letölt

Report
Testfolyadékok
Claude Bernard: belső környezet
testfolyadék (60%)
ICF
ECF
szövetek közti folyadék-nyirok
savós hártyák közti folyadék
izületi folyadék
cerebrospinális folyadék
vér
vérplazma
alakos elemek
(Hematokrit: 0,44-0,46)
PCV: packed cell volume
A vérplazma
Víz (90%)
Diffúzibilis anyagok:
Ionok: Na+, Cl- és HCO3- stb.
Glukóz..3,3-6,1 mmol/l
Urea, koleszterin, aminosavak stb.
Gázok: CO2, O2, N2
Nem diffúzibilis anyagok (kolloidok)
Fibrinogén (4%): véralvadás
• kicsapódása után savó, vagy szérum marad vissza
Albuminok (60%): kolloid ozmózisnyomás
Globulinok (35%): transzport, immunválasz
•  (pl. tiroxin) β (transzferrin, protrombin stb) γ
(immunglobulinok)
Vér
plazma (46-63%)
alakos elemek (37-54%)
•vérlemezke (~350.000/ml )
•vörös vértest (4,5-5 millió/ml)
•fehérvérsejtek (~7000/ml)
•limfociták (20-30%)
•T sejtek
•B sejtek
•NK (natural killer) sejtek
•granulociták (60-80%)
•eosinofil (<2-4%)
•basofil (<1 %)
•neutrofil (50-70%)
•monociták (2-8%)
A vérsejtek típusai
A vérsejtek keletkezése 1.
• Naponta 3,7 x 1011 vérsejt keletkezik.
• Először a májban, majd a magzati élet 7. hónapjától a
vérképzés a vöröscsontvelőben.
– szegycsont, bordacsontok, csigolyák
– medence, lapocka, koponyacsontok
• 1,5 kg
• A T limfociták (thymus - csecsemőmirigy) kivételével
minden vérsejt a vörös csontvelőben termelődik.
• Sárga csontvelő elzsírosodott inaktív
A vérsejtek keletkezése 2.
• Hemocitoblaszt őssejtek: önreprodukcióra képesek,
multipotensek.
• A progenitor sejtek: elköteleződnek, valószínűleg nem
önreprodukálók.
• Adott számú osztódás után érett sejt
• A folyamatot citokinek
serkentik és szabályozzák
• interleukinok
• trombopoetin
• eritropoetin
• Az eritropoetin a vesében
(85%) és a májban (15%) termelődik
hipoxia hatására - magaslathoz való alkalmazkodás.
Vörösvértestek 1.
• Erythroblaszt:
– nagy mag középen
• Normoblaszt:
– Már nem osztódik
– A mag lefűződik és a dajka-makrofág bekebelezi.
– savas a képződő hemoglobin miatt.
• Retikulocita:
– magtalan,
riboszóma és mitokondrium még van.
– Egy-két napig a csontvelőben érnek, csak kevés kerül ki a vérbe.
Gyors vérképzés során megnő a perifériás számuk.
• Erythrocita
Vörösvértestek 2.
• Erythrocita:
– semmi sejtalkotó
– bikonkáv
– 7-8 m
– vastagsága 2 m
–
térfogata (MCV): 85 fl
–
–
–
–
120 napig él
mindig az érpályában marad
kb. 4.5 millió db/mikroliter
Hemoglobin tartalom (MCH):
30pg (14-15 g%)
– Hemogolbin koncentráció (MCHC):
350g/l
Fehérvérsejtek
neutrofil granulocita
limfocita
fvs %
48-82
18-44
monocita
eozinofil granulocita
bazofil granulocita
3-8
0-4
0-1
Granulociták
• 9-13 napig élnek, kilépnek a szövetek közé
• 12-15 µm, excentrikus, szabálytalan karéjozott mag
• plazmában enzimeket tartalmazó szemcsék
– szemcsék festődése alapján neutrofil, eozinofil, bazofil
• Neutrofil:
– Baktériumok fagocitózisa és elpusztítása.
„mikrofágok”
• Eozinofil:
– Féregfertőzésekben és Allergiás reakciókban
vesz részt
• Bazofil:
– A helyi gyulladási reakció fokozása (Calor,
rubor, tumor et dolor)
Monociták 1.
•
•
•
•
kb. 3 napig él, szövetekben mint „makrofágok”
15-20 m, Szabálytalan alakú sejt, vese alakú mag
Fagocitózis (Lizoszómák)
Antigén-prezentálás
• Szövettől függően másként nevezik:
– Pleurális-peritoneális üregben makrofágok,
– Kötőszövetben hisztiociták,
– Csontban osteoklasztok,
– Májban Kupffer sejtek,
– Agyban mikroglia,
– Régebben RESnek (Reticulo Endotelialis Szisztéma)
nevezték.
Limfociták
• 5-11 m, kerek sejt, nagy, kerek mag
• T és B sejtek
• Limphoid szövetek:
– Elsődleges: csontvelő, timusz
– Másodlagos: lép, nyirokcsomók,
MALT: nyálkahártya asszociált limfoid szövet
• mandulák, féregnyúlvány
Limfociták
• T sejtek:
– Fejlődésük a csecsemőmirigyben (timusz)
– klónszelekció: Elpusztulnak, amelyek saját antigénnel
kapcsolódnak: autotolerancia. (5% marad életben)
– „Sejtes immunválasz”: vírusok, tumorsejtek, idegen sejtek
(szervátültetés), antigénprezentáló sejtek felismerése.
• B sejtek:
–
–
–
–
Madár bursa fabricii, emlős csontvelő
Csontvelőben klónszelekció, 90 % elpusztul
A vérbe kerül, mint érett B limfocita (Kötött Ig)
Antigénfüggő aktiválódás
• Plazmasejt : Szolubilis Ig termelése
• B-memória: ismételt antigén stimulusra gyorsabb, nagyobb válasz.
Évtizedekig élhet.
Immunglobulinok
• A konstans régió alapján öt féle
•
•
•
•
•
IgG: A leggyakoribb, átjut a placentán (a többi nem)
IgA: A nyálkahártyák alatti nyirokszövetben (MALT).
IgM: A leggyakoribb B sejt receptor
IgD: Leginkább éretlen B sejteken, membránkötött
IgE: Gyulladásos folyamatokban szerepel, bazofil granulocitákhoz,
és hízósejtekhez kötődik.
A szervezet védekező rendszere
• A természetes immunitás (nem adaptív immunválasz)
– Scavenger sejtek
– mikrofágok=granulocita
• PRR: pattern recognition receptors, a patogének molekuláris
mintázatát ismeri fel: pl. Mannóz, dupla szálú RNS stb
– makro fágok:
• Később érnek a fertőzés helyére, mint a granulociták
• A fő feladatuk a szerzett immunitás rendszerének aktiválása.
• A seb gyógyulását is elősegítik, mert eltakarítják a halott
bacikat és neutrofileket.
• A szerzett immunitás (adaptív immunválasz)
– speciális molekulák, un. antigének váltják ki
– Primer immunválasz pár hét, szekunder pár nap!
A komplement rendszer
• Klasszikus út:
– Antigén-immunglobulin kötés (pl
antigénprezentáló sejt felületén).
• Alternatív út:
– baktériumok poliszacharid burka
is alkalmas felület (Ig nélkül).
• Közös út: a C3 aktiválása
– C3b:
• Opszonizáció
• Litikus komplex létrehozása
• Saját aktivációjának s az alternatív
útnak a serkentése
– C3a:
• gyulladás
Vérlemezkék
• Megakarioblaszt: már nem osztódik, endomitózis
• Megakariocita: nagyméretű, 60μm Szabálytalan lebenyezett
mag, többszörös DNS készlet. Az endothel sejtek között
pszudopódiumokat bocsát a csontvelő szinuszaiba. Ezek
leválnak, így képződik a magtalan trombocita (2-4000
db/megakariocita).
• Trombocita:
–
–
–
–
1-4 m, szabálytalan alakú,
9-11 napig él, mindig az érpályában marad
150-300 ezer/mikroliter
A véralvadásban játszanak szerepet (fehértrombus,
tromboplasztin képzés, tromboxán a granulumokban)
Véralvadás 1.
1. Vazokonstrikció: Azonnali, 4-5 percig áll fenn
2. Trombocita letapadás: 3 perc alatt alakul ki
3. Fibrinogenezis: kb 5 perc kell hozzá
Vazokonstrikció
• Reflexesen és lokálisan felszabaduló anyagok (szerotonin) hatására
Primer trombocita adhézió
•
•
•
•
A vérlemezkék kapcsolódnak a kötőszöveti rostokkal (pl.kollagén)
Belőlük további szerotonin és ADP szabadul fel.
Tapadóssá válnak egyre több trombocita tapad össze (aggregáció)
Vérzési idő: Ha az alvadék képződését megakadályozzuk (15 mpként letörölve), a vérzés megszüntéig eltelt idő, normálisan 2-6 perc.
Véralvadás 2.
• Trombocita aktiváció:
– A trombocitamembránban katalitikus letapadási felület alakul ki
egyes alvadási faktorok számára.
– A membránban fibrinogén-kötő molekulák jelennek meg. A
fibrin hidat képez a trombociták között.
– A trombociták aktomiozinja is aktiválódik, ami a sejtek hirtelen
zsugorodásához és a trombocitákban tárolt granulumok
felszabadulásához vezet.
• Fibrinogenezis:
– A fibrin az oldott fibrinogénből alakul ki.
– A a trombin hasítja a fibrinogént, tapadós és oldhatatlan
fibrinmonomereket eredményezve.
– A XIII. faktor és Ca2+ jelenlétében a monomerek
polimerizálódnak, kialakítva a stabil alvadékot.
Véralvadás 3.
Hagemann
faktor
belső út
külső út
Plazmatromboplasztin
anticendens
Antihemofíliás
globulin
Chrismas
faktor
IV.
Stuart-Prower
faktor
II.
Tromboplasztin
Prokonvertin
V.
Proakcelerin
fibrin stabilizáló
(Laki-Lóránt faktor)
I.
Vérvizsgálat
RBC (red blood cell) vörösvértest szám
nő: 3.8-5.2 * 1012/l
férfi: 4.4-5.9* 1012/l
Mintavétel finnpipettával
100x-os higítás (10µl vér + 990µl Hayem oldat)
Hayem oldat: zsugorít és fixál,
0.5% NaCl, 2.5% Na2SO4, 0.025% HgCl2
Számolás bürker kamrával
v: vörösvérsejtek számlálásához
VV: 1/20*1/20*1/10=1/4000 mm3
RBC=n*4000*100*10000000= 4n*1011/l
n: 40 számlálás átlaga
Fent és baloldalt a vonalon lévőket is bele kell számolni.
Vérvizsgálat
WBC (white blood cell) fehérvérsejt szám
6-8000/l
Mintavétel finnpipettával
10x-es higítás (20µl vér + 180µl Türk oldat)
Türk oldattal (sejtmagot fest és vvs-t hemolizál,
0.5% ectesav, metilénkék)
Számolás bürker kamrával
F: fehérvérsejtekhez
VF: 1/5*1/5*1/10=1/250 mm3
WBC=n*250*10*10000000= 25n*108/l
n: 20 számlálás átlaga
Fent és baloldalt a vonalon lévőket is bele kell számolni.
Vérsejt számlálás
1/20 mm
1/5 mm
Vércsoportrendszerek
A vörösvértestek felszínén lévő makromolekulák
antigéndetermináns csoportokat tartalmaznak,
melyek antigénként viselkedhetnek.
Öröklődik
Az antigének szerkezetük alapján csoportokba
sorolhatóak, ezek a csoportok külön
vércsoportrendszereket alkotnak.
Emberben több mint 15 van
Az antigének olyan szervezetben, amely születésig nem
találkozott az antigénnel, ellenanyag (antitest,
immunglobulin) termelődését váltják ki.
A legismertebb az AB0 és az Rh rendszer.
AB0 vércsoportrendszer
A és B antigének nagyon elterjedtek az élővilágban
(növényekben, bacikban)
A születés után a gyomor-bél csatornából jutnak a
szervezetbe és ellenanyag termelését váltják ki. Ezek a
természetes antitestek.
Az antitestek IgM típusúak, ezért nem jutnak át a placentán.
Agglutináció: a vvt-k az
antigén ellenanyag
immunglobulinokon
A
antiB
keresztül összekapcsolódnak.
B
antiA
In vivo az Ig aktiválja a
A,B
komplementrendszert és a
0
antiA, antiB
vvt lízise következik be.
AB0 vércsoportok
Rh vércsoportrendszer
Az Rh negatív személy vérében csak akkor
termelődik antitest (anti D), ha Rh pozitív vérrel
találkozik a szervezete.
antigén
ellenanyag
D
-
-, illetve antiD
Ez például szülés vagy vetélés során jöhet létre, ha az
Rh- anya Rh+ gyermeket hordozott.
Az Rh ellenanyagai IgG típusúak, ezért átjutnak a
placentán, és károsíthatják a következő magzatot.
Vércsoportmeghatározás
Csempe három sarkába antiA, antiB, és antiAB
Egy csepp vér a csempe közepére.
Tárgylemez sarkaival felváltva vigyünk kevés vért a
savókba.
Figyeljük a precipitációt.
Az anyagcsere szabályozása
• A glukóz a legfontosabb transzport tápanyag.
• Koncentrációja szűk határok között változhat:
– 4,5 - 6,1 mmól/l (éhgyomri)
– – 7,8 mmól/l (terheléses) (3,3 mmól/l alatt hipoglikémia)
• A szabályozásban az inzulin és a glukagon a
legfontosabb.
• A hasnyálmirigy 70-80 g, 1-2%-a az 1-2 millió sziget, 50300 sejt szigetenként.
A cukorbetegség
• Diabetes mellitus (mellitus=mézédes)
• I. típusú diabetes – inzulinhiány
• II. típusú diabetes – kezdetben van inzulin
• Az inzulinhiány következményei:
– Az inzulinérzékeny szövetek (izom, zsír) nem tudnak glukózt
felvenni.
– Májban glikogenolízis, glukoneogenezis (hiperglikémia),
ketogenezise nő (ketoacidózis)
– Zsirszövetben lipolízis, a máj lipoproteinjeinek felvétele
(zsírszintézishez) a lipoproteinlipáz gátlása miatt csökken.
(lipémia)
– Glukagon túltermelés
I. típusú diabetes
• A B-sejtek autoimmun eredetű pusztulása okozza.
• Leggyakrabban gyermek és fiatal felnőttkorban jelentkezik.
• A tünetek gyorsan alakulnak ki
– Tünetmentes szakaszban antitestek,
– utána csökkent glukóztolerancia,
– végül endogén hiperglikémia.
• A betegek kezeléséhez inzulin szükséges
• Kezeletlen vagy rosszul kezelt, súlyos esetben tartósan magas
vércukorszinttel és ketózissal járó életveszélyes állapot, az ún.
ketoacidózisos kóma alakulhat ki .
• Diabéteszes esetek 10%-át teszik ki. Leggyakoribb Skandináviában,
legritkább a távol-keleten.
II. típusú diabetes
• Leggyakrabban gyorsan felszívódó szénhidrátok (cukor, fehér liszt
stb.) túlzott fogyasztása váltja ki (helytelen táplálkozási szokások).
• Az étkezéseket követő glukóz + inzulin „löket”.
• A sejtek évek múltán védekezni kezdenek a túl sok cukor ellen, és
kialakul az inzulinrezisztencia. A magas vércukor a hasnyálmirigyet
fokozottabb inzulintermelésre készteti, míg végül kimerül.
• Általában középkorú vagy idős embereknél alakul ki.
• A betegek 80%-a elhízott, sokuk magas vérnyomástól is szenved.
• A tartósan magas vércukor károsítja a vérereket: vakság,
lábamputáció, érelmeszesedés, infarktus és impotencia.
• A betegség kezdetén gyakori a tünetmentesség, gyakran csak a
szövődmények kapcsán derül ki (vagyis későn...).
• Kezelése életmód változtatással, majd gyógyszerekkel történik. A
hasnyálmirigy kimerülése után szükséges az inzulin adása.
Klinikai tünetek
• Általános tünetek: fáradtság, teljesítménycsökkenés.
• Emelkedett vérinzulin szint miatt kialakuló tünetek (a 2-es típus
kezdeti fázisa): farkasétvágy, izzadás, fejfájás.
• Magas vércukorszint (hyperglikémia) miatt jelentkező tünetek:
nagy mennyiségű vizelet gyakori ürítése (polyuria), szomjúság,
nagymértékű ivás (polydipsia), fogyás.
• Folyadék és elektrolitháztartás zavar miatt jelentkező tünetek:
éjszakai vádligörcsök, látászavarok (a lencse víztartalmának
változása miatt).
• Bőrtünetek: viszketés (gyakran a genitáliák és az ánusz
környékén), bakteriális és gombás bőrfertőzések, vöröses arcszín
(rubeosis diabetica).
• Potencia- vagy menstruációzavarok.
Laborvizsgálatok
• Éhgyomri vércukorszint:
– Normális < 6,1 mmol/l
– Csökkent glukóz tolerancia: 6,1 - 7,0 mmol/l
– Diabétesz: ≥ 7,0 mmol/l
• Cukorterheléses vizsgálat
– Normális < 7,8 mmol/l
– Csökkent glukóz tolerancia: 7,8 - 11,1 mmol/l
– Diabétesz: ≥ 11,1 mmol/l
• HbA1c: A hemoglobin alegysége, mely képes a glükózt kötni. A kötés egy
darabig instabil, de pár óra múlva stabilizálódik: Átmeneti magas
vércukorértékek alig mutathatók ki, ellenben a múltbeli átlagos érték jól látszik. A
cukorbetegség kezelése során fontos normális tartományban tartani, így
lehetséges a hosszútávú szövődmények elkerülése.
• C-peptid: a proinzulin egy része. Sokkal stabilabb az inzulinnál könnyebb
mérni. Segít elkülöníteni az 1-es és 2-es típusú diabéteszt.
Hiperglikémiás kóma
Inzulinhiány
közvetlen hatás
glukoneogenezis
hiperozmolaritás
glukagon túlprodukció
glukóz
felhasználás
lipolízis
hiperglikémia
ketogenezis
glukozuria
ketoacidózis
ketonuria
ozmótikus diurézis
kiszáradás
keringési elégtelenség
hiperventilláció*
hányás
agyi hipoxia
*:Kussmaul légzés
kóma

similar documents