkok felszíne enyhén hullámos, arculatát a karsztosodás
határozza meg
Karsztformák:
- alacsony bércek és a közöttük lévő dolinák
- töbrök
- víznyelők
- zsombolyok
- barlangok





850 barlang, közöttük 45 fokozottan védett
Ország legmélyebb barlangja, a 254 m mély, 6700 m
hosszú István-lápai-barlang
Jelentősebb barlangjai:
- Lillafüredi Anna – barlang
- Szent-István cseppkőbarlangok
- Miskolctapolcai tavasbarlang
- Szeleta – barlang
- Balla – barlang
Forrásai, patakjai bővizűek
A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa
gátakon 17 m magasból aláhulló Fátyol-vízesése
Növényvilága:




Park 95%-át erdő borítja
Legelterjedtebbek: cserestölgyesek, gyertyánostölgyesek, majd kb.600 m-rel feljebb a hegyvidéki
bükkösök
Legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái
180-200 évesek ( nem végeznek erdőművelési
tevékenységet, kerítéssel körbevett)
Fenyvesek (telepített)

Ritka növényfajok: - tűzlilom
- karcsú sisakvirág
- moldvai sisakvirág
- sárga ibolya
- északi sárkányfű
- szártalan bábakalács
- papucskosbor (orchideafélék)
( boldogasszony papucsa)




Fokozott védelem élveznek a meredek, északi,
sziklás dolomit-mészkő oldalakon,
törmeléklejtőkön kialakult, rosszul záródó,
letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök
(jégkorszaki maradványfaj)
Nyugati sziklaodalokon él a hársas-berkenyés
reliktum erdő
Alacsonyabb oldalakon a reliktum
dolomittölgyes
Dolomiton kialakult sziklagyepek:
- tarka nyúlfarkfüves sziklagyepek

Tarka nyúlfarkfüves sziklagyepek gyepalkotói:
- tarka nyúlfarkfű
- tarka nádtippan
- lappangó sás
- légybangó (orchideaféle)
- illatos bibircsvirág
- poloskavész
- északi sárkányfű
- cserszömörce (őszszel-vérvörös)
Állatvilága:

Kiemelkedően értékes faj: - szerecsenboglárka
- havasi tűzlepke
- havasi cincér
- alpesi gőte
- pannongyíkok
- gyepi béka
- sárgahasú unka
- fehérhátú fakopáncs
- hegyi billegető
- holló
- uhu




Ragadozók:
- parlagi sas
- kerecsensólyom
- békászó sas
- kígyászölyv
Denevérfajok
Énekesmadarak:
- kövirigó
- vízirigó
- őrgébics
Emlősök:
- hiúz
- vadmacska
- gímszarvas
- muflon
- vaddisznó
- lipicai ménes
Balaton – felvidéki Nemzeti Park





Alapítás ideje: 1997
Elhelyezkedése: Balaton-felvidék, DélBakony, Tapolcai-medence, Keszthelyihegység, Kis-Balaton
Területe: 569,97 km2
Igazgatósága Csopakon van
Címernövénye: lisztkankalin (primula
farinosa)
Földrajza:



Mozaikos felépítésű
Veszprém és Zala megye területén alakult (a
Balaton északi vonalától a Rába síkjáig, a
Marcal völgyétől a Tési-fennsíkig, a Murától a
Kis-Balatonig)
Nagyobb részén erdővel borított területeket,
kisebb részén dolomit sziklagyepeket és
lejtősztyeppeket találhatunk
Területi egységei:
1. Tihany






Tihanyi-félsziget
Hazánk első tájvédelmi körzete (1952)
Egykor működő vulkánok és hévforrások nyomai
találhatóak
pl. – bazalttufából a szél erejével formált
különös alakú sziklák
- gejzírkúpok
Legismertebb forráskúp: Aranyház (rajta élő sárga
zuzmókról kapta a nevét)
2 magas fekvésű katlan:
Belső-tó
Külső-tó
Beltavak vize kizárólag a helyben lehulló csapadékokból
származik





Enyhe klíma jellemzi
ritka növény- és állatvilág
alakult ki
Növényvilága: - vetővirág
- őszi csillagvirág
- borzas szulák
- hártyás galambbegy
Állatvilága: - füles kuvik
- medvelepke
- lápai araszoló lepke
Balatoni kecskekörmök = megkövesedett tengeri
kagylók maradványai (hullámverés koptatott
gömbölyűre)
(2003.júl.1-jén Európa Diplomát kapott a félsziget
nyugati oldalán fekvő mintegy 650 hektáros terültet)
2.Pécsei-medence:



Hagyományos gazdálkodási módok, borpincék
jellemzik
Növényvilága: - nagyezerjófű
- tavaszi hérics
- mocsári nőszőfű
- mocsári kosbor
Állatvilága: - gyurgyalag
- közép fakopáncs
3.Káli-medence





1984 óta védett
Felszíni képződményei a bazaltkúpok és a
bazaltzsákok
,,kőtengerek”, amelyek kőhátakkal borított
lapályok
Növényvilága: - kimagasló növénytani értéket
viselnek a láprétek
- lisztes kankalin
Nagyobb állóvizek - vízimadarak
4.Badacsony és a Tapolcai-medence





Badacsony – vulkáni tevékenység nyomán alakult ki
Tanúhegyek
Hatalmas kőfolyások, kőtengerek
Növényvilága: - sziklai ternye
- erdei ciklámen
- májvirág
- cselling-páfrány(egyedül Szent-György hegységben)
- pikkelpáfrány
- Lumnitzer-szegfű
- fekete kökörcsin
- leánykökörcsin
- buglyos kőtöröfű
Állatvilága: - holló
- kövirigó
- vörös vércse
5.Keszthelyi-hegység,a Tátika és a
Kovácsi-hegy csoportja




Felszínét kőoszlopok, víznyelők, töbrök, szurdokvölgyei teszik
változatossá
A hegy gyomrában barlangok találhatók
Növényvilága: - virágos kőris
- tarka nádtippan
- sziklai páfrány
- orchideák
Állatvilága: - láncos futrinka
- fekete harkály
- kis fakopáncs
- zöld küllő
- lappantyú
- léprigó
- nyest
- nyuszt




Tátika-hegyen élő ősbükkös 1953 óta védett, ma
erdőrezervátum
Állatvilága: - havasi cincér
- kék galamb
- holló
- nagyfülü denevér
Növényvilága: - sziklai ternye
- turbánliliom
- tarka nőszirom
Kovácsi-hegycsoport területén található Herman-tó,
mára égeres láperdővé alakult és a nemzeti park
fokozottan védett területe
6.Kis-Balaton





3 tényező együttes
terület eltőzegedése
Zala folyó hordalékai
ember természet átalakító munkája
Beavatkozás miatt veszélybe került az ország
legcsodálatosabb madárparadicsoma
1979-ben felkerült a ,,Nemzetközi jelentőségű vadvizek”
jegyzékére
1984 – rekonstrukciós munkák
Állatvilága: - nagykócsag
- patkányfejű pocok
- lápi póc
- réti csík
Köszönöm a figyelmet!

similar documents