etika 1 rendeszeti 321KB Oct 16 2010 09:43:21 PM

Report
Az etika fogalma és tárgya
Az ember és társadalom
A hétköznapi erkölcs
Etikai tudás és magatartás
Etikai kódex
Rendészeti asszisztens képzés
2010-2011
1. Az etika fogalma és tárgya
Etika (erkölcsfilozófia) a gyakorlati filozófia egyik ága.
 Az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai
megalapozottságának kérdéseivel foglalkozik :
A viselkedési szokásokkal.
A viselkedési normákkal.
A viselkedést befolyásoló tényezőkkel.
 Születésének helye a periklészi demokrácia Athénban.
 Szokratesz filozófiája az ami valójában elindította az
etika komolyabb, tudományos vizsgálatát.
Az etika
 Az etika nem ad konkrét szabályokat a társadalmi
életre, sem közösségi helyzetekre nem ad tanítást.
 Általánosságban fogalmazza meg az élet szabályait,
amelyek belsőleg kötelezik az embert.
 Nem a szokások és a hagyományokhoz alkalmazkodás
a helyes cselekvés elve, hanem a humanizmus, amely
alapvetően az emberi létezés értelme.
Az etika tehát az emberi cselekedetek irányító erkölcsi
értékek és társadalmi normák rendszerezése,
tudományos vizsgálata.
A filozófia tartalma



1.
2.

Filozófiai gondolkodás egésze
Mint a gyakorlati filozófia
része (Arisztotelész
tudományfelfogása)
Első megjelenési formája:
preszokratikus töredékek:
önismeret fontossága
közösségi mivolt hangsúlyos
szerepe
Az etika mint önálló filozófiai
diszciplína /tudományág/
(Arisztotelész /Nikomakhoszi
Etika/)

1.
2.
3.
4.
5.



A világvallások szerves
része
kínai (konfuciánus)
hindu
buddhista
iszlám
zsidó-keresztény
Ebben az Isten-és ember
viszonya
Az ember közösségi
kapcsolatrendszere
Etikai kódexek


1.
2.
3.
4.
Alapja:
Az adott korszak emberről alkotott felfogása
(emberképek, filozófiai antropológia a XVIII-XX.
században)
Tárgya:
Erkölcs, erkölcsi norma természete.
Emberi cselekedetek az erkölcs szempontjából
Erkölcsi értékek természete (axiológia).
A modern korszak előtti időszakban a
társadalom minden területére kihatott
(társadalmi berendezkedés, politikai rendszer,
jogszemlélet, gazdaság)
Erkölcs
 „mos” /szokás > görög kifejezés
 Morál > valamely nagyobb társadalmi csoport erkölcse
 egyes ember erkölcse: az erkölcsiség (moralitás)
 Ethosz >(etika): erkölcsi jellem, a helyes értékelés és a
döntés megszilárdult képessége, szokásokban és
cselekvési mintákban ölt testet.
1.1. Az etika mint filozófiai disszciplina
 Az etika a filozófia ógörög talajon kialakult
felosztásának hagyománya értelmében a filozófia
önálló tudományága (disszciplinája).
 Az emberi cselekvés, viselkedés szabályszerűségeit
kutató tudomány.
 Nevét a görög éthosz (jellem, hajlam, magatartás) szóból
nyerte. A görögök használták az ethosz (szokás,
megszokás) kifejezést is.
 Bár az etika szó görög eredetű, de az európai
nyelvekben a római moralitas (erkölcsiség) honosodott
meg jobban.
 Egyenértékű kifejezésként szoktuk használni a
morálfilozófiát és az etikát.
 Azonban az etika szó kétfajta értelemben használatos:
1. Egyrészt értjük alatta magát az erkölcsöt, az emberek
erkölcsi viselkedéseivel kapcsolatos ténykérdéseket >
ez a leíró etika.
2. Másrészt értjük alatta az erkölcsi kijelentések
értelmének vizsgálatát (elméleti etika).
 Az erkölcsöt leíró etika és maga az etika elmélete
felöleli a teljes problémakört: az első a helyes cselekvés
szabályait tartalmazza, míg a második ezek leírását.
 Ezek mellett a harmadik elem az ezekre irányuló
filozófiai vizsgálódás.
Rengeteg kérdésre keresett és keres az etika választ:
 Mi egy cselekvés morális indítéka?
 Milyen lehetőségek közül és hogyan választ az
ember cselekvési tervet?
 Külső hatások, vagy belső indítékok késztetnek
minket cselekvésre?
 Hogyan keletkeznek az erkölcsi szabályok?
 Történeti, vagy örök emberi erkölcsi törvények
motiválják-e a cselekedeteinket?
 Lehet-e a boldogságra alapozni az erkölcsi tanítást?
 Stb.
 Az erkölcsfilozófia fő problémái azonban nem merülnek ki
ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában.
 Az ember értelemmel, szabad választással, döntési joggal és
kényszerrel felruházott lény, ezért léte során szüntelenül
szembesül az erkölcsi kérdésekkel.
 A mindennapok tevékenységében pillanatonként kerülünk
szembe morális döntést igénylő helyzetekkel.
 A helyes, vagy helytelen emberi élet kérdése mindenkinél
megjelenik.
 A társadalmi szokások és az erkölcsi szabályzórendszerek
nemzedékről nemzedékre öröklődnek.
 Bizonyos változásokat megélünk és meg fogunk élni.
 Az erkölcs kérdése megjelenik a vallásokban, művészetekben,
jogban és átfogja az egész emberi létet.
 Az etika így nem választható el a filozófia más
ágaitól sem, mint ahogy az emberi létezés sem
vizsgálható részekben, hanem csak teljes egészében.
 A morális döntések meghozatalakor ezért szükséges
más szempontokra is figyelemmel lenni (ezért
kapcsolódik a politikai-,társadalom-, vallás-, vagy
jogfilozófia és az esztétika is az etikához).
 Az erkölcsi elvek az embereken túli eredetiségét
valló vallási rendszerek vitathatatlanul összefüggnek
az ember e világi létezésével.
 A művészetek vallotta morális üzenetek szintén
jelzések az emberiség számára.
Ennek alapján az erkölcsfilozófia lehet:
1. Értelmező
Annak megfogalmazása és bemutatása, hogy mi az
erkölcs tartalma.
2. Normatív
Mit kell tenni az embereknek, hogy meg tudjanak lenni
egymás mellett.
3. Nevelő és átnevelő
Miként formálhatók az emberek velük született
hajlamai, hogy eleget tudjanak tenni a morális
elvárásoknak.
Az egész rendszer központjában a normák és alapelvek
alkalmazhatóságának kérdései állnak.
Melyek a jó és rossz indítékai?
Milyen az erkölcsös jellem?
Milyen erkölcsi normák érvényesek bizonyos korokra,
tájakra?
Milyen ismérvek alapján hozunk erkölcsi ítéleteket?
Az etika alapproblémái közé tartozik, hogy a cselekvést
helyesnek, vagy helytelennek ítélünk meg a cselekvő
szándéka és a cselekvés következménye alapján (jogi
kategória is)
 Szándéketika > ha cselekvésünk eredménye nem a várt
helyes szándéknak megfelelő eredményt hozza. Ami
erkölcsileg rossz, nem mindig ítélhető el morálisan.
 Következményetika > a cselekvőket szándékuktól és
cselekvésüktől függetlenül kell elítélni. Csak a jó
következménnyel járó tett a helyes.
 Kötelességetika > minden egyénnek vannak bizonyos
kötelességei, amelyeket meg kell tennie, s az erkölcsös
nevelés mércéje a kötelesség teljesítése
1.2.Főbb etikai szemléletmódok
1. Vallásos (teológiai) és világi (szekuláris)
megközelítés:
Minden ismert vallás tartalmaz erkölcsi előírásokat, de
ezek nem a tévedhetetlenség kategóriái.
Az etika vallásos vagy világi megítélésénél nem az a
fontos, hogy a vallási tanítás mennyire
egyeztethető össze valamely elfogadott filozófiai
állásponttal, hanem az, hogy az adott vallási tanítás
milyen etika normákra összpontosít és szolgálja – e
az emberiség túlélését.
2. Abszolutizmus és relativizmus
Az etikai abszolutizmus szerint az erkölcsi normák
abszolútak, és függetlenek kultúráktól és
körülményektől. (Kant , Ross)
A valóságban a normák nem abszolútak, mert mindenkor
és minden tájon függtek az adott emberi csoport
állapotától és kultúrájától (pl. emberáldozat)
A relativizmus szerint az erkölcsi körülmények függnek a
kultúráktól, funkciójuk van egy adott társadalom
életében, megfelelnek a társadalom szükségletének és
egyikük sem áll a másik fölött. (Bentham, Mill)
Ez az álláspont összetéveszti az erkölcsöt a szokásokkal,
anélkül, hogy ezek erkölcsi helyzetét kérdésessé tenné >
vagyis üdvözli az erkölcsi normák megszegését, ha az
nem ütközik az állam törvényeibe.
3. Objektivizmus és szubjektivizmus
Objektivitáson társadalmi értelemben vett
objektivitást értünk.
Az erkölcsi értékek és ezek megvalósítását sürgető
normák valójában az ember saját emberségének
tárgyi megjelenései, és így a kulturális hagyomány
része.
Helyessége ellenére lehet egyoldalú, ha az erkölcsöt
önmagában valónak tekintjük és így kivonjuk
minden bírálat alól.
A szubjektivizmus a másság mint önérték
hangsúlyozásán alapul (irracionalizmust, anarchiát
eredményez).
4. Kognitivizmus (megismerés) és non kognitivizmus
Az első képviselői szerint az etikai elveknek van
megismerési státuszuk, azaz olyan ismeretek,
amelyeket lehet elemezni,igazolni és megváltoztatni.
A non kognitivizmus csupán az erkölcsi alany
érzéseinek, beállítódásainak intuitív felismerésének
kifejeződést látják az erkölcsi ítéletekben, az
érzelmek elnyomják az észérveket.
Az etikai intuicionizmus szerint minden etikai elv
közvetlenül nyilvánvaló, és semmiféle racionális
(ésszerű) , vagy empirikus (tapasztalati) felülvizsgálatra
nem szorul
5. Konzekvencionalizmus és deontologizmus
Az első irányzat lényege, hogy minden erkölcsi
cselekedetet a következményei alapján kell megítélni (
akkor jó, ha jók a következményei)
A deontologizmus pedig csak akkor tekinti jónak a
következményt, ha az helyes cselekedet eredménye,
ezért nem számolnak az érdekekkel (valójában így
teljesíthetetlen)
Aquinói Szt. Tamás > minden cselekvés és eszköz helyes,
ha a cél helyes
6. Idividualizmus (egoizmus) és kollektivizmus
Az egoizmus lényege, hogy minden egyén autonóm,
önmaga által meghatározott lény, ezért felette állhat a
szociális értékeknek is.
Az egyén jogai megelőzik a társadalom iránti
kötelezettséget, és a társadalom csak eszköz az egyén
jogainak biztosításában.
A kollektivizmus ennek az ellentéte, vagyis az egyén
heteronóm (külső törvények által meghatározott), a környezet
által meghatározott.
A társadalmi érdeke megelőzik az egyénieket.
A társadalommal szembeni kötelességek felette álnak a
más egyénekkel szembeni kötelességeknek, a
társadalmi jogok erősebbek az egyénieknél.
7. Konzervativizmus és reformizmus
Alapvetően politikai szemléletmódok, melyből a
konzervativizmus szerint a társadalom alapérdeke a
stabilitás és a változások sokszor beláthatatlan
következményekkel járhatnak, ezért kerülni kell
A társadalomnak saját belső törvényei szerint kell fejlődni, a
múlt értékeit, a hagyományokat kell megőrizni.
A reformisták sürgetik azokat az intézkedéseket, melyek
megóvhatják az emberiséget az erkölcs romlásától.
A célokat csakis tiszta eszközökkel szabad elérni.
Az etikai normák alkalmazkodjanak a körülményekhez
(szexuális forradalom)
Az erkölcsi bírálat a társadalmi bírálattal együtt
érvényesülhet
Etikai irányzatok
 A társadalmi együttélés normatívái bizonyos
érdekellentéteket hordoznak.
 Ezek a feszültségek az erkölcs szempontjából is
megjelennek.
Általában ilyenkor tesszük fel ezeket a kérdéseket:
 Mi a hasznom abból, hogy erkölcsileg jót cselekszem?
 A morális jótett mindig elnyeri a jutalmát?
 Mennyivel boldogabba a helyes életvitelt folytató
egyén, mint a helytelent
 Meddig terjed az egyéni szabadság határa?
Az altruizmus (önzetlenség, áldozatkészség) irányzata
szerint az egyénnek le kell mondania kiváltságairól
a köz érdekében.
Az egoizmus (önzés) hívei szerint az egyén
boldogulásához vezető lehetőségeket a társadalom
érdekeinek rovására is érvényesíteni kell.
Az értelmes egoizmus (19. szd. Oroszország):
cselekedeteink megtervezésekor mindig figyelembe
vesszük az egyéni érdekeket, de azt összhangba
hozza a társadalom érdekeivel. Társadalom az
egyének harmóniája nélkül nem létezhet.
Az erkölcs az emberi viselkedés történelmileg is
meghatározott elveit, normáit, szabályait foglalja
magába.
Ezek a szabályok koronként és népenként változnak,
annak ellenére, hogy vannak örök értékek, melyek
fontosságukat minden korban és népben megvannak
(pl. a család ereje, az európai kereszténység normái).
Azonban tény az is, hogy az erkölcs a társadalmi
berendezkedések és tulajdonviszonyok
megváltozásával bizonyos átalakuláson mentek
keresztül az etikai normák és felfogások is.
A jogszabályok pedig csak az erkölcsi
szabályzórendszer átalakulását követik, ezért
nincsenek teljes megfelelésben egymással
Az erkölcs a magánpolgári szférában, a jog az
állampolgári szférában működik.
A kollektivizmus (közösségiség):
A marxizmus és a szocializmus állami ideológiája a
tömegek hatalmának szentesítése a kisebbséggel
szemben (a kérdés csak az meddig terjedt a
kisebbség).
Az erkölcsi cselekvés kritériuma a forradalmiság.
A közösségi érdek előtérbe került az egyéni érdelekkel
szemben.
A 20. század történelmi változásai a hagyományos
etikai értékekben sok változást idéztek elő.
Egyrészt előtérbe került az egoizmus az értékracionális
cselekvés (gazdasági érdekeit néző ember)
A tömegkommunikáció hatására nőtt az erkölcsi
elsivárosodás, erősödött az erőszak és csökkent a
jóra, szépre való törekvés.
Az erkölcs eredetének kutatása két irányt alakított ki.
A naturalista etikát :
Az etika a gyakorlati természetből ered
 Hedonizmus (gyönyör)
 Eudaimonizmus (boldogságelv) /Demokritosz,
Epikurosz, Feuerbach/
 Utilitarizmus (hasznosság) /Mill/
A kozmonógiai etikát:
Az etika az általában vett természetből ered
 Logosz (ész, értelem) /Herakleitosz/
 Evolúciós etika /Spnecer/
A szociológiai etika (az újabb etikák egyike):
 Az erkölcs a társadalmi együttélés feltétel, melynek
magja az egyének meghatározott eredendő joga.
 Az erkölcs az általános akarat kifejezője.
 Az emberek szerződést kötöttek arra, hogy
lemondanak kiváltságaikról annak érdekében, hogy
jogaikat és tulajdonukat a közösség védelme alatt
gyakorolhassák, élvezhessék.
1.3. Erkölcsi normák és értékek
 Egy adott társadalmi közösség minden egyes tagja számára
nélkülözhetetlen, hogy az általánosan elfogadott erkölcsi elvek
érvényesüljenek.
 Ezek az elvek lehetnek törvénybe foglaltak, vagy hallgatólagosan
elfogadottak.
 Az erkölcs megértésekor fontos az érték fogalmának tisztázása.
Az értékek általános csoportosítása:
 Anyagi
 Gazdasági
 Szellemi, kulturális
 Művészi
 Vallási, emberi
 Erkölcsi
Érték mindaz, ami az egyén és/vagy közösség
számára valamilyen szempontból fontos, becses.
Ugyanakkor a történelem során kialakulhat az a
felfogás, hogy az anyagi jellegű értékek
megszerzése nem jelenti a teljességre törő emberi
élet megvalósulását.
Az egyetemes emberi értékek szerinti életvitel
magasabb rendű, mint a csak anyagi gyarapodásra
berendezkedett modell.
Az egészséges társadalmi berendezkedésekben
nagyobb elismerésben részesül az aki az általános
értékek (normák) szerint él és cselekszik.
 Minden egyes ember értékelő és értékhordozó is egyben.
 Ebből eredően nagyon sok az eltérő érték és értékelési
szempont, de vannak olyan összemberi értékek,
amelyeket a civilizált társadalmak mindegyike
alapnormaként elfogad ( erkölcsi érték,emberi szabadság,
tisztelet, becsület).
 Az emberiség eddig megtett történelmi útja ezeket
félreérthetetlenül a felszínre hozta, és a kedvezőtlen
körülmények között is érvényben maradtak.
 Egyes erkölcsi szokások természetesen elvesztették
befolyásukat (leánykérés hagyományos formája)
 Más esetekben új erkölcsi normák jutnak jutnak szabályzó
szerephez (génkísérlet, drogfogyasztás)
Értékcsoportok
Etikai értékcsoportok:
1. Vitális > élettel összefüggő: egészség, létezés, erő,
élethez való jog stb.
2. Szellemi > tudás, kultúra, esztétikum stb.
3. Erkölcsi > jóság, szeretet, megbecsülés stb.
4. Vallási
Eszmei értékfelosztás
 Logikai érték > igaz – hamis
 Erkölcsi érték > jó – rossz
 Esztétikai érték > szép – csúnya
 Vallási érték > szent - profán
Az erkölcsi norma jellemvonásai
 Társadalmi normák egyik meghatározó csoportja.
 Egyéni magatartás fokmérője a csoport-, vagy
társadalmi ideálhoz mérten (kritérium) a jó és rossz,
helyes és helytelen dimenziójában.
 Az általában vett közerkölcs.
 Stabil, lassan változó társadalmi norma.
 Állami szankció, kikényszeríthetőség hiánya a
normaszegések jelentős részével kapcsolatban.
 Egyéb, un. társadalmi szankciók megléte.
Az erkölcsi értékek jellemvonásai



Kölcsönös tulajdonságokban, relációkban mérhető.
Az értékhordozók köre változatos
Értékmonizmus (egységes alapértékek) ↔ értékpluralizmus
(az értékek sokfélesége) egyidejű


1.
megjelenése.
Az értékek összehasonlíthatóak
Értékek forrása:
belső motiváció: az ember vágyainak és
szükségleteinek a kielégítése (alap-és másodlagos
szükségletek)
2. külső motiváció: környezeti hatások
Az erkölcsi értékek

1.
2.
3.
Történetileg változó
képződmények
görög filozófia:
bölcsességgel összefüggő
értékek
kereszténység: hit és a
szeretet
újkor: individuum
önkibontakozása,
önmegvalósítása, evilági
boldogság, közösségi
együttélés
 Szélsőséges álláspontok.
 teljes értékabszolutizmus
(minden érték örök és
változatlan)
 teljes értékrelativizmus
(minden érték helyi és változó)
Értékosztályok

Az értékek az ember szükségletei és vágyai alapján
sorolhatóak egy adott osztályba:
- bioértékek (hedonista > élet ésszerű élvezete
morálfilozófia)
gyönyör – fájdalomérzet
- vitális értékosztály (eudémonizmus > boldogágról szóló
tan)
öröm – bánat
- szociokulturális értékosztály (közösségi etika)
jólét – balsors
1.4. Erkölcsi szabályok mint
követésre méltó értékek
A magatartás a jellem, cselekedeteink megválasztása és
alakítása tőlünk is függ, még akkor is ha vannak
rajtunk kívül áll befolyásoló tényezők.
Az emberiség történelme alatt nagyon sokan voltak akik
az emberiség javára cselekedtek, annak ellenére, hogy
a közösségek nem mindig fogadták be őket.
A jó és rossz etikája, hogy minden ember választ a jó és
rossz között, vagy passzívan viselkedik, de ez is hordoz
értéktartalmat.
Az emberiség történelme számos esetben igazolja
milyen nehéz meghúzni a határvonalat jó és rossz
között. (a legelvetemültebb emberben is van jó
vonás, és a legjobb ember is hibázhat)
Az ember esendő lény, jó és rossz tulajdonságokkal, jó
és rossz tettekre való készségekkel.
A hibázás emberi meghatározottság. (mindenki követ
el hibát)
A hibák felismerésére, kijavítására viszont önismeretre,
józanságra és akaraterőre van szükség.
A hibalehetőségek csökkentése a szilárd erkölcsi
normák elfogadásában rejlik.
A legfőbb érték az ember.
A legmagasztosabb cél az emberiség szolgálata.
A harmónia (szépség, jóság és igazság) mindezt
elősegíti.
A legfőbb értékekhez való igazodás minden ember
számára belső parancs kellene, hogy legyen, mert:
 Az ember társas lény, szűkebb és tágabb
közösségekkel
 A közösség eligazítja erkölcsi kérdésekben
 Az egyéni életút pedig segít a szabályok fokozatos
elsajátításában.
A lelkiismeretünk az amelyik meghatározza mit
válasszunk.
Az értékek nem minden esetben esnek egybe saját
érdekeinkkel
Személyiségünk kiteljesedését jelenti, ha képesek
vagyunk az ilyen döntésekben önmagunk fölé
emelkedni.
Az emberiségért cselekedni nem könnyű, de a
bármilyen szűk kis közösségért való cselekvés ezt a
célt szolgálja.
Ezért fontosak az egyénnek a közösséghez való
kapcsolódási pontjai:
 A család
 A nemzeti tudat
 A tolerancia (tűrés, türelem)
 A múlt ápolása
 A nyelv
Az erkölcs szabályai a társadalmi normák egyik típusát
jelentik.
Az erkölcsi alapszabályok általában egy tőről fakadnak
(ne árts a másiknak, tiszteld őt).
A szabályok tették lehetővé az emberiség
fennmaradását, a közösségek létét a történelem
folyamán (be nem tartásuk pedig nem egy
világbirodalom pusztulását okozta).
A szabályok nem ellenünk, hanem értünk vannak.
A szabályrendszer két eleme:
 A jogi szabályok
 Erkölcsi normák
Az erkölcsi szabályok a régebbiek és alapjai alig-alig
változtak az idők folyamán ( a másik megbecsülése, az
élethez való jog).
Más részük viszont a társadalmakkal együtt
folyamatosan változik (divat, szokások, kultúra).
Az állam létrejötte után az állam felvállalta az erkölcsi
szabályok egy részének fenntartását és
szankcionálását.
Ebből születtek meg a jogi normák.
2. Az ember és társadalom
Az emberi élet optimális életfeltételeinek megszervezése
régóta fogalakoztatja a gondolkodókat.
Művészi alkotások egész sora ábrázolja azokat a
törekvéseket, amelyek az embert a történelem hajnala
óta meghatározták.
Az alapkérdések:
 Lehet-e, érdemes-e élni?
 Mi az élet értelme?
 Mi végett vagyunk itt a Földön?
 Mi az egyes ember és az emberiség küldetése?
Abban egyetlen irányzat sem vitázik, hogy az ember a
földi lét legmagasabb rendű létezője, a természet
ura.
Arról már, hogy erre a helyre hogy került,már sokkal
nagyobb az eltérés (isteni fölérendeltség, teremtés
mítosz, nem evilági eredet stb.)
Ugyancsak általánosságban elfogadott tény, hogy a
természetben alá-fölérendeltségi viszony van (vagyis
a természet elemei nem csak önmagukért vannak,
hanem a magasabb rendű létezők kedvéért is)
> szervetlen anyagok > növények > állatok > ember
Az ember testi-lelki lény, aki testénél fogva az anyagi
világhoz, míg a szelleménél fogva ennél magasabb
világokhoz tartozik (ebben különbözik a
legfejlettebb állattól is).
Az ember különleges helyet foglal el a létezők
világában, és fejlettsége és társadalmi léte
alkalmassá teszi arra, hogy a természet ura legyen.
Ez az uralom azonban felelősséggel jár, ami az
emberi történelem folyamán csak növekedett. (ma
már képesek vagyunk világméretű természeti
pusztulást véghezvinni).
Az ember kifejlődésének és társadalmivá válásának
elmélete két tudós nevéhez fűződik.
 Lamarck: a természet halad, a fajok fokozatos
átalakulását az idő és környezet segítheti, vagy
gátolhatja
 Darwin: aki a fajok eredete című világrengető
munkájával a gyakorlatban támasztotta alá a lamarcki
elméletet.
A végkövetkezetés: minden faj fejlődés eredménye, és
ez igaz az emberre is.
 Az emberi tudat fejlődése egyrészt a közös tevékenységek
rendszeres végzése, másrészt a gondolkodás felerősödése
miatt következett be.
 A fejlődés kísérőjeként megjelent az emberi
kommunikáció legfontosabb feltétele a nyelv.
 A nyelv és gondolkodás egyidejűleg jelent meg.
 A nyelv társadalmi jelenség, kialakulásának feltétele
valamely emberi közösség létezése. (információcsere >
beszéd.
 A nyelvi eszközök lehetővé tették, hogy a gondolatokat
mások által is érthető formába helyezzék, másrészt
lehetővé vált az objektív valóság birtokba vétele.
A társadalmasodás kifejlődésével létrejön az objektumszubjektum viszony (a szubjektum maga az ember, az
objektum, amire ennek az embernek a cselekvése
megismerése irányul.
Az egyedfejlődés mellett természetesen az emberrel
kapcsolatban fontossá vált az emberi nem fejlődésének
kérdése is.
Az emberi nem fejlődése a történelem során felhalmozott
tapasztalatok átszármaztatásából származott.
A történelem fejlődésnek egy bizonyos szakaszától kezdve
ez az átszármaztatás tudatossá vált.
Központi jellegűvé válik a nevelés, ami mindent magába
foglal, ami az embert emberré teszi. (társadalmi
elvárások, társadalmi ismeretek)
Ettől válik az ember közösségi lénnyé.
Az ember társas lény (Arisztotelesz)
Jelentése, hogy elszigetelten, nem a közösségi létben az
ember nem tud élni (Robinson)
A történelem fejlődése során a társas lét különböző
formációi alakultak ki és alakulnak ma is.
Család > nagycsalád (horda) > lakóhelyi
szervezkedések(törzs) > társadalom > világtársadalom
Közös vonásuk:
 Minden egyén lemond bizonyos előjogokról a közösség
érdekében
 Ez minden társadalom összetartó ereje
 Ennek fejében az egyén megfelelő védelmet,
biztonságot kap
2.1. Közösség és erkölcs
1. Az ember társas lény
2. A történelmi fejlődés többfajta együttélési formát
alakított ki. (demokrácia, királyság, törzsi együttélés
stb.)valamennyi társadalomnak volt egy közös vonása
> mindig az adott fejletségi szinten szabályozta az
egyének egymáshoz való viszonyát.
3. Az egyén amikor egy adott közösség tagja lesz, vállalja
az adott közösség által kialakított és
továbbhagyományozott normákat.
4. Az ember nem csak megtervezi tevékenységét, hanem
választ is valamilyen cselekvési tervet, dönt valamelyik
cél megvalósításáról.
5. Általában van alternatíva, melynek megvalósítása
az adottságinak megfelelő és nem ütközik külső
akadályokba.
6. Az ember „döntő lény”, élete döntési szituációk
összessége.
7. Az ember egyik alapvető ösztöne az ön- és
fajfenntartás ösztöne > törekszik saját élete
fenntartására, védelmére, továbbadására.
8. Ezek az elvek irányítják a cselevéseit, amennyiben
akadályok nem állnak a megvalósítás útjába.
Természetesen nem mindenki cselekedhet,
viselkedhet úgy ahogy pillanatnyi hangulata, vagy
beállítódottsága diktálja.
A különböző társadalmi fokon szerveződött emberek
különböző életformái különböző szabályzó
rendszereket hoztak létre (az állam is ilyen
szabályzó rendszer)
A szervezett társadalmak egyik legfontosabb teendője,
hogy biztosítsa tagjai számára az élethez és
tulajdonhoz való jogot.
Minden társadalomban vannak örök emberi jogok,
értékek melyeket minden társadalmi szervezkedés
elismer és vannak alapelvek, amelyeket minden
társadalom figyelembe vesz.
Örök emberi értékek:
 Tulajdon
 Szabadság
 Érdek érvényesítés
 Hatalom
 Élethez való jog
 Fajfenntartás joga
Stb.
Általános alapelvek:
 Az emberi együttműködés olyan értékrendet feltételez,
amely viszonyítási alapot feltételez a helyes és helytelen,
a káros és hasznos cselekedetek megítéléséhez (erkölcs).
 Rendelkezünk olyan elképzeléssel a világról, amelyben
helyre tudjuk rakni a helyes és helytelen folyamatokat a
jelenre és jövőre nézve (jövőkép).
 Az, hogy elkerülök egy erkölcstelennek vélt cselekményt,
még nem hordozza önmagában a probléma megoldását
(mulasztás).
 Erkölcstelen azonban csakis egy konkrét cselekedet lehet
(nincs örök erkölcstelen tárgy, vagy csoport).
 Csak olyan cselekedet lehet erkölcstelen, amelyet a
cselekvő szabad akaratából tesz, és amelynek
lekerülésére lehetősége lett volna.
A társadalmakban vannak össztársadalmi érdekek és
kisebb nagyobb csoportérdekek.
Ezek teljes összhangja nem valósítható meg,
ütköznek egymással, és az erősebb jut érvényre.
A modern társadalmak sok lehetőséget kínálnak
arra, hogy ne a közösségi, hanem a
csoportérdekek kerüljenek előtérbe (hatalmi
kissebség korlátlan birtoklási vágya > vagyon,
hatalom)
A társadalomban az emberek különböző szinten
tagozódnak, és a hatalomhoz való viszonyuk, a
munkamegosztásban betöltött szerepük alapján
hozzák létre az államot, mint hatalmi szervezetet.
1.
2.
3.
4.
5.
Az állam erőszakszervezet:
Fő feladata az adott közösségi területen az együttélés
biztosítása.
Független közhatalom, állandósult politikai közösség
Hatalommal rendelkezik, amelyet egy személy, vagy
köztestület gyakorolhat.
Feladata a béke biztosítása, az egyének élethez való
jogának szavatolása, a polgárok védelme.
Valamennyi államnál fontos a szuverenitás
(függetlenség) elve > az állami döntések
önállóságának védelme.
Az állam feladatai:
1. A szuverenitás, területi integritás biztosítása:
- Külső védelem (hadsereg, politika)
- Belső védelem (alkotmány, jogrend, rendőrség)
2. A főhatalom képviselete:
- Törvények meghozatal
- Társadalmi szabályok betartatása
3. Államterület:
- Az állami szuverenitás érvényesülése
4. A szuverenitás korlátainak működtetése:
- Politikai pártok
- Nemzetközi szerződések
5. Az állam funkcióinak gyakorlása:
- Jogbiztonság
- Gazdasági és szociális rend fenntartása
- Kultúra, tudomány, művelődés biztosítása
- Környezetvédelem
Társadalmi norma, törvény és erkölcs
A társadalmi normák olyan magatartás előírások,
amelyek a lehetséges magatartások szerint előírják
a helyest a követendőt, és az előírások be nem
tartása esetében hátrányos következményeket
helyeznek kilátásba.
Az állam funkcióinak gyakorlása közben
különbséget kell tennünk törvény és erkölcsi
előírások között.
A törvény szankcionál, az erkölcs nem.
2.2. Büntetés és erkölcs
A „törvény” kifejezést a szó kettős értelmében
használjuk.
1. A természettudományos törvény > jelenti a természeti,
vagy társadalmi folyamatok szabályszerűségét.
A társadalmi törvényszerűségek pedig (pl.
munkamegosztás) tudományos, vagy leíró
törvényeknek nevezzük.
2. Normatív törvény > a társadalmi együttélés rendjét
alapozza meg.
 A törvények az emberek által megalkotott normák,





amelyek szabályozzák egy adott közösségen belül az
emberek magatartását, egymáshoz való viszonyát.
A törvény kényszerítő jellegű, előírása mindenki
számára érvényes.
A betartását nem lehet mérlegelni, hacsak nem
magasabb rendű törvényekkel ütközik (pl. az élethez
való jog).
Az ember alkotta törvények az idők folyamán változtak.
Sok esetben a csoport érdekeit védik a társadalom más
csoportjaival szemben.
A törvényalkotók mindenkori felelőssége, hogy olyan
törvények készüljenek, amely az egész közösség érdekeit
tartják szem előtt.
A törvény természetesen nem csak kötelességeket ír
elő, hanem biztosítja a jogainkat is.
A természetes jogok kérdése minden kor gondolkodóit
foglalkoztatta.
Ezek a jogok olyan általános jogok, amelyek minden
embert megilletnek „ember” mivoltánál fogva.
(Függetlenségi nyilatkozat 1776, Emberi és Polgári
jogok nyilatkozata 1789 > szabadság, egyenlőség,
testvériség)
Mai modern világunk irányadó dokumentuma az 1948.
december 10.-én az ENSZ tagállamok által elfogadott
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
A nyilatkozat főbb passzusai:
 Az emberiség minden egyes tagja méltóságának,
egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése
alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a
világon.
 Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő
méltósága és joga van.
 Egyenlő joga van az élethez, a szabadsághoz és a
személyi biztonsághoz.
 A törvény előtt mindenki egyenlő.
 Senki magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye
megválasztásába, vagy levelezésébe nem szabad
önkényesen beavatkozni.
 Senkit nem lehet becsületébe megbántani.
 Minden személynek joga van az ilyen
beavatkozássokkal, sértésekkel szemben a törvény
védelméhez.
 Mindenkinek joga van az állampolgársághoz, a
szabad házasságkötéshez, a család védelméhez és a
tulajdonhoz.
 Mindenkit megillet a gondolat, a lelkiismeret és a
szólás szabadsága.
 Mindenkinek joga van a szabad gyülekezéshez, a
szociális biztonsághoz, a munkához és a pihenéshez.
 A gyermekek esetében a nevelésnek a személyiség
teljes kibontakoztatására, az emberi jogok
tiszteletben tartásának megerősítésére kell
irányulnia.
 A szülőket elsőbbségi jogok illetik meg a gyermek
nevelésének megválasztásában.
 A személynek kötelességei vannak a közösséggel
szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a
személyes, szabad és teljes kifejlődése.
A fenti felsorolások alapján az emberi jogok következő
csoportosítását lehet elkészíteni:
a) Az élethez való jog
b) A különféle szabadságjogok
c) A tulajdonhoz való jog
d) Az állampolgári jogok
e) Az igazságszolgáltatással, pártatlan bíráskodással
kapcsolatos jogok
f) A társadalmi és kulturális javakhoz való hozzájutás
joga.
A fenti elemek kívánatos, elérendő eszményi
állapotok is egyben.
Sok helyen, sok törvényt nem tudnak, vagy akár nem
is akarnak érvényesíteni.
Mégis kimondható, hogy az ilyen alapdokumentumok
fontossága abban rejlik, hogy az egész
emberiséghez, az egész emberiségről szól.
Kimondja, hogy önkényesen senkit nem lehet jogai
feladására kényszeríteni
A testi – lelki különbségek ellenére az egyéneket
ugyanazok a jogok illetik meg.
Ennek fenntartása a jogrendszer feladata.
1.
2.
3.
4.
5.
A jogrendszer elemei:
Büntetés terhe mellett előír bizonyos
magatartásmintákat.
Szabályozza a károkozás megtérítését.
Olyan szabályokat tartalmaz, amelyek a
társadalomban élés során rögzíti az egyes
emberek viszonyait, annak formáit és érvényessé
teszi a jogi ügyletet (pl. végrendelet,
házasságkötés).
A bíróságok felállításával gondoskodik a törvény
betartásáról és betartatásáról.
Magában foglalja a törvényalkotás folytonosságát
biztosító törvényalkotó szervek létét is.
Ennek alapján a jog nem csupán kényszerítő jellegű,
nemcsak előír, vagy megtilt bizonyos cselekvést,
hanem az egyének és kisebb – nagyobb csoportok
egymáshoz való viszonyát is szabályozza. (pl.
házasságot kötni nem kötelező, de a házasság
megkötésének vannak feltételei).
Az általában vett emberi jogokon kívül beszélhetünk az
egyes országok életét meghatározó földrajzi, nyelvi,
kulturális közösség életét szabályozó jogrendszerekről.
Az itt jelentkező befolyásoló tényezők:
 Nemzeti hovatartozás
 Gazdasági – társadalmi fejlettségi szint
 Történelmi hagyományok
 Vallási előírások.
A törvényalkotás folyamatában fontos tényezők:
 A törvények erősítsék a polgárokban a jogbiztonságot
 A törvényeknek egyértelműeknek, viszonylag hosszabb
időre érvényesnek kell lenniük.
 Igazodniuk kell az adott társadalom lehetőségeihez.
 A törvény betartásáról az állam erőszakszervezetinek
kell gondoskodni.
 A végrehajtó hatalom feladata a törvények
betartásának ellenőrzése, a törvényszegők
megbüntetése.
 A büntetés akkor megfelelő mértékű, ha az elrettentő
hatással van a megszegőkre és arányban áll az
elkövetett cselekmény súlyosságával.(pl. halálbüntetés
kérdése)
2.3. Erkölcs és jog kapcsolata
Az ember erkölcsi lény is.
Az erkölcs azon ismérvek közé tartozik, amelyek az
embert alapvetően elkülönítik az élővilág többi
létezőjétől.
Az erkölcs ebben az értelmezésben a társadalom
szempontjából helyesnek tartott, az emberi
magatartást meghatározó normák összessége.
Ez a közösségi ember belső szabályzórendszerét is
képezi az erkölcs, amely egy közösségen belül
hagyományozódik.
Minden ember elsajátíthatja az erkölcsös viselkedést a
közösségbe történő beilleszkedés és nevelés során.
 Az erkölcs megismerése során találkozhatunk olyan
fogalmakkal, mint kötelesség, helyes, vagy helytelen
viselkedés, amelyek a joggal kapcsolatban sűrűn
előfordulnak.
 Egy tett erkölcsi és jogi megítélése során rendszerint az
igazságosság fogalma is a középpontba kerül.
 Maga az igazságosság abszolút érvényű, változatlan
(egyesek szerint isteni eredetűek) és az emberi
törvényeknek erre kell épülniük. (ha ezzel a törvények
ellentmondásba kerülnek akkor a törvény igazságtalan.
 Sokáig tettek különbséget phüszisz (természet, alapvető,
első) és
nomosz (törvény) között. > ebben az esetben
természetesen a phüszisz az elsődleges.
Az erkölcs és törvény (jog) kapcsolatával történő foglalkozás
sok filozófust megmozgatott.
 Köztük két személyt kell megemlíteni Thomas Hobbes-t
és John Locke-t
 Hobbes szerint a filozófia, a tudomány célja az ember
életfeltételeinek megjavítása, a természet feletti uralom és
a társadalom helyes berendezésének, az állam belső
békéjének biztosítása. Két fő elem van a naturális
(természeti) és a civilis (társadalmi).
Az előbbi a természetes testekkel, míg utóbbi a
mesterséges testekkel (pl. állam) foglalkozik.
A természetesben az „ember embernek farkasa”, a javak
szabad birtoklása, az önző haszon megteremtése.
Az ész racionalitása azt diktálja, hogy ezt felszámoljuk a
társadalmi szerződés által.
A megkötött megállapodások teljesítése az igazságosság
forrása. > ez pedig nem más mint engedelmeskedni az
államnak.
Ennek oka, hogy az emberek az államra ruházzák át a
jogaikat és kiváltságaikat, és ezért az állam gondoskodik
polgárai eltartásáról és védelméről.
Amíg a természetben mindenki bíró, a társadalmi
állapotban ez az államjoga lesz. (ahol nincs
közhatalom, ott nincs törvény sem, ahol nincs törvény
ott nincs igazságtalanság sem)
A jog dönti el hogy egy cselekedetet megengedhetünk-e
magunknak vagy nem.
Közhatalom nélkül nem valósítható meg az egyetértés,
ezért szükség van az állami kényszerítésekre, hogy az
erkölcsi normákat betartsuk.
Az erkölcsi normák betartása minden polgárnak kötelessége.
Hobbes az egyéni - és a közérdek összhangját hirdeti.
Locke szerint „minden ember szabadnak születik”, vagyis
elméletének központjában az emberi szabadság kérdése áll.
(gazdasági, jogi, és vallási szabadság)
A természeti állapotban a teljes szabadság és egyenlőség
érvényesül (Hobbes harcról alkotott felfogásával szemben)
A természeti állapot a boldog béke állapota > mindenki
köteles önmagát fenntartani, és köteles az emberiséget
fenntartani.
Senki sem károsíthatja meg egy másik embert életében,
szabadságában, egészségében és javaiban.
Szabadon dönthetnek cselekedeteikről, és
szabad joguk a bűnöst megbüntetni.
Az erőszak a természeti törvények megsértése.
Ez vonatkozik az egyszerű állampolgárra éppúgy,
mint az uralkodóra. (az uralkodó nem abszolút
hatalmú, egyetlen abszolút hatalom az Isten)
Hobbesszal ellentétben nála már szétválik a
törvényhozó és végrehajtó hatalom is.
A jogi szabályozásnak meg kell felelni a
legmagasabb erkölcsi rendnek.
Erkölcs és jog kapcsolata természetesen nem
határozható meg ilyen egyértelműen.
Az erkölcsi normák és a civilizált társadalmak nem
választhatók el élesen egymástól.
Vannak örök értékek (ezek védelme erkölcsi
kötelesség), és vannak társadalmakhoz kötődő
erkölcsi értékek > ezeknek összhangba kell lenni
az örök értékekkel.
Ha a jogi szabályozás ellentmondásba kerül az örök
értékekkel, akkor ezek a törvények nem jók.
Sok erkölcsi szabályt lehet jogkövetkezmények
nélkül megszegni, de egyet nem (embernek
maradni az erkölcsi irányelvekhez való igazodás
nélkül).
A polgárok egymáshoz való viszonyát, közérzetét
nagyban meghatározza, hogy a társadalom
jogrendszere milyen mértékben igazodik az
összemberi értékekhez, az erkölcs által előírt
magatartásmintákhoz.
A jogrendszer magába foglalja a normaszegés büntetési
mértékét, így előre kiszámítható egy cselekedet
következménye.
Az erkölcsi világrend (az általános értékek) esetében a
bűnhődés mértéke nem számítható ki előre (bár a
bűnhődés nem valószínű hogy korlátozottabb).
A bűn minden esetben magával hozza a bűnhődést.
3. A hétköznapok erkölcse
Életünk minden pillanatában hozunk olyan döntéseket,
amelyek erkölcsi szempontból meghatározottak,
befolyásoltak.
Az élet fejlődési szakaszaiban természetesen a tudat
fejletsége, a világról szerzett ismeretek ezeket a döntéseket
befolyásolják.
Jelentősen befolyásolhatja az erkölcsi tettet az adott fizikai és
lelki állapot is.
Komoly befolyásoló tényező a cselekedethez való hozzáállás
kérdése.








Ezt a jogrendszer természetesen tudomásul veszi:
Kiskorúak büntethetőségének kérdése;
Fiatalkorú bűnelkövetők jogi felelősségre vonásának
mértéke;
A bűncselekmény elkövetésekori beszámíthatóság
kérdése;
Adott helyzetben fennálló lelkiállapot;
Előre megfontoltság, vagy hirtelen felindulás a
bűnelkövetés eredője;
Hanyagság, vagy a személyen kívül álló okok fennállása;
A társadalomra való veszélyesség kérdése;
A külső kényszerítő körülmények fennállásának
problémája stb.
Ezek mellett a hétköznapok erkölcsim
cselekedeteinek megítélésében, amennyiben ez
törvényt sért vagy etikai normákat hág át, az ítélete
meghozókat szakemberek segítik:
Rendőrségi nyomozók;
Gazdasági szakemberek;
Bűnügyi szakorvosok;
Pszihológusok, pszichiáterek;
Gyermekvédelmi és szociális szakemberek;
Stb.
Az előbb felsoroltak mellett van még egy nagyon
fontos mérlegelési szempont az erkölcsi tettek
megítélése esetében:
Ez pedig nem más, mint a tett társadalomra kiható
veszélyességének vizsgálata.
A társadalom ellenes bűncselekmények, erkölcsi
döntések minden társadalomban sokkal súlyosabb
elítélést, ítélete váltottak ki, mint az egyes
személyek sérelmére elkövetettek.
Természetesen az egyének elleni negatív erkölcsi
tettek esetében is széles a skála, amit az előbb
felsoroltak mellett figyelembe kell venni.
1.
2.
3.
4.
5.
Az egyes cselekedetek erkölcsi megítélése tehát
egyáltalán nem könnyű.
Sok körülményre kell figyelemmel lenni.
Jó, vagy rossz megítélése nem egyszerű dolog.
Az adott szituáció befolyásoló hatása (nehéz
időkben nehéz tisztán cselekedni).
A szabályzók figyelembe vétele (mi van ha a
szabályzó rossz az adott szituációra).
Sok olyan erkölcsi cselekedet van amit nem
rögzítenek szabályok.
3.1.Erkölcs és politika
A társadalom működését és az emberek életét,
életkörülményeit is döntő mértékben meghatározza a
politika.
Igazából a görög társadalmakban kapcsolódott össze
tudatosan az erkölcsi kérdések megoldása, és benne az
állam szerepe.
Az eredeti szó politeia > közéleti tevékenységet,
állampolgárok köznapi életét és emellett
polgárságot,polgári közösséget, államrendet is
jelentett.
Politikosz > állampolgárhoz illő,polgárokra tartozó
Politeuma > állam, kormányzat, kormányzati
tevékenység
Ezek az eszmények, melyeket a jelentések akkori
tartalma bírt, ma is fontosak.
Ma is erkölcsös cselekedetnek minősül:
 A köz ügyeiben, érdekében, a köz javára tenni
 A közösség érdeke elé helyezni egyéni érdekeimet
 Szükség esetén az életemet feláldozni a közösségért
 Cselekedni mások boldogulásáért, jobb életéért
Az ókori állam feladata a politika tudományának
felhasználása városállam életének irányítása,
szervezése, melyet az erre legalkalmasabb
személyek a politikusok végeztek.
Az akkori meghatározások jó része ma is érvényes.
A politika a társadalom, az állam irányítására és
szervezésére irányuló egyéni, vagy közösségi
tevékenység.
Új kitétel viszont, hogy a politika társadalmi
csoportok, osztályok, pártok érdekérvényesítési
törekvéseinek is eszköze.
Az érdek kulcsfogalom a társadalomtudományok
számára (nem egy esetben az értékkel szemben álló)
Egyéni, vagy csoportérdekek, közösségek érdekei
döntően befolyásolják az állam többi emberének,
közösségeinek életét, az állam irányítását,
vezetését.
Számos példa van arra, hogy a családtól, a nemzeten
át, ma már nemzetek feletti érdeke érvényesítése is
az erkölcsi feladatok részét képezi.
Amikor az egyes emberek szintjén, a kiscsoport
szintjén, vagy akár az állam szintjén ezek
érdekében cselekszel, akkor közvetve az
emberiségért cselekszel. (egy terület megóvása a
brazil őserdőben).
A politikusi szerep elvállalása felelősségteljes
feladatot ró arra aki ezt megteszi.
Neki már nem elég a köznapi ember szintjén
cselekedni, hisz emberek nagy tömegeit kell
vezetni, és erkölcsi normákat szabni számukra.
Ezért a közösség felé felelősséggel tartozik a bizalmát
belé helyező emberek boldogulását fenntartani,
elősegíteni.
Ezekben egyrészt segítik a jogi szabályzók, de sok
esetben csak erkölcsi értékrendek állnak
rendelkezésére az eligazodásban.
Hegel:
„Világtörténeti egyén” kifejezése azokra vonatkozott,
akik mint kiemelkedő személyiségek az emberiség
történetében új irányt szabtak.
Korukban felismerték a változtatás szükségszerűségét, és
megkeresték a hozzá szükséges lépéseket
Niccoló Machiavelli:
„A fejedelem” című munkájában azt állítja, hogy a
politikában nem kell az erkölcsi előírásokat figyelembe
venni.
A politikus ténykedése a morál ellenében ható ténykedés.
Hatalma megtartása érdekében minden erőszakos az
általános morál ellenében ható viselkedés megengedett.
A cél szentesíti az eszközt
Az emberek általában könnyen félrevezethetők, a mának
élnek, és akkor boldogok, ha saját kis céljaikat látják a
felső vezetésben megvalósítani, ezért könnyen
befolyásolhatók, félrevezethetők.
A vezetésben: a kellemetlen intézkedéseket egyszerre kell
bevezetni, a kedvezményeket apránként csepegtetni
3.2. Erkölcs és gazdaság
A társadalom jólétéhez, az egyes emberek életviteléhez
szükséges anyagi javak előállítása a gazdasági
szférában történik.
A termelőtevékenység, a munka nélkülözhetetlen része
az emberré válás folyamatának, és az ember
megmaradásának.
Az egyének összehangolt, célszerű, irányított
tevékenysége tette lehetővé a társadalmak
fennmaradását.
 A társadalmi munkamegosztás e mellett fel is
osztja a társadalmakat, kategóriákat hozva létre
 Munkásság
 Parasztság
 Értelmiség
Város
Falu
o Fizikai munka
o Szellemi munka
A munkamegosztás negatív eredménye, hogy ma az
emberek az ebben a formációban elfoglalt helyük
alapján részesülnek a megtermelt javakból (vagyoni
különbségek)
A demokratikus államrendben vannak központilag
elosztható javak, amelyek legalább nem az
társadalomi termelésben elfoglalt hely szerint oszt
el bizonyos javakat.
Az adó, és azok felhasználása a népjólét
fenntartásában a demokrácia vívmánya, bár elemei
már az ókortól kezdve megtalálhatók
Elemei:
 Államapparátus fenntartásának költségei;
 Szociális és egészségügyi kiadások;
 Közművek, infrastruktúra építése, fenntartása
 Az állam szuverenitásának védelme;
 Katasztrófák következményeinek felszámolását
segítő költségek;
 A gazdaság fenntartásának és fejlesztésének;
segítésének állami kötelezettségeit fedező
költségek;
 Nemzetközi kötelezettségek és segítések költségei;
 Társadalmi csoportok, pártok működésének
segítése
Magyarország államisága során sokszor került tragikus
és nehéz helyzetbe.
Függőségei gátolták az igazi gazdasági fejlődés
kibontakozását.
Az ország népe nem tudta gazdasági érdekeit
érvényesíteni.
Napjainkban a gazdasági tényezők szerepe az előző
időszakokhoz képest is felerősödött.
Ahhoz, hogy ezek a tényezők ne kerüljenek szembe az
erkölcsi alaptételekkel, több szempontot kell a
vezetőknek érvényre juttatni.
 A helyesen irányított társadalomban nem kaphat korlátlan





szerepet a pénz uralma.
Az embert formáló, személyiséget teremtő és védelmező
tényezők nem szoríthatók a pénzügyi – gazdasági irányító
rendszabályok teljes uralma alá.
A gazdasági szempontokra való hivatkozás egészségtelen
szerepnövekedését meg kell akadályozni.
A gazdasági tevékenységek szabályozása (joggal,
törvényekkel) történő szabályozása a működési
feltételrendszerben elengedhetetlen.
A törvények gyakori változtatása a gazdasági rendszer
fegyelmének fellazulását eredményezi.
Az erkölcsi ember minden esetben felette kell hogy álljon a
gazdasági érdekeit néző emberrel szemben.






Sajnálatos tények napjaink társadalmaiban és politikájában:
A gazdasági érdekérvényesítés félretolta az erkölcsi elveket
A kizárólagos magánérdek és haszonszerzés társadalmi
konfliktusok forrásává vált
Az állami megbízatásokat, feladatokat korrupcióra, egyéni
haszonszerzésre használják fel.
A közmorál, és közjó, valamint az egyéni haszon és
gátlástalanság csatásában az utóbbiak állnak győzelemre.
A közbefizetések felhasználása (több esetben) nem a közjó
növelésére használják fel
A törvénykezés sok esetben részrehajló, nem bünteti kellő
eréllyel a köz ellen ható gazdasági tényezőket, cselekvéseket.
(baj ha a törvényalkotó sem tartja be a törvényt)
Munkavállaló és munkáltató kapcsolatának
kérdése
A mai tőkés társadalom lényege a profitszerzés, a legmagasabb haszon
elérésére való törekvés.
Ennek elérése érdekében sem lehet a jogrendszert és erkölcsi
szabályzókat figyelmen kívül hagyni. (ennek be nem tartása a mások
kárára elért haszon)
A profitszerző tevékenység mai felfogásának lényege, hogy abból a
közösség tagjai valamennyien előnyt élveznek. (profit, haszon, kereset,
bér, szponzorálás, mecenatura, jótékonykodás)
A munkavállalói jogvédelem:
 Alkotmány (alapjogok)
 Munka törvénykönyve
 Munkaszerződés
 Kollektív szerződés
 Szakszervezetek
 Munkaügyi bíróság
Napjainkban a magántulajdon elismerésének, az
egyéni érdekekre való túlzott koncentrálás,és
megszerzésének elősegítése a jellemző tendencia.
Ezért fontosak az erkölcsi tényezők szerepének
növekedését elősegítő törekvések.
A gazdasági kényszer olyan állapotot okozott, melyben
a károsult önerőből nehezen juthat ki.
Szociális biztonság hiánya, munkanélküliség, a
szakmai és gyakorlati tudás helyett a kapcsolati
rendszerek előtérbe kerülése napjaink jellemzői.
Ezek felszámolása elengedhetetlen ahhoz, hogy a
társadalom előre tudjon lépni.
A gazdasági, politikai és üzleti hatalom nem ad jogot
az ember emberségében való megalázására, a méltó
emberi élethez való jog elvonására.
Az igazi vállalkozó hasznának nagyobb részét
munkahelyteremtésre, vállalkozása bővítésére,
befektetésekre is használja.
A javait nem csak egyéni céljai kielégítésére veszi
igénybe.
Az adakozással, a becsületes adózással, a munkaerő
megbecsülésével a köz érdekeit szolgálja.
Jelszó: „Élni és élni hagyni”
„Ne tégy másoknak olyat, amit nem akarsz, hogy veled
is megtörténjen.”
3.3. Erkölcs és jog
Az eddigi órákon sokszor került szóba a két elem
kapcsolata.
A két terület láthatóan nem választható el egymástól,
ezért a jogszabályokban lefektetett elveknek
összhangban kell lenniük az örök emberi, a történelmi
helyzet által megkövetelt, és az adott korra jellemző
erkölcsi szabályokkal.
Az európai jogrendszer alapja a római jog.
A hagyományos római erények továbbélése jól nyomon
követhető a civilizált európai jogalkotásban, sőt a világ
jogalkotását sem hagyta érintetlenül.
A római jog etikai elemei (a római erények):
Religio : (inkább közösségi)
 Kötelesség,
 Adott szó, eskü,
 Eskü
 Vallásosság
 Az isten tisztelete
 Lelkiismeret furdalás,
 az istenekkel szembeni helyes és értéktartó
magatartás
Pietas: (inkább egyéni)
 Jámborság,
 Ájtatosság
 Istenfélés,
 Szülői szeretet,
 Kegyelet
 Gyöngédség
 Ragaszkodás,
 Igazságosság
 Könyörületesség
 Szelídség
 Az egyénekkel szembeni helyes magatartás
Fides:
 Hit
 Bizalom
 Hitelesség
 Szavahihetőség
 Hűség
 Becsületesség
 Lelkiismeretesség
 Oltalmazás
Disciplina:
 Rend,
 Fegyelem
Dignitas:
 Érték
 Érdem
 Tisztelet
 Tekintély
 Megbecsülés
 Méltóság
Gravitas:
 Tekintély
 Méltóság
 Komolyság
 Fontosság
 Nagyság
Constancia:
 Szilárdság
 Nyugalom
 Jellemesség
 Állhatatosság
 Következetesség
 Egyetértés
Clementia:
 Szelídség
 Kímélet
Severitas:
 Komolyság
 Szigorúság
 Keménység
Virtus:
 Férfiasság
 Derekasság,
 Erő
 Bátorság
A Római Birodalom nagyságát sokan az erkölcs
szabályzó szerepének tulajdonítják, mint ahogy
bukását is ezen erkölcsi elvek megszegése okozta.
Minden ideális jogrendszernek az erkölcsön kell
alapulnia.
Az erkölcsös cselekvés a jóra irányul, és a jog is a „jó és
méltányosság művészete „ kell hogy legyen.
Az erkölcsi és a jogi parancs az emberi élet három
alapszabályát rögzíti:
1. Tisztességesen élni
2. Mást meg nem sérteni
3. Mindenkinek megadni ami őt megilleti
A jog nem egyéb, mint erkölcsi minimum, amely az
államok létrejöttével jogi tartalmat nyert.
Összegzés
A jog és erkölcs elválaszthatatlan területek (még ha
külön is szoktuk őket tárgyalni).
2. Valamennyi jogrendszer hitelessé válását segíti, ha
harmonikus az erkölcsi normarendszerrel.
3. A jogok csak erőszak általi alkalmazása nem teszi
lehetővé, hogy az adott társadalmi rend hosszabb távon
fennmaradjon.
4. A törvények betarthatók és betarthatóak erőszakosan is,
de akkor érnek valamit, ha betartásuk nem sérti súlyosan
az egyén, csoport érdekeit, létfeltételeit.
5. Egyetemes érvényű elvek jogi formában való
megjelenítése kevésbé vált ki ellenkezést, mint a szűk
helyi csoportérdekek.
1.
Értékracionalitás - célracionalitás
Azt fejezi ki, hogy az emberi cselekvések haladhatnak
konkrét célok (érdeke) megvalósítása mentén, de lehet
olyan indíttatású is, hogy az valamilyen választásnak
az eredménye.
Az értékek többfélék, melyből az önző érdekeket követő
ember csak hétköznapi célok elérését tudja
megvalósítani.
Az embernek azonban kötelessége a tökéletesedésre való
törekvés, erkölcsi parancs számára, hogy emberebb
emberré váljon.
3.4.Erkölcs és transzcendenicia
A szó eredeti jelentése transzcendencia a transcendo
(áthág, átlép) szóból
ered, és jelentése > e világon túli.
Az ember fejlődésének kezdetén is végzett olyan
tevékenységeket, amelynek révén a számára
ismeretlen, felfoghatatlan eseményeket próbálta
befolyásolni.
Szükségesnek érezte olyan erők segítségét kérni,
amelyek rajta kívül állók voltak (barlangrajzok,
sámánista szertartások) hiszen az őskori ember
teljesen ki volt szolgáltatva a természetnek.
Nagyon hamar felismerte, hogy ereje korlátozott a
természettel szemben, időben és térben lehetőségei
nagyon is behatároltak.
Kezdetben az élelemszerzéshez vett igénybe mágikus
eseményeken „felső” segítséget.
Később már úgy kezdte alakítani a világát, hogy az általa
kívánt történések végbemenjenek. (totemizmus,
halottkultusz)
A további fejlődés során az eddig különálló formák
rendszerré álltak össze.
Kialakultak a népek, csoportok eltérő mitológiai és
vallási rendszerei
A mítosz (elbeszélés, mese) már fejlett formája az ember és
az érzékelhető világon kívül létezők (lények,
istenek) kapcsolatának.
A mítoszok nagyobb része valamilyen formában
megmaradt (pl. görög mítoszok) és ma már az
emberek kulturális hagyatékának jelentős értékei.
Az ősi népek istenekkel népesítették be az őket
körülvevő világot, és mindennapos
cselekedeteikben is ott voltak ezek a földöntúli
lények.
A leglényegesebb az emberi erkölcs szempontjából,
hogy ezek az istenek mércét, mértéket, normát
állítottak a halandó elé.
Az istenek világrendje az emberi fölött állt, és az
embernek kötelessége volt az isteni rendre
törekedni.
Mit fejezett ez ki?
Talán azt, hogy az ember által végzett tevékenységben
mindig van egyfajta törekvés a legtökéletesebb
elvégzésre, és ezt az istenek segítsége nélkül nem
tudja végrehajtani.
Ezért alaptörvényként írják elő önmaguknak a
természet és az istenek rendjéhez való igazodást.
A politeizmus (sokistenhit) mind az európai, mind az ókori
keleti civilizációk múltjában felfedezhető volt
(germán hitvilág, görög hitvilág, japán hitvilág).
A politeizmus a vallás fejletlenebb formája.
A fejlettebb forma a monoteizmus (egyistenhit), amely
a világ és ebben az ember létezését egyetlen teremtő
(abszolút létező) lényhez köti.
Az embert tehát az Isten teremtette,és ezért az Isten és
ember közötti viszony személyes jellegű.
Az emberért felelősséget vállalt a Teremtő, de ennek
fejében kötelezettségeket is szabott az ember
számára.
Ezek a kötelességek nemcsak transzcendentálisak,
hanem a másik ember iránt vállalt kötelezettségek
is.
Ezeket a kötelezettségeket erkölcsi útmutatás
formájában jutatta el (pl. a tízparancsolat) az
emberek számára.
Ezek az alapvető emberi erkölcsi normák kétezer éve
mértékadók az emberek mindennapi életében.
A világvallások (brahmanizmus, buddhizmus,
konfucionizmus, iszlám és kereszténység)
mindegyike nagyjából azonos alaptörvények,
erkölcsi intelmek mentén működik.
A világvallások sok mindenben eltérnek egymástól, de
abban azonosak, hogy irracionális eszközökkel,
személyes átéléssel próbálnak magyarázatot adni
olyan jelenségekre és kérdésekre, amelyek előtt az
ember meghajol és az értelem (ratio) eszközeivel
nem képes tovább menni.
Az emberiség legnagyobb kérdései:
Miért vagyunk?
Mi végett kell élni?
Mi az emberi lét célja?
Minél többet ismerünk meg a bennünket körülvevő
világból, annál nagyobb lesz a rejtély, az emberi lét
csodája.
Arról azonban, hogy hogyan éljünk, milyen erkölcs
szerint viszonyuljunk embertársainkhoz, továbbra is
nagyon sokan vallási kereteken belül keresik a
megoldást.
A tudomány sokat fejlődött, de nem képes szilárd
erkölcsi elveket adni, és ezeket betartani.
India vallásai a brahmanizmus és a buddhizmus
Az Indiában élő népek vallásai a legősibb ismert vallások
közé tartoznak.
Két jelentősebb irányzata a brahmanizmus és a
buddhizmus.
Brahmanizmus:
 Brahma (Minden-egy) > az ősok áll a középpontban.
 Minden egyes létező reá vezethető vissza.
 Az ő műve a világegyetem létrehozása.
 Az örök törvény (dharma), amely összeköt és fenntart,
és amely őrködik a világmindenség szabályszerűségén.
 A világtörvény mindenen uralkodó, tovább már nem
egyszerűsíthető alapelv.
 Visnu az egyik legfontosabb isten, aki a világ fenntartója
és megsemmisítője (négykarú)
 A természet rendjében, az erkölcsi és a rituális
rendben is az örök törvény érvényesül.
 E szerint a lélek örökké létező, de mindig új testben
születik ujjá (rehinkarnáció).
 A visszatérés milyensége attól függ, hogy az illető az
adott életében a jó és rossz cselekedetek (karma)
milyen arányban fordultak elő.
 Aki igyekszik a dharma szerint élni, az a
létkörforgásban fokozatosan jut jobb helyzetbe, és
végül eljut a megváltáshoz.
 A megváltott lelkek egyesülnek a Brahmával , hisz ez
minden hívő emberi létének értelme és célja.
Buddhizmus:
 Földrajzi helyétől függően két alapirányzata van a
távol-keleti zen-buddhizmus és a tibeti buddhizmus
(lámaizmus)
 Alapítója Sziddhárta Gautama Buddha aki élő
személy volt (megvilágosodott, felébresztett)
 Buddha az istenek segítségével megpillantotta a négy
jelet (öregember, holttest, beteg, és szerzetes)
amelynek hatására elfordult a világtól és remeteségbe
vonult.
 A jelek az embert érhető legnagyobb bajokat
testesítik meg.
 Buddha a megvilágosodás következtében képessé
vált saját korábbi létformáinak felismerésére és
alétezés gyönyörének, az érzékiség gyönyörének
valamint a tudatlanság állapotának
meghatározására.
 Azt tanítja, hogy ezek leküzdése révén elérhető a
szenvedélynélküliség állapota.
 A buddhizmus központi fogalma a nirvána
(kihúnyás), ami minden ember végső célja, vagyis a
keletkezések és végek, pusztulások nélküli állapot
elérése.
 Ezt bölcs elmélkedéssel lehet megoldani, a nirvána
állapotát elérni. Ez a halál és újjászületés egyidejű
állapota.
 Az ember egyetlen célja a beteljesedés.
 A beteljesedett ember nincs alávetve a változás
törvényeinek, tökéletessé tud válni. A
tökéletességet pedig a létszomj kioltásával lehet
elérni.
 Buddha tanításai négy alapelvre épülnek:
1. Minden létezés szenvedés
2. A szenvedés oka a lét szomjazása
3. A vágy kiölése a létszomj megszüntetése
4. A szenvedés megszüntetéséhez a nemes nyolcágú
ösvény vezet (helyes nézetek-, elhatározás-,
beszéd-, viselkedés-, életmód-, törekvés-,
gondolkodás-, elmélkedés )
 Minden ami az embert a léthez köti szenvedéssel
van tele, (születés, betegség, öregség stb.) tehát
maga az élet szenvedés, a szenvedés tehát örök.
 Az ember a világfolyamat része, de befolyásolhatja a
saját sorsát, ha képessé válik a lemondásra.
 Nem lehet azonban részcélokról lemondani, ha
lényegről nem mondunk le.
 A nemes nyolcágú ösvény nagyon komoly erkölcsi
üzenetet hordoz.
 Az embernek kötelessége tartózkodni az üres
fecsegéstől, a hazudozástól, a rágalmazástól.
Tartózkodni olyan dolgoktól, amellyel másoknak
kárt okoz
A lelki béke, a derű és a nyugalom akkor teremthető
meg, ha az ember nem csupán szabályozza, hanem
meg is szünteti szenvedélyeit.
A vágyak, javak, gyönyörök birtoklása rossz dolog.
Ha felismerjük ezen dolgok értéktelenségét,
múlandó voltát, akkor válunk képessé lemondani az
élet igenléséről, és akkor szabadulunk meg a
szenvedéstől.
 Ez az erkölcsi parancsokban a ne árts másoknak
felszólításban és a mások szeretésében ölt testet.
 Az buddhista tanok tízparancsolata:
1. Nem ölni
2. Nem lopni
3. Nem engedni a testi vágynak
4. Őrizkedni a hazugságtól
5. Tartózkodni a mámorító szerektől
6. Őrizkedni a durva beszédtől
7. Kerülni a léha társaságot
8. Kerülni a birtoklási vágyat
9. Nem táplálni gonosz indulatot
10. Nem táplálni téves nézeteket
 Az erkölcs lényege a nagylelkűség és a parancsolatok




betartása.
Az ember erkölcsileg felelős tetteiért, nem háríthatjuk
másokra az okokat és vállalnunk kell a
következményeket
Felelősségünk nem csupán önmagunkra vonatkozik,
hanem a rászorulókra is (öregek, betegek, gyereke,
magatehetetlenek)
A boncok (szerzetesek) a világi élvezetektől való
tartózkodást is fel kell, hogy vállalják (ékszer, szórakozás
tiltása, étkezés egyszerűsége, alvás és ágy szabályozása
stb.)
A buddhizmus alapelvei (élet értéke, védelme, a segítség
biztosítása stb.) kortól és civilizációtól független
példaértékek.
Az ősi kínai vallási- filozófiai-erkölcsi üzentek
A kínai vallási tanokban fontos szerepet tölt be az
etika kérdése.
A kiindulópont, hogy az emberi élet „isteni irányítás”
alatt szerveződött.
Ezért az Isten mindenütt ott van, meghatározza a
társadalmak rendjét és minden egyes ember életét.
Az embereket is az erények birtoklása az ami
csoportokba sorolaj őket.
Kilenc erényt, köztük három fő erényt ismertek.
Ez a három erény teszi lehetővé a családi élet
megszervezését erény nélkül nem lehet semmiféle
vezető feladatot ellátni, és aki hatalomra kerül,
kötelessége az erény gyakorlása.
A világmindenség és az erény elválaszthatatlanok, így az
ember és Isten viszonya is szabályozott. Ez az erkölcsi
tudatosság szintje.
Nagy szabály (ősi kínai gyűjtemény):
1. Ne nyomd el a gyengébbeket
2. Ne félj a magasan állóktól és hírnevesektől
3. Az uralkodó feladata, hogy tökéletességéből
részesítse a népét is
4. Az embereket ösztönözni kell a tehetségüknek
megfelelő cselekedetekre. (ez az ország
virágzásának záloga)
5. Akik nem szeretik, vagy követik az erényt, azok
csak gaztettet tudnak elkövetni.
6. Az egyenesség és szelíd bánásmód egyaránt
uralkodói erény.
7. A békességre törekvőkkel egyenesen, az
ellenségessel keményen, az egyetértőkkel szelíden
kell bánni.
8. Ha a kormányzás bölcs, akkor mindenki békés és
elégedett.
Öt boldogság van:
 hosszú élet
Gazdagság
Nyugalom
Erény gyakorlása és szeretete
A természetes halál
És hat szerencsétlenség:
Korai halál
Betegség
A bánat
 A szegénység
 A csúnyaság
 A gyengeség
Konfuciusz (551-479): az ősi kínai hagyományra
építette fel saját vallási filozófiai rendszerét.
Az ő rendszerének központjában is az erényesség
kérdései állnak.
Filozófiájának a lényege:
Az erkölcs emberteremtő és társadalomszervező
szerepe egyértelmű.
Az ember erkölcsi lény, sőt ez egyedi és sajátja.
Az eszményi ember lehetséges.
Beszélgetések és mondások:
Fő gondolata hogy van igazi erény és erkölcsi
tökéletesedés.
A konfucionizmus lényege az altruizmus
(önzetlenség).
Ennek gyakorlása a tökéletesedés legfőbb eszköze.
 „Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd meg az
embereknek.”
 Szeresd a másik embert, cselekvően szeress, tégy a
szeretetért valamit.
 A legfontosabb önmagunk legyőzése, a fölényesség,
a dicsekvés, a harag és kapzsiság leküzdése.
 Az ember eredendően jó.
 Az általános humanitásnak megfelelően kell élni.
 Az etikai tanok nem öncélúak, hanem politikai
célzatúak.
 Azt uralkodó példamutatással vezesse népét,és
akkor az alattvalók is erényesek lesznek.
„Erény nélkül nincs jog, nincs hitelképes
kormányzás”.
Erkölcstelen vezetők nem tudják az alattvalókat úgy
irányítani, ahogy azt a társadalom egészséges
működése elvárná.
 Aki igazán felsőbbrendű emberré akar válni,
annak a tudásra és az erényre egyaránt
törekednie kell.
1. Önmagunk művelése a legnemesebb feladat.
2. A tudással szerzett műveltség a második
fontosságú.
3. Aki ostoba de tanult,az harmadiknak
következik.
4. Aki pedig ostoba és nem is tanul az a
legalacsonyabb rendű ember.
Az igazságosság erénye szerint élni = nemes
emberi érték
A művelt ember az, aki:
 Tiszteli szüleit
 Szereti testvéreit
 Szereti embertársait
 Aki hűséges
 Aki szavahihető
Konfuciusz tanaiban megszívlelendő:
 Az emberismeret, az önismeret nagy jelentőséget kap
(éppúgy mint az európai kultúrkörökben)
 Önmagunkat mindig másokban mérhetjük meg
 Ha igazságos, művelt emberrel találkozunk
igyekezzünk olyanná válni
 Ha igazságtalan, buta emberrel hoz össze a sors,
forduljunk önmagunkba, hogy vajon hasonlítunk-e
rá?
A másik nagy kínai gondolkodó Mo Ti (480-397):
Az egyetemes szeretet elvét fogalmazta meg.
A világon minden baj forrása a kölcsönös szeretet
hiánya, a megkülönböztetéssel élő szeretet.
Ha mindenki szeretettel fordulna mindenkihez, akivel
a sorsa összehozza, és úgy szeretné embertársait,
mint önmagát,a szenvedések megszüntethetők
lennének.
Nem lennének többé tolvajok, rablók és háborúk, az
„égalattiban rend uralkodna”.
Végül meg kell említeni a taoista iskola egyik
kiemelkedő gondolkodóját Lao-ce –t.
Az ő munkája a Tao tö King (az út és az erény könyve),
amely a taoizmus egyik alapgondolatát „ a tao a
világ legfőbb alapelve, törvény, minden lét forrása.”
Meghatározza a természeti világ, a társadalmi élet,
az erkölcsi világunk törekvéseit.
Az ember egyesülhet a számára megismerhetetlen
taoval, ha lemond az élvezetekről, és erényes életet
él.
Minden ember végső küldetése az „őseggyel” cvaló
egyesülés.
Az iszlám (hívő odaadás):
Napjaink egyik legtöbb ember által gyakorolt vallása
(1 milliárd ember)
A kereszténységgel együtt szinte a világ minden
pontján megtalálható.
Alapítója Mohamed (572-632), akinek
kinyilatkoztatásait egy szent könyvben a Korán –
ban gyűjtötték össze.
Hasonlóan a Bibliához, ők is Ábrahámot tartják az
ősükként számon, aki a szent Kába kövének
alapját rakta le.
„ Urunk!, tégy minket odaadó híveddé (muszlimun),
leszármazottainkat pedig odaadóan hűséges
közösségeddé”
Mohamed 40 éves kora körül Gábriel arkangyal
közvetítésével kapta az első kinyilatkoztatásokat, és
erről rendszeresen tájékoztatta rokonságát
Mohamed személyében a moszlim hívők felismerik
Isten küldöttét , akit Mózes és Jézus után küldtek a
földre, a prófétát.
Mohamed 622-ben Medinába megy zarándoklatra
(hidzsra), és ezzel az iszlám időszámítás kezdetét is
megadja.
Hívei az elesettek közül (gyengék, szegények, ifjak,
nők, felszabadított rabszolgák, és az arab törzsi
közösségek elégedetlenkedői) köréből kerülnek ki
elsősorban.
Mohamed a vallásalapító, egyben az arab világ
egységének megteremtője.
Az iszlám megértéséhez ismerni kell a fő tanítást:
 Az elégedettség és jóllakottság érzése rendszerint
nem teremt újító és reformer mozgalmakat
semmilyen társadalmi téren és szinten, de a
radikális társadalmi változások (forradalmak)
utánpótlását sem táplálja.
 Az egy igaz istenben (Allah) hívők közössége
egyben vallási és erkölcsi köteléket is alkotnak.
Igyekeznek elkülönülni a zsidó és keresztény hittől,
noha a Korán tanúsága szerint is mindkét vallás erős
gyökeréül szolgált az iszlámnak.
A Korán (hirdetés, felolvasás) az isteni kinyilatkoztatás
könyve, melyet minden igazhitűnek ismernie kell.
114 fejezetből (szúra) áll, melyek intelmek, teológiai
tételek, jogi előírások, felvilágosító történetek,
illemszabályok gyűjteménye.
Az erkölcsi tartalommal bíró cselekedetek előtt kötelező
„Allah az irgalmas és könyörületes nevében” idézet
elmondása.
Az iszlám a próféta közössége, mely közösség életét
könyvekben foglalták össze. Ez a Korán és a Szunna.
Ennek a közösségnek a könyvekben foglaltak adják
törvény és jogrendszer az alapját.
Allah a leghatalmasabb, s az egyetlen istenség, mindennek
a teremtője.
Minden földi dolog relatív értékkel bír Allah nagyságának,
hatalmának fényében.
Az iszlám híveinek kötelezettsége öt parancs
(hitvallás) alapján működik:
1. Hitvallás: a taggá válás feltétele, a tanúk előtt
kimondott tanúsítás, hogy nincs isten Allahon
kívül, és hogy Mohamed az ő prófétája.
2. Rituális ima: napi ötszöri ima (hajnal, dél, délután
közepe, napnyugta, és est beálltakor)
kötelezettsége
3. Törvényes alamizsnaadás : célja a vagyon
megtisztítása és a közösségi tudat erősítése
4. Böjtölés Ramadán havában
5. Zarándoklat Mekkába: legalább egyszer az igazhitű
életében kötelező
 Mohamed előtt az arab törzsek erkölcsi normái
közé tartozott a vérbosszú törvénye, és az ehhez
tartozó férfiasság (murua).
 Ezt írta elő a hűség és a becsület fogalma
(függetlenül az ellenük lekövetett sérelem
nagyságától).
 Mohamed annak ellenére, hogy sok olyan jó ősi
törzsi szokást megőrzött, mint a vendégszeretet
kötelezettségének törvényét, a bosszú helyett az
engedékenység erényét tanította > „a paradicsomba
jutnak azok, akik megbocsátanak az ellenük
vétkezőknek”.
Az iszlám tagjainak mindennapi viselkedését is előírja
a Korán:
 Férfi és nő közötti kapcsolat (nő jogfosztottsága,
válás, feleségek száma stb.)
A nők feltűnési vágyának korlátozása (csador,
hárem)
A disznóhús és szesz fogyasztásának tilalma
 a hit terjesztésének kötelezettsége, akár fegyverrel is
a szent háborúkban (dzsihad) stb.
Napjainkban felerősödnek az iszlám
fundamentalisták (merev elutasító magatartás vallási
tanítással minden szent könyvet érintő változással
szemben), ami az arab világ megosztottságának
következménye.
A kereszténység:
A kereszténység szent könyve a Biblia, amely két
könyvből, az Ó- és Újszövetségből áll:
Az ószövetség erkölcsi parancsolatai, melyet a
zsidóságnak Mózesen keresztül küldött az Isten,
kőtáblába véste, hogy örökké az emberek
alaptörvényei maradjanak
Az első tábla három parancsa az Isten szeretetéről,
míg a második tábla hét parancs az ember felebaráti
szeretetéről szól:
1. Uradat és Istenedet imádjad és csak neki szolgálj!>
az egyetlen Isten szeretete, aki maga az állandó
és változatlan, a hit, remény, szeretet fejeződik ki
benne.
2. Isten nevét hiába szádra ne vedd!
3. Az Úr napját szenteld meg! > a teremtés hat napja
után Isten megpihent, és a hetedik nap az
embernek is pihenő (zsidók szombaton, mi
vasárnap, mai krisztus feltámadásának napja is)
4. Atyádat és anyádat tiszteljed! > az Isten szeretete után
az felebaráti szeretet legerősebb köteléke a család, és
ezen belül is a szülők (szülőkről való gondoskodás)
5. Ne ölj! > az emberi élet szentsége.
 Amit Isten adott, azt csak Isten veheti el. (Káin és Ábel)
 Ugyanakkor a mai egyház vallja, hogy ha valaki életé
védi, nem követ el emberölést, hisz a saját élethez való
jog nem csorbulhat.
 A gyilkosság akár halálbüntetést is magával hozhat a
bűnös számára.
 A haza védelme fegyverrel megengedett, ha létünket
fenyegetik.
6. Ne paráználkodj! > a nemiség (mivel Isten két nemet





teremtett) a testi és lelki élet minden összetevőjére kihat.
Érteni az érzelmi életet, a szeretet és élet továbbadásának
képességét.
Egyesülésük az Isten előtt tett házassági eskü alapján egy
életre szól, amely egymás szeretetét és kiegészítését
szolgálja. A házasság célja a két ember szeretete és a hűség,
a gyermekáldás, és a megbonthatatlanság.
Különös hangsúlyt kap az önuralom gyakorlása, ami az
erényes és tiszta ember szabad döntéseinek sorát jelenti.
Az egyház elítéli a paráználkodás, a pornográfia, a nemi
erőszak megnyilvánulásait, mert személyiséget sértenek.
A homoszexualitás ellentétes a természeti törvényekkel, és
amely súlyos romlottság, bár ez mostanság enyhült
annyiban, hogy kerülni kell az ilyen emberekkel szembeni
igazságtalan megkülönböztetést.
Ne lopj! > a föld és annak kincsei az emberiség közös tulajdonát
képezik Isten akaratából.
 A javak magántulajdonba vétel jogos, de csak ha érvényesül az
emberek közötti szolidaritás.
 A vagyonos vagyonát úgy kezelje, hogy azzal másoknak is jót
tegyen.
 A politikai hatalom joga és kötelessége a magánvagyon
védelme, a mérsékletesség, igazságosság és szolidaritás erénye
fontos a tulajdonjogban.
 A paranccsal ellenkezik a kölcsönkért jogok megtartása, a
csalás, az igazságtalanság a kifizetésekben, mások
tudatlanságának kihasználása, a közösségi javak elsajátítása,a
hamisítás, am túlzott költekezés és pazarlás..
 Tilos más emberi lények leigázása, és adás-vétele.
 A gazdasági tevékenység célja a szükségletről való
gondoskodás
8. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! > ne
tanúzz hamisan, hisz Isten igazsága feletted áll.
 Az ember természeténél fogva keresi az igazságot,
hisz ezt erkölcsi kötelessége megtenni.
 Igaznak lenni cselekedeteinkben
 Igazat szólni a beszédeinkben
 Kerülni a kétszínűséget és a képmutatást és a
tettetést.
 A felebarát hírnevének és becsületének megsértése
elitélendő.
 Az igazság önmagától szép!
9. Felebarátod házastársát ne kívánjad > a test
kívánságának tiltása.
10. Mások tulajdonát ne kívánd! > Mások vagyonának
megkívánása elvezet a lopáshoz, csaláshoz, rabláshoz,
az erőszakhoz.
A parancsolat tiltja a mohóságot, a földi javak
elsajátításának mértéktelen vágyát, a gazdagság és
hatalom szenvedélyét.
A tízparancsolat (hasonlósan más vallások
alaptörvényeihez) időtlen, és vélhetően örök erkölcsi
előírásokat tartalmaz, ezért ennek előírásai a keresztény
hívők számára kötelező érvényűek.
Az ószövetségi parancsok azonban az újszövetségi
részben sok esetben megmagyarázásra is kerülnek.
 Az újszövetségi rész Jézus halála utáni 45-és 125
közötti 27 írásművet foglal magába.
A gyűjtemény kanonizált (norma, szabály) iratokat foglal
magába
Ezek az iratok:
 Négy evangélium (örömhír) Mátétól, Márktól,
Lukácstól, Jánostól
 „Az apostolok cselekedetei” és a „Jelenések könyve”
 21 apostoli levél (ebből 14 Pál apostoltól származik)
Ezek a művek elsősorban Jézus személyének középpontba
való állításával életeszményt fogalmaznak meg
Szoros egységben állnak a keresztény etikával, melyek
közvetítése e műveken keresztül történik.
Istenszeretet és felebaráti szeretet > ami alapján Jézus
mint legfőbb norma jelenik meg.
Az erkölcsiség lényegét a kereszthalál adja.
Először történik meg a vallásokban, hogy az isteni
személy emberalakot ölt (fiát küldi a földre), hogy
átvállalja az emberiség bűneit.
Jézus a második isteni személy, a harmadik a szentlélek,
aki a szenvedés és szeretet misztériuma. (Atya, Fiú és
Szentlélek)
Erkölcsi tanítások megjelenése az
újtestamentumban
Máté és Lukács ev. > (nyolc boldogság)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek
országa.
Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják
őket
Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
Boldogok akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert
majd eltelnek vele.
Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják
őket.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságér, mert
övék a mennyek országa.
A boldogság ilyen kifejtése nem azonos a köznapi
értelmezéssel. Az ember boldogság utáni vágya
természetes.
Jézus az fentiekben hívja az embert, hogy az ő szeretetén
keresztül jusson a mennyek országába.
A fő cél, a gonosz hajlamok kiölése, Isten szeretetének
keresése.
Minden jó és szeretet é forrása az Istenben és nem az
emberi értelemben boldogságban lelehető fel.
Az ember azonban szabad választást kapott, választhat
a jó és rossz között.
Ezzel a vallás azt mondja ki, hogy mindenki felelős
saját szándékos tetteiért.
„ A személy szívében jelen lévő erkölcsi lelkiismeret az
embernek kellő pillanatban parancsolja, hogy a jót
megtegye, a rosszat elkerülje. Meghatározott
választásokat is megítél, jóváhagyván azokat,
amelyek jók, és fölfedvén azokat amelyek rosszak”
(katekizmus 1777.)
„Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is
tegyétek velük” (Máté 7,12)
Az ószövetségi alapelveket több helyen az újszövetség
megváltoztatja(zöme a Hegyi beszédben található
meg):
 A „szemet szemért és fogat fogért” ősi elv helyébe a
megbocsátás lép > „Aki megüti a jobb arcodat, annak
tartsd oda a másikat is” (Hegyi beszéd Máté 5,40)
 A „szeresd embertársaidat és gyűlöld ellenségedet”
elv helyébe lépő törvény > „Én pedig azt mondom
nektek, szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok
üldözőitekért”
 A képmutatás minden formája(alamizsna,imádkozás,
böjt stb.) elutasításra talál > A jót nem azért kell
tenni, mert más látja, hanem belső indíttatásból.
További erkölcsi tartalmú idézetek:
„Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezhessenek” >
ahogy te ítélsz, úgy fognak téged is megítélni.
„ Miért látod meg a szálkát más szemében, amikor a
magadéban a gerendát sem veszed észre?”
„ A szűk kapun menjetek be! Tágas a kapu és széles az,
mely a romlásba vezet. Szűk a kapu és keskeny az út,
amely az életre vezet, de kevesen vannak akik
megtalálják” (Máté 7, 13-14)
„A hamis próféták sokan vannak, megtévesztik az
embereket. Megismersznek, mint a jó fa a jó
gyümölcséről, a rossz pedig a rossz gyümölcséről”.
A hegyi beszéd zárása:
„Aki meghallgatja a szavamat, és tettekre is váltja, az okos
emberhez hasonlít, aki sziklára építette házat. Szakadt a
zápor, ömlött az ár, süvített a szél és nekizúdult a háznak,
de az nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja.” (az első
pápa is Péter /kőszikla/ volt).
Pál apostol igehirdetései közül kiemelésre kívánkozik:”a
test cselekedetei nyilvánvalóak: kicsapongás,
tisztátalanság, fajtalanság, harag, veszekedés, szakadás,
pártoskodás, irigykedés, gyilkosság részegeskedés,
tobzódás. Mint már az előbb mondtam, most kijelentem,
akik ilyent művelnek, nem öröklik Isten országát. A Lélek
gyümölcsei viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem,
kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.
Ezek ellen nincs törvény. Akik Krisztus Jézushoz
tartoznak, keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel
és kívánságaikkal együtt”
„Amint tehát egy ember által lépett a világba a bűn, majd a
bűn folyományaként a halál, és így a halál minden
embernek osztályrésze lett, mert mindnyájan bűnbe
estek…”
Az egy bűne sokakra kimért büntetés, melyet megint egy
áldozata old fel.
„…a bűn zsoldja a halál, Isten kegyelmi ajándéka azonban
az örök élet Jézus Krisztusban, a mi urunkban.”
A bűn az igazságtalanság sokféle változatban mutatkozik
meg. A bűn ellen a szeretet parancsát hirdeti Pál apostol
is.
„Szeressetek tettetés nélkül, irtózzatok a rossztól,
ragaszkodjatok a jóhoz. A testvéri szeretetben legyetek
gyöngédek egymáshoz, a tiszteletadásban előzzétek meg
egymást”…
„ Hiszen a parancs, ne törj házasságot, ne ölj, ne
lopj, a másét ne kívánjad, mind egyben
tetőződik. Szeresd embertársad, mint saját
magadat!”
Az erény kialakult szilárd magatartásformát,
jellemet jelent, az egyén választási képességét, a
szabad döntések jó megtétele mellett.
A keresztény erkölcs örök emberi törvényeket
fogalmaz meg.
A z örök törvények helyett jobbat azóta sem
találtak.
4. Etikai tudás és magatartás
(foglalkozásetika)
Az általános erkölcsi normák mellett beszélünk speciális
erkölcsi szabályrendszerekről.
Ezek általában nem egy társadalmat, hanem a
társadalomnak egyes speciális csoportjait célozzák
meg. (szakma, hivatás)
Az ilyen „szaketikák” lényege, hogy nem az erkölcsi
elvek megfogalmazására, hanem azok alkalmazására
koncentrálnak.
Vagyis ebben az esetben az etika gyakorlati jellege
dominál.
Az emberek döntő többségét érdeklő, érintő
szaketikák közül röviden átnézzük
 Az orvosi etikát (melyben a betegek mi vagyunk)
 Mérnök etikát (ahol a mérnökök által készített
eszközöket, dolgokat használjuk)
 A menedzseretikát (hiszen a piac vevői oldalán
állunk)
 A banketikát (mert mindenki kénytelen a pénzzel
szoros kapcsolatban lenni)
 A reklámetikát (mindenki vásárló)
 A sajtóetikát (hiszen a tömegkommunikáció hatása
senkit nem hagy érintetlenül)
 A tudományos élet etikáját (mert egy tudásalapú
társadalomban élünk)
4.1. Orvosetika
Az orvosi etikában az ember örök etikai kérdései > az
élet-halál kérdése, vagy az emberi szabad választás
jogának kérdése, esetleg az emberiesség kérdése sok
esetben ad vitára okot.
Az orvos és beteg kapcsolatának szabályait az Etikai
Kódex és az Orvosetikai Eljárási Szabályok tárgyalják.
A klasszikus orvosi esküt még a görög Hippokratesz
(ie. 400) fogalmazta meg, és számos kitétele ma is
érvényes az orvosok számára:
 A tanítómester tisztelete
 A tanítvány erkölcsi és vagyoni kötelezettsége volt
tanítójával szemben
 Mindenkor a beteg érdekében való tevékenykedés
 Az orvosi titoktartás
 Az emberi személy és az élet tisztelete
 A beteg testével való visszaélés tiltása
 A halált okozó szer beadásának problémája
(eutanazia)
 A magzatelhajtás (abortusz) kérdésköre
Az 1960-as évektől kezdve újabb elemek léptek be:
 Az orvosi tevékenység nem irányulhat az emberi
élet kioltására
 A betegek emberi méltóságának és jogainak
tiszteletben tartása
 Az orvostársak megbecsülése.
A modern orvosetika főbb tartalmi jegyei:
 a szabad orvosválasztás jogának kimondása
A beteg részére az állapotának teljeskörű közlése
A műtét előtti beteg (hozzátartozó) nyilatkozatának
kérése
Más kezelőorvosnak a kérésére a betegről készült
hivatalos feljegyzések átadása.
Az betegről szerzett információk megtartása 8az
előbbi kivételével)
Az euthanasia elutasítása
A betegellátás kötelezettsége (fogadás, ellátás,
intézkedés)
 A szervátültetés etikai kérdései (szervkivétel, elosztás)
 Az orvosi hálapénz kérdésének szabályozása
(korrupció, zsarolás)
 Az emberi élet tiszteletben tartása (fogamzás
megelőzése és abortusz kérdése)
 A korra, nemre, vallásra, politikai hovatartozásra,
társadalmi helyzetre való tekintet nélküli emberséges
bánásmód
 Az orvostársak megbecsülése
 Az embereken végzendő kutatás és kísérletek kérdése
 Az orvosi tevékenység reklámozásának tiltása
 A magánpraxis díjtételeinek megállapítása a beteg
anyagi körülményeinek figyelembe vételével
4.2. Mérnöketika






A technika rohamos fejlődése fontossá tette, hogy a
fejlesztésben résztvevő mérnökök csoportja is valamiféle
etikai rend szerint cselekedjenek.
Ezért megfogalmazták a mérnöketika területeit, és a
hozzájuk kapcsolódó etikai elvárásokat:
Általános elvárások.
Technika és etika összefüggései.
A mérnök és a környezet etikai viszonya.
A mérnök és a vállalat kapcsoltátérintő etikai kérdések.
A mérnökök egymás közti viszonyának kérdései.
Mérnökök és m ás érteemiségiek viszonya.
A mérnök műszaki alkotásaival jelentős mértékben járul
hozzá a társadalom jólétének gyarapításához.
Munkái nemcsak ama élők, hanem több nemzedék
életminőségét is befolyásolja.
Ezt a hivatást, tehát csak az emberek iránti felelősség
tudatában gyakorolhatja, ahol a magas tudás elvszerű
erkölcsi magatartással kell hogy párosuljon.
Etikus minden olyan mérnöki eredmény,:
 amely a jogi törvények betartása mellett
 az anyagi és szellemi javak gazdaságos felhasználására
 a környezetvédelem betartására
 a céltudatos emberi jólét erősítésér összpontosít.
Mindazokat a termékeket, eljárásokat, módszereket,
amelyet a modern társadalom használ, zömében
mérnökök hozták létre az utolsó 200 évben. (új
agrotechnikai eljárások, új energiatermelő
berendezések, kilépés a világűrbe stb.).
Ennek következtében a mérnökökre fokozott
felelősség hárul:
 Az ökoszisztéma fenntartása érdekében
 A növekvő hulladék, és szennyező anyag újra
feldolgozásában, és tárolásában
 A radioaktivitás féken tartásában
 A termőföldek, erdők, légtér, vízvagyon, a bioszféra
megóvásában.
Ennek alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy a
technikai döntések egyben etikai döntések is.
A technikai fejlesztésnek figyelembe kell venni a
társadalmi felelősséget is. (a génmanipulált
termékek kérdése, az élővilág és mérnöki
fejlesztések kapcsolata stb.)
Ennek alapján a mérnöketika alapkérdései:
 Az elődök munkájának tiszteletben tartása
 A mérnöki munka során a káros hatás
minimalizálása
 Az anyagpazarlás, és emberi munka túlzott
kihasználásának tilalma
 A munkával való azonosulás kérdése
 Az együttdolgozás problémája a munkatársakkal
 A tudásátadás kérdése
 A jó munkahelyi légkör megteremtése
 A minőség védelmének etikája stb.
4.3. Menedzseretika
A menedzser minden területen megjelenik.
A menedzser tevékenységében szinte minden tevékenység
felvet bizonyos etikai kérdést.
Ezek a problémák az egyszerű vesztegetéstől akár a
humánpolitikáig, vagy marketing etikáig is elvezethetnek.
A döntés a menedzser fő feladata.
Ennek alapkérdései az etika szemszögéből:
 Melyek azok etikai normák, amelyek egy eljárásban
hatnak?
 Milyen alternatívák állnak rendelkezésre, amely az etikai
normákat feltételezik?
 Melyik alternatívát választjuk?
A menedzsmentetika jellemzője a több szempont
mérlegelése a döntés folyamatában.
Ennek főbb területei:
 Milyen kötelezettségek állnak fenn a fogyasztóval






szemben?
Milyennek kell lenni a kapcsolatnak az alkalmazottak
irányába?
Milyen viszony és kapcsolatrendszer működjön az üzleti
partnerek irányába?
Hogy viszonyuljunk a tulajdonosokhoz?
Hogy alakítsuk viszonyunkat az állami és társadalmi
szervek irányába?
Milyen legyen a viszony az érdekképviseleti szervekkel
Milyen legyen a kapcsolat a civil szférával?







Ennek alapján a főbb alapelvek:
Az íratlan társadalmi normák betartása
Magas szakmai ismeretek és szakszerű feladatellátás
A helyzetek tárgyilagos megítélése valós információk
alapján
Ellenőrzés, önellenőrzés és pártatlan megítélés
Korrekt, manipulálatlan információ kezelés és
tájékoztatás
Igazságos, a közösséget nem sértő döntések
meghozatala
A jog előírásainak betartása
 Etikus magatartás a tulajdonosokkal,
részvényesekkel szemben. (bizalmi helyzet
megbecsülése)
 Morális felelősség a céggel szemben. (üzleti
titok)
 Etikai felelősség a fogyasztóval szemben.
(minőség-ár kapcsolata)
 Etikus magatartás az üzleti versenytársakkal
szemben.
 Felelősség az állammal szemben. (nemzeti érdek
védelme)
 Felelősség a társadalommal szemben. (ökológiai
felelősség)
4.4. Banketika
A bank különleges helyzetet tölt be az üzleti életben.
Nem csupán a vagyonával rendelkezik, hanem
használja a betétesek pénzét.
Ezért az etikai normák megsértése, a rá bízott pénz
hanyag kezelése során a betétesek súlyos sérelmére
követi el.
Ezért a bank kötelessége a rentabilitásra törekvés,
amelyben az alábbi etikai elvárásokat, normákat kell
megtartania:
 Nem alakíthatja kamatértékét úgy, hogy az a tisztességes





haszon elvének megsértéséhez vezet.
A folyamatos fizetőképesség biztosítása.
A megfelelő nagyságú szavatoló tőke biztosítása.
A folyamatos fizetőképesség fenntartása, és az erről
szóló tájékoztatás eljuttatása a betétesekhez,
ügyfelekhez.
Megfelelő tartalékok képzése.
Elfogadható, és érthető teljes körű hirdetés és
tájékoztatás.
 Az elnevezés védelmére vonatkozó
szabályok betartása (bank, hitelintézet,
takarékpénztár)
 A banktitok megőrzése
 Kartell megállapodások tiltása
 Egyoldalú előny kihasználásának tiltása
 Az ügyfélforgalomban a diszkréció, a
kulturált hangnem, tapintat előírásainak
betartása
4.5. Reklámetika
Milyen módon férhet meg mindennapjainkban a reklám
és az etika?
Rengeteg az olyan reklámmegoldás, reklámtartalom,
amelyek a jó ízlést sértik, idegenek az érzés és
gondolatvilálunktól, életformánktól.
Mégis együtt kell élnünk velünk.
Ezek után felmerülhet, hogy vannak-e etikai szabályzók
a reklám területén?
Melyek azok a részek, melyek törvényt sértenek, és
melyek amelyek „csak” ízlésrombolók, erkölcsi
normákba ütközők?




A reklámjog, a reklám jogi szabályozása mellett kiemelt
fontosságot kap az etikai aspektus.
A reklámtevékenység jogi szabályozása az 1997 évi 58.
törvényben lett szentesítve.
Ez a törvény csupán a kötelező előírásokat és jogilag
büntethető tiltásokat tartalmazza.
Ezek közül néhány:
Tilos közzétenni megtévesztő reklámot
Tilos fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok reklámozása
Tilos orvosi csak orvosi vényre kapható gyógyszerek
reklámozása
Tilos dohányárú és alkoholtartalmú italok reklámja, ha az
gyermekeknek és fiatalkorúaknak is szól
A reklámtörvény azonban nem foglalkozik olyan
kérdésekkel, melyek sértik a befogadó érzésvilágát,
tudatát, szégyenérzetét, vagy egyéb magatartásbeli
jegyeket érint (pl. szülőkkel szembeni
ellenkezésre, segítség megtagadására buzdít).
A törvény csak a kirívó esetekre fogalmaz meg
szankciókat.
A „finom szabályzás” a reklámetikai kódexben került
megvalósításra.
Ezek közül csak a leglényegesebb elemek:
 A reklám legyen törvényes, tisztességes, igaz
 Társadalmi felelősséggel, a társadalom erkölcsi normáit
figyelembe véve készüljön
 Feleljen meg a tisztességes verseny szabályainak
 A megvalósított reklám ne rontsa a szakma jó hírnevét
 Ne éljen vissza a fogyasztó bizalmával, ne használja ki
annak tájékozatlanságát, információhiányát
 Ne érintsen világnézeti, vallási, nemzeti meggyőződést.
 A reklám nem lehet félrevezető.
 Megfogalmazása világos, érthető kell hogy legyen.
4.6. Sajtó, és tömegkommunikációs
etika
A sajtó, mint a tömegkommunikáció hordozója óriás
felelősséggel bír a társadalmak etikus viselkedésének,
az elfogadható etikai normák közvetítésének terén.
Magyarországon az alkotmány biztosítja a
sajtószabadságot (ha az nem sért alkotmányos rendet)
A sajtószabadság azonban nem teljeskörű,
korlátozásokat tartalmaz:
 Nemzetbiztonság, területi integritás és a
közbiztonság
 kérdései
 A bírói hatalom tekintélyének, és pártatlanságának
fenntartása
 A bizalmas értesülések közlésének
megakadályozása
 A zavargás és bűnözés megelőzése
 A közegészség, jó erkölcs védelme
 Mások jó hírnevének, jogainak védelme
 Ennek figyelembe vételével a főbb sajtóetikai normák:
 Az újságírót megilleti a tájékozódás, a nyilvános közlés,








a bírálat joga
Tiszteletben kell tartania az emberek személyiségi jogait
Valótlanságot nem állíthat
A hibáit helyreigazítással kell orvosolnia
Más szellemi termékét sajátjaként nem jelentetheti meg
A tények elhallgatásáért nem kérhet ellenszolgáltatása
Nem szervezhet reklámokat annak fejében, hogy
újságíróként alkalmazás
Nem népszerűsítheti az erőszakot, az
egészségkárosítást, az egészségtelen életmódot
A közzétett információkkal ne veszélyeztesse az
emberek egészségét, életét, személyiségi jogait
4.7. A tudomány és etika viszonya
A társadalmi változásokkal együtt a tudomány is jelentős
változásokon ment keresztül.
Az átlagpolgár tudományos iskolázottsága nem elegendő
az új tudományos eredmények megértésére
A tudományos fejlődés olyan etikai határokat kezdett
feszegetni, mint:
 Az ivóvízkészlet túlzott mértékű kiaknázása
 A természeti kincsek túlzott felhasználásának kérdése
 A föld szennyezésének kérdése
 A biotechnológia és az emberi élet kapcsolatának
kérdése (klónozás)
Mindennek a megoldási lehetőségei egy új rendszer
alapelveinek betartásával érhetők el, ez pedig a
fenntartható fejlődés kérdése:
 Olyan fejlődési módozat működtetése amely
biztosítja a jelen szükségleteinek kielégítését.
 Ezt úgy végrehajtani, hogy megőrizzük a jövőben
élő generációk számára szükséglet kielégítésének
lehetőségét.
5. Etikai kódex
Az etikai kódex nem régi etikai előírásokat tartalmazó
dokumentum együttes.
Ahhoz, hogy egy vállalat, foglalkozási csoport az erkölcsi
viselkedés szabályait tudatosítsa, nem kell feltétlen
kódex formájában megjeleníteni (pl. SZMSZ-ben,
hitvallásban más üzemi dokumentumban is lehet)
Az etikai kódex a jogi szabályozásra épülő, azzal
összhangban álló, de annál részletesebb kifejtésű,
konkrét fogalmazású, a szemlélete részletesebb,és a
gyakorlatot közvetlenül befolyásolni szándékozó
(általában írásba foglalt) közétett erkölcsi szabály- és
normagyűjtemény.
Az etikai kódex elősegíti:
 A célok, belső értékek érvényesülését.
 A kedvező imázs, hírnév, elismertség kialakulását
és megőrzését.
 A belső és külső kapcsolatokban szükséges
egységes magatartás kialakulását.
 A szervezet érdekeit a szolgáló vezetői döntések
meghozatalát.
 A kedvező munkahelyi légkör kialakulását.
 A munkavállalók számára kedvező
munkafeltételek és munkabiztonság létrejöttét .
Az etikai kódex speciális magatartásra vonatkozó
szabályai:
 A kulturált magatartás munkahelyi elvárásai.
 Az emberi kapcsolatokban érvényesítendő
általános etikai normák, szabályok leírása.
 A gazdasági etikai elvárások (a szervezet érdeke
alapján) megfogalmazása.
 A szervezet belső viszonyrendjéből fakadó
elvárások.
 A szervezet külső kapcsolatrendszerébe
tartozókkal kapcsolatos magatartási előírások.
Az etikai kódex a deklarált magatartási elvárások
közvetítője.
Gondolkodási normákat tükröz, azt rögzíti,
amelyet a szervezet és annak vezetői elvárnak a
közösséghez tartozóktól.
Ezért egyértelműnek, minden dolgozóra nézve
azonos szabályozásúnak, a cég által vállalt
kötelezettségeket felsorolónak kell lennie.
A kódexnek tartalmaznia kell a küldetéstudatot, és
a vevők szolgálatát, valamint kiterjedésének
hatályát (idő, tér, személy).
vége

similar documents