Vérnyomás-Tensio

Report
Vérnyomás megfigyelése
Az élettanitól eltérő
jellegzetes változások
Szabó Elza
Egészségtan tanár
VÉRNYOMÁS
 Vérnyomás-Tensio: az az erő,
melyet a bal kamrából kilökött vér az
erek falára kifejt
 Értékei:
 Systoles nyomás: A bal kamra
összehúzódásakor (systole) az
artériákban kialakult legnagyobb
nyomás
 Diastoles nyomás: A kamra
elernyedésekor (diastole) az erek
rugalmassága által fenntartott
legkisebb nyomás
VÉRNYOMÁS
139/79 Hgmm
systolés nyomás diastolés nyomás
 Pulzusnyomás – a systolés és a
diastolés vérnyomás különbsége (pl.
139−79 = 50 Hgmm)
 A vérnyomás értéke normálisan sem
állandó, napi minimális ingadozást
mutat
A vérnyomást befolyásoló
tényezők
 KIR (érszűkítés, értágítás révén emeli,
csökkenti)
 Hormonális hatás (emeli)
 Kémiai anyagok (érszűkítés, értágítás
révén emeli, csökkenti)
 Erek állapota
 Érpálya teltsége
 Szív munkája
 Életkor
 Munkavégzés, napszak
Optimális-kóros vérnyomásérték
Kategória
Szisztolés
Diasztolés
vérnyomás (Hgmm)
Optimális
120
és
80
Normális
120-130
és
80-85
Emelkedettnormális
130-139
és/vagy
85-89
Hypertónia - 140/100 Hgmm fölött
Hypotonia - systole 100 Hgmm alatt
(tünet:aluszékonyság, ásítás,
fáradtság-az agy O2 ellátottsága
zavart szenved)
A hypertonia diagnózisa
vérnyomásméréssel történik,diagnózisának
alapja a megfelelő módon kivitelezett
vérnyomásmérés
A hypertonia diagnózisának felállítását
többszöri (min. 3), különböző
időpontokban (legalább 1 hetes
időközzel) történt
vérnyomásmérésnek kell megelőznie
A Magyar Hypertonia Társaság (MHT)
irányelve alapján a vérnyomásmérés
ajánlott módszere:
 Eszköze: a hitelesített, karbantartott
vérnyomásmérő
 Módszere: auszkultáció, a Korotkov
fázisok helyes használatával:
– A szisztolés érték megadása a
Korotkov I. fázissal ( első koppanó
hang megjelenése)
– A diasztolés érték megadása a
Korotkov V. fázisával ( a hang eltűnése)
– kivéve egyes eseteket, ahol ez nem
jól hallható: idős emberek, terhesek,
anaemiások,amikor a Korotkov IV fázis
(hang elhalkulás) adandó meg.
A vérnyomásmérés módszerei
 Véres vérnyomásmérés
(közvetlen)
 A véráramban mérjük az éren belül
 A centrális vénákba (pl. v. cava
superior) vezetett kanülön át mérjük
direkt úton a vérnyomást (pl. CVP =
centrális vénás nyomás).
 Főleg intenzív terápiás osztályon
alkalmazzák.
A vérnyomásmérés módszerei
 Vértelen vérnyomásmérés (közvetett)
az érfal külső leszorításával végezzük a
mérést
 Az arteria brachialis keringését
megszüntető nyomást határozzuk meg
Korotkov-módszerrel, vagy tapintással
Korotkov-módszer – az arteria cubitalis
felett fonendoszkóppal hallgatózva
állapítjuk meg a vérnyomás értékeket
Arteria radialis tapintása – ebben az
esetben csak a szisztolés érték
határozható meg
A vérnyomásmérés eszközei
 Fonendoszkóp
 Vérnyomásmérők
a) Higanyos – Riva–Rocci-féle
vérnyomásmérő
b) Aneroid (Recklinghausen-féle)
vérnyomásmérő
c) Félautomata készülékek
d) Automata készülékek
A vérnyomásmérő részei
 12 cm-es mandzsetta felfújható
tömlővel
 Zárószelepes felfújó ballon
 Összekötő gumicső
 Higanycső + higany és skála Hgmmés kPa-beosztással
 Az aneroid mérőnél mutató és skála,
a félautomata/automata
készülékeknél digitális kijelző
helyettesíti a higanycsövet
Vérnyomásmérők
A vérnyomásmérés kivitelezése
Előkészítés
 Vérnyomásmérő
 Fonendoszkóp
 Eszközfertőtlenítő szer
 Papírvatta
 Ledobó tál
 Lázlap, gondozási napló
Riva-Rocci-féle
vérnyomásmérővel
 1. Készítse elő az eszközöket és
ellenőrizze azokat (a higanyszál 0 áll,
nincs megszakadva, a szelep ép, a
fonendoszkóp működőképes)
 2. Fertőtlenítse a mandzsettát, valamint a
fonendoszkóp hallgatóját és membránját
 3. A beteget ültesse vagy fektesse le
 4. Üljön le a beteggel szemben
 5. Ismertesse röviden a beavatkozás
lépéseit
 6. Tegye szabaddá a beteg bal karját
Riva-Rocci-féle
vérnyomásmérővel
 7. Helyezze fel a mandzsettát, ha nincs a
mérésnek kontraindikációja (a mandzsetta
szív magasságban, alsó széle a
könyökhajlat felett legyen 2-3 cm-rel, a
gumicső a könyök mögé kerül, így nem
zavarja a hallgatózást)
 8. Tapintsa ki az artéria lüktetését a
könyökhajlatban, a fonendoszkópot
helyezze a pulzálás helyére
 9. Zárja el a szelepet
 10. Pumpáljon a ballonnal levegőt a
mandzsettába, miközben figyeli a
higanyoszlop emelkedését
Riva-Rocci-féle
vérnyomásmérővel
 11. A várt érték felé kerüljön a
higanyoszlop
 12. Nyissa ki a szelepet, engedje a levegőt
lassan kiáramolni
 13. Figyelje fonendoszkópban az első
koppanó hangot, olvassa le a
higanyoszlop magasságát – ez lesz a
systolés érték (ekkor az érben és a
készülékben lévő nyomás kiegyenlítődik)
 14. Ezután tovább engedve a levegőt
kiáramolni, a pulzushullámok megszűnnek
 Figyelje az utolsó koppanó hangot – ez
lesz a diasztolés érték.
Riva-Rocci-féle
vérnyomásmérővel
 15. Engedje ki teljesen a levegőt a
mandzsettából és vegye le az eszközt a
beteg karjáról
 16. Dokumentálja a tanult módon a kapott
eredményt
 Célszerű a vérnyomást egymás után
kétszer megmérni, így megbízhatóbb
értéket kapunk
Mérés automata és félautomata
készülékekkel
 A higanyos vérnyomásmérők helyett egyre
több automata vagy félautomata készülék
kerül forgalomba
 Előnyük a könnyen kezelhetőség, aminek
következtében a beteg akár önmagának is
meg tudja mérni a vérnyomását
mindenféle előképzettség és gyakorlás
nélkül
 Ezekben az esetekben nincs szükség
fonendoszkóp alkalmazására sem
Mérés félautomata készülékekkel
 A félautomata készülékek esetében a
mandzsetta felhelyezése után – a
higanyos vérnyomásmérőhöz hasonlóan –
egy ballon segítségével pumpálunk
levegőt a mandzsettába
 1. Járjon el a fenti leírás 1–9. pontja
szerint, de itt nem használunk
fonendoszkópot
 2. Pumpáljon a ballonnal levegőt a
mandzsettába, miközben figyeli a kijelzőn
az értéket
 3. A pumpálás abbahagyásakor a levegő
fokozatosan kiáramlik a készülékből
Mérés félautomata készülékekkel
 4. A készülék kijelzi a mért vérnyomást
 5. Engedje ki teljesen a levegőt a
mandzsettából és vegye le az eszközt a
beteg karjáról
 6. Dokumentálja a tanult módon a kapott
eredményt
Mérés automata készülékekkel
 1. Járjon el a fenti leírás 1–7. pontja
szerint, de itt nem használunk
fonendoszkópot
 2. A mandzsetta felhelyezésénél kövesse
a gyártó utasításait és ügyeljen az
érzékelő helyzetére
 3. A használati utasításnak megfelelően
kapcsolja be a készüléket
 4. Kezdje meg a mérést
 5. A készülék kijelzi a mért vérnyomást
 6. A mérés befejeztével a készüléket
kapcsolja ki
 7. A mért adatot a tanult módon
dokumentálja
ABPM
24 órás vérnyomásmérés
ABPM(ambulatory blood pressure monitoring
 A beteg a készüléket 24 órán
át magán viseli
 A készülék a beállításnak
megfelelően, (15-30
percenként ) de legalább
óránként egyszer vérnyomást
mér, és az eredményt tárolja
 A kiértékelés számítógép
segítségével történik
Az ABPM vizsgálat
 A vizsgálat ambulánsan, hétköznapi,
megszokott körülmények között (otthon,
munkahelyen napi tevékenységek közben)
történik, nem pihenőnapon
 Betekintést kapunk a vérnyomás napszaki
ingadozásaiba
 Kiszűrhetők az ún. „fehér köpeny”
hipertónia esetei, stresszhelyzetek
Mikor mérünk vérnyomást?
 Minden kórházba kerülő betegnél
felvételkor
 Indokolt esetben naponta 2x esetleg
többször (keringési rendszer
betegségeiben-ha az állapota indokolja 10 percenként)
 Műtétes betegnél
 Első méréskor a RR mindkét karon kell
mérni a mért érték között 5-10 Hgmm
különbség lehet
 Ha a különbség ennél nagyobb
rendellenességre utal
A vérnyomásmérés szabályai
 A beteg a mérés előtti 30 percben ne
fogyasszon koffein-alkohol-thein-taurin
tartalmú italokat, ne dohányozzon
 A mérés előtt 5 percig nyugodt, zaj- és
stresszmentes környezetben üljön
 A mérés ülő, vagy fekvő helyzetben
történik – az ápoló is üljön le
 A beteg alkarja a szív magasságában
megtámasztva, izomfeszülés nélkül
 A higanyoszlopot szemmagasságból
olvassuk le
A vérnyomásmérés szabályai
 Mérés előtt a készüléket ellenőrizzük
 Egy karon max. 2x pumpálhatjuk fel
 A mérés közben észlelt elváltozásokat
jelentsük orvosnak (pl. fájdalom,
bevérzés). Pontszerű vérzés a mandzsetta
alatt vérzékenységre utal
 Az értéket pontosan dokumentáljuk
kórházban lázlapon és ápolási lapon,
egyéb esetben a gondozási naplóban
 A jelentős változást és a kóros értéket
jelentsük orvosnak
A vérnyomásmérés szabályai
Nem lehet vérnyomást mérni:
 bénult végtagon,
 ideggyulladás esetén,
 közvetlenül vénás beavatkozás
után,
 kiterjedt bőrbetegség esetén,
 trombosis, embolia,
visszérgyulladás esetén az érintett
végtagon,
A vérnyomásmérés szabályai
 SHUNT-ös kézen,
 emlő v. hónaljműtét, gipszkötés
az alkaron v. kötés seb

ha a végtagot a beteg nem
képes kinyújtani
 Közös fonendoscop használat
esetén a fülrészt is fertőtlenítő
oldattal törölje le!
A vérnyomás jelölése
 Jelölhetjük nagy nyomtatott betűvel (T =
tensio) pl. T = 130/75 Hgmm.
 Jelölhetjük a mérőeszköz elnevezése
alapján (RR = Riva–Rocci) pl. RR 130/75
Hgmm.
 Az értéket feltüntethetjük abszolút
számmal pl. 130/75 Hgmm.
 A lázlap koordináta-rendszerében
használhatunk:
– oszlopdiagramot: 130/75
– nyíldiagramot: 130/75
– 1= 4 Hgmm
– A mérés idejét mindig pontosan fel
kell tüntetni!
Helyes (?) vérnyomásmérés
A vérnyomásmérés leggyakoribb
hibái
• A készülékben és a mérést végző személy
részéről következhetnek be.
• A készülék hibái:
– Meglazult tömítések (a mutató nem
emelkedik)
– A higanyszál nem áll nyugalmi helyzetben
a 0 ponton
– Megtört, megcsavarodott gumivezeték
(lyukas)
– Hibás felfújó ballon, hibás mandzsetta
– Hibás zárószelep
• A fenti hibák a mérés megkezdése előtt
kiszűrhetők és korrigálandók.
A vérnyomásmérés leggyakoribb
hibái
•
A mérő személy által elkövetett hibák:
– A mandzsetta rossz felhelyezése (nincs
légtelenítve)
– A mandzsetta nem megfelelő méretű
– Csak tapintással mérünk (csak systoles
nyomás!)
– Sorozatos mérést folytat 1 karon és nem
légtelenít
– Nem dokumentálja a mérés után közvetlenül
– A mért rossz értéket (túl magas vagy túl
alacsony) nem közli az orvossal - a beteggel
esetleg igen
– Panaszt okoz a betegnek a mérés
– Olyan karon méri vérnyomást, ahol valamilyen
okból tilos
Köszönöm a figyelmet!

similar documents