A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő tartalma

Report
Szakál Ferenc Pál
főosztályvezető
Köznevelés-fejlesztési Főosztály
[email protected]

2011. évi CXC. törvény (Nkt.)
◦ 62.§ (5)-(14): Az egyes munkaidő-egységek
megnevezése, időtartama, tartalma; speciális
esetek, kedvezmények
◦ 65.§ (7): Nyugdíj előtt állók munkaidőkedvezménye
◦ 69.§ (5): Vezetők munkaideje

326/2013. Kormányrendelet (Kr.)
◦ 4.§ (5)-(7): Mesterpedagógusok munkaidőkedvezménye
◦ 17-19.§: A munkaidő-beosztás részletszabályai
(egyéb foglalkozás, egyéb feladatok, helyettesítés,
nyilvántartás, további kedvezmények)
◦ 33.§: Rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a
készenlét köznevelési intézményekben történő
elrendelésének szabályai
◦ 35.§ (2): A pedagógus álláshelyek számítása és a
munkaidő összefüggése



Kt.: Kötelező óraszám (22) + többlettanítás
(maximum 6)  lehetséges óraszám: 22-28
Nkt.: Neveléssel-oktatással lekötött
munkaidő (22-26)  lehetséges óraszám:
22-26
A lehetséges óraszám eddig is a
tantárgyfelosztás megvalósíthatóságát
szolgálta, ezután is így lesz.




A fogalom értelmezése: Teljes munkaidős
foglalkoztatás esetén a tantárgyfelosztásban 22nél kevesebb vagy 26-nál több órája senkinek
nem lehet.
Nem igaz, hogy akinek nincs 26 órája az nem
foglalkoztatható teljes munkaidőben!
Nem kötelező óraszám! Nem kell a
tantárgyfelosztás első lépéseként az
intervallumon belül egységes óraszámot
meghatározni. Ilyet a fenntartó sem írhat elő.
Az intervallum az igazgatónak biztosít
mozgásteret.




A Kr. 35.§ (2) c) szerint az engedélyezett pedagógus
létszám meghatározásánál a minimumot (22) kell
figyelembe venni.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetében célszerű
ebből kiindulni, és ez alapján arányosítva kiszámolni
a többi munkaidő-egységet és az illetményt.
Ennek számításakor is a minimumot (22) kell
figyelembe venni, mivel ez felel meg a kötelező
óraszámnak (ennyi órája biztosan van minden
pedagógusnak).
Óraadó, megbízási szerződéses jogviszony esetében
az ellátandó feladatot és a bérezést a szerződés
határozza meg.
Az Nkt. 62.§ (6) bekezdése szerint a
neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben
„tanórai és egyéb foglalkozások megtartása
rendelhető el”.
Ez három kérdést vet fel:
1. Más munkaidő-szakaszban elrendelhető-e
tanítási óra és egyéb foglalkozás?
A törvény meghatározza a többi munkaidőszakasz tartalmát is, ezekben nem szerepel
tanítási óra és egyéb foglalkozás.  Kizárólag
a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben
rendelhető el ilyen.
Jogszabályt sért az a gyakorlat, mikor 26 óra
felett még napközit vagy szakkört írnak elő a
pedagógusnak.
2. Mi tekinthető egyéb foglalkozásnak?
Az egyéb foglalkozást az Nkt. 4.§ 5. pontja
definiálja („a tanórákon kívüli egyéni vagy
csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás,
amely a tanulók fejlődését szolgálja”), a Kr.
17.§ (2) bekezdése pedig tételesen fel is
sorolja.
Egyéb foglalkozások a Kr. 17.§ (2) szerint:
a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,
b) sportkör, tömegsport foglalkozás,
c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,
d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,
e) napközi,
f) tanulószoba,
g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,
h) pályaválasztást segítő foglalkozás,
i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,
j) diákönkormányzati foglalkozás,
k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy
csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését
szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a
kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint
szakkollégiumi foglalkozás,
l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny,
bajnokság, valamint
m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem
valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás
3. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn
belül hogyan alakul a tanítási órák és az egyéb
foglalkozások aránya?
Erre vonatkozóan nincs szabály, az arány
szabadon alakítható. Akár az is lehetséges,
hogy valaki csak egyéb foglalkozásokat tartson
(pl. napközit). 22-26 között bármilyen
óraszám bármilyen variációval lehetséges.
Nem igaz, hogy csak akkor rendelhető el egyéb
foglalkozás, ha a 22 órát már kitöltöttük
tanítási órákkal.



Időtartama a neveléssel-oktatással lekötött
munkaidőtől függően egyénileg változik: 610 óra.
Tartalma: a nevelés-oktatást előkészítő,
nevelés-oktatással összefüggő egyéb
feladatok, tanulói felügyelet, eseti
helyettesítés. [Nkt. 62.§ (6)]
Az említett egyéb feladatokat a Kr. 17.§ (1)
bekezdése sorolja fel.
Egyéb feladatok a Kr. 17.§ (1) szerint:
1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,
2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,
3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,
4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok
végrehajtása,
5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem
minősülő – felügyelete,
6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,
7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,
8. eseti helyettesítés,
9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,
10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,
11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,
12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,
13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,
14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,
15. munkaközösség-vezetés,
16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,
17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,
18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,
19. hangszerkarbantartás megszervezése,
20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti
utazás, valamint
21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb
foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása




A kötött munkaidőt az intézményvezető által
meghatározott feladatokkal kell tölteni, tehát
ezeket a feladatokat is ő írja elő.
Rugalmasan kell előírni, figyelembe véve a
feladatok jellegét, és tervezhetőségét.
Hivatkozási alap a munkaterv.
Havi munkaidő-nyilvántartást kell vezetni,
ennek kötött, előírt formája nincs.

A Kr. 17.§ (5) bekezdése szerint: „A neveléssel-oktatással
lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus
számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.”
Vagyis a 26 óráig terjedő munkaidőben elrendelt helyettesítésre
nem vonatkozik semmilyen szabályozás, az efölött elrendeltre
pedig alkalmazni kell a (4) bekezdést, vagyis a 26 óra fölött csak
az alábbi esetekben rendelhető el eseti helyettesítés:
◦ a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
◦ b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat
sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt,
és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll
rendelkezésre megfelelő szakember vagy
◦ c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb
ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Ekkor azonban már a (4) bekezdés alapján elrendelt óráról van
szó, amire igaz az (5) bekezdés első fele is: „A (4) bekezdésben
meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető
tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő,
egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg.”
Tehát:
 A heti 26 óra eléréséig korlátozás nélkül
rendelhető el eseti helyettesítés.
 Ha a pedagógus elérte a 26 órát
(helyettesítéssel vagy a nevelés-oktatással
lekötött munkaidővel), afölött csak a Kr. 17.§
(4) bekezdésben leírt esetekben, és
 legfeljebb napi 2, heti 6 órában, tanítási
évenként legfeljebb 30 napra.




Nkt. 62.§ (7): „Az intézményvezető a kötött
munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál
biztosítja az arányos és egyenletes
feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.”
Kr. 19.§ (3): „(…) a tanítás elrendelésénél, és az
egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az
arányos és egyenletes feladatelosztást a
nevelőtestület tagjai között.”
Tehát a kötött munkaidő egészére vonatkozik!
Nem azt jelenti, hogy mindenkinek egyforma
óraszáma legyen, vagy hogy mindenkinek annyi
óraszáma legyen, mint amennyi a legmagasabb
óraszámú pedagógusé.
Példák:
 A magasabb óraszámú pedagógus
◦ kevesebbet helyettesít,
◦ kevesebb gyermekfelügyeletre (ügyeletre osztják be,
◦ ritkábban szervez ünnepséget,



Az osztályfőnök kevesebb egyéb feladatot kap
A munkaközösség-vezető nem szervez annyi iskolai
programot
A végzős osztály osztályfőnökénél megjelenik a
pályaválasztás
Lényeg: A pedagógus tevékenységét teljes egészében
kell szemlélni, és nem csak a tantárgyfelosztás alapján.





A Kr. 17.§ (3) szerint a kötött munkaidőt az
intézmény területén kell tölteni.
A feladatok jellege miatt a jogszabály is
rögtön kivételt fogalmaz meg.
A feladatok jellege miatt rugalmasan
értelmezendő.
A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő
egyéni jellege miatt egyénileg értelmezendő
Nem írható elő egységes munkaidő az iskola
összes pedagógusa, vagy egyes pedagógus
csoportjai számára.






Nkt. 62.§ (5)
Időtartama a teljes munkaidő 20%-a, vagyis heti
8 óra.
Beosztását, felhasználását a pedagógus maga
jogosult meghatározni.
Nincs szabályozva, hogy mikor és hogyan kell
„kiadni”.
Munkaidő!
Nem előírható, de elvárható, hogy szükség
esetén ebben az időben is az intézményben
tartózkodjon, vagy a tanulókkal foglalkozzon a
pedagógus.




Nkt. 62.§ (9)-(11): A vezetőpedagógusokra, a
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási intézményben pedagógus-munkakört
betöltőkre és a gyakornokokra vonatkozó speciális
szabályok
Kr. 18.§: A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá
a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető
munkaidő-kedvezményt az egyes munkaidő
szakaszokra vonatkozóan arányosan kell
érvényesíteni.
Kr. 4.§: Mesterpedagógusok munkaidő-kedvezménye
Nkt. 65.§ (7): Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven
belül elérő pedagógus vagy óvodai dajka saját
döntése alapján adandó munkaidő-kedvezménye

Ügyelet és készenlét rendelhető el
◦ a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a
kollégiumban, vagy
◦ a pedagógiai, nevelési programban meghatározott
tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában,
iskolában, kollégiumban szervezett program
megvalósításához.


Átalánydíjazás jár érte. A Kr. Pontosan
meghatározza, hogy mi számít ügyeletnek és mi
készenlétnek, mely időszakra milyen díjazás jár.
Óradíj: A pedagógus illetményét osztani kell a
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó
mértékének 4,33-mal történő szorzatával.


Pótszabadságra jogosult: Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus, óvoda- és
iskolapszichológus, valamint a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező,
gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens,
pszichopedagógus
A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre –
legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni:
◦
◦
◦


továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás,
ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus
esetében – a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben
adják ki.
„A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet
munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési
intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.” (Vagyis ha nincs elrendelve
feladat, akkor is munkanap!)
A pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó
pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével,
hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell.
Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a
tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a
szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. (Tehát nem kell
szabadságnak kiadni a szünetek napjait, de lehet! Az „anyanap” bármikor
kiadható!)

Vezetők kötelező létszáma óvodában
◦ Az iskolára vonatkozó átkerült a Kr.-be (3.
melléklet)
◦ A gyermekek, tanulók létszámától függ (részben).
◦ Kötelező létszám!
◦ Nem többcélú intézményre vonatkozik!

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
alkalmazottak finanszírozott létszáma
◦ Az iskolára vonatkozó átkerült a Kr.-be (4.
melléklet)
◦ A gyermekek, tanulók létszámától vagy egyéb
feltételtől függ.
◦ Finanszírozott létszám!

Néhány értelmezés:
◦ Óvoda- iskolatitkár: intézményenként, ahol a tanulók
létszáma eléri a 100 főt továbbá 450 tanulónként
további  1-99 főig: 0, 100-449 főig: 1, 450-899 főig:
2, 900-1349 főig: 3 …
◦ Pedagógiai asszisztens óvodában: 3 csoportonként 1 fő
 1-2 csoport: 0, 3-5 csoport: 1, 6-8 csoport: 2…
◦ Pedagógiai asszisztens általános iskolában: 250
tanulónként 1  1-249 fő: 0, 250-499 fő: 1, 500-749
fő: 2…

Osztály- és csoportlétszámok
◦ Minimum, maximum és átlaglétszámot ad meg.
◦ Az egyházi intézményekben csak a maximum betartása
kötelező [Nkt. 31.§ (2) b)]
◦ Létszámtúllépés: A „ maximális létszám a nevelési év,
illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó
engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető,
továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok
számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az
új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.”
[Nkt. 25.§ (7)]
◦ Számított létszám: Az Nkt. 47.§ (7) szerint az SNI
gyermek 2 vagy 3 főnek számítandó „ az óvodai csoport,
iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának
számításánál” Minden más esetben tehát tényleges
létszámmal kell számolni! (pl. vezetők létszáma,
óraszáma, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők
száma, tantermek mérete…)

Vezetők és helyettesek óraszáma
◦ A gyermekek, tanulók létszámától függ.
◦ Intézménytípusra van megadva.
◦ Mindig annak a létszámát kell nézni, amit az illető
vezet
(egész
intézmény,
tagintézmény,
intézményegység)
◦ De! Ez sem többcélú intézményre vonatkozik,
vagyis a többcélú intézmény vezetőjének csak
akkor van kötelező óraszáma, ha egyben valamelyik
intézményegységet is vezeti.

Finanszírozott heti időkeret
◦ Minden évfolyamra vonatkozik.
◦ A hittanra egyházi intézményeknek külön kerete van.
◦ Nem óraszám, hanem keret! Az egyes tantárgyak
óraszámát a tanterv, a tanulók terhelhetőségét a
110/2012 Korm. rendelet (Nat.) 8-9.§-a adja meg.

Garantált
illetmény
százalékában
az
illetményalap
◦ Nem összegeket tartalmaz!
◦ Az illetményalap 2014. augusztus 31-ig [Nkt. 97.§
(20a)]
 Középfokú végzettség esetén a minimálbér 118,5%-a
 Főiskolai végzettség esetén a minimálbér 157,8%-a
 Egyetemi végzettség esetén a minimálbér 172,9%-a
◦ A törvény felhatalmazása alapján ezt követően a Kr.
fogja meghatározni az illetményalapot, mindig a
minimálbér %-ában.

Pótlékok az illetményalap százalékában
◦ Nem összegeket tartalmaz!
◦ A pótlék nem az alapbér, hanem az illetményalap
%-ában van megadva.
◦ Minimumot és maximumot határoz meg.
◦ A Kr. részletezi a szabályokat [16.§].
◦ A tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető
és ezek helyettesei vonatkozásában a Kr. Pontosan
megadja, hogy a helyettesi pótlék milyen mértékére
jogosultak a gyermek, tanulói létszám alapján.
A pályán, illetve munkában töltött időnek két szempontból van
jelentősége:
1. Az egyes fokozatok eléréséhez, tehát a minősítés kezdeményezéséhez
meghatározott idejű szakmai gyakorlatra van szükség.
 A Kr.13.§ (1) bekezdése határozza meg, hogy ebből a szempontból mi
tekinthető szakmai gyakorlatnak.
 A (2) bekezdés szerint: „A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít
be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság
harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszonyban
pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása
nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással
lekötött munkaidő huszonöt százalékát.”  Gyes, Gyed!
2. Az egyes fokozatokon belül a háromévenkénti automatikus előrelépés
szempontjából a Kjt. eddig is alkalmazott elvének megfelelően a
munkakörhöz szükséges szakképzettség megszerzésétől számított összes
jogviszonyt, munkaviszonyt figyelembe kell venni, beleértve a Gyes, Gyed,
illetve bármilyen fizetés nélküli szabadság idejét is.
A mostani besoroláskor a korábban továbbképzés elvégzése miatt, vagy
más okból történt soron kívüli előrelépéseket is figyelembe kell venni.
A gyakornokok továbblépése:
 Aki nem rendelkezik legalább 2 év szakmai
gyakorlattal, azt gyakornoknak kell besorolni.
 De! A gyakornoki fokozatra vonatkozó szabályok
csak a szeptembertől kötött
munkaszerződésekre vonatkoznak  Ha letelik a
2 év, Pedagógus I.-be sorolandó! [Kr. 36.§ (1)]
 Pedagógus I.-be kell sorolni azt, aki nem
rendelkezik ugyan 2 év szakmai gyakorlattal, de
van legalább 6 év nem pedagógusként szerzett
szakmai gyakorlata. [Kr. 14.§ (3)]
Szakál Ferenc Pál
főosztályvezető
Köznevelés-fejlesztési Főosztály
[email protected]
[email protected]

similar documents