Dr. Estók József - Belügyi Tudományos Tanács

Report
„Korszakváltás a büntetés-végrehajtásban”
A büntetés-végrehajtás irányításának és felügyeletének (függelmi
viszonyrendszerének) története a kiegyezéstől a rendszerváltásig
Dr. Estók József ny. bv. dandártábornok
2013. 11. 05.
A börtönügy, illetve a büntetésvégrehajtási szervezet irányítása,
felügyelete. Általános megállapítások.
A börtönügy, illetve a büntetés-végrehajtás irányítása,
felügyelete, korszakonként változó módon valósult
meg.
A jelenlegihez hasonló;
• jogilag szabályozott,
• jól nyomon követhető,
• áttekinthető,
felügyeleti rend kialakítása a 19. század második
feléig váratott magára.
Általános megállapítások.
Ha az irányítás és a felügyelet oldaláról vizsgáljuk
meg a magyar börtönügy terén az eltelt közel
150 évet, az alábbi általános következtetések
vonhatók le:
A büntetés-végrehajtás szervezete:
- horizontálisan és
- vertikálisan is tagolódott, tagolódik;
A büntetés-végrehajtási
szervezet horizontális
tagolódása.
A horizontális felépítés :
a különböző - adott esetben eltérő feladatokat végrehajtó intézetek, intézmények szintjén jelenik
meg.
A büntetés-végrehajtási
szervezet vertikális tagolódása.
A vertikális felépítés:
• a legalsó szintű szervezeti egységei mindig a
különböző típusú, estenként eltérő feladatokat
megvalósító intézetek - mint elsőfokú szervek-voltak,
élükön az intézetek vezetőivel;
• a legfelső szinten pedig mindig valamelyik –
kormányzati szerv – minisztérium volt,
• vagy a minisztériumok alá - vagy mellé rendelt
központi büntetés – végrehajtási parancsnokság
/igazgatóság/ volt.
Az irányítási és a felügyeleti
viszonyok változásáról általában.
Korszakonként igen eltérő képet mutat az intézetek
irányítása, felügyelete:
• Volt időszak, amikor egyes intézetek felett a felügyeletet
közvetlenül valamelyik minisztérium gyakorolta,
• míg ugyanebben a korban más típusú intézetek felett a
felügyeletet a minisztérium közvetett módon, „közbeeső
szervezeti egységen keresztül” látta el;
• egyes időszakokban, pedig a minisztérium közvetlenül
egyetlen intézetet sem felügyelt,
Korszakonként változott az is, hogy melyik minisztérium;
• az igazságügyi vagy a belügyi tárca – volt legfelső
szinten a börtönügy, illetve büntetés- végrehajtás
felügyeleti szerve.
A felügyeleti irányítói munkát
befolyásoló tényezők.
Korszakonként az irányító, illetve a felügyeleti feladatokat
ellátó szervezetnek igen eltérő:
• jogszabályi,
• szakmai kihívásokkal kellett szembesülnie.
• egyes időszakokban pedig „politikai elvárásoknak” kellett
eleget tennie.
Lényeges kérdés, az is hogy a végrehajtás szintjén a
feladatokat és az „elvárásokat” milyen;
• szervezeti struktúrák létrehozásával,illetve milyen
• személyi feltételek keretei között oldották meg.
Az irányítást és a felügyeletet
ellátó szervezet feladata és
kötelezettsége.
Az irányítást és a felügyeletet ellátó szervezetnek a feladata és
kötelezettsége - volt és ma is az - gondoskodni a jogszabályi, egy adott
Időszakban pedig a „politikai elvárások” alapján:
•
az intézetek létesítéséről, az intézményhálózat fenntartásáról,
felújításáról;
•
a magasabb szintű jogszabályok alapján az alacsonyabb
szintű - a konkrét végrehajtást meghatározó - belső
utasítások, illetve az irányítás egyéb jogi eszközeinek – parancsok,
intézkedések, leíratok stb. – megalkotásáról, azok aktualizálásáról;
•
a feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek
biztosításáról;
•
a börtönök, az intézmények, törvényes működéséhez szükséges
feltételek megteremtéséről, továbbá, hogy a büntetés- végrehajtás
területén dolgozó személyzet a ráháruló feladatokat szakszerűen, a
jogszabályi előírásoknak megfelelően hajtsa végre.
A büntetés-végrehajtási
szervezet irányítása, vezetése
és felügyelete
Az 1995. évi CVII. tv. A büntetés-végrehajtási
szervezetről hatálybalépését követően;
A magyar büntetés-végrehajtás eddigi története
során ez volt a „legtagoltabb, legbonyolultabb”
szervezeti struktúra.
A téma iránt érdeklődők ha a korábbi időszakokat
vizsgálják ennél egyszerűbb felügyeleti, irányítási
formákkal, megoldásokkal találkozhat.
A függelmi viszony: hierarchikus rendszert tételez fel két fél között.
Az irányítás: szoros kapcsolat az szervezetek között, olyan tartós és folyamatos jogviszony van, amelynek tartalmát
- az irányító oldalán - az irányítási jogosítványok adják.(jogi és nem jogi eszközök)Ezek: a szabályozás joga (a normatív aktus kiadásnak joga); a konkrét utasítás adásának joga; a konkrét
ügyekben való döntés (határozathozatal) joga;
az aktus-felülvizsgálati jog; az ellenőrzési jog.
A felügyelet: Az irányítás és felügyelet tartalmának elhatárolásánál azt mondhatjuk, hogy a felügyelet általában kevesebb befolyásolási lehetőséget biztosít, mint az irányítás. A két fogalom között
ezért az alapvető különbséget a jogosítványok alapján lehet megtenni. A felügyelet alábbi típusait ismerjük: - hatósági felügyelet, - törvényességi felügyelet,
- szakfelügyelet. Az irányítás erősebb jogosítványokat tételez fel mint a felügyelet
A korai előzmények
Magyarországon I.
A büntető igazságszolgáltatás és börtön viszonyok
általános jellemzői a XVIII. század második felét követő
időszakban Magyarországon:
• Csökkent az egyéb büntetések főleg a halálbüntetés
alkalmazása,
• ezzel párhuzamosan növekedett a szabadságvesztés
jelentősége,
• ugyanakkor hazánkban – kifejezetten- a szabadságvesztés
végrehajtására szolgáló épületek nem épültek, nem voltak.
A korai előzmények
Magyarországon II.
A szabadságvesztés jellegű büntetések végrehajtásának
helyéül ebben az időszakban;
- a vármegyék,
(megyei alispán, tiszti főügyész, várnagy)
- a törvényhatósági joggal felruházott városok,
(főbíró, város fiskálisa, porkoláb)
- a pallosjoggal rendelkező feudális uradalmak tömlöcei
szolgáltak.(uradalmi fiskális, porkoláb),
voltak a rendelkező kezelő személyek.
A katonaság váraiban erődítményeiben helyezték el a;
- hajóvontatásra, a sáncmunkára ítélt rabokat, és a
- politikai foglyokat.
Az első magyar központi
börtön, fenyítőház
/fenyítőházak/ I.
• Az első központi börtön, fenyítőház – Európa nyugati feléhez
viszonyítva jelentős késéssel –magánkezdeményezésre létesült.
• Gróf Esterházy Ferenc - Mária Terézia magyar tanácsosa – aki
1770-ben telket és épületet ajánlott fel Szempcen, egy országos
fenyítőház létesítésére.
A szempci fenyítőház: Átlag létszám 109 fő volt.
• 1772. szeptember 4-én nyílt meg, 8 évi működés után Tallósra
helyezik át.
A tallósi fenyítőház: Átlag létszám: 101 fő volt
• 1780- 1790- ig működött fegyintézetként. 5 évi működés után
Szegedre helyezik át.
A szegedi fenyítő –javítóház (Domus Correctoria Szegediensis
„jobbítóház”) 1785-től 1832-ig működött.
Működtetésük: az igazgató, az ellenőr és a felügyelő együttes
felelőssége volt
Az őrséget a katonai parancsnokság adta.
Az első magyar központi börtön,
fenyítőház /fenyítőházak/ II.
Az első fenyítőházak jellemzői; (több funkciós intézmények
voltak)
- sajátos keverékei voltak a mai;
- a börtönnek,
- a dologháznak, illetve
- a fiatalkorúak javító intézetének.
Ide utalták be;
- a férfiakat, a nőket,
- a „javíthatatlanokat és a kihágókat, illetve a
- a halálbüntetésre kevésbé érdemeseket, vagy
- a kegyelemből felmentetteket,
- a szülők által beküldött rossz magaviseletű
gyermekeket,
- de tébolydaként is működött.
Az első magyar központi börtön,
fenyítőház, /fenyítőházak/ III.
A fenyítőház/ak/ feletti felügyelet;
• a Helytartó Tanács látta el, kivéve
• a szegedi fenyítőházat, amit 1807-ig a Helytartó Tanács, 1807-től a
Csongrád megyei alispán felügyelt.
A beutalás a Helytartó Tanács jogköre volt;
• ha volt jogerős bírói ítélet,
• a fél éves tartási költséget kifizették.
Működését/üket/: a Helytartó Tanács rendeletben szabályozta.
Létesítésük óriási jelentőséggel bírt - függetlenül attól, hogy milyen
funkciót láttak el – mert:
• ez volt az első komoly lépés a büntetés-végrehajtás egységesítésére,
• elindult az a folyamat, hogy a börtönökben uralkodó középkori
viszonyokat valamilyen céltudatos rendszer váltsa fel.
A Helytartó Tanács
intézkedése
•
A Helytartó Tanács - érzékelve börtönrendszer hiányát, a
hiányosságokat – 1763. évi körrendeletében
véleményadásra szólította fel a vármegyéket, hogy
„fenyítőházakat” hol és mi módon lehetne felállítani.
• A megyék a gondolat felvetését helyeselték, de az
intézmény létrehozásával járó anyagi terheket nem
akarták vállalni.
A szamosújvári tartományi
(provinciális) börtön
Az erdélyi kormányzóság javaslatára:
• II. József 1786. március 27- i udvari rendeletével, hozták létre
• a katonai várból,
• a megyei börtönökben őrzött rabok összegyűjtésére alakították ki
• 1787. január 1- től működött.
Felügyelete és igazgatása:
• Az erdélyi főkormányszék felügyelete és igazgatása alatt állt.
A börtön előjárósága:
- 1 fő várnagy,
- 1 fő írnok,
- 1 fő őrmester,
- 1 fő takarító szolga,
- 24 fő tartományi őr. /akiket a katonai szolgálatból kilépett fél rokkant
katonákból is fel lehetett fogadni./
Börtönügyünk 1850-1860 közötti
időszakban I.
Magyarországon 1852-1860. hatályba léptették az osztrák birodalmi
büntető törvénykönyvet, melynek;
• a központi büntetési neme szabadságvesztés volt,
• az igazságszolgáltatás gyakran alkalmazta is a börtön büntetést,
• a büntetések végrehajtására a törvénykönyvbe foglaltak (Btk.) és
más osztrák szabályok, így a belügyminisztérium által kibocsájtott
rendeletek voltak érvényben,
• az ítélkezési gyakorlat változásának az eredménye lett, hogy a
megnövekedett elítélt létszám befogadására nem volt elegendő
férőhely,
• a Habsburg-kormányzatnak pótolnia kellett az évszázados
mulasztását, létrehozni a magyar fegyintézeti hálózatot.
Börtönügyünk 1850-1860 közötti
időszakban II.
Legfontosabb célként jelölték meg: az olcsóságot és a gyorsaságot
A megoldást a cél elérését:
• A meglévő objektumok átalakítása kínálta,
• 1854 és 1858 között fegyintézetté alakíttatott át;
- régi várakat és más
- középületeket.
Így lett fegyintézet :
• a korábban katonai erődítményként működő Lipótvár, illetve
Illava , és Munkács vára.
• A váci nemes ifjak kollégiumának épített intézet,
• Márianosztrán az egykori pálos rendi kolostor.
• 1857-től Erdélyben az egyetlen, eleve fegyintézeti célokra épített
nagyenyedi
• és a már 1786-tól „provinciális” börtönként működő szamosújvári
intézet.
• Horvátországban Lepoglaván férfi, Zágrábban női intézet
Börtönügyünk 1850-1860 közötti
időszakban III.
Az állami fegyházak felügyelete 1850- 1860 között:
• a magyarországi állami fegyházak m. kir. Helytartó Tanács,
• Erdélyben a kolozsvári kir. Kormányzóság,
• Horvátországban a zágrábi Helytartó Tanács látta el.
1854 június 16-án az osztrák igazság ügyminisztérium rendeletben
szabályozta:
• a hatósági fogházak szervezetét és
• a foglyokkal való bánásmódot.
A hatósági fogházak felügyeletét:
• a cs. kir. megyei törvényszékek és
• a városi bíróságok látták el.
Börtönügyünk 1861-1867 között a
(provisorium) időszakában.
1861-1867 között az állami fegyintézetek változatlanul;
• a Helytartó Tanács felügyelete alatt álltak,
• a személyzeti és a fontosabb gazdasági ügyek a m. kir.
udvari kancellária hatáskörébe kerültek.
A hatósági fogházak;
• a megyei kormányzók, a főispánok,
• akadályoztatásuk esetén az első alispánok felügyelete
alatt álltak.
A Helytartó Tanács 1863 július 10-i 20.172 sz. rendeletében részletesen
szabályozta a hatósági fogházak;
• szerkezetét és a
• foglyokkal való bánásmódot.
Börtönügyünk 1867-től a
kiegyezéstől a századfordulóig I.
1867.március 10- től a m. kir. igazságügy minisztérium felállításától:
• a börtönügy, így
• annak felügyelete is az igazságügy minisztériumhoz került.
1868.május 1-től az erdélyi intézetek:
• a kormányszék felügyelete alól az igazságügy minisztériumhoz
kerültek.
A törvényhatósági-közigazgatási hatóságok fogházai:
• 1871-ig a vármegyék, így a belügyminisztérium fennhatósága alatt
működtek.
• Az ügyészségekről szóló törvény az igazságügy
minisztérium alá rendelte azokat is.
Börtönügyünk 1867-től a
kiegyezéstől a századfordulóig II.
•Az igazságügyi irányítás alá került magyar börtönügy és az
igazságszolgáltatás átfogó szabályozása érdekében megkezdődtek a
kodifikációs munkálatok:
•1869 február 10. hatállyal az igazságügy miniszter kiadta a „Házszabályok és
szolgálati utasítások a m. kir. országos fegyintézetek és az azoknál alkalmazott
hivatalnokok és őrök számára” .
• A rendelet megreformálta a fegyintézetek:
• teljes belső vezetését és rendszerét,
• részletes szabályokat tartalmazott az új házirend: a kezelés és felügyelet
terén.
• 1870.junius 10-én kiadott IM. rendelettel megjelent, a fent jelzett
Házszabályoknak és szolgálati utasításoknak a javított, illetve bővített változata.
• 1871. évi XXXII. tc. kir. törvényszékek és járásbíróságokról,
• 1871. évi XXXIII. tc. a királyi ügyészségről, illetve
•
igazságügy miniszteri rendelet a 696/1874. IM. rend. a Fogházrendtartásról,
• A fenti jogszabályok rendezik a börtönök feletti felügyeleti viszonyokat.
Börtönügyünk 1867-től a
kiegyezéstől a századfordulóig III.
Az 1871. évi XXXIII. tc. Az ügyészségről szóló tc. 25. §-a szerint: „Az
ügyész;
a törvényszéki fogház fölött felügyel,
és őrködik különösen, hogy a foglyokkal való bánásmód,
azok őrizete, élelmezése, ruházata, a fogházak tisztántartása,
és egyáltalában a fogházi rend és fegyelem iránt fennálló törvényes
rendeletek pontosan végrehajtassanak,
és e végett a fogházakat havonként legalább egyszer megvizsgálja.”
(Megj.: a börtönügy fejlődésére jelentős hatással voltak a budapesti és a marosvásárhelyi kir. Főügyészek
útmutató rendeletei is.)
Börtönügyünk 1867-től a
kiegyezéstől a századfordulóig IV.
A felügyeleti rend alakulása az előzőekben jelzett törvények és a 696/1874. sz.
IM. rend. szerinti főszabály, hogy:
A kir. törvényszékek és a járásbíróságok mellett működő fogházak feletti
felügyeletet a kir. ügyészek látják el :
• amit a törvényszéki fogházaknál ők maguk végeznek,
• a járásbírósági fogházaknál pedig helyettük a kir. járásbírák látják el.
Tehát:
• a járásbírósági fogház: felett a kir. járásbíróság vezetője, (foghr. 180.§.)
• a törvényszéki fogház: felett a kir. ügyészség vezetője, vagy annak
helyettese gyakorolta a felügyeletet,. (1871.XXXIII.tc. 25.§. foghr. 179.§)
Az országos büntetőintézetek:
• közvetlenül az igazságügyi minisztériumnak voltak alárendelve.
Ide tartoztak: a fegyházak, az államfogházak,- néhány kivétellel – a kerületi
börtönök – a közvetítő és javítóintézetek.
A bírósági fogházaknak: a kir. főügyész a másodfokú (az 1871.XXXIII.tc.27.§. d.
p. és az 1891.XVII.tc. 2.§. 3. p) az igazságügy miniszter a harmadfokú
felügyeleti hatósága.
Tehát valamennyi intézet felett a legfőbb felügyeletet: az igazságügy miniszter
gyakorolta.(Megj.: 1876.VI.tc. a Közigazgatási Bizottság felállításáról, a bizottsághatásköre a börtönügyre is kiterjedt az igazügy –
min. ügykörét érintő hatásköre által vizsgálhatta a börtönök ált. állapotát, élelmezést, egészségügyi viszonyokat, stb.)
Börtönügyünk 1867-től a
kiegyezéstől a századfordulóig V.
A kir. ügyészség vezetője a felügyelete alatt álló:
• törvényszéki fogházat havonként legalább egyszer,
• a működési területén lévő járásbírósági fogházakat évente legalább
egyszer köteles volt megvizsgálni.
A főügyész, vagy helyettese;
• két évenként egyszer köteles volt megvizsgálni a hatósági területén
lévő törvényszéki fogházakat,
Az igazságügy miniszter (a személyes ellenőrzésén túl):
• az országos büntetőintézetek általános felügyeleti vizsgálatára
időnként miniszteri biztost küldött ki.
Börtönügyünk 1867-től a
századfordulóig VI.
Magyarországon az igazságügyi tárcához került, börtönügy
irányításához a minisztériumban:
• nem állítottak fel - az osztrák megoldáshoz hasonló - országos
felügyelőséget, hanem;
- először osztálytanácsost bíztak meg a börtönügyek intézetével,
- majd különböző ügyosztályokhoz – a II. és a III. o. – került a
börtönügy,
- 1906-ban önálló ügyosztályt hoztak létre a börtönök általános
felügyeletére.
Börtönügyünk 1867-től a
századfordulóig VII.
• 1878 május 29-én az országgyűlés elfogadta az első magyar büntető
törvénykönyvet az 1878. évi V. tc. Csemegi – kódexet. /1880 szepteber 1-én
lépett hatályba/
• A szabadságvesztés-büntetés öt különálló nemét határozta meg:
a fegyházat, az államfogházat, a börtönt, a fogházat és az elzárást.
• Az új Btk. rendelkezéseinek, ill. a fokozatos rendszer végrehajtásához új
börtönöket kellett építeni.
• 1883-ban létesítették a kishartai (ma Állampuszta) mezőgazdasági jellegű
közvetítő intézetet.
• 1885-ben adták át rendeltetésének a csillagrendszerben épült Szegedi
Kerületi Börtönt.
• 1886-ban nyitották meg elhagyott cukorgyár helyén a Sopronkőhidai
Fegyintézetet.
• 1896-ban kezdte meg működését – a főváros által ingyen felajánlott telken,
az ugyancsak csillagrendszerben épített – Budapesti Gyűjtőfogház,
• 1892-ben épült fel a Budapesti Törvényszéki Fogház, a Markó.
• 1906-ban létesítették az Igazságügyi Országos Megfigyelő és Elmegyógyító
Intézetet.
Börtönügyünk a századfordulótól
1945. I.
• A börtönök a századfordulót követően is a – korábbi felügyeleti rendnek
megfelelően - az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt álltak.
• 1918.december 31. IM. Közlöny közleménye szerint:
- a miniszter –hat fő beosztottal a VI. ügyosztály - a Börtönügyi osztályon
keresztül gyakorolja a főfelügyeletet a büntetések végrehajtása felett.
- létrehoznak - hat fővel - egy új V. ügyosztályt a Fiatalkorúak ügyeit
intéző osztályt a fiatalkorúakkal kapcsolatosan bevezetett
büntetőjogi és büntetés- végrehajtási ügyek felügyeletére.
• A 24.600/1910.sz.r. hatályon kívül helyezte a főügyész évenkénti kötelező
helyszíni vizsgálatát,
• Az 56.029/1925.sz.r. a büntető intézetek általános felügyeleti vizsgálatáról
rendelkezik.
• 1941.októberében a politikai ügyek tárgyalására létrehozták a Magyar
Honvéd Vezérkari Főnökség (VKF) Bíróságát és több büntető intézetet
jelöltek ki a fogva tartás foganatosítására.
Börtönügyünk a
századfordulótól 1945. II.
• XIX. század végén, illetve a századfordulót követő első években épült a
törvényszéki és járásbírósági fogházak zöme. /a mai börtöneink több mint 80 % - a. /
• Az I. világháborúig a börtönhálózat 9 országos fegyintézetből, 65
törvényszéki és 315 járásbírósági fogházból állt.
• A korszak gazdasági fellendülése magával ragadta a rabipart is a
gazdasági környezet pedig igényt tartott a börtönből szabadulók
munkaerejére.
• Trianon utáni Magyarországon:
6 országos büntetőintézet
24 törvényszéki és
90 járásbírósági fogház maradt.
( a budapesti országos gyűjtőfogház,a váci országos fegyintézet és közvetítőintézet, a soproni
országos fegyintézet és szigorított férfi dologház, a hartai országos büntetőintézet, a márianosztrai
országos büntetőintézet és szigorított női dologház, a szegedi kerületi börtön és államfogház)
/a férőhelyek száma megközelítette a 17 ezret (ebből a magánzárkás elhelyezés száma a 2700-at).
A fogvatartottak létszáma az I. világháborút megelőző húsz évben 14-16 ezer között ingadozott./
Börtönügyünk a
századfordulótól 1945. III.
• 1908-ban a büntetőnovella rendezte a fiatalkorúak börtönügyét a
felnőttektől elkülönített fogházbüntetés és különös végrehajtási rendszer
előírásával /oktatás, képzés,stb. /
• 1910 végéig tizenhárom, a főügyészségi székhelyen lévő törvényszéki
fogházat jelöltek ki fiatalkorúak befogadására. (1913-tól az egy évnél
hosszabb szabv. Ítélteket a Bp.-i Gyűjtőfogházba vonják össze lemondva az
új int. építéséről. Az 1920-as évektől három intézet,ny.házi, pestvidéki, pécsi
fogházak)
• Az 1913. évi XXI. tc. vezette be a dologház intézményét a közveszélyes
munkakerülő csavargókkal szemben alkalmazandó biztonsági rendszabályt.
• 1916-ban a jászberényi járásbíróság fogházában a férfi, a kalocsai
törvényszéki fogházban a női dologházat rendezték be.
• Az 1928. évi X. tv. vezette be a szigorított dologház intézményét a visszaesők
azon körével szemben akiket a bűnözői életvitel, szokásszerű bűnözés
jellemez.
Börtönügyünk 1945 – 1952. I.
• Az ideiglenes Nemzeti Kormány első intézkedései közé tartozott a jogrend
helyreállítása.
• Az 1945-ben létrehozott népbírósági jogban – a fegyházon és börtönön kívül bevezetik az internálás és a kényszermunka-büntetéseket.
(Az internálást hamarosan kiemelték a büntetési rendszerből, és rendőri kényszerintézkedéssé
változtatták, lehetővé téve ezáltal, hogy a törvényi garanciák mellőzésével politikai fegyverként legyen
alkalmazható mindazokra, akik a „demokrácia ellenségének” voltak kikiálthatók . Felvilágosító
oktatás, táborszerű elhelyezés)
• a különbíróságként létrehozott népbírságok mellett,
• a köztörvényes bcs. elbírálása a hagyományos büntető bírósági szervezet
keretein belül a Csemegi – kódex büntetési és végrehajtási rendszerének
alkalmazásával történ,
• 1946-ban eltörlik az államfogház büntetést.
Börtönügyünk 1945 – 1952. II.
• 1945 után továbbra is az Igazságügy Minisztérium felügyeli a Bv. -t, az
ügyészség közreműködésével.
• A járásbírósági fogház gazdasági ügyei a járásbíróság vezetőjéhez, a
büntetés-végrehajtási jogkörök az államügyészség, ill. a járásbírósági
közvádló hatáskörébe tartozott,
• A megyei bírósági fogházat az államügyészség elnöke felügyelte,
• A bírósági fogházaknak a főállamügyész a másodfokú az igazságügy
miniszter a harmadfokú felügyeleti hatósága.
• Az országos büntetőintézetek közvetlenül az igazságügy miniszternek
voltak alárendelve.
• A 8.400/1945.M.E. sz. rend. a li. alkalmazottaknál is a honvédségnél
működő rendfokozati és előléptetési rendszert kell alkalmazni.
• A végrehajtásáról szóló 27.000/1946.IM. sz. rend. besorolta az állományt
a li. őrtől a vezérőrnagyig.
Börtönügyünk 1945 – 1952. III.
• Az 1948 júliusában létrehozták az Igazságügyi Minisztérium Gazdasági
Igazgatóságát a rabmunkáltatás szervezésére. (OTH. Irányelvek szerint jóváhagyott tervek)
• megtörténik a rabmunka sajátos átértékelődése cél az ország újjáépítése, a
mintát a nehéz fizikai munkát végző szovjet munkatáborok adták.
• 1948 decemberétől az elítélteket foglalkoztató vállalatokat államosítják,
/előírták a vállalatoknak a büntetőintézetektől való különállását, továbbá azt,
hogy az intézet köteles a vállalat számára megfelelő munkaerőt biztosítani./
• a 31.000/1950.IM. III/2. sz. rend. Ideiglenes Szolgálati Szabályzat
rögzítette a szervezeti struktúrát /járásbírósági, megyei bírósági
fogházak, országos büntető intézetek/ (a 8/1959.BMH. parancs helyezett
hatályon kívül.)
Börtönügyünk 1945 – 1952. IV.
• 1949–50-ben a börtönök személyi állományának teljes cseréjét hajtották
végre. „Az új a személyzet nem előképzettség és szakmai rátermettség,
hanem főképpen a politikai megbízhatóság kritériumai alapján verbuválódott.
• 1950 után több börtön az Államvédelmi Hatóság irányítása alá került.
/a budapesti Pestvidéki Fogházban, a Markó utcai fogház II. és III. emelete a Mosonyi utcai börtön, a
budapesti Gyűjtőfogház, a váci Fegyházban illetve férőhely miatt a sátoraljaújhelyi börtönben /
(ezen túl az AVH. minden intézetben 1-3 fő tisztet vezényelt)
• 1951 végétől az igazságügy minisztériumba VI. főosztály foglalkozik
a Bv. felügyeletével, melynek vezetője Garasin Rudolf a BVOP későbbi
parancsnoka.
Börtönügyünk 1945- 1952. V.
• 1948. július 1-jével megszüntették járásbírósági fogházak zömét / ezek a
fogvatartotti munkaerő koncentrálásának lettek az áldozatai. /A járásbírósági
fogházak vezetője: li. tiszthelyettes volt./
•
Az 1950. évi II. törvény (Btá.) 1951. január 1-jén lépett hatályba, eltörli a
Csemegi - kódex egész büntetési rendszerét, egyféle szabadságvesztést
ismert a „börtönt” .
•
Az eltorzult igazságszolgáltatás az elítélteknek a hazai történelmükben
példátlan tömegét zúdította a börtönökre.
•
1952 márciusára az elítéltek száma országosan:
hatvanezerre (az internáltaké százezerre) duzzadt.
•
Az intézményi rendszer gyors bővítésére volt szükség:
szovjet modell alapján a „nyitott végrehajtási helyeknek”, gyáraknak,
üzemeknek, bányáknak, építkezéseknek, mezőgazdasági területeknek
átadása történt meg a büntetés-végrehajtás számára.
Börtönügyünk 1945- 1952. VI.
1949-ben kezdődött el, és 1952 végére már szinte az egész országot
behálózták az úgynevezett őrparancsnokságok, illetve munkahelyparancsnokságok. Mintegy 45 helyen dolgoztattak elítélteket.
Munkahely: parancsnokok, őrök.
Börtönügyünk 1952- 1963. I.
• 1952. március 1-vel a büntetés-végrehajtás szervezet a 2033/10/1952. számú
MT. határozat alapján az Igazságügyi Minisztérium felügyeletéből a
Belügyminisztérium hatáskörébe került,
• A büntetőintézetek központi irányítására létrehozták;
• a BM. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát,
• az elítélt munkáltatás irányítását a Közérdekű Munkák Igazgatósága (KÖMI)
vette át. (Népgazdasági Tanács hat.)
• Összevonták az intézetparancsnoki és a vállalatigazgatói munkaköröket.
(1957- től főmérnök, főkönyvelő státus létesült és polgári életnek megfelelő
vállalati struktúrát alakítanak ki.)
• Megkezdődött a büntetés-végrehajtási szervek átszervezése.
/Mindezek elsősorban a büntetés-végrehajtási intézmények igazgatásában és
a büntetés-végrehajtási testület személyi állományának összetételében hoztak
lényeges változást./
Börtönügyünk 1952- 1963. II.
• Csak 1953-ban hozták létre a 1949. évi XX. tv. 44 §-val kihirdetett és az
Alkotmánynak megfelelő ügyészi szervezetet;
• az 1953. évi 13. tvr. alapján, az Országgyűlés július 4-én megválasztotta a
legfőbb ügyészt, majd
• sor került a Legfőbb Ügyészség felállítására és
• az új hierarchikus szervezetet kialakítására.
• Megszűnik ügyészség - 1871-től szinte változatlanul meglévő - felügyeleti
szerepe ezután csak törvényességi felügyeletet gyakorol a büntetésvégrehajtási szervek felett.
Börtönügyünk 1952- 1963. III.
Az 1.105/1954. (XII. 17.) Mt. h. sz. határozat 22. pontjában kapott felhatalmazás
alapján a Belügyminiszter kiadta Büntetés-végrehajtási Szabályzatot, ennek
535–540. §-ai rendezik a büntetés-végrehajtás felügyeleti viszonyait;
• valamennyi bv. szerv felett a Büntetés-végrehajtási Parancsnokság útján a
belügyminiszter gyakorolja a főfelügyeletet,
• az országos, megyei és körzeti börtönöket, az önálló bv. munkahelyek
közvetlen felügyeletét a megyei főosztályok végzik,
• a megyei főosztályok alá nem rendelt egyes börtönök, bv. munkahelyek
közvetlen felügyeletét a Büntetés-végrehajtás Parancsnokság vezetője
gyakorolja,
• a járási börtönök felügyeletét a területileg illetékes, vagy ezzel megbízott
országos, megyei vagy körzeti börtön, illetőleg önálló bv. munkahely
parancsnoka gyakorolja,
• a Büntetés-végrehajtási Parancsnokság javaslatára a belügyminiszter
bármely – a megyei főosztály felügyelete alá rendelt – börtönt vagy bv.
munkahelyet a Büntetés-végrehajtási Parancsnokság felügyelete alá vonhat,
illetve felügyelete alá rendelhet.
Börtönügyünk 1952- 1963. IV.
• 1953.július 17. összevonták a BM-t és az ÁVH-t.
• A megyei főkapitányságokon Bv. főosztályokat hoztak létre.
• 1954. január 27-én megjelent belügyminiszter-helyettesi irat meghatározta a
BM. Büntetés-végrehajtás Parancsnoksága és a Megyei Főosztályok
büntetés-végrehajtási jogkörét:
„a megyei főosztályok; középfokú irányító és ellenőrző szervek,
akik felelősek a megye területén alájuk rendelt börtönökben és
munkahelyeken;
- a szolgálat irányításáért,
- a kiképzésért,
- az őrség és a
- letartóztatottak fegyelméért, valamint
- a szocialista törvényesség betartásáért.”
Börtönügyünk 1952- 1963. V.
1956 októberében volt kísérlet arra, hogy a büntetés-végrehajtás felügyelete
az igazságügyhöz kerüljön, 1957 januárjában ezt visszavonták
Börtönügyünk 1952- 1963. VI.
• A politikai hatalomnak 1953 tavaszától – Sztálin halálától – kezdődő átmenti
megingása után megkezdődött:
- a személyi állomány szolgálati viszonyának jogi szabályozása:
ez 14/1956.sz. NET. hat.-ban ölt testet, /amit az 1956.febr.1-én a 6. számú
belügyminiszteri paranccsal hirdettek ki,/
- megindul a büntetés-végrehajtási tevékenység jogi szabályozása,
- az ártatlanul bebörtönzöttek rehabilitálása,
- a külső rabmunkahelyek felszámolása,
- 1955 novemberére az elítéltek többsége zárt intézetekben került,
- 1956. október elejéig a fogvatartotti létszám a felére csökkent,
- a sztálini büntetőpolitikával és a börtönüggyel való teljes szakításra az
1956 októberében kirobbant forradalom miatt került sor.
• Az 1956-os forradalom leverése utáni időszakot követően a forradalom
résztvevőivel és az „osztályidegenekkel” szemben történelmünk egyik
legvéresebb leszámolását végezték el.
Börtönügyünk 1952- 1963. VII.
A 8/1959. BM sz. utasítás [Bv. szabályzat] 502–503. §-a leegyszerűsítette
a felügyelet és az ellenőrzés rendjét:
•
a főfelügyeletet változatlanul a belügyminiszter látta el a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága útján (502. §).
•
az országos, megyei és körzeti börtönök, valamint a bv. munkahelyek
feletti közvetlen felügyeletet a büntetés-végrehajtás országos
parancsnoka,
•
a járási börtönök felett pedig a területileg illetékes megyei börtön
parancsnoka gyakorolta (503. §).
Az 1959. aug.1-én lépett hatályba a 10 – 23/8/1959. BMh. 8. sz. pcs.
- rögzíti, hogy a Bv. a BM. fegyveres, egyenruházott, igazgatási szerve.
- az Elnöki Tanács 1959. évi 105. sz. hat. rendezi az állomány szolgálati
viszonyát.
Börtönügyünk 1952- 1963. VII.
A (8/1959. BM ut. Bv. Szab.) még hátrányosan diszkriminálta az
„osztályidegeneket”, de megteremtette az elítéltek nevelésének elviszervezeti feltételeit:
•
A letartóztató intézetekben létrehozták a nevelési szolgálatot.,
•
előírták, hogy minden 100 letartóztatott nevelésével egy nevelő foglalkozzon,
• a BVOP-on szakterületek szerinti osztályok működnek,
• az intézetekben a parancsnokok és helyetteseik szakterületeknek
megfelelően irányítják a szolgálati ágakat,
• az őrséget az őrparancsnokok irányítják.
• 1961. évi V. tv. (Btk.) börtönt és a büntetés-végrehajtási munkahelyet.
Börtönügyünk 1963 -1990. I.
•1963-ban az Elnöki Tanács 24. számú
törvényerejű rendelete alapján a büntetésvégrehajtás kivált a Belügyminisztérium
szervezetéből és 1963. november 1-i hatállyal
ismét az igazságügy-miniszter irányítása és
felügyelete alá került.
• Az igazságügy miniszter BV.-2-1/1966.
001.sz. pcs. Szolgálati Szabályzat rögzíti,
hogy a Büntetés-végrehajtási Testület az
Igazságügy Minisztérium egyenruházott
fegyveres testülete.
• Az 1976. évi I. tv. a honvédelemről.
A fegyveres testületek: a rendőrség, a
munkásőrség és a büntetésvégrehajtási testület. Meghatározza: a
fegyveres testületek honvédelmi feladatait.
Börtönügyünk 1963 -1990. II.
Az igazságügy miniszter BV.-2-1/1966.001.sz. pcs. Szolgálati Szabályzatban
rögzíti a felügyeleti viszonyokat:
Felügyeleti szerv: IM.
Irányító szervezet: BVOP.
Végrehajtó szervek: intézetek, vállalatok.
BVOP szervezete:
- BVOPK- BVOPKÁH- BVOPKH
- osztályok,
- önálló alosztályok.
Intézetek szervezete:
- Pk. – Pkh. –Főm. – Fők.
- szolgálati ágak.
A BVOPK 052/1967.sz. pcs.- val rendszeresíti az őrségparancsnoki beosztást
Börtönügyünk 1963 -1990. III.
• 1969-es IM SZMSZ [101/1969. (IK 2.) IM számú utasítás]
Az igazságügy-miniszter „…ellátja a büntetés-végrehajtás felügyeletét
(az 1963. évi 24. sz. tvr. 1 §-a) alapján gyakorolja a NET. 1964. évi 129.
számú határozatával módosított 1959. évi 105. számú határozatában
biztosított jogkörét.”
• Az IM-en belül a Személyzeti főosztálynak, Büntetés-végrehajtási
személyzeti csoportja működött.
• 1978-as IM SZMSZ-e [120/1977. (IK. 1978. 1.) IM számú utasítás] szerint:
„A miniszter a minisztérium útján felügyeletet gyakorol (…) a büntetésvégrehajtás (…) felett.”
Az SZMSZ szerint a minisztériumnak nem volt önálló, a büntetés-végrehajtás
irányításával foglalkozó részlege.
Börtönügyünk 1963 - 1990. IV.
• Az 1980-as SZMSZ [104/1980. (IK. 3.) IM számú utasítás] szerint:
„A miniszter a minisztérium útján felügyeletet gyakorol (…) a büntetésvégrehajtási szervek és a büntetés-végrehajtási tevékenység (…) felett.”
Az SZMSZ szerint az IM Személyzeti és Oktatási Főosztályának, volt,
Büntetés- végrehajtási Személyzeti Osztálya, a Terv- és Pénzügyi
Főosztálynak, Büntetés-végrehajtási Költségvetési Ellenőrző Csoportja,
valamint a Tudományos és Tájékoztatási Főosztálynak, Büntetésvégrehajtási Tudományos Csoportja a minisztériumban.
• 1985-ös IM SZMSZ [101/1985. (IK. 1.) IM számú utasítás] szerint:
„A miniszter felügyeletet gyakorol (…) a büntetés-végrehajtási szervek és a
büntetés-végrehajtási tevékenység (…) felett.”
IM egyetlen főosztályának sem volt a büntetés-végrehajtás működésével
foglalkozó szervezeti egysége,
a BVOP tehát ismét (lásd az 1978-as IM SZMSZ-t) „teljes” önállóságot
élvezett.
Börtönügyünk 1963 - 1990. V.
• Az előző 1985-ös SZMSZ szerint:
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (…) az igazságügyminiszter felügyelete alatt álló fegyveres szervezet irányító parancsnoksága,
amely az Igazságügyi Minisztérium szervezetébe tartozik, de elkülönített
költségvetéssel és szervezettel működik.”
• Az 1991-es IM SZMSZ [3/1991. (IK. 6.) IM utasítás] szerint:
„Az IM Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság az igazságügyminiszter felügyelete alatt álló fegyveres szervezet irányító parancsnoksága,
amely önálló fejezetszintű költségvetéssel és szervezettel működik.”
Az SZMSZ szerint az IM. XIII. főosztálya a Büntetés-végrehajtási Ügyek
Önálló Osztálya.
Börtönügyünk 1963–1990. VI.
• 1966. évi 21. tvr. az elítéltek átnevelését tűzte ki célként
szabadságvesztés-büntetésnek négy fokozatát: a szigorított
börtönt, a börtönt, a szigorított bv. munkahelyet és a bv.
munkahelyet
• 1971. évi 28. tvr. (Btk. novella) a halálbüntetés mellé visszaállította
az életfogytig tartó szabadságvesztést, 1972. január 1-jétől
fegyház, szigorított börtön, börtön és fogház fokozatot vezette be.
• Az 1974. évi 9. tvr. a szigorított őrizetet vezette be a különösen veszélyes
visszaesőkkel szemben.
• 1974. évi 10. tvr. az alkoholisták kötelező munkaterápiás intézeti kezelését
vezette be.
Börtönügyünk 1963- 1990. VII.
• 1978. évi IV. tv. büntető törvénykönyv a szabadságvesztés-büntetés
fokozatait négyről háromra: fegyházra, börtönre és fogházra csökkentette
• 1979. évi 11. tvr. a büntetések és intézkedések végrehajtásáról.
• a 8/1979.(VI.30.) IM. rend. Bv. Szab. és a 101/1980. IM. ut.
• 1983 a büntetés-végrehajtás nevelési koncepciója,
• 1986 a büntetés-végrehajtás munkáltatás fejlesztési koncepciója
• Az 1984. évi 19. tvr. vezette be büntetőjogunkba új fő büntetési nemként a
szigorított javító-nevelő munkát közveszélyes munkakerülőkkel szembeni
1992-ig.
• Az 1989.évi XVI. tv. amely kimondta, hogy a halálbüntetés nem lehet
hazánkban a politikai megtorlás eszköze,
• 1990-ben az Alkotmánybíróság megállapította a halálbüntetés alkotmány
ellenességét.

similar documents