Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

Report
EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS
INTEGRÁCIÓTÖRTÉNET 2
VI. Spanyolország és a skandináv államok XIX.
századi alkotmányfejlődése
11. Spanyolország XIX. századi alkotmánytörténete [Tk. 311-313. o.]
16. A skandináv államok XIX. századi alkotmányfejlődése [Tk. 362364. o.]
Forrás:
•Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és
alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
•Dieter Gosewinkel – Johannes Masing: Die Verfassungen in
Europa 1789-1949. München: C.H. Beck, 2006.
11. SPANYOLORSZÁG XIX. SZÁZADI
ALKOTMÁNYTÖRTÉNETE
1. FRANCIA-SPANYOL HÁBORÚ ÉS
FELSZABADULÁS
IV. Károly spanyol király 1793-ban hadat üzen
Franciaországnak
 A francia seregek azonban 1794-ben lerohanják
Spanyolországot; utóbb Napóleon csatlósállammá
teszi
 1808-ban felkelés indul a megszálló francia erők
ellen
 1814-ben a franciák távoznak

2. A JUNTÁK






Junta = közös, bizottság, tanács
Itt: 1808-tól a felszabadult területeken városi és
regionális tanácsok, zömében a helyi nemességből, de
nyitottan a közép- és alacsonyabb rendű osztályok
vezetői felé is
Ők szervezik meg a hatalmat a franciák után
A régi kisállamok (Kasztília, Aragónia, Valencia,
Katalónia, stb.) közigazgatását „Legfelső Junták”
irányítják
Nemzeti szinten pedig „Központi Junta” alakul (34
tag: 10 királyság, 2 hercegség, 1 tartomány
képviselői)
Nemzeti gyűlés (Cortes) összehívását követelik
3. A CORTES
Cádizban gyűlik össze 1810-ben (jól védhető
félsziget)
 A felszabadított területeken választják a 25.
életévüket betöltött családfők szavazata alapján
(kiegészítve helyettesítő képviselőkkel a
megszállás alatti területekre nézve)
 Egyházi és világi értelmiségiek, 300 fő
 Három-rendi gyűlés helyett egykamarás gyűlés
 Új alkotmányt készít, amely 1812-re készül el

4. A CÁDIZI ALKOTMÁNY (1812) (1)
Deklarálja a függetlenséget
 A szuverenitás a nemzetet illeti, amely
kizárólagosan jogosult az alapvető törvények
meghozatalára
 A spanyol nemzet kötelessége, hogy megvédje
tagjainak szabadságát, tulajdonát, egyéb jogait
 A spanyol nemzet vallása a római katolikus, de a
többi vallás gyakorlása is szabad


Mérsékelt (alkotmányos) örökletes
monarchia:



TH: Cortes + király
VH: királyé
BH: független bíróságoké
4. A CÁDIZI ALKOTMÁNY (1812) (2)
A Cortes jogai és kötelességei:
 Jogalkotás kezdeményezése (bármely küldött joga, de
a király is kezdeményezhet törvényt)
 A királyi cím öröklésével kapcsolatos döntések
 Ha szükséges, régenst választ
 A kiskorú (18 év alatti) királynak gyámot választ
 A nemzetközi szerződéseket előzetesen jóváhagyja
 Jóváhagyja a költségvetést, az állami hitelfelvételt
Választás kétévente elektorokkal (200 lakosonként egy
elektor, 70 000 lakos után egy képviselő)
 Évente legalább 3 hónapi ülésezés
 Képviselői mentelmi jog (immunitás és inviolabilitás –
utóbbi: bcs. kapcsán maga a Cortes ítélkezik)

4. A CÁDIZI ALKOTMÁNY (1812) (3)
A király:
 Szent és sérthetetlen
 Primogenitúra (férfi és női ágon), kihalás esetén
a Cortes választ új uralkodót
 VH birtokosa
 Törvények végrehajtására rendeleteket adhat ki
 Tisztviselők kinevezője
 Hadsereg vezetője
 Kegyelmezési jog
 Abszolút vétójog (a Cortes ugyanabban az
évben nem is vetheti fel újra a kérdést)
4. A CÁDIZI ALKOTMÁNY (1812) (4)
De hatalma korlátozott:
 Nem akadályozhatja a Cortes ülésezését (nem napolhatja
el, nem oszlathatja fel)
 A Cortes hozzájárulása nélkül nem hagyhatja el a
királyságot
 Nem ruházhatja át másra a hatalmát vagy prerogatíváit
 Törvényes örökösének is csak úgy adhatja át a hatalmat,
ha a Cortes hozzájárul
 Külső hatalmakkal csak a Cortes hozzájárulásával köthet
katonai vagy kereskedelmi szerződést
 Nemzeti tulajdont csak a Cortes engedélyével engedhet át
 Privilégiumokat nem adhat
 Tulajdonától senkit sem foszthat meg, csak ha a közjó
érdekében szükséges, kártalanítás mellett
 Büntető hatalma nincs, szabadságjogokat nem vonhat el
(csak állam ellenes bcs-nél rendelhet el letartóztatást, de az
illetőt 48 órán belül bíróság elé kell állítani)
4. A CÁDIZI ALKOTMÁNY (1812) (5)
Bírói hatalom:
 Független
 A bírák javadalmazásáról a Cortes hoz döntést
 Minden spanyolnak joga van saját bíróságához
 Az őrizetbe vett személlyel közölni kell a vádat,
vádlót, bizonyítékokat, az eljárás nyilvános
 Tilos a vagyonelkobzás büntetés
4. A CÁDIZI ALKOTMÁNY (1812) (6)
Külön fejezet a közoktatásról:
 Általános iskolát kell létrehozni minden
városban
 Egyetemeket kell létrehozni az irodalom és a
művészetek előmozdítására
 Külön állami bizottság irányítja és felügyeli a
közoktatást, a Cortes által megállapított
szabályoknak megfelelően
 Véleménynyilvánítás szabadsága: Minden
spanyolnak joga van leírni, kinyomtatni és
publikálni a maga politikai véleményét, előzetes
engedélyeztetés nélkül
4. A CÁDIZI ALKOTMÁNY (1812) (7)
TEHÁT:
 Liberális szellemű alkotmányos monarchiát hoz
létre az alkotmány
 Szakít a rendi állammal, deklarálja a
jogegyenlőséget
 Külön alapjogi katalógus nincs, de elszórtan
megtalálhatók benne a legfontosabb alapjogok és
garanciáik
4. A CÁDIZI ALKOTMÁNY (1812) (8)

Reakció:







VII. Ferdinánd uralkodó 1814-ben visszatér a
franciaországi száműzetésből
Visszavonja ezt az alkotmányt, a liberális ellenzék tagjait
elfogatja, rendeletekkel kezd kormányozni
Ellene liberális szervezkedések, felkelések, puccsok
A hadsereg egyes ezredei is követelik az alkotmány
visszaállítását
1820-ban a király újra életbe lépteti, de évekig
polgárháborús állapotok
A polgárháború után (1833) 50 egységes méretű
tartományra osztják Spanyolországot, élén kijelölt
kormányzó (francia prefektus mintájára)
Itáliában, Portugáliában modell-alkotmánynak
tekintik a következő évtizedekben
5. TRÓNÖRÖKLÉSI VÁLSÁG ÉS AZ 1834. ÉVI
ALKOTMÁNY



VII. Ferdinánd †1833 – lánya még csak 3 éves (II.
Izabella), helyette fiatal anyja (Maria Christina) a
régensnő
1834-ben statútumot ad az alkotmány helyett:
Kétkamarás:
Alsóház: 3 évre elektorok, adó- és életkorcenzussal
 Szenátus: arisztokratikus (egyháziak, világiak,
kinevezettek)





Királyi jog: összehívás, elhalasztás, feloszlatás
A Cortes csak a király által elé utalt kérdésről
tárgyalhat (!)
Abszolút királyi vétójog
Kormányzati tisztviselők csak a királynak
felelősek
6. AZ 1837. ÉVI ALKOTMÁNY (1)

Újabb polgárháború:

Az elhunyt VII. Ferdinánd testvére (Don Carlos) is
aspirál a trónra, végül a régens királynő 6 év múlva
legyőzi
1837: a gyermek Izabella nevében kiadott
alkotmány („revideált 1812-es alkotmány”)
 Rövid katalógus az alapvető jogokról és
kötelességekről: véleménynyilvánítás,
sajtóvétség esetén esküdtszék dönt, törvény előtti
egyenlőség, házba törés és erőszakos kihozatal
csak törvény alapján, kötelező fegyveres szolgálat
 A jogok az állambiztonság veszélye esetén
felfüggeszthetők törvényben

6. AZ 1837. ÉVI ALKOTMÁNY (2)

Kétkamarás Cortes:
Arisztokratikus szenátus
 Népképviseleti alsóház (közvetlenül választott)



Költségvetési törvénynél erősebb: itt kell benyújtani, s a
szenátus akarata ellenére is elfogadható
VH: király
Hagyományos államfői jogkörök
 Miniszterei csak neki felelősek (de van ellenjegyzés)
 Törvényhozói felhatalmazás kell:

Az ország elhagyásához
 Házasságkötéshez (trónörököséhez is)
 A koronáról utódja javára való lemondáshoz


Kiskorúsága esetén régens vagy 3-5 fős régenstanács
választható
7. AZ 1845. ÉVI ALKOTMÁNY ÉS A HADSEREG
NÖVEKVŐ SZEREPE
1840: a régens királynőt elűzik, Espartero
tábornok gyakorolja a hatalmat;
 1843-ban Izabellát felnőttnek nyilvánítják, s
elűzik Esparterót (egy másik tábornok
vezetésével)


1845: II. Izabella új alkotmányt ad ki:





Alapja az 1837-es (király + Cortes kettős hatalma)
Élethossziglan kinevezett szenátus
5 évre választott alsóház
Törvények helyett kormányrendeletekkel irányítják
az országot
Legerősebb hatalommá a hadsereg válik
(államcsínyekkel váltják le a kormányokat, az
8.TOVÁBBI KONFLIKTUSOK







1868: katonai felkelés
1869: alkotmány (alkotmányos monarchia)
1873: köztársaság kikiáltása (12 hónapig tart); végül a
hatalom visszakerül a sereg kezébe
1874: királyság visszaállítása: II. Izabella gyermeke,
XII. Alfonz az új király;
miniszterelnöke: Antonia Cánovas del Castillo: a brit
parlamentáris modellt szeretné meghonosítani
(szervezett politikai váltógazdálkodással)
1876: új alkotmány (1931-ig hatályos):
Kétkamarás Cortes:



Népképviseleti alsóház
Szenátus: arisztokrácia + kinevezett szenátorok + korporációk
képviselői (pl. tudományos akadémia, magas rangú
katonatisztek, stb.)
A Cortes érvényesíti a miniszterek jogi felelősségét:

Alsóház vádat emel, szenátus dönt
9. AZ 1876-1931-ES KORSZAK ÁLTALÁNOS
JELLEMZŐI


Erős központi kormányzat a helyi adminisztráció
felett
Mesterséges politikai váltógazdálkodás:


1874-1881, 1885-1887: konzervatívok,
egyéb ciklusokban: liberálisok kormányoznak
16. A SKANDINÁV ÁLLAMOK XIX. SZÁZADI
ALKOTMÁNYFEJLŐDÉSE
1. SVÉDORSZÁG: AZ 1809-ES ALKOTMÁNY
ÉS TOVÁBBFEJLŐDÉSE (1)
1809: uralkodó által kibocsátott ún.
Regierungsform
 Alkotmányos monarchia


Király:
Férfi örökösödési jog alapján
 Köteles az evangélikus vallást követni
 Szent és sérthetetlen
 Érsekeket/püspököket a király nevezi ki három
javasolt személy közül

1. SVÉDORSZÁG: AZ 1809-ES ALKOTMÁNY
ÉS TOVÁBBFEJLŐDÉSE (2)

Államtanács (kvázi kormány):






A király által kiválasztott 9 fő
Kell bele: igazságügyi, külügyi miniszter, hat
államtanácsos, egy udvari kancellár
Részt vesznek még államtitkárok is (hadügyi,
bányászatügyi, kereskedelmi és iparügyi, vallás- és
oktatásügyi)
Tárgyal a legfontosabb kormányzati ügyekben
(kivéve a külső hatalmakkal való viszonyról,
háborúindításról – ez királyi ügy)
A király nem dönthet az államtanács
meghallgatása nélkül, de egyedül dönt a
legfontosabb ügyekben
Az államtanács tagjainak azonban ellenkezniük
kell, ha a király döntése nyilvánvalóan alkotmányill. jogsértő
1. SVÉDORSZÁG: AZ 1809-ES ALKOTMÁNY ÉS
TOVÁBBFEJLŐDÉSE (3)

Királyi bíróság:


6 nemes és 6 nem nemes, jogtudó férfi
Egyes városok privilégiuma:
Polgármesteri tisztségre három alkalmas embert
javasolhatnak
 A király közülük választ


A királyi döntésekhez miniszteri ellenjegyzés kell
(kivéve hadi parancsok)
Jogi aggály esetén a miniszter köteles azonnal jelezni azt
az államtanácsnak
 Ha megtagadja az ellenjegyzést, köteles lemondani, de ha
az államtanács utóbb megalapozottnak ítéli az aggályt,
akkor visszahelyezheti hivatalába

1. SVÉDORSZÁG: AZ 1809-ES ALKOTMÁNY
ÉS TOVÁBBFEJLŐDÉSE (4)

Rendi országgyűlés (Riksdåg: négyes
tagolású):
Papság, nemesség, polgárság, parasztság
 Ötévente összegyűlnek
 Bizottságokat választanak (alkotmány, költségvetés,
adók, polgári, büntető és egyházi törvények ügyeire)
 Döntenek a költségvetési és adójavaslatokról
 Az alkotmány és az ország alaptörvényei csak a
király és a rendek egyetértése alapján módosíthatók

1. SVÉDORSZÁG: AZ 1809-ES ALKOTMÁNY
ÉS TOVÁBBFEJLŐDÉSE (5)

Alkotmánymódosítások:

1866:
Rendi gyűlés helyett bikamerális parlament
 9 évre (vidéki gyűléseken) választott felsőház
 3 évre elektorokkal választott alsóház (vagyoni cenzus)


1876:


Parlamentáris rendszer: a kormány és miniszterelnök
politikailag felelős a parlamentnek
Századforduló:

Általános választójog, arányos választási rendszer (1894,
1907)
2. NORVÉGIA: ÖNÁLLÓSULÁS

Eidswoldi alkotmány (1814) a függetlenségért
Mégis perszonálunió Svédországgal
 A tényleges hatalmat azonban nem a svéd uralkodó,
hanem a népképviseleti Storting gyakorolta


1905: a Storting kimondja a Svédországgal
való unió megszűnését (népszavazás is
jóváhagyja)
Norvégia önállósul
 A trónra meghívják Károly dán herceget (VII.
Haakon) (népszavazás írja elő, hogy a parlament
válassza királlyá)


1909:

Általános férfi választójog
3. DÁNIA

1849. évi dán alkotmány:






Elmaradtak a forradalmi események,
De VII. Frigyes a liberális hangulatnak megfelelően
alkotmányt bocsát ki
Vagyoni cenzusos választójog
VH gyakorlója a király, de alkotmányos keretek között
Vallásszabadság; az egyház független az államtól
1863-64: „novemberi alkotmány”:
Dánia 1863 novemberében Schleswig tartományt a
királysághoz akarja csatolni egy alkotmánnyal
(Poroszországtól)
 de a háborút elveszti, Schleswig, Holstein és Lauenburg
tartományokkal együtt


1901:

parlamentáris kormányformájúvá válik az alkotmányos
monarchia
4. FINNORSZÁG

1809-1917:
Orosz fennhatóság, némi autonómiával
 Jelszó: „egy törvény, egy vallás, egy nyelv”
 4 kamarás rendi országgyűlés, ténylegesen azonban a
kinevezett tagokból álló Szenátus irányít (1809-től)


1899: alkotmányos válság:
A finn diétát oroszországi provinciális gyűlések rangjára
fokozzák le
 A finn haderőt beolvasztják az orosz seregbe
 1904-ben azonban visszaállítják az autonómiát (orosz-japán
háború, országos finn sztrájk)


1906, 1907: három ún. organikus (alkotmányerejű)
törvény elfogadása:
Általános választójog, arányos választási rendszer, modern
parlament (Eduskunta)
 1917-ben lépnek hatályba a háború miatt


similar documents