Németország

Report
Németország
8. osztály
földrajz
Helyzete,fekvése,határai, éghajlata
•Közép-Európa ÉNY - i részén fekszik
•Területe: 349 520 km²
•Népessége:82,4 millió fő
•Népsűrűsége: 235,7 fő/ km²
•Nyelve: német
•Fővárosa: Berlin (3,8 millió fő)
•GDP :28 260 USD/fő
•Fekvése kedvező: két tenger határolja, a
kereskedelmi útvonalak keresztül futnak.
•Tartományok alkotják a Német Szövetségi
államot. Több nagyvárosa tartományi jogú.
•Északon: Északi-tenger parti szigetsor övezi,
majd Dánia, a Balti-tenger,
Keleten: Lengyelország, Csehország,
Délen: Ausztria, Svájc,
Nyugaton: Franciaország, Luxemburg,
Belgium, Hollandia határolja.
-Alapító tagja az EU –nak.
-ÉNY-on óceáni éghajlata csapadékos, hűvös,
középső és keleti része kontinentális, míg a
legdélebbi az Alpoknál hegyvidéki jellegű.
Tájai, kialakulásuk,
1., Északon fekszik a Germán (német)-alföld.
A jégkori jég alakította felszínét az újkor
negyedkorában (Mecklenburgi-tóhátság,
vándorkő, moréna, végmoréna). Lösztalaj.
Partja épülő homokos lapos part: turzás: a
hullámzás építette keskeny homokgát, ez
zárja el a nyílt tengertől a lagúnát: mely a
turzással elzárt sekély tengeröböl, s dűnék
sorakoznak a part mentén, s a szél hordja
a futóhomokot. Tőzeglápos az északi partja
2., A Német-khg. Lépcsős, medencés tájakat
foglal magában. A Rajnai-palahg. Neve is
elárulja, hogy palás szerkezetű kőzete van.
Árkos süllyedékében folyik a Rajna, partja
zöldség, gyümölcs és virágtermesztéséről
híres. Tüzes rajnai borok. A Rajna-völgye a
Vogézek és a Fekete-erdő között húzódik.
A Fekete-erdőben ered a Duna, Közép- Eu.
leghosszabb folyója. Középen a Harz-hg.ben a sókészlet jelentős, az Érchg.-ben sok
színesfém, uránérc van, a Cseh-erdő szene
grafitja hasznosítható. A Thüringiai-erdő
a fa- és papíriparnak ad alapanyagot.
Tájai, kialakulásuk,
3., A Sváb-Bajor-medencét a Duna és folyói
darabolták fel, így lett dombvidék jellegű.
A terület fokozatosan alacsonyodik a Duna
medre felé. Része: Sváb-Alb és a Bajor-Alb.
Mezőgazdasága jelentős: búza, komló van
sok, a sörgyártás végett is.
4., Az Alpok északi része Bajor-Alpok néven
ismert. Zugspizze (2963 m) legmagasabb.
Itt hegyvidéki jellegű az éghajlat, hotelek,
szanatóriumok vannak, síparadicsom és
erdőgazdálkodás jelent bevételt.
Vízrajza: Az Északi-tengert a Fekete-tengerrel
a Duna-Rajna-Majna- csatorna köti össze.
Teher - és személyszállítás folyik a vizeken.
Vízhálózata sűrű, délen a Bodeni-tóból lép
ki a Rajna, Németo. legforgalmasabb vize.
Az Elba hatalmas tölcsértorkolatába épült
Hamburg kikőtővárosa. Jelentős még Kiel,
Bréma, Bremenhaven és Rosctok. Az Oder
(Odera) a lengyel határon folyik. A folyók
tiszta vizűek, ingadozó vízjárásúak.
Az éghajlat, a domborzat,
a talaj és a mezőgazdaság
kapcsolata:
Németország az északi mérsékelt
éghajlati övben fekszik. Az éghajlat az
Északi-tengerhez közeli vidékeken
nedves óceáni, vagyis csapadék egész
évben előfordul, bár a nyár a
legcsapadékosabb. A tél enyhe, a nyár
hűvös. Kelet és dél felé egyre
kontinentálisabb jellegű, vagyis a tél
hidegebb, a nyár melegebb. A
csapadék éves eloszlása ennek
megfelelően egyre egyenetlenebb,
hosszú száraz időszakok is gyakran
kialakulhatnak. Az Alpok előterében a
hegyvidéki hatás érvényesül.
A Duna Regensburgnál.
Germánalföld:
Németközéphg.
Sváb-Bajormedence
Bajor- Alpok
ÉNY: óceáni
Homok,
tőzegláp,
löszvidék,
déli részén
mezőségi
Kontinentális
Pala, mészkő,
barna
erdőtalaj
Kontinentális
Öntéstalaj,
löszvidék,
mezőségi
Hegyvidéki
hatás
barna
erdőtalaj ,
szürke
erdőtalaj
Szarvasmarha
Sertés,
baromfi
Sertés,
baromfi
Szarvasmarha, juh
Szálastakarmány, rozs,
árpa, zab,
burgonya,
cukorrépa,
kukorica,
len, kender
Szőlő,
zöldség,
gyümölcs,
kukorica,
búza,
virág
Búza,
kukorica,
komló,
maláta
fakitermelés
Élelmiszer-,
malom-,
szeszipar
Tejipar,
faipar
élelmiszer-, Élelmiszer-,
malom-,
malom-,
cukoripar
konzervipar
Németország sokoldalú ipara
Ipara: energiahordozók:
Feketekőszén: Ruhr- vidék
Barnakőszén: Köln-Aachen; Halle,
Lipcse , Cottbus
Földgáz és kőolaj: Germán- alföld
Hő-, atom- és vízerőművek,
szélenergia: Északi-tenger partján.
Nehézipar
Kohászat - Ruhr-vidék
Gépipar - szerszámgépek; mezőgazd.
gépek, -Drezda
Autógyártás - München: BMW, Audi,
Opel, Wolksvagen
Stuttgart: Mercedes,
Hajógyártás:Hamburg,Rostock, Bréma
Elektronikai ipar - München (Siemens)
Stuttgart (Bosch)
Finomtechnikai ipar
Optikai ipar
Élelmiszeripari berendezések: Drezda
Vegyipar: Frankfurt,Lipcse, Halle,Köln,
Berlin
Egy hagyományos iparvidék mai arca
Érdekesség
•
A villamosenergia-termelés szerkezete
•
•
•
•
•
•
A kőszén felhasználásának lehetőségei
•
Európa legnagyobb ipari központjai a régi bányavidékek, a vasérc- és
feketekőszén-lelőhelyek közelébe települtek. Erre jó példa Németországban a
Ruhr-vidék, amely az ország legrégibb és legsokoldalúbb iparú területe.
Kialakulását a nagy mennyiségű és különböző minőségű feketekőszénnek, a
közeli vasérctelepeknek, a Rajna vízi útjának és ipari vizének köszönhette. Gyors
ütemű, töretlen fejlődése a II. világháborúig tartott. Az utóbbi évtizedekben
súlyos válságba került. Mivel magyarázható a visszaesés?
—A régi feketekőszén-bányák kimerültek, az újak megnyitása igen költséges.
—A hőerőművek üzemeltetéséhez inkább a közeli, külszíni fejtéssel nyerhető
barnakőszenet használják.
—Az ötvözetek és műanyagok elterjedésével az acél iránti kereslet
megcsappant.
—A belső fogyasztás és a külföldi kereslet is csökkent.
Sok bányát bezártak, munkahelyeket szüntettek meg. A foglalkoztatottak ötöde
munkanélkülivé vált.
A hanyatlás megállításához, az iparvidék korszerűsítéséhez jelentős anyagi
támogatást kapott a térség az Európai Uniótól. Segítségével tudáson alapuló –
kutatásokkal, fejlesztésekkel támogatott – iparágakat hoztak létre. A
munkásokat átképezték. Helyreállították a környezetileg leromlott területeket,
parkosítottak, erdősítettek. Az 1990-es évek közepétől környezetvédelmi
iparágakat és technológiákat honosítottak meg.
A Ruhr-vidék több nagyvárosába ipari kutatóintézetek települtek. Az egyetemi
városok egyben technológiai, műszaki fejlesztési központjai lettek a területnek.
A fentiek eredményeként új munkahelyek teremtődtek, csökkent az
elvándorlás és a munkanélküliek aránya.
Napjainkban a Ruhr-vidéken jelentős iparág a vegyipar és a gépgyártás. Az
egykori szénvegyészet helyét a kőolajat feldolgozó petrolkémiai üzemek és
gyógyszergyárak vették át. A gépiparban a nyersanyagigényes nehézgépgyártás
mellett a mikroelektronikai, a számítástechnikai és a háztartási elektronikai
ágazatok kerültek előtérbe.
Frankfurt
Berlin a reichstag kupolája,
BMW autógyára Münchenben,
Hajók a hamburgi kikötőben
Köszönöm a figyelmet!

similar documents