Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség mint a gyermekvédelem

Report
HÁTRÁNYOS HELYZET,
VESZÉLYEZTETETTSÉG MINT A
GYERMEKVÉDELEM
ALAPPROBLÉMÁI
Hátrányos helyzet meghatározása
Kt. 121. § (1) bekezdés 14. pontja szerint:


hátrányos helyzetű az a gyermek, akit a jegyző
védelembe vette, VAGY rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre jogosult, e csoporton belül
halmozottan hátrányos helyzetű: akinek a törvényes
felügyeletét ellátó szülője a gyermek tankötelessé
válásának időpontjában legfeljebb az iskola
nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte
be sikeresen; VAGY tartós nevelésbe vették
A hátrányos társadalmi helyzetben
azok a személyek, illetve családok
élnek, akiknek a szükséglet- kielégítési
lehetőségei, életkörülményei,
lehetséges életmódja a társadalom
többségénél lényegesen rosszabb
(relatív, mindig a konkrét gazdaságitársadalmi környezethez alkalmazva
változó kategória)
 Azok a gyerekek, akiknek:
 családjuk csökkenő jövedelme,
 a munkanélküliség,
 a kedvezőtlen lakáskörülmények,
 az egészségügyi problémák
miatt
az átlagostól eltérő támogatásra
szorulnak, de megfelelően működő
prevenció, illetve beavatkozás esetén a
családjukban hosszú távon megtarthatók.

Jellemző
megnyilvánulásai:





Rosszabb
életkörülmények
Művelődési hátrányok
Szülők alacsonyabb
iskolázottsága
Egészségügyi okok
Család szerkezete,
működése
Veszélyeztetettség meghatározása
•
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
Törvény 5. § (n) pontja: „veszélyeztetettség: olyan-magatartás, mulasztás
vagy következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi,
érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.
•
A családi élet tartós működési zavaraiból adódóan- a gyermekvédelem
ellátórendszerének működtetése, és gyakran hatósági intézkedés szükséges,
mert testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésük nem biztosított
(védelembe vétel)
•
A pszichológiai szemléletű gyermekvédelmi gyakorlat azt mutatja, hogy
veszélyeztetett az a gyermek, akinek testi vagy pszichikus fejlődését
ártalmas környezeti hatások, rossz interperszonális kapcsolatok
akadályozzák, károsítják. A veszélyeztetettség nem akut állapot, hanem
folyamat.
Veszélyeztetettség okai

Környezeti okok:
• Család – Családszerkezet
• Nevelési hiányosság
• Erkölcsi fejlődést veszélyeztető környezet
• Lakásviszonyok
• Családon kívüli negatív hatás
• A gyermek személyiségében mutatkozó ok
• Anyagi ok
• Egészségügyi ok
• Egyéb ok
A veszélyeztetett gyermek
A veszélyeztetett gyermek személyiségfejlődését nagy
valószínűséggel fenyegeti valamilyen károsodás:






az énfejlődésben
a szocializációban,
a magatartásban,
az értékorientációkban,
az igényszintben
az aktivitás vonatkozásában.
A problémás család ismérvei







Érzelmi kötelékek hiánya.
Zavarok a család biztonságos érzelmi bázisként
való működésében.
Szülői modellek hiánya, vagy súlyos torzulása.
Feszültségek leküzdésének, kezelésének zavarai.
A szülők közötti interakció hiánya, vagy torzulása.
Hiányos vagy eltorzult kommunikációs háló a
családon belül.
Nevelési eljárások hiánya vagy éppen túlzott
alkalmazása.
Veszélyeztetett helyzet
alacsony fokú veszélyeztető magatartás: időnként előforduló, enyhébb
jelenségek

elhanyagolás: pl.:mosdatlanság, fejlődésbeli lemaradás

fizikai bántalmazás jele: alig látható vagy enyhe fokú felszíni sérülések
 érzelmi bántalmazás: veszekedés, bántó szavak használata
 szexuális visszaélés: a gyerek előtt exhibicionista, csábító viselkedés
mérsékelten súlyos veszélyeztető magatartás:
 Elhanyagolás: rossz higiéniás viszonyok, elhanyagolt fizikális jellemzők
 fizikai bántalmazás: súlyosabb felszíni sérülések, kisebb égési sebek,
ütésnyomok,
 érzelmi bántalmazás: rendszeres szóbeli bántás, veszekedés, lebecsülés,
megalázás
 szexuális visszaélés: a gyerek fogdosása
nagyon súlyos veszélyeztető magatartás:
 elhanyagolás: a szülő, gondozó, családtag gyakori távolléte, a bőr
elhanyagolása,, alulfejlettség
 fizikai bántalmazás: törött csont, mély sebek, súlyos bevérzések, égések,
vágások,
 érzelmi bántalmazás: gyakori visszautasítás, étel, ital megvonása, bezárás
 szexuális visszaélés: szexuális kapcsolat bármely formája
életveszélyes veszélyeztetettség: hosszú távú vagy súlyos lélektani, fizikai
károkozás
 elhanyagolás: a gondozó felnőtt állandó vagy tartós távolléte, gyakori
megbetegedések, fertőzések a rossz higiénés viszonyok miatt
 fizikai bántalmazás: állandó, makacs sebek és sérülések
 érzelmi bántalmazás: állandó elutasítás, étel-ital gyakori megvonása,
terrorizálás,
 szexuális visszaélés jelei: vérfertőzés, kiskorú terhessége. erőszak
Hátrányos helyzet vs. veszélyeztetettség


A veszélyeztetettek nem mindig hátrányos helyzetűek, és
a hátrányos helyzetűek sem biztos, hogy
veszélyeztetettek, de a hátrányos helyzet tartós
fennállása veszélyeztetettséget okozhat.
A hátrányos helyzet megállapítása a társadalmi státus
vizsgálatával, a veszélyeztetettségé a gyermek
fejlődésének vizsgálatával történik. Az első esetben azt
kérdezzük, hogy ilyen körülmények között szocializálódik,
a másodikban: hogyan szocializálódik
A szakmai együttműködés alapjai








A gyermek segítséget megkapjon a családjában
történő nevelkedéséhez,
időben emeljék ki a családjából,
egyéni szükségleteinek megfelelő gondozási helyre
kerüljön,
ne szakadjon el családjától, családi kapcsolataitól,
megfelelő ideig legyen a megfelelő gondozási
helyen,
visszafogadása és visszatérése előkészítése,
indokolt örökbefogadása előkészítése,
a családba történő visszailleszkedés segítése.
Védelembe vett gyermekek száma
2009 évben 21 938, ebből:
 Környezeti okok miatt 5046 fő
 szülői magatartás miatt 9694 fő
 Gyermeki magatartás miatt 4824 fő
 gyermek által elkövetett(bűn)cselekmény miatt 1207 fő
 bántalmazás miatt 452.
A védelembe vételnél 14.335 esetben a gyermekjóléti
szolgálat jelzésére indult el az eljárás.

HÁTRÁNYOS HELYZET
Szegénység
Helyzetkép
Magyarországon a szegények többnyire a következő csoportokból
kerülnek ki:
 - tartósan munkanélküliek és részidőben foglalkoztatottak (a
munkanélküliek 48%-a szegény);
 - a 6–700 ezer cigány ember nagy többsége nyomorog;
 - a gyermekes családok 41%-a, nagycsaládosok 60%-a, az
egyszülős csonka családok 45%-a szegény;
 - a nyugdíjasok 50%-a számít szegénynek; még ha aktív korukban
jól is kerestek, jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el;
 - gyakran nyomorognak a tartós betegségben szenvedők, a
fogyatékossággal élők;
 teljesen kiszolgáltatottak a hajléktalanok.
KSH: lakosság 30%-a, mintegy 3 millió ember él a létminimumon (73
ezer forint/fő/hónap) és az alatt.



A munkanélküliség és szegénység tekintetében hatalmasok a
regionális különbségek: a legelszegényedettebb régiók Kelet- és
Északkelet-Magyarországon, valamint a dél-dunántúli térségben
találhatók. E térségekben koncentrálódik a cigány népesség
többsége (DE a szegények többsége nem cigány).
Összefüggés a gazdasági-társadalmi környezet és a
gyermekvédelmi feladatok között:
Az intézménybe bekerülő18 év alatti gyerekek 37%-a az ország 2
gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos helyzetű régiójában
lakik: az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiókban (itt a
gyermekotthoni férőhelyek kihasználtsága a legmagasabb, az
előbbiben 90%az utóbbiban 96%.
Gyermekszegénység




A magyar gyermekek 20%-a él az EU-ban általánosan
elfogadott szegénységi küszöb alatt.
A magyar standardok szerint a szegénység valamilyen
formában mintegy 750 ezer gyereket érint.
Újra megjelent az alultápláltság, ma több tízezer
gyerek éhezik Magyarországon.
Még 2008. novemberében mintegy 450 ezer gyermek
részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben,
ez a szám napjainkban meghaladja az 515 ezret.





Magyarországon az átlagosnál magasabb szegénységi
ráta (az átlagos 8%-hoz képest 18%, a 3 és 14 éves
korcsoportban16%)
A gyerekek jelentős százaléka él olyan háztartásban, ahol
az egy főre jutó jövedelem nem éri el a segélyezési
küszöböt.
A gyermekek relatív szegénységi rátái meghaladják a
népesség más korcsoportjainak szegénységi rátáit.
A szegénység kockázata a kisgyerekek, a többgyermekes
családban, illetve az egyszülős családban élő gyermekek
esetében a legmagasabb.
A gyermekszegénység többdimenziós jelenség;
dimenzióinak halmozódása hatványozottan veszélyezteti a
gyermekek pszichoszociális fejlődését.
Gyermekek védelme?

Gyermekvédelmi törvény értelmében anyagi ok miatt nem
lehet gyermeket kiemelni a családból, a gyakorlat azonban
ezzel ellentétes:
Kisebbségi etnikai helyzet – Roma kérdés
Romák magyarországi helyzete


Becslések szerint kb. 750.000 roma él, a roma
népesség a teljes lakosság körülbelül 7%-át teszi ki.
A roma gyermekek arányát a teljes magyar
gyermekpopulációban 13%-ra becsülik
Települések szerint legtöbben élnek:
 Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében (45 525 fő)
 Szabolcs-Szatmár-Bereg (25 612)
 Heves(12 095)
 Baranya megyében is.


A roma gyermekek alacsonyabb szinten hagyják
abba az iskolát, mint nem-roma társaik (sokan
szegregált „cigányiskolába” járnak, illetve sokakat
úgy különítenek el, hogy SNI diákoknak fenntartott
iskolákba irányítják őket.
A teljes magyarországi cigányság 60,8%-a fejezte
be az általános iskolát, 12,9%-a végezte el a
középiskolát és mindössze 0,5% végzett el
valamilyen felsőfokú iskolát.
Előítéletesség

2005 decemberében végzett reprezentatív felmérés
szerint a megkérdezettek
62%-a egyetértett azzal, hogy „a bűnözési hajlam a
cigányok vérében van”
 80%-a szerint „a romák gondjai megoldódnának, ha végre
elkezdenének dolgozni”.
 mindössze 10%-a értett egyet azzal, hogy „a romáknak
több támogatást kell adni, mint a nem romáknak”.
 Igen alacsony volt a„nem tudom” válaszok aránya, ami azt
jelzi, hogy a lakosság döntő többségének határozott
véleménye van ezekről a kérdésekről.

Roma gyerekek a gyermekvédelmi
rendszerben
A roma származású gyermekeknek a gyermekvédelmi
rendszeren belüli helyzetével kapcsolatban 3
problématerület határolható el:
1. A roma származású gyermekek nagyarányú
felülreprezentáltsága a gyermekotthonokban
2. Az etnikai identitással kapcsolatos kérdések befolyása a
roma származású gyermekek örökbefogadására (előre
jelezhető, ha nem kívánnak roma gyereket felnevelni)
3. A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő roma
gyermekek aránytalanul magas számú értelmi fogyatékossá
nyilvánítása.
(versenyképes tudásszerzés lehetőségének minimalizálása)



Gyakran anyagi okok miatt emelnek ki családjukból
gyermekeket, melynek következtében roma gyermekek
generációinak széles szegmense nő fel vér szerinti családjának
gondoskodásától és védelmétől távol, gyakran intézményi
környezetben (Alacsony hazagondozási arány)
A felülreprezentáltságához hozzájáruló egyik tényező
a nevelőszülői gondozásba helyezésük viszonylag
alacsony aránya.

A roma származású gyermekek nem-roma társaiknál
gyakrabban kerülnek vissza nevelőszülőktől az intézményi
ellátásba.
A veszélyeztetetté nyilvánítás okai és a
családból való kiemelés




iskolakerülés,
egészségi állapot és higiéniás körülmények,
lakáskörülmények, és
bűncselekmény elkövetése.
Elhanyagolás, bántalmazás
Helyzetkép
Statisztikai adatok alapján Magyarországon
 hozzátartozója erőszakos magatartása következtében átlagosan
minden 3. napon meghal valaki,
 házastársa, élettársa – volt házastársa, élettársa – erőszakos
magatartása következtében átlagosan minden héten meghal
legalább egy nő,
 a családon belüli erőszak gyermekáldozatainak száma havonta 1.
Veszélyeztetett gyermekek száma (2010): 197350 fő (gyermekek
11%-a)
 ebből: anyagi 95644 fő
 Bántalmazás (testi 2840, szexuális 529, érzelmi 6079)
 Elhanyagolás (testi 14092, érzelmi 11313 fő)
 Érintett családok száma: 90874
Elhanyagolás


Passzív (mulasztásos elhanyagolás): minden olyan mulasztás vagy
baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy
lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését.
Aktív (cselekvő) bántalmazás, visszaélés: a gyermeknek tényleges,
vagy potenciális sérülés okozása.
Érzelmi elhanyagolás
 az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya,
 a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása
 a gyermek jelenlétében történ erőszakos, durva, támadó
magatartást más családtaggal, többnyire az anyával szemben.
Fizikai elhanyagolás
 Az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya
 a felügyelet hiánya,
 a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben,
amikor veszélynek van kitéve. (pl. az orvosi ellátás
késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a
védőoltások beadatásának elhanyagolása, vagy
indokolatlan késleltetése.)
Oktatási-nevelési elhanyagolás
 Az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása, vagy a
rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési
szolgálatok igénybevételének elmulasztása.
Az elhanyagolt gyermek:
 piszkos, viselkedése apatikus,
 a rosszul tápláltság jeleit mutatja,
 egészségtelen helyen lakik,
 retardált (visszamaradott, lassított) fejlődés,
kezeletlen orvosi problémái vannak,
 gondolkodási képességei nem felelnek meg az
életkori szintjének.
Gyermekbántalmazás (abúzus)
Valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a
gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – noha tud róla,
vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem
jelenti.
Családon belüli erőszak:
 ha valaki a hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét
veszélyezteti, vagy károsítja, önrendelkezésében, vagy
szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot
követ el, vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e
személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s ezzel
elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést.
 Társadalom rétegeiben egyformán jelen van
 Magánszféra keretein belül (4 fal között) – nem avatkoznak
bele szívesen

A családon kívüli abúzus történhet intézményben,
szakember, nevelő, gondozó által, de maga az
ellátórendszer is lehet bántalmazó, elhanyagoló.
Érzelmi bántalmazás:
 egy gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés, amely
a gyermek érzelmi fejlődésére súlyosan és tartósan
káros hatást gyakorol (alacsony önértékeléshez, és
kötődési nehézségek)
 Állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése,
megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás,
a gyermek kihasználása
Fizikai bántalmazás jelenthet ütést, rúgást, lekötözést,
bezárást, rángatást, rázást, el- vagy ledobást,
gondatlan leejtést, mérgezést, megégetést, vagy
leforrázást, vízbe fojtást, fojtogatást, és a gyermeknek
más módon történ fizikai sérülés okozását.
Szexuális bántalmazás: a gyermek bevonását jelenti
olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem
képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az
érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyermek
koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett,
továbbá amelyet tilt az adott társadalom jog- és
szokásrendje.





Felismerést segítő jelek
Külső jelek, jellegzetes sérülések
Testi-szellemi fejlődés elmaradása
Gyermek viselkedésének inadekvát módja (félénk,
visszahúzódó v. éppen agresszív)
A gyanújelek jelentős részét a védőnő, családorvos,
gyermekorvos, a bölcsődei gondozónő,
óvodapedagógus, iskolai pedagógus észleli,
melyről jelzést ad a gyermekjóléti szolgálat felé.


A fizikai bántalmazást elszenvedő gyermek
viselkedését nagyfokú szorongás jellemzi, és éber
figyelemmel kíséri a körülötte zajló dolgokat.
Visszahúzódó, óvatos,önértékelése alacsony és súlyos
tanulási nehézségekkel küzd.
A szexuális bántalmazás tünetei nem egyértelműek,
nehezen felismerhetők. Előforduló tünetek az
alvászavar, étkezési zavarok, szorongás, visszahúzódó
viselkedés, szokatlan, váratlan agresszió, orvosilag nem
indokolható fájdalmak, betegségek, iskolai teljesítmény
visszaesése, motiválatlanság, kortársakhoz való viszony
hirtelen megváltozása, szexualizált, kihívó viselkedés.
Rizikófaktorok
Családi körülmények
 szociális depriváció, szegénység, hajléktalanság,
munkanélküliség,
 erőszak a családtörténetben, a szülő bántalmazott vagy
elhanyagolt gyermek volt,
 egyedülálló, különélő szülő,
 mostohaszülő vagy bizonytalan kapcsolódású élettárs,
partner,
 szüléskor az anya 18 évesnél fiatalabb,
 az anya rövidebb-hosszabb időre külön él a gyermektől,
 zavarok a családi kapcsolatrendszerben.
A szülő személyiségével összefüggő problémák:
 – a szülő közömbös, vagy éppen túl aggódó, intoleráns a
gyermekkel
 – mentális betegség, alkohol-vagy drogfüggőség, deviáns
magatartás
A gyermekkel kapcsolatos tényezők:
 koraszülött, kis súlyú gyermek,
 két gyermek születése között kevesebb, mint 18 hónap telt el,
 testi vagy értelmi fogyatékkal él, illetve krónikus beteg gyermek,
 nehezen kezelhető gyermek.

Ranschburg Jenő:az a gyermek, aki családjában a
szülői agresszivitás rendszeres áldozata, illetve
ismétlődően szemtanúja a szülei közötti erőszakos
viselkedésnek, felnővén maga is agresszorrá válik a
családban, amelyben él.
Tények





Nincs különbség fiúk és lányok között
Leggyakrabban 2 évesnél fiatalabbak esnek fizikai erőszak
áldozatául, de 1 éves kor után már ritka az erőszakból
származó haláleset
A fogyatékkal élő gyermekek fokozottabban vannak kitéve
az abúzus veszélyének, és a halmozott fogyatékosság
további rizikót jelent.
A fiatalabb szülők gyakrabban bántalmazzák gyermeküket.
A családtagok közül legtöbb esetben a biológiai apák
bántalmazták a gyermekeket(41.3%), őket követően
sorrendben az anyák (38.9%), a mostohaapák (11.1%),
majd az egyéb rokonok (4.9%), a mostohaanyák (3.4%),
végül pedig a nevelőszülők (0.4 %)

similar documents