Közös ügyek - Jogtörténet.sze.hu

Report
A dualizmus állama, igazgatása
és igazságszolgáltatása
dr. Farkas Ádám
SZE DFK Jogtörténeti Tanszék
2012. November 24.
A „kiegyenlítés” állama

Dualista (Pest-Buda, majd Budapest – Bécs tengely).

Reálunió (bár a korszakban többek perszonálunióként
illették, mert a fogalom akkor más jelentéssel bírt).

Parlamentáris monarchia.

Osztrák-Magyar Kiegyezésen alapszik (amit a
Horvát-Magyar Kiegyezés követett)

Kiegyezési törvények (különös tekintettel az 1867:12.
törvénycikkre)
Közös ügyek, közös érdekű ügyek, közös
szervek

Közös ügyek a Pragmatica Sanctio alapján (Külügy –
Hadügy - Pénzügy).

Közös ügyek ellátására közös szervek (Közös
Külügyminisztérium, Közös Hadügyminisztérium – és
hadsereg – , Közös Pénzügyminisztérium).

Nincs közös törvényhozás.

Közös érdekű ügyek (a dualista állam egészét érintő, de
a Pragmatica Sanctio-ból le nem vezethető ügyek,
melyeket nem külön szervek, de nem is az egyes
kormányok kezelnek, hanem kormányközi – vagy
parlamentközi – közvetlen tárgyalásokkal intéznek, pl.:
vámunió kérdése, osztrák államadósság kezelése, stb.)
A polgári állam kiépítése

A jogállam és a polgári alkotmányosság (”Az
állam mint a törvényesség őre.”, Polgári jogok
oltalmának megerősítése, 1848. áprilisi vívmányok
„rehabilitálása”).

A klasszikus három hatalmi ág szétválasztását:
- a törvényhozás és a végrehajtás viszonyát az adócenzusos
választójogon nyugvó képviselet,
- a törvények primátusa,
- illetve a parlamentnek felelős kormányzati rendszer
jellemezte.
Uralkodó
Államfő, mint megkoronázott magyar király
 Legjelentősebb jogkörei:

Ogy. összehívása
Ogy. Elnapolása
Ogy. Feloszlatása – korlátozottan –
Törvényszentesítés
5. Rendeletalkotási jog
6. Kinevezési és felmentési jog
7. Főfelügyeleti jog
8. Egyház körüli felségjogok
9. Külügyi felségjog
10. Hadügyi felségjogok – vezérlet, vezénylet, belszervezet –
11. Háború és béke joga
1.
2.
3.
4.
Miniszterelnökség

A végrehajtó hatalmat a parlamentnek felelős
kormányzat testesítette meg.

Az egyes igazgatási ágak élén álló minisztereket – a
miniszterelnök előterjesztésére – az uralkodó nevezte
ki.

A miniszterelnökség feladata:
- a politikai és a gazdasági vezetés,
- valamint a minisztériumok koordinatív irányítása volt,
- majd a közvetlenül alárendelt szervek felügyeletével
feladatköre fokozatosan bővült.
Miniszterelnökség hatáskörei
A hatáskörébe vont ügyeknek három csoportja
különböztethető meg:
1. a kormány elnökére háruló állandó és
járulékos feladatok,
2. a több tárcát érintő, periódusonként változó
ún. kiemelt ügyek,
3. a hozzárendelt közel ötven hivatal speciális
ügyei tartoztak.
Minisztertanács

Tevékenysége kétirányú volt:
1.
2.

Megvitatta a kormány politikai irányvonalát, azokat a kiemelt
fontosságú ügyeket, amelyek hatást gyakoroltak az állam
működésére,
Mint testületi szerv, döntött a hatáskörébe utalt vagy a
szakminiszterek
által
elé
vitt
egyedi
ügyekben
(pl. főrendiházi kinevezések; kegyelmezési ügyek; állami tisztviselők
kinevezése, stb).
Tárgykörei:
1.
2.
3.
az országgyűléshez benyújtott előterjesztések;
a törvényjavaslatok;
az új hivatalok, állások szervezésének ügyei;
A minisztertanácson az államfő (uralkodó) távollétében
a miniszterelnök elnökölt.
 Minden ülésről jegyzőkönyv készült.

Minisztériumok
Egyes szakterületekért felelős központi
államigazgatási szerv.
 Vezetését a miniszter látja el, akit az uralkodó
nevez ki a miniszterelnök javaslatára.
 Minisztériumok, miniszterek:

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
Belügy
Földművelés-, ipar- és kereskedelemügy,
Honvédelmi,
Igazságügy,
Közmunka és közlekedésügy,
Pénzügy,
Vallás és közoktatásügy,
Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter,
Király személye körüli miniszter.
Polgári igazgatás

Az igazgatás a törvények adta keretek közötti,
csak kivételes felhatalmazáson nyugvó
végrehajtó tevékenység.

Az igazgatás sokrétűbbé válásával az általános
(belügyi) igazgatásból folyamatosan kivált a
szakigazgatás.

A közigazgatás és az igazságszolgáltatás
kettéválasztását – a ”harmadik hatalom
önállósulását” – az 1869:IV. tc. deklarálta.
Az igazgatás differenciálódása
Kormánynak alárendelt hatékony területi igazgatási
rendszerekben többfokozatúság figyelhető meg.
 A magyar fejlődésben a megye - járás - község
modell honosodott meg.
 Máthé Gábor: „A közigazgatás összefogásának
(centralizáció) és a szakpartikularizmus elvének
konkurálása a központosítás térhódításához
vezetett.”
 Szakigazgatás (honvédelmi igazgatás, rendészeti
igazgatás, egészségügyi igazgatás, pénzügyi
igazgatás, stb…)

Törvényhatóságok

Az 1870./1886. évi törvények a középszintű
igazgatás szerveiként a törvényhatóságot:
○
○

a vármegyét és
a törvényhatósági jogú várost (thj) jelölték meg.
A közigazgatás alsó fokán, a községi törvények
értelmében a fokozatonként elkülönülő községek
helyezkedtek el.
○ Kisközség
○ Nagyközség
○ Rendezett tanácsú község
Vármegyék
Az 1886. évi törvény a megye hatáskörét:

1.
2.
3.
belügyeinek önálló intézésére,
az állami közigazgatás közvetítésére,
a politikai ügykörre szorította.

A megye testületi szervét, a törvényhatósági
bizottságot továbbra a választott és kinevezett
tagok alkották fele-fele arányban.

Virilizmus: a nyers virilizmus intézménye a legtöbb
adót fizetők kijelölt összességét jelentette.
Vármegyei szervek
A közgyűlés:
 a vármegyei költségvetés megvitatása,
 a tisztségviselők megválasztása,
 a szabályrendelet-alkotás tartozott.
A törvényhatóságok élén a kormány megbízottjaként
működő, de az uralkodó által kinevezett főispán
korlátlan jogkört kapott.
A törvényhatóság első tisztviselője: az alispán.
Vármegyei közigazgatásra a különböző vármegyei
tisztségviselők (belső: főjegyző, aljegyző, tiszti
főügyész, stb., külső: főszolgabírák – a járásokban –)
Városok

A városokat csupán polgári kori törvényhatósági
keretben és községi fokozatban ismerték el a
törvények.

A törvényhatósági jogú város szerepköre a
megyééhez volt hasonló: első- és másodfokon látta
el a közigazgatás intézését.

Testületi szerve a városi tanács, első tisztviselője
a polgármester volt.
A dualizmus igazságszolgáltatása
dr. Farkas Ádám
SZE DFK Jogtörténeti Tanszék
2012. December 5.
A polgári igazságszolgáltatás I.

A neoabszolutista bírósági rendszer felváltása a
magyar ítélkezési szervezettel. (1869:4. tc a rendes
bírósági szervezetet is megváltoztatja)

Független hatalmi ág (1869:4. tc. a közigazgatás és
igazságszolgáltatás szétválasztása)

Igazságügyminiszter szakmai felügyelete a
bíróságok felett.

1897:33. tc. a törvényszékek mellett szervezendő
esküdtszékek bíráskodásáról (mint nem állandó
bíróságokról)
A polgári igazságszolgáltatás II.

Kialakult
 A bírósági szervezettől függetlenül működő,
 Államilag, a bírósági szinteknek megfelelően, de
hierarchikusan szervezett,
 a királyi hatalmat képviselő,
 hivatásos ügyészi szervezet.

Kizárólag vagyonperekre nézve fennmaradt a
városi, vármegyei tiszti ügyészi, illetve a
kincstári jogügyi-igazgatósági intézmény.
Igazságszolgáltatási garanciák

Bírói függetlenség
 Közigazgatás és igazságszolgáltatás szétválasztása.
 Bírói állások betöltésének törvényes rendje.
 Bírák kizárólag törvényeknek, rendeleteknek,
törvényerejű szokásoknak való alávetettsége.
 Bírói szervezet kizárólag törvényi szintű
szabályozhatósága.
 Bírák egzisztenciális és anyagi biztonságának törvényi
védelme.
Bírói fegyelmi felelősség felelősség
 Bírói összeférhetetlenség

Igazságszolgáltatási szervezet
Kúria - Kir. Koronaügyész (fellebbviteli)
Kir. Ítélőtábla – Kir. Főügyész (fellebbviteli)
Kir. Törvényszék – Kir. Ügyészség (első folyamodású és fellebbviteli)
Kir. Járásbíróság – Ügyészségi megbízott (első folyamodású)
Különös bíróságok (Katonai bíróságok, 1895 Szabadalmi
Bíróság, 1896 Közigazgatási bíróság, 1907 Hatásköri
bíróság, 1909 Főudvarnagyi bíróság)
Különös bíróságok I.

Elkülönülésük alapja lehet a kiemelt
államérdek, a különleges személyi kör, vagy a
különleges tárgyi hatály.

A katonai bíráskodás

1895 Szabadalmi bíróság (A bírák különleges
(Ekkor százezreket érint. Joga,
szervezete és hatásköre a neoabszolutizmusban kiépített
modellben maradt. [Részleges változás: 1912. évi katonai
bűnvádi perrendtartás megalkotása.])
szakértelmével és elkülönült szervezettel biztosította a
szabadalmi ügyek útján a technikafejlődéshez köthető érdekek
hathatós érvényesülését.)
Különös bíróságok II.

1896 Közigazgatási bíróság
 Alapja az 1883-ban felállított Pénzügyi Közigazgatási
Bíróság.
 Kizárólag legfelsőbb fokú bíróság
 Pénzügyi és közigazgatási osztályokba szervezett
 Adó- és illetékügyek, valamint törvény által taxált községi,
törvényhatósági, miniszteri határozat elleni panaszok
elbírálása.
 Öt tagú tanácsokban, írásbeli eljárás útján járt el.
Különös bíróságok III.

1907 Hatásköri bíróság
 Pozitív és negatív határköri összeütközéseket
bírálta el ott ahol nem volt közös felettes szerv.
(Döntően közigazgatási szervek és bíróságok
között.)
 Hét tagú tanácsban járt el.

1909 Főudvarnagyi bíróság
 A királyi család és a királyi udvar polgári peres és
nem peres ügyeiben járt el.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

similar documents