Motíváljunk kreatívan

Report
Motiváljunk kreatívan
Árendás Péter
Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola
Budaörs
Tempus Közalapítvány
Budapest, 2009. november 6.
ELTE PPK 2013. október 10.
VIZSGAANYAG
„Ha hajót akarsz építeni, ne toborozz
embereket, hogy szervezzék meg a
munkát, hogy hozzanak
szerszámokat, vágjanak ki fákat,
hanem keltsd fel bennük a vágyat a
végtelen tenger iránt!”
(Antoine de Saint-Exupéry)
Ha ez ilyen egyszerű volna…
(a rész és az egész dilemmája)
Mert:
Csapatot könnyebb toborozni, vagy vágyakat
kelteni?
Szerszámokat könnyebb összegyűjteni, vagy
perspektívát adni?
Ugyanakkor:
Egy kezdeti, hatalmas lendület, vagy sok kis
nekifutás röpít messzebbre?
És ezt mindig a vezetőnek
(oktatásszervezőnek) kell eldöntenie!
Projekteket valósítunk meg!?
-
-
„Probléma” – célazonosítás (minél kontúrosabb
megfogalmazás, mikor megoldott a probléma,
megvalósított a projekt?)
Tervezés (feladatok, erőforrások, ütemezés)
Szervezés (szerepek kiosztása, teamek
kialakítása)
Végrehajtás
Értékelés
Korrekció, továbbfejlesztés
Bemutatás, multiplikálás
Rendszerbe állítás
„akiért, akivel?”
- Állítás1
Ma az OECD-országokban átlagosan 1 évvel hosszabb ideig járnak
iskolába a diákok, mint 1985-ben.
- Állítás2
Ma a gazdasági-társadalmi és foglalkoztatási realitások elegendő
motivációt kellene, hogy jelentsenek a tanulóknak új
kompetenciák megszerzésére, ill. az egész életen át tartó tanulás
szükségességének belátására.
- Állítás3
Mégis (túl) sok tanuló nem teszi meg a szükséges erőfeszítéseket
annak érdekében, hogy új ismereteket, kompetenciákat
szerezzen.
- nem képes
- nem hajlandó (nem motivált)
Mit tegyünk?
Ne skatulyázz!
(túl korán és főleg véglegesen)
OKOS
BUTA
SZORGALMAS
Okos és
szorgalmas
Buta, de
szorgalmas
LUSTA
Okos, de lusta
Buta, ráadásul
lusta
Egy újabb dilemma
A jelenleg „legsikeresebb” oktatási rendszerek jellemzői:
 Részletes, standardizált tantervek
 Életkor szerint szervezett osztályok, csoportok
 Szoros órarend, vizsgarend
 Tekintély elvű tanítási stílus
 Ismétlő jellegű tanulási szokások
vagy:
 A tantárgyak közötti közös készségek fejlesztése
 Az önbecsülés erősítése
 Motiváció(k) kialakítása és fejlesztése
Megengedő vagy kizáró „vagy”? Működik együtt a
kettő?
Ami biztos
 A tanulás minőségét elsősorban a tanítás
minősége határozza meg (nincs olyan iskola,
amelyik jobb lenne saját tanárainál).
 Folyamatos fejlődésre motiválni csak egy
folyamatos fejlődésre motivált tanár képes.
Mitől lesz egy tanár folyamatos fejlődésre motivált?
 A kollégák támogatásától, a „csapattól”
 A vezető elismerésétől (anyagilag is)
 A megbecsüléstől a helyi közösségek részéről
 A „jól eltalált kompetenciamixtől”
A „jól eltalált kompetenciamix”
kognitív
személyes
szociális
speciális
kompetenciákkal rendelkezünk. Ezek minősége,
mennyisége, „állapota” különböző.
Motiválni = kompetencia-növelési igényt kelteni,
„kompetenciaéhséget” előidézni ill. tudatosítani.
Mely területen?
Milyen mértékben? (proximális zóna)
Kognitív kompetenciák
Minden, ami információfeldolgozást (vétel,
kódolás, átalakítás, létrehozás, közlés,
tárolás, előhívás, stb.) valósít meg.
Fontosabb kognitív motívumok:
Megismerési-, felfedezési vágy, játékszeretet,
alkotásvágy, tanulási sikervágy,
kudarckerülés, kötelességtudat, ambíció.
Fontosabb kognitív képességek:
Tudásszerzés, kommunikáció, gondolkodás,
tanulás.
Személyes kompetenciák
-
Önvédelmi
-
-
Önellátási
-
-
Biológiai-, komfortszükségletek, mozgás- és
élményszükséglet, stb.
Önszabályozási
-
-
Szabadságvágy, önállósulási-, öntevékenységi vágy,
egészségvédő, identitásvédő motívumok
Önbizalom, önbecsülés, ambíció, életcélok, stb.
Önfejlesztési
-
Önértékelés, önmegismerés, önfejlődés, stb. vágya
És a hozzájuk tartozó szokások, minták, attitűdök,
meggyőződések, normák, értékek
Szociális kompetenciák
 Közérdek – proszociális
kompetenciák,
 Közös érdek – kooperatív
kompetenciák,
 Eltérő érdek – vezetési kompetenciák,
 Érdekütközés – versengési
kompetenciák
Zsákhoz a foltját – de ne mindenáron





Tisztázzuk, hogy az adott projekt milyen
kompetenciákat fejleszt!
Mérjük fel, hogy kik a potenciális „vevők” ezen a
kompetencia piacon (célcsoport)!
Ítéljük meg, hogy felkeltette-e a projekt a potenciális
vevők kompetencia-éhségét!
Ha szükséges, „kompetenciásítsuk” a projektet: ilyen
és ilyen képességeid fejlődnek, ha részt veszel.
Ha vannak potenciális nyertesek, de ők sem hajlandók
részt venni >> vezetői, vagy szervezeti döntés:



részvétel a projektben izomból (pl. forrásszerzési kényszer bármi
áron, a fenntartó elvárja, stb.)
visszalépés (már befektetett energia/még befektetendő energia)
alku (csere), ha van piacképes árunk
alku (csere) - piacképes „áru”
 Részesedés a hatalomból, pl.:
 bizonyos pozíció birtoklása
 megfelelő anyagi eszközök birtoklása
 szűkös erőforrások ellenőrzése
(információk, kapcsolatok, pénz, stb.)
 döntési eljárások ellenőrzése
 információk, kommunikációs
csatornák ellenőrzése
 „határok” ellenőrzése
A rész és az egész
 Tölgyerdők a Hortobágy területén
 Rendszerjellemzők – szükséges feltételek
 Egyén (rész) vagy szervezet (egész)
 Fejlesztés – melyik szinten
„támadjunk”?
 Egyén
 Csoport (osztály)
 Szervezet
szintek szerinti tervezés, diagnózis
-
globális (iskolai, rendszer szintű) tényezők
-
-
lokális (kiscsoport, egyéni szintű) tényezők
-
-
Pl. hagyományok, szervezeti kultúra
Pl. egyenletes terhelés, egészséges versengés
hálózati kommunikációs, összekapcsoló
tényezők
-
Pl. megfelelő kommunikáció, információs csatornák,
esetleges zavarok , jók-e a címzettek, a közvetítők
ELTE, tanárképzés, tanári kompetenciák
 Személyiségfejlesztés
 Közösségek fejlődésének segítése
 Szaktudományi, szaktárgyi, tantervi tudás
integrálása
 Pedagógiai folyamatok tervezése
 Tanulási folyamatok szervezése, irányítása
 Pedagógiai folyamatok értékelése
 Szakmai együttműködés és kommunikáció
 Elkötelezettség a szakmai fejlődésért
 Élethosszig tartó tanulás, önfejlesztés
A fontosság megélésének lehetősége
 Mindenki azt szeretné érezni, hogy fontos,
hogy számít, hogy szükség van rá.
 Az egyének (tanárok, diákok) szervezeti
viselkedését alapvetően fontosságuk érzése
határozza meg.
 „Sodronykötél társadalmakban” élünk,
ugyanakkor „láncszerű közösségekre”
vágyunk.
 Készítsünk rétegfelvételeket az adott
programról!
Rétegfelvétel szempontok
 Részvétel a csapatban


Önkéntes, megtisztelő
Kényszer, elvárás
 Elfogadottság, fontosság


Fontos vagyok, mindenki fontos
Van „értéktelen” csapattag, talán én magam is
 Céltudat, célképzés


A cél közös, mindenki számára fontos
Különböző csapattagok – eltérő célok
 Feladatvezéreltség


Mindenki dolgozik a feladaton
Egyesek csak fizikailag vannak jelen
Rétegfelvétel szempontok
 Cenzúra


Nincs, mindenki nyíltan beszél
Tétovázás, öncenzúra
 Jellemző szervezeti kultúra


Erős feladatkultúra
Jellemzően szerepkultúra
 Csapatlégkör, projektlégkör


Együttműködő, támogató, „csapat vagyunk” tudat
Ítélkező, nyertes-vesztes játszmák, egyéni „karrierek”
 Eredményesség, sikeresség megélése


Megérte, ez „jó mulatság” volt
Fölösleges energiapocsékolás volt
Forrás: Csapó Benő (2010.)
Ki ért ehhez?
ELTE PPK - Pedagógia Szak
- Bsc képzés – 2009-től:
- nevelési asszisztens
- oktatási asszisztens
- kutatási asszisztens
szakirányban végzettek.

similar documents